Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

1988. október 10. • PETŐFI NÉPE • 3 NOVEMBER 11—13.: Nemzetközi béketalálkozó TELEPÜLÉSSÉ SZER VEZŐDŐ KÜLTERÜLET Társközség lesz-e Bugacpuszta? Manapság az országban egyre több társközség lakói feje­zik ki szándékukat, miszerint rendelkezzen településük önál­ló tanáccsal. Ezért első hallásra meglepő lehet a hír: a bugac- pusztaiak éppen most szeretnék azt, hogy lakóhelyük társközség legyen. Azonban mindjárt érthetőbb a dolog, ha hozzátesszük: jelenlegi státusuk csupán „külterületi lakott hely”, s az önálló tanácsú településsé nyilvánításhoz szüksé­ges feltételeknek korántsem tudnak eleget tenni. * * * Soltvadkert és Jakabszállás között jelzőtábla mutatja, hogy hol kell letérni az 54-es útról Bugacpuszta felé. Gyor­san fogynak a kilométerek, hiszen jóformán nincs is forga­lom. Nagy sokára tűnik csak fel egy jármű. Hirtelen megáll, s vezetője buzgón dudál és fényjelzést is ad a szemből érkező­nek. így figyelmeztet: vigyázat! De szerencsére nincs baj. Csak hát az öttonnás teherautó behemót kerekei előtt kiska­csák totyognak át az úttest túlsó oldalára. Kétségtelenül az övék az elsőbbség, az alkalom pedig jó megtudakolni azt, hogy messze van-e még Bugacpuszta. Melyik? —1 felel kérdésre kérdéssel a sofőr, majd a türelmes emberek készségességével elmagyarázza: kettő is teremtődött e név viselőiből. Az egyik az igazi puszta, a messzi földön híres idegenforgalmi nevezetesség, a másik pedig Bugac nagyközségnek kissé távoli külterülete, ahol májdnem négyszáz embernek van otthona.-— Oda mennék, az utóbbi helyre... — Akkor forduljon vissza, mert már eljött mellette. Csak a valódi pusztát jelzik útbaigazító táblák, a lakott helyet nem. Talán majd januártól, akkor viszont már Bugacpuszta- házát kell kiírni, ha igaz... * * * A kiskacsacsapat épségben elvonult, az útbaigazítás is megtörtént, mi sem könnyebb most már, mint megtalálni az út menti fák és magasra nőtt bokrok mögötti települést, a rendezett utcákat, a takaros házak körüli, szépen gondozott kérteket. Alacsony törzsű almafái közül idősebb férfi buk­kan elő. Sándor Imrének hívják. Az állami gazdaság itteni kerületében dolgozott nyugdíjaskorának eléréséig. Szívesen beszél szülőhelyéről: nH- Jó itt élni — szögezi le, hozzátéve, hogy lehetne jobban is. Ami meg szűkebb hazájukat illeti, Sándor Imre szerint kedvező változásokat hozna az, ha társközséggé válnának. j— Nem jó a vizünk, mert „rozsdás” — mondja. — Na- gyon-nagyon régen kérjük, hogy végre tisztát ihassunk. Egyelőre még sincs megoldás, pedig a lakosság hozzájárulna pénzzel, munkával. De ez eddig kevés volt. Ha majd nem külterület leszünk, akkor talán gyarapodik a tanácsi segítség is. Nem úgy értem, hogy Bugac nagyközség nem törődött velünk, hanem arra gondolok: társközségként saját magunk gazdálkodhatnánk saját, úgynevezett pénzügyi keretünkkel. Vagyis például akár éveken át félretehetnénk tanácsi pénzt, ami aztán később elég lenne kútfúrásra. S hogy Bugacpuszta — a lakott hely — valóban nem volt „mostohagyereke” a nagyközségnek, azt bizonyítja a bolt, a gázcseretelep és a vendéglő léte is, no meg e£y tavaly elké­szült, három és fél kilométeres új útszakasz. Iskola ugyan nincs itt, de — mint az utcabeliek mondják*^- külön busz viszi reggelente az ötven-egynéhány gyereket Bugacra, s hoz­za őket haza a tanítás után, illetve a napköziseket később. — A busz igazán megtehetne még három kilométert az 54-es útig — jegyzi meg egy szatyrokat cipelő asszony —, mert akkor ott