Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-14 / 271. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. november 14. Súlyos harcok Afganisztánban Az elmúlt 24 órában az afgán hadsereg Paktia, Vardak, Gerat és Kanagar tartományokban csapott össze a fegyveres ellenzék egységeivel. A harcokban az ellenség 120 katonája esett el, 76 pedig megsebesült. A TASZSZ jelentéséből kitűnik, hogy a fegyveres ellenzék alakulatai egészen Kandagar tartományi székhely elővárosáig nyomultak előre, de a harcokban sikerült visszaszorítani őket. Ugyancsak a TASZSZ jelentette a Bahtar hivatalos hírügynökségre hivatkozva, hogy a Kabult és Dzsa- lálábádot összekötő útvonal megtisztításáért vívott csatákban a fegyveres ellenzék mintegy ezer katonája esett el. A Bahtar szerint az ottani csaták kimenetele „ismét azt bizonyítja, hogy az afgán hadsereg képes az ország békéjének megóvására. A fegyveres ellenzék hírügynöksége ugyanakkor vasárnap azt jelentette, hogy a kormányellenes erők az elmúlt 24 órában négy vadászgépet lőttek le és elvágták az Afganisztánt a Szovjetunióval ösz- szekötő, hadászati fontosságú Sza- lang útvonalat. Az AFP szerint ezen az útvonalon haladtak észak felé az országból való távozásra kijelölt szovjet csapategységek. OLASZORSZÁG Díszdoktorrá avatták Alexander Dubceket A bolognai egyetemen vasárnap a politikatudományok díszdoktorává avatták Alexander Dubceket, aki az úgynevezett „prágai tavasz” idején, 1968-ban a CSKP első titkára volt, s aki 18 év után először utazhatott külföldre. Az egyetem díszdoktori címet adományozott Nelson Mandelának, a dél-afrikai polgárjogi mozgalom bebörtönzött vezetőjének is, ő azonban nem vehette ezt át, sőt még üzenetet sem küldhetett — közölték. Dubcek az alkalomból beszédet mondott, hangoztatva: arra tettek kísérletet, hogy a szocializmust és a demokráciát új módon kapcsolják össze. Dubcek értékeléséből nem hiányoztak az önkritikus mozzanatok sem: „ma már tudjuk, hogy a szocializmushoz új utakat kell feltárni, s hogy mit hibáztunk, mit nem szabad megismételnünk”. Ugyanakkor kijelentette: az 1968-as csehszlovák kísérlet „a külső beavatkozás nélkül sikeres lett volna”, és hogy Csehszlovákia fejlődése megrekedt, és ebből az állapotból az ország addig nem is lesz képes kimozdulni, „amíg el nem ismerik a prágai tavasz elveinek érvényességét”. Dubéek újságíróknak kijelentette: szeretné, ha politikailag rehabilitálnák őt, s méltatta Gorbacsov reformpolitikáját, a Szovjetunióban végbemenő változásokat. Atlanti Közgyűlés A védelmi terheknek az Egyesült Államok és szövetségesei között a katonai igényeknek megfelelő elosztásáról, a rövid hatótávolságú európai rakétaeszközök korszerűsítésének vitatott problémájáról és a kelet—nyugati érdekegyeztetés és együttműködés tárgyköréről tanácskozik vasárnap kezdődő többnapos hamburgi ülésszakán az Atlanti Közgyűlés, a NATO- országok parlamentje. A 18-áig tartó mostani ülésszakon felszólal Helmut Kohl szövetségi kancellár, Manfred Wömer, a NATO főtitkára és Helmut Schmidt volt kancellár. Utóbbi a tanácskozás egyik jelentős témakörével, a Gorbacsov főtitkár és államfő nevével fémjelzett új szellemű szovjet politikával foglalkozik majd előadásában. A 16 NATO-ország jelenleg 188 törvényhozójából álló testület, amely évente kétszer ülésezik, nem rendelkezik politikai hatásfcprí-el. Feladata így elsősorban az, hogy fórumot biztosítson a tagállamok parlamenti képviselőinek a rendszeres véleménycserére a szövetség közös érdekeit érintő kérdésekben. Az 1955-ben alapított Atlanti Közgyűlés azonban az utóbbi időben nemzetközi színtéren is mind jobban elismert tekintélyt és befolyást élvez, főként a bizottságaiban kidolgozott szakszerű tanulmányainak köszönhetően. Margaret Thatcher brit kormányfő a „keleti politika” összehangolására rendkívüli N ATO-csúcsértekezlet összehívását fogja javasolni, amikor csütörtökön