Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Tóth Ilona (Veszprém m., 13. vk.) a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának vezető titkára abban ^ reményben ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot, hogy a gazdálkodási formák bővülésével jij munkahelyek teremtődnek, s ezáltal mérséklődhetnek az egyre erőteljesebben jelentkező foglalkoztatási gondok.

Dr. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió tudományos főmunkatársa arról szólt, hogy a szocializmust nem ettől a társasági törvény által biztosított új lehetőségektől kell félteni, sokkal inkább a pazarlástól, a kellően meg nem fizetett munka miatt kialakuló érdektelenségtől.

A demokráciáról szólva a képviselő elmondta: a jelenlevők közül többen úgy vélekedtek, szükség lenne a párton kívüli képviselők frakciójának létrehozására is, mert lehetnek közös ügyek, amelyekben az érintettek egységesen kívánnak a Parlamentben fellepni. Erre azonban nem kaptak választ, végül is a képviselők döntés nélkül, anélkül, hogy szavazhattak volna a kérdésről — mint mondotta — megalázva hagyták el a tanácskozás színhelyét.

Dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára hozzászólásában konkrét javaslatot tett az osztalékengedményes részvényfajta lehetőségének törvénybe iktatására. Példaként azt hozta fel: a nyugati gazdaságokban az állam részvényvásárlással támogatja a vállalkozás megindítását, úgy, hogy meghatározott időre — legfeljebb három évre — lemond a részvényei után járó osztalékról, s azt a többi részvény- jegyző között egyenlő arányban osztják fel. így már az első időszakban is vonzóvá válik a befektetés a piac szereplői számára.

Szabó Kálmán felszólalása után — mivel utolsó javaslata egyben konkrét szövegmódosító indítvány is volt — az elnök szünetet rendelt el. A szünetben

a javaslat megvitatására ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága.

Kulcsár Kálmán a vitában elhangzottakra reagálva kifejtette: a vállalati törvényt az átalakulási törvénnyel együtt munkálhatják ki. A törvény előkészítését meggyorsítják, és várhatóan a jövő év első felében a parlament elé terjesztik. Emlékeztetett arra, hogy a külföldi beruházásról szóló törvény szükségessége is szóba került a vita során. Ezt a jogszabály-tervezetet decemberben teijesztik az Országgyűlés elé; azért nem előbb, mert részben az adóviszonyok rendezésétől függ a tartalma.

A cégbírósággal kapcsolatos aggályokkal kapcsolatban elmondotta, hogy a megyei bíróságok mellé is rendelnek majd egy vagy két cégbírót, annak megfelelően, hogy milyen ügyforgalom várható. A minisztertanácsi ülésen született határozat értelmében a cégbíráskodás kiszolgálására ISO szakembert máris szervezhetnek. A cégbírák kiképzésénél hazai és külföldi szakembereket egyaránt igénybe vesznek majd. .

Javaslatokra válaszolva rámutatott: napirenden van — a SZOT-tal egyetértésben — az átfogó szakszervezeti törvény megalkotása. Hangsúlyozta: a dolgozói részvétel azokban a társaságokban, amelyekről a törvényjavaslatban szó van, nem érdekképviselet, hanem lényegében a vállalati vagy társasági vezetés ellenőrzése, ezért helytelen volna ilyen esetben a szakszervezetnek többletjogokat adni más alakulatokhoz képest.

Határozathozatal következett: az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát, majd a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is — egyhangúlag elfogadta.

VILLÁNYI MIKLÓS ELŐTERJESZTÉSE

A szocialista

piacgazdaság

kiépítése

Ezután—az elfogadott napirendnek megfelelően — Villanyi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot.

