Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-17 / 300. szám

2 9 PETŐFI NÉPE • 1988. december 17. Az örmény tragédia újabb fejleményei ötszázkilenc áldozat közt egy túlélő Kommunista aktíva Borsodban A mentőalakulatok az elmúlt 24 őrá-' ban a földrengés által teljesen lerom­bolt Szpitakban újabb 509 áldozatot emeltek ki a romok alól, közülük azon­ban mindössze egy túlélő akadt. A gondos orvosi ápolás ellenére újabb 28 fővel emelkedett a kórházakban el­hunytak száma. Eddig 22 312, a ledőlt épületek alól kiemelt halottat sikerült azonosítani. A mentési munkálatok és a romeltakarítás nagy erővel folytatód­nak. A PB különbizottságának csütörtöki . ülésén, majd később Leninakánban mondott rövid beszédében Nyikolaj Rizskov miniszterelnök megerősítette, hogy jóval 50 felett van a rendkívüli mértékben megrongálódott falvak, ki­sebb települések száma. Csupán Lenin- akán újjáépítése két évet vesz igénybe, és a költségek az előzetes számítások szerint meghaladják majd az 5 milliárd rubelt. Nyikolaj Rizskov Szűrén Arutyunján örmény első titkárral együtt röpgyűlé- sen vett részt Leninakán főterén. A kormányfő a gyermekek és asszo­nyok mielőbbi elszállítását sürgette, mert a körzetben gyakorlatilag nincse­nek meg az alapvető életfeltételek. Ed­dig már több mint 16 ezer embert szál­BÉKE ÉS FEJLŐDÉS lítottak át az ország más területeire. Nehezíti a kitelepítést, hogy. még min­dig igen jelentős a lakosság elszállítását ellenző Karabah-bizottság befolyása. Csütörtöki ülésén foglalkozott az ör­ményországi helyzettel az SZKP KB Politikai Bizottsága is. A testület to­vábbi intézkedéseket szorgalmazott a szerencsétlenül jártak családjainak, a fedél nélkül maradottak gyors és haté­kony megsegítése érdekében. Ugyan­ezen a napon jelentették be Moszkvá­ban, hogy az SZKP Központi Bizottsá­ga 50 millió rubelt utalt át a földrengés sújtotta körzetek lakosságának megse­gítésére és az újjáépítés beindítására. Megindult a forgalom a Moszkva —Jereván vasútvonalon, és ismét al­kalmas teherszállításra a Tbiliszi—Je­reván vonal. A mentési munkálatokkal kapcsolatos légi szállítások kiterjedt méreteit jelzi, hogy a közel félezer kato­nai szállítógép és az Aeroflot gépei mel­lett bevonták az akcióba a kijevi Anto­nov repülőgéptervező iroda gépeit és repülőterét is. Csütörtökön — a tévé beszámolója szerint — rendkívül rosz- szak voltak a látási viszonyok a körzet­ben, így a Rizskov-bizottság autóbu­szon tett újabb helyszíni szemléket, nem pedig helikopteren. A nemzetközi helyzet kínai mérlegen PEKING A Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommu­nista Párt központi lapja pénteki szá­mában Csien Csi-csen kínai külügymi­niszter értékelő cikkét közli az idei év eseményeiről „A nemzetközi helyzet nyilvánvaló javulásának éve” címmel. A kínai diplomácia vezetője arra a következtetésre jut csaknem fél újság­oldalt kitöltő írásában, hogy a világ 1988-cal olyan időszakba lépett, amelynek legfőbb jellemzője az általá­nos törekvés a békére és a fejlődésre, az enyhülés támogatása, valamint az an- tagonizmus és a konfrontáció felváltá­sa a párbeszéddel és a békés tárgyalá­sokkal. Az idei esztendő legfontosabb világ- politikai fejleményeit felsorolva a kínai külügyminiszter első helyen említi a szovjet—amerikai közeledést és főleg azt a megállapodást, amelyet a múlt év végén írtak alá Washingtonban a köze­pes hatótávolságú nukleáris rakéta­fegyverek felszámolásáról. Igen jelen­tős új fejleménynek minősíti Mihail Gorbacsov szovjet vezető bejelentését arról, hogy a Szovjetunió az elkövetke­ző két évben félmillió fővel csökkenti hagyományos fegyveres erőinek létszá­mát és jelentős mennyiségű hagyomá­nyos fegyverzetet és fegyveres erőt von ki a kelet-európai országokból és a Mongol Népköztársaságból. Külön részt szentel cikkében Csien Csi-csen a kínai—szovjet kapcsolatok­ban bekövetkezett új helyzetnek. Hangsúlyozza, hogy az idén megkez­dődött a kapcsolatok tényleges norma­lizálása Peking és Moszkva között, s a két ország külügyminisztereinek köl­csönös látogatásával a gyakorlati meg­valósítás szakaszába jutott a régóta várt kínai—szovjet csúcstalálkozó elő­készítése. FEHÉR HÁZI KÉSLELTETÉS Szovjet—amerikai atomtárgyalások Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON Nem vezettek sikerre a szovjet—amerikai tárgyalások az úgynevezett atomkü- szöb-szerződés ellenőrzéséről, így azt Washington egyelőre nem ratifikálja, jelen- # tette pénteken az amerikai sajtó. A még 1974-ben kötött szerződésben a két nagyhatalom kötelezettséget vállalt arra, hogy nem végez 150 kilotonnánál na­gyobb hatórrcjű föld alatti nukleáris robbantást. A szerződés egyik célja az, hogy elvezessen a föld alatti atomkísérletek teljes eltiltásához. A szerződés életbe lépését máig hátráltatja az ellenőrzés körüli vita. Ez tovább folyik azután is, hogy kölcsönösen mód volt a robbantások helyszíni ellenőrzésére. A The Washington Post szerint az amerikai fél ragaszkodik a kísérletek gyakorla­tilag állandó helyszíni ellenőrzéséhez, míg a szovjet fél ezt a műszeres kontroll kiegészítéseként javasolja. Pártatlan amerikai szakemberek véleménye szerint szakmai szempontból a szovjet álláspont indokolt, s az amerikai halogatásnak politikai oka van: késleltetni akarják az atomkísérletek teljes eltiltását. A Fehér Ház a héten egyúttal közölte, hogy „lényegében befejezték” a munkát Géniben, a másik, a békés célú atomrobbantasokkal kapcsolatos szerződés ellen­őrzéséről. Ez a szovjet—amerikai megállapodás 1976-ban született. (Folytatás az 1. oldalról.) érték, amelyet sem elvetni, sem kihasz­nálatlanul hagyni nem szabad. Mit te­kintünk értéknek? Először is a szerve­zeti rendjét. Az MSZMP ma az ország legszervezettebb politikai ereje. -Má­sodszor a kapcsolatrendszerét. Ennek a pártnak széles tömegkapcsolatai van­nak; milliók állnak mögötte. Nagy po­litikai kultúrája van,, s erre szüksége van az országnak. Értéknek tartjuk munkastílusát, amely 1956 óta mindig a demokratizmus jegyében fejlődött — ha nem is egyenletesen —, továbbá tapasztalatainak kincsestárát, megúju­lási készségét; forradalmiságát és re­formérzékenységét, valamint konfiik- tustűrő és kompromisszumalakító ké­pességét is. S nem utolsósorban emli- tem a nemzeti felelősségérzetet és a nemzetközi elkötelezettseget, mint a Magyar Szocialista Munkáspártnak olyan értékeit, amelyekről egy nép nem mondhat le, ha a haladás élvonalában akar maradni. Mindezeket megőrizve és megújítva kell tehát dolgoznunk tp- vább, s akkor a párt vitathatatlanul a társadalom vezető ereje marad. ' Világosan meg kell fogalmaznunk, hogy mit akarunk. Emberséges, osztály nélküli társadalmat. A nép anyagi, er­kölcsi és kulturális felemelkedettségét. Nemzeti értékeink feltárását