Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-15 / 272. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK NAPIRENDJÉN: ‘LÍum&i Ötvenszázalékos nyereségadó és osztalék ÍN AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIU. évf. 272. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 15., kedd Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága tegnap — Nyers Rezső elnökletével — ülést tartott. A testület megvitatta az általános nyereségadóról szóló törvénytervezetet, tájékoztatót hallgatott meg a stabilizációs program első évében várható gazdasági fejlődésről, valamint a társasági törvény elfogadása következtében szükségessé vált törvénymódosítási javaslatokról. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár elmondotta, hogy az általános nyereségadó bevezetése következtében több korábbi adó megszűnik. Ez 14-20 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételét. Ugyanakkor az idén a vállalati nyereségek várhatóan lényegesen meghaladják a tervezettet. A belkereskedelemben 25 milliárd forint helyett az idei nyereség eléri a 36 milliárd forintot. A külkereskedelemben 10 helyett 13 milliárd forint lesz, s az iparban is több lesz a tervezettnél, valószínűleg 30 milliárd forint körül fog .alakulni. Viszont a pénzügyi egyensúly fenntartása továbbra is alapvető célkitűzés. A jelenlegi számítások szerint, ha a pénzügyi kormányzat nem csökkenti a tervezettnél nagyobb mértékben a vállalati jövedelmeket, jövőre a költségvetési hiány elérheti a 60-65 milliárd forintot. Ezért kerül sor a lakásalap létrehozására, amelyre a vállalatok mintegy 30-32 milliárd forintot fizetnek be. A szakmunkásképzési alaphoz a vállalatok bérköltségük másfél százalékának arányában járulnak hozzá. Változik a központi műszaki fejlesztési alap képzésének rendszere is. Ebbe a központi alapba a vállalatok adózatlan nyereségük négy és fél százalékát fogják befizetni. Jövőre 20-25 milliárd forinttal csökkennek a vállalatokat érintő állami támogatások. Emellett szükség van a vállalati nyereség további központosítására. A kormányzat azt javasolja, hogy jövőre a vállalkozási nyereségadó mértéke 50 százalék legyén. Ezt egészítené ki az állami tulajdont terhelő vagyonrészesedés, osztalékfizetési kötelezettség. Ha azonban a képviselők nem helyeslik az osztalékfizetés rendszerének kialakítását, akkor a nyereségadót 55 százalékra kell emelni. így is csak az 1988-as szintet, a 60 százalékot fogja elérni a vállalati jövedelmek centralizációja. 1987-ben ez a szint még 70 százalék volt. Hellner Károly, a bizottság titkára arról kérdezte az előadót, hogy az osztalékfizetés bevezetése miként érinti a gazdálkodókat. Madarasi Attila elmondotta: amennyiben erre a megoldásra adják szavazatukat a képviselők, ez elsősorban az állami vállalatok terheit növeli meg, míg a szövetkezetek, a magánszféra terhei változatlanok maradnak. Az adóemelés viszont egyformán növelné a terheket. Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkárhelyettese elmondotta, hogy a vállalatok érdekvédelmi szerve(Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly Spanyolországba és Franciaországba látogat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke november 15-én és 16-án Spanyolországban, 17-étől 19-éig pedig Franciaországban tesz hivatalos látogatást Felipe González spanyol miniszterelnök, illetve Frandos Mitterrand francia köztársasági elnök meghívására. (MTI) Sportújságírók találkozója TANÁCSKOZÁS A CIFRAPALOTABAN Múzeumi kutatások ’88 A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a sportújságírók szakosztálya Kecskeméten rendezi meg a szokásos évi háromnapos találkozóját. A hazai újságírás sporttal foglalkozó munkatársai az SZMT székházában, szakmai előadás mellett, az első napon Deák Gábor államtitkárral, az ÁISH elnökével folytattak fórumjellegű beszélgetést, amelynek során természetesen fölvetődött a magyar olimpiai csapat szöuli szereplése, a labdarúgók bundabotránya és a doppingügy is. Tóth Sándor felvétele ezen a megbeszélésen