Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-15 / 272. szám
2 • PETŐFI NÉPE 0 1988. november 15. AFGANISZTÁN Harcok és tárgyalások. Az afganisztáni kormánycsapatok a hét végén visszafoglalták az ellenforradalmi erőktől az Afganisztánt Pakisztánnal összekötő egyik legfontosabb útvonalat —jelentette hétfőn a Bakhtar afgán hírügynökség. A harcok során a kormánnyal szembenálló fegyveresek, köztük pakisztáni zsoldosok közül 96-an vesztették életüket, 71-en megsebesültek. Az ellenforradalmárok vasárnap újabb rakétatámadást hajtottak végre a főváros ellen. Az AFP francia hírügynökség ezzel kapcsolatban hétfőn arról adott hírt, hogy Kabulban — elsősorban nyugati — nagykövetségek fokozatosan csökkentik személyi állományukat, mivel veszélyeztetve látják biztonságukat. Egy afgán kormány-tisztségviselő ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a kormány szavatolja a képviseletek védelmét. Az afganisztáni helyzet szerepelt annak a háromnapos megbeszélésnek a középpontjában^ amelyet Szahibzada Jakub Hán pakisztáni külügyminiszter tartott az iráni vezetőkkel Teheránban. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint mindkét ország támogatja az afgán kormány ellen harcoló — egymással is versengő — mudzsahedin csoportokat. Jakub Hán teheráni tárgyalásain a felek elhatározták, hogy a jövőben megpróbálják ezeket a csoportokat közös nevezőre hozni. Ugyanebben az időszakban tárgyalt Teheránban Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter-helyettes is, aki Hasemi Rafszandzsanival, az iráni parlament elnökével ugyancsak tanácskozott az afgán kérdésről, kitérve az afgán muzulmánok helyzetére. Kikiáltják a palesztin államot? KAIRÓ Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára a Palesztin Nemzeti Tanács algíri rendkívüli tanácskozásához intézett hétfői üzenetében melegen méltatta a megszállt területek lakosságának tiltakozó mozgalmát és reményét fejezte ki, hogy az Algírban hozandó döntések „a győzelem, a törvényes célok eléréséhez vezetik a palesztin népet”. A palesztin parlament, mint azt több forrás megerősítette, ma hoz döntést a független palesztin államiság kikiáltásáról, valamint—a majdani béketárgyalások kiindulóbázisaként— az ENSZ BT 242-es határozatának elfogadásáról, mely Izráel állam elismerését jelenti. Ez utóbbi heves tiltakozást váltott ki a PFSZ politikai központjával szembenálló erők körében. Szíria véleményét tolmácsolva a kormányzó párt lapja, az A1 Baath hétfőn azt hangoztatta, hogy kizárólag az Izrael elleni harc „az egyetlen lehetséges mód a megszállt területek felszabadítására”. A Damaszkusszal szoros szövetségben levő Palesztin Nemzeti Megmentési Front, mely az Arafattal szembeni erőket tömöríti, hétfői közleményében kijelentette: „aki a 242-es határozat elfogadását támogatja, a legcsekélyebb mértékben sem képviseli a palesztin népet”. A front két tagszervezete bojkottálja az algíri tanácskozást. Líbia vezetője, Moamer Kadhafi hétfői nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a cionista állam hallgatólagos vagy nyílt elismerése csapást jelentene „az araboknak létezésükért folytatott harcára”. IZRAEL Samir kormányalakítási megbízatása Hájim Herzog izraeli államfő tegnap délután a Likud elnökét, a 73 éves Jichak Samirt bízta meg az új izraeli kormány megalakításával. Az elmúlt napok nemhivatalos alkudozásai során Samimak sikerült a Likud mögé felsorakoztatnia a szélsőjobboldali nacionalista pártokon kívül a három nagy ortodox vallási szervezetet is. így a 120 tagú knesszetben elvben 63 képviselő szavazatára számíthat majd. Jichak Samimak most 21 napos (egyszer meghosz- szabbitható) periódus áll rendelkezésére az új kormánykoalíció felállítására és programjának kidolgozására. A hivatalos megbízatási aktust követően Samir kijelentette: mindent elkövet kormánya mielőbbi létrehozására. Hangoztatta, hogy nem zárja ki előre egy, „széles kormánykoalíció” lehetőségé