Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-12 / 270. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. november 12. Együtt a helsinki folyamat továbbviteléért a megújulás programja Csapatvezetők találkozója (Folytatás az 1. oldalról) ítéleteket kölcsönösen félretéve, egymás megismerésének őszinte szándékától vezéreltetve keressék mindazokat a közös érdekeket, amelyek sorsközösségük alapján összekötik őket, s egyben együttes cselekvésüknek is alapot biztosítanak az európai közös otthon megteremtéséhez. A magyar külpolitika arra törekszik, hogy minél eredményesebben járuljon hozzá a feszültségek csökkentéséhez, a kelet—nyugati párbeszéd élénkítéséhez, a bizalom megalapozásához. Azt tartaná kívánatosnak, ha a politikai gondolkodásban és cselekvésben újra felbukkanna és teret nyerne az európaiság eszméje, hogy a kontinens mint egész, képes legyen az egyetemes emberi civilizáció fejlesztésében korábban betöltött szerepének megerősítésére. Az összeurópai együttműködés ügyének előmozdításához Magyarország előremutató javaslatokkal, rugalmas nemzetközi szerepvállalással, kezdeményezésekkel járulhat hozzá. Ezek sorába tartozik, az a hárompárti kezdeményezés is, amelyben a Magyar Szocialista Munkáspárt a Finn Szociáldemokrata Párttal és az Olasz Szocialista Párttal karöltve felhívással fordult az atomfegyverrel nem rendelkező európai államokhoz. A helsinki folyamatban napjainkban mind nagyobb hangsúlyt kap a hagyományos haderők és a fegyverzet csökkentésének kérdése. Ezzel kapcsolatban Szűrös Mátyás leszögezte: hazánk (Folytatás az 1. oldalról) képzettsége megfelelő; középfokú szak- képzettséggel rendelkezők esetében hasonlóan. Amennyiben az illető szakmai képzettségének megfelelő munkakörben nem tud elhelyezkedni, de számára ugyanolyan képzettségi szintű másik rokonszakmát igénylő munkakört ajánlanak fel, az erre való átképzés lehetőségének biztosításával, ezt is megfelelő munkahelynek kell tekinteni.) — Az állás feleljen meg a munkavállaló egészségi állapotának. — A várható kereset legyen legalább akkora, mint a munkanélküli segély. — A napi munkába járási idő — tömegközlekedési eszköz igénybevételével — a két órát ne haladja meg. Mekkora a segély és mennyi ideig folyósítható? Az ABMH álláspontja szerint a munkanélküli segély összegét a jogosult előző évben elért bruttó átlagkeresete (átlagos munkadíja) arányában állapítják meg. Százalékos mértéke két tényezőtől függ: az előző munkaviszony megszűnésének körülményeitől, valamint a munkanélküli segély folyósításának időtartamától. Összege a következő: A munkanélkül segély összege a bruttó átlagkereset százalékában a folyósítás első második hat hónapjában Munkáltató kezdeményezésére történt munkaviszonymegszüntetés esetén 70 65 A munkavállaló kezdeményezésére, illetve közös megegyezéssel történt. vagy határozott idejű szerződés lejárta miatti munkaviszony-megszűnés esetén 65 60 Fegyelmi elbocsátás, jogellenes kilépés esetén 60 55 A segély 3 éves időtartamon belül legfeljebb 1 évre folyósítható. A segélyre való jogosultság kezdete a munkát keresőnek a közvetítő szervezetnél történt jelentkezését követően: — munkáltatói elbocsátás esetén a 16., — munkavállalói kezdeményezésre történt miyikaviszony-megszüntetés esetén a 31., — fegyelmi elbocsátás és jogellenes kilépés esetén a 61. naptári nap. A segély összege a legmagasabb a munkáltatói kezdeményezéssel elbocsátottak esetében lenne. Ez szélesebb kör, mint jelenleg a felmondási idő meghosszabbitásában, elhelyezkedési támogatásban részesíthetők köre, mivel kiterjed például a szövetkezeti tagokra és a minőségi csere miatt elbocsátottakra is. A munkanélküli segélyrendszerbe azért javasolunk beépíteni egy felső határt, mert tapasztalatunk szerint visz- szatetszést kelt és sokak igazságérzetét sérti, ha munka nélkül jóval magasabb jövedelemhez lehet jutni, mint munkával. Ugyanakkor az ilyen behatárolás hátrányos helyzetbe hozza az átlagnál magasabb keresetűeket, Jia elveszítik munkahelyüket. támogatja a Szovjetunió háromlépcsős leszerelési javaslatát s arra törekszik, hogy a leszerelés, illetve a