Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: az ország legnagyobb részén általában kevés lesz a felhő, csupán a nyugati és az északi megyékben növekszik meg néha a felhőzet, de számottevő csapadék ott sem várható. A déli szél napközben megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 21 és 26 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLUI. évf. 244. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 12., szerda Ma ülést tart Bács-Kiskun Megye Tanácsa A végrehajtó bizottság október 12-ére, szerdán délelőtt 9 órára a megyeháza nagytermébe összehívta Bács-Kiskun Megye Tanácsát. Az ülés napirendjére a következő témák megvitatását javasolja: — Tájékoztató a vb két tanácsülés közötti tevékenységéről. — Beszámoló a VII. ötéves gazdaság- és településfejlesztési terv időarányos teljesítéséről. — Beszámoló Bács-Kiskun megye közúti közlekedésbiztonsági helyzetéről.' — Egyéb ügyek, interpellációk. VITA A NÉPFRONTMOZGALOM FELADATAIRÓL Összefogás á nemzeti érdekek jegyében A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott kedden a Parlament kong­resszusi termében. A tanácskozáson részt vett Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, állammi­niszter. A testület először személyi kér­désekben döntött, majd a népfrontnak a mai magyar társadalomban betölten­dő helyét, szerepét vitatta meg. Megnyitójában Kállai Gyula utalt ar­ra, hogy több állami, társadalmi szerve­zet élén a közelmúltban személycserék történtek. A HNF OT munkájában ed­dig is részt vettek ezeknek a szervezetek­nek a vezetői, s ezt a hagyományt a to­vábbiakban is meg kívánják őrizni. Az országos tanács Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, miniszterelnököt két tartózkodással, Nagy Sándort, a SZOT főtitkárát két ellenszavazattal és hat tartózkodással, Stadinger Istvánt, az Országgyűlés elnökét tizenegy ellen- szavazattal és hét tartózkodással, Ba- radlai Györgyöt, a Kiskereskedők Or­szágos Szervezetének elnökét pedig egyhangúlag megválasztotta az orszá­gos tanács tagjává. A népfront helyével, szerepével,' fel­adataival foglalkozó vitaindítójában Huszár István, a HNF OT főtitkára elöljáróban a belpolitikai folyamatok jellemzőiről szólt. Kiemelte: egyfelől (Folytatás a 2. oldalon Gáztöltő üzem épül Móricgáton Egyik helyen a szél hordja az apró szemű homokot, ha nem hull az „égi áldás”. Másutt — ha esik — pillanatok alatt kisebb tavacskákká hízik az ösz- szegyűlő csapadék a zsombékos, vízál­lásos földön. Ilyen tarka képet mutat a Móricgáti Petőfi Tsz határa. A talaj alig tartalmaz humuszt. Át­lagban nem éri el a 6 aranykoronás értéket. Erre mondják: kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságokkal rendelkeznek. A kedvezőtlen enyhe kifejezés itt, ahol évről évre vagy a forró homok vagy a víz fojtja meg a kínlódva fejlődő növé­nyek nagy részét. A szövetkezet vezetői korán felismer­ték, hogy az alaptevékenység nem ad elegendő alapot a gazdaság fejlődésé­hez, a település népességének megtartá­sához. Ezért már jo húsz esztendeje mel­léküzemeket hoztak létre. Először egy forgácsoló és összeszerelő üzemet indí­tottak be, ahol szarvasmarha-önitató- kat készítettek, majd egy lakatosüze­met, amelyben könnyű acélszerkezete­ket gyártottak. Aztán tovább bővült a melléktevékenységük köre: galvanizáló üzemet létesítettek és háztartási tömeg­cikkek (szerelők, sütőformák, galuska­szaggatók) gyártásába fogtak. 