PJS- A most elfogadott társasági. törvény szervezeti téren teremti még a' tulajdon formájától független gazdasági szervezetek létrehozásának lehetőségét, a nyereségadó-törvény pedig ezek működésének pénzügyi, vagyoni feltételeit hozza létre — hangsúlyozta bevezetőben. — A két törvény egymást feltételezi, egyidejű hatálybalépésük indokolt. Ezáltal a gazdálkodók régi törekvése válik Valóra: kiszámítható és nor- malizál t lesz az állam gazdaságpolitikai magatartása. • ■ ,

A vállalkozási nyereségadó-törvény megalkotásával — a személyi jövedelemadóval, az általános forgalmi adóval és a már hagyományosan törvényben szabályozott illetékkel együtt;—, a költségvetés bevételeinek közel háromnegyede törvényeken nyugszik. Kialakul a jövedeleihtulajdonosok: a vállalatok, a lakosság és a költségvetés közötti osztozkodás stabil rendszere, amely csak a parlament döntése alapján változtatható.

Mindez elősegíti a szocialista piac- gazdaság kiépítését, amelynek lényeges elemei: a szabadabb gazdálkodás a termelési erőforrásokkal, a piac törvényei által vezérelt árrendszer, a szervezeti kötöttségektől mentes tőkeáramlás, az egyensúlyi célokat szolgáló — a piac eszközrendszerét fokozottan igénybe vevő — keresletszabályozás:f

A miniszter jelezte, hogy, a jövő évi költségvetés tárgyalása keretében várhatóan egyensúlyjavító intézkedésekben is dönteni kell, mind a kiadások megtakarítása, mind a bevételek növelése érdekében. Hangsúlyosa, hogy a nyereségadózás területén a jövedelemközpontosítás kialakult arányaiban bármelyik jövedelemtulajdonos javára jelentős elmozdulás nem indokolt, és rövid távon nem lehetséges. Bejelentette, hogy a terv- és költségvetési bizottság benyújtott javaslatait a kormány nevében elfogadja.

Rámutatott: a törvényjavaslat jóváhagyása — az egyidejűleg megszüntetni tervezett adók miatti bevételkiesést számításba véve—csökkenti a jövedelmekből a központosított részarányt. Megszűnik az úgynevezett ellenértek- adó, a tehergépkocsi-, az autóbusz- járulék, a vegyipar és a gépipar külön termelési adója és még néhány más adó. Ezek együttes értéke évi 13 milliárd forint. Tájékoztatásul elmondta, hogy az adókedvezmények figyelembevételével az átlagos adóterhelés kevesebb mint negyven százalék. A nyereséget terhelő ilyen mértékű adó sem a Magyarországon kialakult feltételek — a nemzeti jövedelem újraelosztásában kialakult, rövid távon nehezen változtatható arányok — figyelembevételével, sem nemzetközi összehasonlításban nem magas. A nyereségadó a költségvetés bevételeinek az egyik legjelentősebb forrása (egy százalék nyereségadó 2,5 milliárd forintnak felel meg).

Az adót annak természeténél fogva mindenki sokallja, ugyanakkor, ami telik belőle, azt mindenki kevesli. A pénzügyminiszter megerősítette a kormánynak azt a törekvését, hogy a

kialakítandó program szerint a vállalkozói szellem élénkítésére csökkenti az adókat, a kedvezmények egyidejű szűkítésével.

Külön elbírálásnak nincs alapja

Hangsúlyozta: semmiképp sem fogadható el, hogy egy esetleges adócsökkentés csak egy bizonyos vállalkozói csoportra vonatkozzék. Ennek sem elvi, sem erkölcsi, sem közgazdasági alapja nincs.

A törvényben általánosan előírt adó csökkentésének olyan előfeltételei vannak, amelyek ma még nem állnak fenn. Ezek közül a legfontosabbak: a költségvetésnek a nemzeti jövedelem újraelosztásában vállalt szerepe csökkentése, ezen belül elsősorban a támogatások leépítése, a költségvetési reform folyamatos megvalósítása; a társadalom- biztosítás és a tanácsi gazdálkodás önállóságának megteremtése; az intézmények es az igazgatás szervezeti és gazdálkodási ésszerűsítése révén az állami kiadások érdemi mérséklése. Tehát csak fokozatosan, a piacgazdaság kiépítése útján teremthetjük meg az adócsökkentés feltételeit, mert külső fizetési helyzetünk kockázatait tovább már nem lehet a társadalomra terhelni, elegendő, sőt sok is a korábbi ilyen terheket elviselni.

