Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-10 / 242. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. október 10. Iskolatanácsok tanácstalanul Az 1985-ben kiadott új oktatási törvény szorgalmazta először az alap- és középfokú oktatási intézmények munkájának könnyítésére hivatott iskolatanácsok életre hívását. Az azóta eltelt két iskolaévet záró országos felmérések, összesítések alapján — nem nagy eredménnyel. Ha csak az adatokat néznénk, nem lehetne okunk panaszra: Bács-Kiskun megye negyvennél több iskolatanácsával a legkiemelkedőbbek között foglal helyet A lehetőségekhez képest azonban ez ugyancsak kevés. A Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottsága az első pillanattól jelentékeny támogatásban részesítette a kezdeményezést Elsőként gyámolították az indulókat ennek is köszönhető, hogy talán a legalaposabban ismerik az iskolatanácsok megalakulásával, működésével kapcsolatos gondokat. Dr. Bognár Lajosnét, a HNF Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkárhelyettesét azokról a tapasztalatokról kérdeztük, amelyeket a munka során szereztek. — Nagyon sokan megkérdőjelezték az országban, a megyében is ennek a formának az értékeit, a pedagógusok közül is sokan feltették — felteszik -S a kérdést, hogy a szülői munkaközösségek mellett miért van szükség az iskolatanácsok létrehozására, működtetésére? Pedig szerintem nyilvánvaló, hogy nem veszélyeztetik a csaknem négy évtizede működő szülői munka- közösségek munkáját, hisz mindkét forma más feladattal alakult és más feladatot is kap az iskolaközösségben. A szülői munkaközösségek az iskolába járó gyerekek szüleiből, az iskolataná- - csők pedig elsősorban az iskolát körülvevő gazdálkodó egységek, termelőegységek, mozgalmak képviselőiből alakulnak. Mindkét közösségre érvényes viszont, hogy egyik sem szólhat bele semmilyen mértékben az iskola tartalmi, oktatási munkájába. — Mi a feladatkörük? — A javaslattevő, véleményező munka mellett segédkezhetnek például a szülők tájékoztatásában, a pályaválasztásban, a továbbtanulás lehetőségeinek ismertetésében, a gyakorlati bemutatók, a társadalmi munka megszervezésében. Hasznosan tevékenykedhetnek például az iskola körzetében élő gyerekek, fiatalok érdekvédelmében, a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyermekek felkarolásában. A már működő testületek az intézmény működési feltételeinek és a társadalmi segítség igényének ismeretében éves munkaterv alapján végzik munkájukat. Szeretnénk összehívni a közeljövőben tapasztalatcserére a már működő iskolatanácsok vezetőit, hogy átadhassák egyFRANCIA ÚJ MŰVÉSZET másnak a bevált módszereket. Munkánk legnagyobb része a megyei népfront-bizottság mellett tevékenykedő pedagógiai munkabizottságra hárul. — Kik lehetnek tagjai az iskolatanácsnak? — Elsősorban az iskolát körülvevő gazdálkodó egységek, termelőszövetkezetek, társadalmi szervek képviselői és természetesen az adott iskola igazgatója. A jelenlegi rendelkezések szerint a népfront képviselője meghívottként van jelen. Elég nagy létszámmal képviseltetik magukat mindenütt a szülői munkaközösségek. Az iskolatanácsok már választásuk szerint is az iskolavezetés legdemokratikusabb testületéi közé tartoznak. A statisztikák szerint általában köztiszteletben álló személyiségek vállalkoznak az iskolatanácsok vezetésére. Ez a tény nem mellékes abból a szempontból, hogy így az adott településen az iskolatanácsnak rendszerint nagyobb