1980-ban a Budapesti Rádiótechni­kai Gyárral közösén gazdasági társasá­got szerveztek, amelynek keretében a tsz dolgozói évente több mint 1 millió 250 ezer magnómotort készítenek a BRG kecskeméti gyárának. A Móricgáti Petőfi Tsz-ben a mellék- tevékenységnek tehát ma már megha­tározó szerepe van, hiszen azon túl, hogy 520-550 embernek ad biztos ke-, nyeret, árbevételével és nyereségével stabil hátteret nyújt az alaptevékeny­séghez is. Épp ezért érintette őket érzé­kenyen az idén januártól bevezetett központi ármódosítás, amely egycsa- pásra hét százalékkal csökkentette ezeknek az üzemeknek az árbevételét. Súlyosbította a helyzetet, hogy a BRG a korábbi 82 forint 20 fillér helyett 77 forintos óradíjat fizet. A gazdaság szakemberei a kiesések pótlására kerésni kezdték a lehetőségét egy újabb, tisztes nyereséggel dolgozó üzem létrehozásának. Végül egy sterili­záló gáztöltő telep beindítása mellett döntöttek. (Az itt feltöltött palackok illő anyagát műanyag fecskendők, ka­téterek fertőtlenítésere használják a kórházakban.) Az új, 12 millió forintos beruházás­sal épülő létesítmény kivitelezési mun­káiba a szövetkezet saját építőbrigádja mellett'alvállalkozásokat is bevont. Az 500 négyzetméter alapterületű üzemet csupán novemberben adják át, de még ebben az esztendőben 100 ezer sterili­záló palackot készítenek a Medicor­nak. Jövőre több mint félmillió darab­ra van megrendelésük, ami 30 millió forinttal gyarapítja a közös árbevéte­lét. G. B. December 17-én A napirendnek megfelelően először dr. Szabó Miklós tájékoztatta a jelenlévő­ket a Központi Bizottság legutóbbi üléséről. A tájékoztatót a testület tudomásul vette. Második napirendi pontként került a testület elé az a jelentés, amely a gazda­sági-társadalmi kibontakozási program megvalósítására vonatkozó megyei in­tézkedési terv végrehajtásának tapasztalatairól készült Fordulatszerű változás még nincs Az MSZMP Központi Bizottsága 1987. július 2-ai állásfoglalása, illetve a kormány tavaly októberben elfoga­dott munkaprogramja alapján Bács- Kiskun megye is kidolgozta saját in­tézkedési tervét: a vállalatok, intéz­mények éppúgy, mint a politikai tes­tületek. Azóta ugyan még egy egész esztendő sem telt el, a megyei pártbi­zottság mégis szükségesnek ítélte az eddigi tapasztalatok összegzését -p a munkára, teljességgel szokatlan mó- don, különbizottságot kért föl. A jelentés, amelyet a munkacso­port vezetője, Borsódy Miklós a párt- bizottsági ülésen röviden újból sum­mázott, legnagyobb súllyal — termé­szetesen — a termelők dolgaival fog­lalkozik. Megállapítja, hogy a válla­latok többsége — bízva a kormány­programban is célul tűzött offenzí­vabb gazdaságpolitikában — hatéko­nyabb gazdálkodást, termelésnöve­kedést, műszaki megújulást tervezett, számítva arra is, hogy a korábbinál rugalmasabb, ösztönzőbb, az érde­keltséget fokozó, a vállalati önállósá­got segítő lesz a szabályozórendszer. Az eddigi tapasztalatok azonban nem igazolják ezeket a várakozáso­kat. A különbizottság épp ezért úgy ta­lálta, hogy a kibontakozási program szűk egy éve fordulatszerű változást nem hozott. (Borsódy Miklós szóbeli kiegészítőjében igen szemléletesen úgy fogalmazott: helyben jár a kibon­takozás.) A változások lassúak és nem a kívánt irányúak, következtük- ben a társadalmi feszültségek nőttek, az elégedetlenség a politikával és a vezetés minden szintjével szélesedett. Ugyanannak a gazdasági ered­ménynek a szintentartása — mutat rá a külön bizottsági jelentés — ma lé­nyegesen több energiát emészt föl, mint korábban. A termeléshez szüksé­ges anyagok beszerzése, a hitelfölvé­tel, a likviditás megőrzése helyenként már-már megoldhatatlan gond. Pozi­tívum viszont — és a 13 gépelt oldalas anyagban szinte ez az egyetlen örven­detesnek minősített momentum — hogy a nehézségek közepette új típusú magatartás, szemléletváltás van ki­alakulóban. Főként kisszövetkezetek­ben gyorsul a döntés, javul az alkal­mazkodás. Az eladási gondokkal küzdő cégek rugalmasabb marke­tingpolitikával kutattak föl új piaco­kat. Bebizonyosodott — húzzák alá a jelentés szerzői —,, hogy az elké- nyelmesedett, a cselekvést halogató vezetés időszaka lejárt. A gondokat sorolva nem marad említés nélkül a mérhetetlen admi­nisztrációs teher sem. Ennek egy része régi, a másik azonban — például az ÁFA visszaigénylésével kapcsolat­ban*^- új. Növekedett a kilátástalan, a vál­sághelyzetben lévő cégek száma — különösen ott, ahol műszaki fejlesz­tésre azelőtt sem futotta. Egyre több a hitevesztett, kétségbeesett ember a gazdasági életben. Mutatja egyéb­ként a lényegében fordulatnélkülisé­get az is, hogy az ipari termelés alig 1 százalékkal nőtt — ez a gyakorlat­ban szinte jelentéktelen változás. A megye gazdaságát tehát gr szö­gezi 1c a különbizottság sok nehéz­• l)r. Szabó Miklós tájékoztatót tart. ség jellemzi. Nőtt-— különösen az élelmiszer-gazdaságban és ott is azon cégek között, amelyek a szovjet piac­hoz, a KGST-hez kötődnek az állandó likviditási gonddal küzdő, válsághelyzetben lévő vállalatok szá­ma. A tavalyi 80-100 milliós nyere­ségből az idén egyetlen fillér sem ma­rad — a pénzügyi eredményszint a tavalyinak csak 75 százaléka. Egyes vállalatoknál odáig jutottak, hogy ki­bontakozás helyett'a fennmaradás a legfőbb gondjuk, másoknál — példá­ul a szőlőágazatban — túltermelési válsággal néznek szembe. A különbizottság három pontban összegezte mindennek okát: 1. csök­kentek az áruértékesítési lehetőségek külföldön és belföldön egyaránt. A szocialista piac korlátozott, a tő­késre nehéz betömi, a hazai A- a la­kossági jövedelem drasztikus vissza­fogása miatt S|í szintén szűkült, rá­adásul meg sem felel kínálatában az igényeknek. (Ennek ellenére, olvas­ható a jelentésben, a társadalmi fe­szültségek nem az áruhiányból adód­nak, hanem abból,, hogy romlik az életszívonal, és a gyermeknevelés, a létfenntartás, az életkezdés mind ne­hezebb — már csak a tavalyival azo­nos életvitel is sokkal több munkába kerül.) 2. A közgazdasági szabályo­zórendszer egyetlen célja a költségve­tési hiány bármi áron való mérséklése — ez azonban, állítja a különbizott­ság, kifejezetten hátráltatja magát a stabilizációt. Az általános forgalmi adó az árnövelő hatása miatt csök­kenti a keresletet, a személyi jövede­lemadó nagymértékben visszafogja' a teljesítményeket. 3. A bankszervek pénz- (hitel)szűkítő politikája sok­kolta a vállalatokat. Nem értik, ho­gyan lehet pénzhiány és minden eddi­ginél nagyobb banknyereség, hogyan fér meg a váltó szüntelen propagálása az egyik, visszautasítása a másik ol­dalon, egyáltalán az a kormányzati magatartás, hogy visszamenőleg kényszerítenek hátrányos határoza­tokat a gazdaságra. Az emberi tényező — lenne — a kibontakozási program végrehajtásá­nak kulcsa, állítja a különbizottság. Valójában azonban e területen is ren­geteg a gond. Társadalmi szinten de­valválódott a tudás — az ügyeskedés­nek nagyobb a nimbusza, mint az iskolai végzettségé. Zűrzavarosság jellemzi az általános és középiskolai tanterveket, az érettséginek nincs ér­téke, az egyetemeken, főiskolákon alacsony színvonalú a gyakorlati munkára nevelés, miközben nem ha­tékony a tudományos kutatás. A ká­derekkel kapcsolatosan új követel­ményeket fogalmazott meg a kor: a tartós gazdasági eredmény, a feddhe­tetlenség, az erkölcsi-anyagi, magán­életi tisztaság megítélésük mércéje. A gazdasági-társadalmi kibonta­kozást segítő infrastruktúra — az út­tól a lakásig, a telefontól a közlekedé­sig éppen olyan állapotban van, mint a gazdaság, sőt, talán még ked­vezőtlenebben. Aggasztó az utak romlása, a buszok és teherautók el­öregedése, s egyedül a telefonfejlesz­tés dicsérhető (ám Bács-Kiskun el­maradottsága akkora, hogy még így is elérhetetlen marad az országos szint).’Ami a lakáshelyzetet illeti: 10 év alatt 80 százalékkal nőttek az árak, a bérlakásépítés szinte teljesen megszűnt. Hozzászólások, vita megyei pártértekezlet Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Tegnap Kecskeméten, a megyeháza földszinti nagytermében ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága. A testület tagjait, a meghívottakat dr. Szabó Miklós első titkár köszöntötte, külön is üdvözölte Szabó Istvánt, a Politikai Bizott­ság tagját, a TÓT elnökét. Miután megállapította, hogy a testü­let határozatképes, javaslatot tett az ülés napirendjére, amelyet egyhangúlag elfogadtak. Az ülés további részében dr. Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára elnökölt. 0 A résztvevők egy csoportja. A vitában a jelentésben foglaltakat szinte minden oldalról megvilágítot­ták a fölszólalók, ki-ki természetesen ahhoz a témához tette hozzá a véle­ményét, amit a legjobban ismer. Rá­dióé F. Hegedűs Teréz (a tiszakécskei KISZ-bizottság titkára) például ag­gasztónak nevezte a lakáshiányt, s azt, hogy míg tíz éve 12 évi átlagkere­setbe került egy kétszobás otthon, ma npm kevesebb, mint húszévi fizetést kellene élére rakosgatni. Politikai fe­szültséget is okoz az a terjengő hír, mely szerint a kedvezményes kama­tozású kölcsönök kamatát fölemelné a kormány. Ami az üresen álló házak értékesítését illeti, a fölszólaló el­mondta: maga az ötlet jó, de sajnos az üres házak általában iparhiányos, rossz megélhetést nyújtó települése­ken vannak. (Folytatás a 3. oldalon) ^ IpP'.V ' ' á: . f . is' AM? 9 Novemberben átadják az új üzentet az építők. Pályaválasztási hónap A Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet az október 17-étől kezdődő pályaválasztási hónap keretében idén tizenhatódik alkalommal igyekszik szer­vezett formában, több intézmény bevonásával segítséget adni a pályaválasztás előtt átló diákoknak és szülőknek. A rendezvény részletes programját, célját tegnap déletőtt sajtótájékoztatón ismertette a pályaválasztási csoport vezetője, dr. Czinege Gábor. Elmondta, hogy a rendező szervek —| közöttük a Bács- Kiskun Megyei Tanács művelődési osztálya — az idei őszre minden korábbi­nál komplexebb programot dolgoztak ki. A szórólapokon, programfüzetekben közzétett tervezetben is olvasható, hogy az intézet épületében a kiemelt hónap minden hétfőjén nyílt napot tartanak. Ezeken a szülők és a gyerekek a speciális módszerek, tesztek mellett megismerkedhetnek a pedagógiai és pszichológiai munka részleteivel, bepil­lanthatnak a pályaválasztási tanácsadás mindennapjaiba. A rendezvénysorozat keretében a megye minden városában és számos kistele­pülésén — az iskolai pályaválasztási felelősök és az üzemi pályaválasztási megbízottak részvételével —, an ké to kát tartanak. Lehetőség nyílik arra is, hogy az érdekeltek a videovetitéseken alaposabban is megismerkedjenek a különféle gyárak, üzemek tevékenységével. Várhatóan sokan veszik igénybe idén is az intézet kihelyezett tanácsadásait, melyeken sok hasznos információval, szaksegítséggel várják a pedagógiai intézet dolgozói és a Bács-Kiskun Megyei Tanács művelődési osztályának képviselői az érdeklődőket Ugyancsak számtalan hasznos, elméleti és gyakor­lati útmutatást kaphatnak a továbbtanulók és hozzátartozóik a speciális, szakemberek által tartott szülői értekezleteken. A pályaválasztási hónapban a megye valamennyi közép- és felsőfokú oktatási intézménye—csakúgy, mint a segítőkész gyárak, üzemek, laktanyák — több nyitott napon fogadják a gyakorlati ismeretszerzésre érkező látogatókat. Mindezeken kivül több iskola is vállalkozott arra,- hogy kiállítások és e témával foglalkozó játékos vetélke­dők szervezésével is segítse a gyerekek pályaorientációját. . K.J.

Next

/
Thumbnails
Contents