és gyara­pítását. Nemzeti önbecsülésünk meg­alapozását, megszilárdítását, fejleszté­sét. Korszerű közösségi életet, amely­ben az egyén összes tulajdonsága sza- badoii fejlődhet. Tehát a személyes sza­badság kibontakoztatásának a pártján vagyunk, amely az emberi alkotóké­pesség érvényesülésének is feltétele. Mi ellen harcolunk? A történelem bármiféle visszafordítása ellen. Harco­lunk a korrupció, a túnyaság, az irigy­ség ellen. Fellépünk a kényelmesség, meg a huszáros roham alternatívája ellen is, mert — úgy tűnik — vagy semmit nem teszünk, vagy egy hét alatt akarjuk bepótolni évtizedes adóssága­inkat. Küzdünk eszméink és törekvé­seink kiárusítása ellen, harcolunk a ha­talommal való mindenfajta visszaélés ellen. S mert sajnos időszerű lett, ki kell mondani: harcolunk mindenfajta faj­gyűlölet, a nacionalizmus ellen 'is, S harcolunk azok ellen, akik hazánk szövetségesi elkötelezettségeit megkér­dőjelezik. A főtitkár ezek után a tulajdonviszo­nyokról szólva megállapította, hogy a közösségi tulajdon túlsúlya fennma­rad, s az a magántulajdon, amely szoci­alista viszqnyok között kapcsolódik be a gazdaságba, a szocializmus érdekeit szolgálja, s nem ellene van. Az ország­nak szüksége van a külföldi tőke bevo­nására, mert ez segíthetné a termék­szerkezet-váltást. Ez a tőke azonban csak politikailag stabil körülmények közé hajlandó bevonulni, s működésé­hez megfelelő infrastruktúrát igényel. A továbbiakban a 13 milliárd dollár­nyi nettó adósságállomány kapcsán el­mondta: Úgy véltük, hogy a világútle­vél által lehetővé tett kiutazások 200- 250 millió dollárba fognak kerülni, de már most 500 milliónál tartunk. Tehát ez a 200-250 millió dollár hiányzik. Ez­zel együtt baj-e, hogy bevezettük a vi­lágútlevelet? Nem, mert égy nép csak akkor tudja elhelyezni magát a világ­ban, ha látja és megismeri azt. S nem kevésbé fontos az sem, hogy az utazá­sok ösztönözhetik a nyelvtanulást is. Tarthatatlan, hogy az ország felnőtt lakosságának mindössze 5 százaléka beszél idegen nyelvet. Elmaradás a szerkezetváltásban I Grósz Károly a gazdaság idei ered­ményeiről szólva elmondta, hogy a tő­kés fizetési mérleg megközelítően a terv szerint alakul, az ipar várhatóan elma­rad tervei mögött, a mezőgazdaság tel­jesíti programját. A legnagyobb gond, hogy a termelés szerkezete — bár ez nem rövid időre szóló feladat — nem változik a kívánt mértékben. De nem indult meg az üzemeken belüli termék­szerkezet-váltás sem. Szövetkezeti vezetők fóruma Hagyományosan, az új év feladataira készülődve, a megyei tsz-szövetségek szervezésében rendezték meg a Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági szövetkezetek vezetőinek többnapos fórumát, Budapesten, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Há­zában. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára, dr. Szabó Miklós előadásában az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó Bács- Kiskun megyei társadalmi-gazdasági feladatokat ismertette. ' Sándor István, a Tv-híradó főszerkesztő-helyettese külpolitikai kérdéseket tag­lalt, arra is tekintettel, milyen szerepe van hazánknak a kelet—nyugati kapcsola­tok javításában és a gazdasági együttműködésének folyamatában. Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Szerdahelyei Péter értékelte a nagyüzemi mező- gazdaság kialakulása óta bekövetkezett változásokat, beszélt a mezőgazdasági szerkezet alakításának lehetséges irányairól, belső és külső feltételeiről. Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szocialista piacgaz­daság kialakulásának feltétele, hogy a forint konvertibilis legyen. Elemezte a pénzügypolitika várható változásait és hatásait a mezőgazdasági szövetkezetekre. Dr. Sárközi Tamás igazságügyminiszter-helyettes a készülő jogszabályok, az új Alkotmány előkészítésének munkálatairól beszélt. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese, dr. Kónya Lajos elmondta, hogy 1989-ben lényeges libera­lizáció következik be a bérgazdálkodásban, a fennmaradó kötöttségeket átmeneti­nek értékelte. Tóth Attila, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője az agrártermékek jövő évi exportlehetőségeiről szólt. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsá­nak főtitkára, dr. Eleki János az érdekvédelem megújításáról beszélt. A megye tsz-vezetői — mint a fenti témából is kitűhik:-?r sok-sók információt gyűjthettek a fórumon. PALME-GYILKOSSÁG Szembesítés • Archív felvétel arról a svéd férfiról, akit december 14-én tartóztattak le a svéd fővárosban azzal a váddal, hogy ő gyilkolta meg 1986 februárjában Olof Palme miniszterelnököt. A rendőrség egyelőre tanúként hallgatja ki a férfit. STOCKHOLM A Palme-gyilkosság egyik szemtanú­ja a héten letartóztatott férfiban felis­merte azt az embert, akit a bűntény idején a gyilkosság színhelyén látott és akit azóta is köröztek —jelentette a TT svéd hírügynökség. Axel Morath ügyészhelyettes közöl­te, hogy a 41 éves férfit ennek alapján vették őrizetbe. A gyanúsított tagadás­ban van. A svéd rádió szerint mindösz- sze azt ismerté be, hogy a gyilkosság idején a helyszínhez közel lévő étterem­ben tartózkodott. Olof Palmét egy stockholmi filmszín­ház előtt több revolverlövéssel gyilkol­ták meg 1986. február 28-ikán. ÍTÉLET A TISZAKÉCSKEI ÜGYBEN Pernyertes: a Alaptalannak minősítette és teljes egészében elutasította Szűrszabó László tiszakécskei Zöldért-telepvezető keresetét a Petőfi Népe újságírója, Benke Márta és a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat ellen a Kecskeméti Városi Bíró­ság dr. Orosz Árpád tanácsa. A tegnap délután ismertetett ítélet leszögezi: nem vitatható el az újságírónak az a joga, hogy az általa tapasztaltakat a nyilvánosság elé tárja és hogy ebből ki-ki olyan következtetést vonjon le, amilyet akar. A mindvégig rendkívüli érdeklődés közepette lezajlott tár­gyalás tétje látszatra csupán annyi volt, megsértette-e Benke Márta az érdemjegybotrányt konkrét nevek és pontos helyszín nélkül — elsőként nyilvánosságra hozó tárcariport­jával ifjabb és idősebb Szűrszabó László személyiségi jogait valójában több megfigyelő kezdettől fogva a nyilvánosság visszaszorításának szándékát vélte fölfedezni a perindítás mögött. Nem volt világos, hogy az újságíró személyében perelhető-e egyáltalán — erre a kérdésre áz ítélet egyértelmű igennel felel, leszögezve egyúttal, hogy „a jelen ügy sajátossá­gai, a sajtó nyilvánosságához fűződő érdek is azt kivánja —■ az elsőrendű alperes (az újságíró) hatásosabb védelmét szolgálja, ha a bíróság elutasító ítéletet hoz” (ehhez ugyanis az újból perlés tilalmát is magába foglaló jogerőhatás társul: még egyszer tehát Benke Mártát Szűrszabóék nem perelhetik be.) Az ítélet szerint az „Érdemtelen érdemjegyek" című cikk — noha több vonatkozásban nem első kézből származó információkat közöl — a valós tényeket tartalmazta, nem hallgatott el semmit (ezáltal tehát nem lehet úgy sem értékel­ni, hogy valós tényeket hamis színben tüntetett volna föl). Ifjabb Szűrszabó Lászlóval a Tiszakécskei Móricz Zsigmond Gimnáziumban — áll az ítéletben — kivételeztek. (Egyedül ő kapott felkészülési szabadságot, osztályfőnöki óra helyett otthon zenét hallgatott, dolgozatokat valamilyen kifogással nem írt meg.) Ez pedig — a tanulók megítélése szerint — összefüggésben állt apja beosztásával, édesanyjának — aki akkor párttitkár volt — a tisztségével. „Én megtehetem” — válaszolt a diák osztálytársainak, amikor kérdőre vonták. Abból a tényből, hogyv- a legutóbbi tárgyaláson — ifjabb Szűrszabó elállt a további pereskedéstől, a bíróság azt vélel­mezte, hogy a személyére vonatkozó tényállítások nagy ré­szériek valódiságát ő maga sem vitatta tovább — ám ezen nyilvánosság tények kizárólag az ő személyével voltak kapcsolatosak, apjára nézve jogsérelemmel nem járhattak. A bíróság nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy ki kért „segítséget” Miskó Istvántól. Azt sem kizárni, sem pedig tényként megállapítani nem lehetett, hogy Szűrszabóék szól1 tak-e az elnöknek. Figyelembe kell azonban venni, hogy egyedül ők töltöttek be vezető beosztást — Laci anyja akkor még párttitkár volt, aki munkakapcsolatban állt Miskóval ?£~és hogy az. elnök a kádergyerekekről mondta el rossz véleményét, ebből logikusan adódott a következtetés. A bíróság om találta jogsértőnek azt, hogy Benke Márta megírta a történteket, és hogy ez az írás alkalmat adott korunk közéletének bírálatára, különösképp pedig'az elvtelen összefonódások elítélésére. Ez a társadalmi jelenségé—amint azt az osztálytársak tanúvallomásaik szerint maguk is felis- . merték például a telefonlánc működését találgatva'—1 „nem egyszerűsíthető arra, hogy egyes vezetők tisztségüket, beosz­tásukat egyéni céljaik érdekébe állítják. E jelenség másik oldalán állnak azok a pozícióban nem lévők, akik e vezetők barátságával, ismeretségével, bizalmával visszaélve ezt a kapcsolatot felhasználják a törvényes utat megkerülve saját céljaik eléréséhez. Továbbá mindezeken túlmenően vannak olyan vezetők — hangsúlyozza az ítélet Iga akiknél valamely kérdés fontosságát az dönti el, hogy az abban érintettek a hatalmi hierarchiában hol helyezkednek el és eszérint' diffe­renciálva intézkednek.” Dr. Orosz Árpád bíró — aki a tárgyalássorozatot mindvé­gig rendkívül korrekten, lényegretörően vezette ■— csaknem egy órán át ismertette az ítéletet, melyben végezetül a per­vesztes Szűrszabóékat az alperesek költségeinek megtérítésé­re kötelezték. Benke Márta és ügyvédje,' dr. Feldmájer Lívia tudomásul vette az ítéletet, dr. Tápai Piroska ügyész gondol­kodási időt kért, Szűrszabó László viszont pillanatnyi kése­delem nélkül közölte: „mindenképpen” föllebbez — így az ítélet még nem jogerős. Első fokon mindenesetre Benke Márta — a nyilvánosság — a pernyertes. A Petőfi Népében közölt cikkről — hosszadalmas, resztetekbe menően alapos bírósági eljárás során — nem lehetett megállapítani, hogy bármilyen módon megsértette volna Szűrszabó László sze­mélyiségi jogát. Benke Márta igazat írt. Ballal József E kérdéskör másik eleme a piac. Hozzászoktunk a „puha piachoz", ilyen a belső és a szocialista piac, mert mindent megvesz, mert a hiánygazdál­kodás jellemző rá. A mi adósságállo­mányunk viszont tőkés relációban hal­mozódott fel, tehát nekünk ott kell ér­tékesítenünk, eladnunk. Nagy kérdés, hogy milyen központi kormányzati eszközökkel tudjuk ezt az alkalmazko­dási készséget ösztönözni. 