tra2az"a~Munkapaft'Vatarmtyen'bevonását a' kormányzásba. A jövő céljait illetően Jichak Sarnir az első helyre teUe^békefolyamatot, amelynek továbbvitelét, mint ismefhangoztatta, Izráel arái) szomszédaival folytatandó közvetlen tárgyalásokon kívánja elérni. A palesztin államiság várható kikiáltásáról és az ENSZ BT 242-es határozatának a PFSZ által történő elfogadásáról Samir úgy vélekedett: „az csupán taktikai lépés, a PFSZ változatlan célja az izraeli állam lerombolása”. Ekként a maga részéről kizárta, hogy a PFSZ-szel bármiféle tárgyalásokat folytasson Izrael. A Likud mindenképp nagy lépést tett az ország kormányrúdjának megragadása felé, de azért még nem teljesen lefutott a játszma — vélik megfigyelők. A kirajzolódó koalíció a Likudon belüli liberálisabb irányzatoktól az ultranacionalista szélsőségig, s a vallási fundamentalizmusig teijedő árnyalatokat fogná át, s olyan, a fundamentalistáknak tett engedményekkel járhat, amelyeket nem mindenki tekint elfogadhatónak. Eközben az izraeli hadsereg nagy erők mozgósításával készül a mára várható nagy palesztin ünneplés, az önálló államiság deklarálása miatti megmozdulások leverésére. (Izrael arab állampolgárai a 750 ezer fős közösség nevében a mai napra általános sztrájkot hirdettek meg.1 Az izraeli sajtó szerint a megszállt területekre minden korábbinál nagyobb létszámú katonaságot vezényeltek. A hatóságok már jó előre_„megelőző intézkedésként” sok száz palesztint letartóztattak. Változatlanul érvényben van a pénteken elrendelt belső mozgási tilalom az egyes helységek között. Gorbacsov Orjolban Tegnap az oroszországi föderációban levő Orjol városában tanácskozás kezdődött^ amelynek középpontjában a lakosság élelmiszer-ellátásának javításáról a 19. országos pártértekezleten hozott határozat megvalósításának politikai vonzatai állnak. A tanácskozást, amelyet Mihail Gorbacsov pártfőtitkár-államfő nyitott meg, párt- és^állami vezetők, a köztársasági kommunista pártok központi bizottságainak első titkárai, határterületi, területi pártbizottsági titkárok, minisztériumok és országos főhatóságok vezetői, valamint a központi tömegtájékoztatási eszközök vezetői részvételével tartják. dubCek haza térhet A csehszlovák kormány meggyorsítja a reformok bevezetését Nemzetközi sajtótájékoztató Prágában Alexander Dubceknek alapvető állampolgári joga, hogy hazatérhessen Csehszlovákiába —jelentette ki tegnap a csehszlovák szövetségi kormány szóvivője azon a nemzetközi sajtókonferencián, amelyet a kormány programjáról tartottak a csehszlovák fővárosban. A tájékoztatón egyebek között beszámoltak azokról a konkrét intézkedésekről, amelyekkel Csehszlovákiában meg akaiják gyorsítani a reformokat, illetve elősegíteni a szerkezetváltást és javítani kívánnak a belpiaci ellátáson. A nemzetközi sajtótájékoztatón a csehszlovák szövetségi kormány szóvivője nyugati újságíró kérdésére válaszolva elmondotta: Alexander Dubceknek —aki az 1968-as események idején a CSKP KB első titkára volt—alapvető állampolgári jo-, ga, hogy bolognai díszdoktorrá avatása után visszatérhessen hazájába. Tőle függ, hogy él-e ezzel a jogával. (A prágai sajtó csak hétfőn adott hírt arról, hogy Dubceket bolognai díszdoktorrá avatták. A Rudé Právo az AFP francia és a DPA nyugatnémet hírügynökségre hivatkozva említette meg a tényt külföldi sajtórovatában. A lap „politikai hajótöröttnek” nevezte a volt első titkárt, akit — mint fogalmazott — 1968-as politikai tevékenységéért tüntették ki.) A sajtótájékoztatón mindenekelőtt azt hangsúlyozták, hogy a kormány meg akaija gyorsítani a reformok bevezetését. Jövőre még a régi direktív irányítás és az új mechanizmus elemei együtt érvényesülnek, 1990 januárjától azonban, a tervezettnél egy évvel korábban teljes körben bevezetik a reformokat. ■ Azt is elmondották, tízéves, hosszú távú programot dolgoznak ki a szerkezetváltásra. Mindenekelőtt a kohászat-, a gép- és energetikai ipart szervezik át. A sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondották, Csehszlovákiában a szocialista pluralizmust a nemzeti front testesíti meg, az ebbe tömörült pártok és szervezetek széles lehetőséget biztosítanak az érdekek érvényesítésére es a társadalmi aktivitásra. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága november 14-én ülést tartott. A testület megvitatta és elfogadta a megbízott munkabizottságnak a KEB működési elveire, munkamódszerére és munkarendjére előteijesztett javaslatát, amely a pártértekezlet állásfoglalásának szellemében készült. A Központi Ellenőrző Bizottságit tartja a legfontosabbnak, hogy a pártértekezlet állásfoglalása a párt egészét áthassa, teremtse meg a feltételeket a szocialista reformpolitika széles körű kibontakozásához, adjon tehetőséget a párt és a társadalom megújításához. A Központi Ellenőrző Bizottság támogatja és sürgeti a kibontakozásra és a párt megújulására tett erőfeszítéseket. A testület politikai tevékenységével ezt kívánja elősegíteni. A KEB számol a nézetek és az érdekek sokféleségével, újabb ellentmondások és konfliktusok létrejöttével a párton belül is. Fontosnak tartja, hogy az alapkérdésekben: a párt politikájának elfogadásában, képviseletében és védelmében legyen egyetértés és az jusson kifejezésre az egyirányú cselekvésben. A demokratikus centralizmust sajátosságainkhoz igazítva alkalmazzuk, amely által a pártban is létező érdekkülönbségek és törekvések politikai akarattá alakulnak. A KEB a pártértekezlet állásfoglalásával azonosulva a párton belüli demokrácia érvényesítését hangsúlyozza, ugyanakkor rámutat arra, hogy a demokrácia nem létezhet fegyelem nélkül. A közösen átgondolt és elfogadott feladatok végrehajtásához az önként vállalt fegyelem érvényesítésére most leginkább a pártban van szükség. A Központi Ellenőrző Bizottság a párt tagjaitól politikai kiállást, élő, tartalmas politizálást és személyes felelősséget igényel. Szükségesnek tartja, hogy mindenütt következetesen lépjenek fel a szocializmus alapelveitől idegen, a törvényeket megszegő, erkölcsöt sértő korrupciós magatartás és a vezetői beosztással való visszaélés, az elvtelen összefonódás minden formája ellen. Ilyen esetekben nem maradhat el a pártfegyelmi felelősségrevonás sem. A Központi Ellenőrző Bizottság személyi kérdésekkel foglalkozó napirendje keretében pártbüntetések elleni fellebbezéseket bírált el, több pártbüntetést megerősített, illetve eltörölt. Egy esetben hatálytalanította a pártbüntetést, s az érintett párttagot csupán figyelmeztette, mert a pártbüntetés indokait nem látta kellőképp bizonyítottnak. Döntéseiről az érdekelteket, illetve a pártszerveket, szervezeteket közvetlenül tájékoztatja. A Központi Ellenőrző Bizottság jóváhagyta az MSZMP Heves megyei bizottsága a pártból való kizárásra hozott határozatát dr. Győry Sándor, a Mátravidéki Szénbányák volt vezér- igazgatója ügyében. Igen sajnálatos, hogy bár hosszú ideig jó munkát végzett, az általa vezetett vállalat eredményeket ért el, de ugyanakkor beosztásával visszaélve jogtalan előnyöket szerzett maga és családja részére, s ezzel anyagi, erkölcsi és politikai kárt okozott. (MTI) Háromféle letéti jegyet hoztak forgalomba (Folytatás az 1. oldalról keréhez a többi között hozzájárul majd: 18 százalékot kamatozik évente, s amennyiben az összeget az első esztendő eltelte után nem váltják ki, akkor az további két évi kamatos kamattal gyarapodik. ’Péfdáúlégy 'fö0 é?