Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-16 / 299. szám
2 9 PETŐFI NÉPE • 1988. december 16. Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) sem jöhet létre. Az alternatív mozgalmakban rejlő sokszínűség és az eltérő kiútkeresés során, e szerveződések, sajátos érdekeit megtartva kell megtalálni azokat a pontokat, amelyek oly módon esnek egybe a közösen vállalható össznemzeti érdekkel, hogy abban a magyar politikai közélet valamennyi felelős tényezője, irányzatai találkozzanak. Ennek kialakítása nem megy máról holnapra, de az úton el kell indulnunk, mivel ez vezethet el a politikai felelősségvállalásban való részvétel megalapozásához. "Nyilvánvaló, hogy az MSZMP történelmi felelősségénél fogva alkotó, meghatározó kezdeményezője, de nem az egyetlen, kizárólagos szervezője ennek az összefogásnak. Ezt nem politikai túlsúlyával, hanem reálpolitikájával kell biztosítani. Pártunk kész a koalícióra is Ennek az összefogásnak az alternatív mozgalmak oldaláról az adhat súlyt, hogy egymás között is legyenek képesek a nemzeti felemelkedés programjának kidolgozásában való részvételre, annak támogatása érdekében. Mint ahogyan az MSZMP sem kíván kiszorítani senkit az új nemzeti összefogásra irányuló folyamatból — sőt elismeri az abban egyenlő jogon való részvétel lehetőségét — nem tartja elfogadhatónak, sőt fellép ellene, ha mások ellentétesen cselekszenek. Különösen károsnak tartja az érzelmektől túlfűtött vádaskodásokat, a politikai gyűlölködést. Régen volt szüksége a nemzetnek annyira a józan észre, mint napjainkban. Pártunk kinyilvánította és a gyakorlatban is érvényesíteni kívánja, hogy a politikai szerveződésekkel kész a kapcsolatépítés különböző szintjeinek kialakítására, beleértve a koalíciót is. Nyíltan vallja, hogy ezt a nemzet és egy megújuló szocialista társadalmi rendszer érdekében teszi. Eltökélt szándékunk, hogy a hatalmi pozíció helyett a bizalom hatalma legyen a politikai gyakorlatunk és helyünk meghatározója. ' A többpártrendszer kérdésében ellentmondásos helyzet alakult ki. A pártértekezlet állásfoglalása szerint az MSZMP az egypártrendszer keretei között tölti be a vezető szerepét. Ez a megfogalmazás önmagában jelzés értékűnek minősíthető, amely lényegét tekintve a párt felfogását tükrözi e témában. Az egypárt- vagy többpártrendszert nem tekintjük elvi kérdésnek a szocializmus keretei között, mivel — amint a gyakorlat is mutatja — azzal mindkettő megfér. A többpártrendszernek kizárólag csak polgári értelemben vett felfogását azonban nem osztjuk. A pártértekezleten — innen visszanézve is megállapítható — radikális előrelépés történt az egypártrendszer viszonyai között kiépíthető politikai pluralizmus irányába. Ma sem bizonyos, hogy a társadalom valós igényei ezt meghaladták volna, mint ahogyan ez hat hónappal ezelőtt nem mutatkozott. Véleményünk szerint a jelenlegi politikai időszakban az erők összefogására van szükség. Ugyanakkor az aktívan politizálók egyes köreiben éppen ebben a hat hónapban erősödött fel a többpártrendszer iránti igény, amelynek — az egyébként szándékainknak megfelelően bővülő — nyilvánosság széles területen biztosított megjelenést. Éhhez hozzájárult a kérdés jogi szabályozatlansága is. Az egyesülési törvény tervezete pedig egyenesen a többpártrendszer elismerésének lehetőségeit mondja ki. Nb térjünk ki annak felismerése elől, hogy ez a folyamat végül is a párt által javasolt törvénytervezet vitájában zajlott le, amelynek lezárása ugyancsak a párt tudtával történt az illetékes kormányzati szerveknél. Az Országgyűlés tehát erről a tervezetről folytat majd vitát. Politikai álláspontunkként viszont továbbra is a pártértekezleti megállapítás érvényes, miközben szükségessé vált, hogy a párttörvényhez és az Alkotmány említett pontjához megfogalmazzuk a viszonyunkat. Ezzel