Washingtonban találkozik George Bushsal, az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnökével — közölte exkluzív értesülését vasárnap a The Sunday Times. A brit kormányfő kedden kezdődő kétnapos washingtoni látogatása során szerdán este vesz búcsút Ronald Reagan távozó elnöktől, és Csütörtökön George Bushsal és kiszemelt külügyminiszterével, James Bakerrel tervezett munkareggelije alkalmával *J- mint a lap írja — „új fejezet kezdődik az amerikai—brit .különleges’ viszony történetében”. A miniszterelnök asszony elképzelése -— s ezzel állítólag George Bush és környezete egyetért-—, hogy a NATO jövő júniusban esedékes külügyminiszteri tanácskozása helyett iktassák be a nyugati szövetség állam- és kormányfőinek rendkívüli értekezletét. „Arra törekszünk, hogy aNyugat kezében legyen a kezdeményezés a leszerelési szférában, s egy előrehozott NATO-csúcsértekezlet ezt biztosítaná” — idea a külügyminisztérium egy meg nem nevezett főtisztviselőjét a The Sunday Times. AKIÉ A HÍREKBEN SZEREPÉINEK James Baker Az újonnan megválasztott amerikai elnök, George Bush nem sokáig várt a közléssel: ki fogja betölteni leendő kormányában az egyik legfontosabb posztot. A 41. amerikai elnök már megválasztásának másnapján bejelentette, James Baker, kampányának főnöke áll majd a külügyminisztérium élére. Baker nemzetközi téren egyáltalán nem ismeretlen. Először mint Reagan elnök fehér házi politikai apparátusának főnöke vált ismertté, majd mint a Reagan-adminiszt- ráció pénzügyminisztere utazott s tárgyalt sokat különböző politikusokkal. James Baker 1930. április 28-án született Houstonban. Á Princeton egyetem mellett diplomát szerzett a texasi jogi egyetemen is. Második feleségével él együtt, s nyolc gyereke van. Baker vezette Bush idei — ma már tudjuk, abszolút sikeres — kampányát, ám kapcsolatuk a politika terén 1970-ig nyúlik vissza. Akkor Bush már túl volt két képviselő- házi terminuson és indulni akart a szenátus egyik helyéért. Ekkor arra kérte Bakert, hogy segítse kampányát — nem utolsósorban azért is, hogy segítsen Bakernek kilábalnia abból a letargiából, amit első felesé; gének halála okozott. Baker 1976-ban is . megmutatta képességeit az. elnökjelöltségért folytatott küzdelemben. Jelentős szerepe volt abban, hogy Fordnak sikerült visszavernie egy kaliforniai kormányzó próbálkozását, hogy elnyerje a republikánus párt elnökjelöltségét. (Azt a kormányzót Ronald Reagannek hívták.) E tevékenységével nagy elismerést vívott ki magának még akkor is, amikor 1976-ban a másik nagy párt jelöltjét, Jimmy Cartert választották meg elnöknek. Négy évvel később ismét Baker szervezési képességeit hívta segítségül Bush, ám akkor alulmaradt Re- agannel szemben, aki az 1984-es elnökválasztáson is hatalmas többséggel utasította maga mögé ellenfeleit. Reagan első elnökségi periódusa idején politikai apparátusának élére nevezte ki Bakert, aki négy éven keresztül biztos és határozott kézzel irányította beosztottait. Ügyesen került ki abból a hatalmi versengésből is, ami akkoriban jellemző volt az adminisztráción belül. Eredményesen tudta „eladni” Reagan elnök költségvetési és adócsökkentési programjait a kongresszusnak. Reagan második elnöksége idején Baker helyet cserélt Donald Regan pénzügyminiszterrel. Ám Reagannek hamarosan távoznia kellett a Fehér Házból az Irán—kontra ügyben játszott szerepe miatt. Baker neve ebben az ügyben sohasem merült fel. A pénzügyminisztérium élén Baker jelentős szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei szorosabban működjenek együtt gazdaságpolitikájuk ledolgozásában. Nevéhez kapcsolódik egy olyan új pénzügyi rendszer alapjainak a lerakása, amely — reményei szerint -Q képes lesz arra, hogy elkerülje a részvények és valutaárfolyamok szélsőséges kilengéseit. Sztrájkok, nagygyűlések Jugoszláviában Az újvidéki „Pobeda” fémipari kombinát 2500 dolgozója pénteken este nagygyűlésen