érTprint néj vértékű OTP letéti jégy.brijttö tiévérté- ke az első esztendőt követően í 18 ezer, a második után 139 ezer 240, s a harmadik végén már 164 ezer 290 forint. A Magyar Hitelbank RT. kiskunfélegyházi igazgatóságán elmondták, hogy letéti jegyeiket Bács-Kiskunban a kiskunfélegyházi igazgatóságukon, továbbá a bajai és a kecskeméti Sokuknál forgalmazzák október 10-étől. Az 5,10, és 50 ezer forint címletű értékpapírok kamata évi 17 százalék, amelyhez kamatkiegészítés járul. A kamat és a kiegészítés együttes mértéke évi 1 százalékkal meghaladja a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindexet. A Hitelbank Rt. letéti jegyeiből a megyében eddig mintegy 13 millió forint értékű talált gazdára. A lakosságnak és a közületeknek a különböző címletek 'iránti' kereslete a városoktól függően , változó, de; a 10 ezet fpririto$ból fogy a legtöbb. Egyébként aki a hitelbanknál december 15-éig letéti jegyet vásárol, szintén tárgynyeremény-sorsoláson vesz részt. A takarékszövetkezeti letéti jegy évi 18 százalékkal kamatozik. A 10; 50 és 100 ezer, yalamint 1 millió forintos értékpapírokat magán- és jogi személyek egyaránt megvásárolhatják. A takarék- szövetkezeteknél az idén vásárolt letéti jegyek értéke után is 10 ezer forintonként sorsjegy jár. V.Z. KÖZÉLET Tegnap Kecskemétre látogatott a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának három vezetője. Dr. Vastag Pál dékánt, dr. Czucz Ottó és dr. Bérezi Imre dékánhelyetteseket dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára fogadta és megbeszélést folytattak az együttműködés továbbfejlesztésének különböző módozatairól. Az egyetemi vezetőkkel a nap folyamán találkozott dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is. Ötvenszázalékos nyereségadó és osztalék (Folytatás az 1. oldalról.) zete, a Kamara csak az osztalékfizetés mértékének ismeretében tud állást foglalni e kérdésben. Véleményük szerint nem indokolt a nyereségadó mértékének további növelése. Ez az ellenérdekeltség érősödéséhez vezetne. Az osztalék bevezetésével ugyanakkor biztosítani lehetne az állami vállalatoknál, hogy a vagyont a korábbinál hatékonyabban használják fel. Ez a rendszer segíthetné a tőkeáramlást is. A Kamara egyébként 35-45 százalékos nyereségadó-mértéket tartana kívánatosnak. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ főtitkár- helyettese szintén az osztalék bevezetése mellett foglalt állást. Dunai Imre kereskedelmi miniszter- helyettes a nyereségadó emelését támogatta. Virág István, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke elmondotta, hogy jövőre a lakosság terheit tovább már nem szabad növelni, így a vállalatoknak kell többet vállalniuk. Nyers Rezső foglalta össze a vitát, majd szavazásra került sor. Ennek alapján a bizottság úgy foglalt állást, hogy a pénzmegtakarítás növelésére elsősorban a vállalatoknál, illetve a költségvetésnél van szükség. Amennyiben sikerül a költségvetésnél — például a védelmi költségek felülvizsgálatával—nagyobb megtakarításokat elérni, úgy a vállalatok gazdálkodási feltételei nagyobb mértékben javíthatók. Ennek lehetőségeit a bizottság meg kívánja vizsgálni. Szavaztak arról, hogy támogassák-e a vagyonarányos osztalékfizetés bevezetését 50 százalékos nyereségadó mellett: a képviselők emellett foglaltak állást. A stabilizációs program tapasztalatai Ülést tartott hétfőn — Nagyiványi András elnökletével — az Országgyűlés Építkezési és Közlekedési Bizottsága. A képviselők elsőként a kormány stabilizációs munkaprogramjának eddigi tapasztalataival foglalkoztak az írásos előterjesztés, valamint ülés Jánosnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének szóbeli kiegészítése alapján. A jelentésekből kitűnt: az idei eredmények a stabilizáció szempontjából nem lebecsülendőek, megfelelő kiindulóalapot teremtenek a program továbbviteléhez. Ugyanakkor azonban a gazdaság hatékonysága, strukturális változásai nem elégségesek a tartós stabilizációhoz, a kibontakozás .megalapozásához. A piaci verseny továbbra is korlátozott, a vállalatok a külpiaci hatásoktól nagymértékben elszigetelten működnek. Egyre világosabban látható, hogy a korábbi gazdasági helyzet öröksége kedvezőtlenebb, mint amivel a program kidolgozói számoltak. A következő egy-két évben — mutatott rá Illés János — a gazdaságban nem lehet számolni érzékelhető növekedéssel, s azzal sem, hogy a belföldön felhasználható jövedelem bővül. Emiatt a gazdasági stabilizációval együtt járó