újabb elemekkel gazdagodik politikai felfogásunk a pártrendszer kérdésében. Úgy véljük azonban, hogy ez nem elsősorban csak a jogi megközelítésből fontos számunkra, hanem arra is politikai választ kell találnunk, hogy a szocialista társadalmi rendszer fejlesztése érdekében a marxista párt miként tudja politikai vezető szerepéi. érvényesíteni a többpártrendszer vagy bármilyen más politikailag is plurális rendszer keretei között. Támogatjuk a társadalom önszerveződését A pártok szerepével kapcsolatos álláspontunk meghatározásában abból indulhatunk ki, hogy a marxista párt társadalmi bázisát tekintve egypárt- ként is képes a társadalom különböző rétegeinek legfontosabb politikai érdekeit megfogalmazni és integrálni. A párt politikai felelősségétől vezettetve azonban támogatja a társadalom önszerveződési jogát, s ezért a pártok alapíthatóságát szabályozó -p az új Alkotmánnyal majd összhangban levő — párttörvény megalkotását. Semmi sem indokolja, hogy kapkodjunk és elhamarkodottan alakítsuk ki pártunk álláspontját a plurális párt- rendszerről. Az viszont szükséges, hogy az új feladatokkal lépést tartva keressük a válaszokat. Ezért javasoljuk, hogy e megközelítés okán a Központi Bizottság a jövő év első negyedében külön napirendként foglalkozzon a pártrendszer kérdéseivel. Fontos, hogy megfogalmazzuk magunk számára az elkövetkező politikai időszakban megtenni szándékozott lépéseinket, azok sorrendjét, egymással való kapcsolódását. Erre jelenleg a következő területeken van szükség: az Alkotmány elfogadása, a választójogi törvény megalkotása, a párttörvény elfogadása és a XIV. kongresszus viszonya mindehhez. Ezekkel a kérdésekkel a pártnak határozottan, nagy léptekkel, de nem elhamarkodottan, a felgyorsítást nem eltúlozva kell foglalkoznia, mert az kapkodáshoz vezet. A politikai fejleményeknek olyan veszélyes, ellenőrizhetetlen önmozgása is kialakulhat, amely senkinek, sem az MSZMP-nek, sem az új politikai szervezeteknek nem lehet érdeke, mivel a problémák megoldását, a reform előrehaladását akadályozná. Ezért üdvözöljük, hogy több alternatív mozgalom politikailag felelős magatartást tanúsítva felismerte a helyzetben rejlő ellentmondást és képviselőik ezt meg is fogalmazták. Az új Alkotmány megalkotására a Parlament által javasolt felgyorsítás teljes mértékben egybeesik a párt szándékával, mivel ezt a munkát mi sem javasoljuk hosszú időre elhúzni. Azt azonban határozottan javasoljuk, hogy a tervezet alaposan kidolgozott legyen, és a társadalom számára is elegendő idő álljon rendelkezésre annak megvitatásához. Ezért 1989. május—júniusában az előzetes szakmai viták után a Központi Bizottság elé kerülhetnek az Alkotmánnyal kapcsolatos fontosabb politikai és jogi elvek, a szövegtervezet. A testületi állásfoglalást követően a második félévtől a tervezett Alkotmány szövegét társadalmi vitára lehet 'bocsátani. A tapasztalatok összegzése, elemzése után a szükséges módosításokat figyelembe véve a Központi Bizottság 1989 végén ismét kialakíthatja álláspontját, akár több alkalommal is foglalkozhat a kérdéssel, majd pedig 1990 tavaszán az Országgyűlés elé kerülhet a tervezet. Felmetültek olyan gondolatok is, hogy új Parlament szavazzon az Alkotmányról. Az' Ország - gyűlés által megvitatott és elfogadott Alkotmányt népszavazással lehet megerősíteni, s a választásokra 1990 második felében lenne lehetőség. Megoldási alternatívák Az új választójogi törvény megalkotására az Alkotmány elfogadása előtt is sor kerülhet, de a párttörvényt bizonyosan, megelőzi. A törvényre vonatkozó koncepciót, amelyet ki kell egészíteni az azóta felmerült szempontokkal, 1989 első negyedévében a Központi Bizottság elé lehet terjeszteni. Ebben a tervezetben már ki kell térni — a megoldási alternatívákat felvázolva az egy vagy két kamara, a listás választások, a koalícióalkotás, az elnöki rendszer stb. elképzelések lehetőségeire. Egyúttal meg kell jelölni azokat az időpontokat, amelyekben javasoljuk a tanácsi választásokat, illetve az országos választásokat együtt, vagy külön- külön megtartani. Ezeken az egyesülési és a választási törvény szellemében az új mozgalmak már feltehetően jelölhetik' képviselőjüket. Lehetőség nyílik arra, hogy a helyi szinteken kialakulhassanak a politikai együttműködés és verseny új formái. A párttörvény megalkotásával kapcsolatban azt az ütemezést lehet tartani, amelyet az Alkotmány elkészítéséhez javasoltunk. Ez lehetőséget teremt arra, hogy két egymástól nem elválasztható kérdés megfelelő összhangban váljon politikai gyakorlatunk szerves részévé. Ugyanakkor az is megfontolandó, hogy egy már korábban elfogadott párttörvény alapján az 1990-es választásokon is indulhassanak az új szervezetek. Gondolkodásunkban azonban ezeket a folyamatokat összhangba kell hoznunk azzal, hogy a tevékenységét gyökereseh átalakító Hazafias Népfront megfelelő lehetőséget kapjon a politikai folyamatokban való alkotó részvételre, arra, hogy az új törekvések a Népfronton belül megtalálhassák a helyüket. A XIV. kongresszus megtartását nem lenne célszerű a felvázolt jogalkotási és választási időpontokhoz igazítani, olyan értelemben, hogy azokat mindenképpen megelőzze. Az említett kérdések ugyanis a legfontosabb népképviseleti szerv, az Országgyűlés döntési hatáskörébe tartoznak. Az időközben meghozott központi bizottsági állás- foglalások a politikai munkát és gondolkodás irányát megfelelően befolyásolják. Amennyiben néhány kérdésben szükségessé válik, hogy a párttagság egésze közvetlenül véleménynyilvánításra kapjon lehetőséget, úgy az adott témában pártvitára, esetleg újabb pártértekezletre is sort lehetne keríteni egy megfelelő időpontban. A XIV. kongresszus történelmi jelentőségét többek között annak is kell adnia, hogy ott már programjában valóban alulról építkező párt jelenjen meg.,A kongresszus a kihordott, illetve felszínre került vitákat szintetizálni képes, kiemelkedő eseménye legyen politikai demokráciánk fejlődésének. Állásfoglalás-tervezet készül Az előadói beszédet követő vita is tükrözte: a politikai élet valóban időszerű, a párttagságot és a közvéleményt élénken foglalkoztató kérdéseit tűzte napirendjére a Központi Bizottság. Többen hangsúlyozták a demokrácia további kiszélesítésének szükségességét, s ezzel együtt a rend, a fegyelem erősítésének, az anarchia elkerülésének elsőrendű követelményét. Elhangzott az az igény is, hogy nemcsak a gazdaságban, hanem a politikában is rá kell állnunk az intenzív fejlődés pályájára. Vissza-visszatért a felszólalásokban az a gondolat, hogy az MSZMP olyan tömegpárt, amely az elmúlt évtizedekben a társadalmi haladás vezető ereje volt, semmi ok nincs tehát arra, hogy a párt tagjai önbizalom, a jövőbe vetett hit nélkül képviseljék azt a politikát, amelyet éppen a tagság látványosan megnyilvánuló kezdeményezéseinek hatására alakított ki a pártértekezlet. Voltak, akik azt körvonalazták, hogy az eddigi álláspontok és a továbbiakban kimunkálandó állásfoglalások sorozata a platform kialakítását szolgálják, olyan platformét, amelynek a politikai centrumot kell kifejeznie. Mások ugyancsak a centrum erősítését szorgalmazták, megjegyezve: a hevület időnként arra ösztökél, hogy egy nagyon jobboldali jelenségre nagyon baloldali válasz legyen a reakció. A két- frontos harc szükségességét hangoztatva úgy ítélték meg, hogy jelenleg nem a hatalomért, hanem a hatalom orién- tációjáért folyik a közdelem. Ebben nálunk immár klasszikus veszélyt jelent a „romantikus” baloldaliság, ez ellen a pártban is fel kell lépni. De szükségesnek tartották leszögezni azt is, hogy a jobboldali veszély a párton kívül jelentkezik, nem pedig az MSZMP