tiltakozott a jugoszláv kormány gazdaságpolitikája ellen. A szónokok követelték, hogy a szövetségi parlamentben a vajdasági képviselők vessék fel a bizalmi kérdést a Miku- lics-kormánnyal szemben. A gyűlésen Mile Savija, a nagyüzem vezérigazgatója is felszólalt. Kijelentette, hogy a kormány csak ígérgeti a gazdaság tehermentesítését, valójában szinte semmit sem tesz ennek érdekében. A „Pobeda” idei első háromnegyedévi tervét 18 százalékkal túlteljesítette. Termékeinek 32 százalékát exportálták. A dolgozók mégis csak havi 230 000,— dinárt kerestek. A vállalati tiszta jövedelem 61,8 százalékát különTÁRGYALÁSOK UTÁN Hun Sen Moszkvában A kambodzsai ellenzék vezetőivel folytatott franciaországi tárgyalásairól tájékoztatta szombaton Moszkvában Eduard Sevard- • nadze szovjet külügyminisztert Hun Sen kambodzsai miniszterelnök, külügyminiszter. A kambodzsai politikus Párizsból útban hazafelé, rövid időre megszakította útját a szovjet fővárosban. A szovjet külügyminiszter üdvözölte a párizsi találkozó megtartásának tényét és az azon egyeztetett dokumentumot. Megítélése szerint mindez azt jelzi, hpgy a kambodzsai probléma megoldására irányuló törekvések mindinkább gyakorlati lépésekben nyilvánulnak meg. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban nagyra értékelik a kambodzsai kormány nemzeti megbékélési politikáját, a népi Kambodzsa külpolitikájának kezdeményező, építő szellemét. Hun Sen a szombati találkozón is reményét fejezte ki, hogy a Párizsban előirányzott gyakorlati lépések megvalósítását a délkeletázsiai országok is elő fogják segíteni. A rendezés tekintetében figyelemre méltó eredménynek nevezte, hogy az érintett felek megállapodnak a politikai rendezést kutató közős munkabizottság felállításáról. Hasonlóképpen kédvezően ítélte meg azt a megegyezést, amelynek alapján, folytatva a rendezést célzó párbeszédet, az érintett kambodzsai felek jövőre csúcstalálkozót tartanak. féle járulékokra kellett befizetni. A nyersanyagárak az idén tizenegyszer drágultak meg. Elviselhetetlen a kölcsönök után fizetendő 700 százalékos kamat. Az újratermelési költségekre 2 milliárd, a kamatokra 3,6 milliárd dinárt fordítottak. Követelték, hogy a havi átlagkereseteket legalább 600 000 dinárra emeljék fel. A tiltakozó gyűlésen számos vajdasági szakszervezeti tisztségviselő is részt vett. Sürgették a radikális gazdasági reform bevezetését. Béremelési követeléseinek alátámasztására pénteken sztrájkba lépett a ríjekai kikötő 600 rakodómunkása. Követelték, hogy kereseti pótlékként erre az évre visszamenőleg 24 órán belül kapjanak kézhez 1 millió dinárt. Sürgették a kikötőigazgatóság leváltását. A sztrájk szombaton folytatódott. Egyébként a ríjekai kikötő rakodómunkásai az idén havi átlagban 330000 dinárt kerestek, ami az országos átlag több mint kétszeresét tette ki. Pénteken beszüntették a munkát a koszovo poljei húsipari kombinát szerb és cmagorac nemzetiségű tagjai is, miután a vállalat vezetősége Dzafir Vlasa- li vezérigazgatóval az élén nem volt hajlandó kifizetni a bérüket azokra a napokra, amelyeken az elmúlt hónapban termelőmunka helyett tiltakozó gyűléseken és tüntetéseken vettek részt. A Koszovói Kommunisták Szövetsége prístinai bizottsága vizsgálatot indított az ügyben és elvi döntést hoz majd. ÜGYÉSZSÉGI VIZSGÁLAT Izrael: csaltak az ortodox pártok? Ügyészségi vizsgálat megindítására adott utasítást Jozef Haris, az izraeli kormány jogtanácsosa, kivizsgálandó a november elején megtartott általános választásokon elkövetett csalásokat — közölték szombaton Jeruzsálemben. Megerősítve a korábbi híreszteléseket, majd a választási főbizottság e hét közepén nyilvánosságra hozott megállapításait, az izraeli sajtó egyre több konkrét csalásról számol be. Az „egy választó — egy szavazat” elvet felrúgó, előre manipulált borítékoknak az urnába helyezésén túl a leggyakoribb csalási módszer — összejátszva