Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. október 12. Horn Gyula New Yorkban Hóm Gyula külügyminisztériumi államtitkár elutazott New Yorkba, hogy átvegye az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetését. POLITIKAI PETÁRDÁK Tory pártértekezlet a „Brighton- erődben" A dél-angliai Brightonban, a brit ka­binet ellen négy évvel ezelőtt végrehaj­tott bombamerénylet színhelyén teg­nap reggel megnyílt a konzervatív kor­mánypárt négynapos országos értekez­lete. Akkor a brit kormányfő lakosztálya alá telepített pokolgép robbanása öt embert megölt és több mint harmincat megsebesített. „Ez most a legbiztonsá­gosabb hely Angliában” — állapította meg Sir Ian McLeod, A tory pártérte­kezlet elnöke a tanácskozás négyezer küldöttének biztonságát óvó rendkívü­li rendőri-katonai védőőrizetre utalva. A szigetország történetének legna­gyobb szabású biztonsági művelete sem védte meg a tory nagytanácskozást a „Brighton-erőd” falain belül robba­nó politikai petárdáktól. Leon Brittan és John Biffen, Thatcher asszony két volt kabinetminisztere, a konferencia előestéjén elhibázottnak nyilvánította a kormány idei költségvetését. A fel­gyorsuló inflációt a gazdasági sikereket fenyegető legsúlyosabb veszélynek mi­nősítették és gyakorlatilag lemondásra szólították fel Nigel Lawson pénzügy- minisztert. A növekvő gazdasági gondok és kör­nyezetvédelmi problémák mellett elő­reláthatólag az Európai Közösséggel kapcsolatos „euro-politika” iránya ke­rül a vita középpontjába. KÖSZÖNTÉS A napokban a megyei pártbizottság székházában bensőséges ünnepség keretében köszöntötték Szabó Imrét, a bajai járási pártbizottság egykori első titkárát 70. születésnapja alkalmából. A megyei testület jókívánságait dr. Szabó Miklós megyei első titkár tolmácsolta. Grósz Károly fogadta az iraki tervezési minisztert Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Szamai Madzsid Faradzs iraki tervezési minisztert, a magyar—iraki gazda­sági együttműködési állandó vegyes bizottság iraki társelnökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, a vegyes bizottság magyar társelnöke. Jelen volt Mohamed Ganim Al-Annaz, az Iraki Köztársaság kijelölt budapesti nagykövete. A párt főtitkárának interjúja a tengizi beruházásról A Vegyépszer Vállalat üzemi újságjában, a Vegyépszer Dolgozók Lapjában kedden egész oldalas interjú jelent meg Grósz Károllyal. A lap munkatársainak tudomása szerint ez az első alkalom a magyar sajtó történetében, hogy a párt főtitkára, miniszterelnök inteijút ad egy vállalati újságnak. A jamburgi egyezmény alapján hazánkra háruló kötelezettségeknek bő teret szentel az írás, hiszen a Vegyépszer e munkák fővállalkozója. Grósz Károly leszögezi: — Tengiz megítélése nem változottt, a vállalkozás kölcsönösen előnyös. Az utólagos számítások szerint ez is a viszonylag leggazdaságosabb módja növek­vő gázszükségletünk kielégítésének. Minden más megoldás ennél drágább lenne, csak megismételhetem korábbi kijelentésemet, miszerint sajnálatos, hogy nem tudunk nagyobb részt vállalni ebből a beruházásból — hangsúlyozza az interjú­ban. A miniszterelnök tudomása szerint a Vegyépszer és a mintegy negyven alvállal­kozó magyar vállalat jól szervezetten, jó minőségű munkát végez Tengizben. A nehéz éghajlati feltételek ellenére a termelékenység meghaladja a hazait, s az óriási munkaerő-koncentráció igen komoly szervezési, irányítási feladataival is jól megbirkózik a Vegyépszer. A beruházást bíráló magyarországi megnyilvánuláso­kat Grósz Károly úgy ítéli meg, hogy azok egy részét jószándékú aggodalom táplálja; az ország nehéz helyzetében helyes-e ilyen nagy összegeket lekötni energe­tikai beruházásra. Ebben a tájékoztatás hiányai is tükröződnek. Az