Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-17 / 300. szám
2 9 PETŐFI NÉPE • 1988. december 17. Az örmény tragédia újabb fejleményei ötszázkilenc áldozat közt egy túlélő Kommunista aktíva Borsodban A mentőalakulatok az elmúlt 24 őrá-' ban a földrengés által teljesen lerombolt Szpitakban újabb 509 áldozatot emeltek ki a romok alól, közülük azonban mindössze egy túlélő akadt. A gondos orvosi ápolás ellenére újabb 28 fővel emelkedett a kórházakban elhunytak száma. Eddig 22 312, a ledőlt épületek alól kiemelt halottat sikerült azonosítani. A mentési munkálatok és a romeltakarítás nagy erővel folytatódnak. A PB különbizottságának csütörtöki . ülésén, majd később Leninakánban mondott rövid beszédében Nyikolaj Rizskov miniszterelnök megerősítette, hogy jóval 50 felett van a rendkívüli mértékben megrongálódott falvak, kisebb települések száma. Csupán Lenin- akán újjáépítése két évet vesz igénybe, és a költségek az előzetes számítások szerint meghaladják majd az 5 milliárd rubelt. Nyikolaj Rizskov Szűrén Arutyunján örmény első titkárral együtt röpgyűlé- sen vett részt Leninakán főterén. A kormányfő a gyermekek és asszonyok mielőbbi elszállítását sürgette, mert a körzetben gyakorlatilag nincsenek meg az alapvető életfeltételek. Eddig már több mint 16 ezer embert szálBÉKE ÉS FEJLŐDÉS lítottak át az ország más területeire. Nehezíti a kitelepítést, hogy. még mindig igen jelentős a lakosság elszállítását ellenző Karabah-bizottság befolyása. Csütörtöki ülésén foglalkozott az örményországi helyzettel az SZKP KB Politikai Bizottsága is. A testület további intézkedéseket szorgalmazott a szerencsétlenül jártak családjainak, a fedél nélkül maradottak gyors és hatékony megsegítése érdekében. Ugyanezen a napon jelentették be Moszkvában, hogy az SZKP Központi Bizottsága 50 millió rubelt utalt át a földrengés sújtotta körzetek lakosságának megsegítésére és az újjáépítés beindítására. Megindult a forgalom a Moszkva —Jereván vasútvonalon, és ismét alkalmas teherszállításra a Tbiliszi—Jereván vonal. A mentési munkálatokkal kapcsolatos légi szállítások kiterjedt méreteit jelzi, hogy a közel félezer katonai szállítógép és az Aeroflot gépei mellett bevonták az akcióba a kijevi Antonov repülőgéptervező iroda gépeit és repülőterét is. Csütörtökön — a tévé beszámolója szerint — rendkívül rosz- szak voltak a látási viszonyok a körzetben, így a Rizskov-bizottság autóbuszon tett újabb helyszíni szemléket, nem pedig helikopteren. A nemzetközi helyzet kínai mérlegen PEKING A Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt központi lapja pénteki számában Csien Csi-csen kínai külügyminiszter értékelő cikkét közli az idei év eseményeiről „A nemzetközi helyzet nyilvánvaló javulásának éve” címmel. A kínai diplomácia vezetője arra a következtetésre jut csaknem fél újságoldalt kitöltő írásában, hogy a világ 1988-cal olyan időszakba lépett, amelynek legfőbb jellemzője az általános törekvés a békére és a fejlődésre, az enyhülés támogatása, valamint az an- tagonizmus és a konfrontáció felváltása a párbeszéddel és a békés tárgyalásokkal. Az idei esztendő legfontosabb világ- politikai fejleményeit felsorolva a kínai külügyminiszter első helyen említi a szovjet—amerikai közeledést és főleg azt a megállapodást, amelyet a múlt év végén írtak alá Washingtonban a