Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-28 / 258. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Időn-' ként berelhősödik az ég, de eső nem lesz. Az élénk, helyenként erős délkeleti szél este mérséklődik. Kora délutánra 7—12 fokig emelkedik a hőmérséklet. í ‘ BEFEJEZŐDTÉK A MAGYAR—IRÁNI TÁRGYALÁSOK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 258. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 28., péntek A tanácsi úthálózat fenntartása és a fogyasztói érdekvédelem A megyei NEB ülése A tanácsi úthálózat fenntartására, korszerűsítésére egyre kevesebb pénz jut, s a települések útjainak állapota romlik — állapítja meg az a jelentés, amelyről tegnapi ülésének első napirendi pontjaként tárgyalt Kecskeméten *— Szvorény János elnökletével — a megyei népi ellenőrzési bizottság. Az e témakörben lefolytatott NEB-vizsgáiatrol készített összegezésből, valamint az erről folytatott vitából kitűnt többek között, hogy az elmúlt bő másfél évtizedben Bács-Kískunban mintegy megháromszorozódott, sőt a községekben több mint négyszeresére nőtt a kiépített utak hossza. Az anyagi lehetőségek csökkenése miatt viszont mind gyakoribb az úgynevezett „futójavítás”, s kevesebb a komplex burkolatfelujítás. További gondot okoz az is, hogy az új utak építésekor az olcsóbb technológiák kerültek előtérbe, s így növekedett a fenntartásigény. A részetekbe menő vita,után a megyei NEB úgy döntött, hogy kérni fogja a megyei tanácsot: lehetőlegmár a következő esztendőben tekintse át a jelenlegi ellentmondásos helyzetet. Ehhez adalékokat szolgáltathat a népi ellenőrzési vizsgálat anyaga is, amelynek most csupán a legfőbb megállapításairól számoltunk be. Második napirendi pontként arra a kérdésre keresett választ a megyei NEB, hogy milyennek; ítélhető meg a fogyasztói érdekvédelem a kereskedelemben, s mik az ezzel összefüggő további feladatok. Az összegezésből kitűnt: a boltokban, üzletekben a legtöbb gondot a téves mérések és számolások, a nem eléggé kulturált kiszolgálás és az áruválaszték hiányosságai jelentik. A népi ellenőrzési bizottság szerint a fogyasztói érdekvédelem terén jelentős visszaesés tapasztalható, s kedvező változást a gazdasági reformok nyomán kibontakozó verseny hozhat. Az évek óta tartó negatív tendenciát csak a piacgazdálkodásra építkező, érdekeltségi alapokon nyugvó, a fogyasztói érdekeket jobban figyelembe vevő vállalkozói magatartás állíthatja meg. E napirend vitájában felszólalt dr. Saly Ferenc, a KNEB kereskedelmi főosztályának vezetője, aki egyebek között szintén a versenyhelyzet hiányáról beszélt, de hangsúlyozta, hogy amíg eznem jön létre, addig a jelenlegi realitások szerint kell megtenni a megfelelő intézkedéseket. A téma kapcsán egyébként szóba került a kereskedelmi dolgozók szakmai felkészültsége és anyagi ösztönzése is. Ezzel összefüggésben megállapították: a Konzum Kereskedelmi Vállalat hálózatában az alkalmazottaknak —^ az alacsony kereset miatt - -^-csupán húsz százaléka fizet személyi jövedelemadót, s szintén kedvezőtlen jelenseg, miszerint a létszám 42 százaléka szakképzetlen. Mindezen körülmények a fogyasztói érdekvédelem javításának esélyeit csökkentik. A megyei N EB a vizsgálati program és a vitában elhangzottak szellemében javaslatokat tesz a Kereskedelmi Minisztériumnak, valamint az érdekelt vállalatoknak és szervezeteknek a fogyasztói érdekvédelmi helyzet megváltoztatására. V.Z. Felsőoktatási fórum a GAMF-on Kecskemét három főiskolájának '—a gépipari, a kertészeti és a tanítóképző — pártalapszervezete tegnap délután közös felsőoktatási fórumot tartott a GAMF-on. A tanácskozáson részt vett dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára és vitaindító beszédében szólt a májusi pártértekezlet óta eltelt időszak gazdasági-társadalmi változásairól, jelenségeiből, az értelmiség meghatározó történelmi szerepéről, jelenéről, hangsúlyozva egyebek mellett, hogy a politika csak akkor lehet progresszív, ha folyamatosan együttműködik, párbeszédet folytat az értelmiséggel is. Az előadást követő felszólalások többsége részletezte a felsőoktatás