a tekintélye. E tekintély pedig a konkrét feladatok megoldásánál ugyancsak nem lebecsülendő tényező. — Milyen okai lehetnek az érdektelenségnek, passzivitásnak? — A jelenlegi helyzet kialakulásában szerepet játszhatott az a tény is, hogy az új oktatási törvény, Uletve a Művelődési Minisztérium és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által kiadott közös körlevél nem jelölt ki határidőt az iskolatanácsok megalakítására. Ami ugyanakkor az iskolák önállóságának tiszteletben tartását is jelenti, hisz tulajdonképpen jó, hogy sem az országos, sem a megyei szervek nem írják elő, hogy hol és mikor alakuljanak meg ezek a testületek. A döntő szó ugyan az iskoláké, de a szervezőmunkában, a tagok kiválasztásában a népfront helyi, városi és községi bizottságainak nagy szerepet, sok feladatot szánt a törvény. Ügy hiszem, hogy semmi nehézséget nem jelentett ott az iskolatanácsok megalakítása, ahol egyébként is nyitottak voltak a kapuk, és az intézmények korábban is lakóhelyük szellemi, kulturális bázisaiként működtek. Nem jelenthetett az iskola- tanácsok létrehozása gondot azokon a helyeken sem, ahol előzőleg elég jó közéleti kapcsolatot alakítottak ki, s tartottak fenn a gazdálkodó egységekkel, intézményekkel, az állampolgárokkal. De ott sem jelenthetett gondot, ahol jól működött az egy üzem — egy iskola, illetve az egy szocialista brigád — egy osztály mozgalom. — Tervek? — A diákok állnak a középpontjában egy közeljövőben megvalósuló elképzelésünknek is. A Hazafias Népfront társadalompolitikai bizottságának ülésén hangzott el a javaslat, hogy Kecskemét valamennyi általános iskolájában vezessék be a háztartástant. A jelenlevők — többségükben szülők — egyetértettek ennek szükségességével. Megnyugtató lenne, ha mihamarabb találkozhatnának a gyerekek tantárgy keretében is ezekkel a tudnivalókkal. Azt hiszem, nagyon nagy szükség lenne arra ebben a mai pénz- és időszűke világban, hogy a fiatalok számára a háztartások idő- és pénzgazdálkodásának szervezéséhez útmutatást adjunk. Károlyi Júlia Kiállítás a Műcsarnokban Wilágpremicr Budapesten! — így vezette be a kiállítást kezdeményező budapesti Francia Intézet igazgatója, Jack Batho a műcsarnokbeli eseményt. Merthogy ezt a három termet megtöltő anyagot inkább nevezhetjük eseménynek, történésnek, mint hagyományos tárlatnak. Már a címe is utal erre: Új művészeti médiumok — a francia vizuális kultúra egy évtizede. S abból a vizuális környezetből ad némi ízelítőt, amely a franciákat napjainkban körülveszi. Szó se róla, vannak a falakon festmények és grafikák (is). De aztán hirtelen egy csiricsáréra festett (magyar rendszámú) Trabant világít a szemünkbe. Aztán egy körülkerített homokozó (?) állja utunkat. Úgy, hogy már a szemünk se rebben, amikor szörnyalakok integetnek felénk a falakról, egy hatalmas női mell türemkedik ki a plakátból, vagy halálfej próbál ijesztgetni az egyik sarokból. Ez a kiállítás énekel, zenél, beszél, mozog. Mit szóltak mindehhez eredeti környezetükben a franciák? S mit az utóbbi évek modern kiállításain edzett hazai tárlatlátogatók? Egyik-másik jelenség talán sokkolja, meglepi a nézőt, ám aztán elfogadja mint kór- és kortünetet. Az október 23-áig nyitva tartó kiállítás, amelyet a francia szervezésű Art Recontres International (Nemzetközi Művészeti Találkozók) keretében rendezett a francia Kulturális Minisztérium, a magyar Művelődési Minisztérium, a budapesti Francia Intézet, a Mafilm