1989-től kö­zös elhatározással néhány merész — s bevallom, kissé veszélyes — vállalko­zásba kezdünk. Az egyik az importgaz­dálkodás jelentős részének a liberalizá­lása. A másik a bérgazdálkodás korlá­tozás nélküli felszabadítása. Ha fegyel­mezett, igényes a vállalati vezetés, ak­kor ebben nagy tartalékok vannak, ösztönözheti a gazdálkodás javulását. Továbbá meg kell teremtenünk a hite­lezés fejlesztésével és a tőzsde létreho­zásával a valódi tőkepiaci viszonyokat. Fel kell számolnunk az ármechanizmus kötöttségeit, kiszélesítve a piaci árak hatókörét. Él kell kezdenünk a gazdál­kodás bürokratikus, korlátozó szabá­lyozórendszerének mielőbbi lebontá­sát. Egyszóval: szeretnénk megnehezí­teni, valós piaci teljesítményekhez köt­ni a jövedelemszerzés feltételeit, Ugyan­akkor szabadabbá tenni a megszerzett jövedelmek elköltését. Ez a liberalizá­ciós program koncepciójának a lénye­ge. Ézért a kormánynak vállalkozás­élénkítő programot kell kidolgoznia, különös tekintettel a kis- és középvál­lalkozások támogatására. A normatív szabályozás útján járva le kell építenünk a támogatásokat. Itt van az egyik legsúlyosabb gond. Tud-, niillik a támogatások leépítése a válla­latokat rendkívül eltérő módon érinti, s eltérően hat a fogyasztókra is. Az ipari támogatások leépítése látszik a legjárhatóbb útnak. Ha a jövő évre ter­vezett 30 milliárd forint támogatás­leépítést végrehajtjuk, még akkor is marad egy szerény támogatás az ipar­ba ft. Legnehezebb a mezőgazdasági tá­mogatás leépítése, mert a termelőszö­vetkezeteinknek egy csoportja már nem viseli el a termelési költségek jelen­legi magas szintjét. Az alaptevékeny­ségre szerveződő és kedvezőtlen termő­helyű, adottságú termelőszövetkezetek nagyobb terheket már nem bírnak el. A magyar gazdaság támogatási szfé­ráján belül- a legérzékenyebb pont a lakossági támogatás. 1989-ben a reál­fogyasztásnak körülbelül 1 százalékkal kell mérséklődnie, az átlagos reálbé­reknek pedig az előző évinél, tehát az 1988-asnál kisebb mértékben, úgy 5-6 százalékkal kell csökkenniük. Nem tudjuk'’tehát aZ" áremelést1.’kikerülni, még átmenetileg sem. tudjuk a terhek égy részét a lakosáág ■1 vállaifőT levenni. Megpróbáljuk az áremelést a lehető legnagyobb mértékben kompenzálni, ez a mostani számításunk szerint azt jelenti, hogy körülbelül kétharmad ré­szét tudjuk visszatéríteni. Egyharmad részét nem. A maga helyén — mindenki! Eltér-e ez a korábbi programunktól? Nem tér el. Amit ma, illetve jövőre csinálunk, azt pontosan megfogalmaz­tuk az 1987-es szeptemberi kormány- programban. Azon fogunk dolgozni, hogy az alacsony jövedelműekre kisebb terhek háruljanak, de azt kell kérnünk az ország lakosságától, a párt tagságá­tól is, hogy támogassák álláspontun­kat: átmenetileg három jövedelemtulaj­donosnak, tehat a lakosságnak, a vál­lalatoknak és az állami költségvetésnek is fokozottabb terheket kell vállalnia annak érdekében, hogy 1990 után egy dinamikusabb gazdálkodási korszak következzék, amely magában hordja a magasabb .életszínvonal lehetőségét. Nem több munkát, hanem precízebb, pontosabb, jobb minőségű, értékesebb munkát kérünk, mert így tudunk csak előrehaladni és boldogulni. Most divat a panasz, s van is oka. Nehezebben élünk, nagyon sok feszültség halmozó­dott fel az utóbbi évtizedekben.' De a feszültségek feloldásának nem az a módja, hogy mértéktelenül követelőz­nek és sztrájkokkal fenyegetőznek. Sztrájkokból még egy ország sem gaz­dagodott meg. Egy nép felemelkedésé­nek az útja nem sztrájkokon át vezet. Nem azt mondom, hogy a sztrájk jogát nem kell biztosítani, s nem azt, hogy törvénytelen az alkalmazása. Csak nem ésszerű. Nem hasznos a; országnak és nem hasznos a népnek. Úgy gondolom tehát, más formákat kellene találnunk a feszültségek enyhítésére. Figyelmeztető részkérdés: mostaná­ban nem a munkások, hanem az egye­temi hallgatók sztrájkolnak a legtöbb­ször. Nem mondom, hogy nincs reális alapjuk, mikor igényeiket megfogal- ,mázzák. De azt azért el kell mondani, hogy egy egyetemi hallgató az ország­nak évente 100 ezer forintjába kerül. Több olyan egyetemi kar van, ahol 8- 10 jelentkezőből csak egyet tudnak fel­venni. Végig kellene gondolni, hogy nem azokat kellene-e inkább beengedni az egyetemre, akik tanulni akarnak és nem sztrájkolni? Grósz Károly végezetül kijelentette: az ország számára a továbbhaladás legfőbb feltétele, hogy mindenki a ma­ga helyén teszi, amit tennie kell. Ez az uj némzéíi közmegegyezés ‘ legszilár­dabb alapja — fejezte be beszédét Grósz Karoly. (MTI) HOGYAN VÁSÁROLHATÓ NYUGÁTI AUTÓ? Vám- és devizakönnyítések A lakosságot érintő több új, januárban érvénybe lépő vám- és devizaintézkedésről tájékoztatta pénteken a sajtó képviselőit Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke, valamint Patkó András pénzügymi­niszter-helyettes. Bartha Ferenc elmondotta: a kormány el- határozott szándéka a liberalizációs és dere­gulációs intézkedések folyamatos végrehaj­tása. Eközben azonban elkerülhetetlen, hogy feszültségek is keletkeznek. Ilyen például, hogy a világútlevél ez évi bevezetése követ­keztében jelentősen megnőtt a bevásárló­turizmus. A tavalyi 3 millióval szemben ok­tóberig 8,8 millió magyar állampolgár uta­zott külföldre. Az idén 1,6 millióan vették igénybe részben vagy teljes egészében a turis­taellátmányukat. A múlt évi 151 millió dol­lárral szemben az első ,tíz hónapban a ma­gyar turisták 428 millió, dollárt költöttek el külföldön. Az idegenforgalomban az idén lényegesen kisebb lesz az aktívum, mint ta­valy volt. A jelenlegi többlet 114 millió dol­lár, ami -várhatóan az év végére eléri a 150 milliót, ám a népgazdasági terv 360 millió dollárral számolt. A tavalyi aktívum is 306 millió dollár volt. Indokolt tehát a bevásár­ló-turizmus visszaszorítása. Ennek érdekében több intézkedés szüle­tett. Alapvetően a forintért árusító boltok kínálatát tervezik jelentős mértékben bővíte­ni. A kínálat jövőre elsősorban olyan cikkek­ből nő, amelyeket eddig csak Ausztriában Vagy az NSZK-ban tudtak megvásárolni a magyar fogyasztók. Emellett javulni fog a devizáért árusító boltok választéka is. Jövőre lehetővé válik, hogy a BC-számlákon elhe­lyezett külföldi valutát ne csak utazásra használhassák fel a magyar állampolgárok. Ebből a pénzből vásárolhatnak január 1-jé- től gépkocsit is a valutáért árusító magyaror­szági boltokban. Ugyancsak lehetővé teszik azt is, hogy a valutáért árusító boltokban különböző fogyasztási cikkeket is vásárol­hassanak a