anyagi nehézségeit, napjaink értékválságait, társadalmi bizonytalanságait. Z“lrósz Károly, a Minisztertanács elnöke csütörtökön befejezte Iránban tett háromnapos látogatását, s az általa vezetett kormányküldöttséggel, valamint a szakértők és vállalati vezetők népes csoportjával együtt délelőtt elutazott Teheránból. A magyar miniszterelnök programjának utolsó állomásaként csütörtök reggel megbeszélést folytatott Szajed Ali Hameneivel, az Iráni Iszlám. Köztársaság elnökével. Az iráni államfő hivatalában fogadta a magyar kormányfőt. Grósz Károly vendéglátójával, Mir Hoszein Muszavi Hamenei iráni miniszterelnökkel folytatott szívélyes légkörű és eredményes tárgyalásain megállapodtak a két ország közötti magas szintű politikai érintkezés folytatásáról. Ennek jegyében Grósz Károly hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Muszavit, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A Minisztertanács elnöke megerősítette a Hasemi Rafszandzsaninak, az iszlám köztársaság parlamentje elnökének szóló meghívást is. Az iráni politikus reményét fejezte ki, hogy a nem távoli jövőben eleget tehet a meghívásnak. Megállapodás született arról is, hogy napirenden tartják Várkonyi Péter magyar külügyminiszter újabb teheráni látogatását, valamint arról, hogy a két ország törvényhozása között jól fejlődő kapcsolatok erősítése érdekében parlamenti küldöttségek látogatnak Iránba, illetve Magyarországra. A két miniszterelnök elhatározta, hogy a két ország kölcsönös érdekeiMegállapodás a gazdasági együttműködés erősítéséről Grósz Károly hazaérkezett nek megfelelően magasabb szintre emelik a gazdasági együttműködést. Ezzel kapcsolatban megállapodtak abban, hogy az iráni fél előmozdítja Magyarország részvételét az iszlám köztársaság újjáépítési és gazdasági fejlesztési programjában, különös tekintettel azokra a területekre, ahol a magyar gazdaság már bizonyította versenyképességét. Ennek megfelelően a két miniszterelnök meghatározta a további gazdasági együttműködés prioritásait. Annak érdekében, hogy az iráni fél elősegítse Magyarország bekapcsolódását az említett programokba, megállapodtak, hogy a két ország illetékes kormányzati szervei kijelölik az együttműködés megfelelő területeit és a konkrét bruházási létesítményeket. A gazdasági témájú tárgyalások során mindkét részről megerősítették, hogy a kereskedelmi forgalom növelésével, közös, beruházásokkal, valamint a műszaki ismeretek és technológiai eljárások átadása és a vállalatok közötti kapcsolatok változatos formáinak alkalmazásával tovább fejlesztik a két ország gazdasági kapcsolatait. Az elutazás előtt a Mehrabad repülőtér reprezentatív különtermében Grósz Károly és Mir Hoszein Muszavi aláírta a tárgyalásokról szóló emlékeztetőt, amelyben rögzítették a megállapodásaikból eredő további teendőket. Ugyanott Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes és Ah Mohammad Besarati iráni első külügyminiszter-helyettes írta alá a két ország közötti, 1989—90-re szóló kulturális csereprogramot. A dokumentumok aláírása után Grósz Károly és Mir Hoszein Muszavi közös sajtóértekezletet tartott. (Az elhangzottakat a 2. oldalon ismertet- jük.) A Minisztertanács elnökét és kíséretét katonai tiszteletadással búcsúztatták a két ország nemzeti lobogóival feldíszített teheráni repülőtéren. Grósz Károly kora délután hazaérkezett. HÁROMNEGYED ÉV UTÁNA FÉLEGYHÁZI ÜZEMNÉL A Kiskunfélegyházi Tejüzem évente kilencmillió liter tejet dolgoz fel. Ebből pasztőrözött tejet, tejfölt, joghurtokat és ízesített tejitalokat készítenek, ami naponta eljut á város és környéke 65 ezer fogyasztójához. A félegyházi üzem emellett az ország 14 tejgyárába szállít friss joghurtot és ízesített tejet, amiért cserébe vajat, túrót, porított tejtermékeket, desszertárukat és lágysajtot vásárolnak — ezzel is bővítve a helyi üzletek választékát. Az idei év első kilenc hónapjának adatait értékelve Patyi József üzemvezető elmondta, hogy e rövid idő alatt alaposan átrendeződött a kereslet. Megnőtt a vásárlók érdeklődése az olcsóbb, illetve az úgynevezett konyhakész termékek iránt. • A