és a Műcsarnok — fővárosunkból Zágrábba utazik, és onnan tovább, más európai városokba. Kádár Márta SAJTOPOSTA Forgalom- A kerítésen át egyszerűbb? zavaró parkolás Városunk egyik legforgalmasabb közterülete a Szolnoki út, ahol személy- és teherautók, kamionok, motor- kerékpárok, biciklik, valamint munkagépek egyaránt jönnek-mennek. Kedvezőtlenül hat az a parkolási gyakorlat is, amely hétköznapokon tapasztalható ezen útvonal 16-os számú épülettömbje környékén, a BRG helyi magnetofongyára mentén. E szakaszon délután 2 óra körül felsorakoznak a magánkocsik, az- első műszak végeztével hazaindulók egy részére várakozva. A munkában megfáradt embereknek bizonyára jólesik, hogy a hozzátartozók, barátok, ismerősök ily módon gondoskodnak a kényelmes utazásukról. Csak hát van itt egy probléma, nevezetesen hogy a beszállásokig — ez jelenthet 30 percet, s hosszabb időt is — az úttest szélén parkírozó autók lefékezik, sőt, megzavarják a kétirányú járműforgalom normá^ lis ütemét. Mások nevében is kérem az illetékes szakembereket, vizsgálják felül az említett útmenti parkolást és a szükséges intézkedésükkel javítsák az ottani közlekedésbiztonságot! Kovács János Kecskemét Üdülőinkben áram- és vízellátást veszünk igénybe. E fogyasztásunkat speciális műszer méri, amelynek úgynevezett leolvasása körül nincs minden rendjén, mármint az egyik szolgáltató .jóvoltából”. A Démásszal semmi gond, hiszen a munkatársa előre jelzett időben érkezik, mi várjuk őt, s máris feljegyezheti a szükséges adatokat. Ilyesféle együttműködést sajnos nem sikerült kialakítanunk a vízművel. Dolgozója így azután gyakran jelenik meg a távollétünkben, amikor egyszerűen átmászik a bezárt kerítésünkön, hogy eljusson a telkünkön elhelyezett vízórához. A tulajdonunkra való behatolás bosszúsággal tölt el bennünket. Ezen sértő gyakorlat megszüntetése érdekében tavaly javaslatot tettünk a vállalatnak, amely a mai napig adós a válasszal. Az illegális vízóra-leolvasás azóta is folytatódik. Fel nem foghatjuk: a kerítésünkön önhatalmúlag átjutva miért egyszerűbb elvégezni ezt a munkát? Tőserdei üdülőtulajdonosok Mi a sorsa a kisajátított területnek? Szerkesztőségünkbe névtelen bejelentés érkezett a megyeszékhelyről. A sorok feladója arról számolt be, .hogy a Szolnokihegy nevű külterület egyik kisajátított részén a törvénytelenségek egész sorozata zajlik. Néhány példa erre, a közlő szemszögéből nézve: Az Eptek tulajdonát képező föld jelentős részét bérbe adta a környékbeli Egyesült Szakszövetkezet. Ám az egyik bérlő ennek révén már üzletet is csinált, ugyanis a hobbiként használt birtokot, EGY ÉPÍTKEZŐ TANULSÁGOS ESETE Eljárás indul a felelősök ellen A madarasi Nagy Sándorék, akik két kiskorú gyermeket nevelnek, jó ideje tervezgetik a lakásszerzést. Mivel helyben nem találtak vásárlásra alkalmas otthont, egyre inkább foglalkoztak az építkezés gondolatával. Elhatározásukban döntő volt a Tüzép biztatása, miszerint a szükséges anyagokkal kapcsolatosan semmi gondjuk nem lesz, ha azokat idejében, s a mennyiségi, illetve minőségi igényük szerint megrendelik. Az ajánlatot elhitték és aszerint cselekedtek. Akkor dehogyis gondolták, hogy milyen tortúra vár rájuk. íme a tanulságos éset olvasónk szavaival: — A Tüzép bácsalmási telepén május 4-én rendeltük meg a Mátra gázbeton falazóblokkot, I. osztályú minőségben. Az árát is ennek megfelelően kellett kifizetnünk. A gyárból azonban II. osztályú terméket kaptunk. Természetesen