Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. november 29. Kínai— mongol határszerződés A Kínai Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kormányának képviselői hétfőn szerződést írtak alá Pekingben a két ország közti határrendszerről és a határkérdések rendezésének módozatairól. Pekingi politikai körökben rámutatnak, hogy ez az első ilyen jellegű szerződés, amelyet Kína aláírt egy vele szomszédos országgal. A szerződés kifejezett célja a stabilitás fenntartása a kínai—mongol határon és a béke biztosítása a határ térségében. A Szerződés értelmében mindkét fél kötelezi magát a határrendszer tiszteletben tartására és a felvetődő határkérdések békés rendezésére a kölcsönös megértés és az együttműködés elvei alapján. A határszerződés megkötését mind a kínai, mind a mongol fél képviselői a baráti kapcsolatok további megerősítését célzó lépésként értékelték. Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága Hétfőn Moszkvában megtartotta soros ülését az SZKP Központi Bizottsága. Az ülésen a politikai intézményrendszer reformjával ' Összefüggő intézkedéseket vitatták meg, a téma előadója Mihail Gorbacsov, a KB főtitkára volt. A kérdésről nyitott vitában összesen tizenegyen szólaltak fel, közöttük Vitclij Vorotnyikov, az OSZSZSZK LT Elnökségének elnöke, Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán KP KB első titkára, Vaino Valäs, az Észt KP KB első titkára, Abduirabman Veziror, az Azerbajdzsán KP KB első titkára. A vitát Mihail Gorbacsov foglalta össze, majd a testület határozatot fogadott el a tárgyalt napirendi pontról. A Központi Bizottság ugyancsak hétfői ülésén hallgatta meg Nyi- kolaj Rizskor előterjesztését a Szovjetunió 2005-ig szóló gazdaságos társadalomfejlesztési koncepciójáról, amiről szintén határozatot fogadott el. A szovjet párt vezető testületé megerősítette a szeptemberi KB- ülésen megalakított kül- és belpolitikai bizottságok személyi összetételét. Az ülésen Inamzson Uszmanhodzsajevet, az üzbég párt központi bizottságának volt első titkárát az SZKP KB-tagsága, további két személyt pedig KB-póttagsága alól mentett fel a Központi Bizottság, mert lejáratták magukat. AZ IRAKI ÁLLAMFŐ EGYIPTOMBAN Meglepetésszerű látogatás Létrejön egy hármas csúcs? Szaddám Husszein iraki államfő hétfő délután meglepetésszerűen Kairóba érkezett. Az 1979-ben történt elnökké választása óta ez az első látogatása Egyiptomban. Az iraki vezető repülőgépéből kiszállva azt közölte, hogy a palesztin kérdésről kíván megbeszélést folytatni Hoszni Mubarakkal az algíri alapvető fontosságú határozatok, a megszállt területek lakosságára nehezedő izraeli nyomás s most, a PFSZ VB elnökétől megtagadott amerikai beutazóvízum nyomán előállott helyzetben. Ugyancsak a napirenden szerepel a kétoldalú és arabközi politikai és gazdasági kapcsolatok kérdésköre — mondotta. Szaddám Husszein szerint szükségszerűen támogatásban kell részesíteni a független államért harcoló palesztin népet, s a PFSZ határozatainak megvalósítását. Félhivatalos értesülések szerint ugyancsak Kairóba várják Husszein jordániai királyt, s így létrejöhet egy hármas csúcs. Az említett arab vezetők legutóbb októberben Bagdadban találkoztak, közvetlenül a Mubarak kezdeményezésére Akababan létrejött palesztin—jordán—egyiptomi megbeszélést követően. Vasárnap Mubarak és Husszein király közös arab ellenakció megindítását javasolta az Arafatot az ENSZ-közgyűlési felszólalásában megakadályozó washingtoni döntés ellensúlyozására, felvetve például a világszervezet Palesztína-vitája helyszínének áthelyezését Genfbe. Vihar Arafat vízuma körül Az amerikai diplomácia komoly melléfogásának' minösítettehétfőtLa TASZSZ azt, hogy az Egyesült Államok megtagadta a beutazási vízumot Jasszér Arafattól, a PFSZ VB elnökétől, aki az ENSZ-közgyűlés előtt akart , beszédet .mondani. A szovjet hírügynökség kommentárja megállapítja, hogy a vízum megtagadása jogellenes, és sérti az ENSZ alapokmányát. Idézi Javier Pérez de Cuellart, a világszervezet főtitkárát, aki maga is kijelentette, hogy a washingtoni döntés összeegyeztethetetlen azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Államok mint a világszervezet székhelyének otthont adó ország vállalt. A szovjet kommentár szerint a Fehér Házra nagy nyomást gyakorolt Izrael és az egyesült államokbeli cionista lobby. Az amerikai lépést határozottan elítélte az ENSZ, sok tagország is, köztük az Egyesült Államok több nyugat-európai NATO-szövetségese — emelte ki a kommentár. A washingtoni lépés esetleges következményeivel foglalkozva pedig megállapította, hogy Arafat beutazásának megakadályozása óhatatlanul megnehezíti a közgyűlés mostani ülésszakának a Közel-Kelettel és a palesztin kérdéssel kapcsolatos munkáját. Ugyanezzel összefüggésben a szovjet hírügynökség kommentárja figyelemre méltónak mondta, hogy Arafat beutazásának megakadályozása miatt egységve tömörülve tiltakoznak radikális és mérsékelt arab államok, hisz olyanok is elítélik most Washingtont, amelyek egyébként szoros kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal. Kibővített párttanácskozás Romániában Az RKP Központi Bizottsága hétfőn háromnapos kibővített tanácskozást kezdett. A testület együtt tanácskozik a forradalmi munkásdemokrácia többi szerveivel. Az ülésen mindenekelőtt megvitatják a Nicolae Ceausescu által ez év április 29-én előterjesztett téziseket. Ezek szerint a termelőerők fejlesztésével és korszerűsítésével egy időben tökéletesíteni kell a politikai-ideológiai munkát, a hazafias nevelést, a forradalmi vívmányok iránti büszkeség érzését. Az ideológiai vonatkozású téziseken kívül megvitatják a jövő évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervet, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar programját, továbbá az 1989. évi központosított pénzügyi tervet, valamint a jövő évi állami költségvetést. December 1-jére összehívták a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakát. Romániában december elsején emlékeznek meg arról, hogy 70 evvel ezelőtt az erdélyi románok gyulafehérvári gyűlése kimondta Erdély csatlakozását Havasalföldhöz és Moldvához. A „nagy egyesülés” mostani évfordulójára a román sajtó hetek óta nagyarányú méltató kampányt folytat, az „egységes román nemzeti állam” megteremtésének évfordulóját köszönti. Az ezzel kapcsolatos helyi megemlékezések, ünnepségek az elmújt napokban országszerte megkezdődtek. CSEHSZLOVÁKIA Javuló kapcsolatok Albániával Prágában figyelemre méltónak tartják, hogy hétfőn különösen meleg hangú cikkben emlékezett meg a Rudé Právo Albáma nemzeti ünnepéről. A cikkből az tűnik ki, hogy Csehszlovákia és Albánia nagyköveti szintre készül emelni diplomáciai kapcsolatait, a politikai és gazdasági együttműködés elmélyítését határozta el. A Rudé Právo cikke igen pozitív hangnemben számolt be Albánia eddigi fejlődéséről, az ottani társadalmi és gazdasági viszonyokról. Megemlítette, hogy Prága és Tirana kapcsolatai a hatvanas évek elején, az SZKP huszadik kongresz- szusa utáni fejlemények eltérő ideológiai értelmezése miatt szakadtak meg. Albánia a jelenlegi szovjet átalakítást is a hruscsovi vonal folytatásának tartja. Ennek ellenére — hangsúlyozta a lap — a két országnak sok a közös érdeke, amelynek alapján fejleszteni lehet a sokoldalú kapcsolatokat. Á két ország viszonyában — amely gyakorlatilag a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra korlátozódott -fj| három évtizedes stagnálás után most jelentős javulás állt be. Idén januárban Prága javasolta a kapcsolatok normalizálását, a diplomáciai kapcsolatok" nagyköveti szintre emelését és Tirana pozitívan viszonyult ehhez. Ősszel az ENSZ 43. közgyűlésén — mint a Rudé Právo fogalmazott —jó légkörű