Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-11 / 243. szám

1988. október 11. • PETŐFI NEPE • 3 VÁLÓOKOK — KÜZDELEM A LAKÁSÉRT — GYERMEKELHELYEZÉS — CSALÁDJOGI PEREK TAPASZTALATAI Minden harmadik házasság., § Beszélgetés a kiskunhalasi bíróság elnökével > Társadalmi viszonyaink gyors változásával a jogi szabályozás is igyekszik lépést tartani. Jelentős új törvények előkészítésének, megalkotásának lehetünk tanúi épp ezekben a napokban. .Több területen pedig már a gyakorlatban vizsgáznak a megújított jogszabá­lyok. Köztük a módosított családjogi törvény, mely tavaly júliusban lépett életbe. — Milyen tapasztalato­kat hozott az első év? — Erről beszélgettünk dr. Visz- megSándornéval, a Kiskunhalasi Városi Bíróság elnö­kével. — A napokban hallottam egy felszólalást a városi tanács ülésén. A fiatalok növekvő arányú bűnözéséről folyó vitában érdekes összefüggésre hívta fel a figyel­met: a fiatalkori bűnözés és a válások számának növe­kedése között. A két jelenség eszerint összefügg? — Nem én fedeztem fel az összefüggést. Teljesen •nyilvánvaló, hogy a csonka családban kevesebb ideje marad a szülőnek a gyereknevelésre. Ráadásul ezeket a gyerekeket már a házasság felbomlásának időszaká­ban ahnyi lelki sérelem éri, hogy sokkal védteleneb­bek, sérülékenyebbek. Mi ugyan nem tárgyaljuk a fiatalkori bűnelkövetők ügyeit, viszont a másik oldalt, a házasságok felbomlásával kapcsolatos problémákat nap mint nap tapasztaljuk. — Milyen a Kiskunhalas környéki családok élete? —- A bíróságunkhoz érkező évi másfél ezer polgári ügy 55-60 százalékú családjogi tárgyú per. Már 1980- ban megdöbbentő adatot tártunk fel: a városban és körzetében minden három házasságkötésre jutott ak­kor egy válás. A helyzet azóta sem javult. — A megújított családjogi törvény próbálja fékezni a válások növekvő számát. Milyen sikerrel? — Tavaly, közvetlenül a bevezetés előtt valamivel nőtt a bontóperek száma, azután a hatályba lépést követően néhány hónapig kevesebben jelentkeztek, majd ismét beállt nagyjából a korábbi szintre. Vala­mivel kevesebb ugyan az ügy, viszont míg tavaly első félévben az elindított bontóperek 60 százaléka, az idén már 69 százaléka végződött válással. — Mi manapság a leggyakoribb válóok? — Tapasztalataim alapján mondhatom, hogy to­vábbra is előkelő helyen áll az alkoholizmus. De míg korábban ez a férfiakra volt jellemző, mostanában, egyre gyakoribb a nők italozása is. Tudomásul kell azt is vennünk, hogy az anyagi nehézségek új módon jelentkeznek a házasságot megrontó okok között. A mai fiatalság a szülői háznál jó körülmények között él. Amikor azután házasságot kötnek, komoly nehéz­séget jelent az önálló otthonteremtés. A szülők anyagi segítségére továbbra is szükség van, de ez magával hozza, hogy beleszólnak a fiatalok életvitelébe. A leg­kisebb alkalmazkodási hiány is a kapcsolat megrom­lásához vezet. — Sokat hallani az „építkezés miatti” válásokról. — Valóban tipikus válóok. Az építkezés, különö- [ sen faluhelyen az önálló otthonteremtés egyetlen jár­ható útja. A fiatalok többletmunkát vállalnak, aztán belefognak az építkezésbe. Ekkorra általában meg­születik az első gyerek. A feleség a gyereket gondozza, a férj a gyes miatt még többet dolgozik. Hajnalban megy el és késő este hullafáradtan, és gyakran spicce­sen érkezik meg, hiszen nincs mester, akit ne kéne megkínálni valamivel. Hogy áll a ház?—túl hosszú ideig ez az egyetlen kérdés a házastársak között. Saj­nos gyakori, hogy amint kész az új ház, rögtön meg­kezdik az osztását. I — Új jogi feltétel a közös megegyezéses válásnál a vagyonközösség megszüntetése. — Ha a peres felek reálisan gondolkodnak, ez a forma igen előnyös. Mert ha az ingóságokon kívül a közös ingatlanra is egyezséget kötnek, ezzel akár húsz-harminc ezer forint illetéket is megtakaríthat­nak. Persze itt is vannak komoly nehézségek. Például' az, hogy túl nagyok a házak. — Meglepő, amit mond. Ez miért akadály? ' -^Két-három éve még a mi környékünkön óriási, többszintes házakat építettek. Most derül ki, hogy hiába alkalmas méretű két családnak is, mivel nem erre tervezték, nehezen használható megosztva az épület. Az értékesítése pedig szintén megnehezedett. — A küzdelem rendszerint a lakásért folyik. Mit tesz, mit tehet ilyen esetben a bíró? — Elmondhatom, hogy minden házasság felbomlá­sa anyagilag is maximálisan hátrányos helyzetbe hoz­za a feleket. Népgazdasági szinten is hátrányosan hat. Érdemes lenne megnézni például, hogy a tanácsi bér­lakásokban a kiutalás után egy évvel hányán laknak az eredeti állapotban. Vagy itt Halason, az új kertvá­rosban hányán húzódtak mostanra külön sarokba. Egymás részét általában nem tudják megváltani. A hatályos jogszabályok szerint pedig a jóhiszemű jogcím nélküli lakó elhelyezéséről a tanács köteles gondoskodni. Az ilyen ítéleteinket azonban a feltéte­lek hiánya miatt egyszerűen nem hajtják végre. Ezt a kérdést az új szabályozás sem tudta a helyére tenni. — A másik kritikus pont a válásoknál a gyermekel­helyezés. Kihez kerüljön a gyerek: az anyjához vagy az apjához? — Akinél jobb feltételek között nevelkedik. De ez részben korosztályi kérdés. Korábban ugyanis a férfi­aknak igényűk sem volt a gyerekre. A mostani 35-40 évesek viszont már bekapcsolódtak a gyermekneve­lésbe. Természetesen amint a férfiaknál felmerült az igény a gyermekre, a bíróság is másként kezdett fog­lalkozni a kérdéssel. Manapság egyre több az olyan gyermekelhelyezési per, ahol megnehezült a döntés. Gyakran mindkét fél alkalmas a gyermek nevelésére, megfelelő környezetet tud biztosítani. Rákényszerü­lünk alkalmanként, hogy a gyereknek a szülőhöz való kötődését szakértővel kutassuk.-Külön probléma a gyermektartási díj. Nehezen tudjuk a kötelezettek jövedelmét megállapítani. Itt is gyakran szakértőt kell igénybe vennünk. Abba az irányba tartunk az új szabályozás alapján, hogy a tartásdíj összegét a gyerekek szükségleteinek a szintjé­hez igazítsuk és ne a szülő jövedelméhez. — Ha perre kerül a sor, ritka, hogy valaki ne lenne vesztes. A módosított törvény épp ezért új jogintéz­ményt is bevezetett: a bontóper előtti meghallgatást. Mi erről a tapasztalata? — A törvényalkotó elképzelése az v&lt, hogy a házastársak megbeszélése a bíró előtt alkalmas lehet a problémák feltárására, az esetleges megegyezésre. Mi komolyan vesszük ezt a szándékot, s próbáljuk megmenteni az olyan házasságokat, ahol még látunk reményt, hogy rendeződhet a kapcsolat. Mióta peren kívüli eljárásban kerül sor a békítő meghallgatásra, ezt a munkát nálunk én magam végzem. Meg kell mondjam, pesszimista vagyok. Egy év után úgy lá­tom, hogy az új intézmény nem hozza a várt ered­ményt. Semmivel sem több a békülés, mint korábban, amikor még a tárgyalóteremben folyt a békítés. A tár­sadalomnak, a gazdasági helyzetnek kellene változ­nia, a családok tömeges felbomlásának okai ugyanis mélyen mai viszonyainkban gyökereznek... Lovas Dániel EGYÜTT, RÁTERMETT EMBEREKKEL KÖNNYEBB! 