azonnal reklamáltunk, ám a gyár az említett Tüzép-telephez, az pedig a vállalat kecskeméti központjához „passzolta” ügyünket. A vizsgálat és az intézkedés egyre késett. Jártunk már emiatt a területi népi ellenőrzési bizottságnál, valamint a bíróságon is, egyelőre hiába. Persze nemcsak az előzőekben említett gond gyötör bennünket. Megjártuk a szóban forgó telepen igényelt 25 mázsányi darabos mésszel is. Bár érte gépkocsit küldtem a beremendi mész- múhöz, ott nem szolgálták ki ezt az árat, mondván, hogy az egyik környékbeli magánfuvaros már elszállította a megrendelt tételt. Ebből azonban egy grammot sem adott nekünk, hanem csak többszöri utánjárás eredményeként kaptuk meg a meszet a következő szállítmányból. Végül is hajlandó lettem volna fátylat borítani ez utóbbi kellemetlenségre, ha valaki megtéríti a hiábavaló teherautó-igénybevétel költségét. Csakhogy erre senki sem vállalkozott. Summa summárum: többszörösen károsultnak érzem magam. Bár lehet, hogy csak azért, mert naivul hiszek abban: a házépítéssel nem jár együtt elkerülhetetlenül a mások hibája miatti ráfizetés! A Nagy Sándor által elmondottak kivizsgálására felkértük a megyei kereskedelmi felügyelőséget, amelynek vezetője, dr. Jobbágy Lajos az alábbiakat közölte a megállapításokról és az intézkedésekről: — Az építkező anyagi követelése jogos. Ami az I. és II. osztályú falazóblokk ára közötti különbözeiét illeti, az 2808 forint, melyet már visszautalt a címzettnek az Alföldi Tüzép Vállalat kecskeméti központja, s egyidejűleg elnézést kért a késedelmességért. A mésszel kapcsolatos többlet-fuvarköltséget is megtéríti a vállalat a legrövidebb időn belül. A kárigények teljesítése után felügyelőségünk eljárást kezdeményez az építkezői sérelmek miatt felelős személyek ellen. a ráépített kis házzal együtt jó1 pénzért eladta. Az arrafelé lakók sérelmesnek tartják, hogy az említett gazdaság nagy mennyiségű trágyát tárol a terület egy részén, ahol silót is létesített, melynek szaga elviselhetetlen. Minderre ráadás, hogy a mezőőr ingyenesen méri ki legeltetés céljára az említett vállalati tulajdont. Az állatsereg pedig éjszaka is zavaija a szomszédos tanyákban lakók nyugalmát. Ez ügyben elsőként a városi tanács ellátásfelügyeleti osztályától kértünk felvilágosítást. Helyszíni szemléje után a következőket közölte velünk a hatóság: A 44-es számú műút menti, 0628/27 helyrajzi számon nyilvántartott, körülbelül 10 hektárnyi föld — kisajátítás révén — éppen tíz éve került az Építőipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat tulajdonába. E cég az M5-ös főútvonal kiépítéséhez szükséges anyagokat kíván a helyszínen tárolni. Az ezzel összefüggő beruházásra még nem került sor, feltehetően a szükséges pénzügyi fedezet hiányában. A máig hasznosítatlan föld egyik szélén valóban tárol silóanyagot a szakszövetkezet, mégpedig szabályszerűen, így azzal nem zavarja a környékbelieket. Állatokat is legeltetnek arrafelé, ami nem sérti a tanyasiak érdekeit. Az olvasói állítással ellentétben semmiféle szabálytalanság nem tapasztalható a kisajátított területen, melynek fűtermését bárki igénybe veheti. Természetesen megkerestük az említettek miatt az Egyesült Szakszövetkezetei is. Hallók Dénes elnök így reagált érdeklődésünkre: — 1986 végéig megbízás alapján kaszáltuk az Éptek földtulajdonát. Azóta nem foglalkozunk vele. Megfelel a valóságnak, hogy ott birkák és tehenek legelnek, ami jogilag nem kifogásolható. ÜZENJÜK RUMEN BALABANOV: Hang nélkül Egyik reggel Ivan Milanov arra ébredt. hogy elvesztette a hangját. Már számtalanszor ébredt föl úgy, hogy hiányérzete támadt—rossz kedve volt, nem volt pénze, sőt, egyszer mér az is megesett, hogy nem találta a feleségét, de még sohasem fordult elő vele, hogy elveszítse a hangját. Minden bizonnyal ezért kezdett el reszketni. Tudniillik, ha az ember rosszkedvűen ébred, ebben még nincs semmi különös. Elég, ha megropogtatja a!csontjait, iszik egy pohár hideg vizet, bekapcsolja a rádiót, és kész — egyből visz- szatér a jó kedve. Az sem tragédia, ha az ember ráébred, hogy nincs pénze. Rengeteg módja van annak, hogyan lehet pénzhez jutni. Legokosabb ilyenkor kölcsönkérni. Az sem baj, ha ébredéskor nem találjuk a feleségünket. Ilyenkor arra kel! gondolni, hányszor lóvá tett már bennünket ez a némber, és egycsapás- ra eloszlatlak a felhők arcunkról. Estig még akár egy másik fehérnépet is találhatunk a régi helyett. No, de egészen más a helyzet akkor, ha valaki úgy ébredföl, hogy elvesztette a hangját! Ivan Milanov elhatározta, hogy szerez magának egy másikat. Emberi hang azonban szóba sem jöhetett. Ki az, aki ilyesmit használ? Az állatokban volt Ivan Milanov minden reménye. Méghozzá a háziállatokban '■— elvégre ők az ember legjobb barátai! Először a szomszédék kutyájával próbálkozott. Hatalmas, szibériai jószág volt, erőteljes, impozáns hanggal.1 Ivan Milanovnak éppen ilyesmire volt szüksége, hogy beszéd közben mindenki tisztelettel hallgassa. Az eb azonban megneszelte a dolgot, és farkát behúzva eloldalgott. Ezután a hatodik emeleti papagájjal kísérletezett. Nem butaság, ha az ember azt szajkózza, amit mások mondanak. Elég csak annyit tudni, kit és hányszor kell utánozni. És Ivan Milanov ezzel tökéletesen tisztában volt. Éppen most töltötte be a negyvenedik évét. A papagáj azonban, amikor megtudta, miről van szó, behúzta a szárnyait, és a tollai közé dugta a csőrét. Ivan Milanov elkomorodott. És amikor már az elkeseredés kishí- ján leverte a lábáról, igaz, hang nem jött ki a torkán, hogy ezt kimutassa, észrevette Manolovék kanáriját. Lecsapott rá, és gálád módon ellopta a hangját. És azon nyomban cifra trillázásba kezdett. Visszatért a mosoly Ivan Milanov arcára. Új, fölöttébb derűs életet kezdett. Télen-nyáron, höségben-fagyban csak énekel és énekel. Az ember kérdez vagy kér tőle valamit, és ö minduntalan derűs tavaszi énekszóval válaszol. Gyakran meghívják konferenciákra, szemináriumokra, szimpóziumokra.. Ingyenes szállást és ellátást biztosítanak neki, és különféle emberekkel találkozik. Általában ö kap elsőként szót a beszámolók után. Azért, hogy. megfelelő színezetet adjon a véleményeknek. És hangjának színezete tiszta, derűs, őszinte. Sokan megpróbálják utánozni, majd megszakadnak a nagy igyekezettől, tele vannak ambícióval, latba vetik a kapcsolataikat, de hiába. Mivel csak Ivan Milartov ismeri a titkot. Ahhoz, hogy kanáriként énekeljen az ember, előbb el kell veszítenie a hangját. (Bolgárból fordította: * Adamecz Kálmán) Baj'nóczi Zsoltnak, Kerekegyházára: Tavalyjanuár elseje óta van hatályban az egészségügyi miniszter 6/1986. (VIII. 10.) EüM számú rendelete — megtalálható a Tanácsok Közlönye 1986. évi 14-es számában —, amely többi között kimondja, hogy az egészségi okból személygépkocsi rendszeres használatára rászoruló mozgáskorlátozott személy hatévenként kaphat engedélyt autó megvételére. Az ezzel