Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
( BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA KULCSÁR KÁLMÁN ELŐTERJESZTÉSE A jogszabályok összhangját meg kell teremteni Elfogadták az 1988. évi költségvetés alakulásáról szóló tájékoztatót dó törvények további felülvizsgálatán kívül e munka folytatásaként elkészítik a társaságok átalakulására vonatkozó törvényjavaslatot, a külföldi beruházásokról készülő törvényjavaslatot, illetve a földtörvény módosítását és számos más fontos jogszabályt. Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosai a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója bevezetőben leszögezte, hogy az Országgyűlésen októberben elfogadott társasági törvény a magyar jogrendszerben — amely elviekben a tervutasításos rendszerre épült — kivételt képez. Ezért meg kell teremteni a jelenleg hatályos joganyaggal a szükséges összhangot. A továbbiakban bejelentette, hogy az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megtárgyalta a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv, a polgári perrendtartás, az állami pénzügyekről szóló törvény, valamint a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló törvényerejű rendelet módosításának tervezetét. A bizottság egyetért az igazságügyminiszterrel abban, hogy a Polgári Törvénykönyv módosítását az Ország- gyűlés most ne tárgyalja, hanem erre teljen vissza a decemberi ülésszakon. Az előadó ezután a bizottság módosító javaslatkit ismertette, végezetül kijelentette: az igazságügyminiszter által előterjesztett javaslatokat — a már egyeztetett módosításokkal — a bizottság elfogadja. Határozathozatal kövétkezett. A képviselők először -elfogadták, hogy a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló tőrvéhyjavaslatot a külföldi tőke- befektetők beruházásvédelméről szóló törvényjavaslattal együtt az Ország- gyűlés decemberi ülésszakán tárgyalja meg. Majd elfogadták á Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, azt követően pedig — a beterjesztett bizottsági módosítással együtt — a polgári eljárási szabályokat módosító törvényjavaslatot. A képviselők megszavazták az állami pénzügyekkel foglalkozó 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a vonatkozó bizottsági kiegészítésekkel együtt. Végezetül az Országgyűlés elfogadta a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szoló 1985. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. • zett többletet. Ennek a többletnek a tervek szerint 320,5 milliárd forintnak kellene lennie, ehelyett várhatóan eléri a 324-326 milliárd forintot. Ugyanakkor a társadalombiztosítási befizetések, illetve kiadások egyenlegének hiánya 11,5 milliárd forint helyett 20,521,5 milliárd forint körül fog alakulni, így az úgynevezett automatizmusok által érintett költségvetési kapcsolatokból származó bevételek és kiadások összesített többlete az előirányzottól várhatóan 4-5 milliárd forinttal marad el. A törvény előiija, hogy az Ország- gyűlést informálni kell, amennyiben a vállalati gazdálkodás közvetett szabályozására visszavezethető, valamint a társadalombiztosításban érvényesülő automatizmusok miatt a tartalék fele — 5 milliárd forint — felhasználásra kerül. Végeredményben az automatizmusok a költségvetési tartalékot a megszabottal egyező mértékben terhelik, s ezt a költségvetésről szóló törvény lehetővé teszi — úja a képviselőknek készült tájékoztató. Határozathozatal következett: Az Országgyűlés az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról szoló tájékoztatót — 15 tartózkodás és 15 ellenszavazat mellett -y elfogadta. Harmincegy tartózkodás és 10 ellenszavazat mellett megszavazták azt is, hogy a központi költségvetési szervek körében 275 millió forinttal, a tanácsoknál pedig 678 millió forinttal, összesen tehat 953 millió forinttal felemeljék a támogatási összeget a költségvetési tartalék terhére. Pillanatképek a szünetben • Németh Miklós (balról), a jelenlegi, és Grósz Károly pártfötitkár, a távozó miniszterelnök. • Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és mellette (jobbról) dr. Molnár Frigyes kecskeméti képviselő a Parlament folyosóján. • Pozsgay Imre államminiszter (balról) és dr. Bak István az ülésteremben. (Tóth Sándor felvételei.) Ezután dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés októberi ülésén elfogadott társasági törvény szükségessé teszi a jogrendszer teljes áttekintéséi és a társasági törvénnyel összhangban álló átfogó korszerűsítését — mondotta. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotása legerőteljesebben a Polgári Törvénykönyvet érinti, s ezért a törvény több jogintézményét kell módosítani, újraszabályoZni. A PTK és a hozzá kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok ellentmondásai arra is ösztönzik a jogalkotókat, hogy a most előterjesztett törvényjavaslatot meghaladóan mielőbb hozzákezdjenek a PTK átfogó felülvizsgálatához. Ezúttal azonban — jelezte a miniszter — mégsem terjeszti elő a Polgári Törvény- könyv módositását, hanem arra kéri a képviselőket, hogy ezzel a decemberi ülésszakon foglalkozzanak. Indoklásul elmondta, hogy a külföldiek Magyar- országon történő befektetéséről szóló törvény, amely decemberben kerül az' Országgyűlés elé, szintén a Polgári Törvénykönyv módosítását igényli. Nem lenne célszerű egy törvényt két egymást követő ülésszakon módosítani. A továbbiakban kifejtette, hogy az új társasági törvény szabályozása szükségessé teszi a polgári perrendtartásról szoló 1952. évi III. törvény módosítását is. A gazdasági társaságokra vonatkozó egységes szabályozásnak megfelelően lehetőséget kell nyújtani bármely típusú gazdasági társaság határozatának a bíróság előtti felülvizsgálatra. A gazdasági társaságokról szóló törvény alkalmazása után felszínre kerülő érdekek védelmére elsősorban gazdasági eszközök és a polgári jogi felelősség szolgálnak. Vannak azonban olyan jogsértések. amelyeknél a büntetőjog eszközeinek alkalmazása sem mellőzhető. Ennek figyelembevételével a Büntető Törvénykönyvet két új bűncselekmény tényállasával kell kiegészíteni. Az uj rendelkezések egyike a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének a gazdasági társaság tagjait, a társaság vagyonát illetően megtévesztő magatartását rendeli büntetni. A másik rendelkezés azalaptökc vagy a törzstőke megcsorbításának bűncselekménnyé nyilvánításával a gazdasági társaság hitelezőinek büntetőjogi védelmét szolgálja. Ezután megkezdődött az 1988. évi .állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról szóló tájékoztató tárgyalása. A pénzügyminiszter szóban nem fűzött kiegészítést a képviselőkhöz eljuttatott írásos anyaghoz, amelyben részletesen beszámolt az idei állami költségvetés legfontosabb előirányzatairól. Eszerint a költségvetési törvény a központi költségvetési szervek támogatásara 108,5 milliárd forint, a tanácsoknak nyújtott állami támogatásra 96.1 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. Ehhez képest idén a központi intézményeknél és á tanácsoknál egyaránt nagyobb támogatás felhasználására lesz szükség. A költségvetési támogatási többletigény összege 953 millió forint. Ez a pénz azért szükséges, hogy az igazságszolgáltatási, a műszaki, az egészségügyi dolgozók bérrendezésére, a felső szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának felemelésére, valamint a Magyar Televíziónál, a Magyar Rádiónál és a Magyar Távirati Irodánál foglalkoztatott újságírók és szerkesztőségi alkalmazottak béremelésére összesen 105 millió forintot felhasználhassanak. A Kereskedelmi, a Kiilügy-, valamint a Szociális és.Egész- ségügyi Minisztériumnál a forintleértékelés miatt 130 millió forinttal, az egyházaknál pedig' 40 millió forinttal kívánják növelni a költségvetési támogatásokat az előirányzathoz képest. A kormány a pedagógusok bérbruttósítás miatti bérfeszültségeinek megoldására 302 millió forintot, az igazságszolgáltatásban és az egészségügyben Az Országgyűlés ezután az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéi áttekintésével folytatta munkáját. Az erről szóló jelentés egyik pontja a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló új jogszabálygyűjteményre vonatkozott, amely az elmúlt hetekben nagy vihart kavart a magyar közvéleményben. A rendelet ugyanis szabaddá kívánta tenni a gáz- és riasztófegyverek, valamint a légfegyverek tartását, forgalmazását. Erre a társadalmi vitára utalt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke is, aki szót kért a jelentés felStti vitában. Bejelentette: a tiltakozásokat is figyelembe véve az Elnöki Tanács szerdai ülésén úgy határozott, hogy az Országgyűlést követő testületi ülésén ismét napirendre tűzi ezt a törvényerejű rendeletet. A maga részéről azt fogjp javasolni — mondta —-, hogy ezt az A törvényjavaslat a' Büntető Törvénykönyvnek a gazdasági társaságok zavartalan működéséhez'elengedhetet- lenül szükséges módositását tartalmazza: Nem jelenti azonban a büntetőjog- szabályok korszerűsítésének a lezárását. A kormány gazdasági és társadalmi kibontakozási programjának tükrében, a korszerű piacgazdálkodás követelményeinek megfelelően felül kell vizsgálni — az új alkotmány kidolgozásával összhangban — a Büntető Törvénykönyvet. • Ugyancsak szükséges az állami pénzügyekről szóló törvény módosítása is. Meg kell teremteni az összhangot az 1989. január l-jén hatályba lépő társasági törvény, a vállalkozási nyereségadóról, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények és a pénzügyi törvény fogalom használata között. A törvényjavaslat ennek megfelelően a „vállalkozókat” vonja a személyi hatálya alá. E fogalom felöleli mindazokat a jogi személyeket és magánszemélyeket, amelyek, illetőleg akik gazdasági tevékenységet végeznek, és e tevékenységükből származó jövedelmeik meghatározott egészét adót, illetékek vagy egyéb kötelező befizetések .formájában fizetik be a költségvetésbe. A népgazdasági tőkefolyamatok szabályozása szükségessé teszi az értékpapír-kibocsátás és -forgalmazás feltétel- rendszerének magas szintű jogszabályban történő rögzítését. A törvényjavaslat ezt a célt szolgálva erősíti a befektetők védelmét, és segíti az értékpapírpiac stabilitását. A számviteli rendszer koFszerűsitése. az új gazdálkodási, vállalkozási formák megjelenése, a felesleges szabályozási szintek kiiktatása miatt vált indokolttá a pénzügyi törvény számvitelre vonatkozó előírásainak módosítása, bővítése. A javasolt módosítások megteremtik a feltételét a számviteli rendszer reformjának, az egységes számviteli törvény kialakításának. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotásával — a szektor- és versenysemlegesség elvére figyelemmel — indokolttá vált a nem lakás céljára szolgáló Xépítmények adójáról szóló 1985. évi 26. törvényerejű rendelet módosítása is, azért, hogy a jövőben a gazdasági társaságokra se terjedjen ki ezen adónem fizetésének kötelezettsége. Végezetül Kulcsár Kálmán felhívta a figyelmet arra, hogy a most módosítandolgozók bérrendezésére, a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatáranak felemelésére 129 millió forintot kíván fordítani. A júliusi forintleértékelés miatt szükségessé vált továbbá az egészségügyben 42 millió forinttal, a szociálpolitikai keretnél pedig 200 millió forinttal felemelni a támogatásokat a költségvetési tartalék terhére. A pénzügyminiszter felhatalmazást kért az Országgyűléstől a terven felüli támogatások folyósítására a költségvetési tartalékból. A tájékoztató kitért arra is, hogy miként alakult az idén a vállalati gazdálkodó szervek és az elkülönített állami pénzalapok támogatása. A szénbányászát támogatása a törvényben jóváhagyott előirányzatnál 700 millió forinttal kisebb lesz, mivel év közben döntés született & gazdaságtalan tevékenység visszaszorítására. Ugyanakkor bizonyos korábban keletkezett, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére néhány bánya esetében további intézkedésekre van szükség. A vaskohászat, a hústermelés és -értékesítés ez évi támogatása megegyezik a tervezettel. Szintén az előirányzatnak megfelelő támogatási összeget folyósi- tanak a Magyar Államvasutak szamára a Szanálási Alap és a Foglalkoztatási Alap finanszírozására. A jelentés arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a vállalati gazdálkodó szervezeteit befizetései, Valamint a fogyasztáshoz kapcsolt adó várhatóan 4- 6 milliárd forinttal haladja meg a támogatások levonása után keletkező terveengedélyt vonják vissza. Az Elnöki Tanácsnak vállalnia kell — figyelembe véve a közvélemény újonnan megnyilvánult tiltakozását is—, hogy megváltoztassa korábbi határozatát. A Parlament honvédelmi bizottsága nevében felszólaló Török Mihály (Fejér m., 6. vk.), a bizottság titkára arra emlékeztette a képviselőket, hogy a bizottság júniusi ülésén — bár a rendelet egészét időszerűnek, szükségesnek ítélte — felhívta a figyelmet arra, hogy a riasztó- és gázpisztolyok engedélyezése a mai társadalmi állapotunkon nem segít, hanem rontja azt. Ezért azt javasolták, hogy ezeknek a veszélyes eszközöknek az engedélyezését vegyék ki a tervezetből. A vitában dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.) pomázi körzeti orvos elmondta, hogy Pest megyében csaknem tízezer aláírást gyűjtöttek, a tervezet módosítását követelve. Egyetértett a honvédelmi bizottság álláspontjával, s. azt javasolta, hogy a tervezetet ’alaposan átdolgozva mint törvényjavaslatot terjesszék az Országgyűlés elé. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Számú Gyermekklinikájának tanársegédje és Németh Ferenc (Békés m., 9. vk.), az MSZMP Orosházi Városi Bizottságának munkatársa ugyancsak csatlakozott ahhoz az indítványhoz, hogy törvényben szabályozzák a lőfegyverekkel kapcsolatos kérdéseket. Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda csoportvezetője azt firtatta: a törvénytervezet előkészítői miért nem vették figyelembe a honvédelmi bizottság észrevételeit. Az elhangzottakkal kapcsolatban Horváth István belügyminiszter hangsúlyozta: a kormány nem fog szembeszegülni az Országgyűlés mostani ülésén is megnyilvánuló közakarattal. Hogy mennyire veszik figyelembe a képviselők felvetéseit, arról elmondta: az Elnöki Tanács ülésén ugyan hangot adtak bizonyos aggályoknak, de sem a honvédelmi bizottság ott jelenlévő elnöke, sem más nem tiltakozott ez ellen az elgondolás ellen. Az Országgyűlés—három tartózko- dássau^Súgy határozott, hogy a IőA napirend szerint ezután Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.)va Meggyfa Utcai Napközi Otthonos Óvoda óvónője az élelmiszerekről szólő 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvényhez fűzött módosító javaslatát terjesztette elő. A már egy korábbi ülésszakon elhangzott észrevételére emlékeztetve hangsúlyozta: indítványának lényege az volt, hogy az élelmiszerek gyártása és forgalomba hozatala különüljön el egymástól. A gyártótól független szerv döntsön arról, hogy egy termék közfogyasztásra forgalomba hozható-e, vagy sem. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter reagált a képviselői indítványra. Elmondotta, hogy álláspontját egyeztette’a kereskedelmi miniszterrel, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkárával is. Ők is egyetértéttek abban, hogy amit a képviselő kér, azt tartalmazza a jogszabály. Igaz; egyszerűsített formában, kevésbé zaklatva a gyártókat, ám megőrizve a fogyasztók érdekeit. A miniszter részletező válaszában kifejtette: a jelenlegi feltételek biztosítják, hogy a gyártmány vizsgálatát a gyártás egész vertikumában elvégezhessék, még a tömegtermelés megindítása előtt. Az ellenőrzési feladatokat a gyártásban a MÉM-hez tartozó szervezetek végzik. Ez a világ legtöbb országában így történik. Emellett a Kereskedelmi Minisztérium önállóan foglalkoztatja azt a szervezetet, amely a kereskedelemben, a vendéglátásban, a tömegétfegyverekkel és lőszerekkel kapcsolatban törvény szülessen. Ezért'felkérték az Elnöki Tanácsot, hogy intézkedjen a törvény előkészítéséről, s a törvényerejű rendeletet hatálytalanítsa. A képviselők ezután -y e módosítással — egyhangúlag tudomásul vették az Elnöki Tanács jelentését. keztetésben, a bolthálózatban vizsgálja az élelmiszerek forgalmát. Kovács Lászlóné ismét szót kért. Továbbra is azon a véleményen volt, hogy a gazdálkodó szervtől független szervezetnek kell elvégeznie az ellenőrzést. Ez az importtermékek esetében meg is valósul. Miért kell különbséget tenni a termékek között, attól függően, hogy az belföldről vagy külföldről származik? Az illetékes bizottság és a miniszter álláspontjába képviselők — 30 tartózkodással, 2 ellenszavazattal — elfogadták, elvetve ezzel a törvénymódosítási indítványt. Interpellációkat és kérdéseket tárgyalt ezután a képyiselőtestület. Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi Mgtsz pártbizottságának titkára a gesztortársaságoknak az ipari szolgáltató szakcsoportok adótartozásaiért viselt felelősségével kapcsolatban interpellált a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez:- A hatályos 26/1981. (IX. 5.) MT számú rendelet szabályozza ä gesztor-, gazdaság felelősségét az ipari és szolgáltató szakcsoportok tartozásaiért.,' A szakcsoportok megszűnése, kiválása a gesztorgazdaságból olyan jogszabályi értelmezést is felvetett, amit a fentebb jelzett jogszabály nem megfelelően szabályoz. A gesztorgazdasag felelőssége . mértékének megítélése is közibük tartozik. Nevezetesen annak megnyugtató eldöntése, hogy a gesztorgazdaság csak a szövetkezeti szakcsoportok tevékenységével összefüggő polgári jogi tartozásokért felel-e, avagy a csoportok helyett az adótartozásokért való helytállási kötelezettség is terheli. A TOT-tájékoztató 1988. évi 3. számának jóvoltából széles körben megismert legfelsőbb bírósági határozat indoklása egyértelműen tanúsítja: a bíróság abban a kérdésben foglalt állást, hogyan kell értelmezni az ipari, szolgáltató szakcsoportot befogadó szövetkezet felelősségét a szakcsoport tartozásáért. Az ítélet lényege, hogy a szövetkezet nem felel a szakcsoport köztartozásaiért, így az adótartozásért sem. Néhány hónap múlva, az APEH vezetőjének kezdeményezésére, a legfőbb ügyész óvása folytán a Legfelsőbb Bíróság által hozott másik határozat a szövetkezet felelősségét a szakcsoport adótartozásáért is kimondta. Úgy ítélem meg, hogy a jogalkalmazás a szóban forgó tárgyban eltér a jogszabályi előírásoktól, ezért a bírói függetlenség messzemenő tiszteletben tartásának célzatával megkérdem a Legfelsőbb Bíróság elnökétől, ellentmondásossága mellett megnyugtatónak tartja-e az adótartozásért való felelősség jogszabályi' tisztázottságának mértekét? Jelesül azt, hogy a jogalkalmazók jogszabályi rendelkezés hiányában, egyfele kétes jellegű értelmezéssel átmeneti vagy tartós fizetésképtelenséget okozzanak az érintett gazdaságoknak? Dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb "Bíróság elnöke részletező válaszában szólt arról, hogy a szövetkezetek felelősségét a szakcsoportokért — 1981 óta — egy meglehetősen szigorú kormányrendelet szabályozza. Eszerint a szövetkezet a szakcsoportnak tartozásaiért felel a szakcsoportok elkülönített vagyonával, a szakcsoportnak átadott vagyonrészekkel, és ha mindez kevés, felel a szövetkezet egész vagyonával. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ezt köve.- tően két, 1985-ben megszűnt szakcsoport ügyében hozott bírósági ítélet magyarázatával világította meg a képviselők számára a bírói döntések okát. Szólt arról, hogy valóban ellentmondásos volt a különböző bíróságok megítélése a szakcsoportok adótartozásainak kérdésében, de végül is a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa állást foglalt az ügyben. Eszerint a jogszabály nem korlátozza a szövetkezet felelősségét a polgári jellegű tartozásokra, ez a felelősség a szakcsoport Minden pénzügyi jellegű tartozásáért fennáll. Erről az elvi jelentőségű állásfoglalásról a Legfelsőbb Bíróság elnöke tájékoztatta az illetékeseket, és jelenleg is ez a mérvadó a vitás kérdésekben. Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el. Ennek indoklásául elmondta, hogy a bíróságok közötti jogértelmezési vita miatt nem egy vagy két szövetkezet, hanem szövetkezetek tucatjai kerültek lehetetlen helyzetbe. A Legfelsőbb Bíróság elnökének válasza után ismét dr. Südi Bertalan kapott szót, és egyebek között a következőket mondta: — Mivel a gesztorgazdaság mögöttes felelőssége a 26/1981. (IX. 5.) MT számú rendelet szerint csak a tevékenységgel összefüggő, tehát a polgárjogi, szerződéses kötelezettségekért áll fenn, az adó tekintetében nem, s mert e téren mögöttes felelősségvállalási kötelezettséget egyéb jogszabály sem ir elő a gesztorgazdaság számára, a válasszal nem tudok egyetérteni. Szavazás következett: az Országgyűlés 21 ellenszavazattal, 153 tartózkodás ’mellett vette tudomásul a Legfelsőbb Bíróság elnökének válaszát. A képviselők ezután kérték, hogy az,igen szavazatokat is számolják meg. Újra szavaztak a választ elfogadók, akik 183-an voltak. Weiszböck Rczsőné (Győr—Sopron m., 15. vk.), a Soproni Szőnyeggyár nyugdíjas igazgatója a közlekedési miniszterhez interpellált a közutak rossz állapota, a soproni közúti határátkelő- hely korszerűsítése, valamint a 84-es főút Sopront elkerülő szakaszának kiépítése tárgyában, Többek között elmondta, hogy a soproni és a hegyeshalmi határátkelő- hely forgalma ez év márciusától 135 százalékkal emelkedett. A határátkelő és a Sopront elkerülő út tervei ugyan készen vannak, az építkezési engedély rendelkezésre áll, ám különböző pénzügyi okok miatt nem tudják megkezdeni az építkezést. Ezért most ismételten kérte a Közlekedési, valamint a Pénzügyminisztérium intézkedését, hogy mielőbb, lehetőleg még a VII. ötéves tervben megkezdődhessen a beruházás. Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár a többi között elmondta, hogy az utóbbi évtizedben a közúti forgalom 30 százalékkal nőtt, az utak fenntartására fordítható összegek reálértéke a felére csökkent. így az utak állapotának romlása meggyorsult. Évente mintegy 1000-1500 kilométer hosszúságú utat kellene aszfaltozni, de például ebben az évben csupán 300 kilométerre futotta. Támogatta az interpellálnak azt a javaslatát, hogy az útfelújításokra fordítható költségeket normatívák alapján számítsák ki. Egyetértett azzal is, hogy képezzenek úgynevezett útalapot, amelynek kialakítására a költségvetés reformja/során kellene visszatérni. Kijelentette, hogy a Sopront elkerülő út megépítését a legsürgetőbb feladataik között tartják, számon, de annak megépítésére a VII. ötéves tervben nem látnak lehetőséget. Weiszböck Rezsőné a választ elfogadta, de kérte az Országgyűlést, erősítse meg: a Sopront elkerülő út építésének legyen elsőbbsége a határátkelő- hely beruházásával szemben. A képviselők az államtitkár válaszát — az interpelláló fenntartásával 18 ellen- szavazattal és 37 tartózkodással elfogadták. Dr. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara főosztályvezetője, a Polgári TörvényFELSZÓLÍTOTTÁK AZ ELNÖKI TANÁCSOT: Hatálytalanítsa a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényerejű rendeletet Javaslat, interpellációk, kérdések
