Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

«iii—i ■ ■■■ mi mm i. I ■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 242. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 10., hétfó VII ORSZÁGOS KÖZMŰVELŐDÉSI FILMEÓRIJM Becsületet a valódi értékeknek! Mindig elég mostoha sorsuk volt a rövidfilmeknek a magyar filmpiacon. Egy­két alkalommal, általában a játékfilmek kisérő műsoraként levetítették őket, azután a raktárak mélyén porosodtak. Ezért hét esztendeje született egy kezdemé­nyezés, melynek jóvoltából a szakemberek azóta is igyekeznek felébreszteni Csip- kerózsika-álmukból ezeket az alkotásokat, s megannyi új társukkal együtt rend­szeresen megmutatják, milyen lehetőségek rejlenek felhasználásukban a közműve-, lődés különböző területein. Először Kecskemét adott otthont a rendezvénysoro­zatnak, mely Országos Közművelődési Filmfórum névre kereszteltetett. Az ideit is Bács-Kiskun megyeszékhelyén rendezték meg, az Otthon moziban. A három napig tartó fórum szombaton ért véget. Hat filmstúdió csaknem félszáz alkotását mutatták be ezen a három napon. Neményi Ferenc, a Népszerű Tudományos Stúdió vezetője összegezte á fórum tapasztalatait a zárszót megelőző tanácskozáson, rámutatva arra, hogy milyen előnyöket jelent a gyártók és 'forgalmazók jó kapcsolata. Az ezt követő vitában többen felszólaltak, részletezve egyebek mellett az állami támogatás csökkenésé­nek várható következményeit a filmforgalmazásban, a megfelelő érdekeltségi rendszer hiányából adódó hanyatlást ezen a téren, valamint a magyar filmek színvonalát, az oktatás területén történő felhasználásuk lehetőségeit. Megfogal­mazódott, hogy a gazdasági-társadalmi élet valamennyi területéhez hasonlóan, a filmgyártás és -forgalmazás is csak akkor képes jelentősebb előrelépésre, ha való­ban becsülete lesz végre az igazi értéknek. E szakmát érintő, megoldást sürgető problémákat összegezte az Országos Közművelődési Filmfórum, s az erről készü­lő dokumentumot felterjesztik az illetékes állami vezetéshez. A hagyományokhoz híven, ez alkalommal is átadták a Magyar Film- és Tv- Művészék Szövetsége, illetve a Magyar Mozi- és Videofilm Gyár által alapított Deák György Emlékplaketteket, elismerve a tehetséges alkotók és a filmeket kiemelkedően népszerűsítők munkáját. Ezt alkalommal Paulus Alajos és Kabdebó György rendezőnek, valamint Gerő Péternek, az INTRONIK Kisszövetkezet elnökének ítélték oda a plakettet. A VII. Országos Közművelődési Filmfórum Papesch Lászlónak, a Bács-Kiskun Megyei Tanács művelődési osztálya vezetőjének zárszavával ért véget. K. E. HAGYOMÁNYOS VETÉLKEDŐ A DUTÉPNÉL Háromszáz fiatal az építkezésen A Dutép Vállalatnál szombaton nyolcadszor rendezték meg az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napot azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ápolják, erősítsék a szakmunkásképzők és a vállalat közötti kapcsolatot. Több mint háromszáz fiatal ve­télkedett három szakmában és négy sportágban. A vállalat ifjú szak­munkásai, valamint a bajai, ceglédi, kiskunfélegyházi, nagykőrösi, kun­szentmártoni és a két kecskeméti — a 623-as és a 607-es'— ipari szakmunkásképző intézetek tanulói álltak rajthoz az árpádvárosi épít­kezéseken és a házgyári tanműhely­ben. Gyakorlati és elméleti tudás­ból egyaránt számot kellett adniuk. Szoros versenyek alakultak ki, hi­szen az iskolák legjobb tanulói kö­zül válogatták ki a résztvevőket. A kőművestanulók versenyéből a 203-as ceglédi intézet diákjai kerül­tek ki győztesen, ugyanebben a szakmában az ifjú szakmunkások csapatai közül Rónai Sándor kol­lektívája lett az első. A szobafestő­tapétázó versenyt ugyancsak a