csökkentés megvalósításának már első szakaszába bekapcsolódjon. Magyarország kész koordinátorszerepet betölteni e folyamatban, s területe akár kísérleti terepe is lehetne ezen intézkedéseknek. Szűrös Mátyás hozzátette azt is, hogy akár egyoldalú lépések is elképzelhetőek e vonatkozásban, ha azok beilleszthetők az összeurópai koncepcióba, az összeurópai biztonságpolitika folyamatába. Az emberi jogoknak, a normális államközi együttműködésnek, a demokrácia érvényesítésének szerves összetevője a földrész államai területén élő nemzetiségi, vallási, etnikai kisebbségek jogainak teljes körű elismerése és érvényesítése. E kisebbségek ugyanis csak akkor válhatnale a különböző népeket összekötő tényezővé, ha státusuk elemi emberi joggá válik, s szavatolják is azt. Ehhez az szükséges, hogy az érintett államok ne csak megtűrjék, de az emberiség szellemi és anyagi gyarapodása érdekében segítsék is .nemzetiségeik egyéni és kollektív jogainak, sajátos igényeinek kielégítését, kultúrájuk kiteljesítését. E kérdések hazánk számára azért különösen fontosak, mert a határainkon túl élő magyarság Európa legnagyobb nemzeti kisebbségét alkotja. A magyarság átélte és tapasztalja, hogy a nemzetté válás folyamatában az együvé tartozás — legalábbis a közepA munkanélküliség munkajogi értelmezése A munkanélküli segély folyósításának időtartama elképzeléseink szerint munkaviszonyban töltött időnek számit és összegét a társadalombiztosítási juttatások szempontjából munkabérként kell figyelembe venni. E vonatkozásban a dolgozót a munkanélküli segély folyósításának időtartama alatt hátrány nem érheti. így például jár részére családi pótlék, a segélyezés időtartamát számításba veszik a nyugdíj megállapításánál. Ennek megfelelően viszont a segélyt . levonások is terhelik, a segély alapját képezi a 10 százalékos nyugdíjjáruléknak és a magánszemélyek jövedelem- adójának. Ezen kívül — elképzeléseink szerint —j csak a bíróság által megítélt gyermektartásdíjat lehet a segélyből levonni. A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségének az a magyarázata, hogy a munkanélküliek döntő többsége néhány hétig, hónapig kapja csak majd a segélyt, azaz összege beépül a munka- vállaló éves munkajövedelmei és egyéb jövedelmei közé. Elképzelésünk szerint a munkanélküli segélyben részesülőket is megilletné az évi 12 ezer forintos alkalmazotti adókedvezmény. A* munkanélküli segély pénzügyi forrásai A segélyt a költségvetés finanszírozza 1989-ben. Ez a megoldás azonban átmenetinek tekinthető. Hosszabb távon sem elvileg, sem gyakorlatilag nem képezheti kizárólagos alapját a munka- nélküli segélyezésnek. Ezért lehetőség szerint már 1990-től, illetve az ezt követő években — a fejlett ipari országok gyakorlatához hasonlóan — egy biztosítási rendszerben működő önálló Munkanélküli Segély Alap létrehozását tervezi a kormányzat. Ez három forrásra épül: kötelező munkanélküli biztosítás keretében a munkáltatók és a munkavállalók bérarányos hozzájárulására, valamint az állami költségvetésre. Ezzel a megoldással kifejeződne a segélyezésben megnyilvánuló munka- vállalói szolidaritás és a munkáltatói felelősség is. Természetesen a társadalmi szervezetek, így különösen a szak- szervezetek is hozzájárulhatnának a munkanélküliek segélyezéséhez. Ez a megoldás megalapozná azt a hosszabb távú elképzelést, hogy a munkanélküli segély — amennyiben a munkaképes állampolgár- meghatározott feltételekkel nem tud elhelyezkedni — állampolgári joggá váljék. Az állampolgári jogon járó munka- nélküli segélyrendszerben a biztosítási rendszer alapján a munkanélküli hozzájárulást meghatározott idő óta fizető munkavállaló' magasabb munkanélküli segélyre válna jogosulttá. Az előzőekben a segély fontosabb elemeiről volt szó, egy sor további részletkérdést is szabályozni kell. Ehhez is célszerű lenne minél szélesebb körben megismerni a véleményeket. Ezúton is megköszönjük minden szervezet, intézmény, állampolgár segítő közreműködését. A kormány végleges döntéséig továbbra is szívesen vesz minden észrevételt, javaslatot az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal (Budapest V., Roosevelt tér 7—8.; Telefon: 128-626). (MTI) és kelet-európai térségben — a legtöbb esetben mások kirekesztésével, elhatárolódással valósult meg. A kisebb, gyöngébb csoportok, etnikumok a peremvidékre sodródtak, s akarva- akaratlanul kiszakadtak vagy elkülönültek a társadalom döntő többségét alkotó népcsoporttól. Ez óhatatlanul magával vonta, hogy érdekeik érvényesítésének lehetőségei szűkültek. A kérdéskör azért is figyelmet érdemel, mert számos politikai tényező részéről meglepő tájékozatlanság, érzéketlenség és érdektelenség tapasztalható, amin feltétlenül változtatni kellene. Szűrös Mátyás szólt arról is, hogy hazánkban számos olyan jogszabályt készítenek elő, amelyek szélesítik az emberi szabadságjogokat. Hamarosan a törvényhozás elé kerül a gyülekezési és az egyesülési jog tervezete, s lehetővé válik Magyarországon az alternatív katonai szolgálat bevezetése is. A béketalálkozó szombaton az egyes kérdéscsoportok köré szervezett szekcióvitákkal folytatja munkáját, majd vasárnap záró plenáris ülésen összegzik a résztvevők az eszmecserén elhangzott véleményeket, javaslatokat. A rendezvény házigazdái a plenáris ülésekre minden érdeklődőt szívesen látnak, függetlenül attól, hogy milyen békeközösség képviseletében kívánnak bekapcsolódni a rendezvény munkájába. Emellett a látogatók a plenáris ülések között is lehetőséget kapnak nézeteik szabad kifejtésére a tanácskozás színhelyén működő békebazár vitafórumain. (MTI) Társadalmi mozgalmak az egészség- megőrzésért Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése Az egészségmegőrzéshez kapcsolódó öntevékeny társadalmi kezdeményezések helyzetét, támogatásuk és ösztönzésük főbb ‘ föladatait' vitatta' még áz öé- szággyűlés szociális és egészség- ügyi bizottsága pénteken, a Parlamentben — Pesta László elnökletével — tartott ülésén. Az Országos Egészségvédelmi Tanács tájékoztatója szerint a politikai jogi és gazdasági feltételek kedvező irányú változásai hatására az egészségmegőrzést támogató öntevékeny kezdeményezések a várakozást meghaladó mértékben fejlődtek. Szóbeli kiegészítőjében Lós- ka Szilárd, az Országos Egészségügyi Tanács titkárságának vezetője hangsúlyozta: nem elég deklarálni az öntevékeny csoportok működésének fontosságát, szükség van arra is, hogy eredményes tevékenységük érdekében megteremtsük a szakmaijogi, gazdasági feltételeket. Emlékeztetett arra, hogy hamarosan a parlament elé kerül az egyesülési törvény tervezete, s kiemelte: ez a magas szintű jogszabály elősegítheti majd az egészségmegőrzést szolgáló öntevékeny társadalmi kezdeményezések széles körű kibontakozását. Ma még azonban sok bürokratikus akadály nehezíti meg ezeknek a kluboknak, köröknek, csoportoknak a munkáját, számos bizonytalanság tapasztalható a helyi közigazgatásban az egyesületi tevékenység megítélését illetően. A jövőben az önszerveződő csoportoknak tudatos, átgondolt segítséget kell nyújtani mondotta —,' az egészségügyi és szociálpolitikai intézményrendszer csak úgy működhet eredményesen, ha kapcsolatot teremt ezekkel a közösségekkel. Ezek az öntevékeny szervezetek idővel hálózattá fejlődhetnek,’ s minden bizonnyal érdekvédelmi, érdek- képviseleti feladatokat is vállalnak. Ezért kívánatos, hogy a jövőben bevonják őket az egészségüggyel, a szociálpolitikával kapcsolatos döntés-előkészítő munkába, s így a kitűzött célok megvalósításának ellenőrzésében is számitani lehet majd rájuk. Ezt követően az egészségmegőrzést támogató . öntevékeny közösségek képviselői adtak rövid tájékoztatást az egyes kezdeményezésekről. Tegnap délelőtt a megye valamennyi úttörőcsapatának vezetője a kecskeméti Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban gyűlt össze, hogy előadások, beszámolók és hozzászólások keretében beszéljék meg a gyermekmozgalom megújulásának lehetőségeit. A csaknem kétszáz pedagógus előtt László Anikó megyei úttörőelnök szólt arról, hogy miért került az úttörőmozgalom a válság szélére. A miértre maga adta meg a választ: a módszerek elavultak, sok a formális elem, az elmúlt negyveh esztendő alatt a mozgalom tökéletesen összefonódott az