átszállhatnánk valamelyik, Kecskemétre me­nő járatra. így nem kerülne egész napunkba az oda-vissza vonatozás. Remélem, nagyobb szavunk lesz ebben az ügy­ben is akkor, ha társközség, ha Bugacpusztaháza leszünk. — Ki választotta ezt a nevet? Rész falugyűlésen döntöttük el. * * * Az állami gazdasági kerület kertésze Szabó Imre, aki Bu­gacpuszta lakott hely egyik tanácstagja. Nem véletlen tehát, hogy nincs az irodájában. Amikor sikerül találkozni vele, elmondja, hogy sok közművesített telek vár beépítésre, s az utóbbi másfél évben is négy új házba költöztek be. Az állami gazdaság most már nem áll rosszul, s van biztonságot adó munkalehetőség. — Készül a főutca isSSiúiságolia a tanácstag. — Az árokásásban és a fásításban sok falubeli részt vett. Most éppen járdaépítést szervezünk úgy, hogy mi a munkát végez­zük el, a bugaci tanács pedig az anyagot hozatja. — Miért akarnak társközséggé válni? — Azt reméljük, számos előnyünk származna ebből. Több pénz jutna el ide fejlesztésre, s a felhasználásáról a mi elöljá­róságunk döntene, a lakosság igénye alapján. Tudomásom szerint sok ügyes-bajos dolog miatt nem kellene Bugacra, a nagyközségi tanácshoz menniük az itt lakóknak, hiszen hely­ben elintézhetnénk azokat. Egyszóval: minél nagyobb önál­lóságra törekszünk, mert saját gondjainkat jobban ismerjük másoknál, és könnyebben is tudjuk önmagunk megszüntetni őket, a feladatainkat pedig megoldani. * * * Bugacpuszta a maga ura akar lenni —' erre voksoltak lakói. A leendő helységnévre több javaslat is született, így Bugacháza, Pusztaháza, Kisbugac, de végül — a rész falu­gyűlési szavazás eredményeként — a Bugacpusztaháza elne­vezés győzött a szavazáson. A társközséggé válást támogatja a bugaci nagyközségi és a megyei tanács is. A kérést továbbí­tották a Minisztertanács hivatalához. S amennyiben végül az Elnöki Tanács szintén kedvezően dönt, akkor 1989. január elsejétől Bugac társközségében fognak lakni a jelenlegi külte­rületiek. Titokban talán már meg is rendelték az önálló települést jelző táblákat, amelyeken a régi nevet megőrizve, de a falut az igazi pusztától megkülönböztetve ez áll majd: Bugacpusztaháza. Vitaszek Zoltán környezetvédelemre Együtt a helsinki folyamat tovább­viteléért elnevezéssel november 11. és 13. között Budapesten nagyszabású nemzetközi béketalálkozót rendez­nek, erre a helsinki záróokmányt alá­író 35 ország békemozgalmai kaptak meghívást a házigazdától, az Orszá­gos Béketanácstól, Az esemény elő­készítésére nyilvános eszmecserét tar­tottak szombaton a fővárosban a Magyarországi Református Egyház Ráday-kollégiumában. A békefó­rumra az újonnan alakult társadalmi csoportok képviselőit is meghívták. Vitaindító előadásában Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnöke hangsúlyozta: a mostani ta­nácskozás célja, tisztázni á magyar álláspontot a békemozgalmi kérdé­sekben, s erről tájékoztatni a közvéle­ményt. Az Országos Béketanács nem csak formális okokból vállalkozik a nemzetközi béketalálkozó megrende­zésére; * emelte ki A helsinki záróokmány aláírása egy 13 évvel ezelőtti új korszak kezdetét jelentette, lehetőséget nyitott a sokoldalú nem­zetközi együttműködés kibontakoz­tatására, s előtérbe helyezte az emberi jogi, humanitárius kérdéseket. Ezt a folyamatot erősíteni kell, nem szabad hagyni, hogy holt betűkké váljanak a záróokmányban rögzített elvek. Az Országos Béketanács vállalkozott ar­ra, hogy az Európa sorsáért aggódó A BAJAI KÓRHÁZBAN — MOST ELŐSZÖR Szülés az apa jelenlétében (Tudósítónktól) A világon sok helyen megszokottá vált, hogy a szülő anya mellett ott van az apa. Hazánkban ez még csak ritkán fordul elő, ezért ér­demel figyelmet, hogy a bajai városi kórházban a közelmúlt­ban ilyen szülést vezetett le dr. Tóth Kálmán osztályvezető fő- orvoá. Érdeklődésemre a követ­kezőket mondotta:- Már régóta foglalkozta­tott az apa jelenlétében lefoly­tatott szülés kérdése, de a ko­rábbi körülményeink, a régi szülőszobánk nem volt erre al­kalmas. Miután a közelmúlt­ban átköltöztünk a felújított, s most már korszerű, jól felsze­relt szülészeti-nőgyógyászati épületünkbe —- és már a re­konstrukció idején is gondol­tam arra, hogy a szülőszoba megfeleljen e célra— , most már a ’ férj jelenlétét engedélyezni tudjuk. Nagyon megörültem, , amikor az első fiatalasszony az­zal a kívánsággal keresett meg, hogy így szeretne szülni. Ezt követően a férjjel is hosszasan elbeszélgettem. Meglepett, hogy milyen megfontoltan és tudatosan készül ez á fiatal pár az életnek erre a talán legszebb eseményére. Amint a főorvos elmondta, kollégái -r- orvosok, ápolónők -• egyaránt nagy izgalommal készültek a rendkívüli alkalom­ra. S miután minden rendben lezajlott, látva a sikeres szülés után a szülők boldogságát, örö­mét, úgy döntöttek, hogy a jö­vőben is vállalják a bajai kór­házban a férj jelenlétében törté­nő szülések levezetését. Miért határoztak így? §y kérdeztem az édesanyát.- Sokat olvastunk, hallot­tunk már erről a szülési mód­ról. Egy kicsit félős a természe­tem, hát nagyon szerettem vol­na, ha a férjem ezen a napon mellettem állna. A főorvos úr­nak elmondtuk a kérésünket, s1 őJl-- látva elhatározásunk ko- molyságát^gf hozzájárulását adta, , Fekete Gábor, az édesapa még mindig az élmény hatása alatt volt.- Csodálatos érzés, ez az él­mény egész életemen elkísér majd. Úgy gondolom, kevesebb megromlott házasság, kevesebb válás lenne, ha mások is átérez- hetnék azt, amiben nekem ré­szem volt. A hajam szálától a lábam ujjúig átjárt a boldogság, amikor gyermekünk megszüle­tett. Tónay Zoltánné embereket összehívja azzal a céllal: a novemberi nemzetközi eszmecserén új ötletek, kezdeményezések szület­hessenek a helsinki folyamat tovább­viteléért. A hozzászólók közül Erdős André nagykövet, a bécsi utótalálkozón részt vevő magyar delegáció vezetője tájékoztatást adott az utótalálkozó munkálatainak állásáról. Elmondta: a konszenzus elve alapján tanácskozó 35 európai ország, valamint az Egye­sült Államok és Kanada képviselői két éve folytatnak véleménycserét Bécsben. Az ; értekezlet záródoku­mentuma 90 százalékban elkészült, de még jelentős tennivalók vannak hátra. Hubay Miklós író felszólalásában rámutatott: a két szuperhatalom — sok esetben Európa feje fölött -|- egy­másra figyel. S a mostani enyhülés, amely békességet ígér a vüág minden népének, a kultúra szempontjából kedvezőtlen tendenciákat is elindít­hat. Az Egyesült Államok szórakoz­tatóipari expanziója például súlyos veszélyeket jelenthet az európai nem­zeti kultúrák számára azzal, hogy fel­morzsolja a kreatív szellem presztí­zsét. Magyarország számára is valós veszély lehet, ha egy ilyen kultúripar hatáskörébe kerül. Ennek első jelei már megmutatkoznak abban, hogy a nemzet szellemi életének nagy hagyo­mányú őrhelye, az irodalom az utób­bi években sokat veszített presztízsé­ből. Hegedűs András szociológus hoz­zászólásában kifejtette: a katonai sta­bilitás önmagában nem elegendő, amikor Közép-Kelet-Európában sú­lyos politikai válság bontakozik ki. Magyarországon is növekszik a poli­tikai instabilitás, s