a hivatalos jegyzővel — a már elhunytak vagy külföldön tartózkodók nevében leadott vok- sok voltak. Mint a lapok megírták, e csalás leggyakrabban az ultraortodox lakosság által sűrűn lakott negyedekben, Jeruzsálem körzetében, valamint Tel Avivtól északra fordult elő. Az így szerzett előny azért lényeges, mert a választási eredmények tanúsága szerint a világi pártok közül számosnak csupán néhány száz voks hiányzott egy újabb mandátum megszerzéséhez, illetve több kiesett kis pártnak a Knesszet- képviseiethez. így a manipulációk akár jelentősen is módosíthattak a választások nyomán létrejött új izraeli politikai képlet erőviszonyain. A rendőrségi vizsgálat kiterjedt olyan törvénytelen esetekre is, melyek során egyes szélsőségesen vallásos szervezetek lelki nyomást gyakoroltak az izraeli állampolgárokra „az ég bosszúját” hirdetve meg mindazoknak, akik nem az ő választási listájukra voksolnak. A liberális The Jerusalem Post elemzője szerint végül is nagy csodálkoznivaló e tendencia felett nincs is, hisz csupán azt jelzi, hogy Izrael sem immunis a környezetben (és a Gázai-övezetben is) felerősödött vallási integrizmussal, az irracionálisban „megoldásra lelő” mindinkább terjedő tömegjelenséggel szemben. Ám ehhez, mint az izraeli lapok írták, ez esetben egyéb külső segítség is járult: minden korábbinál többet, jóval 100 millió dollár felett költöttek a vetélkedő pártok a választási kampányra, s e pénz igen nagy része külföldről érkezett — a vallási szervezetek számára is. ROMÁNIA Kedvezményt mégiscsak?... Románia a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény felújítására törekszik az Amerikai Egyesült Államokkal. Ezt tükrözi Nicolae Ceausescu üzenete, amelyet a Román—Amerikai Gazdasági Tanács New York-i ülésszakának részvevőihez küldött. A Seinteiában közzétett üzenetében az RSZK elnöke utal arra, hogy a gazdasági tanács 15 éves fennállása alatt „jelentős hozzájárulást nyújtott a Románia és az Amerikai Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatok előmozdításához, a román—amerikai kapcsolatok megszilárdításához”. Ceausescu arra is kitér, hogy a közös eredményeket érdemes tovább erősíteni és fejleszteni. Hangsúlyozza: Románia fellép az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott árucsere fejlesztéséért és a gazdasági együttműködés fokozásáért. Felhivja a figyelmet: mindkét félnek elő kell segíteni a visszatérést a legnagyobb kedvezmény kölcsönös megadására. Javasolja: „mindkét fél javára válna, ha a legnagyobb kedvezmény felújítására nem évente, hanem a kereskedelmi egyezmény meghosszabbításával egyidejűleg kerülne sor. Újabb két falut romboltak le Románia délkeleti részén, Olténiában, az úgynevezett terület- rendezési program keretében; Berbesti és Alunul háromezernél kevesebb lelket számláltok — közölte szombaton az AFP francia hírügynökség Bécsből, ott élő románok elmondása alapján. Ám Bukarestben egy román tisztségviselő, aki nem óhajtotta megnevezni magát, cáfolta az AFP francia hírügynökségnek ezt a hírét. Elmondta: a két falu olyan területen fekszik, amelyen többnyire román nemzetiségűek laknak, szászok és magyarok csak elenyésző kisebbségben. A román tisztségviselő szerint Berbesti és Alunul „bővítését” tervezik, a környéken ugyanis szénlelőhelyek vannak és új bányákat akarnak feltárni. A két településre érkezett bányászok számára az utóbbi időben Berbestiben 1132, Alunulban pedig 164 lakást építettek. „Romániai akciónapot” rendeznek Nyugat-Berlinben november 15-én, amelyre a „Szabadságot a máskéntgondolkodóknak” elnevezésű szervezet tagjai szólítják föl a város lakosait. A szervezet a tavaly november 13-én kirobbant brassói megmozdulások évfordulóján tüntetésekkel, tájékoztató rendezvényekkel, Európa országainak kormányaihoz intézett felhívásokkal és a román külképviseletekhez eljuttatott tiltakozásokkal kívánja felhívni a közvélemény figyelmét