reform- politikájában. Sokan foglalkoztak az alternatív mozgalmakkal is. Kérték, hogy a Központi Bizottság kapjon pontos információt az új szerveződésekről, hiszen vitába szállni az „ismeretlennel” köny- nyelmű vállalkozás lenne. Többen beszeltek arról, hogy a politika iránti érdeklődés rendkívüli módon megnövekedett. Az alapszervezetekben az emberek mindenről tudni akarnak, legyen az a kérdés akár a párt belső erőviszonyaival, vagy a pártüdülők beutalóinak elosztásával kapcsolatos. További hozzászólásokra ösztönzött az a megállapítás, amely szerint Grósz Károlynak a budapesti pártaktíván, november 29-én elhangzott beszéde vegyes fogadtatású volt. Bár — mint emlékeztetettek — Grósz Károly ezzel - kapcsolatban már a Csongrád megyei pártértekezleten véleményt nyilvánított, ám jó lenne -r- mondták —, ha a Központi Bizottság ülésén is szó esne erről a témakörről, különösen ami a beszéd két elemét — „osztályharc” és „fehérterror” — illeti. A mai bonyolult politikai, helyzetben, amelyben nagy az elméleti zavar és nehéz az eligazodás, az élet által felvetett kérdésekre sem a Központi Bizott- „ ság, sem a párt önmagában nem tudja megadni a választ: erre csak az egész társadalom együtt tud vállalkozni, levonva a szükséges következtetéseket a gyakorlatból. Aki vezető tisztséget tölt be, vagy a tudomány területén dolgozik, annak ebben nagyobb a felelőssége. Nagy erőt jelentenek a pártban alulról megindult kezdeményezések, megújulást hozó folyamatok, amelyeket bátorítani, segíteni kell, mert az egyik legfontosabb erőforrást alkotják. A 26 felszólalást követően Berécz János összegezte a vitában elhangzottakat. Egyetértőleg tudomásul vette az előterjesztést bíráló megjegyzéseket, hozzátéve: már a pontos körülírást nélkülöző feladat vállalásakor tudni lehetett, hogy a napirenden szereplő kérdésekre jelenleg nem lehet végleges, állásfoglalásszerű választ adni. Ez azért is lehetetlen vállalkozásnak tűnt, mert például jogilag még rendezetlen körülmények között, törvényes keretek híján népi lehet meghatározni a viszonyt a különböző szerveződésekhez. Természetesen a témakört napirenden kell tartani, s a terveknek megfelelően időről időre, a törvényalkotás ütemének megfelelően a Központi Bizottság elé terjeszteni. Ezután a vitában elhangzott egyes észrevételekre, javaslatokra utalva — egyesekkel egyetértve, másokkal .-vitatkozva —r- megjegyezte, hogy mindig közösségi gondolatként alakulhák ki a válaszok az egyes kérdésekre. A vitazárót követően a Központi Bizottság tagjai az elnöklő Grósz Károly javaslatára egyhangúlag döntöttek arról, hogy a szerkesztőbizottság az ülésről készülő közleménybe építse be az állásfoglalás-tervezet legfontosabb elemeit. Hozzájárultak ahhoz is, hogy Be- recz János előadói beszéde, valamint a tátáról.készült ismertetés kapjon nyilvánosságot. Grósz Károly ezután a vita tapasztalataiból következtetve javasolta, hogy a KB a főtitkár vezetésével alakítson egy bizottságot, amely három témakörben kidolgozná a KB állásfoglalás-tervezetét. A bizottság gil amelynek tagjai: Aczél György, Berecz János, Fejti György és Romány Pál — az egy- vagy többpártrendszer, az alternatív szervezetekhez való viszony, valamint a választási rendszer és mechanizmus problémakörével foglalkozna. A Központi Bizottság a javaslatot elfogadta. Ezután a Központi Bizottság meghallgatta Németh Miklós tájékoztatóját a kormányzati munka korszerűsítéséről, valamint Grósz Károly személyi kérdésekkel kapcsolatos javaslatát. A tájékoztatót a testület jóváhagyólag tudomásul vette, a személyi kérdésekre vonatkozó javaslatot pedig elfogadta. A Központi Bizottság ülését kővetően Grósz Károly nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Major László, a Központi Bizottság szóvivője köszöntötte a hazai és a külföldi sajtó munkatársait, és bemutatta a Központi Bizottság újonnan megválasztott titkárát, Iványi Pált. Grósz Károly szólt arról, hogy az első napirend vitájában 26-an szólaltak fel. A vita és a beszámoló tanulságai alapján felelősen megállapítható, hogy a pártnak több lényeges kérdésben már letisztult álláspontja, kialakult pozíciója van, több kérdés azonban még vita tárgyát képezi. Ezért, elsősorban a párt munkájának továbbfejlesztése érdekében, a Központi Bizottság úgy döntött, hogy a munkahelyi és a lakóterületi pártszervezetek tevékenységének korszerűsítése érdekében széles körű pártvitát folytat a jövő év elején. Ugyancsak széles körű eszmecserében alakítja ki, formálja a platformszabadsággal összefüggő elméleti és gyakorlati kérdéseket. Az alternatív mozgalmakkal kapcsolatban kifejtette: a Központi Bizottság ismét megfogalmazta, hogy az MSZMP elvi alapon nyitott és differenciált politikát folytat e szerveződésekkel. Létjogosultságukat nem vitatta korábban sem, így ma sem. Viszonyát e mozgalmakhoz azonban elsősorban azok platformja, programja és magatartásuk alapján határozza meg. A párt kész a párbeszédre, együtt kíván működni minden olyan kérdésben, amely a szocializmus kibontakozását, a nemzet boldogulását segíti és szolgálja, ugyanakkor vitába száll azokkal a nézetekkel, amelyek a szocializmust, a törvényességet, valamint nemzetközi kötelezettségeinket megkérdőjelezik. A vitában nagy figyelmet kapott a magyar közvéleményt rendkívüli mértékben foglalkoztató, a tulajdonviszonyokkal Összefüggő kérdéskör. A testület ismét leszögezte ázt a korábbi elvi álláspontját, hogy a többszektorú gazdaságnak bosszú történelmi szakaszon át létjogosultsága van Magyarországon. Az alapvető az állami tulajdon, ugyanakkor az egyik legfontosabb teendő az állami tulajdon eddiginél sokkal hatékonyabb működésének biztosítása. Ehhez egy jobban működő érdekeltségi rendszerre van szükség, s tovább kell fejleszteni a vállalatok önállóságát, mozgásszabadságát. Továbbra is kívánatos a szövetkezeti szektor fejlesztése, hiszen ott is nagy tartalékok rejlenek még. A főtitkár bejelentette, hogy a testület személyi kérdésekről is döntött. Németh Miklóst — akit a közelmúltban az Országgyűlés a Minisztertanács elnökévé választott — felmentette KB-titkári tisztségéből. Érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt ugyancsak felmentette központi bizottsági titkári funkciójából Pál Lénárdot. A Központi Bizottság titkárává választotta Iványi Pált. A Központi Bizottság döntött abban is, hogy érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmenti tisztségéből Benke Valériát, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának eblökét, és helyette kinevezi Radics Katalint, akit egyúttal felmentett a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetői tisztségéből. Ugyancsak érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette beosztásából Varga Pétert, a KB osztályvezetőjét. A Központi Bizottság emellett egyéb más, a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben is faiformációt kapott. Grósz Károly ezután az újságírók kérdéseire válaszolt. A megyei pártbizottságba delegáltak névsora Az alábbiakban közöljük annak a negyvenkét delegátusnak a névsorát, akiket az új megyei pártbizottságba* a közelmúltban megtartott páitértekezleteken, városi, nagyközségi, üzemi pártbizottsági üléseken választottak. A megyei pártbizottság többi tagját közvetlenül a testület választja meg a holnapi pártértekezleten. BAJA Bohner Zoltán (47 éves), a Ganz-Elektric Bajai Készülékgyára pártbizottságának függetlenített titkára, dr. Csanádi László (42 éves), a Vaskúti Bácska Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke, Gyurity József (41 éves), a Hercegszántói Községi Tanács elnöke, Hangya János (47 éves), a Bácsbokodi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke, dr. Horváth