terheket az államnak, a vállalatoknak, a lakosságnak egyaránt viselniük kell. Ismert, hogy a népgazdasági tervezésben két egymástól eltérő tartalmú gazdaságpolitikai változat, a gyorsabb ütemű fejlődést diktáló A és a valamivel lassúbb fejlődési ütemmel számoló B variáció szerepel. A vitában felszólaló képviselők^többsége hangoztatta, hogy egyértelműen az A változatot támogatja, már csak azért is, mert a B nem jelent igazi választási lehetőséget. Második napirendi pontként a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot vitatták meg a bizottság tagjai' Áz írásos anyfigHŐz Vál'gá 'Béla ’ pénzilgyminiszter-helyéttés fűzötPszóf beli kiegészítést. A témához öt képviselő szólt hozzá, majd a bizottság elfogadta a törvénytervezetet. Végül a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslattal foglalkoztak a képviselők. A testület az elhangzott módosító indítványokkal elfogadta a törvénytervezetet, hangsúlyozva, hogy az alap működési és elosztási rendjét deklarálják a törvényben, s kapjon prioritást az elosztásnál a felső- oktatás. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Tanúkihallgatások az újságíróperben Testet-lelket kimerítő, egész napi tárgyalással folytatódott a Kecskeméti Városi Bíróság dr. Orosz Árpád tanácsa előtt az a polgári per, mélyet idősebb és ifjabb Szűrszabó László indított —személyiségi jogaik megsértését állítva ’' lapunk munkatársa, Benke Márta ellen, perbe híVa az újságíró munkáltatóját, a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalatot is. Jelez valamit az ország figyelméből, hogy minden lap különtudósítót küldött, és áz eredetileg tervezett, már a múltkor is kicsiny terem helyett egy tágasabban kellett megkezdeni a tárgyalást. A tévések forgatásra kértek engedély, ezt Szürszabóék és az ügyész ellenezte, az alperesek azonban nem, mert, mint ahogy azt a lapkiadót képviselő dr. Sinka Imre jogtanácsos megjegyezte: a per tulajdonképpeni tárgya a nyilvánosság hazai'megvalósulása. Mi történt tegnap reggeltől késő délutánig? Szűrszabóék képviseletében dr, Madách Olivér ügyvéd előadta, hogy pontosán mi az, ami ügyfelei szerint a személyiségi jogaikat sértette (több vonatkozásban redukálta az eredeti keresetet, így a töobi között már nem sérelmezik azt a kitételt, mely szerint Laci „fagylaltot nyalogatva” jött be magyarórára). Kezdve az Érdemtelen érdemjegyek címmel, folytatva az olyan megállapításokkal, mint hogy „gyakran hiányzott”, egészen odáig, hogy a cikk „sötétebb alapon” jelent meg, számtalan minden sérti Szürszabóékat együtt és külön-külön is, arról nem is beszélve, hogy a sajtóközleményeket egészükben kell vizsgálni — idézett az ügyvéd egy elvi állásfoglalást Ez az állásfoglalás azonban, hívta föl a figyelmet azonnal dr. Sinka Imre, a sajtó-helyreigazítási ügyekre vonatkozik, ez esetben azonban nincs szó sajtó-helyreigazításról, minthogy Szűrszabóék se most, se előbb helyreigazítást nem kértek. Amit e perben kémek: tiltsák el Benke Mártát az úgymond további jogsértéstől — amihez persze az kell, hogy jogerős bírósági ítélet mondja ki: az újságíró ezt|^ tudniillik a jogsértést—valóban elkövette. Ez a bizonyítási eljárás keretében derülhet ki, mely tegnap Szűrszabó László (az ifjabbík) meghallgatásával kezdődött. A fiatalember elmondta, hogy számára azért is jelentett hátrányt a cikk, mert ennek hatására „ismertté vált”, és ezért nem vették föl érettségi után. (Testnevelő tanára, akit órákkal később hallgatott ki a bíróság, mindenesetre azt nyilatkozta, hogy bár ő minden vizsgán ott volt, nem látta jelét, hogy a fiút ismerték volna.) Kérdésekre adott válaszokból az is kiderült, hogy az ifjú Szűrszabó egész egyszerűen nem érte el a felvételhez szükséges minimális pontszámot. Az a bizonyos kedvezmény, amit a fiatalember a sikeres felvételi érdekében kapott, szintén kérdések tárgya volt—végül is kiderült, hogy bár az osztályból orvosegyetemre is jelentkeztek, ahová talán a legnehezebb a bejutás, sem ők, sem a tanítóképzőbejelentkezők nem kaptak külön felkészülési szabadságot (tanulmányi versenyekre igen). Idősebb Szűrszabó László szintén sérelmezte a cikket, mert magukra ismert benne, és mert ennek tulajdonította fia sikertelen felvételijét is. Nehezményezte, hogy bár a hivatalos szervek sajtótájékoztatón ismertették vizsgálataik eredményét az ügy lezárásakor, az még sehol nem jelent meg, hogy Miskó István tanácselnököt nem Szűrszabóék, hanem Kass Ferenc kisiparos (és több társa) értesítette panaszáról Tajti Erzsébetet illetően, az elnök tehát az ő interveniálásuk eredményeként beszélgetett el a magyartanámővel. Dr. Feld- májer Lívia, Benke Márta ügyvédje megkérdezte Szűrszabót, igaz-e, hogy az igazgatóhelyettes, akiről Szürszabó azt állította, hogy nincsenek közelebbi kapcsolatban, egyik árueladó á kécskei Zöldért-telepen, mire Szűrszabó válasza az volt: évi 54 vagont exportálnak, ezt 170 ember szállítja, egyik csupán közülük Gyapjas László, aki 12-17 mázsa káposztájával hátidról a harmadik, ám árujának átvételében ő, Szűrszabó semmilyen módon nem működött közre. A tanúk között meghallgatták ifjabb Szűrszabó László volt osztályfőnökét, Lakatos Józsefnét (különös módon a bíróság által kért naplót a kécskei gimnázium vezetősége külön emberrel küldte be a tárgyalásra, nem pedig Lakatosnéval). Ezzel kapcsolatban emlékeztetni érdemes arra, hogy Benke Márta per tárgyát képező cikkében azt írta, hogy az osztályfőnök egy alkalommal a fiút otthon, zenehallgatás közben találta—óra helyett. Lakatosné most szóról szóra ugyanezt ismételte el, hozzátéve, ezért igazolatlan mulasztást írt a fiatalember rovására. Az is kiderült, hogy a gyerekek között téma volt, hogy Szfiszabó László miért és hogyan kaphatott „felkészülési szabadságot”^ mert más is szívesen kért volna, ezzel kapcsolatban a tanárnő válasza így hangzott: „nem én adtam ezt Lacinak”, Közölte azt is: tudomása szerint a tornaterén felújításába fiú felkészülése miatt szakították félbe — ezt később Rusvai Pál tornatanár kategorikusan cáfolta, miközben azonban arról sem tudott, hogy az ifjabbík Szűrszabó egyáltalán kapott-e felkészülési szabadságot. A legnagyobb várakozás Tajti Erzsébet tanúvallomását előzte meg. A pedagógus akkor: magyartanár, ma: művészeti előadó (az iskolából váló távozásának azonban; nincs köze a történtekhez, ez korábban elhatározott állásváltoztatása) részletesen beszámolt arról a szerdáról, amikor Gyapjas László igazgatóhelyettessel együtt Miskó István tanácselnök behívatta: Miskó három Családot Kassákat, Szürszabóékat és Zobokiékat — sorolt föl, mint olyanokat, akiknek a gyerekén segíteni kellene. A tanárnő ódzkodott, mire az elnök egy korábbi — hasonló I» esetre utalva megjegyezte: akkor sein sokat számított a „segítség”, valószínűleg most sem, — szkeptikus volt Laci felvételijének sikerét illetően és, ha az ő gyerekéről lenne szó, nem szólna, de most egy vezetőtársáéról van szó — ebből Tajti Erzsébet arra következtetett, hogy az elnököt Szűrszabóék kérték közbenjárásra (gyerekük félévkor irodalomból és nyelvtanból egyaránt hármast kapott és nemigen nézett ki számára jobb év végén sem, miután fontos dolgozatokat nem írt meg, és az utólagos beszámolóval is elmaradt). Tajti Erzsébet és Gyapjas László még a tanácsházáról jövet is beszélt a történtekről. A tanárnő kifejtette, hogy „utálja az ilyen módszereket”, Gyapjas helyeselt, megjegyezve ugyanakkor, hogy talán nem az elnök az oka, hogy ilyen helyzetbe hozták. A továbbiakban az órán történteket ismertette a tanárnő — minden vonatkozásban úgy, ahogyan az az inkriminált cikkben is olvasható volt — majd közölte, hogy Szürszabó Lászlóval, az apával, csak az eset után — de még a Petőfi Népe-cikk megjelenése előtt -- ismerkedett meg^ amikor is a férfi nyersen, sértő szavakat is használva arra hívta föl, hogy hagyja békén a családját. A per december 7-én újabb tanúk meghallgatásával folytatódik. B. J.