megbeszélést tartott a két ország külügyminisztere. A CSKP lapja azt hangsúlyozta, ugyan Albánia az egyetlen ország, amely nem vett részt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten, de egyre inkább bizonyítja, a balkáni regionális együttműködési folyamatba való bekapcsolódásával is, hogy érdeke a kontinens bekéje és biztonsága. Malaysiában tárgyal a magyar külügyminiszter Az államközi kapcsolatok fejlődése mind jobb lehetőségeket nyújt a magyar—malaysiai gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös bővítésére — tűnt ki Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn kezdődött Kuala Lum- pur-i tárgyalásain. A magyar diplomácia vezetője sűrű munkaprogramot teljesített malaysiai hivatalos látogatásának első napján. Találkozói sorából kiemelkedett Mahathir Mohamad miniszterelnökkel folytatott megbeszélése. A vélemény- csere tükrözte: az elmúlt néhány esztendőben kialakult jó államközi kapcsolatok kedvező alapot nyújtanak az együttműködés dinamikus fejlesztéséhez, ami mindkét félnek szándéka és érdeke. A nézetek hasonlóságáról tanúskodott Várkonyi Péter és Abu Hassan ■ Omar - külügyminiszter ■ vélemény- cseréje is. MIÉRT HATÁLYTALANÍTOTTÁK AZ ÉSZT ALKOTMÁNYT MÓDOSÍTÓ TÖRVÉNYT? Nyilvánosságra hozták a rendelet teljes szövegét Mint ismeretes, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége rendelettel érvénytelenítette az észt parlament november 16-ai döntéseinek azon megállapításait, amelyek ellentmondanak a Szovjetunió alkotmányának. Ugyanakkor célszerűnek ítélte a politikai reform következő szakaszában olyan alkotmányos intézkedések és mechanizmusok kidolgozását — mindenekelőtt az LT Nemzetiségek Tanácsa, illetve a létrehozandó alkotmányfelügyelő bizottság lehetőségeire építve —, amelyek biztosítják a szövetséges köztársaságok politikai, társadalmi, gazdasági érdekeit, megszilárdítják szuverén jogaikat. Az Elnökség szombati rendeletének teljes szövegét hétfőn hozták nyilvánosságra. Az Elnökség az észt alkotmányt módosító törvény 2., 3., 4. és 5. cikkét hatálytalanította, mivel azok ellentmondanak a szovjet alkotmánynak. Megállapította: a Szóvjetunió területén egységes törvénykezés van, s ezért az észt parlament nem formálhat jogot a központilag hozott törvények bejegyeztetésére, érvénytelenítésére vagy korlátozására. A föld, más természeti kincsek, az alapvető termelési eszközök össznépi tulajdonban vannak, s ezért az Észt SZSZK azokat nem tekintheti a‘köztársaság kizárólagos tulajdonának. A szovjet alkotmány ugyanakkor nem tesz említést a magántulajdonról, így az észt alaptörvény sem tekintheti azt a gazdasági rendszer részének. Végezetül a jogi személyek a Szovjetunióban bíróságok, illetve döntőbíróságok útján érvényesíthetik alkotmányosjogaikat, nem pedig kizárólag bíróságokon, mint azt Tallinnban kimondták. Az Észt Legfelsőbb Tanács által a szuverenitásról elfogadott nyilatkozatban ellentmond az alkotmánynak az, hogy a szovjet alaptörvény módosításai csak a köztársasági parlament jóváhagyása után léphetnek életbe Észtország területén. Tárgyalóasztalnál a kormány és a SZOT képviselői (Folytatás az I. oldalról.) A vitában felszólalók közül Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke kifejtette: az előzetes tárgyalások során a Munka Törvénykönyve módosítását illetően számos kérdésben megállapodásra jutottak a szakszervezetek és a kormány képviselői. Három kérdésben térnek még el ^álláspontok, ezek: a kollektív szerződés, a munkabeszüntetési jog szabályozása, valamint a szakszervezeti bizalmiak egye- tértési joga. A kormány úgy véli: a kollektív szerződés intézményének fenntartása indokolt, sőt erősítésére, tartalmi gazdagítására van szükség. Ezért a kormány törvényi szinten akar módot adni több munkavállalóra kiterjedő kollektív keretszerződés megkötésére. Arról azonban saját maguk döntsenek az érintett felek, hogy élni kívánnak-e a kollektív szerződés megkötésének lehetőségével. Azzal a szakszervezeti állásponttal, hogy a kollektív szerződés megkötése legyen kötelező, a kormány nem ért egyet. A munkabeszüntetési joggal kapcsolatban az államtitkár rámutatott: ‘törvényi szintű szabályozásra van szükség, mégpedig olyan módon, hogy figyelembe veszik a nemzetközi tapasztalatokat is. A kormány a Munka Törvénykönyvében tartja indokoltnak a szabályozást, a szakszervezetek viszont öhálló törvény alkotását igénylik. A kormány a munkabeszüntetési jog kiterjesztésével nem ért egyet, azt javasolja: a politikai sztrájk lehetőségét ne teremtse meg a jogszabály. Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára arra figyelmeztetett: amennyiben a kollektív szerződés megkötése nem lesz kötelező, előfordulhat, hogy a munkavállalók nem az utolsó eszközként élnek majd a sztrájkjogával. Úgy vélekedett: az eddigi előkészületek nem elégségesek ahhoz, hogy a decemberi országgyűlési ülésszak elé kerüljön a sztrájkjoggal kapcsolatos törvénytervezet. A bizalmi jogkörrel kapcsolatban nem értett egyet azzal, hogy az a munkáltatói önállóságot korlátozza. Kifejtette: ha majd létrejön a bérmegállapodás rendszere, akkor elképzelhető, hogy ennek a jogkörnek a gyakorlása feleslegessé válik. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter hozzászólásában hangsúlyozta: a sztrájkjog szabályozásával sokáig nem lehet várni, mert a kormány olyan helyzetbe kerülhet, hogy megfelelő jogi eszközök nélkül kell eljárnia. A kollektív szerződésnek olyan tartalmat kell adni — vélekedett —, hogy a munkáltatónak, s a munkaadónak egyaránt érdeke legyen a megkötése. A szakszervezeti bizalmi joga történelmileg kialakult kategória — mondotta. A tőkét befektető vállalkozót azonban aligha lehet majd arra kényszeríteni, hogy a bizalmi álláspontját figyelembe vegye a bér és a jutalom összegének meghatározásakor. Ezek a teljesítménnyel összefüggő kérdések, ezért helyes, ha az illetékes szakmai vezető dönt ezekben a kérdésekben. Nagy Sándor nem fogadta el, hogy az legyen a fő szabály: ne kelljen kötelező jelleggel megkötni a kollektív szerződést. Pozsgay Imre a vitát összefoglalva javasolta: a munkabeszüntetési jog szabályozása önálló sztrájktörvény formájában a jövő év januáréban kerüljön az Országgyűlés elé. Hangsúlyozta: politikái sztrájk lehetőségét zárja ki a tervezet. A Munka Törvénykönyve módosítását ugyancsak a januári ülés elé terjeszti a kormány, de az előkészületi időt felhasználja arra, hogy a kollektív szerződés szabályozására vonatkozóan áthidaló javaslatot dolgoz ki. A bizalmi hatáskör jogszabályi alapja eléggé gyenge, e jogkör gyakorlását kormányrendelet teszi lehetővé — mondotta. Javasolta: ezt a kérdést vegyék le a SZOT és a kormány mostani vitájának napirendjéről. Nagy Sándor a javaslatokkal egyetértett. Ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb vitatott kérdéseit tárgyalták meg. Elöljáróban Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke tett javaslatot annak a 200 millió forint szociálpolitikai támogatásnak az elosztására, amelyről a kormány és a SZOT képviselői legutóbbi megbeszélésükön állapodtak meg. Ebből az összegből decemberben egyszeri juttatásként ezer forintot kapnak a gyesen és a gyeden lévők, valamint a 3 ezer forintnál alacsonyabb ellátásban részesülők, Jövő évi központi bérpolitikai intézkedésekre a kormány nevében tárgyalási alapként 2 milliárd forintot javasolt az egészségügy, az oktatás és a közművelődés dolgozói szamára. A szociálpolitikai intézkedések között a jövő évre javaslatot tett a családi pótlék és a gyermekgondozási segély havi 300 forintos növelésére, valamint arra, hogy a nyugdíjakat két részletben, januárban 300, majd májusban további 100 forinttal emeljék. Javasolta továbbá, hogy jövőre a 70 éven felüli nyugdíjasok ellátását emeljék fel 3500 forintra, ha a nyugdíjuk ennél alacsonyabb lenne. A javasolt intézkedések — mint mondta — a gyermekes családok és az idősebb nyugdíjasok körében az alapvető cikkek áremelkedésének mintegy háromnegyed részét fedeznék. Csikós Pál, a SZOT titkára rámutatott, hogy a jövőre tervezett áremelések olyan alapvető cikkeket és szolgáltatásokat is érintenek, amelyek tekintetében nincs választási lehetőségük a vásárlóknak, ezért a szakszervezetek továbbra is fontosnak tartják az alapvető termékek áremelésének kompenzálását mindenkinél. Ez a nyugdíjasok esetében havi 650 forintos emelést jelentene. Javasolta továbbá, hogy a 70 éven felüliek legalacsonyabb nyugdíja 3700 forint legyen. A bérek alakulásáról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kell megállapodásra jutni, az nem a mostani tanácskozás feladata — mondta Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. A központi bér- politikai igényekről szólva megjegyezte, hogy program készült — amit a szakszervezetek is támogatnak — a költségvetési területeken, illetve a termelővállalatoknál dolgozók bérének közelítésére, a különbségek fokozatos megszüntetésére. A kormány részéről többen is vitába szálltak Nyikos Lászlónak, a SZOT főosztályvezetőjenek azzal az álláspontjával, hogy nem kell félni a tervezettnél nagyobb bérkiáramlástól, már csak azért sem, mert a bérhez, illetve a bérből megvásárolt termékekhez kapcsolódó adók révén nőne a költségvetés bevétele. Villányi Miklós pénzügyminiszter egyik érve az volt, hogy például a személyi jövedelemadó nem a központi kasszát, hanem a tanácsok bevételeit gyarapítja. Mások arra mutattak rá, hogy a többlet bérekhez nagyobb árualapra van szükség, márpedig azt csak az export rovására lehetne bővíteni. Nagy Sándor arról beszélt, hogy a szak- szervezetek jövőre legalább 4,1 milliárd forintos központi bérintézkedést tartanak szükségesnek, szemben a kormány által ajánlott 2 milliárdossal. Külön is szólt a közszolgáltatásban — egyebek között a vasútnál, a postánál és a közműveknél — dolgozók berproblémáiról. Megoldásukként szabályozásbeli változtatásokat javasolt. Á további vita során az álláspontok némely tekintetben közeledtek egymáshoz. Rövid szünetben a felek egymás között külön is egyeztették a javaslatokat, majd ismét tárgyalóasztalhoz ültek. ' 1 Megállapodtak ábbah; hbgyjöVöfé ffáize- sen 460 forinttal emelik a nyugdíjakat, ebből január elsejével 360 forinttal, májustól <pedig további 100 forinttal. A hetven éven felüliek nyugdíjának alsó határa 3500 forint lesz. Központi bérintézkedésre mintegy 4-4,1 milliárd forintot fordít a kormány 1989-ben, elsősorban az egészségügyben, az oktatásban és a közművelődésben dolgozók részére. Ebből az összegből kell azonban megoldani a túlórák, a pótlékok rendezését is. A kormány elismerte a közszolgáltatási terület szabályozás-változtatási igényét, az ehhez szükséges intézkedések lehetőségét megvizsgálja. Elfogadták a gyermekgondozási segély és a családi pótlék tervezett havi 300 forintos emelését is. A megbeszélést összegezve Pozsgay Imre rámutatott: annak ellenére, hogy maradtak vitás kérdések, ez a tárgyalás a kompromisz- szumos megegyezés irányába kimozdulást jeÉrtékarányos árakat a cipőkereskedelemben! (Folytatás az 1. oldalról.) hibás volt a színük vagy nem működött a cipzárjuk. A Kiskunfélegyházi Cipőipari Szövetkezet egyik 1990 forintós női csizmájára a sarkat olyan gyengén szerelték fel, hogy az kézzel megfogva is levált. A Szombathelyi Sabaria Cipőgyárnak azért küldtek vissza 132 pár lánykacsizmát az áruházból, mert bőr- és festékhibásak voltak és a varrásnál elszakadtak. A Pest Megyei Műanyagipari Vállalat Ceglédi Cipőgyára (PEMÜ) szintén egyik szállítója a Topánnak. A jó termékek között nemegyszer rosszakat is küldött. Találtak például a szállítmányokban olyan női csizmát, amelynek a bélését nem ragasztották hozzá a gyárban a kéregmerevítőhöz. S ha csupán ennyiből állna az 1988 telére forgalomba hozott lábbelik hibajegyzéke — ha itt megállhatnánk —, talán elégedettek is lehetnénk! K-l Kézimunkák keményvalutáért (Folytatás az 1. oldalról) megrendelés, de a gazdálkodás eredményességét végül is sok más egyéb tényező határozza meg. Ezek közül legdöntőbbek a szabályozók és az alapanyag-ellátás milyensége,' másként szólva az, hogy egyáltalán van-e miből elkészíteni a piac által igényelt árut, illetve, hogy a termelést mennyire segítik vagy nehezítik a központilag meghatározott kötelezettségek. Ilyen körülmények között a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet sincs más cégeknél könnyebb helyzetben, annak ellenére sem, hogy termékei valóban keresettek. Azt, hogy mégis megyénk egyik legbiztonságosabban gazdálkodó ipari szövetkezete, túlnyomórészt önmagának köszönheti. Jó üzletpolitikájának, ami a kedvező értékesítési lehetőségeiket garantálja, valamint annak, hogy évek során fokozatosan megteremtették a hatékony munka feltételeit. Ez utóbbi egyrészt a munkakörülmények, valamint a termelés korszerűsítését, másrészt a — lehetőségekhez képest — ösztönző javadalmazás megteremtését jelenti. A közös műhelyben dolgozók a közelmúltban épített üzletházukban, ideális körülmények között, korszerű gépekkel, berendezésekkel végzik munkájukat. Itt szabják ki a konfekcióruha- idomokat, amelyekre a bedolgozók kalocsai motívumokat hímeznek; ezeket ugyancsak a közös műhelyben varrják össze. A kézimunkákat — asztalneműt, térítőt stb. — szintén a bedolgozók készítik. A szövetkezet folyamatosan ellátja őket munkával, emellett sokat jelentett számukra az, hogy a rezsitérítésüket nyolc százalékról tizenkettőre emelték (ennek alapja a végzett munka). A térítés további emelésére számíthatnak a közeljövőben. A bérek bruttósításán felül ebben az esztendőben nyolc százalékkal növelték a dolgozók jövedelmét, kétszer fizettek nekik jutalmat, de még ebben a hónapban ismét honorálják az átlagon felüli teljesítményeket. A szövetkezet létszáma S- nyugdíjba vonulás és más hasonló okok miatt — négy-öt százalékkal csökkent 1988-ban, ennek ellenére a termelés növekedett: többet és hatékonyabban dolgoztak tehát, mint korábban. A 65 millió forintos árbevételi tervüket 67 millióra teljesítik, a 6,5 millió forintos előirányzott nyereséget pedig várhatóan 6,7— 6,8 millióra. A tőkés exportértékesítés feltételei egyre nehezebbé válnak. A belföldi alapanyagár-növekedést nem építik be eladási áraikba, ugyanakkor az exporttermelés támogatása is egyre csökken. A kalocsai szövetkezet mégis túlteljesítette — öt százalékkal — a tőkés értékesítési tervét. A belföldön forgalmazott termékeik 90 százalékát turisták veszik meg, az összes belkereskedelmi eladásuk 30 százaléka keményvalutát hoz az országnak. Emellett NSZK-beli, holland, olasz, angol, japán megrendelésre is dolgoznak. A. M. lent a holtpontról. Nem sikerült előbbre lépni viszont az új források feltárásában. A kormány változatlanul nem lát reális lehetőséget arra, hogy a reálbérek jövőre 6 százaléknál kisebb mértékben csökkenjenek. A nominal- és a reálbérek, valamint az árak alakulását együtt kell vizsgálni, s ha a gazdaság jövő évi eredményei lehetőséget adnak rá, ismét tárgyalni kell a most nyitva hagyott kérdéseket, egyebek között az áremelések kompenzálásának lehetőségét. A megbeszélésen más kérdésekben is megállapodás született. így például abban, hogy a kormány nem ellenzi a 40 órás munkahét bevezetését azokon a területeken, ahol az nem igényel többletlétszámot és többletbért; a szabályozás kérdéseiben tárgyalások kezdődnek a szakszervezetek és a kormány illetékes szervei között. Felmerült az üdültetés jövő évi 66 millió forintos hiánya, amelynek finanszírozását a jövő évi költségvetés tárgyalásakor a kormány javasolja majd a parlamentnek. A SZOT képviselői felvetették, hogy a társadalombiztosítási járulékok tervezett emelése, ha azt egy lépcsőben valósítanák meg, lehetetlen helyzetbe hozná a tagok befizetéséből gazdálkodó szervezeteket, egyesületeket, köztük a szakszervezeteket is. Abban állapodtak meg, hogy e kérdésben a kormány üléséig folytassanak érdekegyeztető tárgyalásokat, mivel ez a javaslat már más társadalmi szervek részéről is felmerült. Az idő előrehaladta miatt nem tárgyalták meg a foglalkoztatáspolitikai kérdéseket; e napirend témáiban egyébként is folyamatos a kapcsolat az állami szervek és a szakszervezetek között. (MTI) Megalakult az egyetemisták, főiskolások érdekvédelmi szervezete A Kecskeméten szombaton délelőtt megnyitott országos felsőoktatási diakparlament a késő délutáni órákban kezdte érdemben tárgyalni azt a témát, amiért az eredeti szándék szerint összeült. A hazai felsőoktatási intézmények csaknem háromszáz küldötte ugyanis most azért találkozott, hogy az idén áprilisban Veszprémben megtartott ifjúsági parlament munkáját folytatva létrehozza az akkor elhatározott felsőoktatási tanácsot, megfogalmazza annak feladatait, jogállását, hatáskörét. Az ezzel kapcsolatos előterjesztés mellé azonban a mostani parlament elé másik javaslat is érkezett, egy országos felsőoktatási szövetség létrehozására. A..felsőoktatási, .diákparlament első napi vitájában részt vett és felszólalt Czibere Tibqr művelődési miniszter. Beszédében kitért a főiskolák közelmúltban történt megmozdulásaira, a követelések teljesíthetőségének lehetőségeire. Elmondta, személy szerint is mindent megtesz, hogy a felsőoktatási intézmények az eddigieknél nagyobb anyagi támogatást kapjanak. Véleménye szerint is elégtelenek a jelenlegi anyagi feltételek az intézmények működéséhez. Ugyanakkor óva intette a résztvevőket az illúzióktól, ugyanis a népgazdaság jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy több évtized alatt felhalmozódott problémákat egyik napról a másikra megoldjanak. Hasonlóan szólt Békési László pénzügyminiszter-helyettes is. Miként elmondta, reális lehetőség egyelőre arra van, hogy az ösztöndíjakat, valamint az oktatók fizetését legalább az infláció mértékéhez igazítva emeljék. A felsőoktatás által követelt tízmilliárd forintos többlettámogatást csak más, fontos célok feladása árán lehetne a költségvetésből kiszorítani. A hazai felsőoktatási intézmények csaknem 300 küldötte hosszas vita után, módosításokkal elfogadta az idén áprilisban megtartott veszprémi hasonló fórum határozatát, hogy a felsőoktatás érdekeinek képviseletére országos felsőoktatási tanácsot hozzanak létre. A kecskeméti parlament megválasztotta az Országos Felsőoktatási Tanács egyharmadát képviselő hallgatói tagozat 11 tagját és a 65 fős országos hallgatói választmányt. Az Országos Felsőoktatási Tanács az elképzelések szerint egyetértési jogot gyakorol a felsőoktatási intézményrendszer fejlesztésének elveivel és irányaival, az egyetemi és főiskolai szintű képzés általános elveivel és módszereivel, a hallgatói jogviszonnyal összefüggő általános jellegű kérdésekkel kapcsolatban. Véleményezési jogot gyakorol azokban a felsőoktatást érintő kérdésekben, amelyekben a döntés a Minisztertanács, illetőleg magasabb fórumok elé tartozik. Általános célja az, hogy olyan fórum legyen, amely közvetlen és élő kapcsolatot biztosít a felsőoktatáspolitika állami feladatainak a megvalósítása terén a felsőoktatási intézmények és a központi ágazati irányítást ellátó állami szervek között. Némileg meglepő, hogy a viták nem a felsőoktatás nagyobb anyagi támogatására, az intézményi autonómiára és a tanszabadságra összpontosultak, hanem sokkal inkább az érdekképviselet kérdéseire. A küldöttek különösebb indulatok nélkül vették tudomásul a minisztériumok vezetőitől kapott tájékoztatást. Á
