Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-25 / 255. szám

1988. október 25. • PETŐFI NÉPE • 3 Nyugdíjasok találkozója Kunadacson SZÜNETELTETIK AZ ÉPÍTKEZÉST 0 Megteltek a széksorok. A helyi óvodások műsorral kedves­kedtek az öregeknek. (Straszer András felvételei) Tizenhat esztendővel ezelőtt a kun- adacsi öregemberek sorra subickolták a csizmákat, cipőket, még egyszer átke­félték kalapjaikat, az asszonyok szebbre kötötték fejkendőjüket, s idejekorán el­indultak. Nem illett elkésni — köszöntő­re siettek. Azóta a helyi Barátság Tsz minden évben megrendezi az idősek nap­ját. Az ellnúlt Üét végén délidőre szólt a meghívás. Ám jó néhányan már előtte — csak kíváncsiságból — is megfordul­tak a tűzoltószertár körűi, ahol a három bogrács mellett az alkalmi szakácsok: Antal Károly, Juhász Imre és Nagy Sándor már nyugodtan beszélgettek, mi­közben a magyaros borjúpaprikás lassú rotyogását szemlélték. K ■ ■ ■ — Hogy sikerül? — kérdeztem én is. — Kóstolja meg! Olyan ez, mint a koma vacsorája. Pont jó! — mondta az egyik főzőmester. — Mire a műsornak vége, lehet kanalazni. Megteltek a széksorok A művelődési ház nagytermében a hosszú sorokban megterített asztalok mellett sorra megteltek a székek. Eljöt­tek több mint másfél százan. A gyülekező ideje alatt Antal Lajos tszrelnökkel néhány szót váltottam. El­mondta: a tanáccsal közösen azon igyekeznek, hogy mind nyugodtabban teljenek az öregek napjai. A több mint ezerhétszáz kunadacsi lakosból majd’ félezernek a gazdaság a munkahelye. Sok a nyugdíjas, a járadékos: kétszáz. A falu legöregebbje Taskó Sándorné, aki 94 éves, öccse eggyel fiatalabb. De nemcsak nekik, hanem mindenkinek segítenek a háztáji művelésében. Ot- ven-hatvanan rendszeresen házhoz kapják az ebédet, s a rászorulók idő­szakonként pénzsegélyt. Az egyik asztalvégen két idősebb há­zaspár ült. Jóízűen beszélgettek, „ma- cerálták” egymást. — Gyuri bácsi, forr-e már? — Meglangyosítottam. Egyébként a te feleséged mondta. Huszonegyes lett. — No, abból nem lehet ám liter­szám! — szólt a másik. — Én meg már semennyit sem iszom. Vagy tíz esztendeje — kapcsoló­dott a beszélgetésbe a sarkon ülő. — Lehörpintettem már a magamét... A tsz-elnök rövid beszédében kö­szöntötte a résztvevőket. — Nekünk már könnyebb, segít a technika, a vegyszer. Ma már másképp nehéz az élet. Sajnos, sokszor nincs időnk egymásra, kapcsolataink elsze­mélytelenednek, s generációkat össze­hozni még nehezebb .>— mondta, majd felolvasta azt a táviratot, amit a több mint kilencvenesztendős tanító küldött a találkozó résztvevőinek, egykori ta­nítványainak. Ezután pedig Mese, me­se, mátka címmel megkezdődött az óvodások és iskolások műsora. „A munkával gyorsan telnek a napok.. Mire véget ért az előadás, kezdetét vehette a kanalazás... A tsz fiatal dol­gozói sűrűn fordultak a tálakkal, ked­vesen kínálgatták a vendégeket, leg- i többjüket keresztnevükön szólítva. Míg a „koma vacsorájából” már csak a bogrács alján maradt, megkerestem a találkozó legfiatalabbját, Bódogh Fe- rencnét. Ő ugyanis e napon érte el a nyugdíjkorhatárt. — Ezt a találkozót már csak a neve­zetes nap miatt sem felejti el... — Jó néhányon már részt vettem mint az énekkar tagja. Nélkülem talán meg sem tartották volna. Bizony, még a tavalyin sem jutott eszembe, hogy lassan ünnepelt leszek. A munkával gyorsan telnek a napok. Dolgozom ez­után is. Edzett vagyok. Mindig úgy 0 Magyaros borjúpaprikást főztek az alkalmi szakácsok. ám 0 A nyugdíjas-találkozó legfiatalabbja: a születésnapos Bódogh Ferencné. 