ceg­lédi iskola nyerte meg, az ifjú szak­munkások közül pedig Heimpold György csapata került ki győztesen. Az asztalos tanulócsoportok vetél­kedőjében a kecskeméti 623-as inté­zet diákjai bizonyultak a legjobb­nak, az egyéni versenyben pedig Nagy József vitte el a pálmát. A legjobbak pénz-, illetve tárgyju­talmat kaptak. Az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napot egy év múlva ismét megrendezik. R. M. • Sutus Lajos kőműves szakmunkás brigádja verseny közben. Szemben: Kullai Ferenc ifjú szakmunkás. (Koczka István felvétele) B ET A K A R n ÁS, T A LA J- E FŐK ÉSZ í T ÉS Kevés a kukorica és a szója • A Kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben 2100 hektáron vetnek őszi búzát. Nem nagy örömet hoz az idei-őszi betakarítás a mezőgazdasági szakem­bereknek, hiszen megyénkben minde­nütt kisebb, de inkább nagyobb ter­méskieséseket okozott az aszályos időjárás. A napraforgó a mintegy 31 ezer hektáros területről lassan a .táro­lókba kerül. A hozama — az eddigiek szerint — kismértékben meghaladja az előzetes becsléseket A kukorica­termés azonban a vártnál jóval kisebb, a kényszersilózások után megmaradt 98 ezer hektár betakarítása ad — a hibridterülctck kel együtt — munkát a gazdaságoknak. A 10 ezer hektár szója körülbelül 60 százalékát vágták már le, megyei átlagban a termelési értéke vélhetően a költségek szintjén alakul. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának főelőadója, Melegdi Sándor elmondta, hogy a gyenge ter­més oka elsősorban az aszály, de nagymértékben közrejátszott a szük­séges növényvédő szerek hiánya és a tapasztalatlanság is. A silókukorica vágásának felén túlvannak a mezőgazdasági üzemek, az eredetileg silónak bevetett terüle­teket mintegy kétszeresére növelte a szárazság okozta kényszersilózás. A 4700 hektár cukorrépa egyötö­dét szedték már fel, ennek termésátla­ga tűrhetőnek mondható, de a cukor- tartalom nagyon gyenge. Kísérlet­képpen az idén két allami gazdaság­ban összesen 25 hektáron próbálkoz­tak rizs termesztésével, „száraz” módszerrel, vagyis csak öntözve. Az eredmények a várakozástól igencsak elmaradtak. Bács-Kiskunban a burgonya több mint 90 százalékát kisüzemben ter­melik meg, az idén nem sok dicseked- nivaló van a terméssel, ennek ellenére értékesítési gondokkal küszködnek a termelők. Az őszi betakarítású zöld­ségnövények — fűszerpaprika, para­dicsom, paprika, káposzták, késői érésű csemegekukorica — területé­nek feléről „arattak” már a termelők. A kilátásokat némileg javítja, hogy a Szent Mihály-napi fagy szerencsére az idén elkerült bennünket. A betakarítással párhuzamosan ké­szítik elő a talajt az ősziek alá; a terve­zett őszi kalászos terület a múlt évihez hasonló, 114 ezer hektár. A rozs és az árpa vetőmagjának mintegy negyede földbe került már. A búza és a rozs vetésterülete a megyében várhatóan a tavalyi nagyságú marad, az árpáé pe­dig nő. G.E. Kempingcikkek Kunszentmiklósról Még csupán alig pár eszten­deje, hogy a Temaforg Kun- szentmiklósi Gyára megszüntet­te a háztartási rongy válogatá­sát, s ezzel egy időben tovább­fejlesztette az úgynevezett nem­szőtt termékek gyártását. A műszaki szűrők iránt egyre nagyobb lett a kereslet,, s úgy tűnt, a sok nagy beruházáshoz még hosszú évekig temérdek Terfilre lesz szükség. Nem így történt. Egyre kevesebb műsza­ki szűrőre érkezett megrendelés. A gyár vezetősége nem sokat teketóriázott: újabb szerkezet- váltásba kezdtek. A nemszőtt- üzemből 30-40 dolgozó átkerült a konfekciórészlegbe, ahol a fo­lyamatos átképzést követően megkezdték a szabadidő- és kempingcikkek gyártását. A gondolat csupán 'á tavasz- szal merült fel először, de azóta