ellenvetések egy kisebb része a politikával való szembenállásból fakad, s ez esetben Tengizt egyesek csupán ürügyként használják fel. Végezetül Grósz Károly ismételten biztosítja a Tengizben dolgozó mintegy ötezer magyar munkást, hogy tevékenysé­gük rendkívül hasznos, erőfeszítéseikre szükség van, s fegyelmezett munkájukkal egyúttal hazánk jó hírét is öregbítik. (MTI) Népsza vazás Algériában? Az algériai kormány népszavazás­ra kívánja bocsátani azt a politikai reformtervezétet, amelyet Sadli Ben- dzsedid elnök terjesztett elő hétfő esti televiziós beszédében. A hhviz algé­riai kormány párizsi képviselője kö­zölte, ugyanakkor nem tudta meg­mondani, hogy a .népszavazást mi­korra tervezik. Sadli Bendzsedid beszédében gyö­keres — akár az állam alkotmányos ésJntézményi alapjaira is kiterjedő — politikai reformokat helyezett ki­látásba, hogy ezzel próbáljon véget vetni az egy hete tartó véres zavargá­soknak. Ugyanakkor leszögezte, hogy a megmozdulások ellenére foly­tatni kívánják a gazdasági szigor po­litikáját, Ahmed Ben Bella egykori* elnök Sadli Bendzsedid televiziós beszéde után röviddel úgy vélekedett, hogy a beszéd nem fogja megnyugtatni a tö­megeket. Ait Ahmed, az algériai kor­mánypárt egyik alapítója szerint is megkésettek és elégtelenek Sadli Ben­dzsedid ígéretei azután, hogy hétfőn a katonák a tüntetők közé lőttek. A francia TV5 televíziónak adott nyi­latkozatában Ait Ahmed a zavargá­sok további súlyosbodását jósolta, megegyezve,'hogy tudomása szerint Algírtól keléire, Kabíliában keddtől 48 órás sztrájkot hirdették meg. Sadli Bendzsedid televíziós bészéde után mindazonáltal több algériai vá­rosból is az elnököt éltető tüntetések­ről érkeztek jelentések. Az algíri magyar nagykövetség és kereskedelmi kirendeltség folyama­tos értesítései alapján a Külügymi­nisztérium arról tájékoztatott, hogy az Algériában dolgozó magyar ál­lampolgárok és családtagjaik egész­ségesek, jól vannak, a magyar kül­képviselettel kapcsolatban állva fe­gyelmezetten végzik munkájukat Robbanás Nagyobb demokráciát, Kaliforniában autonómiát sürget a Lett Népfront Ketten meghaltak, négy ember pedig megsérült egy hétfőn történt robbanás során Kaliforniában. A szerencsétlen­ség a Los Angeles közelében fekvő, Santa Fé Springs-i „Reinhold Industri­es” repüléstechnikai berendezéseket gyártó üzemben történt. A robbanást egy üzemanyag-elegyí- tő tartályban fellépő túlnyomás okoz-' ta. A baleset következtében az üzem egy része teljesen romba dőlt, a kör­nyék mintegy hatszáz házában pedig megszűnt az áramszolgáltatás. Nagyobb demokrácia és köztársasági autonómia sürgetésével ért véget hétfőn a Lett Népfront alakuló kongresszusa, s az új tömegszervezetnek támogatást ígért Lettország Kommunista Pártja. A szovjet köztársaságok szuverenitásáért, gazdasági, kulturális önállóságáért szállunk síkra — jelentette ki hétfői sajtóértekezletén Dajnis Ivans 33 éves újságíró, akit hétfőn választottak meg a népfront elnökévé. Ugyanezen a sajtóértekezleten Janis Vagris, a párt első titkára kifejtette, hogy a kommunistáknak és a népfront tagjainak közösek a céljaik. Hangsúlyozta, hogy az új szervezet a peresztrojka eszméinek, a demokrácia, a glasznoszty és a huma­nizmus elveinek valóra váltásában látja célját, s a párt nem tekinti a népfrontot ellenzéki pártnak. A népfront egyik tagja, Janis Skapars irodalomkritikus viszont jelezte, hogy a párt és a népfront között kemény párbeszédre1 kell számítani. A sajtóértekezleten elhangzott az is, hogy a népfront saját lapot kíván indítani. Ántikrisztusnak nevezte a pápát A Kelet felé kiszélesített európai integráció, az „ateista humanizmus s a vallás versengése”, továbbá Európa természeti kincseinek védelme mellett szállt