BC-számla-tulajdonosok. Ez utóbbinak azonban az a feltétele, hogy a BC-számlán elhelyezett pénzt előzőleg egy évig lekötve tartsák. Ez a lehetőség a számla- tulajdonosoknak tehát legkorábban 1990. január l-jétől adott. Utazásokat segítő könnyítés, hogy január­tól megszűnik a jelenlegi háromezer forintos kötelező valutaellátási minimum. Ez azt je­lenti, hogy a nyugati országokba utazóknak nem kell igazolniuk a- határon a magyar vámszerveknek, kiváltották-e a háromezer forint értékű konvertibilis valutát. Januártól kétezer forint helyett négyezer forint értékű konvertibilis valutával rendelkezhetnek en­gedély nélkül a magyar állampolgárok. En-' nek megfelelően ilyen értékben vásárolhat­nak a valutáért árpsító boltokban minden külön engedély nélkül. Patkó András elmondotta, hogy dolgoz­nak a devizagazdálkodás átfogó felülvizsgá­latán. A végső cél az, hogy néhány év után létrejöjjenek a feltételek a forint konvertibili­tásának biztosításához. Ennek része a lakos­sági deviza- és vámszabályok liberalizálása. A vámrendszer korszerűsítése keretében mó­dosul január l-jétől a magánforgalomban beérkező gépkocsik Vámkezelésére vonatko­zó szabályozás. A négyévesnél nem régebbi gyártású személyautók után fizetendő vám összege jelentősen csökken. A nem szocialis­ta országokban gyártott gépkocsik vámalap­ját az NSZK-ban kiadott Schwacke kataló­gus alapján állapítják meg. Ez az új és a használt gépkocsik árát egyaránt tartalmaz­za. A vámérték megállapításakor a forgalmi adóval csökkentett árat veszik figyelembe. A vámhivatal ugyanakkor nem vizsgálja a használtság mértékét a négy évnél régebbi gyártású gépkocsik esetében. A szocialista országokban gyártott gépkocsik vámalapja a Magyarországon érvényes kereskedelmi ár. A vámtételek a következőképpen alakul­nak: az 1600 köbcentimétert meg nem hala­dó lökettérfogatú benzinüzemű és a 2000 köbcentimétert meg nem haladó dízel sze­mélygépkocsik vámtétele 10 százalék lesz.* Benzinüzemű autó esetén 1600 és 2000 köb­centiméter között 20 százalék, efelett 40 szá­zalék lesz a vámtétel. Ugyancsak 20 százalék a vámtétel a 2000 és 2500 köbcentiméter, 40 százalék az ennél nagyobb űrtartalmú dízel­üzemű személyautóknál. A lakóautók vám­tétele a lökettérfogattól függően alakul. A tehergépkocsik és az. autóbuszok vámtéte­le 40 százalék lesz. A négy évnél régebbi gyártású gépkocsik vámtétele egységesen 30 százalékkal nagyobb, mint az azonos kate­góriába tartozó, négyévesnél fiatalabb autó­ké. Megszűnik viszont a belföldön valutáért vásárolt gépkocáikra vonatkozó kedvezmé­nyes vámtétel. (MTI) , Gyilkosság Hajdúböszörményben A Hajdú- Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint december 15-én, csütörtökön a déli órákban brutális kegyetlenseggel meggyilkolták lakásán özv. Ecsedi Józsefné 78 éves, Hajdúböszörmény, Perczel Mór u.,115. sz. alatti lakost. A gyilkos az áldozat végtagjait összekötözte, majd fejét egy súlyos hokedlivel összezúzta. A rendőrség mindenre kiterjedő eredményes nyomozással a bejelentés után néhány órán belül gyilkosság alapos gyanúja miatt őrizetbe vette Nagy Kálmán 25 éves hajdú- böszörményi lakost, aki a kihallgatás során beismerő yallomást tett. A gyanúsított korábban már büntetve volt erőszakos nemi közösülés bűntette miatt. Az ügy további részleteinek vizsgálata folytatódik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents