Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 239. szám Ara: 1,80 Ft 1988. október 6., csütörtök Grósz Károly fogadta a VSZ Katonai Tanácsának tagjait Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke tegnap a Központi Bizottság székházában fogadta a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsának tagjait, akik október 3. és 5. között Budapesten tartották soros, 38. ülésüket. A találkozón Viktor Kuljkov, a Szovjetunió marsallja, az Egyesitett Fegyveres Erők főparancsnoka tájékoztatta a párt főtitkárát a katonai tanács üléséről, azokról az ajánlásokról, amelyeket az Egyesített Fegyveres Erők kiképzésével, az együttműködés továbbfejlesztésével kapcsolatban a katonai tanács elfogadott. Ezt követően Grósz Károly tájékoztatást adott hazánk kül- és belpolitikai életének aktuális kérdéseiről. Tanácsülés Kiskunfélegyházán A büntettek felét ittasan követik el A kiskunfélegyházi tanács tegnapi ülésén jelen levő negyvenhat tanácstag a városi bíróság tevékenységéről hallhatott tájékoztatót dr. Berkes Dezsőtől, a bíróság elnökétől. Beszámolójából a többi között megtudhattuk, hogy 1984-től folyamatosan csökkent a bírói ügyek száma, ám újabban ismét jelentős növekedés tapasztalható. A vagyon elleni bűncselekmények 20 százalékot, az erőszakos bűncselekmények 18 százalékot és az ittas vezetés miatt indított eljárások 22,6 százalékot tesznek ki a büntetőügyeken belül. Felhívta a figyelmet az egyrejobban terjedő alkohol- és kábítoszer-fogyasztasra. A bűnügyek 50 százalékában ugyanis döntő szerepet játszik az ittasság. ’' A visszaesők száma évek óta azonos szinten mozog, 20 százalék. A bűnelkövetők többsége először áll a bíróság előtt, ezért velük szemben főként a nevelő jellegű büntetést alkalmazzák. Bebizonyosodott, hogy a rövid időtartamú büntetések (3—8 hónapig) csak ártanak, mert ennyi idő alatt a börtön inkább „továbbképző intézmény” a bűnözők számára. Említést tett arról a kedvezőtlen tendenciáról is, hogy a bűnözés szervezettsége fokozódik. Egyre gyakrabban keletkeznek jogviták a szerződések megkötésével, illetve teljesítésével kapcsolatban, mert az állampolgárok nem gondolják át a vállalt kötelezettségeiket. Beszámolójához még hozzáfűzte, hogy a Kiskunfélegyházi Városi Bíróságra beérkezett polgári perek 80 százaléka három hónap alatt befejeződik, míg a büntetőperekben 30—40 nap alatt ítélet születik. Az egyik tanácstag a közérdekű munkavégzésről, mint büntetési formáról érdeklődött. A bíróság elnökének válaszából megtudhattuk, hogy Kiskunfélegyházán több üzemet, vállalatot már kiválasztottak erre a célra. Ez az új büntetési lehetőség még nem került bele a bírói gyakorlatba, sokkal elterjedtebb a javító-nevelő munka. A napirendi ponthoz dr. Hideg Ferenc, a Bács- Kiskun Megyei Bíróság elnökhelyettese is hozzászólt. Dr. Juhász Antal, a Kiskunfélegyházi Városi Ügyészség vezetője a többi között elmondta, hogy arra mindeddig nem volt példa, hogy pótnyomozásra visszakerült volna hozzájuk egy-egy vádirat. Ez is azt mutatja, hogy a városi ügyészség mindent megtesz a bíróság munkájának segítése érdekében. E napirendi pont lezárása után a Kiskunfélegyházi Városi Tanács és a KISZ helyi bizottsága által kötött együttműködési megállapodást vizsgáltak felül. Ezt követően tanácsrendeletet alkottak vásári és piaci helypénz kiszabásáról, valamint az ügyfélfogadás szabályozásáról. Végül az interpellációkra került sor. B. A. Ceausescu Moszkvában Ma egy sor szocialista országban mélyreható reformok bontakoznak ki, mások saját problémáikat a már kialakult struktúrák és módszerek keretein belül igyekeznek megoldani. Egy azonban világos: a szocializmusról kialakuló képet a szocialista országok együttes tapasztalatai alapján ítélik meg. Bármelyikünk sikere közös eszmei eredménnyé válhat, de sajnos a kudarcok is közös veszteséggé lehetnek — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke a moszkvai látogatáson tartózkodó Nicolae Ceausescu tiszteletére adott szerdai ebéden mondott pohárköszöntőt. A szovjet vezető felelevenítette a szovjet—román kapcsolatok négy évtizedes történetét. E kapcsolatoknak hármas alapjuk van: az önállóság, az egyenjogúság és a kölcsönösség. A mostani megbeszélések megmutatták a közös szándékot arra, hogy továbbra is erre építsük viszonyunkat. — A szocialista országoknak a külpolitikában is megvannak a maguk sajátosságai, hagyományai, prioritásai. Mindezt megértéssel fogadjuk. Éppen a testvérországoknak az egyeztetett politikai célokhoz való kezdeményező, egyéni hozzájárulása növeli a szocializmusnak a nemzetközi folyamatokra gyakorolt hatását. A történelem — folytattál— több példát mutatott arra, hogy éppen a gazdasági kapcsolatok nyitottak utat az államok közeledésének, amikor a politika követte a kereskedelem által feltárt ösvényt. Erre ma is megvannak a lehetőségek. A közöli jövőben valósággá válik a nyugat-európai egységes piac. Távlati célként kitűztük saját közös piacunk megteremtését Kelet- Európában is. A szovjetunióbeli átalakítás, a több európai szocialista országban zajló reformok fontos elemként magukban foglalják a készséget a külgazdasági kapcsolatok bővítésére. A kereskedelem, az együttműködés önkéntes. Minden ország maga dönti él, hogy mennyire kapcsolódik be a gazdasági együttműködésbe. ' A közös európai otthon megteremtését érintve a szovjet államférfi utalt rá, hogy az anyagi, gazdasági alap megteremtése mellett létre kell hozni a szilárd jogi alapot is. A törvényesség tisztéletben tartása minden áfyam normális fejlődésének biztosítéka. A nemzetközi törvényesség alapjait tartalmazza az ENSZ Alapokmánya és a Helsinki Záróokmány. Ezek olyan világos emberi normákra épülnek, mint az erőszakról és a vele való fenyegetésről történő lemondás, az államok függetlenségének Teltétel nélküli elismerése, minden állam útválasztásának szabadsága, minden ember jogainak és szabadságának elismerése. Ezek a szocialista országok kapcsolataiban axiómák — fejezte be pohárköszöntőjét Mihail Gorbacsov. HECK TAMÁS A KERESKEDELMI MINISZTER — ÚJ KÉPV ISELŐK ÉS TISZTSÉG IISELŐK MEGNYÍLT AZ ŐSZI ÜLÉSSZAK Törvénfitervézéfem a Tisztéjt Ház élőm Tegnap délelőtt 10 órakor Sta- dinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, jelen voltak a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői s a hazai és a nemzetközi sajtó nagy számban megjelent képviselői. A képviselők egyperces néma felállással adóztak az előző ülésszak óta elhunyt dr. Kósa Antal (Bács- Kiskun m., 3. vk.) kecskeméti képviselő, nyugalmazott termelőszövetkezeti elnök.emlékének. Ezt követően a törvényhozó testület elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 1. Személyi javaslatok tárgyalása. 2. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 3. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 4. Az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvények módosítása. 5. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter tájékoztatója a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről. 6. Az országgyűlési ügyrend korszerűsítését előkészítő bizottság elnökének tájékoztatója az előkészítés állásáról. 7. Interpellációk, kérdések. aki —77— mint ismeretes—megválasztása idején az Egyesült Államokban tartózkodott, ezért új tisztségében első alkalommal vesz részt a törvényhozó testület ülésén. * * * Az Országgyűlés által kereskedelmi miniszterré megválasztott Beck Tamás letette a hivatali esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. * * * Az első napirendi pont—a személyi javaslatok — tárgyalása következett. Az országos választási elnökség javaslatát-*— a dr. Kósá Antal képviselő elhalálozása miatt megüresedett képviselői helyre a választókerület eddigi pótképviselőjének, dr. Molnár Frigyesnek a megválasztását — az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a Hazafias Népfront Országos Tanácsától érkezett javaslat alapján — felmentés, elhalálozás és lemondás miatt — megüresedett tisztségek és tagsági helyek betöltéséről döntöttek. Az Országgyűlés Nagyiványi Andrást, az építési és közlekedési bizottság tagját a bizottság elnökévé, dr. Berdár Bélát, a településfejlesztési és. környezetvédelmi bizottság tagját a bizottság elnökévé választotta meg. Dr. Puskás Sándort, a terv- és költségvetési bizottság tagját a bizottság titkárává, Taijáni Tibort, az építési és közlekedési bizottság tagjává, dr. Tóth Károlyt és dr. Nagy Gyulát a külügyi bizottság tagjává, dr. Fodor Istvánt a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagjává, Simon Pétert (Borsod m.) a terv- és költségvetési bizottság tagjává választották meg. Az Országgyűlés legutóbbi ülésén hozott állásfoglalás alapján az Alkotmány-előkészítő Bizottságot kiegészítették az abból eddig hiányzó 11 megye képviseletével, amelyet ezentúl a megyei képviselőcsoport-vezetők látnak el. Az Országgyűlés e javaslatot — két tartózkodással — elfogadta. Ezután dr. Antaüfy Györgyöt, az Alkotmány-előkészítő Bizottság tagját hét tartózkodással a bizottság alelnö- kévé. választották. Az Országgyűlés négy tartózkodással jóváhagyta a legutóbbi ülésén tett javaslatot, hogy az adóügyi, ad hoc bizottság új tagokkal kiegészítve reform ad hoc bizottságként tevékenykedjen. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tan ácsa és az Elnöki Ta- nács Országgyűléshez intézett átiratában megfogalmazott javaslata alapján Marjai Józsefet, a Minisztertanács elnökhelyettesét, kereskedelmi minisztert — négy tartózkodással — érdemei elismerése mellett, saját kérésére felmentették tisztségéből. Maijai Józsefet a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntették ki. Beck Tamást, a Magyar Gazdasági Kamara elnökét, a Budaflax vezérigazgatóját 2 ellenszavazattal és 12 tartózkodással kereskedelmi miniszterré választották meg a képviselők. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának indítványát megszavazva Cservenka Ferenc- nét és Péter Jánost — kérésükre, érdemeik elismerése mellett — felmentették az Országgyűlés alelnöki tisztségéből. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége az országos listán megüresedett öt képviselői hely betöltésere indítványozta, hogy válasszák meg képviselőnek Grósz Károlyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát, a Minisztertanács elnökét, Huszár Istvánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárát, Márton Jánost, a Hazafias Népfront OT alelnö- két. Nagy Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárát és Németh Miklóst, az MSZMP KB titkárát. A titkos- szavazás eredményeként Grósz Károlyt 322 szavazattal (37 ellenszavazattal), Huszár Istvánt 328 szavazattal (31 ellenszavazattal), Márton Jánost 343 szavazattal (16 ellenszavazattal), Németh Miklóst 325 szavazattal (34 ellenszavazattal) és Nagy Sándort 329 szavazattal (30 ellenszavazattal) választották az országos listán képviselővé. Az Országgyűlés alelnökévé a képviselők Jakab Róbertnét, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárát 260 szavazattal, valamint dr. Vida Miklós nyugalmazott vezérigazgatót 290 szavazattal választották meg. A harmadik jelölt, Orosz Adél nyugalmazott balettigazgató 129 szavazatot kapott. Az elnök ezután köszöntötte Straub F. Brúnót, az Elnöki Tanács elnökét, Az előző ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentéshez dr. Fodor István (Pest m.) fűzött megjegyzést. Hozzászólásában kifogásolta, hogy egy nemrégiben elfogadott jogszabály automatikusan biztosítja az állami vezetők részére nyugdíjuk megállapításában az általánostól való eltérés lehetőségét. Véleménye szerint megfelelőbb volt a korábbi elv, amely az elismerést a végzett munka minősítéséhez igazította. A képviselő ilyen értelmű korrekciót javasolt a Minisztertanácsnak. Indítványozta, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó állami vezetők körét, munkáltatói jogaik gyakorlását, valamint a jogállásukkal, munkaviszonyukkal, nyugdíjazásukkal kapcsolatos kérdéseket a jövőben törvényben szabályozzák. A képviselők a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul vették. A napirendnek megfelelően az Országgyűlés a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. KULCSÁR KÁLMÁN EXPOZÉJA A gazdaság mozgáslehetőségeinek kiteljesítése a cél Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter expozéja bevezetőjében kiemelte: ha nem akarjuk, hogy a távolság hazánk és a világ élvonala között a gazdasági fejlettség szempontjából tovább növekedjen, úgy a társasági formák modernizálását sem hanyagolhatjuk el. A gazdasági társaságokról szóló, most előterjesztendő törvény gazdaságpolitikai, jogpolitikai, társadalompolitikai és ideológiai szempontból egyaránt igen jelentős, az utóbbi évek jogalkotási gyakorlatából kiemelkedő jogszabály — hangsúlyozta. — A társasági törvény a társas vállalkozások, a piaci integráció kibontakozásának az alapjait teremti meg. Jelentős mértékben hozzájárulhat tehát ahhoz, hogy a társadalmi tulajdon a tőkeáramlás felgyorsulása révén ott hasznosuljon, ahol a hosszú távú jövedelmezőség tekintetében erre a legjobb lehetőségek mutatkoznak. Elősegítheti, hogy leomoljanak a különböző tulajdonformák közé emelt mesterséges korlátok, s ezzel a gazdaságban rejlő mozgáslehetőségek kiteljesedjenek. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat gazdasági, gazdaságpolitikai célkitűzéseit az igazságügyminiszter igy foglalta össze: — A gazdaság strukturális megújulásának alátámasztására a társadalom hosszú távú, tartós érdekeit figyelembe véve nőjön a dinamikusan fejlődő társas vállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepe, ennek révén korszerűsödjön a termékszerkezet, fokozódjon a népgazdaság jövedelemtermelő képessége; a piaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó gazdasági társaságok révén a piaci szereplők száma, és így tervszerű piacépítés keretében táguljon a verseny hatóköre; a gazdasági társaságok létrejöttével is gazdagodjanak a gazdálkodó szervezetek közötti termelési, értékesítési együttműködési kapcsolatok, a gazdálkodó szervezetek együttműködésére épülő közvetlen tőkeáramlási csatornák bővülésével és fejlődésével csökkenjen a költségvetés és a bankrendszer kockázata; a vállalat rövid távú érdekeken nyugvó autark fejlesztése helyett erősödjön a pénzben, illetőleg az értékpapírban való befektetés és kockázatvállalás. A vállalatok és az állampolgárok közötti együttműködés akadályainak megszüntetésével váljék lehetővé az egyéni megtakarítások legális keretekben történő közösségi hasznosítása, az egyéni kezdeményezés szocialista vállalkozásokhoz kötött kibontakoztatása; új lépést tegyünk a korszerű állami vagyonkezelés szervezeti rendjének kialakítása útján az össznépi tulajdon hatékonyabb hasznosítása érdekében; jöjjenek létre a kisvállalkozások működésének biztonságát erősítő olyan gazdasági társasági formák, amelyek megkönnyítik a kisvállalkozások beépítését a szocialista népgazdaságba, elősegítve a kisvállalkozások restriktiv kezelésének megszűnését; alakuljon ki a különböző gazdálkodó szervezetek, vállalkozások piachoz alkalmazkodó természetes önmozgásának, egymásba való átalakulásának jo- güag szabályozott rugalmas rendszere; erősödjön a külföldi működőtőke közvetlen megjelenése a magyar népgazdaságban. A törvényjavaslat korszerűsíti az 1945 előtti kereskedelmi társasági formákat —r a közkereseti, a betéti, a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot —, valamint a tapasztalatok alapján fejleszti az 1968 utáni vállalati gyakorlatban kialakult közös vállalati és egyesülési alakzatokat. Kisvállalkozástól a részvénytársaságig A törvény hatálya mindenekelőtt kiterjed a legegyszerűbb kisvállalkozási, családi vállalkozási alakzatokra, azaz a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségével működő közkereseti társaságokra. Ez utóbbi alformájaként a törvény változatlanul intézményesíti a gyakorlatban az 1982. január 1-jétől bevezetett gazdasági munkaközösséget, illetve új néven és finomitottabb szabályozásban a vállalati gazdasági munkaközösséget, amelyet a törvény- javaslat jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségnek nevez. A közkereseti társasághoz kapcsolódva új lehetőséget hordoz magában a betéti társaság újramegho- nosítása. amelyben a személyesen közreműködő beltagok mellett a kültagok csak vagyoni befektetéssel vesznek részt. Ezt követően a törvényjavaslat szabályozza a koordinativ társasági formát jelentő egyesülést, illetve a tagok kezesi felelőssége mellett működő közös vállalatot. A szabályozás sorrendjében ezt követi a tőke- és személy- egyesülés határán álló, a kisebb és a középvállalatokra modellezett korlátolt felelősségű társaság, a kft.; majd pedig a nagyobb vállalatok tipikus for|Folytatás a 2. oldalon.)