9 Az új úton közle­kedők biztonságáért dolgozik a markoló­gép. Kömpöcön nyugodt az ősz 9 A magánkereskedő üzletével javított az élelmiszer-alapellátáson. Szegedi felvá­gottakkal és kisteleki kenyérrel várja a vevőket. (Méhesi Éva felvételei) 9 Dr. Terentyák Júlia (balra), asszisz­tensével Csurgó István fogát hozza rend­be. N em esik hangos szó, éli megszo­kott hétköznapjait a küencszáz- ötven ember Kömpöcön. Hogy hogy nincs zsörtölődés? Mitől ez a békesség, amit a járókelők arcán vélek felfedezni?MjíkkéTdezgetem ma­gamban, azután, hogy ezen az őszön már nem egy, szinte késhegyig menő vitát hallgattam végig más települések ügyes-bajos dblgairól. Fogászati ellátás helyben Sejtésemet az itt lakók nyugalmáról rövidesen a bizonyosság váltja fel, amint körülnézünk a faluban. Kapóra jön az alkalom, hogy ma délután vár­ják a tanácsházára Kiskunmajsáról dr. Terentyák Júlia fogorvost. Tavaly már­cius óta — hetente egyszer, kedden dél­után — jár ki a városi jogú nagyköz­ségből, hogy e fontos egészségügyi szolgáltatásból a kömpöciek se marad­janak ki. Belépve a rendelőbe, az or­vost Sipos Istvánná asszisztenssel mun­kában találjuk. Nem látjuk nagy betűkkel felírva a tanácsnál sehol: a lakosság ellátása ki­emelt feladat, mégis ez jellemző Köm- pöc hétköznapjaira. A fogászon kívül havonta kétszer szülész és nőgyógyász, egyszer pedig gyermekorvos tart rende­lést. A népességen belül magas, majd­nem négyszáz a tanyákon élők száma. Közülük és a belterületen huszonkilen­cen részesülnek szociális étkeztetésben s házi gondozásban. Hozzájuk minden délben egy Lada Niva gépkocsi indul az ebéddel. Az autó itt valóban nélkü- lözhetetlen, hiszen á legtávolabbra eső külterület, Felső-Kömpöc a falutól négy és fél kilométer. Járdaépítők Keresi s megtalálja az utat a jobb élet- körülményekhez a tanács és a lakosság. Ezt mindjárt szó szerint is vehetjük, hi­szen már hozzáfogtak a Kömpöcöt Csó- lyospálossal összekötő út építés előtti egyengetéséhez. Azért, hogy az úttest később ne süllyedhessen meg. Csongrádi Lajos és G. Kovács Sándor gépvezetők nekiláttak a Petőfi utcában egy nem könnyű feladatnak. A Kiskunmajsai Víztársulás két dolgozója markológép­pel kiemelte annak a régi szivattyús kút­nak a gyűrűit, amely másképp veszélyez­tette volna a közlekedők biztonságát. A földmunkások jól dolgoztak. Óvato­san irányították a markolót, hogy a mel­lettük lévő ház kerítése ne sérüljön. Az őszi esőket és a hóesést sem vár­ják tétlenül Kömpöcön. Több utcában, mind a két oldalon, kész a járda. Egy hete a Kossuth és a Táncsics utcai jár- daépitők igyekeznek kihasználni a jó időt. Dróthálóval körülkerítik a sze­méttelepet. A művelődési ház és a tűz­oltószertár felújításával végeztek. Ki­cserélték az iskolai tornaterem padlóját is. Telefonközpontjuk már távhívásos rendszerű. Jövőre URH adó Vevőt vá­sárol a tanács, s takarékszövetkezettel bővítik a szolgáltatásokat. A lakosság pártján A lakók ellátásával és a hétköznap­jaikat érintő kérdésekkel — Papp Jó­zsef mellett, aki tizenkét esztendeje tár­sadalmi tanácselnöke a községnek —i olyan emberek foglalkoznak a tanács­nál, mint a negyedszázada vb-titkár Beregszászi Istvánná; az 1965-től itt dolgozó Szakácsi Ferencné igazgatási, s a néhány évvel később idekerült Csó- kási Sándomé adóügyi főelőadó; vagy például a tizenkilenc éve mezőőr Csáki Lajos, aki egyúttal a végrehajtó bizott­ságnak is tagja. Egyikük sem tesz laka­tot a szájára, amikor a falubeliek párt­jára állnak valamilyen dologban. Szakácsiné megemlíti: — Az ABC-ben sokféle árut lehet kapni — olyanokat is, amelyekért ré­gebben Majsára vagy Halasra kellett utazni —, de a sütőipari termékek kö­zül a kifli akárcsak a dorong. Formát­lan és íztelen. A magánkereskedő Szegeden és Kisteleken vásárol Ám nem elég valamit csak hangoz­tatni. Tenni is kellett érte, hogy javul­jon a naponta fogyasztott élelmiszerek minősége. Ezért esett a választás Szan- ka Péter magánkereskedőre, aki az élelmiszer-forgalmazásba felfrissülést hozott. Érdemes a Táncsics utcai üzlet gaz­dag áruválasztékát szemügyre venni. Tizenkétfajta felvágott és 11 -féle tejter­mék a hűtőpulton. Gusztusos vala­mennyi. A felvágottakat a Szegedi Sza­lámigyárban az előző este készítették. Ezek ugyanolyan gyorsan eljutottak Kömpöcre, mint a finom, sokat dicsért kenyér Kistelekről, ahonnét a boltos ma már két szállítmányt hozott. ízlik a fogyasztóknak a kisteleki kifli is. — Akkor ettem utoljára ilyen jót —mutatja az egyiket egy bácsi —, ami­kor még legény voltam. Szanka Péter még hozzáteszi: — A jó minőségű árut könnyebb eladni. Ha valamiből már kevés van, megyek és pótolom. Nálunk nem for­dulhat elő olyan, hogy v- nincs! Kohl Antal MESE ÉS VALÓSÁG Tiszán innen, Dunán túl, ahol a kurtafarkú malac túr, van egy falu. Abban a falu­ban van egy ház. Abban a házban lakik egy körzeti ál­latorvos. Úgy élt-éldegélt sok éven át abban a faluban az a kör­zeti állatorvos, mint a többi faluban a többi körzeti állat­orvos. Kora reggel hóna alá csapta táskáját a vizsgálati műszerekkel, meg az orvos­ságokkal és sietett a betegei­hez. Kikúrálta a csacsit a számárköhögésből, megecse­telte a kakas berekedt tor­kát, hogy újra szépen kuko­rékolhasson. Megvigasztalta a depressziós pacit, hogy né búsuljon, egyáltalán nem na­gyobb a feje a kelleténél. Megállapította, hogy a ku­tyának már kutyabaja sin­csen. Értette a dolgát a mi dok­torunk. Olyan jól értette a dolgát, hogy egyszeresük — elfogyott a dolga! Makk- egészséges lett a körzetében minden jószág! Kacagott az állatorvos egyik szeme, sírt a másik. Már hogyne sírt volna, ami­kor munka nélkül maradt. Rossz ez annak, aki szereti a munkáját. Gondolt egy nagyot az ál­latok aranykezű gyógyítója. Ha nincs beteg jószág, hát majd lesz! Azt találta ki, hogy kitalált magának egy beteg tehénkét. Egy Fantom- Riskát. Képzeletben ezt vizs- gálgatta, kopogtatta, istá- polta. Amíg csak ki nem múlt szegény. Képzeletben. Akkor mi mást tehetett, kitalált ma­gának egy másikat. Aztán egy harmadikat, negyedi­ket ... Nagyon jó fantáziája volt a doktor úrnak, bizakod­va nézhetett a jövőbe. II. A somogyi rendőrség nem mindennapi ügyet göngyölí­tett fel a közelmúltban. Egy körzeti állatorvos hamis ál- latkárjelentő lapokat töltött ki. Ez magyarul azt jelenti, Ihogy igazolást adott gazdák­nak, hogy elhullott a szarvas- marhájuk, pedig nem is hul­lott el. Volt olyan ügyfele, aki évtizedek óta nem is tar­tott állatot. Az állatorvos még kezdőlapot is kiállított. Mettől meddig „kezelte” a beteget, mi volt a. baja stb. A biztosító pedig fizetett. Kö­zel negyedmillió forintot. Alig három év alatt. A kártérítés egyharmadát a doktor úr megtartotta ma­gának, egyharmadát a bizto­sítási ügynök kapta, a fenn­maradt részt a láthatatlan ál­latok „tulajdonosai”. III. Sajnálatos módon minded­dig nem értesültünk arról, hogy a láthatatlan jövedel­mek után fizettek-e adót az érdekelt felek. Ha fizettek, elég rosszul tették. Hisz nem a jövedelmek voltak láthatatlanok, hanem a marhák! Kürti András KORSZERŰTLEN VAGYOK Luxus vagy szükséglet — Olcsó, de kinek? A minap rá kellett döbbennem: kor­szerűtlen vagyok. Ez annál is inkább kellemetlen, mivel a korom csöppet sem indokolja. Mégis, e megállapításnak helyesnek kell lennie, hiszen nap nap után olva­sok, hallok arról, hogy mi, magyarok egészségtelenül táplálkozunk. Élenjá­runk a szív- és érrendszeri megbetege­désekben. Nem kevesen súlyfeleslege­ket cipelnek magukon. Eközben pedig hallani sem akarunk a korszerű'táplál­kozásról. Nem vagyunk hajlandók le­mondani a zsíros ételekről, a már el- avultfőzési szokásainkról. Pedigújabb és újabb egészséges élelmiszerekkel lep meg bennünket a kereskedelem. Azeffajta újdonságokat beharango­zó cikkek végéről olykor még néhány neheztelő szó sem hiányzik. -L Meg kell vallanom, hajlamos vagyok ma­gamba mélyedni, igazat adni a szerző­nek, esetenként önkritikát gyakorolni. Ám hamar felocsúdom, ha az űrietek­ben szemtől szembe találkozom az úgymond korszerű termékekkel. Mert bizony bárhogy is forgatom például a saláták készítéséhez ajánlott kiváló fűszert, a tökmagolajat, annak az ára akkor is 114 forint marad. Egy 40 dekás müzli testvérek között is 65,50. Az Abonett kenyér 250 gramm­jáért 31,80-at kérnek. De az egyszerűbb megoldásoktól sem szabad visszariadnia egy egészsé­gét óvni szándékozó vásárlónak. Kap­ható a rozskenyér. Súlya 75-80 deka- gramm között mozog és 11 forint 80 fil­lérbe kerül. Egy azonos nagyságú, szokványos kenyeret 10,40-ért adnak. A korpakifli 10 fillérrel drágább a ha­gyományosnál. Az izletesebb halak ára 100 forintnál kezdődik. Vagy ve­gyük például a gyümölcsleveket; Ezek­nek az egészséges és közkedvelt italok­nak egyetlen literéért akár 50 forintot is elkérnek. No, most gyorsan belekukkant az ember a pénztárcájába és nem kell fej­számoló művésznek lennie ahhoz, hogy felismeije, itt valami nem stim­mel. Ekkor aztán végképp elmélyed gondolataiban, mertmost már jó lenne tisztázni, hogy a szokásai korszerűtle­nek, vagy esetleg uram bocsá, a kerese­te? Mert hát egyszerű logikámmal el tudnám képzelni, hogy épp ezek az egészséges élelmiszerek lennének a leg­olcsóbbak, és nem számítana luxus­nak, ha nap mint nap az asztalra tehet­nénk őket No igen, lehet, hogy az elké­szítésük nagyobb anyagi ráfordítást követel a gyártótól, mint a hagyomá­nyos termékeké. Valószínűleg erre pontos összeget is tudnának mondani, de hogy évente mennyit költünk az egészségtelen táplálkozás miatt orvosi kezelésre, kórházi ápolásra, már nehe­zebb kimutatni. Pedig valószínűleg a végeredmény mindannyiunk számára tanulságos lenne. Az ilyen korszerű termékekkel kap­csolatban is nyugodtan alkalmazhat­nánk az ismert elvet: a legolcsóbb a megelőzés. Most már csak azt lenne jó tudni, hogy kinek? (bencze)

Next

/
Thumbnails
Contents