Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-28 / 258. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. október 28. Grósz Károly az iráni államfőnél Sajtóértekezlet a repülőtéren átalakulásának egyik úttörőjétől kap­Grósz Károly tegnap reggel Teherán­ban, hivatalában kereste fel Szajed Ali Hamenei iráni államfőt. Hamenei tájé­koztatta őt Irán újjáépítési programjá­ról. Mélyréható, tartalmas és hosszú távú folyamatnak minősítette ezt és hangsúlyozta: nem . mindegy, hogy azok az országok, amelyek ebben részt akarnak venni, mikor kapcsolódnak be. Grósz emlékeztetett arra, hogy Ma­gyarország az elsők között ismerte el az Iráni Iszlám Köztársaságot, és megbíz­ható partnerének bizonyult akkor is, amikor a háború nehéz éveit élte át. Iránnak a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok javítására irányuló határozott szándéka fejeződött ki ab­ban, hogy az államfő kérte a magyar miniszterelnököt: tájékoztassa a többi szocialista ország vezetőit a teheráni látogatása^alatt szerzett tapasztalatai­ról. A Minisztertanács elnöke szólt azok­ról a tág lehetőségekről, amelyeket Magyarország — bár viszonylag ki­csiny — a gazdasági együttműködés terén kínálhat. A magyar kormányfő kiemelte, hogy a két ország-közötti po­litikai kapcsolatokat art rendszeres és folyamatos párbeszéd jellemzi. Emlé­keztetett arra, hogy Mir Hoszein Mu- ■szavi iráni kormányfő 1986-os magyar- országi látogatása fordulópontot jelen­tett a két ország viszonyában, így van­nak alapok, amelyekre támaszkodni le­het és a gazdasági együttműködést ha­tékonyabbá lehet és kell fc tenni. Hamenei elnök nagyra értékelte azo­kat a nyílt, őszinte, átfogó és eredmé-' nyes tárgyalásokat, amelyet a magyar kormányküldöttség és a vele együtt Te­heránban tartózkodó vállalati vezetők folytattak. Hangsúlyozta, hogy ezek a találkozók lendületet adnak a további együttműködésnek. Megállapította, hogy a két ország álláspontja csak kevés nemzetközi kér­désben tér el egymástól, és a magyar kormányfő mostani megbeszélései erő­sítették a kölcsönös megértést. Grósz Károly miniszterelnök eluta­zása előtt a teheráni Mehrabad repülő­téren vendéglátójával, Mir Hoszein Muszavi iráni kormányfővel közös nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Grósz kérdésekre válaszolva egye­bek között kijelentette: — Nagy vára­kozással készültünk erre az útra, s el­mondhatom, hogy nem csalódtunk. Tárgyalásaink rendkívül nyíltak, őszinték és nagyon konkrétak voltak. Megbeszéltük az aktuális politikai, gázdasági és nemzetközi kérdéseket. Hosszan és mélyrehatóan tárgyaltunk a perspektivikus együttműködés lehe­tőségeiről.-J Az alapvető kérdésekben — úgy érzem-;— teljes egyetértés alakult -ki. Közös álláspontunk, hogy a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok elmélyítésén kell mun­kálkodnunk. — Tárgyalásaink során meggyőződ­tem arról, hogy vendéglátóink egyértel­műen a béke elkötelezett hívei. Az az óhajuk, hogy az 598-as számú BT- határozat valóra váljék. Magyarország a harcok idején is azon munkálkodott, hogy a béke megszülessék, most pedig arra törekszünk, hogy -a békés építő­munkában találjuk meg az együttmű­ködés lehetőségeit. — Nagy élmény volt számomra és jólesően nyugtázom, hogy rendkívül nagy érdeklődést tapasztaltam Ma­gyarország belső helyzete és a szocialis­ta építés tapasztalatai iránt. Ez arra kötelez minket, hogy hasonló magatar­tással viszonozzuk, s őszintén megosz- szuk elképzeléseinket, gondjainkat vendéglátóinkkal. Ezért közös elhatá­rozással sűríteni fogjuk találkozóinkat és tárgyalásainkatgtjlíf mondta Grósz Károly. Az MTI tudósítójának kérdésére vá­laszolva Mir Hoszein Muszavi kijelen­tette, hogy rendkívül sikeresnek tartja Grósz Károly magyar miniszterelnök­kel folytatott teheráni tárgyalásait, amelyeken sok kérdésben egyetértésre jutottak. % Kiemelte, hogy a közép-keleti térség helyzetén és a világpolitikai kérdéseken kívül azokat a változásokat is megvi­tatták, amelyek a szocialista országok­ban végbemennek. Mint mondotta, „igen érdekes volt számunkra, hogy ezekről éppen a szocialista országok átalakulásának egyik úttörőjétől kap­tunk tájékoztatást”. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokon széles gazdasági teret fogtak át: a ke­reskedelem, a gazdaságfejlesztés, vala­mint az újjáépítés kérdéseit egyaránt áttekintették. Az e kérdésekben elért egyetértés jr~imint a miniszterelnök hangsúlyozta — jó alapokat teremt ar­ra, hogy a vállalatok is fejlesszék kap­csolataikat, s ez magánjogi szerződé­sekben is testet öltsön. Muszavi meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar—iráni kormányfői tár­gyalások nagy hatással lesznek a két ország kapcsolatainak fejlődésére. További kérdésekre válaszolva Mir Hoszein Muszavi kijelentette, hogy Irán derűlátóan Ítéli meg a béke esélye­it, és megismételte, hogy országa nem pusztán taktikai okokból fogadta el a Biztonsági Tanács 598-as határozatát. Mir Hoszein Muszavi bizakodását fejezte ki, hogy szoros kapcsolat jöhet létre hazája és a szocialista országok között. Abrahamson a „csillagháborús” tervekről A hadászati védelmi kezdeményezés fegyverrendszereinek esetleges telepíté­se elsőrendű fontosságú nemzeti és nemzetközi döntés eredménye lenne. A rendszer első elemeinek telepítéseire leghamarabb 1996-ban kerülhetne sor, abban az esetben, ha 1992—94-ben, amikorra egyáltalán lehetségessé válik a döntés, erre vonatkozó egyértelmű igenlő elhatározás születne—jelentette ki az MTI-nek James Abrahamson tá­bornok, az amerikai csillagháborús terv programigazgatója. A tábornok a NATO nukleáris ter­vező csoportjának scheveningení ülése keretében tartott sajtóértekezlete után válaszolt az MTI tudósítójának kérdé­seire. Kifejtette hivatalának azt az ér­velését, hogy a hadászati fegyverzet csökkentése éppenséggel elősegíthetné a csillagháborus terv megvalósíthatá- sát, mivel kevesebb rakéta ellen kellene védekezni. Ezért a HVK rendszere ol-. csobban lenne telepíthető — így Abra­hamson &í, és meg inkább ösztönöz­hetné a hadászati rakéták végleges fel­számolását. A szovjet vélemény ezzel szemben, mint ismeretes, az, hogy a csillagháborús terv megvalósítása lehe­tetlenné tenné a hadászati fegyverek számának csökkentését. A tábornok örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Mihail Gor­bacsov bejelentette: a Szovjetunió is folytat kutatásokat az űrfegyverzet te­rén. Ezt a glaszposzty megnyilvánulá­sának nevezte, hozzáfűzve, hogy Wa­shington még nyíltabban folytatja az erre vonatkozó kutatásokat. „Cáfolta azonban, hogy az Egyesült Államok kész lenne olyan technológia átadásá­ra, amelyet ellene használhatnak fel. START Új amerikai javaslat Az amerikai kormány kisebb en­gedményt tett a hadászati fegyverek korlátozásáról folyó tárgyaláso­kon, de ez aligha lesz elég az érdemi haladáshoz. A The Washington Times szerdai értesülése szerint az Egyesült Államok hajlandó bevon­ni űrvédelmi tervét a START- egyezmény keretébe. A genfi tár­gyalásokon kész kötelezettséget vállalni, hogy legfeljebb 15, az Árvé­delmi rendszer kísérleteihez szüksé­ges mesterséges holdat bocsát fel '‘‘egy^seífe's ázdkról is értesíti a má- sikmrÁcél, hójríríly módón meg lehessen k®önbozte<ni á',álsérlete- ket az árvédelmi rendszer telepíté­sétől. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán megerősítette, hogy Washington új, az ellenőrzés­re vonatkozó javaslatokat terjesz­tett elő Genfben, de részletekbe nem bocsátkozott. Megismételte a korábbi amerikai álláspontot, mi­szerint a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról 1972-ben kötött úgynevezett ABM-egyezmény meg­engedi az űrvédelmi rendszer kísér­leteit. A Szovjetunió értelmezése . szerint erre nincs mód, s hasonló véleményt vall az amerikai törvény­hozás is, amely két éve eltiltotta a Pentagon árvédelmi kísérleteit. Az ABM-szerződés értelmezése az egyik fő kérdés, amely akadályozza az igazi haladást a genfi tárgyaláso­kon. Azokat várhatóan november közepén felfüggesztik, s az új fordu­ló nyilván kapcsolódik majd az új amerikai kormány megalakulásá­hoz. Nyilatkozat — útban hazafelé Teheránból útban hazafelé Grósz Károly a TU—154-es fedélzetén elbeszélgetett azokkal a magyar újságírókkal, köztük az MTI különtudó- sítójával is, akik vele utaztak Iránba és válaszolt kérdéseikre. Az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke egyebek közt szólt arról, hogy minden eddigi külföldi útja rendkívül tanulságos volt számá­ra, s ez alól most véget ért iráni látogatása sem kivétel. Az iráni élmények nagyon frissek, némi időt igényel még, amíg a tapasztalatokat elrendezheti magában, de azt be kell vallania, hogy sokkal leegyszerűsítettebb kép élt benne az iráni helyzetről, az ottani lehetőségekről, vagy akár a háborúról az utazás előtt, mint ahogy az alig két és fél napos teheráni tartózkodásról immár hazatérőben látja ezeket. „Korábban is találkoztam már iráni politikusokkal, amikor Magyaror­szágon jártak, de most abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy az ország politikai vezetésének szinte minden tagjával találkozhattam. Úgy látom, hogy ez a vezetés tudja, mit akar, elkötelezetten képviseli a nemzeti érdekeket. Nagyon sok tehetséges és nagyon fiatal emberrel találkoztam, akik magas beosztást töltenek be — ebből azt a következte­tést vontam le, hogy az ország irányítása egy perspektivikus vezetés kezében van. Láttam azt is — s ez meglepő tanulság volt számomra —, hogy milyen szellemi harmónia van az idősebb és a fiatal nemzedék között. A miniszterelnök a magyar gyakorlat iránti érdeklődés jellemző példá­jaként említette: Hasemi Rafszandzsani, a parlament elnöke hosszasan faggatta őt arról, milyen elképzelések vannak Magyarországon a vegyes tulajdonú gazdálkodásról. „Nem is hittem volna, hogy az iráni vezetők ilyen mélyen, ennyire összetetten figyelik a szocialista világrendszer átalakulását, a korábbi és az új jelenségeket, a konfliktusokat és azazokrarádott''helyes válaszokat:•>' egyaránt. Minősítik is mindezt, és. úgy láttam, hogy helyeden, vágyik .a . lényeget ismerik fel az átalakulási folyamatokban. Ebből arra következte­tek, hogy Iránban nagyon magas intellektusú gárda irányítja az országot, olyan politikusok, akik elmélyülten elemzik a folyamatokat.” -II mondta Grósz Károly. „Mindez természetesen azt is jelzi, hogy igényes partnerek. Nem lehet úgy gondolkodni, hogy a másutt el nem adható árut is elviszik. Iránnak nincsenek adósságai, fizetőképes piac, és azt sem titkolták előttem, hogy több, Magyarországnál sokkal fejlettebb ország minisztere járt velem egy időben Teheránban” — mondta egyebek közt Grósz Károly. Az iráni piacon az újjáépítésben való részvétel érdekében kibontakozó versenyről a miniszterelnök elmondta: „Körülbelül egy éve már az a véleményem, hogy a politikai feltételek által teremtett lehetőségek fokkal kedvezőbbek, mint amit a magyar vállalatok ki tudnak használni. Ebből az is következik, hogy szerintem nem vagyunk kellőképpen felkészülve a lehetőségek kihasználására.” „Még jobb lett volna, ha az iráni látoga­tásra valamivel előbb kerül sor, mert az utolsó másodpercben érkeztünk. Nagy most a forgalom Iránban, és aki lemarad, az hátrányos helyzetbe kerül az üzleti tárgyalásokon” — állapította meg Grósz Károly. Ugyanakkor