a szellem válsága mellett a társadalom válsága is ta­pasztalható. Helsinki óta a fegyver­kezési költségek tovább növekedtek, s ez a kelet-európai országok, köztük Magyarország számára nagy erőfe­szítéseket jelent. Bizakodásra ad okot a civil társadalom újraszerveződése, az önszerveződéssel létrejövő klubok, körök, társaságok megjelenése. Ezek áz alulról szerveződő mozgalmak a békemozgalmi feladatokat is fel fog­ják vállalni vélekedett. Barabás Miklós, az Országos Béke­tanács főtitkára hangsúlyozta: az al­ternatív katonai szolgálat bevezetésé­nek ügyében az Országos Béketanács felülvizsgálta tavaly szeptemberi ál­láspontját s az OBT-n kívül álló bé­kecsoportok képviselőivel együttmű­ködve 10 pontos javaslatot dolgozott ki ebben a témában. Egyebek között javasolják, hogy 1989. január I-jétől adjanak módot az alternatív szolgálatra. Szövetség A környezetvédő csoportoknak az ország különböző részeiből érkezett mintegy száz képviselője szombaton a bükkszéki úttörőtáborban megalakí­totta az Ifjúsági Környezetvédő Cso- portokOrszágos Szövetségét. Aszege- di, főleg egyetemistákat, főiskoláso­kat tömörítő kömyezetvédőcsoportok kezdeményezésére alakult szervezőbi­zottsághívta összeahét végi találkozót. A házigazda szerepét az egri tanárkép­ző főiskolán működő környezet- és ter­mészetvédő baráti kör vállalta. Az ülésen fő célként jelölték meg az országban működő, mintegy 150, a környezetvédelemmel is foglalkozó ifjúsági klub, csoport együttműködé­sének segítését. Az országos képvise­let megteremtésével a környezeti ér­dekek védelmét kívánják szolgálni. Elfogadták a szövetség alapszabá­lyát, amely szerint tagja lehet minden magyar fiatal, aki a meghirdetett cé­lokért tenni akar. Tagdíjakból és in­tézményi, szervezeti támogatásokból teremtenek anyagi alapot, amelyet kiadványokra, rendezvények, tábo­rozások, előadás-sorozatok megszer­vezésére fordítanak majd. Az alapszabály és programterv elfogadásával együtt a fiatalok ideig­lenes elnökséget választottak. Elha­tározták, hogy egy éven belül kül­döttgyűlést hívnak össze, és ott dön­tőiek a szövetség végleges program­járól. A szövetség megalakulását támo­gatta a KISZ Központi Bizottságá­nak Környezetvédelmi Tanácsa is. ELŐKÉSZÜLETEK A KISZ-ERTEKEZLETRE Szocializmust, de másképp Szombaton ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület a tanácskozá­sáról közleményt hozott nyilvánosságra. A testület munkájában részt vett Pet- rovszky István, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. Az ülés napirendjén szerepelt az MSZMP KB szeptember 27-ei üléséről tartott tájékoztató, amelynek előadója Nagy Imre, a KISZ KB titkára volt. A vita során a testület ismételten megerősítette az elmúlt években kialakított politikai vonalát. A második napirendi pont keretében a testület — Hámori Csaba első titkár szóbeli kiegészítését követően S megvitatta az országos KISZ-értekezlet javasolt vita­anyagait. Ä KISZ KB az országos KISZ-értekezlet elé terjeszti a „Szocializmust, de másképp” címmel a párt ifjúsági szervezetének platformjára tett javaslatot és más dokumentumtervezeteket, amelyeket az MSZMP Politikai Bizottságának ülését követően hoz nyilvánosságra.' A KISZ KB ülésének vitáján körvonalazódott, hogy az ifjúsági szövetség S s tágabban: az ifjúsági-politikai szerveződések -9 munkájában a szocialista humanizmus értékrendjének, a közösségi tevékenység­nek, az egyetemes emberi kultúra tiszteletének és a személyiség autonómiája támogatásának kell érvényesülnie az elkövetkezendő