jelentős eredményeket sikerült elérniük ezen a téren. Az eleinte tőkés importból beszerzett hab­szivacs betétek helyett sikerült olyan saját töltőanyagokat ki­fejleszteniük, amelyek alkalma­zásával az ágybetétek, párnák, napozók, kempingszékbetétek hasonlóan kényelmesek. Az új termékek iránt máris nagy kereslet mutatkozik itt­honról és külföldről egyaránt. Néhány nyugati céggel pedig már tárgyaltak kempingcikke­ket gyártó közös vállalat alapí­tásáról is. „ „ TÜNTETÉS TITOGRADBAN — SZOCIALIZMUSELLENES JELSZAVAK A JKSZ KB elnökségének erélyes állásfoglalása Őrizetben egy kisebb csoport Márkus Gyula, az MTI tudósitója je­lenti: BELGRAD I A jugoszláv közvélemény figyelme a hét végén Crna Gora székvárosára, Ti- tográdra összpontosult, ahol minden tiltakozó megmozdulást betiltottak. A titográdi „Dakics” építőipari gép­gyár 2000 dolgozója és a városi egyete­mi hallgatók pénteken délután Crna Gora tagköztársaság képviselőháza elé vonultak, ahol a munkabérek emelését, az egyetemisták életkörülményeinek megjavítását, majd pedig a Crna Gora-i köztársasági és pártelnökség azonnali lemondását követelték. Az esti órákra a tömeg 20 ezer fősre növekedett, s szónokai közölték, hogy addig nem mennek hazaiamig követeléseiket nem teljesítik. A tagköztársaság több párt- és állami vezetője, majd pedig Markó Orlahdics, a JKSZ KB elnökség és Ra­dovan Radonjics, a JKSZ KB Cma Go- (Folytatás a.2. oldalon) A KOMMUNISTA PÁRT ÉBERSÉGRE SZÓLÍT Pinochet maradni akar SANTIAGO DE CHILE. „Pinochetnek le kell mondania” pfll szögezte le szombaton egy santi­agói szállodában tartott sajtóérte­kezletén Jósé Sanfuentes, á betiltott Chilei Kommunista Párt vezetősé­gének tagja. A kommunista vezető megállapí­totta, hogy az október 5-ei .szavazás kimenetele nemcsak Pinochet szer mélyés vereségét jelenti, hanem rendszerének elutasítását is. Figyel­meztetett arra, hogy Pinochet sem­miképpen sem hajlandó feladni a hatalmat és különféle manőverek­kel az ellenzéki mozgalom megosz­tására, saját uralmának tartósításá-. ra törekszik akár erőszakkal is. Mindez szükségessé teszi, hogy a chilei nép megőrizze maximális éberségét ?f| hangsúlyozta a kom­munista vezető. Az „Egyesített Baloldal” nevű pártkoalíció politikai bizottsága szombaton nyilatkozatot tett köz­zé,, ugyancsak a 72 éves diktátor azonnali lemondását követelve. A Chilében dolgozó külföldi tu­dósítók küldöttséget menesztettek a rendőrség főparancsnokához, til­takozásul amiatt, hogy az utóbbi két napban a biztonsági erők 22 újságírót vertek össze. A chilei rendőrség szombaton azt közölte, hogy szavazás utáni két nap alatt a fővárosban 118 személyt vettek őrizetbe, a tüntetők és a kar­hatalmi erők közötti összecsapá­sokban — adataik szerint — két ember életét vesztette, húszán pedig megsebesültek. Különös — de mindenképp a mai helyzetre valló — levél jelent meg múlt csütörtökön a Petőfi Népe első oldalán. A megyei pártbizottság első titkára nyílt levélben kérte az alap­szervezeteket annak a szinte min­denkit foglalkoztató kérdésnek az eldöntésére, hogy összehivják-e vagy sem a megyei pártértekezletet. A hatás, amit a levél kiváltott — nem szabad a szótól visszariadni — döbbenetes. Mintha egy zsilipet nyi­tottak volna ki: az eddig a leghét­köznapibb végrehajtók szintjére ala- csonyitott pártalapszervezetek on­tották a véleményeket. A sorokból világos: a feje tetejéről a talpára kell fordítani a pártéletet is, ami nem többet és nem is kevesebbet jelent, mint a hétköznapi politika fölértéke­lését, azoknak a véleményének a fi­gyelembevételét, akik a pártot — a szervezetet — alkotják. Alkalmam volt elolvasni a levele­ket. Nem egy-kettőt, amit az appa­rátus helyesnek tartott megmutatni, hanem az összesei. (Mit mondjak: már ezen is meglepődtem.) Igazából azonban a tartalmukon. VÁLTOZ­TATNI! Ez sütött át minden soru­kon. Ez pedig nem lehetséges pártérte­kezlet nélkül. Azok, akik formailag a gyűlés összehívása ellen szavaztak, ugyan­akkor számtalan olyan javaslatot tettek, amiben igenis csak értekezlet dönthet. Ha ehhez hozzáteszem — mert hozzá is kell —éa pártbizottság által fölkért szakértők jelentését, melyből kiderül, hogy az úgyneve­zett stabilizációs és kibontakozási program eleddig semmiféle változást sem hozott (sőt, valójában a helyzet tovább romlott: egy forint árbevételt Bács-Kiskunban egy forint 5fillérért állítanak elő, a gazdaságok pénzügyi eredményszintje az egy évvel ezelőt­tinek háromnegyedére esett vissza, nem vagyunk messze attól a ponttól, hogy az élelmiszer-gazdaság válság- ágazattá váljék, a többi között azért is, mert a legßbb piacként számon tartott KGST-relációban a banki ár­folyam majdnem háromszorosáért képes csak előállítani egy rubelt), nos, ha mindezt is figyelembe vesz- szük, elengedhetetlen a minden eddi­ginél önkritikusabb szembenézés a valósággal, elengedhetetlen a szük­séges következtetések levonása. Ezek soréiban valószínűleg szemé­lyi változások is kellenek. Jelentős mértékben fiatalításra szorul a tes­tület — legalábbis feltűnő, hogy a népesség többségét alkotó 30-40 éves korosztály milyen csekély számban kap csak lehetőséget a po­litika alakítására, noha ez a réteg az, amelyik holnap fog megfizetni a tegnapért. Táléin itt lenne az ideje mindazok tisztességes visszavonulá­sának is, akik ilyen-olyan protokoll- szempontok alapján őrzik helyüket a testületben. Nem olyan idők járnak, hogy az udvariasságból meg tudnánk élni: azelkötelezett szakértők napjai jöttek el. Harmadsorban az sem mellékes, hogy a változtatás jelképes erejű is lehetne, amiből a társadalom párttag és pártonkivüli tagjai levon­hatnék a következtetést: a magát a társadalom vezető erejének valló párt nem csak szavakban, tettekben is kívánja a változtatást. Az ugyanis a nagyszámú észrevételből nyilván­való: sokan épp emiatt vesztették bizalmukat. „Akik eddig is mindent egyforma ügybuzgalommal szavaz­tak meg, vajon képesek-e megújulni, vagy pedig csupán az új követelmé­nyeknek megfelelő szavakat hasz­nálják egyetlen tett nélkül?” — tette föl a kérdést az alapszervezeti tag­ság. Tehát épp a változtatás akará­sát, szükségességét bizonyítaná köz­tiszteletben álló, megfelelően felké­szült, a hatalom eddigi gyakorlásá­ból voltaképpen kizárt kommunisták testületi taggá választása. Ez fér és csak ez—adhatna bizto­sítékot a megújulás folytatásához is: ezt követően nyilvánvalóan sehol sem lehetne elütni frázisok pufogta- tásával a változtatások iránti köve­teléseket, és minden szinten, minden­községben és ■károsban megteremt­hető lenne az az új vezetés, amely, nélkül aligha lehetséges újfajta köz- megegyezés — amit másképpen ta­lán a vezetés hitelének is lehetne mondani. Végtére is: több mint fur­csa, hogy minél .föntebb" megyünk, annál több a személycserékben is megnyilvánuló változás, és minél „lentebb", annál kevesebb. Nem len­ne helyes megszerzett érdemekre hi­vatkozni, hiszen az érdemeket talán túl is díjazza a társadalom —-tanul­ságosak a kitüntetési listák, ame­lyek, függetlenül az ország valósá­gosgazdasági eredményeitől, általá­ban nem rövidültek meg. A megyei pártbizottság — amint arról már többször hirt adtunk — holnap dönt, hogy legyen-e pártérte­kezlet vagy ne legyen. Legyen, mert lennie kell — nem a ma, hanem fő­ként a holnap érdekében. Ballai József

Next

/
Thumbnails
Contents