Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-15 / 247. szám
VILÁG PROLETÁRJAI,. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLm. évf. 247. szám Ára: 2,20 Ft 1988. október 15., szombat Jubileumi ünnepség az Agrikonnál Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte tegnap az Erdei Ferenc Művelődési Központban az Agrikon Kecskeméti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalat. A rendezvényen részt vett Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter, dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Sós Gyula ipari miniszterhelyettes, Szőke Mátyás, a hajdani Földművelésügyi Minisztérium nyugalmazott miniszterhelyettese, Szőcs Pál, az Állami Mezőgazdasági Gépüzem első vezérigazgatója, valamint a város párt-, állami és tömegszervezeteinek képviselői. Az ünnepi esemény Bahget Iszkan- der fotóművész kiállításának megnyitásával kezdődött. A vállalat történetét és algériai munkáját megörökítő szociofotó-kiállítást Nagy Béla kereskedelmi vezérigazgató-helyettes méltatta. Ezt követően dr. Kuczik István vezérigazgató köszöntötte a' megjelent vendégeket, a vállalat alapitó tagjait és dolgozóit. Visszaemlékezésében részletesen ismertette a gépállomások jelentőségét, a gazdaságban betöltött szerepét. Bács-Kiskun megyében Kisszálláson alakult meg az első gépállomás. Megyénkben harminc, az ország területén pedig háromszázhatvannyolc gépállomás alakult meg 1951-ig. Később számuk folyamatosan csökkent, majd a meglévők átalakultak gépjavítókká és 1968-ban új szervezetű, új feladatú vállalatokká szerveződtek. Megyénkben 1968. január elsejével jött létre a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Kecskemét székhellyel. A húsz évvel ezelőtti időszakot dr. Kuczik István hőskornak nevezte, amely megteremtette a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás technikai alapjait. Ugyanakkor a 3000 főt foglalkoztató nagyvállalat létrehozása már a jelent testesíti meg. Kezdetben szerény eszközállománnyal, kevés gyártási tapasztalattal láttak munkához, majd hozzáfogtak a saját profil kialakításához és a kooperációs kapcsolatok felvételéhez. A bővülő eszközállomány, technikai fejlesztés, külpiaci kitekintés és licencvásárlások előkészítése jellemezte a 70-es éveket. Végül Kecskeméten valósult meg a sokat hányódott, méltatlanul kezelt konzervipari gépgyártás, amely már a jövő céljait is magában foglalja. Az elmúlt években éleződött a verseny, csökkent a fizetőképes kereslet, és ez új szervezési módszereket és fejlesztési elépzelések megvalósítását igényelte a vállalattól. Az Agrikon árbevétele ma- már meghaladja á három és fél milliárd forintot, múlt évi nyeresége pedig elérte a 460 millió forintot. Termékeinek 60 százaléka külpiacokon talál vevőre. Nemrég kezdődött a gyárban a világbanki hitelből történő szerkezetátalakítási program végrehajtása. Sós Gyula az Ipari Minisztérium nevében köszöntötte a megjelenteket, és szólt azokról, akik ebben a nagy munkában részt vettek. Elismeréssel szólt arról a szakmakultúráról, amit ez a mezőgazdasági szakágazat az elmúlt évtizedek alatt elért. A gépállomások sajátos gazdasági kategóriát képviseltek, amit véghez vittek, bizton nevezhetjük szerkezetváltásnak, hiszen az elavult mezőgazdasági technikát korszerű technológia és magas szintű szakmai tudás váltotta fel. A Mezőgép Tröszt megalakításával az üzemeltetésen és javításon kívül egyre nagyobb hangsúlyt kapott a gépgyártás. Ma már az Agrikon tőkésimport-szükségletünknek egyre nagyobb hányadát helyettesíti. Az ipari miniszterhelyettes beszédének befejező részében az éssze rü kockázat- vállalás és a piacokon való gyors és rugalmas alkalmazkodás követelménye mellett, érvelt. K. Á. Bőrgyógyászok tanácskozása Kalocsán önkéntes és névtelen AIDS-szűrés Az AIDS-betegség volt a fő téma tegnap Kalocsán a megyei bőrgyógyász-értekezleten. Dr. Török László, a megyei bőr- és nemibeteg-gondozó intézet főorvosa tájékoztatta a résztvevőket a hazai AIDS-helyzetről. Elmondta, hogy az utóbbi időben —az első ijedség elmúlása után — mérséklődött ugyan a nyilvánosság érdeklődése, a bőrgyógyászok viszont egy pillanatra sem feledkeztek meg az AIDS-ről. Állandóan figyelemmel kisérik az ezzel kapcsolatos változásokat. Igaz, a betegség terjedése — főként a homoszexuálisok körében — lelassult, emelkedett azonban a fertőzöttek száma a heteroszexuálisok, a kábítószerélvezők és a nők esetében. Jelenleg Magyarországon 18 ember szenved AIDS-betegségben, 24-en vannak a betegséget megelőző stádiumban és 156 fertőzöttet tartanak számon. Közülük 2 Bács-Kiskun megyei. A valós helyzet azonban ennél súlyosabb, ugyanis egy AIDS-betegre — a WHO jelentése szerint V száz, HIV-vírussal fertőzött ember jut. Tudvalevő az is, hogy több magyar beteg külföldön végezteti el a vérvizsgálatot, illetve ott kezelteti magát. Az AIDS-vírust hordozók számát egyéb okok miatt is nehéz megállapítani. Ha valaki ugyanis vérrel kapja meg a fertőzést, annál 8-12 hét múlva kimutatható. Ha viszont szexuális úton fertőzött, akár 7-14 hónap is lehet a lap- pangási idő. Ez alatt a szűrővizsgálat eredménye mindig negatív. Mindenképpen hasznos tehát bizonyos idő után a vizsgálatot megismételni. Szintén az értekezleten hangzott el az a bejelentés, hogy október 1-jétől Bács-Kiskun megyében is bevezetik az anonim szűrési rendszert. Ez azt jelenti, hogy aki a megyei bőr- és nemibeteg- gondozóban jelentkezik AIDS-szűrés- re, annak név és személyi szám nélkül végzik el a vérvizsgálatot. E módszer célja, hogy minél több lakost tudjanak ellenőrizni, s ha szükséges, gondozásba venni. A névtelenségtől várható, hogy a rizikócsoportba tartozók is jobban igénybe veszik ezt a lehetőséget. A tanácskozáson szó esett még a betegséggel kapcsolatos újabb felfedezésekről, a gyógyszeres kezelés kilátásairól, valamint az anonim szűrés következményeiről és várható gondjairól. B.M. AZ ELISMERÉS A VÁROS EGÉSZ TÁRSADALMÁNAK SZÓL Átadták Kiskunhalasnak a Hild-érmet Pozsgay Imre ünnepi köszöntője Mintha még a nap is vidámabban sütött volna tegnap Kiskunhalasra. A városbá érkezőket üdvözlő feliratok fogadták, az út mentén — az októberi jó időt kihasználva — fiatalok, idősebbek takarítottak a házak előtt Egyszóval ezernyi apró jel mutatta, hogy a halasiak komolyan veszik a városoknak nyújtott elismerést, a Hild János Emlékérmet Az ünnepi tanácsülés színhelye, a Fáklya mozi zsúfolásig megtelt. A helybeliek mellett ott voltak a testvérváros, a vajdasági Kanizsa küldöttei, a környező települések képviselői, országos és megyei testületek, intézmények vezetői. A járókelők kinn a téren tv-képernyőn követhették a programot, mely — a közösen elénekelt Himnusz hangjai után — szavalattal, s tehetséges fiatalok zenei bemutatójával Kezdődött. Ezután Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter mondott ünnepi köszöntőt. Beszédét Kiskunhalashoz fűződő emlékeinek, élményeinek felidézésével kezdte, majd így folytatta: • Szabó János átadja a kitüntetést a városi tanács elnökének. 9 Építészetileg szép környezetben kapott helyet a Hild-érmet ábrázoló "tér- plasztika. — Nem elfogulatlanul, de mégis tárgyilagosságra törekedve a legelső dolog, amit meg kell említenem: kevés alkalommal fordult elő, hogy egy — az ország nagyvárosaihoz képest kisebb városi közösség, amelynek múltja a mezővárosi gyötrődések korszakába nyúlik vissza — Hild-éremmel ismertessék el, s ezzel az ország figyelmének középpontjába kerüljön. Halas méltán vívta ki ezt az elismerést építészeti teljesítményével, amely ugyan nem maradt érintetlen a modernizáció néha tatárjárással fölérő vállalkozásaitól, mégis meg tudta őrizni történelmi szerkezetét, hagyományait egy olyan tájon, ahol viszontagságos történelmünk keserves következményei miatt éppen a tárgyi építészeti emlékek maradtak a leghézagosabban ránk. Vannak szerencsésebb vidékei ennek az országnak, ahol éppen az építészeti örökség, s annak szinte kényszerítő követelménye óvta meg a közösségeket attól, hogy lerontsák körülményeiket, yávilizációs értékeket fölszámolva elfelejtsék örökségüket, múltjukat. Nehezebb, keservesebb küzdelem jutott Halasnak, e táj árosainak, népének. Bpjf Elgondolkodtató a halasi tapasztalat az ország más vidékei számára is — folytatta beszédét Pozsgay. Imre. — Hogyan, miként tolult ide be a modernizáció, hogy a közösség eresztékei mégsem lazultak meg? Az építészeti teljesítményt, melyért most a díjat átveszik, szellemi háttér alapozta meg. Vagyis nem hiszem, hogy tévedés kijelenteni: a város, amely önmaga volt, önmagáért volt tudatosan — egyúttal a modem építészetben (Folytatás a 2. oldalon) A diákok is segítenek A fűszerpaprika-termelők nem emlékeznek majd örömmel vissza erre az esztendőre. Ugyanis, az aszály | miatt, fele-harmada termett — ahol nem öntözték —, mint a korábbi években. A minőségi átvétel is szigo9 A Kalocsai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző diákjai is segítenek a paprikaszedésben a Kalocsai Állami Gazdaság miskei kerületében. rúbb, aminek következménye, hogy a legtöbb háztáji gazdaságnak a fűszerpaprika-termelés most nem hozott nyereséget. Ahol öntözni tudták a növényt, mint a Kalocsai Állami Gazdaságban is, teljesen bepiroso-, dott, szín és ízanyagban gazdag, nagy paprikacsöveket szedtek és szállítottak a Kalocsakömyéki Agráripari Egyesülés feldolgozójába. 9 Az előfeldolgozás során a binderszárítóban a felesleges víztől „szabadítják meg” a paprikacsöveket. (Straszer András felvételei) Medgyessy Péter a gazdaság helyzetéről A Parlamentben pénteken tanácskozásra gyűltek össze a kormány, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Gazdasági Kamara, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa képviselői. A hivatalosan az év végén megalakuló Országos Érdekegyeztető Tanács tagjain kívül az üléseken állandó meghívottként részt vesz Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, s ugyancsak jelen volt a pénteki tanácskozáson Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal államtitkára. A testületben a kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes képviseli, aki a pénteki tanácskozás elnöki megnyitójában hangsúlyozta: az első megbeszélést főként arra szánják, hogy a testület munkájának ügyrendi szabályait, feltételeit kialakítsák, véleményt cseréljenek az érdekegyeztetés ezen új (Folytatás a 2. oldalon) Negyvenszázalékos béremelést követel a Pedagógusok Szakszervezete Az oktatási dolgozók anyagi‘megbecsülésével. bérviszonyaival kapcsolatos kérdéseket vitatta meg— egyebek kqzött — tegnapi ülésén a Pedagógusok Szak- szervezetének Központi Vezetősége. A bérpolitika reformjávaF összefüggő tagsági viták tapasztalatait is megfogalmazva, a testület állást foglalt abban, hogy a bérreform megvalósulása előtt, már 1989-ben e területen központi bérpolitikai intézkedésre kerüljön sor. A oktatásügy valamennyi dolgozójának bérét legalább 40 százalékkal emeljék, továbbá, hogy a kormányzat az oktatási dolgozóknak biztosítsa a népgazdasági átlagnak megfeleld folyamatos bérfejlesztési lehetőséget. Ezt első lépésnek tekintik azon intézkedések sorában, amelyek eredményeként a pedagógusok által végzett munka valós (Folytatás a 2. oldalon) .