időszakban. A szocializmushoz vezető új utak keresésében az ifjúsági szövetség szellemi elődjének tekinti a történelmi magyar progressziót, a munkásmozgalom és a haladó demokratikus mozgalmak hagyományait. A vitában kialakult egységes álláspont szerint az ifjúsági szövetség vezető testületének meggyőződése az, hogy a magyar társadalom nem fordulhat vissza a sztálini elveken felépülő, bürokratikusán központosított társadalomirányítás felé, de nem csúszhat el a kapitalizmus visszaállításának irányába sem. A testület állásfoglalása szerint mindezen célok elérése az ifjúság részvétele nélkül nem lehetséges. A KISZ hivatásának érzi, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt által vezetett társadalom átalakítási gyakorlatában felelős, önálló szerepet vállaljon. Ennek kialakításában és megvalósításában a novemberi KISZ- értekezletnek meghatározó szereppel kell bírnia. A tervek szerint az országos KISZ-értekezlet nem lezárni, hanem kezdeményezni s orientálni fogja a KISZ megújulásáról folyó vitát. A KISZ megújítására vonatkozó döntést — ha ezt a novemberi országos értekezlet is támogatja — az 1989 tavaszán megrendezendő XII. kongresszusnak kell meghoznia. Az ifjúsági szövetség a megújulási folyamatában maga elé kitűzött célokat csak széles összefogással, a megújuló MSZMP-vel stratégiai szövetségben érheti el. A KISZ az MSZMP-vel való együttműködésében igényli a párt segítségét és kritikáját, de ugyanakkor élni kíván a pártot érintő kritika lehetőségével is. Az ifjúsági szövetség vezető testületé együttgondolkodásra hívja — s egyben szólítja — fel az ifjúság jövőt építő erőit, mindazokat, akik felelősséget éreznek a szocialista jövőért. SPORT, KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS Szabadidőközpont Miskén • Befejezés előtt a nemzetközi méretű küzdőtér. (Straszer András felvé­telei) A homlokzat — üveg előcsarnokkal. Körülbelül egy hónap múlva felavatják a megye legújabb sportcsarnokát Miskén. A 24-szer 48 méteres küzdőterű (nemzetközi méret), összesen 1500 négyzetméter alapterületű sportpalota építésé­nek eredetileg 18 millió forintra tervezett költségvetése 25 millióra növekedett a kezdéstől eltelt több mint 3 év alatt. Ám ez sem volt akadálya a megvalósításnak. Miért? Mert az akarat szerencsésen párosult az összefogással. Horváth Mihály tói, a községi közös tanács elnökétől tudjuk, hogy a megyei tanács 6,6 millió forint­tal, a helyi termelőszövetkezet pedig 9 millió forint (!) készpénzzel segítette a községi viszonylatban nagyberuházásnak számító létesítmény kivitelezését. Á társadalmimunka-végzés értéke 10 millió fo­rint, amit kimondani is szép—hát még megcsinálni!—manapság, amikor mindenre oly kevés az idő. Az intézmény neve: Sportcsarnok. Már ki is írták homlokzatára. Meglehetősen egyoldalúnak tűnik, hiszen nemcsak sportolásra lesz alkalmas, hanem ugyanúgy művelődésre, szórakozásra is, amire számos, e célra tervezett és berendezett helyiség szolgál majd. Tőszomszédságában szabadtéri sportokra alkalmas pályaegyüttes díszük, szépen gondozott gyep­szőnyeggel, lelátókkal. Ezek is a közelmúlt társadalmi összefogásának eredményei: ösgyepbol — libalegelőből — „varázsolt” településfejlesztési értékek. Bács-Kiskun megye egyik legszebb szabadidőközpontja — ez valóban annak nevezhető — alakulhat ki Miskén a helybeliek és természetesen a közeü települések lakóinak hasznára, s nem valamiféle átmeneti megoldásként, hanem az ezredforduló utáni előrelátással. Rapi Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents