Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-12 / 270. szám
1988. november 12. • PETŐFI NÉPE • 3 70 ÉVE TÖRTÉNT Két forradalom megyei krónikája (1910* október 31-^1919. augusztus 1;) :P , Hl . r " r ' • IliSSil /M november 11. Budapesten Károlyi Mihály és Bartha Albert had- ügyminiszter aláírásával kiáltvány jelent meg, amely leszögezte, hogy a kormány fegyveres erővel megvédi az ország határait minden, a nemzetközi jogba ütköző támadás ellen. Ugyanakkor Bartha Albert hadügyminiszter rendeletet adott ki az új hadsereg felállításáról, amelynek egységei a fenti proklamáció megjelenése után a Nyugat-Szlovákiába benyomult cseh csapatok jelentős részét már visszaszorították.^- Ugyanezen a napon a Magyar Nemzeti Tanács nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelentette, hogy az államforma kérdésének eldöntését nem halasztják el az alkotmá- nyozó nemzetgyűlés összehívásáig. Kecskeméten a helyi Nemzeti Tanács A béke címmel időszaki kiadvány első számát jelentette meg, amelynek alcíme: „A hazatérő katonák útmutatója” volt. Kalocsán a helyi Nemzeti Tanács a nemzeti tanácsok köz- igazgatási hatalmát korlátozó rendeletek visszavonását kéri a Magyar Nemzeti Tanácstól, a dr. Valkányi Lajos elnök által aláirt levelében. Tassról a helyi Nemzeti Tanács fűtőanyagot kér a dunave- csei főszolgabírótól, minthogy „Az iskolák nem nyithatók meg, mert fűtőanyag egyáltalán nincs. Fűtőanyag hiánya miatt 300 gyermek nem járhat iskolába, kérünk intézkedést, hogy községünk és iskolánk részére szén küldessék.” 1918. november 12. Budapesten közölték, hogy Magyarország kormánya fölvette a diplomáciai kapcsolatokat Ausztriával és a Minisztertanács Harrer Ferencet, Budapest alpolgármesterét nevezte ki bécsi követté. A feloszló magyar parlament utolsó ülését tartja. Kecskeméten dr. Horváth Mihály elnökletével teljes ülést tartott a helyi Nemzeti Tanács. Az ülés egyetlen napirendi pontja volt: állásfoglalás kialakítása a Magyar Nemzeti Tanács kiáltványa „ ... az államforma megállapítása tárgyában”. A tíz hozzászóló mindegyike „ ... kivétel nélkül a köztársasági államforma mellett” érvelt. A vita összefoglalása után „ . '.. a Nemzeti Tanács egyhangúlag a köztársasági államforma mellett foglalt állást. A határozatot táviratilag közlik a Magyar Nemzeti Tanáccsal.” Kalocsán dr. Várady L. Árpád kalocsai érsek levélben jelenti be a helyi Nemzeti Tanácsnak maga és papjai csatlakozását a Magyar Nemzeti Tanácshoz, valamint a hűségi fogadalom elfogadását. Dunavecséről a járási főszolgabíró táviratban jelenti a 29. pótzászlóalj parancsnokságának a községi nemzetőrségek létszámáról és fegyverzetéről a következőket: Solt község 250 tag, parancsnok Engel István hadnagy, 125 manlicher puskája s 2 rákász tölténye van; Szalkszentmárton község 70 tag, parancsnok Pető őrmester, sem puskája, sem tölténye nincs; Após tag község 125 tag, parancsnok Igó László hadnagy, 43 manlicher puskája és 1500 tölténye van; Dúnapataj 150 tag, parancsnok Bencze Sándor őrmester, 170 manlicher puskája s 4 rákász tölténye van; Ordas községben 35 tag, parancsnok Jóború Béni birtokos, katona nem volt, 50 puskája s 1 rákász tölténye van; Harta község 80 tag, parancsnok Polster József tanító, szakaszvezető, 80 darab puskája s 160 darab tölténye van; Tass község 80 tag, parancsnok Tanka Márton szakaszvezető, 60 darab puskája s 100 darab tölténye van; Dunavecse község 250 tag, parancsnok Bitskey Dénes százados, 250 puskája s 2 rákász tölténye van; Duna- égyházáról és Dobról a telefon nehézségei miatt adatokat nem kaptam, de ott is meg van alakulva a nemzetőrség; A hazatérő katonák Mmutaié^ HaaaU'íó» hxtooúífíkhoz? 