Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-11 / 243. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. október 11. Sevardnadzét fogadta Mitterrand Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Párizsba érkezésekor kijelentette, hogy „a szovjet—francia kapcsolatok hatalmas potenciáljának hozzá kell járulnia a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételéhez és e folyamat visszafordíthatatlanná válásához”. A külügyminiszter a sajtó számára adott írásos érkezési nyilatkozatában kifejtette, hogy „közös európai házunk” eszméje az évek folyamán megszilárdult, ahogy „az európai biztonság és együttműködés felfogása is gazdagodott”. Mindezért tartja a szovjet kormány lét- fontosságúnak, hogy „előmozdítsuk és minőségileg magasabb szintre emeljük a szovjet—francia párbeszédet”. Sevardnadzét röviddel érkezése után az Elysée-palo- tában fogadta Francois Mitterrand elnök. A szovjet külügyminiszter már a repülőtéren közölte, hogy látogatásának egyik célja a szovjet —francia csúcstalálkozó előkészítése. Dumas francia külügyi államminiszter pedig megerősítette a sajtó előtt, hogy valóban szó van Mitterrand elnök novemberi utazásáról, s ha erre sor kerül, az elnök Bajkonurban megtekintené a szovjet— francia űrhajóspáros felbocsátását. Niksicsi tüntetők letartóztatása A Crna Gora-i rendőrség letartóztatta a vasárnap esti niksicsi tömeggyűlés és tüntetés 12 résztvevőjét. Kihallgatásukkor megállapították, hogy közülük nyolcán büntetett előélétűek jj— közölte Huszni Redzsepagics, a tagköztársaság belügyi titkárhelyettese. AKAHATA-FESZTIVÁL Az MSZMP KB üdvözlete A tájfun, a szakadó eső és a bokáig érő sár sem riasztotta el azt a közel félmillió embert, aki a hét végén részt vett a Japán Kommunista Párt napilapja, az Akahata jubileumi fesztiválján, a Tokiói-öböl partján. A lap alapításának hatvanadik évfordulóját ünnepelte szombattól hétfőig. A meghívott vendégek megtudhatták: a hétköznap 600 ezer, a hét végén pedig 3 millió példányban megjelenő japán pártlap a kommunista párt csaknem kizárólagos bevételi forrása. Éppen ezért 60 ezer aktivista társadalmi munkában terjeszti az újságot A fesztiválon felszólaló Mijamoto Kendzsi, a JKP KB elnöke élesen támadta a császárság intézményét és a, kormány adópolitikáját. Síkraszállt a nukleáris fegyverek teljes felszámolása és a leszerelés mellett. ^ . , A rendezvény csúcspontjának számító hétfői nagygyűlésen a 12 külföldi delegátus között felszólalt és átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét Balogh Sándor, az MSZMP KB Párttötténeti Intézetének igazgatója. Felmentették a szovjet belügyminisztert A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége felmentette belügyminiszteri megbízatása alól Alekszandr Vlaszovot — jelentették be hétfőn hivatalosan Moszkvában. Emlékezetes, hogy Vlaszovot október 3-án az OSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülése az Oroszországi Föderáció Minisztertanácsának elnökévé választotta. KGST VB-ÜLÉS Napirenden a gazdasági együttműködés átalakítása Moszkvában hétfőn megkezdte munkáját a KGST Végrehajtó Bizottságának 129. ülése. A tanácskozáson hazánk küldöttségét Marjai József vezeti. A végrehajtó bizottság mindenekelőtt azokat a kérdéseket vitatja meg, amelyek a KGST 43. (rendkívüli) és 44. ülésszakának a sokoldalú gazdasági együttműködés átalakítására irányuló határozatai végrehajtásával kapcsolatosak. CHILE: Santiago érseke elítélte az erőszakot Chilében vasárnap békés felvonulókat támadtak meg feltételezhetően szélsőjobboldali elemek. Concepciónban a felvonulókra egy kisméretű repülőgépből könnygázfolyadékot szórtak, a tömeg pánikszerűen menekülni kezdett és 11 személyt taposott meg, köztük egy kilencéves kislányt, aki szüleivel sétált. Santiagóban Pinochet mellett tüntetők egy csoportja megtámadta Andres Zaldivar kereszténydemokrata politikust.' Juan Francisco Fresno bíboros, santiagói érsek vasárnap „kölcsönös tiszteletre” szólította fel a chileieket. Elítélte az erőszakosságot, és barbár cselekedetnek minősítette a rendőrség külföldi újságírók ellen elkövetett agresszióját. Fresno szolidaritásáról biztosította az érintetteket, és