Azzal kapcsolatban, hogy a törvény- javaslat elfogadása után a kisszervezetek milyen gazdálkodási helyzetbe kerülnek, felsorolta a kisszervezeteket érintő, az általánoshoz képest fennálló kedvezményeket és fontosabb változásokat: i * '

— Megszűnik az úgynevezett különadó1, ami 7-8 milliárd forintos adókiesés mellett, árbevétel-arányosán mintegy húsz százalékkal javítja az érintett szervezetek árbevétel-növelési lehetőségeit;

— A vállalkozói adó jelenlegi rendszere megszűnik, az adóalanyok többsége — az egyéni vállalkozók — nem tartoznak a nyereségadó-törvény hatálya alá, a személyi jövedelemadó rendszerén belül adóznak;

— Az ebben a vállalkozócsoportban jellemző negyven százalékos nyereségadó érezhetően kisebb, mint a jelenleg érvényesülő 25 százalékos bruttó jövedelemadó;

—> Húszmillió forint bérköltség alatt már 1989-től nem érvényesül semmiféle keresetszabályozás;

—A beruházási javakat terhelő ÁFA 100 százalékos visszaigénylési rendszere ebben a szektorban fennmarad;

— A nyereségadó-törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozások tagjai szabad döntésük szerint kivehetik jövedelmüket bérként, az SZJA megfizetése mellett, így a vállalkozások többsége várhatóan nem is fizet nyereségadót;

— A vállalkozók a bevitt vagyon hozadékaként még három évig adómentesen vehetnek ki jövedelmet.

Kedvezmények a javaslatban

A pénzügyminiszter meggyőződése, hogy a vállalkozások az adótörvény

Pillanat- . képek a szünetből

• Tóth Sándor felvételei

hatályba lépése után a jelenleginél kedvezőbb feltételek között működhetnek, és az a tény, hogy megszűnik a költség terhére való beruházási lehetőség (ami egyébként is csak ebben az évben létezik), nem csökkenti a beruházási kedvet.

Kitért arra, hogy az élőmunka fel- használásához kapcsolódó kötelezettségek közül leglényegesebb a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék.

— Az ezen a területen meglévő lényeges különbségek megszüntetése, a járulékfizetéssel arányos ellátások, szolgáltatások nyújtása az adótörvényhez ugyan kapcsolódó, de attól függetlenül elvégzendő feladat. A társadalombiztosítási járulék felfogásunk sze- rinttehát nem adó, hiszen a járulékfizetéssel szemben közvetlenül társadalom-' biztosítási ellátás, szolgáltatás áll. Mint ismeretes, elhatároztuk, hogy 1989. január 1-jétől a társadalombiztosítás rendszere önállósul, leválik a központi költségvetésről.

Állásfoglalás született arról is, hogy a társadalombiztosítási járulék a jövőben jövedelem-központosító szerepet nem tölt be, a költségvetésen kívüli alap feladataival arányban álló járulékot szedhet be. A járulék mértéke tehát függetlenné válik az adómértéktől, abban dönteni sem az adórendszerrel egyidejűleg kell.

A törvényjavaslat egyik legnagyobb érdeklődést és vitát kiváltó része az adókedvezmények kérdése volt. Adó- kedvezmények továbbra is vannak a javaslatban, de következetesen tevékenységi alapon, általában szervezeti formától függetlenül.

A gyorsított amortizáció a szerkezet- átalakítási program céljait szolgálva az állóeszközök műszaki megújulásának gyorsítását segíti. Változatlanul hetvenszázalékos adókedvezményben - részesül a kutatási és fejlesztési tevékenység. Fennmarad a műszaki fejlesztési célú — a költségek terhére elszámolható — ráfordítások rendszere, amelyben a korlát csak a vállalat jövedelmezősége. Továbbra is mód van a kutatási— fejlesztési ráfordítások 10 százalékos beruházásként történő felhasználására.

— A.nyereségadó-törvényjavaslat az adóreform szerves része. Alapjaiban konzisztens, a megszüntetett és a még megszüntetésre váró adófajták miatt korábbinál világosabb, a törvényi szabályozás következtében pedig állandóbb kapcsolatot jelent a költségvetés és a gazdaság szereplői között — mondotta végezetül Villányi Miklós és kérte, hogy a képviselők az írásban benyújtott módosításokkal a javaslatot megvitatás után fogadják el, emeljék törvényerőre.

Az első sajtóértekezlet

Újdonság volt az Országgyűlés októberi ülésszakának első napján, hogy bejelentették: ezentúl a tanácskozás szüneteiben mindennap sajtóértekezletet tartanak a jelenlevő hazai és külföldi tudósítóknak. Első alkalommal tegnap délben az Országgyűlés két újonnan megválasztott alelnöke: Jakab Róbertné és dr. Vida Miklós válaszolt az újságírók kérdéseire.

Jakab Róbertné elsőként a nemzetiségi nyelvű pedagógusképzésről beszélt, mint mondotta, annak színvonala nem kielégítő, a képzés reformra szorul. Új tisztségéről, s arról, hogy hivatása mellett győzi-e majd ezt a munkát, kifejtette: mint az országos listán megválasztott képviselőnek, száznál több szlovákok lakta település sorsával kell törődnie. Ha rend van odakint, itt a házon belül, és bennünk is — tette hozzáakkor győzzük a munkát.

Dr. Vida Miklós elmondta, hogy az Országgyűlés alelnökeként igyekszik segíteni azon bizottságoknak a munkáját, amelyek a termelést, az értékteremtést, a technikai haladást az eddigieknél nagyobb szerephez kívánják juttatni. Ennek megfelelően alakítják ki a parlamenti elnök és a három alel- nök között a munkamegosztást.

A kérdésre, hogy új megbízatása miatt le kellett mondania elnöki tanácsi tagságáról, s oda most nem választottak meg senkit, azt válaszolta, hogy erről bizonnyal döntés

0 Dr. Vida Miklós

0 Jakab Róbertné

születik, mert az alkotmányos előírások értelmében az Elnöki Tanács 21 tagú, tehát a megüresedett helyet be kell tölteni.

A szavazás körüli bonyoldal- makra célozva ismét rákérdeztek a gépi szavazatszámlálás bevezetésére. Ezzel kapcsolatban dr. Vida Miklós megjegyezte, hogy az ülésterem felújításáig minden bizonnyal marad e nehézkesebb módszer, ám ennél sokkal lényegesebbnek tartotta azt, hogy szakítani kellene azzal a gyakorlattal, hogy az igen, a nem és a tartózkodás mellett van egy negyedik változat, amikor is jó néhány képviselő egyik esetben sem emeli fel a kezét. így fordulhatott elő, hogy az egyik szavazásnál 304 voksot tudtak összeszámolni, holott a teremben 360-nál is több képviselő foglalt helyet.

Faragó András, az Országgyűlés Sajtóirodájának vezetője a sajtóértekezlet végén bejelentette, hogy 13 órakor az alternativ katonai szolgálat bevezetését javasló csoport küldötteitől egy felhívást vett át, amelyet az Országgyűlés elnökének címeztek . A petícióban — amelyet több százan írtak alá — arra kérik az illetékeseket, hogy gyorsítsák meg a törvény előkészítésével kapcsolatos munkát. A sajtóiroda vezetője elmondta azt is, hogy a Parlament közelében mintegy kétszáz fős csoport gyülekezett, hogy személyes jelenlétével adjon nagyobb hangsúlyt a kérésnek. y. T.

VITA

A TÖRVÉNYJAVASLATRÓL

Kovács András (Heves m. 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója röviden beszámolt a két ülésen kibontakozott vitáról. Elmondotta: a képviselők kifogásolták, hogy meglehetősen széles a mozgástere a végrehajtási rendeletnek. Élénk vita bontakozott ki az elvonások mértékéről. Egyetértettek azzal, hogy a tervezett törvény fenntartja az ipari és a mezőgazdasági üzemek között meglevő nyereségadóztatási arányokat, ami az élelmiszergazdaság mostoha jövedelmezőségi viszonyai között teljesen indokolt. A képviselők elfogadták, hogy — a költségvetés helyzete miatt—jelenleg nem lehet szó az adókulcs csökkentéséről. A bizottság azonban fontosnak tartja a költségvetés kiadási oldalának alapos vizsgálatát már a jövő évi költségvetés tervezésekor is.

A bizottság számára rendelkezésre’ bocsátott háttéranyag meggyőzte a képviselőket arról, hogy a 3 miihó forint éves árbevételen felüli 50 százalé.- kos adókulcs és az egységes társadalombiztosítási járulék ellenére sem nőnek számottevő mértékben a magán- vállalkozások elvonásai.

Az állami és magánvagyon esély- egyenlőségét a képviselők több szempontból is megkérdőjelezték. Véleményük szerint az állami vállalkozó előnyt élvez, mivel az államtól kölcsön kapott tökével anélkül gazdálkodhat, hogy a tőke után kamatot, egyéb költséget fizetne. A magánvállalkozásnál a vállalkozó saját tőkéjét fekteti be, illetve a kölcsön vett, idegen tőke után kamatot kell fizetnie.

A vita végén a terv- és költségvetési bizottság arra a megállapodásra jutott, hogy a törvényjavaslat alapelveit érintő kérdésekben nem terjeszt módosítási indítványt a parlament elé, nem javasolja a nyereségadó kulcsának módosítását. Bár a vitában felmerült kétségeket nem sikerült maradéktalanul eloszlatni, a képviselők tudomásul vették: az

ország jelenlegi pénzügyi helyzetében nincs lehetőség az adócsökkentésre.

Összegezve a bizottság véleményét, a képviselő elmondotta: a törvényjavaslat megszünteti a nyereségadóztatás korábbi széttagoltságát, biztosítja a szervezettől, szektortól független gazdálkodási feltételek megteremtését. Jól illeszkedik a tervezett költségvetési reformba, ezért annak elfogadását javasolják.

Tallósi Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa kifejtette, hogy a vállalkozási nyereségadóról szóló törvénytervezet nem szolgálja a társasági törvény maradéktalan végrehajtását. Vitatkozva a terv- és költségvetési bizottság képviselőjének megállapításával — mely szerint nincs lehetőség most azon tanakodni, hogy milyen legyen az adó mértéke —; amellett foglalt állást: igenis szükség van ennek megállapítására. A gazdaságnak ugyanis egyik legnagyobb gondja, hogy nincs elég pénze. Nem szabad tehát már az indulásnál a társasági törvény hatálya alá tartozó szervezetektől a pénzt elvenni. Gondként említette, hogy a törvény végrehajtási rendeletét — ami nélkül az egész nem értelmezhető—a képviselők egy része időben meg sem kapta. Idézve a törvénytervezet és a végrehajtási rendelet némely fejezetét, rámutatott ezek ellentmondására, pontatlanságára. Kifogásolta továbbá a törvény-előkészítés menetét, rámutatva, hogy míg a társasági törvény előkészítése kibír minden kritikát, addig a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényt nem megfelelően készítették elő, ennek szövegét még az idén augusztusban is titkos iratként kezelték. Ha a képviselőknek nem áll módjukban kellő időben megismerni az ide vonatkozó szabályokat, nem lehet tőlük felelősséget elvárni.

A vitában még egy képviselő kért szót, majd a parlament befejezte szerdai munkanapját.

LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT

Labdarúgó BEK: Celtic—Bp. Honvéd 4—0 (1—0).

KEK: Békéscsaba—Sakaryaspor 1—0 (0—0).

UEFA Kupa: Újpesti Dózsa—Akranes 2—1 (1—0).

NB I: Videoton—Tatabánya 3—0 (2—0).

NB I-es férfi röplabdamérközésen: Nyíregyháza—KSC 1:3.

NB I-es női röplabdamérkőzésen: Bp. Spartacus—Dutép SC 3:1.