'i''' ?<-?<-.>* ?!«-,<>*< Te;.;'<-'•> í . . . • . iic^e uaav >mvj zyú&.ifit UVÍtLcÁtii::. KClK is** «>•> e;>;-íth $ÍA:fí*<iVX><S- yy&xí yofc'y*: : \ ..-Az* .: ÄPVH (<y,yryf ií< wM. Testvéri ■ 'ii ■Aiiki / ,, . • ~ I -jÁA>A % WWmwrni. mM 'J' 18IÜ »11 áascíA ~ "iá-,; ßiMßßSMi Hí '■>■<> A&f'-r UUlt t..S« >\ "sA*"?' ^ /.. < W , : ’ Seyélyiaös. ' \ V . ' . í / A >'A<, Dömsöd 100 tag, parancsnok Vékey Zsigmond hadnagy, 60 puskája s 4 láda tölténye van.” T9/& november 13. Budapesten bejelentették, hogy a magyar kormány képviselője, Linder Béla Belgrádban aláírta a fegyverszüneti egyezményt. Kiskunhalason dr. Kolozsváry-Kiss István elnökletével ülést tartott a Nemzeti Tanács, amely úgy döntött, hogy „ ... örömmel és honfiúi lelkesedéssel csatlakozik a Magyar Nemzeti Tanácsnak ahhoz az elhatározásához, hogy: Magyarország jövendő államformája a köztársaság legyen. Erről a Magyar Nemzeti Tanácsot és a Magyar Népkormányt távirattal, továbbá ezen határozat felterjesztésével is értesíti, városunk képviselőtestületéhez pedig a városi tanács útján jelentést tesz azzal a tudósítással, hogy az ünnepélyes ülés jegyzőkönyvének egy példányát a vármegye alispánjának is megküldi, s ennek egy eredeti példányát a város levéltárában, egyet az országos levéltárban, egyet pedig a Nemzeti Múzeumban helyez el.” Kecskeméten dr. Horváth Mihály elnök vezetésével ülést tartott a helyi Nemzeti Tanács. Az ülés fő napirendi pontja volt, egyebek között, a város két helyhatalmi testületének: a törvényhatósági bizottság és a Nemzeti Tanács egymáshoz való viszonya és perspektívája. E kérdésben kialakult sokoldalú vitában kiemelkedett dr. Lőwy Ödön, szociáldemokrata küldött hozzászólása, amelyben igen sürgetően vetette fel, hogy „ ... a törvényhatósági bizottság hatalmát a Nemzeti Tanács vegye át és indítványozta, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai mondjanak le és adják át megbízásukat a Nemzeti Tanácsnak.” Baját a szerb királyi csapatok teljesen megszállják. Dr. Békevári Sándor (Folytatjuk) MIKÉNT MŰKÖDHETNEK JOBBAN A VÁLLALATI TANÁCSOK? Országos pályázat az irányításról Az új szervezetirányítási formák bevezetése óta még igazán nem sok idő telt el. De a három év alatt felgyülemlett tapasztalatokat is érdemes elemezni, összevetni a valóságot az eredeti elképzelésekkel: beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket a vállalati tanácsok, a dolgozók köz- és küldöttgyűlései? A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) Bács- Kiskun megyei szervezete is a tapasztalatokat kívánta csokorba gyűjteni, amikor tavasszal országos pályázatot hirdetett, de javaslatokat, új gondolatokat is várt a vállalatirányítási rendszer továbbfejlesztéséről. A pályázat nemcsak a Bács-Kiskun megyei szakemberek érdeklődését keltette fel, érkeztek pályaművek Miskolcról, Budapestről, Mohácsról is. Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a napokban hirdették ki az eredményt. Dr. Stein László, a Mohácsi Farostlemez- gyár igazgatója vehette át az első díjat, a megosztott másodikat két kecskeméti közgazdász, dr. Kruppa Éva és dr. Szeháky Jánosné dr. Dé- kány Ilona kapta. Az SZVT megyei szervezetének különdíját a Miskolcról érkezett szerzőpárosnak, dr. Harsányi Gyöngyinek és dr. Miskolczi Bodnár Péternek ítélte a zsűri. Dudás János, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője, a bírálóbizottság elnöke értékelésében kiemelte, hogy minden pályamű elismeri az új irányítási formák létjogosultságát, azt, hogy velük megteremtődött a vállalati kollektívák bevonásának lehetősége a döntésekbe. Ugyanakkor igen kritikusan szemlélik a megvalósítás ellentmondásait, s ezeket részben az új formák „félkész” állapotban történt bevezetésével magyarázzák. Mindegyik dolgozat részletesen foglalkozik a tulajdonosi szemlélet, tulajdonosi érdekeltség kérdésével, s a szerzők többnyire úgy vélik, hogy a tulajdon korszerűtlen értelmezése és működése akadályozza a vállalatirányítási formák továbbfejlesztését. A pályaművek olyan érdekes részkérdéseket is boncolgatnak, mint például: rendben van-e minden a vt-tagok választásának mechanizmusával, egyenjogúak-e ténylegesen a tanács tagjai, miért vannak a vt- knek és a szakszervezeti bizottságoknak párhuzamos jogosítványai? A nyertes műveket a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság az Ipargazdaság című folyóiratban szeretné megjelentetni, illetve, anyagi lehetőségeitől függően, külön kiadványban. Az eredményhirdetés után a szerzők ugyan pezsgő vitában boncolgatták a fentebb sorolt kérdéseket, ismertették egymással dolgozataikat, a pályázat valódi haszna mégis az lenne, ha maguk az érintettek — vállalati vezetők, vt-tagok, dolgozói küldöttek — is megismerhetnék a rengeteg gyakorlati tapasztalaton alapuló' elemzéseket. M. Á. ÍJJ PÉNZINTÉZMÉNY BÁCS KISKUNBAN IS Ipp Postabank: nyitás után — start előtt Csütörtökön nyílt meg Szegeden a Postabank és Takarékpénztár Rt. dél-alföldi területi központja. A Csongrádi sugárúton a vevőszolgálati helyiségben kórszerű körülmények között, számítógépekkel felszerelt munkahelyeken tudják fogadni az ügyfeleket. A sikeres ügyintézés reményében egyelőre még csak a vállalkozók léphetnek be ebbe a helyiségbe, mivel a lakosság szélesebb rétegeit érintő szolgáltatásokra a pénzügyi^kormányzat engedélyét meg váiják. — Milyen speciális beletformákat tervez* nek?\in érdeklődtünk Lovas Józsefnétől, a Postabank ügyvezető igazgatójától. ^jjjp- Az egyik lakossági betétformánk a be- tétszámlakönyv. Ez egy átutalási jellegű pénz- gyűjtési forma, amelyre a munkabérek és más bevételek is átutalhatók. Érdekessége, hogy napi kamatot számítunk. A másik beíétfor- inánk a takarékszelvény lesz. Ezzel a hosz- szabb távú megtakarításokra ákaruak ösztönözni; Erről részösszegeket is felvehetnek a betettulajdonosok anélkül, hogy a bennmaradó összegre a kedvező kamatozásban változás történne.-— Szegedről három megye — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád — postabanki munkáját irányítják majd. Van-e ennek a területnek valamilyen specialitása? — A jövőben számunkra az ország 3200 postafiókjában végeznek betétgyűjtést és más bankműveleteket. Ezek közül több mint 300 van ezen a területen. Mi elsősorban azoknak a forrásoknak az átcsoportosítására gondolunk* dipket' iddig'jgSpöStátóVátalokbátt äi OTP számára gyűjtöttek össze.. Ez országosan több tfimilliárdos összeg. Mint megtudtuk, szolgáltatásaik közé a deviza vételét és eladását, a valutaváltást, a deviza- és BC-számlák vezetését is szeretnék felvenni: A Postabank területi igazgatóságán, amíg a Pénzügyminisztériumból megérkezik az engedély, tovább folytatják a felkészülést a jövőre. Például ezekben a napokban tesztelik a számítógépes programokat A postahivatalokat máris ellátták a betétgyűjtéshez szükséges bizonylatokkal, nyomtatványokkal. Bőle István a fóliasátorban! Tehetetlenség vagy felelőtlenség? ÉJSZAKAI FAGYBAN — FŰTÉS NÉLKÜL Ember ® N. S.-r.é „lakása” kívülről. Egy embernek — N. S.-nének — nincs hol laknia. Azazhogy van, ám ez a hely egy fűtetlen fóliasátor. Kecskemét határában, nem sokkal a ladánybenei útelágazás előtt, néhány száz méterrel a büfé mögött, egy kukoricatábla közepén él áz asszony tavasz óta. Egyik szomszédjának, egy hobbikert- tulajdonosnak tűnt fel a dolog, s mivel a sátorban nincs fűtés, az illető a szó szoros értelmében a fagyhalált megelőzendő értesítette szerkesztőségünket. * Tudatosan tervezett környezet. Masszivan megácsolt vázszerkezetre van ráhúzva a fekete fólia, oldalán ablak, átlátszó fóliából. A sátor alsó széle gondosan bebújtatva a föld alá, ne kaphassa fel a vihar. Három méterrel odébb, fa- vázra szögeit kátránypapírból ösz- szetákolt illemhely, aminek persze ajtaja nincs. Ez az első, gondatlanságra, felületességre utaló jel. Ám a sátor másik oldalán precízen beállított ajtólap, ami jelzi, hogy az „építmény” nem ideiglenes jellegű. Bent szőnyeg, szekrény, sőt hűtő— Nem. — Nem hiszem. Meg fog fagyni, ha nem fűt.-— Mondom, hogy nem fázok. — Nem volna jobb egy szociális otthonban lakni? ■— Miért? Eddig még a magaméban vagyok. — Mi lesz így magával? — Nem tudom. Majd csak lesz valahogy. A fiam azt ígérte, elintézi, hogy tanácsi lakást kapjak. (A kertszomszéd szerint a napokban az asszony szédelgett az éhségtől és a hidegtől.) Nagy nehezen megtaláltuk a Szolnokihegyben N. S.-t, az asz- szony egykori férjét. Jjg ' -■ .. ■ ' ■■■ H Pl ’ ■ MMM A fóliasátor lakójáról értesítettük a városi tanács egészségügyi osztályát. (A: szerk.) :^ szekrény (bár villany nincs), s re- kamié. Kályha sehol. A rekamién szemöldökig húzott kötött sapkában, egy méter magas ruhakupac alatt fekszik egy asszony. — Három hete fekszik, csak a vécére jár ki —- mondja a kertszomszéd. Az ágyra két sovány macska ugrik fel. H« — Kezét csókolom! Itt tetszik lakni? — Itt. — S mielőtt ide költözött, hol lakott? — Egy apámtól örökölt házban, Talfájapusztán. De az összedőlt. — Ki állította fel ezt a sátrat? — A fiam. — Családja is van? —A férjemtől elváltam. Két fiam ott lakik nála a Szolnokihegyben. — Miből él? — Nyugdíjas vagyok. — Idehozza a postás a pénzt? • — Nem. A fiam veszi fel. — Mikor járt itt a fia? v—<Talán egy hete. — Itt nincs kályha. Mostanában nagyon hideg van. Nem fázik? J — Kérem, én csalódtam ebben a nőben tizenöt évvel ezelőtt. Elváltunk. Nem érdekel, hogy mi van vele. N. A., a kisebbik fiú: — Élettársammal és az ő lányával éltünk egy drága albérletben. Huszonkilenc éves vagyok, saját ingatlanom nincs. Apám portáján építettem egy harmincnyolc négyzetméteres házrészt, most abban lakunk hárman. Mivel erre nincs építési engedély, megbüntettek. Nyolcvanezer forint adósságom van. Anyám pszichiátriai kezelésen volt a kórházban, s mire kihoztam, összedőlt a tanyája. Ide nemcsak a mi szűk helyűnk miatt nem hozhatom, hanem apám és annak élettársa miatt sem. Én építettem neki a fóliasátrat, s időnként kinézek rá, ellátom. — A bátyja nem segít? — Ő is itt él velünk a tanyán. Beteg, magát sem tudja eltartani. Egyedül küszködök. A tavasszal beadtam az anyám lakásigénylését. — Kályha nélkül megfagy az anyja a sátorban! — Féltem, hogy kigyullad a sátor, no meg tüzelő is kellene... Érzem, hogy nem mehetünk így neki a télnek. Majd ások egy pincét... Bálái F. István 9 — Mondom, hosv nem fázok __(Somos László felvételei)