megköszönte nekik áldozatos munkájukat. Fernando Volio, az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó különmegbízottja Chilében Ricardo Garcia Rodriguez külügyminiszterrel és Fernando Torres katonai ügyésszel tárgyalt a chilei pohtikai foglyok helyzetéről. Előzőleg Voliót felkeresték az elítéltek hozzátartozóinak képviselői, akik közbenjárását sürgették szeretteik sorsáért aggódva. Bonyodalmak egy lengyel amerikai vallomása körül A lengyel nemzeti érdekek szempontjából károsnak minősítette a varsói külügyminisztérium azt, hogy a feloszlatott Szolidaritás szakszervezet egykori szóvivője vallomást tett egy amerikai kongresszusi bizottságnak. Janusz Onyskiewiczet szeptember 26-án hallgatta meg az Egyesült Államok törvény hozásának egy bizottsága az emberi jogok lengyelországi helyzetével kapcsolatban. A lengyel külügyminisztérium vasárnap közzétett nyilatkozata aláhúzza: példátlan eset, hogy egy lengyel állampolgár, aki állandó jelleggel Lengyelországban is lakik, önként felszólaljon más állam kongresszusi szerve előtt. Ez nem felel meg az államközi kapcsolatokban elfogadott nemzetközi jogi szokásoknak, emelte ki a lengyel külügyminisztériumi nyilatkozat, és megütközést keltőnek minősítette azt, hogy egy idegen állam parlamenti szerve kihallgatta Onyskiewiczet lengyel belügyeket érintő kérdésekben. Onyskiewicz a tánúvaflojíiassal erkölcsi és politikai, értelemben kárt okozott Lengyelország nemzetközi pozícióinak — hangoztatja a nyilatkozat. A varsói külügyminisztérium különösen kifogásolhatónak tartja azt, hogy Onyskiewicz éppen akkor tett vallomást az amerikai kongresszusban, amikor Lengyel- országban megkezdődtek az ellenzék bevonásával tartandó nemzeti kerékasztal-tárgyalások előkészületei. Onyskiewicz egyesült államokbeli tartózkodása idején sürgette, hogy Washington továbbra is gyakoroljon nyomást Varsóra a Szolidaritás legalizálása érdekében. A lengyel külügyminisztérium ezt megengedhetetlennek minősítette. Lehetséges, hogy Onyskiewicz kongresszusi felszólalásának jogi következményei is lesznek. A külügyminisztérium ugyanis megküldte a kongresszusi meghallgatással kapcsolatos anyagokat a lengyel főügyészségnek, hogy állapítsa meg, minek minősül az eset jogi szempontból. A titográdi tömegtüntetés margójára... A hét végén lezajlott titográdi tömegtüntetés egyszeriben Crna Gorára, erre a legkisebb jugoszláviai köztársaságra irányította a figyelmet. A tüntetés 20 ezer résztvevője kezdetben a munkabérek 50 százalékos emelését, az életkörülmények megjavítását, később a Crna Gora- i tagköztársaság vezető párt- és állami testületéinek azonnali lemondását követelte. Egyes szélsőséges csoportok jugoszláv- és szociahz- musellenes jelszavakat harsogtak, végül a kivezényelt rendőrségi alakulatok beavatkoztak. Crna Goráról nemcsak Budapesten, hanem Belgrádban is keveset hall az ember. Ritkán emlegetik. A századeleji balkáni forrongásokról tudósító újságokban még Montenegro néven emlegetett Crna Gora súlyos gondokkal küzd. Igaz, a titográdi újságokban az olvasó csak elvétve akad panaszszóra. Ez a kis nép talán a fél évezredes török hódoltság alatt szokta meg a hallgatást, amikor annyi baj szorongatta. Crna Gora gyakorlatilag egyetlen iparvállalat nélkül érte meg a második világháború végét. 1940- ben egy főre eső nemzeti jövedelme a jugoszláv átlag 31 százaléka volt. A lakosság 30 százaléka kezdetleges földműveléssel foglalkozott, csupán 0,4 százaléka dolgozott kisipari műhelyekben. Nem létezett rendes nyomtávú vasút és korszerű műút. 1945-ben nem akadt semmi, amit újjá kellett volna építeni. Amit a következő évtizedekben építettek, az mind újonnan létesült. A köztársaság az 1946—1976 közötti három évtizedben figye- 1 lemre méltó gazdasági és társadalmi fejlődést ért el. A társadalmi össztermék ebben a három évtizedben az ötszörösére, a gyáripari termelés pedig több mint a 30-szorosára ejnelkedett. Ennek ellenére Crna Gorát már évek óta súlyos gazdasági gondok és külföldi adósságok szorongatják. A felszabadulás utáni összes beruházások közel 70 százalékát a nyersanyag—energetika—kohászat területére összpontosították. A felépített kapacitások kedvezőtlen