Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-25 / 255. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. október 25. TANÁCSKOZTAK A SZAKEMBEREK Pl zes r,É m épületkerámiák A, EGYÜTT JÁTSZANAK A GYEREKEKKEL Nem Ciróka: Piróka! nek. • Pásztor Zoltán felvé­telei a kecske­méti Cifrapa­lota Zsolnay- kerámiáiról, - cserepeiről és -díszítőelemei­ről készültek. A napokban nyílt meg a Kecskeméti Galériában a Zsolnay-gyár építé­szeti kerámiái 1860-tói 1920-ig című kiállítás. Stílszerűen, a szecessziós „csodapalotában”, a Rákóczi út sar­kán álló Cifrapalotában. A tárlat azért is jelentős, mert eddig a Zsolnay-gyár termékei kapcsán általában a díszes edényekre gondolt a művészetbarát, holott számos középületet is díszítettek kerámiával. Példákat hozhatunk Pécs­ről, Budapestről, sőt Kecskemétről is. A fagyálló, mázazott, egyedi tervezésű épületkerámiákat és a Janus Pannonius Múzeumból előkerült tervdokumentá­ciókat tekinthetik meg az érdeklődők a tárlaton. '. A Kecskeméti Galériában évek óta rendeznek a századforduló szecessziós művészetéhez kapcsolódó kiállításo­dat, szakmai tanácskozásokat. E mos­tani bemutató tehát újabb állomás. ip budapesti Iparművészeti Múzeum és Bp pécsi Janus Pannonius Múzeum munkatársainak összefogása révén ke­rültek a figyelem központjába a Zsol­nay-gyár épületkerámiái. A minap megrendezett szakmai tanácskozáson ugyancsak érdekes témákat taglaltak az előadók. Moravánszky Ákos a hom­lokzatok megújításáról beszélt, közép- kelet-európai építészeti példákkal il­lusztrálta mondandóját. Romváry Fe­renc két pécsi épületet mutatott be, mégpedig a Vasváry-villát és -házat. Simon Magdolna természetesen kecske­SZTÁLIN ÉS A KÖLTÉSZET Verset is írt Meglepődtem, amikor a minap hal­lottam a Piróka bábcsoportról. Mond-, tam is, bizonyára tévedésről van szó, hiszen a kecskeméti Ciróka bábegyüT- tes régóta hallat magáról, talán rájuk gondolt az illető. Nos, utánanéztem és szó sincs félreértésről. A megyeszék­hely Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontjában tényleg létezik bábcsoport, melynek neve: Piróka. Vezetőjüktől, ,dr. Juharos Imrénétől meg is kérdez­tem: gyakran összekeverik á két közös­séget? Mint elmondta, a hajdani Ciró­ka bábegyüttes időközben profi csapat­tá vált, a kecskeméti Katona József Színház bábtagozataként dolgozik. A művelődési központban néhány régi cirókás ottmaradt és újabb csoportot alakított. Nevük kézenfekvő volt: veze­tőjük keresztneve Piroska, egy betűt elhagyva, maradt tehát a Piróka. És ami munkájukra nézve lényeges, ama­tőr együttesként tevékenykednek. Fontosnak tartják, hogy a nézők, a gyerekek aktívan bekapcsolódjanak a produkciókba. Ezért találták ki azt a formát, hogy. az előadások előtt először beszélgetnek az apróságokkal. Az Egy­szer volt Budán kutyavásár című játé­kot megelőzően például Mátyás király kerül szóba, majd'néhány fogalmat tisztáznak, elemzik a darab mondani­valóját. Bíznak abban, hogy mire kez­detét veszi az előadás, a gyerekek előtt sok minded megvilágosodik. Sőt, a já­ték soránds bekapcsolódnak, hiszen az apró nézik vásári forgatagba kerülhet­Brezsnyevtől eltérően, aki úgy . lett „iró”, hogy soha, egyetlen sort sem irt, Sztálin soha, senki által nem említetten költő volt. Lev Oruckij az Ogonyokban érdekes epizódot mesél el a „népek atyjá­nak” költői tevékenységéről. A szerző az ismert költő és mű­fordító, Arszenyij Tarkovszkij szó­beli visszaemlékezésére hivatkozva elmondja, hogy „1949-ben egy szép napon, pontosabban egy szép éjsza­kán egyszercsak eljöttek értem”. A költő ekkoriban Moszkvában, a Varszonojev utcában lakott, épp a Lubjankával szemben, ahol a bör­tön volt. Természetesen arra számí­tott, hogy „saját házával szemben” jelölik ki az elkövetkezendő időre lakóhelyét. Ám a gépkocsi más irányba fordult, és hamarosan meg­érkezett ... a Kremlbe. Tarkovszkij ezután elmesélte, miféle folyosókon, lépcsőkön ki- és bejáratokon haladtak keresztül, mignem bevezették egy dolgozó- szobába, ahol ketten voltak: Ma­lenkov, a politikai bizottság tagja és Poszkrebisev, Sztálin személyi tit­kára. Megbízták a költőt, hogy for­dítsa le grúz nyelvről Sztálin ifjúko­ri verseit: közeledett a vezér 70. szü­letésnapja és „barátai igy akartak kedveskedni neki”. Tarkovszkij a legalább olyan ér­dekes, mint veszélyes munkával né­hány hétig foglalkozott, majd az ugyanolyan váratlanul ért -véget,- mint ahogy kezdődött. „Egy másik szép napon, akarom mondani’éj-’ szakán” Tarkovszkijt ismét elvitték a korábban említett dolgozószobá­ba, ahol Malenkov azt mondta ne­ki: „Sztálin elvtárs tudomást szer­zett tervünkről, s a rá jellemző bol­sevik szerénységgel megkért ben­nünket, hogy mondjunk le róla”. Ezután kicserélték a kéziratokat tartalmazó aktatáskát a honoráriu­mot tartalmazó aktatáskára, mely­ben Tarkovszkij szerint ,jóvál na­gyobb összeg volt az ilyen munká­kért szokásosnál”. A cikk szerzője megkérdezte Tar­kovszkijt, miről írt verseket Sztálin. A hegyekről, a természetről - hangzott a válasz. Tipikus ifjúkori fűzfapoéta-alkotások voltak. írt-e a szerelemről? — kérdezte a cikk szerzője. Tarkovszkij elcsodálko­zott, hogy ez a kérdés annak idején benne fel sem merült. — Nem' a szerelemről nem irt... Lev Oruckij Sztálin közvetlen környezetének szokásairól, erkölcsi arculatáról írva ironikusan meg­jegyzi, hogy ezzel gyógyírt kívánt adni a sztálinisták fájó sebeire. (APN—MTI-Press) Az eddigi két esztendő előadásai si­keresnek bizonyultak, nagyon szeretik a gyerekek az említett játszási formát. A Piróka bábcsoport eljutott már a Kecskemét környéki településekre, ál­landó „birodalmukban”, az Erdei Fe­renc Művelődé#> Központ Révai- termében pedig heti váltásban óvodá­soknak és iskolásoknak tartanak elő­adásokat. Repertoáijukban további két Mátyás-mese szerepel‘és tervezik, hogy decemberben új népmeséi műsor­ral lépnek dobogóra. Legutóbb az Egyszer volt Budán ku­tyavásár című darabot adták elő a kecskeméti Tóth László Általános Is­kola harmadik—negyedik osztályos napköziseinek. A bábozást megelőző szituációjátékok, a kicsik bevonása a szereplésbe, a „színházasdi” ezúttal is óriási sikert hozott. November elsején, a következő elő­adásukon ismét a drámapedagógia ele­meit hasznosítva lépnek színpadra. Já­tékuk — az élménynyújtáson túl — erkölcsi elvárásokat, normákat közve- . tit a — csupán korában — apró közön­ség számára, az életkori sajátosságaik­nak megfelelő módon. Bár Budán csak egyszer volt kutya­vásár, a Piróka együttesének játékán minden kedden részt vehetnek az ér­deklődők Kecskeméten, az Erdei Fe­renc Művelődési Központ Révai- i termében. (b. t.) ELADÓ gépkocsi­tárolók Kecskeméten é^dutép KECSKEMET A Hunyadivárosban: Mátyás király krt. 56—68. A Széchenyivárosban: Március 15. u. 1. és a Kristály tér mögötti tömb. - • Üzlethelyiségnek is alkalmas. Érdeklődni: Dutép, Kurucz krt. 16. IV. 403. Telefon: 28-799/233. 2768 SZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT w Azt is mdhd- | hatnánk, Éizet {| sorsa tipikusjnü- vészsors. Mint ■ i. iBizet, méri, századeleji épületek Zsolnay- kerámiáiról tartott ismertetőt. Halmos Lászlóné a műemlék épületek Zsolnay- kerámiáinak megújításáról beszélt, Hárs Éva pedig a pécsi Zsolnay Vil- mos-mauzóleum helyreállításának szükségességét vetette fel. A témában húsz esztendővel ezelőtt rendeztek utoljára szakmai tanácsko­zást. Akkor csak egy-két előadás hang­zott el az épületkerámiákról. A téma igencsak aktuálissá vált tehát. Főképp, ha arra gondolunk, hogy a Zsolnay- épületkerámiák felújítása, karbantar­tása ma igencsak elengedhetetlen. Ezt a tevékenységet azonban akadályozza, megnehezíti az alapanyaghiány, s a mázak borsos ára. Szerencsére, Kecs­keméten az utóbbi évtizedekben felújí­tották az épületek Zsolnay-kerámiáit, például a Cifrapalotán, a városházán, az iparosotthonon, az Ókollégiumon. B. T. oly sok pályátár- sát, őt is elkerülte fe- életében a siker. £| Mellőzöttség, ife anyagi gonidjbk, bukások, meghem&tés kísérték életét. Művei halálaLután kezdték meg diadal- útjukat. áj. r*, Bizet a zenetörténet egyik legtragi­kusabb sorstfalkoföja volt — írta róla Pernye Andris. -«Egy-két kivételtől eltekintve, nunderjgínűve megbukott, mivel kora item érette meg fontos stí- lusreformjaitf Jelentősége abban áll, hogy realista, élets&rű művészetet sze­gezett szembe! a francia nagyopera stí­lusával. • íí; , Igaz, a nagyközönség ma is, mint egyetlen opera, a Cäfmen zeneszerzője- ként ismeri Bizet hevét. Pedig a Car­men már az élétmű,betetőzése. Amikor 1875 márciusábanbemutatta a párizsi Opera Comi4ue, a;-,mű csendben, kö­zönség- és lcritikaié; visszhang nélkül megbukott. Ez a bpdarc az amúgy is gyenge egészségű zeneszerzőt annyira megrendítette^, hogy nem sokkal ké­sőbb, 1875 júniusában meghalt. Ám nem télt el egy fél év sem Bizet halála után, ámikpf-a bécsi opera dia­dalra vitte a .Camtept. És ettől kezdve az európai onérasziúpadok kedvelt re­a Carmen zeneköltője pertóárdaraqja let dallamai meghódí- ségefiés tották a közoöségfftés a kritikusokat. Gyakran és tokfél#':felfogásba.n adták elő a művetÍ Bűddöesten egy évvel a bécsi bemutro Jután tűzte műsorára a Carment az Bterábaz. A CannenFTazt& sokan és sokat méltatták. Egyik kfliikusa szerint Bizet fő műve, a Carmen úgyszólván elődök nélküli remekmű, ^.jrémet későroman­tika és a francia kofa impresszionizmus zenei hatásai melléifttrancia naturalista dráma színpadteclMkája és problema­tikája társult: a Cajfmen színpadán kis­emberek jelennek fjteg, gesztusaik ke­vésbé fennköltek, Hl sokkal szenvedé­ŐK IS PÁLYÁZTAK Színvonalasan mukodo A rendszeresen j^zpryezettjzenei, iro­dalmi, politikai nagyrendezvények, va- kációs programofci táborok mellett megkülönböztetett ípgyelmet érdemel, hogy mintegy',30 álfendó közösség mű­ködéséhez ad,- lehetőséget, támogatást falai között áj kecskeméti Szalvay Mi­hály Úttörő-és Ifjúsági Otthon. Burján Sándornetól, az intézmény vezetőjétől megtudtuk, hogy e külön­böző korosztályokóérdeklődési körök szerint szerveződöti’közösségek száma a közelmúltban újabbal gyarapodott. A nem kevesebb, pnint száznegyven taggal megalákult értelmiségi klub cél­ja röviden így összegezhető: értelmes közéleti, szabadidőd tevékenységeket kínálni tagjaidnak, intellektuális prog­ramjaik között küfjjjn említésre méltók tervezett vitafórun^jk, melyekre töb­bek között Nyers Rezsőt, Chrudinák Alajost, Bihari Mjfeályt, Nemeskürty Istvánt várják előadónak. A klub terve egyébként, hogy idővel egyesületté alakul.'Hasonló elképzelé­seket fontolgatnak az ifjúsági ház tánccsoportjár is. AÍllírös, a Híröske és az Afro jazzfáncklnb neve nemcsak a városban, hanem országosan is ismert­té vált az utóbbi években, hiszen szép közönségsikereket járattak a különbö­ző versenyeken, flancos seregszemlé­ken. A tapasztalaté®szerint a kulturált közösségi magataripsban, a jellemfor­málásban, azjegészwges életmód kiala­kításában és&az ewétikai nevelésben egyaránt jelentős sprepet töltenek be ezek a tánccdoportak a fiatalok köré­ben. '){ , ;• k A Szalvay jVIihálmíttörő- és Ifjúsági Otthonban hat esztendeje működik az ifiklub. A köizösség^étszáma csaknem hatvan fő, foglalka&ísai.nyitottak, s a szabadidős ppograrjrok szervezése, ren­dezése mellett;jelentős részt vállalnak a városi szintűufjúslgi és gyermekmqz- galmi munkákból iá A fentebtj. emjaett közösségeket azért emeltük.ki megannyi társa közül, amelyek ugy&ncsafge kulturális cent­rum falai kqzött faterveződtek, mert színvonalas piűkörasük, továbbfejlő­désük attól isfüggjijpgy milyen anyagi feltételeket fkínálsSk a holnapok. Ahogy a többi köművelődési intéz­ményben — (feerteáí országban —, itt is egyre szűkÖjsebbffi az anyagi lehető­ségek. Ezért (fordultak az említett kö­zösségek pál^azattja a megyei ifjúsági közösségi leffiti szijnla szakértői cso­portjához, renélv^mogy kedvező elbí­rálás esetén MapnaSjiémi anyagi segít­séget. Sokanjfemé® ezt, Bács-Kiskun más települéfcinekftulturális és sport- intézményeífffii mai pénzszűkés világban nin&könwű dolga egy olyan kuratóriumnak, mSftnek az a féladata, hogy rangsroljzK és igazságosan elossza- azt aKevess... I Í K. E. K. E. lyesebbek. Carmen (szinte a hisztériáig feszített) figurája már-már széttöri a francia operaformát; a cselekmény egy- bekovácsolását már csak a zenekar tudja biztosítani időről időre visszatérő motívumokkal és egy-egy jelenet vagy ária szigorú formájával. , Nietzsche Wagnerből kiábrándulva gyógyírként a Carment javasolta, mint üdítő déli zenét, amely megszabadít a nedves észak , nyomasztó bűvöletétől. (Annál is furcsább ez az ellentét-érzé­kelés, mert kritikusai Bizet Carmenjét és a korábbi Djamileh című egyfelvo- násos operát „zabolátlan wagnerizmu- sa” miatt utasították el.) A Carmen diadalútja nyomán sorra kerültek elő a feledés homályából Bizet művei,, operái: a Gyöngyhalászok, a Djamileh, Az arles-i lány. A ma is nép­szerű C-dúr szimfóniája, amellyel 1855-ben kezdett Bizet foglalkozni, de csak 1935-ben mutatták be. Számos műve, köztük keringők, nyitányok, kó­rusművek, fúgák, prelüdök, dalok, "csakúgy, mint a Csodadoktor című víg­opera, máig kiadatlan. A most 150 éve, 1838. október 25-én született Georges Bizet-t a múlt század egyik legnagyobb francia zeneszerzője- ként tartja nyilván a világ. Zenészcsa­ládban nőtt fel, s már kilencévesen a párizsi Conservatoire növendéke a zongora és zeneszerzés tanszakon. Ta­nárai voltak többek közt Gounod és Halévy. Halévy később is egyengette Bizet pályáját^ és leányát is feleségül adta a zeneszerzőhöz. A konzervatórium elvégzése után Clovis és Clotilde című kantátájával elnyerte a Római-díjat. Olaszországi tartózkodása idején mutatták be Pá­rizsban első operáját, a Csodadoktort. (Az Opera Comique által hirdetett pá lyázaton 78 pályamű közül Bizet é Lecocq nyerte a megosztott első díjat. 1860-ban Bizet visszatért Párizsba Anyagi gondok, meghiúsult bemuta tők, félbemaradt művek (Rettenete: Iván című opera) jelzik ezeket az éve két. Ekkor született egyik fő műve, < Gyöngyhalászok, amely bemutató): után csak 18 előadást ért meg. A zene szerző halála után viszont annál nép szejűbb ez az opera is. És végre egy kis siker, a Walter Scot novelláján alapuló opera, a Perth széj leánya a Theater Lirique-ben. Ám : Musset novellájából készített Djamilel bemutatóját már csak tíz előadás köve ti. Ekkor készül Bizet másik remekmű ve, Az arles-i lány című melodráma Sikere ennek seip volt akkor. Jobb fo gad tatásra lelt Az arles-i ’lány zene anyagából összeállított szvit. Aztán következett a Carmen, Méri mée novellájából. Bizet rendkívüli lel kesedéssel és gyorsan dolgozott. Ké hónap alatt hangszerelte az 1200 olda las partitúrát. S az eredmény? Közöny, a szerzi halála után viszont fantasztikus siker Bizet neve összeforrott az operaszín paddal, a Carmen máig tartó diadal menetével. k. m. SEGÍTS MAGADON! A Központi' Ügy iratrendező Hivatal­nak, ahol jómagam is dolgozom, nincs karbantartó részlege. Ez a sajnálatos helyzet rengeteg gondot okozott hosszú éveken át. Ha elromlott egy ajtózár, a hivatalvezető hiába telefonálta végig.a szolgáltató vállalatokat, a kisiparosokat és a javítóműhelyeket, nem akadt szak­ember,,aki ilyen egyszerű és néhány per­cig tartó munkát elválláti'vólha. Emlék­szem, volt eset, amikor a mellékhelyi­ségben keletkezett csőrepedést V- hosszú hetekig tartó könyörgés és tele­fonálgatás után — az egyik karbantartó vállalat úgy hozta rendbe, hogy egyúttal' kicserélte a vízelvezető főcsövet, hófo­gókat szerelt a tetőre, kívülről átszínez te az irodaház vakolatát, kicserélte a parkettát és három kéményt átrakott, mert csak így volt számára gazdaságos a vállalkozás. * Szóval, ilyen sanyarú körülmények közt dolgoztunk hosszú éveken át, míg aztán tavaly az ügyiratszámláló részleg­hez került új dolgozó, a mindig mosoly­gó Szepetneki Lajos bácsi egy csapásra megoldott minden problémát. — Mit mondott, aranyoskám? — fi­gyelt fel a gondnoknő siránkozására, ff A hivatalvezető kartárs titkárságán folyik mind a két radiátor? Ez nem gond. Víztelenítjük a fűtési rendszert, aztán gyorsan kijavítom a hibát. Holnap újra lehet fűteni. Hát így született meg nálunk Szepet­neki bácsi vezetésével a „Segíts maga­don, az islert helyett kollégád is megse­gít!” mozgalom, amelynek életképessé­géhez kétség nem fér. — Azt javaslom a hivatalvezető kar­társnak— mondotta az új mozgalom zászlóbontója, az ügyiratszámláló Lajos bácsi—, hogy a megüresedett könyvelői helyre csak olyan dolgozót vegyen fel, aki festési-mázolást is vállal, ha szükség lesz rá. Világos? Vézetőnk agyában a javaslat hatásá­ra világosság gyűlt, és azóta számunkra nem jelent göndot a hivatal épületénei a karbantartása, mert egy seregnyi mes­terember dolgozik nálunk. Az elszámo­lási osztály egyik csoportvezetője példá­ul antennaspecialista, aki még árnyékol kábelt is tud szerelni. A felmérési cso­portban dolgozó Haczuka Vendel irat­másoló a kőművesmunkában járatos i Bendegúz Bódog, -a központi titkárság előadója remek Villány szerelő,' Buzgái Zsolt szexológus és ügyiratrendező pe­dig a kazánok és a vízmelegítők avatoti mestere. Rajtuk kívül van két revizor akik a vízvezeték-szereléshez értenek dolgozik nálunk aktakutató, aki laka­tosnak is kitűnő, Buzinkai Karcsiról, c kalkulátorunkról pedig már-már legen­dákat mesélnek, mert a tapétázás mel­lett háztartási gépeket is javít. Nem csoda, ha ilyen szakembergárde jelenlétében nálunk nem gond, ha csőre­pedés miatt béázik a plafon, ha zárlatot a villanykapcsoló, ha a huzat kitör né­hány ablakszemet, vagy esetleg a kulc: beletörik a páncélszekrény zárjába. Egy . telefon az illetékes szakembernek,, ét máris a helyszínen van a segítség. Mozgalmunkra a főhatóságunk is fel­figyelt. Szakértők vizsgálják, hogyan le­hetne közreadni és széles körben elter­jeszteni munkamódszerünket. Különben én már második hete — géemkába tö­mörülve — a bennünket irányitó tröszti igazgatóság épületében dolgozom har- madmagammál: a második emeleti iro­dákat tapétázzuk. Az illetékes főosz­tályvezetőtől még borravalót is kaptunk, hogy jobban, gyorsabban menjen a mun­kai Ja, hogy közben mi van eredeti mun­kánkkal, az ügyiratrendezéssel? A többiek is átmentek kisvállalkozás­ba, a hivatal bejáratánál táblp figyel­mezteti az érdeklődőket: „ Technikai okok miatt az ügyiratren­dezés csak részlegesen üzemel. Ügyfél- fogadás: minden hónap első hétfőjén." Kiss György Mihály Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat felvételt hirdet a Kecskemét, Csányi u. 4. sz. alatt újonnan megnyíló ÉLELMISZER—HUMÁNTERMÉK boltjába eladói munkakörre. A bolt profiljába.tartozik: —gabonaipari termékek, —gyógynövények, — Natura-termékek eladása, forgalmazása. Ezért elsősorban gyógynövény-gyógyszerészasszisztensi vagy drogista szakképesítéssel rendelkezők jelentkezését várjuk. A jelentkezéseket írásos pályázat formájában a vállalat személyzeti osztályára kérjükeljuttatni. Kecskemét, Klapka u. 9—11. címre. 2655 %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents