Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Elutazott hazánkból A. Jakovlev SAJTÓPOSTA 4. oldal Bár az időjárás inkább télies, a mezőgazdaságban még tartanak az őszi munkák. A Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben szántás előtt szólják a folyékony műtrágyát Naponta 40 hektárnyi területet készít elő egy gép a jövő évi napraforgó alá. Felsőszentivánon a tsz az idén több mint 350 hektáron vetett cukorrépát Hektáronként 400 mázsa fölött termett. A napokban már az utolsó táblán dolgozik Lugossi József és Sztankó Sándor. (P. Z.) Paskai László meghívást kapott a Szovjetunióba Kárpátaljára szóló meghívást foga­dott el Paskai László bíboros prímás, akivel az esztergomi érseki palotában szombaton találkozott a magyarországi látogatáson tartózkodó Alekszandr Ja­kovlev, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság.titká- ra. Alekszandr Jakovlevet szombati vidé­ki programjára elkísérte Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió büdapes- ti nagykövete. Az esztergomi érseki palo­tában lezajlott délelőtti találkozón jelen volt Miklós Imre államtitkár, az AŰami Egyházügyi Hivatal elnöke. Paskai László és Alekszandr Jakovlev mintegy félórás, oldott hangulatú beszél­getésén a bíboros elmondta, hogy igen kedvező benyomásokat szerzett az orosz kereszténység felvételének ezeréves év­fordulója alkalmából az idén rendezett moszkvai ünnepségeken, a Szovjetunió­ban tett látogatása során. A magyar ka­tolikus egyházfő kitért a Kárpátalján élő magyar katolikusok helyzetére is, és örömmel nyugtázta, hogy az MSZMP és az SZKP egyetért abban: továbbra is hu­mánusan kell kezelni az ottani magyar nemzetiség sorsát. Bábolnán Burgert Róbert vezérigaz­gató ismertette Alekszandr Jakovlewel a kombinát tevékenységét. Élénk eszme­csere bontakozott ki a kooperációs kap­csolatok fejlődési lehetősegeiről, vala­mint a piac és az irányítás viszonyáról a szocializmus körülményei között. Szóba került az állami hatóságok, a minisztéri­umok szerepköre, amit — Burgert Ró­bert szerint — a lehető legnagyobb mér­tékben kellene korlátozni. Ezzel ért véget Alekszandr Jakovlev zsúfolt magyarországi programja. A szovjet vendég délután elutazott Bá­bolnáról. A látogatásról közös közle­ményt adtak ki. ketten Építettek meg egy lakast Ötven százalékkal növeli termelését a félegyházi szövetkezet • Az idén 91 la­kást ad át a félegy­házi szö­vetkezet. következménye. A lakásépítésben 2,5 százalékkal növelhették az árat — de még így is csak 15 ezer forint négyzetméterenként a szövetkezet kivitelezési költsége —, a tarifaemelés engedélyezett mértékébe az alapanyagok drágulása sem fér bele. A szövetkezet eredményének növekedése egyértelműen a hatéko­nyabb munka, a jobb költséggazdálkodás következménye. A túl korán és váratlanul beköszöntött téli hideg nagymértékben nehezíti a még hátralévő feladataik megoldását. Egész évben küszködtek egyebek között az anyagellátás hiányosságaival, ami nemcsak a nehéz beszerezhetősé­get, hanem a rossz minőséget is jelenti. Semmi jel nem mutat arra, hogy a jövőben ez másként lesz. A következő esztendőben jóval kevesebb, mindössze 38, az OTP által értékesítendő lakást építenek: ennyire van igény. A fizetőké­pes kereslet valójában már évek óta csökken, januártól pedig 9- úgy hírlik —, a helyi tanács sem vesz részt a lakáspolitikai feladatok megoldásában. Mindez nem okoz gondot a szövetkezetnek, hiszen különböző intézmények megrendelése alapján van munkájuk elegendő. Rájuk vár egyebek mellett a helyi művelődési ház egy részének átalakítása (illetve e munka befejezése), valamint az ezzel összefüggő műemlék épületrész rekonstrukciója. A. M. Év végéig 91 lakást ad át a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet. Ha ezt -a számot összevetjük a gazdálkodó szervezet létszámával, akkor a kapott eredmény úgy is felfogható, mintha két dolgozó épített volna meg egy lakást. Ez azonban a szövetkezet termelési értékének csak az egyik felét jelenti, a másik ötven százalékát a közületi megrendelésre, végzett munkájuk teszi ki. A kollektíva tagjainak nagyon sokat kellett túlórázniok ahhoz, hogy vállalá­saiknak eleget tegyenek. Pedig anyagilag nem érte meg nekik, hiszen a többlet­I jövedelem, amit e munkáért kaptak — pontosabban ami a jövedelemadó levonása után maradt —, nem állt arányban a rá fordított idővel, energiával. Mégis megoldották a feladatokat annak érdekében, hogy ne veszítsék el megrendeléseiket. Persze más haszna is van a feszített munkának: termelési és nyereségtervüket jóval túlteljesítették. Ez utóbbinak köszönhetően az idén eléri a nyolc százalékot az egy dolgozóra jutó bérnövelés, ami az első három negyedévben g=- természetesen a bruttósításon felül — 5,6 százalékos volt. Tavaly 60 millió forint termelési értéket könyvelhettek el, az idén szeptem­ber végéig 72 milliót, év végéig várhatóan meghaladják a kilencvenet. A múlt év első három negyedében 3,5 millió forint nyereséget értek el, 1988 hasonló időszakában ötmilliót. Az eredményjavulás nem a vállalási tarifa emelésének ÚJ TERMÉK, ÚJ LEHETŐSÉG Á kecskeméti Töváli tőkés exportról tárgyal A kecskeméti Töváll-nál, a Termelőszövetkezetek Vegyes­ipari és Szolgáltató Közös Vál­lalatánál alig két éve álltak át új termékek gyártására. Termék­szerkezetük a rövid idő alatt annyira megváltozott, hogy a régi név már alig utal a vállalat tevékenységére, -4- tudtuk meg Ocsai Imre igazgatótól. Még 1986-ban megvásárol­ták a Veszprémi Vegyesipari Egyetem szolgálati szabadal­mát, amely tejüzemek szenny­víztisztító berendezéseinek gyártására vonatkozik. A li­cenced együtt kizárólagos jo­got szereztek a tisztító berende­zések gyártására, ugyanakkor a szabadalom védettségét kiter­jesztették Európára és Kanadá­ra is. A kecskeméti Töváli első be­rendezéseit rövidesen átadják Győrben. Az első tőkés meg- ‘ rendelés Ausztriából érkezett. Jövőre eddig két hazai tejüzem adott megbízást az új rendszerű tisztítómű kivitelezésére. NÉGY ÚJ SZAKSZERVEZET ALAKUL A nyomdászszakszervezet országos értekezlete A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete szombaton Budapes­ten, A Gutenberg Művelődési Házban folytatta országos értekezletét. Á küldöttek a nyomdászszakszervezet tevékenységének tartalmi, szervezeti megújulásával kapcsolatos feladatokat vitatták meg, s ajánlásokat dolgoztak ki a magyar szakszervezetek országos értekezletére. A szombati vitában szinte valamennyi hozzászóló kifogásolta a bizalmiak jogkörének csorbítására irányuló törekvéseket, és kérte, hogy á kollektív szerződés megkötése is legyen kötelező, ha azt az egyik fél igényli. Folytatódott a nyomdászszakszervezet szervezeti korszerűsítésének vitája is, A tanácskozás szünetében a központi vezetőség rendkívüli ülést tartott. Cs. Nagy Lajos, a szakszerve­zet főtitkára vitaösszefoglalójában elsőként a rendkívüli központi vezetőségi ülésről számolt be. Ennek alapján javasolta az országos értekezletnek, hogy fogadja el a központi vezetőség állásfoglalását, misze­rint a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete négy szakmai szakszervezetté alakuljon át. A központi vezetőség és az elnökség ezzel egyidejűleg megszűnik, a szak- szervezet ideiglenesen Gutenberg Szakszervezeti Szövetség néven tevékenykedik. Az operativ testület szerepét ügyvezető titkárság veszi át, á központi vezetőség helyett a négy szakmai szakszervezet szb-titká­raiból álló Titkárok Tanácsa működik. A javaslatot az országos értekedet egyhangúan elfogadta, akárcsak azt, hogy a Gutenberg Szakszerve­zeti Szövetség jövő év őszére, de mindenképpen a magyar szakszervezetek kongresszusa előtti időpontra hozza előre kongresszusát. Ezután Cs. Nagy Lajos összegezte az elmúltmásfél nap élénk, szenvedélyes, szélsőségektől sem mentes vitáját. Mint mondotta* a legfontosabb feladat, hogy a szakszervezet visszanyerje tekintélyét, s ezt csak eredményes tartalmi munkával képes elérni. A szervezeti változások a tagság körében várhatóan kedvező visszhangra találnak, de csak akkor érik el céljukat, ha a szakszervezetben az eddigieknél erőteljesebben érvényesül a dolgozók érdekvédelme és érdekképviselete. Az országos értekezlet elfogadta a főtitkár válaszát, valamint az érdekvédelem céljairól készített dokumentumot és a magyar szakszervezetek országos értekezletére készült ajánlást. Ezután megválasz­totta az ügyvezető titkárságot. Áz országos értekezlet ezután három küldöttet választott a magyar szakszervezetek országos értekezletére,'további hat küldöttet pedig a négy szakmai szakszervezet vezető testületé, a titkárok tanácsa delegált. (MTI) GYÖKERES FORDULAT SZÜKSÉGES AZ AGRÁRPOLITIKÁBAN Országos MDF-tanácskozás Kiskunmajsán Kiskunmajsán a magyar agrárpolitika elméletét és gyakorlatát egész napos vitaülésen elemezte szombaton.a Magyar Demokrata Fórum. A mezőgazdaság—a népgazdaság egészével — a csőd felé halad, a sikerágazat­nak kikiáltott mezőgazdaságban rohamosan felerősödnek a kedvezőtlen tendenci­ák, ezért gyökeres szervezeti, szerkezeti és szemléleti változtatásra van szükség. Szakítani kell a múltból fánk maradt sablonokkal. Rehabilitálni kell a parasztsá­got. Súlyos hiba volt a kollektivizálás, amelyben elsikkadt a valódi szövetkezés lehetősége. Új földtörvényt kell alkotni. A föld ahhoz kerülhessen, aki legjobban tudja hasznosítani. Ki kell dolgozni az állami és szövetkezeti közös vagyon fest közte a föld — tulajdonosi és vagyonhasznosító kezelésének formáit. Szektor- és szervezetsemlegesség kell, megszüntetve a monopóliumokat. Az ár-, adó- és támo­gatási rendszert utóbbit kedvező hitelekkel pótolva -|gj gyökeresen át kell reformálni. Teret kell adni a szövetkezés, a gazdasági egyesülés és a valódi érdek- képviselet létrehozásához. A termelésfejlesztést a biológiai feltételek és követelmé­nyek figyelembevételével a környezetgazdálkodáshoz kell igazítani. A felsoroltakat a Magyar Demokrata Fórum szombaton elfogadott állásfogla­lásában fogalmazták meg. Juhász Pál szociológus a Pénzügyi Kutató Rt. munkatársa, Adóreform földreform címet viselő előadásában summásan kijelentette: a bérmunka jellegű szövetkezetek megalakításával a világtendenciával ellentétes folyamatok indultak -meg hazánkban, mivel a fejlett országokban a kis magángazdaságok megerősödé­se volt a jellemző. A földbirtoklás joga ma is a mezőgazdasági nagyüzemek kiváltsága maradt” — mondotta , s emiatt sincs meg a lehetőség, hogy verseny- helyzet alakuljon ki a nagy és a kis (magán) üzemek között. Szakács Sándor a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem történészpro­fesszora a szovjet kolhozok kialakulásának folyamatát elemezte — ezek mintájára jöttek létre a hazaiak is. „A kolhozosítás — állapította meg—.nem keverendő össze a valódi szövetkezetesítéssel. A szövetkezetbe -3- tette hozzá — be lehetett kényszeríteni a parasztságot és eszközeit, de termelési kedvét nem.” A szövetkezet -^véleménye szerint — „hozzáértő emberek szabad társulása”, s ez nem valósult meg, mint ahogy az sem, hogy a parasztság maga dönthessen a gazdálkodás formáiról. Bizzák a parasztságra, hogy miként tud legjobban termelni és álljon döntése mellé a kormány — például kedvezményes hitelek nyújtásával —, hogy gazdagodjon a paraszt, hogy jól meg lehessen adóztatni, s teljen a most üres államkassza”. (Folytatás a 2. oldalon.) Másik új termékük az úgyne­vezett magashőmérsékletű ke­mence szekrény, amelyhez a gyártási jogot egy osztrák cég­től vásárolták. A gyártáshoz szükséges import anyagok 95 százalékát helyettesítették szo­cialista országból származó anyagokkal, úgy, hogy a ter­mék minősége nem változott. Eddig hat darab kemencét ké­szítettek, de jövőre már 10-15 millió forint értékű termelésre is vállalkoznak. idén Indonéziában, úgyneve­zett nemesítő és öregbítő tech­nológiához való kemencék szál­lításáról tárgyaltak. A Töváli terveit már elfogadták, és a kül­földi partner átutalt 700 ezer dollár előleget. így minden re­mény megvan a 36 millió forin­tos üzlet elnyerésére. A mindössze 96 főt foglal­koztató kisvállalat tavaly 17,9 milliós kiugró nyereséget ért el. Idei eredményük hasonlókép­pen alakul, mégis, a szabályo­zóváltozások miatt lényegesen kevesebb marad majd a kasszá­ban. Ocsai Imre igazgató opti­mista: az előtárgyalások alap­ján jövőre akár a 100 millió fo­rint árbevételt is könyvelhet­nek. De az idd utolsó negyedév teljesítése még hátravan, és na­gyon rá kell hajtani, hogy a kecskeméti TöváU bérklub tag­ságát megtarthassa. Ez 15 szá­zalékos béremelési lehetőséget jelentene az itt dolgozóknak. K. Á. Ősz a földeken

Next

/
Thumbnails
Contents