karamellás tejből az első kilenc hónap alatt nyolc százalékkal több fogyott eddig, mint tavaly. Felvételünkön:- Fekete Istvánné két- decis poharakba tölti az ízletes terméket. Több ízesített tej és Party vaj fogyott Az utóbbiak közül különösen az ízesített túróból és a kalóriaszegény Party vajkrémcsaládból fogyott jóval több, mint a múlt esztendő hasonló időszakában, míg a hagyományos vajból kevesebbet vásároltak. Az ömlesztett és natúr sajtok iránt is kisebb az érdeklődés. A félegyházi üzem termékei közül az ízesített tejtermékekből az első háromnegyed évben nyolc százalékkal többet gyártottak és értékesítettek. G.B. TÁJÉKOZTATÓ A TERVGAZDASÁGI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL A támogatások leépítésének négyéves programja A Parlamentben csütörtökön Kunos Péter, a Tervgazdasági Bizottság titkára tájékoztatást adott a testület legutóbbi üléséről. A TGB megvitatta egyebek között a központi gazdaságfejlesztési programok megvalósításának helyzetét. E témáról Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke részletesen informálta az újságírókat. Elmondta, hogy a VII. ötéves tervhez kapcsolódóan hat központi gazdaságfejlesztési program van érvényben. Az állami költségvetés közvetlenül is támogatást nyújt e programok megvalósítására, s a vállalatok bizonyos alapjuttatást, egyes esetekben kedvezményes kamatú és futamidejű hitelt, vámpreferenciát kaphatnak, illetve élhetnek agyorsított leírás lehetőségével. A TGB áttekintette valamennyi program helyzetét, s javaslatokat tett a VIII. ötéves tervi elképzelések kialakítására. Kezdeményezték, hogy kezdődjék meg az elektronizálási, valamint az energiaracionalizálási gazdaságfejlesztési központi programok kidolgozása a Vili. ötéves terv időszakára. A Tervgazdasági Bizottság tárgyalt a támogatások leépítésének négyéves programjáról. A Pénzügyminisztérium előterjesztését immár harmadik alkalommal tűzték napirendre, s az elfogadott változat hamarosan a kormány, majd az Országgyűlés novemberi ülésszaka elé kerül. A napirend kapcsán nyilvánosságra hozták, hogy a gazdálkodó szerveknek adott idei várható költségvetési támogatások összege 215 milliárd forint, valamivel több, mint 1987-ben volt. Az idei dotációknak mintegy kétharmada termelési, egyharmada pedig fogyasztási támogatás, azonban előbbiek jó része,is közvetett módon a fogyasztókat védi (például az agrárszféra vagy a Vasút, a közlekedés termelési támogatása). Az elmúlt években a gazdaságirányítás többször is elhatározta a költségvetési kiadások csökkentését, ennek ellenére 1980 és 1988 között a gazdálkodóknak adott összes ilyen támogatás háromszorosára, ezen belül a termelői támogatás másfélszeresére nőtt. A most kialakítandó négyéves program azt tűzi ki célul, hogy 1993-ra a mostani 215 milliárdos összeg 82 milliárd forintra csökkenjen. (Természetesen időközben jelentkezhetnek új igények is. ezekkel a 82 milliárdos terv meghatározásánál egyelőre nem számoltak.) Az intézkedésekkel elsősorban a támogatások káros következményeit szeretnék kiküszöbölni: a termelés és a fogyasztás helytelen orientációját; a téves fejlesztési döntéseket; az ár- és költségvetési viszonyok torzulását; valamint azt, hogy a támogatások fedezéséhez a jól gazdálkodóktól kelljen elvonni a pénzt, szűkítve azok fejlődési lehetőségét. A támogatásokat természetesen nem akaiják teljes mértékben megszüntetni, mivel azonban a végrehajtás eszköze egyedül az ár- vagy díjemelés lehet, ezért elkerülhetetlen néhány százalékos fogyasztóiár-növekedés. A program itt is négy évre szól, hiszen egy-egy terméknél, szolgáltatásnál rendkívül jelentős áremelést kell végrehajtani. A helyi tömegközlekedés költségeinek például Budapesten még ma is mindössze 15, a vidéki nagyvárosokban pedig 25 százalékát térítik meg az utazók.: A háztartási energia (szén, brikett, koksz, tűzifa, távfűtés, táv-melegvíz) dotációja 64-85százalékos.: Az élelmiszerek közül egyedül a tejre 1988-ban hatmilliárd forint mezőgazdasági termelői táiftoga- tást és 5,2 milliárd forint fogyasztói támogatást fizet az állam, így a ráfordításoknak