Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BEFEJ EZÖDÖTT AZ PRS7.ÄGG Y f LÉS -ÜLÉSSZAKA AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLM. cvf. 283. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 28., hétfő Várkonyi Péter távol-keleti látogatása Várkonyi Péter külügyminiszter szombaton hivatalos látogatásra Malaysiába, a Fülöp-szigeteki Köztársaságba és a Kínai Népköztársaságba indult. (MTI) AZ IPARI SZÖVETKEZETEK GYORSMÉRLEGE Kimerülőben a tartalékok A Bács-Kisk un megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége, a Kiszöv pénteken tartotta Kecskeméten, a Szövetkezeti Székházban küldöttközgyűlését, amelyen részt vett Mészáros Vilmos, az Okisz főtitkár- helyettese, Zakar Istvánná, az Okisz elnökségének tagja és dr. Tóth István, a Bács megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. A küldöttek már előzetesen megkapták a megye szövetkezeti iparának idei első három negyedévi gazdasági eredményeit értékelő írásos beszámolót. Ebből kitű-| nik, hogy a szövetkezetek többségükben ismét jól dolgoztak. Az adatok alapján következtetni lehet arra, hogy az ötmilliárd forint értékű éves termelési tervüket — ami közel két százalékkal haladja meg az előző évit —, teljesítik. A nyereség és a tőkés export értékesítés időarányosan meghaladja a tervezettet, annak ellenére, hogy a termelést, gazdálkodást nehezítő gondokkal küszködtek egész évben. Ilyen volt az alap- anyaghiány, ami ugyan minden ágazatban hátráltatta a munkát, de a kohászatban és a faiparban már-már elviselhetetlen feszültségeket okozott. A belföldi alapanyagok árának növekedését a szövetkezetek nem építhették be eladási -áraikba, ezt nemcsak a központi intézkedések, hanem a szerződéses elkötelezettség; illetve az üzletpolitikai érdekek sem tették lehetővé. Nagy mértékben rontotta ez a szövetkezetek termelésének jövedelmezőségét. A tőkehiány a műszaki fejlesztést és a termékszerkezet váltást akadályozta, ugyanakkor a szabályozók nem a nagyobb teljesítményre ösztönözték a dolgozókat. A tény, hogy ilyen nehéz körülmények ellenére értek el jó eredményeket, az e vállalkozási formák rugalmasságát bizonyítja. Azonban már a szövetkezetekben is kimerülőben vannak a tartalékok. A túlhaladott, ellentmondásos, a gyakorlattól elszakadt, illetve céljukat tévesztett szabályozók korlátozzák az előrelépést, miközben a társadalmi és a gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás új stratégiát, új módszereket, eszközöket kíván a szövetkezetpolitikában, a termelésben, gazdálkodásban egyaránt. Ebben a helyzetben különösen megnövekedett a szövetkezetek megyei, illetve országos érdekképviseleti szervezetének, a Kiszövnek és az Okisznak a szerepe a feladatok megoldásában. Bács-Kiskun megyében máris nagyot A Kiskunhalasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tovább növelte az idén tőkés exportját. (Straszer András felvétele). léptek ebben: bizonyítják ezt az érdek- képviseleti tevékenység korszerűsítésé(Folyt, a 3. oldalon) Törvény a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról Szombaton a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvén; vaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka, ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Gt Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertan elnöke. • ; yv - * 1 Az ülésszak harmadik napján az elnöklő Jakab Róbertné elsőként Simon Péter Pálnak, (Borsod m., 23. vk.), á Tiszai Vegyi Kombinát gyáregységvezetőjének adta meg a szót. A terv- és költségvetési bizottság előadója a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből való elmozdulást a termelés és a termékek műszaki színvonalának, versenyképességének javításában jelölte meg, amelyben meghatározó szerepet kap a kutatási-műszaki fejlesztési tevékenység. Leszögezte, hogy a fejlesztési célok kijelölése, a kutató-fejlesztő munka irányítása, feltételeinek és eszközeinek meghatározása a kormány feladata. Ennek egyik legfontosabb eszköze a Központi Műszaki Fejlesztési Alap rendszere, amely az elmúlt három évtizedben alapvetően bevált. A jelenlegi intézmény újraszabályozását a gazdasági reformfolyamathoz való illesztése követeli meg. Az alapról folytatott bizottsági vitákról szólva elmondta: a mélyreható eszmecserék során felszólalók helyeselték a törvényi szintű szabályozást, a rendszer szektor- és szervezetsemlegességét, normativitását. Alapvetően egyetértettek az alap céljaiban, a forrásképzés módjában, mértékében. Több bizottságban is felvetődött, hogy a kutatást, a műszaki fejlesztést, az ezekkel kapcsolatos pénzügyi és szervezeti kérdéseket szabályozó számtalan, és egymásnak részben ellentmondó rendelet, utasítás helyett az Országgyűlés tűzze napirendre egy egységes, korszerű innovációs törvény megalkotását. A vitában hangot kapott az is, hogy a fejlett nyugati technika-technológia átvételében nem voltunk elég határozottak. Az előrelépés erőteljes szemléletváltást követel, nemcsak az irányító szerveknél, hanem a vállalatoknál is. Ez annál is inkább fontos, mert a belső és a KGST-piac követelményei eddig nem gyakoroltak kellő nyomást a gazdálkodókra. A vitában az alap fontos feladataként jelölték meg az alkalmazott kutatási eredmények átvitelét a termelésbe. A bizottságok sizükségesnek tartották, hogy a Minisztertanácsot kötelezzék évenkénti beszámolóra az Országgyűlésnek az alap felhasználásáról. Volt olyan javaslat is, hogy a Parlament hozzon létre tudománypolitikai bizottságot, amelynek feladata az alap felhasználásának ellenőrzése lenne. A terv- és költségvetési bizottság vitájában szorgalmazták: az OMFB a törvényjavaslat elfogadása után változtassa meg szervezetét és működését. Tóth János (Budapest, 37. vk.), a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára rámutatott: a magyar gazdaság jelenlegi kritikus helyzetének egyik legfőbb oka, hogy évtizedes lemaradás alakult ki a tudomány és a technika eredményeinek alkalmazásában. A reálértelmiség körében az ösztönző gazdasági, társadalmi környezet hiánya miatt lemondás, kétségbeesés, perspektívátlanság tapasztalható. Sokan külföldön, avagy pályájukat elhagyva a harmadik gazdaságban keresik a boldogulás útját. A műszaki értelmiség egy része deklasszálódik, elveszti értelmiségi jellegét. E kedvezőtlen folyamatok láttán az Ország- gyűlésnek is el kell gondolkodnia, s meg kell keresnie az e helyzetből kivezető utat. A MTESZ a törvénytervezet s más új törvénytervezetek vitájánál és elfogadásánál szeretné biztosítva látni a műszaki, tudományos haladás garanciáit a kormány munkájában, illetve a vezetés minden szintjén. Tóth János megállapította: a Központi Műszaki Fejlesztési Alap rendszere nem valamiféle egyedülálló, sajátosan magyar konstnikció. Az infrastrukturális, ágazatközi részvétel, illetve a kockázatmegosztás gyakorlata. Az ilyen vegyes finanszírozású fejlesztéseknél ugyanis hatékonyan kapcsolhatók össze az állami, a vállalati, a magán, illetve a hazai és a külföldi források. A MTESZ javaslattevő kíván lenni a Központi Műszaki Fejlesztési Alap felhasználásában, s igényt tart arra, hogy az alap felhasználásának társadalmi ellenőrzéséből is részt vállalhasson. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója bevezetőben arról szólt, hogy a jelenlegi körülmények között a műszaki fejlesztési alap képzése a vállalatok számára gyakor- latilag adójellegű elvonásként jelentkezik, terheiket növeli. Ez azért kedvezőtlen, mert a más, hasonló jellegű befizetésekkel együtt növeli a vállalati jövedelmek központosítását. Mindezzel együtt a képviselő jónak tartotta a törvényjavaslatot, azzal egyetértve elfogadásra javasolta. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy erősíteni kell az alapból folyósított pénzek felhasználásának ellenőrzését. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) egyetemi tanár, a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetének főigazgatója úgy vélekedett: a Központi Műszaki Fejlesztési Alap megteremtése jól, koncepciózusán történik, azonban az elosztásban, a fel- használásban az elvek és á gyakorlat összhangja még nincs kellően kidolgozva. Meggyőződésének adott hangot: halaszthatatlan rátérni a kockázati tőke szerinti finanszírozásra, azaz arra, hogy részt vállaljunk a műszaki fejlesztés megvalósításában állami eszközökkel és részesedjünk annak hasznából. Jó lenne, ha 1992-re már megszűnne az Európai Gazdasági Közösségtől eltérő gyakorlat, és az úgynevezett eljárásszabadalmak helyett hazánkban is elismernék a termékszabadalmakat. Javasolta, hogy a létrehozandó országgyűlési tudományos bizottság haladéktalanul alakuljon meg, és tevékenységét terjessze ki a Központi Műszaki Fejlesztési Alappal foglalkozó törvényre is. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Tétényi Pál, az OMFB elnöke válaszolt az elhangzottakra. Felvetődött a vitában, hogy inkább az infrastruktúra fejlesztéséhez adjon támogatást az alap, s kevésbé a gyártmányfejlesztéshez. Tétényi Pál szerint mindkét feladat megoldására igénybe kell venni a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot, csak eltérd eszközöket kell alkalmazni. A kockázati tőke bevezetésével kapcsolatban elmondta: nem rövid, hanem jó néhány évig tartó folyamatról van szó, ezt mutatják a nemzetközi tapasztalatok. Többen foglalkoztak a fejlődés irányával, a szellemi és a fizikai infrastruktúra jelentőségével. Az OMFB elnöke úgy ítélte meg: egyre inkább látszik, hogy a műszaki fejlesztés rendkívül nagy gátjává vált az elmaradott infrastruktúra. Sok szó esik ma arról, hogy 1992-re létrejön az egységes európai közös piac. A hatékony, eredményes együttműködéshez meg kell teremteni annak műszaki feltételeit a távközlésben, a szabványosításban és sok más területen. A műszaki értelmiség, s általában az értelmiség helyzetéről, működésének lehetőségeiről, korlátáiról is szólt Tétényi Pál. Azonnali változás nem várható ezen a téren, bár a szándék megvan, igaz, a lehetőségek korlátozottak. A magyar szakemberek, kutatók külföldi munkavállalásával kapcsolatban Tétényi Pál úgy ítélte meg: ha ez tömegessé válik, feltétlenül figyelni kell rá, jelenleg azonban még inkább azt kell értékelni, hogy az ilyen jellegű munkának nagyon sok előnye is van. Még ma is érezzük annak hátrányát, hogy tudományos életünk hosszú éveken át el volt zárva a nyugat-európai országok tudományos műhelyeitől. A személyes kapcsolatok ezen a területen rendkívül fontosak, s azért pedig külön köszönet jár, hogy ezek a kutatók a tudományos életben növelik hazánk hírnevét. A képviselők ezután a terv- és költségvetési bizottság jelentésében előterjesztett módosító javaslatra szavaztak, s azt három ellenszavazattal, négy tartózkodással, elfogadták. Ezután a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a megszavazott módosításokkal — részleteiben, 13 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadták. (Folytatás a 2. oldalon) ■ " * Sebészorvosok tudományos ülése Baján j A Magyar Sebész Társaság Dél-magyarországi Szakcsoportja tudományos ülést tartott szombaton Baján, a Bokányi Dezső Üttörőházban. A tanácskozásra négy megye, Békés, Csongrád, Szolnok és Bács-Kiskun orvosai érkeztek meg: a nehéz útviszonyok ellenére valamennyi kórház képviseltette magát. A mintegy száz résztverjpt dr. Kincses Ferenc tanácselnök köszöntötte, majd dr. Kulka Frigyes, a Magyar Sebész Társaság elnöke és a házigazda tisztét ellátó dr. Mencser András, a bajai kórház osztályvezető főorvosa szólt a tanácskozás céljáról, a sebészeti tapasztalatok kicseréléséről, illetve a műtéti technikák átadásáról. Témául a tápcsatorna nem daganatos megbetegedéseinek ismételt operációit választották. Amint a bevezetőkből kitűnt, a gyógyulás során — részben a betegségek természetéről, részben a sebészeti technikából adódóan —, sok esetben van szükség bizonyos műtétek után újbóli sebészeti beavatkozásra. Az úgynevezett késői reoperáció bekövetkezhet az első műtét után akár egy hónappal, de esetleg több évtizeddel is. A tanácskozás első részében a nyelőcső, a gyomor, a.vékony- és vastagbél műtétéiről hangzottak el előadások, köztük a kiskunhalasi kórház munkacsoportja nevében dr. Csikós Ferenc. ismertette a fekélybetegségekkel kapcsolatos tapasztalataikat. A második részben nyolc előadás szólt az epebetegségek tárgyköréről. Mint ismert, epekő esetén már az első műtétnél eltávolítják az epehólyagot, de a későbbiekben 5-10, vagy akár 30 esztendő múltán is újra képződhet kő az epevezetékben. Ezt vizsgálta meg dr. Csóti Sándor és négy munkatársa a kalocsai kórházban másfél évtized alatt megoperált betegeknél, majd ezzel foglalkozott a kecskeméti megyei kórház előadója, dr. Cserényi László, továbbá a kiskunhalasi és a bajai kórház munkacsoportja (előadók voltak: dr. Csikós Ferenc, illetve dr. Márk Péter) is. Az előadásokat élénk vita követte, majd dr. Bohner Józsefnek, a bajai kórház igazgató főorvosának zárszavával fejeződött be a sebészorvosok tanácskozása. G. Z. Falugyűlésre hívja ma délutánra Szentkirály lakóit a helyi tanács és a népfrontbizottság. Aki elfogadja a meghívást, részt vehet annak eldöntésében: hova kerüljön a község leendő István király szobra, s a pályázatra benyújtott négy alkotás közül melyiket állítsák majd fel. A szentkirályiak ezzel megnyitották a falugyűlések márciusig tartó sorát. A megye településeinek egy részében már a következő napokban, hetekben megtartják a községi fórumot, máshol majd csak az új év kezdetén kerítenek erre sort. Az időpont, a helyszín, a rendezés, módja a helyi íratlan hagyománynak megfelelően mindenütt más és más. Van, ahol nem sokat adnak a külsőségre, máshol valóságos népünnepély a falugyűlés műsorral, citerazenekarral, sportcsarnokot megtöltő közönséggel. Ami viszont közös: a helybelieket leginkább érdeklő témák kerülnek szóba a falusi parlamenteken. Falusi parlament? Nem túlzás ez? ,A mai lapok még tele vannak a szombaton befejeződött országgyűlési ülésszak beszámolóival. Fontos ügyekben születtek döntések, az egész országot foglalkoztató kérdésekről esett szó. Az összehasonlítás az „igazi" parlament és a községekben összeülő tanácskozások között mégsem alap nélküli. Márcsak azért sem, mert a parlamenti képviselők egy része — hazatérve — épp e fórumokon áll ki választói elé, hogy elszámoljon az ország házában végzett munkáról. S amint az elmúlt év már bizonyította, a falugyűléseken a „nagypolitikáról" is kertelés nélkül elmondják véleményüket a felszólalók. Milyen témák kerülnek a középpontba az idén? Nem nehéz megjósolni, hogy a kérdések skálája ugyanolyan széles lesz, mint az országgyűlésen vagy a közélet más fórumain. S bár a községekben kevésbé aktívak az alternativ szervezetek, várhatóan több helyen színesíteni, élénkíteni fogják az eszmecserét fellépésükkel. Az országos politika eseményeinek fényében a helyi vezetés beszámolója . is új megvilágításba kerül. A korábbimái nyíltabb, szókimondóbb vitára számíthatnak ott is, ahol sikeres kö- jöí vállalkozások folynak. Ott pedig, | ahol belső ellentétek feszülnek, a nyilI vános fórum alkalmat teremt a helyi \ közélet tisztségviselőinek megméretésére. A falugyűléseket soha nem az elvont, elvi viták jellemezték. Nagyon is konkrét, gyakorlati ügyekben foglalnak állást, hoznak döntéseket az állampolgárok. Útépítés, csatornázás, szemételhelyezés, idősek ellátása, iskola, orvosi rendelő és így tovább. Több helyen újdonságként a kábeltévé-hálózat kiépítése kerül napirendre az idén. A jól működő közösségek egyik jellemzője, hogy mindig találnak értelmes, az embereket mozgósító célt. A demokráciát erősíteni, tovább építeni csak a meglévő hagyományokra alapozva lehet. Ilyen eleven, életképes hagyomány a falugyűléseké. Egészséges sejtműködésük a nemzet egészét erősíteni, növeli mozgásképességét. A jogállamiság, a működő politikai pluralizmus létrehozásában kulcsszerepet vállal az Országgyűlés. A helyi politizálás szintjén erősíthetik ugyanezt a folyamatot a téli estéken Összeülő falusi parlamentek. Lovas Dániel maammm H áromnapos tanácskozás a reform jegyében . ; ~ ' • . | j"