síkra Stras- bourgban, az Európai Parlament keddi ülésén II. János Pál katolikus egyházfő. Az ülésen kivezettették a terem­ből Ian Paisley észak-írországi protestáns lelkészt, aki mint európai képviselő, a vendéglátó szerepével kevéssé összeillő módon, 1 középkori vallásháborúk szellemét idézve, „Ántikrisztusnak” nevezte a pápát. II. János Pál négynapos elzász-lotaringiai útjának utolsó napján kereste fel az Európai Parlamentet, amely ünnepi ülésen fogadta az „egyesült Európa fővárosá­ban”. A pápa, aki egyben a vatikáni állam fejé, állást foglalt égy olyan szuverén és kiszélesített Európa megte­remtése mellett, amely Kelet-Európa népei felé is nyitott, s kitölti a földrajz és a történelem által biztosított dimen­ziót. A katolikus egyházfő elismerően méltatta a nyugat­európai integrációs törekvéseket, konkrétan az Európai Közösségek 1992-re tervezett egységesítését és a mága módján hozzászólt ahhoz a vitához is,.amelyet Margaret Thatcher brit miniszterelnök szeptemberi bruges-i beszé­de indított el — ebben a „Vaslady” elutasította áz „euró­pai egyesült államok” gondolatát. 1992 Európája, amely felszámolja a belső kapcsolatok korlátáit, nemhogy nem fogja veszélyeztetni | közösség népeinek identitását, ha­nem éppenséggel képes lesz arra, hogy igazságosabban' biztosítsa valamennyi régiójának jogait, nevezetesen kul­turális téren, vélekedett II. János Pál. A pápa beszédének kezdetén került sor Ian Paisley észak-írországi protestáns lelkész élőre bejelentett rend­zavarására. Paisley, aki az Európai Parlament tagja, már előzetesen is tiltakozott a katolikus egyházfő meghívása ellen és közölte: félbe foga szakítani a beszédet —amire Lord Plumb, a palament elnöke kilátásba helyezte, hogy a térerüőrökkel fog'a kivezettetni. Mindketten beváltot­ták ígéretüket. A protestáns szélsőségesek vezetője á pá­pa első, angolul elmondott szavai után felállt és nagy piros plakátot tartott az ülésről helyszíni közvetítést adó kamerák felé, ezzel a szöveggel: „II. János Pál az Antik- risztus” — és hangosan kiabálta is a szöveget. A tereniő- rök kitépték kezéböl a feliratot és kituszkolták. A pápa némán várta az incidens végét, majd amikor a rendzava­rét elvezették, folytatta beszédét. Vita a nepfrontmozgalom feladatairól (Folytatás az 1. oldalról) erősödni látszanak azok a remények, hogy megint, mint már annyiszor, „lesz magyar újjászületés”. Másfelől nem várt, kellemetlen meglepetések is érnek ben­nünket. A bizalomszerzés és a bizalom- vesztés sajátos hullámverésében eve­zünk. Ilyen viszonyok között érzékelhe­tővé válik az az ellentmondás: az új társa­dalmi stratégiá, amely a pártértekezleten kapott markáns megfogalmazást, a ma­gyarok többsége számára nemcsak von­zó, hanem olyannak is tűnik, amely köré kialakítható egy új nemzeti összefogás. Ám eközben egyelőre csak a szülés kínjai érzékelődnek, rosszabbodik az emberek jelentős részének társadalmi helyzete, s ezzel együtt a közérzete. Felelősségteljes, próbatevő korban, emberhez méltó leckék közepette élünk. Évtizedünkben bebizonyosodott, hogy az oly régóta szükséges gazdasági reform csak a politikai intézményrendszer re­formjával kiegészítve bontakoztatható ki. Ma úgy tűnik, hogy ez is kevés. A gaz­dasági reformot lejárathatja a gazdaság teljesitményhiányos állapota, a teljesít­ményelv erősítése pedig csa.k társadalom- politikai reformmal fokozható. Ugyanez vélhető a demokratizmusról is, amely a szociális értékek érvényesülése és a gaz­daság teljesítőképességének növekedése nélkül csak ige marad, rosszabb esetben demagógiává fajulhat. Nyomatékkai szólt arról, hogy az út­keresés időszakában élünk. Ennek az út­keresésnek a célja a történelmi perifériára sodródás megakadályozása, a