0 Keresztes Istvánná lá­nyával, Saiga Ferencnével. • Takáts Ist­ván. volt: ahol kellett a munkáskéz, oda mentem. Most nagyon kellemes itt, de attól tartok, a többi nap nem ilyen lesz ... — tréfálkozott. — A féljem is nyugdíjas, két gyerekünktől négy az unoka. Otthon szőlő, disznók, dohány. Szóval nem unatkozom. A nővérem az sírva fakadt, amikor ilyen korú lett. Azt mondtam neki, 10 év múlva bezzeg szeretnél 55 éves lenni. No, ezzel vi­gasztalom magam... „ Valahová tartozni kell nekem is ...” Keresztes Istvánná Gubgsó Anna csa­ládostul volt hivatalos. Ugyanis lánya, Saiga Ferencné is nyugdíjas. Hogyan telnek napjai? ~r kérdez­tem. — Szoba-konyhás lakásban élek. Mindig találok munkát a kiskertben. Meg kell is, mert a 2706 forint nyugdíj nem sok, mégis elég kell legyen. Addig húzzuk a takarót... Pedig mennyit dolgoztam, mire 76 éves lettem! Kun- szentmiklósra jártam biciklivel, de nem ám kövesúton! Elöl, hátul csoma­gok ... sok kosztosnak főztem. De az én időm már nem olyan sok. Emberhez illő módon megértem. Nem panaszko­dom, sokat dolgoztam egyedül a föl­dön, bent, kint. Férjem régen meghalt. Akkor iratkoztam be tagnak. Matyi bácsi volt az elnök. Úgy voltam vele, valahová tartozni kell nekem is ... Zsebóralánc díszítette, fekete ruhás, kalapos, frissen borotvált,- szépre vá­gott ősz bajuszú Takáts István. — Ha kicsit fiatalabb lennék! — kö­szönt, s látszott, örült a találkozásnak. — Átnyalábolnám! Csak én már a ti- zennégyes háborút is megéltem. Ki- lencszázhatban születtem, anyám meg tizennyolcban meghalt. Kanászkod- tam, vincellérkedtem. Huszonhat éve­sen megnősültem. A mama is ott ül hátul, valahol. Katalinkor lesz 79. öt lányunk lett, meg egy gyerek. Hat ösz- szesen. Nincs nekem semmi bajom, mindig időben befizetem az adót is. Van sok unoka, dédunoka, össze kelle­ne számolni... Ugye, milyen igen jó­pofa itt minden... Tavaly is itt vol­tam. No, kezdődik a talpalávaló ... S késő estig ringtak megfáradt, -haj­lott derekak, szólt a nóta, járták a csár­dást, pihenésképpen emelgették a po­harakat, és élméhyszám hallgatták egy­mást. Pulai Sára Lesz-e, kell-e új banképület Kecskeméten? Rövidesen megkezdik a Május 1. té­ri, körülkerített építési terület felszaba­dítását,, az ideiglenes kerítés bontását: szüneteltetik a Kereskedelmi és Hitel­bank Bács-Kiskun megyei székházá­nak építését. Még ebben az évben visz- szaállítják a játszóteret. A döntés indokairól a következőket tudtuk meg: a bank kényszerűen visz- szafogott hitelpolitikája miatt 1 milli­árd forinttal maradt el tervezett nyere­ségétől. Ezért is határozott úgy a pénz­ügyi intézmény új vezetője, hogy felül­vizsgáltatja tervezett beruházásaikat. Természetesen a változó gazdasági, po­litikai helyzet, a közhangulat rosszab­bodása is megkövetelte a lehetőségek újabb megfontolását. A végleges dön­tésig elhalasztják a kivitelező kiválasz­tására meghirdetett zárt versenytárgya­lást. (Ha sikerült volna megegyezniük a Dutéppel, augusztusban fölvonulhat­tak volna az építők). Az az álláspontunk, hogy Kecske­métnek mindenképpen szüksége van új banképületre, ezért bízunk abban, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank vé­gül is Bács-Kiskun megyében költi el jobb működési feltételeinek kialakítá­sára szánt pénzét. Több okból is. Még a lakás- és pénzhiányos évek­ben sem feledkezhetünk meg arról, hogy az 1950-ben megyeszékhellyé ki­nevezett hírős városban négy évtized múltán sem épült ki a teljes közintéz­mény-hálózat. Ma is hivatal egyik­másik, irodáknak kisajátított, volt la­kóház. Nyilvánvaló, az ország egyik legna­gyobb közigazgatási területén meg kell szüntetni az átmenetiséget, a szükség­megoldásokat. Napjainkban persze eléggé népsze­rűtlen vállalkozás mindenfajta, való­ban vagy látszatra nem új anyagi java­kat, szellemi értékeket teremtő vállal­kozás pénzelése. Nem könnyű vitat­kozni azokkal, akik a beruházások le­faragásával szeretnék megállítani élet- színvonalunk romlását, az eladóso­dást. (Elgondolkoztató és sajnálatos, olykor a kívánatosnál nagyobb indula­tot vált ki egy-egy, végül is megmaradó intézmény — ami egy-egy városképi foghíj eltüntetését jelentheti —„mint a hivatali intézményi gépezetek rákos fel- duzzasztása.) Sokan már akkor viszolyogtak új bank építésétől, amikor még helyét sem NEM SZŰNT MEG — MEGÚJULT Marxizmusoktatás a közgazdaság-tudományi egyetemen Bizonyos, alaptalan híresztelé­sekkel ellentétben, nincs szó arról, hogy a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen szep­tembertől háttérbe szorítanák a marxizmus oktatását, vagy a kép­zés marxista szemléletét. Az egye­temi reform keretén belül ugyan­akkor valóban előtérbe került a klasszikus tanítások dogmatikus felfogásának átértékelése, egy ha­tékonyabb marxista szemlélet ki­alakítása — hangsúlyozta az MTI munkatársának adott r nyilatkoza­tában Csáki Csaba, az MKKE rektora. Az 1988/89-es tanévtől kezdő­dően több tanszéken is alapvetően módosított tanterv alapján folyik a hallgatók képzése. Egy jó köz­gazdásznak meg kell ismerkednie korunk legjelentősebb közgazda^ sági áramlataival, de ez távolról sem jelenti a marxizmus kiiktatá­sát. A hallgatók továbbra is alapo­san tanulmányozzák Marx műveit, de túl kívánunk lépni a vulgáris megközelítések, a sztálinista leegy­szerűsítések idejétmúlt gyakorla­tán — mutatott rá az egyetem rek­tora. Csáki Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a képzés egész szerkeze­tének módosulásán belül az egyik legfeltűnőbb változás a politikai gazdaságtan tanszéken megvaló­suló új képzési rend, ezen belül a korábbiaktól teljesen eltérő szem­pontok szerint kidolgozott új tan­anyag. E tanszéken készült el az első évesek számára az új, „Mikro- ökonómia” című tankönyv. Ilyen jellegű önálló résztárgyat első íz­Magyar—osztrák csomagoló­anyag-gyártó vegyes vállalat A kőbányai vásárvárosban megtartott Budatranspack ’88 nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási kiállítás résztvevői közül hat magyar és egy osztrák cég képviselői megállapodtak abban, hogy hazánkban F^KL Hungária néven csomagolóanyag-gyártó vegyes vállalatot alapítanak. A PKL Ausztria Csomagolóanyag- és Csomagológép-gyártó Vállalat, valamint öt magyar mezőgazdasági kombinát és egy konzervgyár 26 millió forint indulótőkével alapítja meg a tej és gyümölcslevek tartósító­szer-mentes palackozására alkalmas csomagolóanyag-gyártó üzemet. Az indulótőke 52 százalékát a PKL Ausztria, a fennmaradó összeget pedig a magyar partnerek adják össze egyenlő arányban. Az osztrák cégtől az utóbbi öt évben egy-egy gyümölcslétöltő gépsort vásároltak a vegyes vállalat létrehozásában részt vevp hazai vállalatok. A gyümölcsléhez szükséges csomagolóanyagot — rétegelt papírdobozo­kat — is Ausztriából importálják a termelők. A magyar—osztrák vegyes vállalat 1989. január elsején kezdi meg működését. Addigra készül el Boglárlellén az a szervizüzem, amely a hazánkban működő hat PKL gyümölcslétöltő gépsorhoz gyárt majd alkatrészeket. Ezt követően Budapest környékén — a tervek szerint másfél év alatt — felépítik a csomagolóanyag-gyártó üzemet. • Helyszínéről még nem döntöttek, de egyebek között szóba jött Agárd, Dabas, Tatabánya és Vecsés. Az üzemben a tervek szerint 60-70 munkást foglalkoztatnak, s évente 80-100 millió, különlegesen rétegelt papirdobozt gyártanak gyümölcslevek, tej és egyéb élelmiszerek palac­kozásához. döntötték el. Tetszik, nem tetszik, ezt nem útra, lakásra, telefonra átváltható pénzből finanszírozzák, hanem a pénz­intézet saját jövedelméből. A kérdés tehát csak úgy tehető fel: itt legyen új banképület, vagy másutt? (Arról persze érdemes volna elgondolkodni, hogy miért kedvezőbb gazdaságpolitikánk a pénzintézeteknek, mint a termelőüze­meknek.) A megyeszékhelyen maradva, érde­mes emlékeztetni arra, hogy éppen a pénzintézetek századvégi, századfordu­lós építkezései alapozták meg a város­kép nagyvárosiasodását. Noha lakos­sága azóta csaknem kétszeresére nőtt, megsokszorozódott iparának és mező- gazdaságának tekintélye, csak egyetlen pénzintézet, az OTP építkezett. Ha már így alakult, mindenképpen, még egyszer meg kellene vizsgálni, hogy miként lehetne a tervezett bank­épület tömegének, méreteinek csök­kentésével javítani környezeti illeszke­dését. Az adott helyen csak így fogad­hatnánk fenntartás nélkül örömmel a Kereskedelmi, és Hitelbank remélhető­en megépülő irodaházát. Heltai Nándor ben oktatnak kelet-európai szocia­lista ország közgazdasági felsőok­tatási intézményében. Szabó Katalin, a politikai gaz­daságtan tanszék vezetője az MTI munkatársának elmondta, hogy az új tankönyv a gazdasági viszonyo­kat az egyes gazdasági szereplők: a vállalatok, a háztartások, az in­tézmények felől közelíti meg, s azok cselekvéseinek mozgatórugó­it igyekszik feltárni. E-mikroöko- nómiai összefüggések bemutatása nélkül nem lehetséges a hazánkban formálódó piacgazdaság jellemzői­nek megismerése. A „Mikroöko- nómia” tankönyv lényeges újdon­sága, hogy az irodalomjegyzékben számos neves nyugati kutatóra hi­vatkozik. A könyv alkotóinak szándéka ugyanis az, hogy a ko­rábbinál jobban hasznosítsák a nyugati társadalomtudomány ki­magasló képviselőinek elméleteit is. Szabó Katalin hagsúlyozta azt is, hogy a politikaigazdaságtan- oktatás minőséginek nevezhető megújítását a magyarországi gaz-' dasági reformkísérletek és az egye­temi reformtörekvések egyidejűleg tették lehetővé. A diákok a második félévtől a népgazdasági folyamatokkal fog­lalkozó „Makroökonómia” rejtel­meivel szélesebb világgazdasági összefüggések elemzése közben is­merkedhetnek meg. E tananyagok nem egy meghatározott társadalmi rendszerre jellemző, hanem bár­mely gazdaságra vonatkoztatható szabályszerűségekkel foglalkoz­nak. Az egyetemen úttörő szerepre vállalkozó politikai gazdaságtan tanszéken — a korábbiaktól elté­rően — csak ezt követően tanul­mányozzák a hallgatók a szocialis­ta és a kapitalista fejlődés sajátos­ságait. A reformtörekvések egyébként áthatják az egész közgazdászkép­zést— tájékoztatták az MTI mun­katársát. Az oktatás korszerűsítése egyebek között azért vált szüksé­gessé, mert az egymást követő mó­dosítások ellenére lényegében fennmaradt a tervgazdálkodás kezdeti időszakában kialakított és a direktív irányítás követelményeit tükröző merev szakosítási rend. Ezen az egyetemi vezetés a több­lépcsős képzés kialakításával, a fő­iskolák és az egyetem közötti átjá­rás megkönnyítésével, a szakok számának radikális csökkentésével és az általános alapozó képzés erő­sítésével kíván segíteni. Igyekeztek kiküszöbölni a korábbi rendszer azon hiányosságát is, hogy a kép­zés nagyobbrészt makrogazdasági jellegű volt, miközben kevés vállal­kozó szellemű, az üzleti életben el­igazodásra képes, gyakorlati köz­gazdászt találtak a vállalatok. Az előrejelzések szerint a hallgatók túlnyomó többségét az új rend­szerben vállalati munkára készítik fel. • • Ösztöndíj­pályázat szocialista országok egyetemeire Nyilvános ösztöndíj-pályá­zatot hirdet a Művelődési Mi­nisztérium az L989/90-e& és az 1990/91-es tanévre külföldi egyetemi tanulmányok folyta­tására a szocialista országokba. Külföldi egyetemre csak 25 évesnél fiatalabb, nőtlen, illetve hajadon magyar állampolgárok pályázhatnak, akik az 1988/89- es tanévben valamely hazai gimnázium vagy szakközépis-, kola negyedik osztályos tanu­lói, illetve a folyó tanévben a választott szaknak megfelelő egyetem vagy főiskola elsőéves hallgatói. Jelentkezhetnek to­vábbá azok, akik valamely üzemben, vállalatnál dolgoz­nak s érettségi bizonyítványuk van. Egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezők külföl­di ösztöndíjra nem nyújthatnak be pályázatot. Az ösztöndíjakat a műszaki, az agrár-, az orvostudományi és a társadalomtudományi i ezen belül közgazdaságtan, ide­genforgalom, diplomácia, nem­zetközi újságírás, valamint pe­dagógia — területekre hirdetik meg. A választható szakokról, a jelentkezés módjáról, a felvételi vizsgákról, az ösztöndíjasok juttatásairól a Művelődési Mi­nisztérium Pályázati felhívás címmel külön füzetet jelentetett meg. A kiadványt, valamint a jelentkezési lapokat valameny- nyi hazai középiskola, felsőok­tatási intézmény, a megyei pe­dagógiai intézetek, a budapesti kerületi tanácsok, továbbá az érdekelt szakminisztériumok és főhatóságok megkapták. Az ér­deklődők közvetlenül a felső- oktatási intézményekhez for­dulhatnak tájékoztatásért, illet­ve jelentkezési lapért. A külföldi ösztöndíjra való jelentkezéseket 1988. december 2-áig kell benyújtani a Pályáza­ti felhívásban közzétett feltéte­lek szerint. A felvételi vizsgák 1989. január végén lesznek. Azok, akik külföldre pályáz­nak, jelentkezhetnek magyar egyetemre is.

Next

/
Thumbnails
Contents