számítani kell arraS- folytatta^-, hogy a legfejlettebb országok lesznek a versenytársaink. Árban, minőségben és — ami a magyar vállalatoknak a legsebezhetőbb pontja — a szállítási határidők pontos betartásában is ki kell állni a próbát — figyelmeztetett a miniszterelnök. Tájkép — támadás után •A romokat takarítják a Szidón melletti Mije-Mije menekülttáborban a palesztinok. Ä tábort az izraeli légierő vadászgépei kedden lőttékrakétákkal. A támadás során 15 ember életét vesztette és számtalan épület romba dőlt. Tárgyalás az afgán ellenzékkel? Burhaneddin Rabbani, a kabuli kormány ellen harcoló erők hétpárti szövetsé­gének vezetője közölte, hogy kész közvetlen tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunió képviselőjével —1 vált ismeretessé csütörtökön iszlámábádi diplomáciai” körök­ben. Rabbani szerdán két brit diplomatával folytatott magánjellegű megbeszélést a pakisztáni fővárosban. Rabbani — a hír szerint — kikötötte, hogy Julij Voroncowal, mint szovjet első külügyminiszter-helyettessel, s nem mint a Szovjetunió jelenlegi afganisztáni nagy­követével tárgyalna „a pakisztáni Pesavarban vagy más helyen”. E feltétele mö­gött az húzódik meg, hogy az ellenzék nem ismeri el az afgán kormányt. A Szovjetunió pakisztáni nagykövete szerdán tájékoztatta a pakisztáni külügy­minisztert arról, hogy kormánya közvetlen tárgyalásokat akar az afgán ellenzék­kel a fogságukban lévő szovjet katonákról. Pakisztáni részről támogatták a kezde­ményezést. Kiszabadultak bálnák Szerdán végre kiszabadult fogságából a két szürkebálna: a három héttel ezelőtt pórul járt állatok, amelyek Alaszka északi partjainál kerültek a jégpáncél fogságába, a szovjet jég­törő hajók, az amerikai szakemberek és sok­sok önkéntes együttműködésének köszönhető­en megtalálták az utat a nyűt tenger felé. A két jégtörő átvágta a bálnákat a tengertől elválasztó jégfalat, s az így keletkezett folyo­són a~ „foglyok” távozhattak jégbörtönükből. Az állatok éppen a déli, melegebb vizek felé tartó vándorlásuk közben kerültek jéghideg csapdájukba (eredetileg hárman voltak, de egy közülük közben elpusztult Amerikai szakemberek a helyi eszkimó lakossággal kar­öltve mindent megtettek életük megmentésé­ért. Az eszkimók például lékeket vágtak, hogy a vízi emlősök megfelelő mennyiségű oxigén­hez jussanak. Nem volt könnyű a nyílt tenger felé tereim őket, mivel sekély tengerrészbe kerültek, s nem érzékelték a helyes irányt. A szabadulás útját egyébként hatalmas jégfal állta el, ennek áttöréséhez volt szükség a két szovjet jégtörőre, melyek kedden amerikai ké­résre érkeztek a helyszínre. A mentést irányítók nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy a kiszabadult Cethalak jó egész­ségben folytatták útjukat. A szabadulás előtti órákban a bálnák viselkedése megváltozott: a korábbi „fagyos letargia” ntán megélénkül­tek, mintha megérezték volna, hogy nemsoká­ra szabadok lesznek. T \ X NOVEMBERBEN KECSKEMÉTEN Országos felsőoktatási ifjúsági parlament Válasz a szegedi bölcsészhallgatók állásfoglalására A szegedi bölcsészhallgatóknak a felsőoktatás reformjára vonatkozó ál­lásfoglalásában kifejtett nézetek túl­nyomó részével a Művelődési Minisz­térium egyetért, számos kérdésben azonban további tisztázó eszmecserét, véleményegyeztetést tart szükségesnek. A minisztériumban csütörtökön sajtó- tájékoztatón ismertették azt a válaszle­velet, amelyet a József Attila Tudo­mányegyetem bölcsészkara operatív bizottságához eljuttattak, s amely rész­letesen kitér a szeptember végén meg­fogalmazott és a miniszterhez elküldött legfontosabb kérdésekre és követelé­sekre. Józsa György, az egyetemi és főisko­lai főosztály vezetője.hangsúlyozta: a minisztérium azonos álláspontot kép­visel a szegedi fiatalokkal az egyetemek anyagi helyzetének gyökeres javítását, az ösztöndíj reálértékének megőrzését, a hallgatók és az oktatók élet- és mun­kakörülményeinek, az oktatók bérezé­sének javítását illetően. A most folyó költségvetési tárgyalá­sokon a Művelődési Minisztérium kö­vetkezetesen — számokkal is alátá­masztva,^- kiáll a felsőoktatási reform­hoz és programhoz szükséges pénz biz­tosításáért: a felsőoktatásra jutó összeg reálértékének megtartását, illetve ezen túlmenően mán a jövő évtől újabb költ­ségvetési forrásokat igényelve. A jelen­legi 8 milliárd forintnyi költségvetés mellett ugyanis legalább további 8 mil- liárdra van szükség ahhoz, hogy a cse­lekvési program legfontosabb céljai a megadott két és fél eves határidőn belül valóra váljanak. Az újságírók kérdései­re válaszolva elhangzott, hogy — bár a végső szót a parlament mondja ki — az eddigi tárgyalások szerint jövőre nincs reális lehetőség a korábbi költ­ségvetési arány emelésére. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a jelenlegi 150 millió forintos felsőoktatás-fejlesztési alap a többszörösére emelkedik majd. Em annál is inkább szükség van, mert a most beérkezett pályázatok máris többmilliárdos igényt jeleznek. , A minisztérium a megfelelő fórumo kon nyomatékosan képviseli az okta tők béremelésére, s a hallgatók élet- é munkakörülményei javítására vonat kozó célokat is. A tanulmányi és ősz töndíjrendszer változtatására vonatko zó konkrét javaslatok jövő év márciu 31-éig készülnek el. A követelések között volt az ideoló giai tárgyak oktatási rendszerének é formáinak és a nyelvoktatás szerkezeté nek a megváltoztatása. A minisztérium í társadalmi változásokat és az ifjúság parlamentek észrevételeit figyelembf véve olyan új struktúrát dolgozott ki a; ideológiai oktatásra, amely biztosítja a; intézmények önállóságát és jelentős óra' számcsökkenést is jelent. Az 1989 szép temberében bevezetendő—egyes intéz' ményekben már alkalmazott — rend szerben elsősorban a szakmához kap csolódó társadalomtudományi ismere teket oktatják a korábbinál szélesebt tartalmi és formai szabadsággal. 1992 tői minden egyetemen megváltozik i nyelvoktatási rendszer is. A diplom, megszerzésépek feltétele két, szabadot választott nyelvből letett állami nyeív vizsga lesz: a nyelveket, a felkészülési fo lyamatot és a vizsgák időpontját a hall gatók határozzák meg: A sajtótájékoz tatón elmondták, hogy a szegedi egyete mistákkal folytatott további eszmecse rék mellett valamennyi hazai felsőokta tási intézmény hallgatója részvételéve november végén Kecskeméten újabb if júsági par 1 amen te t rendeznek, ahol a mi nisztérium képviselői továbbra is számi tanak a kérdésekre és az észrevételekre. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT VSZ KMB BUDAPESTI ÜLÉSE A Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának pénteken kéz dődő ülésére csütörtökön Budapestre érkezett Petar Mladenov, a Bolgár Népköz társaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Tadeusz Olechows ki, a Lengyel Népköztársaság, loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió és Jaromir Johanes, a Csehszlovák Szociálist; Köztársaság külügyminisztere. A vendégeket a repülőtéren Várkonyi Péter kül ügyminiszter fogadta, Jelen voltak a Varsói Szerződés tagállamainak hazánkbai akkreditált nagykövetei. (MTI) ÜLÉST, TARTOTT AZ MSZMP, BELÜGYMINISZTÉRIUMI BIZOTTSÁGA Az MSZMP belügyminisztériumi bizottsága, csütörtökön ülést tarjötL.amelyei megtárgyalta az országos pártértekezlet állasfoglalásából és a Központi Bizottsáj 1988. június 23-ai határozatából a minisztérium kommunistái számára adód( feladatokat. A testület ülésén részt vett és felszólalt Fejti György, az MSZM1 Központi Bizottságának titkára. A pártbizottság beható vita után feladatterve fogadott el a XIV. pártkongresszusig terjedő időszakra. A testület — felmentése két követően — új tagokkal egészítette ki sorait és két új titkárt választott. Úg; döntött, hogy a most elfogadott feladatterv alapján dolgozó, személyileg jelentő sen megújított pártbizottság képes az országos pártértekezlet szellemében irányi tani a belügyi pártmozgalmat, ezért nem tartja időszerűnek pártértekezlet összení vását. (MTI) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 43. játékhét nyerőszáma a következők: 7, 9, 22, 56, 64. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Bíróságon folytatódik a „tiszakécskei ügy” Bíróságon folytatódik a nyár elején kipattant „tiszakécskei ügy”. Szűr­szabó László és fia A* a felperesek — az annak idején a Petőfi Népében megjelent (konkrét helyszínt és pontos neveket nem tartalmazó) cikk szer­zőjét, Benke Mártát fogták perbe. Azt állítják, lapunk munkatársa megsér­tette személyiségi jogaikat, ezért ők elégtételt követelnek (mindenesetre a keresetlevélben sem az nem szerepel, hogy pontosan miben sértette az Érdemtelen érdemjegyek című cikk Szűrszabóék személyiségi jogait, sem pedig az, hogy ezt a sértést hogyan kellene Szűrszabóék számara megnyug­tató módon orvosolni). , Az érdeklődés — hiszen az egész ország sajtma ettől az ügytől zengett, arn tudomásunk szerint Szűrszabóék csak a Petőfi Népe munkatársát ' fogták perbe — óriási: országos lapok munkatársai, a rádió riporterei kísérik nypmon a történteket (miután a bíróság elutasította a felpereseknek a zárt tárgyalásra tett indítványát.) Nyilvánvaló — vonják le sokan a következtetést —, hogy a most kezdett per sok tekintetben példaértékű lesz, elsősorban abban a tekintetben, hogy mennyire lehetnek bátrak — a szó idézőjel nélküli értelmében - az újságírók, ha visszásságról szereznek tudomást, A kérdés: elég-e a sok. Elég-e, ha sok informátorral beszélnek, avagy minden egyes forrást meg kell hallgatniuk, még abban az esetben is, ha ily módon kitudódik, hogy leleplező cikkre készülnek, tehát bizonyos régi reflexek működésbe hozásával a cikket le lehet állítani—még megjele­nés előtt. , | Ez azonban inkább csak a tömegkommunikációban dolgozójk számara felmerülő (és egyelőre elvi) kérdés. A gyakorlatban dr. Orosz Árpád bíró tanácsa meghallgatta a feleket. Szfirszabó László (az ifjabb) elismerte, hogy kapott fólkészülesi szabadságot, melynek idején nem kellett látogatnia az iskolát, ám, mondta, ezt a kedvezményt mások is megkaphatták. Való igaz, hogy fagylalttal a kezében ment be az utolsó órára. Azt azonban mind ő, mind pedig apja tagadta, hogy bármilyen módon bárkire nyomást gyako­roltak volna Laci jobb jegye ügyében. „Az ilyen eljárást a magam részéről erkölcstelennek tartom” —- mondotta a felperes, aki közölte, mindent el fog követni, hogy az ükszülőkig visszavezethetően tiszakécskei illetőségű családján esett sereimet méltó módon orvosolja. Benke Márta ügyvédje vitatta, hogy az újságíró egyáltalán perbe fogha­tó-e, hiszen — hangsúlyozta — végső soron az újság szerkesztői döntenek a kézirat elfogadásáról és megjelenéséről. Benke Márta kijelentette: az ő tapasztalatai szerint az ügyben Tajti Erzsébet tanárnő játszotta a pozitív szerepet, és az ő célja ennek bemutatása volt, ami viszont az előzményék és a körülmények nélkül érthetetlen lett volna, ezért kellett tehát bizonyos konkrétumokat is belevennie a cikkbe, amit egyébként informátorok alap­ján, az ő szavaikat használva fogalmazott meg. Á többórás tárgyalás azzal a végzéssel zárult, hogy november 14-én tanúkat hallgatnak ki. A felperesek időközben perbe fogják a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalatot is, mint Benke Márta munkáltatóját. \

Next

/
Thumbnails
Contents