közepes hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek felszámolásáról. Igen jelentős új fejleménynek minősíti Mihail Gorbacsov szovjet vezető bejelentését arról, hogy a Szovjetunió az elkövetkező két évben félmillió fővel csökkenti hagyományos fegyveres erőinek létszámát és jelentős mennyiségű hagyományos fegyverzetet és fegyveres erőt von ki a kelet-európai országokból és a Mongol Népköztársaságból. Külön részt szentel cikkében Csien Csi-csen a kínai—szovjet kapcsolatokban bekövetkezett új helyzetnek. Hangsúlyozza, hogy az idén megkezdődött a kapcsolatok tényleges normalizálása Peking és Moszkva között, s a két ország külügyminisztereinek kölcsönös látogatásával a gyakorlati megvalósítás szakaszába jutott a régóta várt kínai—szovjet csúcstalálkozó előkészítése. FEHÉR HÁZI KÉSLELTETÉS Szovjet—amerikai atomtárgyalások Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON Nem vezettek sikerre a szovjet—amerikai tárgyalások az úgynevezett atomkü- szöb-szerződés ellenőrzéséről, így azt Washington egyelőre nem ratifikálja, jelen- # tette pénteken az amerikai sajtó. A még 1974-ben kötött szerződésben a két nagyhatalom kötelezettséget vállalt arra, hogy nem végez 150 kilotonnánál nagyobb hatórrcjű föld alatti nukleáris robbantást. A szerződés egyik célja az, hogy elvezessen a föld alatti atomkísérletek teljes eltiltásához. A szerződés életbe lépését máig hátráltatja az ellenőrzés körüli vita. Ez tovább folyik azután is, hogy kölcsönösen mód volt a robbantások helyszíni ellenőrzésére. A The Washington Post szerint az amerikai fél ragaszkodik a kísérletek gyakorlatilag állandó helyszíni ellenőrzéséhez, míg a szovjet fél ezt a műszeres kontroll kiegészítéseként javasolja. Pártatlan amerikai szakemberek véleménye szerint szakmai szempontból a szovjet álláspont indokolt, s az amerikai halogatásnak politikai oka van: késleltetni akarják az atomkísérletek teljes eltiltását. A Fehér Ház a héten egyúttal közölte, hogy „lényegében befejezték” a munkát Géniben, a másik, a békés célú atomrobbantasokkal kapcsolatos szerződés ellenőrzéséről. Ez a szovjet—amerikai megállapodás 1976-ban született. (Folytatás az 1. oldalról.) érték, amelyet sem elvetni, sem kihasználatlanul hagyni nem szabad. Mit tekintünk értéknek? Először is a szervezeti rendjét. Az MSZMP ma az ország legszervezettebb politikai ereje. -Másodszor a kapcsolatrendszerét. Ennek a pártnak széles tömegkapcsolatai vannak; milliók állnak mögötte. Nagy politikai kultúrája van,, s erre szüksége van az országnak. Értéknek tartjuk munkastílusát, amely 1956 óta mindig a demokratizmus jegyében fejlődött — ha nem is egyenletesen —, továbbá tapasztalatainak kincsestárát, megújulási készségét; forradalmiságát és reformérzékenységét, valamint konfiik- tustűrő és kompromisszumalakító képességét is. S nem utolsósorban emli- tem a nemzeti felelősségérzetet és a nemzetközi elkötelezettseget, mint a Magyar Szocialista Munkáspártnak olyan értékeit, amelyekről egy nép nem mondhat le, ha a haladás élvonalában akar maradni. Mindezeket megőrizve és megújítva kell tehát dolgoznunk tp- vább, s akkor a párt vitathatatlanul a társadalom vezető ereje marad. ' Világosan meg kell fogalmaznunk, hogy mit akarunk. Emberséges, osztály nélküli társadalmat. A nép anyagi, erkölcsi és kulturális felemelkedettségét. Nemzeti értékeink feltárását és gyarapítását. Nemzeti önbecsülésünk megalapozását, megszilárdítását, fejlesztését. Korszerű közösségi életet, amelyben az egyén összes tulajdonsága sza- badoii fejlődhet. Tehát a személyes szabadság kibontakoztatásának a pártján vagyunk, amely az emberi alkotóképesség érvényesülésének is feltétele. Mi ellen harcolunk? A történelem bármiféle visszafordítása ellen. Harcolunk a korrupció, a túnyaság, az irigység ellen. Fellépünk a kényelmesség, meg a huszáros roham alternatívája ellen is, mert — úgy tűnik — vagy semmit nem teszünk, vagy egy hét alatt akarjuk bepótolni évtizedes adósságainkat. Küzdünk eszméink és törekvéseink kiárusítása ellen, harcolunk a hatalommal való mindenfajta visszaélés ellen. S mert sajnos időszerű lett, ki kell mondani: harcolunk mindenfajta fajgyűlölet, a nacionalizmus ellen 'is, S harcolunk azok ellen, akik hazánk szövetségesi elkötelezettségeit megkérdőjelezik. A főtitkár ezek után a tulajdonviszonyokról szólva megállapította, hogy a közösségi tulajdon túlsúlya fennmarad, s az a magántulajdon, amely szocialista viszqnyok között kapcsolódik be a gazdaságba, a szocializmus érdekeit szolgálja, s nem ellene van. Az országnak szüksége van a külföldi tőke bevonására, mert ez segíthetné a termékszerkezet-váltást. Ez a tőke azonban csak politikailag stabil körülmények közé hajlandó bevonulni, s működéséhez megfelelő infrastruktúrát igényel. A továbbiakban a 13 milliárd dollárnyi nettó adósságállomány kapcsán elmondta: Úgy véltük, hogy a világútlevél által lehetővé tett kiutazások 200- 250 millió dollárba fognak kerülni, de már most 500 milliónál tartunk. Tehát ez a 200-250 millió dollár hiányzik. Ezzel együtt baj-e, hogy bevezettük a világútlevelet? Nem, mert égy nép csak akkor tudja elhelyezni magát a világban, ha látja és megismeri azt. S nem kevésbé fontos az sem, hogy az utazások ösztönözhetik a nyelvtanulást is. Tarthatatlan, hogy az ország felnőtt lakosságának mindössze 5 százaléka beszél idegen nyelvet. Elmaradás a szerkezetváltásban I Grósz Károly a gazdaság idei eredményeiről szólva elmondta, hogy a tőkés fizetési mérleg megközelítően a terv szerint alakul, az ipar várhatóan elmarad tervei mögött, a mezőgazdaság teljesíti programját. A legnagyobb gond, hogy a termelés szerkezete — bár ez nem rövid időre szóló feladat — nem változik a kívánt mértékben. De nem indult meg az üzemeken belüli termékszerkezet-váltás sem. Szövetkezeti vezetők fóruma Hagyományosan, az új év feladataira készülődve, a megyei tsz-szövetségek szervezésében rendezték meg a Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági szövetkezetek vezetőinek többnapos fórumát, Budapesten, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára, dr. Szabó Miklós előadásában az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó Bács- Kiskun megyei társadalmi-gazdasági feladatokat ismertette. ' Sándor István, a Tv-híradó főszerkesztő-helyettese külpolitikai kérdéseket taglalt, arra is tekintettel, milyen szerepe van hazánknak a kelet—nyugati kapcsolatok javításában és a gazdasági együttműködésének folyamatában. Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Szerdahelyei Péter értékelte a nagyüzemi mező- gazdaság kialakulása óta bekövetkezett változásokat, beszélt a mezőgazdasági szerkezet alakításának lehetséges irányairól, belső és külső feltételeiről. Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szocialista piacgazdaság kialakulásának feltétele, hogy a forint konvertibilis legyen. Elemezte a pénzügypolitika várható változásait és hatásait a mezőgazdasági szövetkezetekre. Dr. Sárközi Tamás igazságügyminiszter-helyettes a készülő jogszabályok, az új Alkotmány előkészítésének munkálatairól beszélt. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese, dr. Kónya Lajos elmondta, hogy 1989-ben lényeges liberalizáció következik be a bérgazdálkodásban, a fennmaradó kötöttségeket átmenetinek értékelte. Tóth Attila, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője az agrártermékek jövő évi exportlehetőségeiről szólt. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, dr. Eleki János az érdekvédelem megújításáról beszélt. A megye tsz-vezetői — mint a fenti témából is kitűhik:-?r sok-sók információt gyűjthettek a fórumon. PALME-GYILKOSSÁG Szembesítés • Archív felvétel arról a svéd férfiról, akit december 14-én tartóztattak le a svéd fővárosban azzal a váddal, hogy ő gyilkolta meg 1986 februárjában Olof Palme miniszterelnököt. A rendőrség egyelőre tanúként hallgatja ki a férfit. STOCKHOLM A Palme-gyilkosság egyik szemtanúja a héten letartóztatott férfiban felismerte azt az embert, akit a bűntény idején a gyilkosság színhelyén látott és akit azóta is köröztek —jelentette a TT svéd hírügynökség. Axel Morath ügyészhelyettes közölte, hogy a 41 éves férfit ennek alapján vették őrizetbe. A gyanúsított tagadásban van. A svéd rádió szerint mindösz- sze azt ismerté be, hogy a gyilkosság idején a helyszínhez közel lévő étteremben tartózkodott. Olof Palmét egy stockholmi filmszínház előtt több revolverlövéssel gyilkolták meg 1986. február 28-ikán. ÍTÉLET A TISZAKÉCSKEI ÜGYBEN Pernyertes: a Alaptalannak minősítette és teljes egészében elutasította Szűrszabó László tiszakécskei Zöldért-telepvezető keresetét a Petőfi Népe újságírója, Benke Márta és a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat ellen a Kecskeméti Városi Bíróság dr. Orosz Árpád tanácsa. A tegnap délután ismertetett ítélet leszögezi: nem vitatható el az újságírónak az a joga, hogy az általa tapasztaltakat a nyilvánosság elé tárja és hogy ebből ki-ki olyan következtetést vonjon le, amilyet akar. A mindvégig rendkívüli érdeklődés közepette lezajlott tárgyalás tétje látszatra csupán annyi volt, megsértette-e Benke Márta az érdemjegybotrányt konkrét nevek és pontos helyszín nélkül — elsőként nyilvánosságra hozó tárcariportjával ifjabb és idősebb Szűrszabó László személyiségi jogait valójában több megfigyelő kezdettől fogva a nyilvánosság visszaszorításának szándékát vélte fölfedezni a perindítás mögött. Nem volt világos, hogy az újságíró személyében perelhető-e egyáltalán — erre a kérdésre áz ítélet egyértelmű igennel felel, leszögezve egyúttal, hogy „a jelen ügy sajátosságai, a sajtó nyilvánosságához fűződő érdek is azt kivánja —■ az elsőrendű alperes (az újságíró) hatásosabb védelmét szolgálja, ha a bíróság elutasító ítéletet hoz” (ehhez ugyanis az újból perlés tilalmát is magába foglaló jogerőhatás társul: még egyszer tehát Benke Mártát Szűrszabóék nem perelhetik be.) Az ítélet szerint az „Érdemtelen érdemjegyek" című cikk — noha több vonatkozásban nem első kézből származó információkat közöl — a valós tényeket tartalmazta, nem hallgatott el semmit (ezáltal tehát nem lehet úgy sem értékelni, hogy valós tényeket hamis színben tüntetett volna föl). Ifjabb Szűrszabó Lászlóval a Tiszakécskei Móricz Zsigmond Gimnáziumban — áll az ítéletben — kivételeztek. (Egyedül ő kapott felkészülési szabadságot, osztályfőnöki óra helyett otthon zenét hallgatott, dolgozatokat valamilyen kifogással nem írt meg.) Ez pedig — a tanulók megítélése szerint — összefüggésben állt apja beosztásával, édesanyjának — aki akkor párttitkár volt — a tisztségével. „Én megtehetem” — válaszolt a diák osztálytársainak, amikor kérdőre vonták. Abból a tényből, hogyv- a legutóbbi tárgyaláson — ifjabb Szűrszabó elállt a további pereskedéstől, a bíróság azt vélelmezte, hogy a személyére vonatkozó tényállítások nagy részériek valódiságát ő maga sem vitatta tovább — ám ezen nyilvánosság tények kizárólag az ő személyével voltak kapcsolatosak, apjára nézve jogsérelemmel nem járhattak. A bíróság nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy ki kért „segítséget” Miskó Istvántól. Azt sem kizárni, sem pedig tényként megállapítani nem lehetett, hogy Szűrszabóék szól1 tak-e az elnöknek. Figyelembe kell azonban venni, hogy egyedül ők töltöttek be vezető beosztást — Laci anyja akkor még párttitkár volt, aki munkakapcsolatban állt Miskóval ?£~és hogy az. elnök a kádergyerekekről mondta el rossz véleményét, ebből logikusan adódott a következtetés. A bíróság om találta jogsértőnek azt, hogy Benke Márta megírta a történteket, és hogy ez az írás alkalmat adott korunk közéletének bírálatára, különösképp pedig'az elvtelen összefonódások elítélésére. Ez a társadalmi jelenségé—amint azt az osztálytársak tanúvallomásaik szerint maguk is felis- . merték például a telefonlánc működését találgatva'—1 „nem egyszerűsíthető arra, hogy egyes vezetők tisztségüket, beosztásukat egyéni céljaik érdekébe állítják. E jelenség másik oldalán állnak azok a pozícióban nem lévők, akik e vezetők barátságával, ismeretségével, bizalmával visszaélve ezt a kapcsolatot felhasználják a törvényes utat megkerülve saját céljaik eléréséhez. Továbbá mindezeken túlmenően vannak olyan vezetők — hangsúlyozza az ítélet Iga akiknél valamely kérdés fontosságát az dönti el, hogy az abban érintettek a hatalmi hierarchiában hol helyezkednek el és eszérint' differenciálva intézkednek.” Dr. Orosz Árpád bíró — aki a tárgyalássorozatot mindvégig rendkívül korrekten, lényegretörően vezette ■— csaknem egy órán át ismertette az ítéletet, melyben végezetül a pervesztes Szűrszabóékat az alperesek költségeinek megtérítésére kötelezték. Benke Márta és ügyvédje,' dr. Feldmájer Lívia tudomásul vette az ítéletet, dr. Tápai Piroska ügyész gondolkodási időt kért, Szűrszabó László viszont pillanatnyi késedelem nélkül közölte: „mindenképpen” föllebbez — így az ítélet még nem jogerős. Első fokon mindenesetre Benke Márta — a nyilvánosság — a pernyertes. A Petőfi Népében közölt cikkről — hosszadalmas, resztetekbe menően alapos bírósági eljárás során — nem lehetett megállapítani, hogy bármilyen módon megsértette volna Szűrszabó László személyiségi jogát. Benke Márta igazat írt. Ballal József E kérdéskör másik eleme a piac. Hozzászoktunk a „puha piachoz", ilyen a belső és a szocialista piac, mert mindent megvesz, mert a hiánygazdálkodás jellemző rá. A mi adósságállományunk viszont tőkés relációban halmozódott fel, tehát nekünk ott kell értékesítenünk, eladnunk. Nagy kérdés, hogy milyen központi kormányzati eszközökkel tudjuk ezt az alkalmazkodási készséget ösztönözni. 1989-től közös elhatározással néhány merész — s bevallom, kissé veszélyes — vállalkozásba kezdünk. Az egyik az importgazdálkodás jelentős részének a liberalizálása. A másik a bérgazdálkodás korlátozás nélküli felszabadítása. Ha fegyelmezett, igényes a vállalati vezetés, akkor ebben nagy tartalékok vannak, ösztönözheti a gazdálkodás javulását. Továbbá meg kell teremtenünk a hitelezés fejlesztésével és a tőzsde létrehozásával a valódi tőkepiaci viszonyokat. Fel kell számolnunk az ármechanizmus kötöttségeit, kiszélesítve a piaci árak hatókörét. Él kell kezdenünk a gazdálkodás bürokratikus, korlátozó szabályozórendszerének mielőbbi lebontását. Egyszóval: szeretnénk megnehezíteni, valós piaci teljesítményekhez kötni a jövedelemszerzés feltételeit, Ugyanakkor szabadabbá tenni a megszerzett jövedelmek elköltését. Ez a liberalizációs program koncepciójának a lényege. Ézért a kormánynak vállalkozásélénkítő programot kell kidolgoznia, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások támogatására. A normatív szabályozás útján járva le kell építenünk a támogatásokat. Itt van az egyik legsúlyosabb gond. Tud-, niillik a támogatások leépítése a vállalatokat rendkívül eltérő módon érinti, s eltérően hat a fogyasztókra is. Az ipari támogatások leépítése látszik a legjárhatóbb útnak. Ha a jövő évre tervezett 30 milliárd forint támogatásleépítést végrehajtjuk, még akkor is marad egy szerény támogatás az iparba ft. Legnehezebb a mezőgazdasági támogatás leépítése, mert a termelőszövetkezeteinknek egy csoportja már nem viseli el a termelési költségek jelenlegi magas szintjét. Az alaptevékenységre szerveződő és kedvezőtlen termőhelyű, adottságú termelőszövetkezetek nagyobb terheket már nem bírnak el. A magyar gazdaság támogatási szféráján belül- a legérzékenyebb pont a lakossági támogatás. 1989-ben a reálfogyasztásnak körülbelül 1 százalékkal kell mérséklődnie, az átlagos reálbéreknek pedig az előző évinél, tehát az 1988-asnál kisebb mértékben, úgy 5-6 százalékkal kell csökkenniük. Nem tudjuk'’tehát aZ" áremelést1.’kikerülni, még átmenetileg sem. tudjuk a terhek égy részét a lakosáág ■1 vállaifőT levenni. Megpróbáljuk az áremelést a lehető legnagyobb mértékben kompenzálni, ez a mostani számításunk szerint azt jelenti, hogy körülbelül kétharmad részét tudjuk visszatéríteni. Egyharmad részét nem. A maga helyén — mindenki! Eltér-e ez a korábbi programunktól? Nem tér el. Amit ma, illetve jövőre csinálunk, azt pontosan megfogalmaztuk az 1987-es szeptemberi kormány- programban. Azon fogunk dolgozni, hogy az alacsony jövedelműekre kisebb terhek háruljanak, de azt kell kérnünk az ország lakosságától, a párt tagságától is, hogy támogassák álláspontunkat: átmenetileg három jövedelemtulajdonosnak, tehat a lakosságnak, a vállalatoknak és az állami költségvetésnek is fokozottabb terheket kell vállalnia annak érdekében, hogy 1990 után egy dinamikusabb gazdálkodási korszak következzék, amely magában hordja a magasabb .életszínvonal lehetőségét. Nem több munkát, hanem precízebb, pontosabb, jobb minőségű, értékesebb munkát kérünk, mert így tudunk csak előrehaladni és boldogulni. Most divat a panasz, s van is oka. Nehezebben élünk, nagyon sok feszültség halmozódott fel az utóbbi évtizedekben.' De a feszültségek feloldásának nem az a módja, hogy mértéktelenül követelőznek és sztrájkokkal fenyegetőznek. Sztrájkokból még egy ország sem gazdagodott meg. Egy nép felemelkedésének az útja nem sztrájkokon át vezet. Nem azt mondom, hogy a sztrájk jogát nem kell biztosítani, s nem azt, hogy törvénytelen az alkalmazása. Csak nem ésszerű. Nem hasznos a; országnak és nem hasznos a népnek. Úgy gondolom tehát, más formákat kellene találnunk a feszültségek enyhítésére. Figyelmeztető részkérdés: mostanában nem a munkások, hanem az egyetemi hallgatók sztrájkolnak a legtöbbször. Nem mondom, hogy nincs reális alapjuk, mikor igényeiket megfogal- ,mázzák. De azt azért el kell mondani, hogy egy egyetemi hallgató az országnak évente 100 ezer forintjába kerül. Több olyan egyetemi kar van, ahol 8- 10 jelentkezőből csak egyet tudnak felvenni. Végig kellene gondolni, hogy nem azokat kellene-e inkább beengedni az egyetemre, akik tanulni akarnak és nem sztrájkolni? Grósz Károly végezetül kijelentette: az ország számára a továbbhaladás legfőbb feltétele, hogy mindenki a maga helyén teszi, amit tennie kell. Ez az uj némzéíi közmegegyezés ‘ legszilárdabb alapja — fejezte be beszédét Grósz Karoly. (MTI) HOGYAN VÁSÁROLHATÓ NYUGÁTI AUTÓ? Vám- és devizakönnyítések A lakosságot érintő több új, januárban érvénybe lépő vám- és devizaintézkedésről tájékoztatta pénteken a sajtó képviselőit Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Patkó András pénzügyminiszter-helyettes. Bartha Ferenc elmondotta: a kormány el- határozott szándéka a liberalizációs és deregulációs intézkedések folyamatos végrehajtása. Eközben azonban elkerülhetetlen, hogy feszültségek is keletkeznek. Ilyen például, hogy a világútlevél ez évi bevezetése következtében jelentősen megnőtt a bevásárlóturizmus. A tavalyi 3 millióval szemben októberig 8,8 millió magyar állampolgár utazott külföldre. Az idén 1,6 millióan vették igénybe részben vagy teljes egészében a turistaellátmányukat. A múlt évi 151 millió dollárral szemben az első ,tíz hónapban a magyar turisták 428 millió, dollárt költöttek el külföldön. Az idegenforgalomban az idén lényegesen kisebb lesz az aktívum, mint tavaly volt. A jelenlegi többlet 114 millió dollár, ami -várhatóan az év végére eléri a 150 milliót, ám a népgazdasági terv 360 millió dollárral számolt. A tavalyi aktívum is 306 millió dollár volt. Indokolt tehát a bevásárló-turizmus visszaszorítása. Ennek érdekében több intézkedés született. Alapvetően a forintért árusító boltok kínálatát tervezik jelentős mértékben bővíteni. A kínálat jövőre elsősorban olyan cikkekből nő, amelyeket eddig csak Ausztriában Vagy az NSZK-ban tudtak megvásárolni a magyar fogyasztók. Emellett javulni fog a devizáért árusító boltok választéka is. Jövőre lehetővé válik, hogy a BC-számlákon elhelyezett külföldi valutát ne csak utazásra használhassák fel a magyar állampolgárok. Ebből a pénzből vásárolhatnak január 1-jé- től gépkocsit is a valutáért árusító magyarországi boltokban. Ugyancsak lehetővé teszik azt is, hogy a valutáért árusító boltokban különböző fogyasztási cikkeket is vásárolhassanak a BC-számla-tulajdonosok. Ez utóbbinak azonban az a feltétele, hogy a BC-számlán elhelyezett pénzt előzőleg egy évig lekötve tartsák. Ez a lehetőség a számla- tulajdonosoknak tehát legkorábban 1990. január l-jétől adott. Utazásokat segítő könnyítés, hogy januártól megszűnik a jelenlegi háromezer forintos kötelező valutaellátási minimum. Ez azt jelenti, hogy a nyugati országokba utazóknak nem kell igazolniuk a- határon a magyar vámszerveknek, kiváltották-e a háromezer forint értékű konvertibilis valutát. Januártól kétezer forint helyett négyezer forint értékű konvertibilis valutával rendelkezhetnek engedély nélkül a magyar állampolgárok. En-' nek megfelelően ilyen értékben vásárolhatnak a valutáért árpsító boltokban minden külön engedély nélkül. Patkó András elmondotta, hogy dolgoznak a devizagazdálkodás átfogó felülvizsgálatán. A végső cél az, hogy néhány év után létrejöjjenek a feltételek a forint konvertibilitásának biztosításához. Ennek része a lakossági deviza- és vámszabályok liberalizálása. A vámrendszer korszerűsítése keretében módosul január l-jétől a magánforgalomban beérkező gépkocsik Vámkezelésére vonatkozó szabályozás. A négyévesnél nem régebbi gyártású személyautók után fizetendő vám összege jelentősen csökken. A nem szocialista országokban gyártott gépkocsik vámalapját az NSZK-ban kiadott Schwacke katalógus alapján állapítják meg. Ez az új és a használt gépkocsik árát egyaránt tartalmazza. A vámérték megállapításakor a forgalmi adóval csökkentett árat veszik figyelembe. A vámhivatal ugyanakkor nem vizsgálja a használtság mértékét a négy évnél régebbi gyártású gépkocsik esetében. A szocialista országokban gyártott gépkocsik vámalapja a Magyarországon érvényes kereskedelmi ár. A vámtételek a következőképpen alakulnak: az 1600 köbcentimétert meg nem haladó lökettérfogatú benzinüzemű és a 2000 köbcentimétert meg nem haladó dízel személygépkocsik vámtétele 10 százalék lesz.* Benzinüzemű autó esetén 1600 és 2000 köbcentiméter között 20 százalék, efelett 40 százalék lesz a vámtétel. Ugyancsak 20 százalék a vámtétel a 2000 és 2500 köbcentiméter, 40 százalék az ennél nagyobb űrtartalmú dízelüzemű személyautóknál. A lakóautók vámtétele a lökettérfogattól függően alakul. A tehergépkocsik és az. autóbuszok vámtétele 40 százalék lesz. A négy évnél régebbi gyártású gépkocsik vámtétele egységesen 30 százalékkal nagyobb, mint az azonos kategóriába tartozó, négyévesnél fiatalabb autóké. Megszűnik viszont a belföldön valutáért vásárolt gépkocáikra vonatkozó kedvezményes vámtétel. (MTI) , Gyilkosság Hajdúböszörményben A Hajdú- Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint december 15-én, csütörtökön a déli órákban brutális kegyetlenseggel meggyilkolták lakásán özv. Ecsedi Józsefné 78 éves, Hajdúböszörmény, Perczel Mór u.,115. sz. alatti lakost. A gyilkos az áldozat végtagjait összekötözte, majd fejét egy súlyos hokedlivel összezúzta. A rendőrség mindenre kiterjedő eredményes nyomozással a bejelentés után néhány órán belül gyilkosság alapos gyanúja miatt őrizetbe vette Nagy Kálmán 25 éves hajdú- böszörményi lakost, aki a kihallgatás során beismerő yallomást tett. A gyanúsított korábban már büntetve volt erőszakos nemi közösülés bűntette miatt. Az ügy további részleteinek vizsgálata folytatódik. (MTI)