iskolai feladatokkal^ az úttörővezetők körében is elbizonytalanodás is tapasztalható. És itt a mojzgalom előtt a nagy kihívás: a negyven esztendővel ezelőtt az úttörőszervezetbe olvadt cserkészmozgalom alternatív szervezetként — amint azt a szövetségnek jelezték —. működni kíván. A megye úttörőelnöke történelmi feladatnak jelölte meg a gyermekközpontú társadalomszemlélet kialakítását, ahol a gyermekszervezet első célja legyen, hogy a közösségben a gyermek érezze jól magát, önként és örömmel viselje --- vagy ha úgy dönt, ne viselje' 35 év telt el azóta, hogy az első ötéves terv legnagyobb helyi beruházásaként, Kecskemét északi peremén, a kukoricatáblák szomszédságában megnyílt a város új gyógyintézete, az évek folyamán mind nagyobb elismerésnek és köztiszteletnek örvendő, akkor 9. számú, ma 2. számú katonai kórház. Még élnek és dolgoznak a kórházban hiteles szemtanúk, alapító tagok, akik pontosan le tudják mérni azt a hatalmas változást, mely a kórház életében, munkájában végbement a 35 év alatt. A kezdetben csak katonabetegeket fogadó kórház hamarosan kitárta kapuit a . polgári lakosság előtt, ezáltal nagy segítséget nyújtott az országos átlagnál mostohább körülmények között dolgozó régi megyei kórháznak. A felnőttkort metélt kórház megszámlálhatatlan járóbeteget látott el és 60 ezer polgári beteget kezelt, 20 ezernél is több műtétről árulkodik a statisztika. Egyre nőtt a sürgősségi betegellátásba bekapcsolódó osztályok száma., A szirénázó mentőautók a baleseti sebészetre, az általános sebészetre, belgyógyászatra és ideggyógyászatra hozzák ma mát a gyors; segítséget igénylő betegeket. Több mint 20 éves múltra tekint vissza a vegyszermérgezettek ellátása, mely területen nagy tapasztalattal rendelkezik az intézet. A szakszerű betegellátást fiatalokkal körülvett, tapasztalt, kiválóan képzett szakorvosgárda végzi, korszerűnek mondható, 120 millió forint értékű egészségügyi technikára és műszerparkra támaszkodva. Sok megmenthetetlennek látszó beteg hagyta el boldogan a kórház osztályait az évek során. 1983 óta szinte minden igényt kielégítő intenzív betegellátó osztály látja el a legsúlyosabb betegeket. A kórház életében nagy fejlődést hozott 1984, amikor új, a járó— a mozgalom egyenruháját Jelvénye-, it, ne legyen magárahagyott, vagy éppen agyonirányított. Tisztázni kell az úttörőszervezet KISZ-szel való kapcsolatát, azt, hogy a társadalom vagy az ifjúsági mozgalom gyermekszervezeteként ■ működjön-e a továbbiakban. Kulcsfontosságúnak tartotta a szülők megnyerését, mert egyértelművé vált: nem kell felülről vezényelt gyermekközösség! A továbbiakban Juhász Zoltánná, a KISZ megyei bizottságának gazdasági munkatársa az idei év gazdálkodásáról, Sári Lajos a Magyar Úttörők Szövetségének munkatársa az eltérő szerveződésű csapatokról, az ifik helyéről szólt. Ezután Papp Emil, a Magyar Cserkészszövetség ideiglenes intézőbizottságának tagja A cserkészmozgalom története hazánkban címmel tartott beszámolót. A találkozó konzultációval zárult. Ma délelőtt a megyében dolgozó csapatvezetők fórumon, vesznek részt, ahol dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára Germánná dr. Vartag Györgyi, a MUSZ főtitkára, és- Molnár Mihály, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára válaszol kérdéseikre. S. K. beteg-ellátást szolgáló épületszárnnyal gazdagodott az intézet. Hasonló méretű kórházakat messze meghaladó tudományos tevékenységet is folytatnak a kórház orvosai, sok közlemény, tudományos cikk, előadás árulkodik erről. Dr. Tapasztó István szemész és dr. Tamás Ferenc szájsebész főorvosok az orvostudomány kandidátusai, nevüket jól ismerik a nemzetközi tudományos életben is. A szakmai munkán túl is a kórház dolgozói elevenen bekapcsolódtak a város életébe is. Az évek során az intézetnek volt városi, megyei pártbizottsági tagja, tanácstagja dr. Losoncz Mihály orvos ezredes, címzetes egyetemi docens, aki mintegy negyedszázadon keresztül; volt a kórház parancsnoka, olyan kapcsolatokat, épített ki a város állami, társadalmi vezetésével, gazdálkodó egységeivel, melyek kamatoztak a kórház számára és a jobb