készült. A mai és a holnapi programban áz újságírók a megyeszékhely sportéletével ismerkednek meg, tájékoztatást hallanak jelenlegi a bundabotrány rendőrségi vizsgálatának jelenlegi állásáról, valamint szakmai előadásokon vesznek részt. A találkozó szerdán délben szakosztály- gyűléssel zárul. • Tegnap délelőtt főképp régészeti témák hangzottak el a tudományos tanácskozáson. Archív képünkön azok a középiskolás diákok láthatók, akik nyaranta időt áldoznak arra, hogy megismerjék a régészkedést a számukra szervezett honismereti táborban. Múzeumi kutatások címmel már évek óta rendez tudományos tanácskozást a Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatósága. Ezúttal a kecskeméti Cifrapalotaban adtak egymásnak randevút a Duna—Tisza közén élő és dolgozó muzeológusok. A kétnapos rendezvény tegnap kezdődött. Hétfőn délelőtt dr. Bánszky Pál megyei múzeumigazgató köszöntötte az egybegyűlteket. Ezután kezdetét vette a tanácskozás. Elsőként dr. Tóth Elvira beszélt a késői hun örökségről, szemléletes példákat említve a kunbábonyi kagáni sir leletei közül. Ezt követően Horváth. Attila idézte fel az M5-ös autópálya lajosmizsei régészeti leletmentését, majd Somogyvári Ágnes ismertette a késő bronzkori település feltárt értékeit, melyekre ugyancsak Lajosmi- zse környékén bukkantak. Wicker Erika, V. Székely György és Kulcsár Valéria szintén az M5-ös autópálya nyomvonalán végzett jelentős leletmentés eredményeiről adott számot. Délután dr. Bárth János előadása után dr. Sztrinkó István a Bácska leírását adta a 18. század közepétől. Dr. Kőhegyi Mihály csávolyi statisztikai adatokkal ismertette meg a hallgatóságot, majd egy észak-bácskai község történetét elevenítette fel. Szabó_Zoltán az ellenforradalom kecskeméti kezdeteiről, Sz. Körösi Dona pedig a Duna —Tisza közi Klebelsberg-iskolák tevékenységéről tartott referátumot. A múzeumi tanácskozás második napján, ma dr. Fazekas István, Bodor Géza, dr. Kriston Vízi József, Mészáros Ágnes, P. Szojka Emese, dr. Bánszky Pál, Simon Magdolna, Kalmár Ágnes, Áipliné Faragó Mária, Laczkó János, Herceg Ágnes és Váci Mária tart előadást. A már hagyományos, november közepi tudományos tanácskozáson természetesen arra is szakítanak időt, hogy a múzeumok jelenlegi gondjairól is beszámoljanak a szakemberek. B. T. KERESETT-E? KAPHATÓ-E? Háromféle letéti jegyet hoztak forgalomba A pénzintézetek közötti verseny egyik jeleként is értékelhetjük azt, hogy mind az Országos Takarékpénztár, . mind a Magyar Hitelbank Rt. új, bemutatóra szóló és szabadon átruházható értékpapírt hozott forgalomba, s ugyanezt tették a takarékszövetkezetek is. A szinte azonos időben kibocsátott letéti jegyeknek az elnevezése ugyanaz, ám több tekintetben — így a kamatozásban is — különböznek egymástól. Az OTP Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságán tájékoztatást kaptunk arról, hogy az október 31-ei forgalomba hozás után egy hét alatt mintegy 30 millió forint értékű újfajta értékpapír kelt el az OTP-fiókokban. Az 1 ezer, a 10, 50 és 100 ezer, valamint 1 millió forint névértékű OTP-letéti jegyekre korábban — az igények felmérése végett — előjegyzéseket vettek fel. Ezek összege 44 millió forintot tett ki. A szeptember 26-tól előjegyzett, s november 19-éig megvásárolt minden . 10 ezer forint összértékű letéti jegyhez két, az előjegyzés nélkül vásároltakhoz pedig egy tombolajegyet gd a takarékpénztár. Megtudtuk még az OTP igazgatóságán, hogy az új értékpapír várható si(Folytatás a 2. oldalon) Tragikus gázrobbanás a fővárosban Hárman életüket vesztették Nagyerejű robbanás rázta meg hétfőn hajnali 4.30 óra után pár perccel Budapesten a VIII. kerület, Baross utca 86. szám alatti lakóházat és környékét. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokságra érkezett jelzést követően több mint 80 tűzoltó indult 18 járművel a szerencsétlenség helyszínére, ahol a 86. számú házban lévő 63 lakásból 12 súlyosan, 38 pedig könnyebben megrongálódott. A robbanás miatt a környező lakóépületekben is károk keletkeztek. Jelentős kárt okoztak a lakóházak környékén parkoló személygépkocsikban a tetőről lehulló cserepek. A tűzoltók a helyszínre érkezésük után azonnal hozzákezdtek a lakók mentéséhez. Több mint száz embert biztonságba helyeztek. Három személyen nem tudtak segíteni: az egyik földszinti lakásban tartózkodó Flóris Mihályné, Flóris Zsolt és Schnöller Istvánné a romok között vesztette életét. A többi lakásban 9 személy sérült meg, kqgülük hármat kellett kórházba szállítani. A robbanás körülményeinek vizsgálatát a tűzoltóság és a rendőrség szakértők bevonásával megkezdte. A szerencsétlenség után a VIII. kerületi tanács operatív bizottságot hozott létre a bajbajutottak elhelyezésére, a robbanás okozta károk felmérésére. A vizsgálat során megállapították: a földszint és az első emelet közötti födém acélszerkezete súlyosan megsérült, a válaszfalak beomlottak. A 67 lakásos IKV-ház 30 lakása használhatatlanná - vált, ezért az épület Szűz utcai oldalát ki kellett üríteni. Ez a munka már megkezdődött, az életveszélyessé nyilvánított lakásokban ugyanis nem maradhat senki. fa. Fővárosi Tanács lakásügyi főosztálya a fedél nélkül maradt lakóknak 36, a budapesti lakáscsereosztály 8 ideiglenes otthont ajánlott fel, és segítenek a kerületi tanácsok is. A Delfin Tourist — térítésmentesen — 15-20 összkomfortos, egyszobás lakást ajánlott fel mintegy kétheti tartózkodásra a károsultaknak. Az elosztást egyetlen dolog nehezítette: a tönkrement lakások mindegyike összkomfortos volt, többségük 3-5 szobás, s ilyen nagyságú, minőségű cserelakásokból kevés van az elhelyező hatóságoknak. A délutáni órákig tartó „egyeztetés” után estére minden károsult család átmeneti otthonra lelt, s intézkedtek a szomszédos, megrongálódott házak ablakainak, ajtajainak kijavításáról is. A robbanás okának felderítése lapzártakor is folyamatban volt. Ujságíróper Mit mondanak a tanúk? 2. oldal „Székelyföldről jöttem” 3. oldal Ma: városi fórum Kecskeméten Folytatódik a társadalmi vita a megyében a választási törvény módosításáról Ezen a héten folytatódik a megyében a hónap elején elkezdődött társadalmi vitasorozat, amelyen a lakosság elmondja véleményét, észrevételeit, javaslatait az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvénymódosítás tervezetéről. > A nagy érdeklődésre számottartó témáról ma délután 4 órától városi fórumot is rendeznek Kecskeméten, a Hazafias Népfront városi bizottságának Széchenyi téri székházában. Ennek az előadója dr. Fele- ky István, a HNF városi közjogi bizottságának elnöke lesz, s országgyűlési képviselőket, társadalmi es tömegszervezeti vezetőket, vállalati és intézményi dolgozókat is várnak a fórumra. A megyeszékhelyen egyébként 16-án este fél hatkor a műkért városi pártházban lesz társadalmi vita, 18-án pedig három helyen is: délután fel 4-től a ménteleki általános iskolában, 4-től a IV. kerületi pártházban, 5-től a kadafalvi általános iskolában. Bács-Kiskun más városaiban és a községekben szintén tartanak rendezvényeket a választási törvény módosításáról. Bácsalmáson ma délután 3 órakor kezdődik a társadalmi vita, s íme még néhány időpont és helyszín: november I6-án 16 óra —. Ballószög; 17-én 17 óra — Harkakötöny; 17-én 18 óra — Kunfehértó; 18-án délután fél 2 — Hercegszántó; 21-én 17 óra — Kunszentmiklós. A Hazafias Népfront városi elnöksége november 17-én délután 3-kor Tiszakécskén, 22-én 14 órakor pedig Kalocsán tart ülést, s állásfoglalást alakit ki a törvénymódosítás tervezetéről. ' A mintegy háromhetes társadal- mivita-sorozat eredményeit a HNF megyei elnöksége november 24-én kibővített elnökségi ülésen összegzi. V. Z. Őszinte érdeklődésselfigyelem — figyeljük sokan — a fiatalok önszerveződési törekvéseit. Se szeri, se száma már a különböző országos és helyi csoportosulásoknak, amelyek egy-egy ifjúsági réteg képviseletére vállalkoznak. Meglepődve olvastam a Magyar Ifjúság hasábjain, hogy már Szociáldemokrata Ifjúsági Fórum is létezik, hiszen napjainkban (még) szociáldemokrata politikai, tehát pártféle szervezetnek — legalábbis a nyilvánosság előtt — semmi nyoma. Alakulóban van, illetve ténykedik a szakszervezeti, a népfront, a termelőszövetkezeti, a környezetvédő, az ügyvédi, a katolikus és más ifjúsági mozgalom, klub, fórum stb., hogy a Fidesz néven ismertté vált csoportosulást már ne is említsem. Örömmel üdvözöltem gondolatban a cserkészmozgalom hazai újraéledését, bár meghökkentem a szervezők ama szavain, hogy ezt kizárólag valláserkölcsi alapon képzelik el. Hiszen jómagam is voltam valaha ennek a szervezetnek a tagja, de abban a tanonc cserkészcsapatban, amelyiknek igazolványát még ma is őrzöm — aláírója Mátis Kálmán —, semmiféle ilyen kikötés nem Volt. Az iskolai—például gimnáziumi — csapatok sem ezen az alapon szerveződtek. Létezett természetesen kifejezetten katolikus vagy református csapat is, de a Magyar Cserkészszövetség nem szabott ehhez hasonló feltételeket. Mindezt csak azért említem, mert az ifjúsági szerveződések egyike- másika mintha — saját elképzelés híján — másolná a régi mozgalmakat. Csakhogy időnként a „tanácsadók" emlékezetzavarban szenvednek azok céljait illetően. Mondani sem kell, hogy milyen erőltetett dolog lenne manapság létrehozni a felszabadulás utáni koalíciós idők egyik-másik |5— jórészt a pártokhoz kapcsolódó — ifjúsági szervezeteit. Hasonlóképpen nehéz elképzelni bizonyos — jobbára megszűnt — társadalmi rétegek ifjúsági közösségeit, például kisgazda vagy szegényparaszti csoportosulást. Nézegetem a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának — akkor is úgy hívták röviden, hogy MIOT—1946. március 4-én kelt felhívását megalakulásáról és céljairól. Nyolc pontban összefoglalt célkitűzéseik jórészt ma is érvényesek, nem sorolom ezeket. Csupán a csatlakozók névsora érdekes ma már, amely arról tanúskodik, hogy a felszabadulást követő években igen változatos rétegekből tevődött össze a magyar ifjúság országos tömörülése, s ehhez illően sokszínű szervezetekkel is rendelkezett. Politikai vagy éppen vallásos meggyőződésen túl a különböző érdekviszonyok szerint, netán iskolai—főiskolai, népi kollégiumi, tanonc stbíjg- rétegenként is szerveződtek. S e szervezetek — habár sok vitával — végül is jó ideig megfértek az általuk hirdetett és elfogadott alapvető célok közös zászlaja alatt. Nagy kár — mert nem kellene most újra tanulni mindezeket —, hogy később ez a sokszínűség elszürkült, a sokféleség — divatos szóval a pluralizmus — elsorvadt, összemosódott a látszólagos és erőltetett egységben, a nyolcszázezres létszámúra duzzasztott DISZ-ben, majd az ugyancsak egysíkúvá váló KISZ-ben. Nem szabad tehát azon csodálkozni, hogy a fiatalok általában valami újat akarnak, s belső megújulást az eddigi kereteken, vagyis a KISZ-en belül is. Mint nagyapakorú egyén, aki csak felnőtté vált gyermekei és növekvő unokái, no meg a bőven áradó nyilvános publikációk révén ismeri a mai ifjúságot foglalkoztatót kérdéseket, csöppet sem nyugtalankodom, amikor ezekről az önálló törekvésekről hallok. Eszembe jutnak saját SZIT- es (Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalomban eltöltött) éveim, amikor egy romos épületből „ifjúsági házat" csináltunk. Minden anyagi támogatás nélkül. Itt és a közeli EPOSZ-ban — a parasztfiatalok hajlékában — nyüzsögtünk, akár bálát, akár pingpong-bajnokságot rendeztünk. Volt persze naiv politizálás is, amely addig tartott, míg féket nem rakott rá a későbbi szűklátókörű országos „szüencium". Vagyis hát az a határozott véleményem, hogy bízni kell a fiatalokban, s hagyni, hogy maguk szabják meg kedvük szerint a nekik megfelelő mozgásteret, életmódban, szórakozásban, politizáló,-vitázó légkörben. Ne fosszuk meg az öntevékenység sikerélményétől őket, hiszen tudjuk, hogy ezek együtt járnak — az ugyancsak nevelőhatású — csalódásokkal és kudarcokkal is. Kritizálgatás helyett álljunk melléjük a bajban, legyünk társak, barátok az útkeresésben. Bízva abban, hogy képességük, tehetségük kibontakoztatásához most már a demokratikus közélet nyitott porondja várja őket. F. Tóth Pál KHISHOIiMÜELEEa