felzárkó­zási lehetőségek megalapozása, a konk­rét cselekvés irányainak kijelölése, a cse­lekvés szervezése. Az útkeresés bizonyta­lansággal is jár, a tekintetben azonban a népfront senkit sem kíván bizonytalan­ságban hagyni: útkeresése a szocializmus szolgálatában áll! A felemelkedés-biztos alapjainak létrejöttéhez teljesítőképe- sebb gazdaság kell, szociális értékeket ér­vényesítő, műveltséget növelő közössé­gek kellenek, és demokratikusan műkö­dő politikai mechanizmus szükséges. Rámutatott: a versenygazdaság kifej­lődését, az igazi piac épülését, a verseny­semleges szabályozást, a tulajdoni viszo­nyok átalakulását, a teljesítményelv érvé­nyesítését ideológiailag is támogatni kell. Félreérthetetlenné, kell tenni, hogy az egyenlősdi nem a marxizmusból szárma­zik, a vele való szakítás tehát nem is jelent szembefordulást azzal. A népfront nem ideológiai alapon, ha­nem a közös, átfogó nemzeti érdekek je­gyében törekszik az összefogásra—han­goztatta a HNF OT főtitkára. A mozga­lom nem kezdeményez ideológiai vitá­kat, de ha ilyenek felmerülnek, nem rejti véka alá a véleményét. Ezt a jövőre nézve is követendő elvnek tekinti. A Hazafias Népfront történelmi, küldetését éppen a nemzeti összefogás erősítésével, ha kell újraszervezésével teljesítheti. Új, a mai kor követelményeivel megfe­lelően számoló gondolkodásmódra van szükségünk, olyan szocializmusképre, amelybe a másként gondolkodók is beraj­zolhatják az általuk elképzelt vonásokat. — Félreérthetetlenül vállaljuk, hogy társadalmunk legszervezetebb, legössze- fogottabb ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt, a népfrontmozgalomban is meghatározó szerepet tölt be. Ahogyan nem ismerünk kommunista vonásokat nélkülöző szocializmusfelfogást, képte­lenségnek tartünk egy kommunista rész­vételt nélkülöző népfrontot. A pluraliz­mus csak „népfrontos” pártpolitika bázi­sára támaszkodhat, kiépült népképvise­leti intézményrendszerrel, az Országgyű­lésnek felelős kormányzattal, egyenran­gú szerepet betöltő—adott esetben párt- jellegű funkciókat is felvállaló — társa­dalmi szervezetekkel, tömegmozgalmak­kal, közösségi szervezetekkel. Végezetül Huszár István kitért arra is, hogy a népfront következetesen síkra- száll a nemzet identitásáért, amely elkép­zelhetetlen a történelem újbóli birtokba vétele nélkül. A vitában elsőként Szatmári Nagy Im­re, a HNF OT nyugalmazott titkára kért szót. Hangoztatta: a népfrontmozga­lomnak az MSZMP egyenrangú partne­reként kell működnie. Fontos, hogy a párt a vezető szerep meghirdetett elveit gyakorlati tartalommal töltse meg. Pethő Tibor újságíró, a MUOSZ alel- nöke felszólalásában arra mutatott rá, hogy a gazdasági, társadalmi változások­kal változtak az érdekviszonyok is. Átér­tékelődött például az egyéni, a csoportos, az országos érdek. A népfrontnak ebben a sajátságos helyzetben kell megtalálnia helyét, funkcióját. Dr. Levendel László, az Országos Ko­rányi TBC- és Pulmonológiai Intézet osz­tályvezető főorvosa az emberi tényezők következetesebb figyelembevételét sür­getve arra figyelmeztetett: Európában az utolsók között állunk a betegségi, halálo­zási mutatókat tekintve. Javasolta egye­bek között, hogy először legalább a ki­sebb településeken alakuljanak a helyi ér­dekeket képviselő népjóléti bizottságok. Kovács Dezső, a Magyar Népköztár­saság Művészeti Alapjának főmunkatár­sa annak adott hangot, hogy szerinte a Hazafias Népfront nem tudott elég gyor­san igazodni a változásokhoz, így tekin­télye csökkent. Indítványozta, hogy a HNF Országos Tanácsa gyakrabban, legalább negyedévente ülésezzen. Pozsgay Imre felszólalása Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter vé­leménye szerint a népfront a megújulás szándékával fogalmazta meg feladatait, azokat támogatásra érdemesnek tartot­ta, s egyszersmind fontos lépésként érté­kelte. Kifejezte meggyőződését, hogy a népfrontnak nélkülözhetetlen és növek­vő szerep jut a jövő politikai szerkezeté­ben. Ehhez azonban önvizsgálatra, kellő mélységű önismeretre van szüksége tisz­táznia kell a különböző politikai szerve­zetekhez, mozgalmakhoz való viszonyát, politikai perspektívát adva a népfront­ban jelenlévőknek. Ha így közelít, prog­ramja mögé emberek százezrei, milliói sorakoznak fel, abban a korszakban, amikor a közmegegyezés igénye együtt­jár a tisztázás óhajával, éles szavakban is megfogalmazott követelésével. Pozsgay Imre rámutatott: ahogy mélyül a válság, s válnak mind szembetűnőbbé egy kor­szak lezárásának tényei, úgy és oly mér­tékben fogalmazódnak meg e követelé­sek. Megítélése szerint ez önmagában nem bomlasztó jelenség, sőt, a kibonta­kozást segítheti, ha ez együttjár az önvizs­gálattal, s a programalkotás képességé­vel. Hangoztatta: az ország jelenlegi hely­zetét nem a most tisztségben lévő vezető­ség idézte elő, viszont következményeit meg néhány esztendőn keresztül annak kell hordoznia. Ennek tisztázása azért is fontos, mert bizalom nélkül — ahogy a vitában is többen fogalmaztak — nincs előrehaladás, nincs új közmegegyezés. — A Hazafias Népfront az utóbbi években soha nem hagyott kétséget afe­lől, hogy állásfoglalásaival a reform mellé áll, azt támogatja. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartotta kiemelni, hogy a moz­galom nem élt a reformretorika félreveze­tő eszközeivel, ellenkezőleg, konfliktuso­kat vállaltbizonyos intézmények megújí­tásával. Ez tartást ad a mozgalom aktivis­táinak, választott képviselőinek. Az áíllamminiszter felhívta az országos tanács figyelmét arra, hogy az előrelépés­re most kétségtelenül a politikai refor­mok terén kínálkozik nagyobb lehetőség, mert a gazdasági mozgástér igen szűk lett. Ugyanakkor nem tekinthetünk úgy a politikai reformra, mint a gazdasági re­form egyfajta pótlékára. Hazánkban az új közmegegyezéshez az egész nép demokratikus együttműkö­désére szükség van. A kormány tisztában van azzal, hogy kisebb-nagyobb csopor­tok nem tudják megoldani az ország problémáit, ezért együttműködést kér a népfronttól, mert őszintén úgy véli, hogy más erőforrásra nem támaszkodhat. Le­szögezte: a pluralizmus, illetve a jogálla­miság elfogadásának nincs alternatívája a jövő.magyar társadalmában, nemzeti programunkban. Ez nem függ sem a ve­zető szerepet vállaló politikai párt, sem pedig a kormány akaratától—tette hoz­zá. .............. .........., ................. Pozsga y Imre annak a meggyőződésű­nek adott hangot, hogy janeproffimk ja? új alkotmányra is nágy fiCTelmet kell for­dítania, hogy támogatóként fölsórakoz- . tathassa az autonóm és önrendelkezésre képes állampolgárokat. A nyilvánosság fontosságát érintve rámutatott: ideig- óráig lehet kényszemyilvánosságot és ta- karga tással kendőzött igazságokat rejte­getni, ám azok előbb-utóbb előbukkan­nak, kínos gyötrelmet okozva résztve­vőknek és kívülállóknak egyaránt. Ezt az élményt a jövőben megtakaríthatjuk ma­gunknak, ha eleve elvi alapon fogadjuk el a nyilvánosságot—mondta befejezésül. * 5. Hegedűs László, a népfront nyugal- ' mázott titkára annak a véleményének adott hangot, hogy a társadalom széles rétegeinek bevonása, véleményük jobb ismerete nélkül nem lenne szabad elfo­gadni az előterjesztést. J avasolta, hogy az előterjesztést az országos tanács tekrntse előkészítő anyagnak, s azt a mostani ta­nácskozás után bocsássák társadalmi vi­tára. Mándi Barnabás, a Debreceni Or­vostudományi Egyetem docense kételke­dett abban, hogy valóban nőtt a népfront tekintélye azutobbi években. A felszólaló fontosnak tartotta azt is, hogy a népfront határozottan álljon ki a tiszta közéletért, vállalja programjaként e tennivalót. Röder Edit, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa közjogi bizottságának alelnöke rámutatott: az alapvető jogok gyakorlása között a kételkedés joga is megillet mindenkit. Szerinte az új köz- meggegyezés elképzelhetetlen e jog, más szóval demokrácia nélkül. Harmati Sán­dor, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke úgy ítélte meg, hogy a felhalmo­zódott gondok miatt előbbre kellene hoz­ni a népfront ÍX. kongresszusát, s ha erre nincs mód, legkésőbb a jövő év elején or­szágos értekezletet kellene tartani. Véle­ménye szerint a mozgalomnak állást kell foglalnia a demagóg, teljesíthetetlen kö­vetelésekkel szemben is, illetve azzal a tendenciával szemben, amely valótlan ál­lításokkal IS a közvélemény megtévesz­tésének szándékával — kívánja lejáratni a közéleti személyiségeket. Szerinte a népfrontnak fontos lenne azt is tisztáz­nia, hogy mozgalom marad-e vagy szer­vezetté alakul, miként rendeződik anyagi alapja. Ángyán József, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem adjunktusa szerint a népfrontnak politikai és jogi garanciákat kell kapnia ahhoz, hogy egyenrangú partner lehessen a politika alakításában. Az érdekpluralizmus kérdéskörét érintve rámutatott arra, hogy azújonnan létrejö­vő szervezetek intézményesült elismerése nélkül nem folytatható párbeszéd a társa­dalomban. Szilágyi Ákos, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem tanára a moz­galom megújítását szorgalmazta. Meg­ítélése szennt a népfrontnak a kongresz- szusra készülődve kapcsolatba kell lép­nie az újonnan létrejött, illetve létrejövő szervezetekkel, s az előkészítő munkába is be kell vonni képviselőiket. Mészáros Albert, a HNF Heves Me­gyei Bizottságának titkára rámutatott: gyors tisztázásra vár a HNF viszonya az uj szerveződésekhez. Ebben nagyobb ön­állóságra és e szervezetekkel szemben na­gyobb bizalomra lenne szükség. Fekete Gyula író, az írószövetség vá­lasztmánya nevében a Magyar Tudomá­nyos Akadémiával, a TIT-tel és a művé­szeti szakszervezetekkel egyeztetve azt javasolta, hogy a HNF hívjon össze or­szágos értelmiségi értekezletet. Nagy szükség van arra, hogy az értelmiség vég­re gondjai súlyának megfelelően hallassa szavát, különféle csoportjai egyeztessék sokszor egymás ellen kijátszott érdekei­ket, koordinálják tevékenységüket. Áz MSZMP-hezfűződo viszonyról azt mondta, hogy mindenképpen el kell sza­kadni a segédhivatali szerepkörtől. Ez a kiskorúsítas önérzetében sokakat sért. Kanyar József, a Somogy Megyei Le­véltár igazgatója javasolta, a megújulás elveiről ne az országos tanács döntsön —, erre egy rendkívüli népfront-tanács­kozás lennejogosult. István Lajos, a HNF Vas Megyei Bi­zottságának elnöke szerint dönteni kell, hogy látszat-, vagy érdemi munkát kívá- nunk-e végezni. Érdekes—mondta—, hogy a HNF-et csak fenn, országos szinten jellemzi sok formális vonás, a falvakban, a kistelepü­léseken a népfrontmozgalom ma is tény­leges politikai erő. Nagy hiba nem szá­molni ezzel a konstruktív erővel. A HNF és az MSZMP kapcsolatában helytelení­tette a partneri megjelölést. Azok, akik sok időt, energiát áldoznak a népfrontte­vékenységre, elváiják, hogy szövetséges­ként kezelje őket a párt. Változásra van szükség abban is—vetette fel —, hogy a párt egységesen értelmezze mindenhol a HNF funkcióját. Szűnjék meg az, hogy ahány helyi pártszervezet, annyiféle értel­mezés létezzen. A vitában felszólaltak még: Knoll Ist­ván és Soltész István, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Szabó György, a HNF Budapesti Bizottságának alelnöke, Mol­nár József, a Kiosz elnöke, Zay László és Szécsi Éva meghívottak, Karkos A ttiláné fényező, dr. Szirtesi Zoltán körzeti orvos, az Országos Cigánytanács elnöke, Ben- csik István, a NHF OT nyugalmazott fő­titkára és Benczik Vilmos, a Budapesti Tanítóképző Főiskola docense. A vitában elhangzottakra válaszolva Huszár István kifejtette: szükség van ar­ra, hogy anépfront szigorú önvizsgálatot \ tartson, nem minősítheti egyedül önma-. gat, déaz önértékelést nem is takaríthatja! meg. Azokkal a hozzászólókkal vitat­kozva, akik szerint a népfrontmozgalom megtorpant, hangsúlyozta: a népfront ott van a társadalom valamennyi terüle­tén, együtt rezdül a nép gondolkodásá­val, nincsen olyan társadalonípolitikai kérdés, amellyel ne foglalkozna. A ma­gyar népfrontmozgalom ízig-vérig a tár­sadalmi fejlődés terméke, torzulásaival, zökkenőivel, fellendüléseivel együtt. Ere­detiségét jelzi, hogy másutt nem lehet ta­lálni ugyanilyen mozgalmat, ezért nem szabad hagyni, hogy elszegényedjék a népfront tevékenysége. Az országos tanácsnak sokat kell ten­nie ezért, hogy a valós politikai, gazdasá­gi, kulturális folyamatoknak a népfront tevékeny alakítója legyen—hangoztatta a főtitkár. Figyelemmel kell kísérnie a társadalmi reálfolyamatokat, hogy befo­lyásolhassa is ezeket. A népfront nem mondhat le arról, hogy lényeges kérdé­sekben autonom véleményt formáljon, il­letve, ha kell, alternatív javaslatokat fo­galmazzon meg a politikai döntések elő­segítése érdekében—mutatott rá Huszár István. Ugyanakkor méltatlan szerepre nem vállalkozhat a mozgalom, tudniillik arra, hogy egy, már meghozott politikai döntés szentesítője legyen. Megfontolásra érdemes javaslatnak tartotta, hogy a jövő év elejére hívjon ösz- sze értelmiségi tanácskozást az országos tanács. Végezetül indítványozta: a mos­tani vitaanyagot —? a vitában elhangzott észrevételekkel gazdagítva—terjesszék a népfrontba tömörült tagszervezetek elé konzultáció céljából. így a népfront he­lyéről, szerepéről a következő kongresz- szusig jól kiforrott véleményt alkothat­nak a mozgalom résztvevői. Az országos tanács — három tartóz­kodással —r elfogadta a főtitkár javasla­tát. Az ülés végén Molnár Béla országos titkár bejelentette: befejeződött a gyüle­kezési és az egyesülési jogról szóló tör­vénytervezetek társadalmi vitája. Mint­egy 1300 vitafórumot szerveztek, s eze­ken hozzávetőleg 30 ezer állampolgár vett részt. A tartalmi értékelést a HNF Országos Elnökségének közjogi bizott­sága végzi el, a népfront álláspontját az országos elnökség október 2 í-ei ülése elé teijesztik. Hamarosan megkezdődik a választási törvény módosításáról szóló törvényter­vezet társadalmi vitája. A törvényjavas­lat teljes szövegét október 15-én közli a Magyar Hírlap, s a központi napilapok, illetve a megyei lapokegy rövidített válto­zatot jelentetnek meg. (MTI) MIHAIL GORBACSOV FOGADTA AZ OSZTRÁK KANCELLÁRT Mihail Gorbacsowal tárgyalt ked­den a moszkvai Kremlben Franz Vra­nitzky osztrák kancellár. A zsúfolt. programot lebonyolító osztrák politi­kus ezt megelőzően, délelőtt, előbb szűk körű megbeszélésen, később a kí­séretében lévő vezető osztrák üzletem­berek bevonásával, több mint kétórás tárgyaláson tekintette át a szovjet- osztrák gazdasági együttműködés kér­déseit partnerével, Nyikolaj Rizskov miniszterelnökkel. Nyikolaj Rizskov és Franz Vranitz­ky a Kremlben tartott tárgyalások zá­róakkordjaként aláírta a szovjet—oszt­rák közös űrrepülésről szóló megálla­odást. Ennek értelmében a közeljövő­én— a szovjetunióbeli kiképzést kö­vetően —-'osztrák űrhajós utazik majd a világűrbe szovjet űrhajón. Franz Vranitzky és felesége este a moszkvai Nagyszínház előadását te­kintette meg Nyikolaj Rizskov és fele­sége társaságában.

Next

/
Thumbnails
Contents