a romániai állapotokra. EURÓPAI HÁZ BUDAPESTEN? Befejeződött a nemzetközi béketalálkozó Vasárüap záró plenáris üléssel befejezte munkáját Budapesten az Együtt a helsinki folyamat továbbviteléért címmel megrendezett nemzetközi béketalálkozó. A háromnapos eszmecserére az Országos Béketanács meghívására 30 országból csaknem 200 békeaktivista látogatott el a magyar fővárosba. A különféle csoportok, társadalmi közösségek, békemozgalmak képviselői áttekintették az európai biztonsági és együttműködési folyamat helyzetét, elmélyítésének lehetőségét. A helsinki értekezlet záróokmányának három fő témaköre szerint megtartott szekcióüléseken számos javaslatot fogalmaztak meg az európai politikai légkör és a biztonság javítására, illetve az emberi jogi, humanitárius kérdésekkel, valamint a gazdasági .kontaktusokkal kapcsolatban. Bár záródokumentumot nem szövegeztek meg a résztvevők, az elhangzott véleményekről, indítványokról a rendezvény házigazdája, az OBT a közeljövőben kiadványt jelentet meg, amelyet minden érdeklődő számára megküldenek. A találkozó — általános tapasztalatai mellett — fontos tanulságokat hozott a magyarok számára: széles körű részvételével ismételten bizonyította egy új nemzetközi koalíció létrehozásának lehetőségét és szükségességét. Az OBT a békemozgalomban változatlanul törekedni fog a legszélesebb párbeszéd folytatására Magyarországon és külföldön egyaránt. A záró plenáris ülés magyar vonatkozású ünnepi eseménye volt, amikor David Krieger, az egyesült államokbeli székhelyű „Nukleáris Kor Békealapítvány” elnöke átnyújtotta a nemzetközi mozgalom 50 ezer dolláros díját a Magyar mérnökök a békéért mozgalom képviselőinek. A magyar műszaki szakemberek az első alkalommal kiírt pályázat díját egy nemzetközi békekongresszus megrendezésének tervével érdemelték ki. A záróülés után a tanácskozás több neves magyar, illetve külföldi képviselője sajtókonferencián összegezte a budapesti béketalálkozó eredményeit, s válaszolt az újságírók kérdéseire. A vendéglátók nevében Barabás Miklós, az OBT főtitkára azt emelte ki, hogy az Európát átfogó kedvező változások megerősítése a problémák újfajta megközelítését, új gondolkodást igényel mindenkitől. Egy szovjet békeaktivista az iránt érdeklődött, milyen szempontok alapján állították össze a kelet-európai mozgalmak képviselőinek listáját, hiszen számos ismert alternatív mozgalom -rj| például a Charta ’77 — nem képviselteti magát. Barabás Miklós ezzel kapcsolatban hangoztatta: ezt a problémát folyamatában kell vizsgálnia a békemozgalomnak. Bár a találkozó a résztvevők összetételét tekintve nem hozott „áttörést”, Kelet-Euró- pa szempontjából mégis jelentős a fejlődés a korábbiakhoz képest, hiszen a régióból most nem csak a „hivatalos” békemozgalmak képviselői érkeztek hazánkba. Malcolm Harper támogatta a folyamatosság elvét, ugyanakkor kifejtette: az emberi jogoknak — s ez érvényes a békemozgalomra is — Keleten és Nyugaton egyaránt vannak még fejlesztésre váró elemei. Ez közös erőfeszítést kíván. Á maga részéről hozzátette még: azon vannak, hogy a Charta ’77-et is bekapcsolják e folyamatba. Barabás Miklós egy kérdésre válaszolva elmondta: a tanácskozás résztvevőinek egyetértésével találkozott az a magyar javaslat, hogy az európai közös otthon jelképeként hozzanak létre egy békecentrumként működő valóságos „európai házat”. A centrum esetleges budapesti elhelyezésének lehetőségét az OBT a napokban megvitatja a Fővárosi Tanács elnökével. Tanulmányozzák a paksi erőmű üzemvitelét A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAJSA) és az Országos Atomenergia Bizottság közötti megállapodásnak megfelelően és a Paksi Atomerőmű Vállalat elmúlt évi meghívása alapján nemzetközi szakértői csoport érkezett hazánkba a Paksi Atomerőmű üzemvitelének tanulmányozására. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek ez a szolgáltatása 1982 óta működik és eddig különböző fejlett és fejlődő országokban — néhány esetben magyar szakemberek részvételével — 25 atomerőművet látogattak meg. A szakértői csoport november 14-én kezdődő többhetes munkájának befejezése után tájékoztatás jelenik meg. Országos MDF-tanácskozás Kiskunmajsán (Folytatás az 1. oldalról.) Kopátsy Sándor nyugdíjas közgazdász megállapítása: „olyan mezőgazdaságnak, amely a földet nem értékeli, nincs jövője. Vissza kell adni a termőföldnek reális értékét, forgalmazással is.” Példákat sorolt arra, hogy az elszegényedett országokban a föld értéktelen, a fejlettekben pedig horribilis ára van. Ács Rudolf nyugalmazott agrármérnök a termőfölddel való pazarlást, valamint állapotának leromlását tette szóvá. Sokak számára meglepetésként hatott Ács Rudolf „bejelentése”: az országban egy átlagos megyeterülettel csökkent 1945 óta a mezőgazdasági hasznosítású földterület. Fokozott melioráció, környezetvédelem és a reális földértékelés szükséges ahhoz, hogy a területek termőállapotát megőrizzék 1= mondotta. y Harza Lajos, az Agrárgazdasági Kutató Intézet közgazdásza a Közös Piaci (EGK) kapcsolatokról szólt, s ezt érintve Mohácsi Kálmán a Tervgazdasági Intézet közgazdásza kifejtette: az EGK agrárrendtartása éppúgy hátrányosan érintette exportunkat, mint a mostani helyzet, amikoris a világban fizetőképtelenség tapasztalható, s a készpénzzel (dollárral) fizetni tudó Szovjetunió nemcsak igényesebb lett az agrártermékekre, hanem a túltermelést és az olcsó árakat figyelembe- véve konvertibilis valutáért egyre kevesebb agrárterméket vásárol hazánktól. Frigyesy Ferenc kutató-arról beszélt, hogy alkalmatlan vezetők kerültek fontos kutatói, oktatói, vezetői állásokba. Szóvá tette a kutató intézetek fővárosközpontúságát, amin személyek egyéni érdekei miatt nem lehet változtatni. Bogárdi Zoltán magángazdálkodó kertészmérnök szerint a gyümölcstermelésre sem alkalmasak a nagyüzemi körülmények. „A parasztember a föld teljes jogú gazdája legyen” — mondotta Gorbacsovra hivatkozva, de míg Gorbacsov a földbérlet kiteljesítésében látja a jövőt, „én a tulajdonban látom”. Mivel az ültetvények többsége száz százalékos állami támogatással létesült és az állam tulajdonhányadát senki nem érzi tulajdonának, „ezt a tulajdonhányadot ruházza át a Mezőgazdasági Minősítő Intézetre és ez lássa el e hányad tulajdonosi funkcióinak gyakorlását. Az előadások után sajtótájékoztatóra is sor került, amelyen a Petőfi Népe kérdésére adott válaszból kiderült, hogy lényegében az MDF agrárprogramja jelentősen megegyezik a MÉM és a Gazdaságpolitikai Bizottság által elfogadott és elkészített írásos programtervezettel s ennél többet, mást az MDF sem tud ajánlani. Mint Juhász Pál kifejtette: nincs szándékukban a szövetkezetek erőszakos felosztásának sürgetése. A sajtótájékoztatón az is kitűnt, hogy az MDF gazdasági-politikai programjai még most formálódnak. Maga az MDF nem képvisel osztály- vagy rétegérdekeket, de kinyilvánítja véleményét a társadalom és gazdaság minden aktuális kérdésével kapcsolatban. Tagjainak mintegy 60 százaléka értelmiségi. A délutáni ülésen hozzászólások hangzott ” ■' I Isősorban a földvédelemmel, a tulajdonviszonyokkal, valamint a szőlészet-: ■: it helyzetével foglalkoztak a felszólalók. Ellenszavazat nélkül fogadták el az agrárágazattal kapcsolatos állás- foglalást, majd Für Lajos történész, az MDF ideiglenes központi vezetőségének tagja az országgyűlési választások előrehozását sürgető nyilatkozatot olvasott fel, amit a jelen levő tagok ugyancsak elfogadtak. A tanácskozáson bejelentették: a Bács-Kiskun megyei társadalmi-politikai viszonyokat három hónapon belül fórumon vitatják meg. Lezsák Sándor, az Ideiglenes Elnökség tagja, elmondta: az országban eddig 380 helyi MDF-csoport alakult, (Bács-Kiskunban 27) taglétszámuk meghaladja a hatezret. Csabai István THATCHER ÉS BUSH Rendkívüli NATO-csúcs?