kapcsolatos kérelmet a megyei tanács vb egészségügyi osztályához kell eljuttatni. Fontos tudni, hogy a mozgáskorlátozott személy jogosult anyagi támogatásra autóvásárláskor, feltéve, ha a saját, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak egy főre eső havi átlagos jövedelme nem haladja meg a munkaviszonyon alapuló saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének — idén a 2880 forintnak — kétszeresét. Ezen igény a helyi tanácshoz nyújtandó be, amely környezettanulmány révén határoz az ügyben. „Csapda” jeligére, Szabadszállásra: Mint arról már korábban is írtunk e hasábokon, a megyeszékhely szakorvosi rendelőintézete közelében kijelölt parkolóhely található. Ha azonban ott „telt ház” van, sok autós nem keresi meg a körülbelül 50 méterre lévő másik parkolót, hanem az előbbi mentén, vagyis az erdőben állítja le gépkocsiját, ön is így tett, amiért jogosan bírságolta meg a közterület-felügyelő. Csikós Antalnénak, Tompára: Ez év július elsejétől gyermekenként havi 1320 forint családi pótlék illeti meg az egyedülálló szülőt, mármint arra a hónapra, amelyben legalább 21 napot biztosításban töltött. Ha ön nem rendelkezik munkaviszonnyal, ilyen ellátást csak méltányossági elbírálás eredményeként kaphat. írásos kérelmével forduljon a Bács- Kiskun Megyei Társadalombiztosítási Igazgatósághoz. Címe: Kecskemét, Jókai tér 7. 6000. „Halasi olvasó” jeligére: Házastársi vagyonközösség megszüntetése során a bíróság arról is dönthet, hogy az elvált felek a megmaradt tulajdoni részek arányában kötelesek kiegyenlíteni a hiteltartozásaikat. Ez esetben sem kedvezményt, sem hátrányt nem jelenthet a tény, hogy melyik szülőnél helyezték el hivatalosan a gyermekeket. Hasonló saját ügyének rendezéséhez kérje a vállalat jogsegélyszolgálat vagy ügyvéd közbenjárását. „Hat kecskeméti diáklány” jeligére: Szomorúan olvastuk levelüket arról, hogy mennyire eldurvult a kapcsolat a helyi és a távolsági autóbuszokon utazó diákok és a járatok gépkocsivezetői között. Ez utóbbiak nyomdafestéket nem tűrő kijelentéseire nem lehet mentség, még akkor sem, ha néhány tanuló minősíthetetlen viselkedése is része a történteknek. Javasoljuk, hogy sérelmüket részletesen ismertessék iskolájuk igazgatójával, s a Kunság Volán vezetőivel. „Különleges körülmények” jeligére: A Munka Törvénykönyve rendelkezik arról, hogy a tartósan beteg, de a tizedik életévét még be nem töltött gyermeke otthoni ápolása céljából a szülő fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe, amit á cég köteles biztosítani. Az Uyen kiskorú után havi 1700 forint a családi pótlék összege. Az anya vagy az egyedülálló apa gyermeke után természetesen jogosult gyesre is, amely havi 1600 forintot jelent. Hangsúlyozzuk; eme juttatások feltétele a munkaviszony, ön azonban ezzel nem rendelkezik, így hát csak arra van módja, hogy a szintén beteg gyermekére tekintettel az említett ellátásokat kivételes elbírálás révén kérelmezze a megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól. Sz. J.-nek, Bajára: A gabona- vagy gyümölcstermés sorsát mindig a termőföld tulajdonosa, kezelője dönti el. Való igaz, betakarítás (szüret) után néhol marad bizonyos mennyiségű termés a határban, s azt általában saját dolgozóik részére adják át a nagyüzemek. E területeken kívülálló csak akkor böngészhet, ha arra előzetes engedélyt kapott a gazdaság illetékes vezetőjétől. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611