betegellátást szolgálták. Ma a kórház munkáját nágy- mértékben segíti a szomszédos Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet korszerű egészségügyi technikája, a megyei kórházzal és megyei Köjállal való együttműködés. Mindkét fél számára előnyös megállapodás fűzi a kórházhoz a Te- szövöt, az Ágiikon tiszakécskei gyáregységét és kerekegyházi leányvállalatát, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárát, Csongrád- Bokros Kossuth Mgtsz-t. A komoly szakmai munka mellett eleven kulturális és sportélet is zajlik a honvédkórházban, melyek szép sikereket hoznak az intézetnek a különböző versenyeken. 35 éves jubileumot ünnepel a 2. sz. katonái kórház. Ünnepli a jubileum alkalmával a munkát, dolgozókat, azokat, akik az intézet fennállása óta alázattal szolgálták a beteg embereket, akik példát mutattak emberségből. Dr. Szedresi István orvos alezredes Hámori Csaba az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága pénteken kibővített ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Grósz Károly^ az MSZMP főtitkára, miniszterelnök.’ A tanácskozás egyebek között foglalkozott a nyilvánosság fejlesztésének kérdéseivel és a pártbizottság hatásköri listájának módosításával. Az ülésen újjáválasztották a pártbizottság titkárait. Krajnai Lajost más fontos megbízatására való tekintettel, érdemei elismerése mellett, eddigi munkáját megköszönve a testület felmentette első titkári megbízatása alól, és a Pest megyei pártbizottság első titkárának — egy ellenszavazattal Hámori Csabát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját választotta meg. A pártbizottság megerősítette titkári tisztében Balogh Pált, Lénárd Lászlót és Nagy Sándornét. (MTI) Pártvita a párton belüli választási rendszerről Pénteken Lukács Jánosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának elnökletével ülést tartott az a munkabizottság, amelyet a Központi Bizottság a párt szervezeti szabályzata átdolgozásának előkészítésével bízott meg. A párt májusi országos értekezlete óta folyó munka részeként egyebek között megvitatta a párt belső választási rendszerének demokratizálására vonatkozó javaslatot, amelyet a munkabizottság rövidesen nyilvánosságra hoz és pártvitára bocsát. (MTI) icygiiM e jßißxoji ibsgollo molßbjBgoi i LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT # Bush-távirat Gorbacsovnak George Bush, az Egyesült Álla- j mok megválasztott elnöke, táviratot küldött Mihail Gorbacsovnak. j Ebben megköszönte a szovjet államfő üdvözletét és kifejtette: meg- ! elégedéssel emlékszik vissza a szovjet vezetővel tartott korábbi /kapcsolatára és várja a közös munkát á két ország érdeklődésére | számot tartó kérdések széles köré- f ben. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a tartósan szilárd szov- ! jet—amerikai kapcsolatok nem jl csupán a két ország, de az egész i. világ érdekeit szolgálják. Mihail Gorbacsov még szerdán kjjldött üdvözlő táviratot Bush- nak az amerikai politikus elnökké választása alkalmából. Ebben annak a reményének adott hangot, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok tovább fejlődnek, azok stabilak és kiszámíthatók lesznek. # Jaromir Johanes Moszkvában Rövid munkalátogatásra pénteken Moszkvába érkezett Jaromir jj Johanes csehszlovák külügyminiszter. Érkezése után rögtön megkezdte tárgyalásait szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzéval. A megbeszélésekről kiadott szűkszavú közlemény szerint a két miniszter a kétoldalú kapcsolatok kérdései mellett eszmét cserélt világpolitikai problémákról is. # A PNT rendkívüli ülésszaka Rendkívüli ülésszakot kezd ma Algírban a Palesztin Nemzeti Ta- I nács (PNT). A palesztinok emigráns parlamentje várhatóan kiki- | áltja a független palesztin államot, állást foglal egy ideiglenes kormány felállításáról és politikai nyilatkozatot fogád el, amely, tartalmazza a közel-keleti rendezésre és az ennek érdekében összehívandó nemzetközi értekezletre vonatkozó palesztin álláspontot. 1989. január 1-jétől: munkanélküli segély HARMINCÖT ÉV , 4I,ÁSJSZÖLpÁLATÁBAN . Jubileumot ünnepel a kecskeméti katonai kórház