szerkezete most elviselhetetlen teherként nehezedik a köztársaságra. Tavaly elhatározták 40 veszteséges üzem átszervezését vagy bezárását. Crna Gorának jelenleg közel 1 milliárd dolláros külföldi adóssága van. Már évek óta adósságtörlesztésre és kamatokra kell fordítania a társadalmi össztermék 40-45 százalékát. Furcsa sajátosság, hogy a Crna Gora-iak csak 575 millió dollár keményvaluta hitelt vettek fel. A többit dinárban kapták meg a jugoszláv nemzeti banktól, amely a hetvenes években a nyugati bankok folyósította kölcsönöket nemzeti valutában, dinárban fizette ki a kérelmezőknek. Nos, 1971-ben a hivatalos árfolyamon 1 USA- dollár 15,— dinárt ért, napjainkban pedig 3400-at. Egymagában az árfolyamokból adódó különbözet is akkora teher, ami a földbe veri a Crna Gora-i gazdaságot. Eladósodása — egy főre számítva — háromszorosa az országos átlagnak. A köztársaság önerejéből képtelen kilábalni a válságból. Azt mondják, a baj nem jár egyedül. Ez Crna Gora esetében is érvényes. Egy évtized kellett az 1979-es katasztrofális földrengés okozta károk helyrehozásához. Az ideihez hasonló, pusztító aszályra pedig a legidősebb emberek sem emlékeznek. Nem véletlen, hogy a kis tagköztársaság kormánya már két hónappal ezelőtt le akart mondani (amit a tüntetések nyomán most megtett). Tény, hogy a Crna Gora-i dolgozók havi keresete 100 000— dinárral elmarad az országos átlagtól és csak fele a szlovéniainak. Márkus Gyula Magyar—kínai pártközi tárgyalások A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására —i- küldöttség élénjg- hétfőn hazánkba érkezett Csiao Si, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Pohtikai Bizottsága állandó bizottságának tagja, a központi bizottság titkára. A delegációt a repülőtéren Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője fogadta. Jelen volt Zhu An- kang, a Kínai Népköztársaság nagykövete is. Hány politikai fogoly van a Szovjetunióban? A pártkonferencia óta a Szovjetunióban fokozott ütemben folyik a pohtikai és vallási okokból bebör- tönzöttek ügyeinek felülvizsgálata, folyamatosan csökken a politikai foglyok száma. Alekszej Gluhov, a szovjet külügyminisztérium humanitárius és kulturális kapcsolatok osztályának helyettes vezetője nyilatkozott erről a TASZSZ-nak. Elmondta, hogy az ügyészség, a belügyminisztérium, a Szovjetunió és az egyes köztársaságok legfelsőbb tanácsai, különösen a 19. pártkonferenciát követően, nagyon sokat tesznek az ilyen ügyek felülvizsgálata érdekében. Az eljárások lefolytatása után az érintetteket eredetileg kiszabott büntetésük idejének lejárta előtt szabadon engedik a büntetés-végrehajtási intézetekből, illetve a pszichiátriái intézetekből. A szovjetellenes agitáció, illetve a szovjet rendszer rágalmazása miatt korábban elítéltek közül például jelenleg mintegy tucatnyi személyt tartanak fogva — közölte Gluhov. Egyben cáfolta azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint összesen több mint kétszáz pohtikai fogoly van a Szovjetunióban. Ennek mintegy negyede-ötöde'a valós adat — mondta, rámutatva, hogy a nyugaton terjesztett, több mint kétszáz nevet tartalmazó listán köztörvényes bűnözők is szerepelnek. E nyugati propagandakampány folytatói nem veszik figyelembe a Szovjetunióban a jogállamiság megteremtését és az élet minden területének humanizálását célzó tartós folyamatot, s olyanokra építenek, akiknek nincsenek megbízható információik — nyilatkozta a szovjet politikus. Kiskunhalason lesz pártértekezlet Október 7-én Kiskunhalason ülést tartott a városi pártbizottság. Az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó helyi feladatokra vonatkozó javaslat, valamint a pártbizottság hatásköri listájának megvitatása szerepelt napirendjén. Az első témát a végrehajtó bizottság már korábban tárgyalta, s akkor felmerült a pártértekezlet igénye is. Ezért úgy döntött a vb, hogy mielőtt az anyag a pártbizottság elé kerülne, az alapszervezetek is vitassák meg, s mondjanak véleményt a pártértekezlet kérdéséről is. A párttagságnak mintegy 80%-a vett részt a vitában: 45%-a pártértekezlet mellett, 51%-a pedig ellene foglalt állást. A pártbizottság múlt heti ülésén Simon Gábor első titkár ismertette az előzményeket, a párttagság állásfoglalását, a pártértekezlet megtartása mellett és ellene szóló érveket, s a végrehajtó bizottság nevében a kisebbség állásfoglalását ajánlotta a testületnek, azaz javasolta az értekezlet összehívását. Élénk, sőt olykor szenvedélyes vita után a pártbizottság titkos szavazással (22 mellette 17 ellene arányban) a pártértekezlet megtartása mellett döntött. Grósz Károly fogadta az indiai honvédelmi minisztert Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Krisna Csandra Pant, az Indiai Köztársaság honvédelmi miniszterét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—indiai gazdasági és műszakitudományos együttműködési vegyesbizottság társelnöke és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Jelen volt Satinder Kumar Lambah, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. § TANÁCSKOZÁS A TOT-BAN * Napirenden: a tsz-ek gazdálkodása, érdekvédelme A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának székházában hétfőn Szabó Istvánnak, az MSZMP Pohtikai Bizottsága tagjának, a TOT elnökének vezetésével a területi szövetségek elnökei és titkárai részvételével tanácskozást tartottak. Az érdekképviselet és az érdekvédelem területi vezetői először, az idei év első nyolc hónapjának tapasztalatait összefoglalva, a gazdálkodás várható eredményeiről, valamint a jövő évre kialakítandó tervfeladatokról, a módosuló közgazdasági környezet hatásairól hallgattak meg tájékoztatót. Eszerint a jó búzatermés után az aszály miatt a vártnál jóval gyengébb lesz a kukoricatermés. Az előzetes becslések szerint az átlagtermés 5-6 tonna körül mozog majd hektáronként. Kielégítő viszont a zöldségtermelés eredménye és jónak mondható mind mennyiségileg, mind pedig minőségileg az almatermés. A mezőgazdasági ágazatban feszültségek észlelhetők, de ezt inkább a többlettermés és nem pedig a hiány okozza. Az idén ismét olyan mértékű az aszálykár, amely egyes térségekben a szövetkezetek jelentős részénél kérdésessé tette a pénzügyi egyensúlyt. A gondok megoldása az üzemi erőfeszítések mellett sürgős központi intézkedéseket is kíván — szögezi le a tájékoztató. Az eddig készült javaslatokat a TOT nem tartja elégségesnek. Megnyugtató intézkedés csak akkor születhet, ha a rendkívüli időjárás okozta károk kezelésére anyagi forrásokat kapnak a termelőszövetkezetek. A szövetkezetek az adórendszer változását, kisebb nehézségekkel elviselték, de az árukapcsolatokban és a finanszírozásban feszültségek mutatkoznak. Tarthatatlannak ítélték például a résztvevők, hogy az üzemek egy részének kifizették az előző évi áron a gyapjút, más üzemek viszont nem kapták meg a korábban megígért árat. A pénzhiány gondjait tovább fokozta a váltó működésképtelensége is. A jövő évvel kapcsolatosan szóba került, hogy a közgazdasági környezet módosulása jelentős mértékben érinti majd a termelő- szövetkezetek gazdálkodását. A működőképesség fenntartását a további jövedelemelvonás már veszélyezteti. Élesen felvetődött a tanácskozáson az érdekképviseleti és érdekvédelmi munkával kapcsolatos tennivalók fontossága. Általános volt a vélemény, hogy ezt a munkát határozottabbá kell tenni. Egységes föllépésre van szükség, legyen az érdekképviselet nyíltabb és adjon hangot gyakrabban elért eredményeiről, vitáiról, ütközéseiről. A tanácskozáson részt vevők megerősítették azt az elképzelést, hogy az érdekképviseleti és érdek- védelmi tevékenységgel a TOT, a teszövök elnökei és titkárai részvételével, kibővített ülésen foglalkozzon. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Strougal és Colotka lemondása Nagyjelentőségű személyi változásokat jelentett be a CSKP Központi Bizottságának hétfőn kezdődött ülésén Milos Jakes főtitkár. Lubomir Strougal szövetségi miniszterelnök és Peter Colotka miniszterelnök-helyettes, a szlovák kormáily elnöke — mindketten a CSKP KB elnökségének tagjai — felmentésüket kérték mind állami, mind párttisztségük alól. Jakes közölte, hogy további igen jelentős káderváltozásokat hajtanak végre a párt elnökségében, a KB titkárságában, a központi bizottsági titkárok körében, illetve a szövetségi és a köztársasági kormányokban.