István (56 éves), a Bajai Bácska Húsipari Közös Vállalat igazgatója, Várnagy István (49 éves), az MSZMP Bajai Városi Bizottságának első titkára. BÁCSALMÁS Mamiizsits Sándor (36 éves), a Madarasi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet pártalapszervezetének függetlenített titkára, a községi pártbizottság titkára* Sendula Tibor (52 éves), a Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatója. KALOCSA Gruber Károly (42 éves), az Agrikon Solti Leányvállalatának igazgatója, Hegedűs Lajos (51 éves), a Hartái Erdei Ferenc Mező- gazdasági Termelőszövetkezet elnöke, dr. Lakatos Lajos (40 éves), a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés; igazgatója, Mis- kolczi János (44 éves), az MSZMP Kalocsai Városi Bizottságának első titkára. KECSKEMÉT Dr. Bodóczky László (50 éves), az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának első titkára, dr. Kovács Gábor (49 éves), a Hollós József Megyei Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosa, dr. Kuczik István (44 éves), a Kecskeméti Agrikon vezérigazgatója, Méhesi Zoltán (46 éves), a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökhelyettese, az üzemi pártbizottság titkára, Nyúl László (40 éves), a MÁV Kecskeméti Pályafenntartási Főnökségének főpályamestere, Szirmay László (39 éves), a Jakabszállási Népfront Mezőgazdasági Szakszövetkezet pártalapszervezetének függetlenített titkára, dr. Tapody János (60 éves), nyugdíjas hivatásos tiszt, Újlakyné Szűcs Éva (30 éves), a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium tanára. KISKŐRÖS Dr. Ivanics Lajos (58 éves), az MSZMP Kiskőrösi Városi Bizottságának első titkára, Kovács Lajos (43 éves), az Agrikon kiskőrösi gyárának igazgatója. KISKUNFÉLEGYHÁZA Laczkó Gyüla'(53’éVS^ átlKlik'1öhfélégyházi Lenin Mezőgazda- sági Termelőszövetkezeftv-ela^e, Mucsfe? Antal (43 éves), az MSZMP Bugaci Nagyközségi Bizottságának titkára, Szabó Lajos (48 éves), az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója, dr. Szappanos Béla (39 éves), a Kiskunfélegyházi Városi Tanács Kórház- Rendelőintézet szakorvosa. KISKUNHALAS Csombok Imre (32 éves), a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági Üzemének gépészeti üzemegység-vezetője, Kovács Imre (32 éves), a Kiskunhalasi Állami Gazdaság külkereskedelmi ágazatvezetője, Szabó Károly (43 éves), az MSZMP Kiskunhalasi Városi Bizottságának első titkára, Váczi László (42 éves), a Kunfehértói Előre Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke. TISZAKÉCSKE Dudás Árpád (48 éves), az Agrikon tiszakécskei gyárának igazgatója, dr. Kovács Gyula (34 éves), az MSZMP Lakiteleki Nagyközségi Bizottságának titkára. KISKUNMAJSA Papp József (42 éves), a Jászszentlászlói Községi Tanács elnöke, Somogyi László (41 éves), az MSZMP Kiskunmajsai Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkára. KUNSZENTMIKLÓS Aranyi János (41 éves), a Szalkszentmártoni Községi Tanács elnöke, László Tibor (32 éves), a Temaforg Kunszentmiklósi gyárának főmérnöke. MEGYEI TANÁCS Gaborják József (38 éves), a Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. Tervosztályának vezetője. MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Dr. Fehér Géza (56 éves), a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. DUNAVECSE Korom Ferenc (52 éves), a Dunavecsei Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökhelyettese. IZSÁK Gucsi' Zoltán (41 éves), az Izsáki Állami Gazdaság kerületi igazgatója. JÁNOSHALMA Jekl Ferenc (41 éves), a Jánoshalmi Nagyközségi Közös Tanács megbízott elnöke. LAJOSMIZSE Hegedűs Miklós (45 éves), az MSZMP Lajosmizsei Nagyközségi Bizottságának titkára. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint az 50. heti lottósorsojpson a következő nyerőszámókat húzták ki: ' 14, 52, 60, 70, 90