körülbelül a felét téríti meg a fogyasztó. : • : p ‘fey4"* A radikális támogatáscsökkentés természetesen érzékenyen érint majd egyes lakossági rétegeket. Az ő terheik kompenzálására — a tervezés mai állása szerint -4116 milliárd forintot különítenek el. Amennyiben sikerül az ár-, bér- és elosztási viszonyok módosításának olyan reformcsomagját kidolgozni, amely gyorsabb változásokkal számok a ma tervezettnél nagyobb horderejű intézkedéseket tartalmaz, akkor a négyéves programot három év alatt kívánják megvalósítani. A támogatások leépítésének hatását a TGB szerint részben a munka hatékonyságának javításával kell majd ellensúlyozni, s vizsgálni szükséges azt is, hogy az áremelések hogyan kompenzálhatok az áruk jobb minőségével, a kiszolgálás kulturáltabbá tételével. Az energiatakarékosság ösztönzése érdekében lehetővé kívánják tenni, hogy minden egyes fogyasztó mérhesse saját energiafelhasználását, ezért az OMFB elnöke a közeljövőben megvizsgálja a kommunális szolgáltatások helyi mérésének lehetőségeit. (MTI) A szövetkezeti érdek- képviselet megújítása TOT-sajtótájékoztató Gyökeresen meg akaiják újítani a termelőszövetkezeti érdekvédelmi tevékenységet a TOT-ban; erre nézve mind sürgetőbb az igény a gazdaságok részéről — erről tájékoztatta az újságírókat csütörtökön Budapesten Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos-Tanácsának főtitkára. Elmondotta, hogy egy nappal korábban, meghívott vendégek nélkül tartott ülést a TOT elnöksége, amely egyebek között arról határozott, hogy országos tanácskozást hívnak össze — erre januárban kerül sor —, amelyen elemzik az érdekképviselet új teendőit. Nemkülönben értékelik a termelőszövetkezeti gazdálkodást befolyásoló külső tényezőket is. A tanácskozás összehívására már volt egy nyár végi határozat, ám a főtitkár nem hagyott kétséget afelől sem: közrejátszott ebben a Békés megyei termelőszövetkezeteknek a TOT-hoz intézett levele, amelyben — mint ismeretes — éppen az érdekvédelem erősítését követelték a termelők és kifogásolták, hogy az agrárágazat több szempontból is hátrányos körülmények közé szorult a magyar gazdasági életben. Eleki János bejelentette: az érdek- képviselet egyfelől kamarai jellegű, másfelől szakszervezeti típusú érdek- képviseletre kötelezte el magát, azaz a termelőszövetkezetet, mint vállalatot képviseli majd és ugyanakkor a tulajdonosok érdekeiért is kiáll; ugyanúgy, mint ahogy a külföldön a szövetkezeti élet gyakorlatában történik. A főtitkár azt hangsúlyozta, hogy ez a magatartás nem jelent valamiféle kettősséget, hiszen nem lehet a szó igazi értelmében szövetkezet az, ahol nem eléggé hangsúlyos a vállalkozói jellegű és a tulajdonosi érdekképviselet. Olyan rendszert ' akarnak megvalósítani, amely makro-, illetve mikroszintű és semmiképpen sem centralizált olyan értelemben, hogy valamiféle gátja lenne az alulról jövő javaslatok érvényre jutásának. A tsz-érdekképviselet viszont a jövőben nem foglalkozik az olyan jellegű tevékenységgel, amelynek célja eddig az volt, hogy a központi terveket, előirányzatokat közvetítse a termelőszövetkezeti körhöz. Mindent egybevetve: a gazdasági érdekképviselet a TOT keretében elsődleges szerepet kap és igen konkrét feladatai lesznek. A szervezet a maga módján igyekszik hozzájárulni a valós piaci mechanizmus kiépítéséhez. Ez annál is fontosabb, mert a tsz-ek sérelmesnek tartják azt, hogy áruiknak ellenértéket nem a közvetlen piaci forgalomban kapják meg, hanem esetenként különféle támogatási csatornákon. Az érdekképviseletnek olyan eszközökre van szüksége, amelyek növelik a mozgásteret; erőssé kell tenni a mező- gazdasági bankrendszert, ki kell építeni a hatékony önsegélyezést és az önálló vagyon- és termelésbiztositási rendszert. Termelői piacra van szükség, ahol valóban kialakulhat az értékesítés szabályos és megfelelően ellenőrzött rendje. Az eddiginél részletesebben kívánnak foglalkozni a mezőgazdaság által felhasznált eszközök cs anyagok árának alakulásával, valamint minősegével és széles területen igyekeznek é-- vényesíteni megbízóiknak, a termeli - szövetkezeteknek érdekeit.
