Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

J

4 f PETŐFI NÉPE • 1988. október 18.

A SZÍNHÁZ ÚJ TAGJA: KISS GABI

nn ff f f

Tűz es víz

Emlékeznek még olvasóink a nyári Interpop Fesztiválra? Ott tűnt fel egy fiatal énekesnő, aki rendkívül dinamikusan adta elő a Tűz és víz című szerzeményt. A döntőben is magas pontszámokat kapott érte. Kiss Gabiről van szó, aki most szerződött a kecskeméti Katona József Színházhoz.

— Kellemes nyári kaland volt a fesztivál?

— Nevezhetném kalandnak is a könnyűzenei kirándulásomat. Ott lehettem a popzenészek, énekesek nemzetközi seregszemléjén, a lemezgyár képviseletében. Igaz, nem szeretem túlságosan azokat a megmérettetéseket, melyeknek tétje van.

— Popénekesnőként fólytatja-e a pályát?

— Egyelőre egy konkrét tervről számolhatok be, mégpedig: jövő év tavaszán jelenik meg a nagylemezem. Ennél egy kicsit jobban izgat, hogy felkértek egy osztrák filmsorozat női főszerepére. A forgatást novemberben kezdjük majd az NSZK-ban. Váratlanul ért a felkérés, nem is tudom, hogyan juthattam éppen én a rendező eszébe. Ä film egy énekesnőről szól, aki szorgalmasan tanul, szerepel a komolyzene pódiumain. Ott figyel fel reá egy popzenész, akivel szerelmi kapcsolatba kerül. A poén pedig: a film végére popsztár formálódik a főszereplőből.

— Ha azt vesszük, igazán testhezálló a feladat. Úgy tudom, korábban Ön is tanult a Zeneakadémián!-t—' Igen, az ének szakra jártam. Az érettségi után felvételi nélkül kerültem be az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, miután tanulmányi versenyen nyertem. Párhuzamosan bejutottam a Zeneakadémiára is. Akkor ez utóbbi mellett döntöttem. Most mégis visszamentem az ELTErre, jelenleg másodéves vagyok.

— Számos filmben is láthattuk már.

— Harminckét produkcióban kaptam szerepet. Gyerekszínészként kezdKÖNYVESPOLC

tem a filmezést, játszottam például az Utánam, srácok!, a Keménykalap és krumpliorr, ■ a Szerelem a ládában, a Kicsik és nagyok című mozifilmekben. Lényegében ekkor szereztem meg a színészi rutint.

— A film és a színház sokban különbözik. Hogyan kötött ki Kecskeméten?-— Ezt is a véletlennek köszönhetem. Új arcokat, új primadonnákat kerestek.

Lejöttem a próbaéneklésre és sikerült. Én alakíthatom a Csárdáskirálynőben Szilviát. Óriási lehetőség ez számomra, ugródeszkát jelent. A jövő hónapban kezdjük a próbákat, de máris nagy izgalommal készülök a szerepre. Beszereztem az ösz- szes létező Csárdáskirálynő-felvételt, azóta éjjel-nappal azokat hallgatom. Sokszor olyannyira belemerülök, hogy azon veszem észre magam, már hajna- lodik. Egyébként mindennel így vagyok. Szeretek festeni, verset írni, mindent teljes erőbedobással. A társulat kis csapatával bemutatjuk majd A kaktusz virágát, ebben ugyancsak jelentős szerepet osztottak rám. Van mivel foglalkoznom Kecskeméten.

— Bizonyára boldog.

— Nagyon. Pályakezdőként kiváló közösségbe kerültem. Érzem, drukkolnak nekem, bíznak bennem. Ez inspirál arra, hogy a maximálisát nyújtsam. Én

mégis arra törekszem, hogy több száz százalékos legyen a teljesítményem.

— A zene mindig meghatározta az életét?

— Igen. Édesapám a Magyar Rádió szimfonikus zenekarában kürtös, a férjem pedig popzenész. Biztonságot ad a kiegyensúlyozott család. Igaz, jelenleg Pest és Kecskemét között ingázom, de amikor csak tehetem, beülök a kis Polskimba és hazaszáguldok.

— Kecskemétet megismerte már?

— Rengeteget barangolok a város utcáin, imádom a szabadidőparkot. Órákig tudók sétálni a kiserdőben.

— Ha magassarkú cipőben, farmerminiben végighalad a főtéren, megismerik? Utánanéznek?

— Előfordult már, hogy jelezték, láttak az Interpop Fesztiválon. És csodálkoznak azon, hogyan változom majd át miniszoknyás lányból színpadi primadonnává. Bízom benne, hogy ez ezután sem jelent problémát!...

Borzák Tibor

Bethlen István emlékirata, 1944

Az 1970-es évek közepéig a hazai történetírás a két világháború közötti magyar politikai rendszert a fasiszta vagy a félfasiszta jelzővel illette, részben Hitler utolsó csatlósa tényéből következtetve. A legvégső szövetséges bélyege érthető módon hosszú ideig meghatározta a Horthy-korszak kutatási szemléletét, koncepcionális értékelését. Berend T. Iván Válságos évtizedek című munkája talán az első olyan nagyobb publicitásnak örvendő történé- szí alkotás, mely differenciáltabb képet kíván nyújtani az 1918 utáni Kelet- Közép-Éurópa társadalmi fejlődéséről.

A két világégés közötti Magyarország a korabeli politikai mércével mérve sem tartozott a demokratikus államok közé. Középjobboldali politikai rendszer irányította, ahol a fasisztoid tendenciák a tradicionális dzsentripolitizálás elemeivel éppúgy előfordultak, mint a parlamentarizmus vonásai. A korszak, bár Horthy Miklós nevével szokás fémjelezni, mégsem tekinthető egységesen homogén korszaknak. Az admirálison kivül néhány nagyobb kaliberű személyiség tevékenysége is rányomta bélyegét az eseményekre. Elég csak Klebelsberg Kunó vagy Bethlen István nevét megemlíteni. Politikusi nagyságuk mai szemmel nézve is figyelemre méltó.

Bethlen István erdélyi születésű középnemes, a feldarabolt Magyarország miniszterelnöki székét birtokolta 1921 ^—1931 között. Mint a vezető politikusok egyikének, nagy szerepe volt abban, hogy az ország az államiság szű- kebb keretein belül magához téljen a trianoni sokk után. Az általa vezetett jobboldali előjelű konszolidációt egy világégés, két forradalom, egy román megszállás, egy területi megcsonkítás után és az 1929—33-as világválság előtt sikerült nyolc év alatt megerősíteni. Bethlen a háború idején a ’40-es évek Magyarországát irányító németbarát politikai berkekben már nemkívánatos emberré válik. Nem lett demokrata, ugyanakkor az uralkodó .osztály hatalomból kikerült antifasiszta részének egyik vezéralakjaként éli meg a német megszállást. 1944 nyarán már rejtőznie kell a megszállók magyar kiszolgálói elől. Nógrád megyében, He- rencsényben írja meg emlékiratát, mely az utóbbi hetek egyik meglepetéseként látott napvilágot. Az írás alcíme elgondolkodtató: „Politikai tanulmány vagy vádirat”. Egyrészt vádirat kortársaival szemben, akik felelősek a megszállásért és a háborúért, másrészt kevesebb, mint egy vádirat, hisz nem érinti az ellenforradalmi rendszert.

Az ellenforradalom 1918 liberalizmusának, 1919 radikalizmusának letörésén keresztül jutott hatalomra és születése pillanatától fogva hordpzta egy oroszellenes háború igenlésének lehetőségét, melyet a szerző nem kívánt említeni, vagy helyzeténél fogva nem említhetett. Bethlen látja kortársai, utódjai: Gömbös Gyula, Darányi Kálmán gyengéit, Teleki Pál „nemzetgyarapító” aktív semlegességét követő manővereit, akinek műveltségénél csak politikai idealizmusa volt nagyobb. Részben igaza van Bethlennek, amikor a politikai propagandát jelöli meg az ország hadrendbe állása okaként. A kontinens közepén ezer éven keresztül nem volt mód és lehetőség arra, hogy bármikor is semlegesék maradjunk. A német élettér központjában erre gondolni annyit jelentett, mint nem számolni egy agresszív nagyhatalommal. A történelmi alternatíva a „vagy ellene, vagy mellette” döntések mentén fogalmazódott meg. A dokumentumban végig követhető a nagyhatalom és a kis állam sajátos kapcsolata, a vélt függetlenség szintjétől a provinciális bekebelezés állapotáig, mely Magyarország újabbkori történelmének legsúlyosabb, legválságosabb időszaka volt. (Zrínyi Katonai Kiadó, 1988.)

Barta Zsolt

GYERMEKÉVEK- GYERMEKÉLET

Köszöntünk

benneteket a soron következő, izgalmasnak, érdekesnek ígérkező mozgalmi év kezdetén. Örömmel tesszük ezt, mert személyesen, telefonon, levélben naponta érkeznek a jelzések: a Pajtás-ablak akcióban részt kívántok venni. (A legelsőnek jelentkező kecskeméti Buday Dezső iskola tanulói nevében írt erről szóló levelet olvashatjátok is.)

Öröm ez azért, mert környezetetek szeretete, szőkébb hazátok megismerésének vágya csendül ki belőle. Ilyenformán egyértelmű, hogy meg akarjátok ismerni a hajdan itt élt és nevezetessé vált embereket, az épületeket, az utcák névadóit, az iskolákat, közintézményeket. Tudatosan törekszetek arra, hogy magatoké legyen a község, a város, ahol éltek.

Öröm ez; mert kötődni akartok a Duna—Tisza közéhez, a két nagy folyó határolta földdarabhoz. A térképek — amint ezt írjátok — elkészültek, vagy

TUDÓSÍTÓINK jelentik

A hetedikes Pataki Claudia a kecskeméti Buday Dezső Iskolába jár, csapattanácstitkár. Mivel elsőként jelentkeztek a Pajtás-ablak játékra —- és erről beszámolót is küldtek —, soraikat olvashatjátok.

».Csapatunk 33 raja, tehát valameny- nyi (!) benevezett a játékra. Már elkészültek a térképek a csapat- és a rajfalakra. Mivel ilyen játékra vágytunk, a szeptember 29-én megtartott csapat- zászló ünnepén arról beszélgettünk a tábortűz mellett, hogy kik voltak a város neves szülöttei, majd Kecskeméttel kapcsolatos dalokat énekeltünk.

Úgy érezzük, hogy ez a játék komoly feladat lesz számunkra, ezért azt tervezzük, hogy a legjobban .dolgozó raj tagjait mi külön is megjutalmazzuk.”

* * *

Új tudósítót köszöntünk Huszta Pálma személyében, aki a tompái úttörőcsapat hetedikese.

A VISZONT AJÁNDÉK

Egyszer egy nagyúr eltévedt az erdőben és az éjszaka elől egy szénégető kunyhójában húzta meg magát. A ház gazdája nem vált otthon, a felesége pedig nem ismerte az idegent. Mégis barátságosan fogadta, de előre közölte vele, hogy mennyire szegényes ellátásban fog részesülni, mivel nincs másuk, mint csicsókájuk, az ágyat pedig csak hírből ismerik: tehát a szénaboglya tetején kell aludnia. De az úr éhes volt és úgy ízlett neki a csicsóka, mint az udvari szakács fóztje. Ezért még reggel is megdicsérte, amikor a hazafelé vezető úton elindult és búcsúzáskor az asszonynak egy aranyat nyújtott át.

Amikor a szénégető hazaért, az asz- szony mesélt neki az előkelő vendégről, aki aranypénzzel ajándékozta meg. A gazda a leírásból és az értékes ajándékból rögtön rájött, hogp vendégük az ország fejedelme volt és örült, hogy az .udvari szakács főz tjéhez szokott fejedelemnek annyira ízlett a szegényes eledel. „Dehát túl sok az a pénz, amit az úr egy tál csicsókáért adott. Egy teli kosárkával viszek még neki". Rögtön összeszedelőzködött, elballagott a kastélyba, s bebocsátást kért. Az őrség és a lakájok el akarták zavarni. Ekkor megmondta, hogy nem kérni jött, és aki nem kérni, hanem adni jön, mindenütt szívesen látott vendég. Ekkor aztán bejutott a fogadóterembe és így szólt:

— Kegyelmes uram, nemrégiben feleségemnél lelt éjszakai szállást és fizetségül egy dukátot adott. Ezért a szegényes ellátásért túl sok ez a pénz.

m

múzeum

Kőszegen

hrif ,'j( jí|i

Kőszegen helyreállították a Jurisich téren a Hősök tornya szomszédságában álló Tábornok-, házat. A XVIII. századi épület termeiben helytörténeti múzeumot rendez-; tek be. (MTI-fotó)

A kecskeméti úttörőház hírei

Október 26-án, — jövő szerdán — délután fél 3 órakor MESSZI ISTVÁN súlyemelő olimpiai ezüstérmessel találkozhatnak az érdeklődő gyerekek a Kispoli- tikusok foglalkozásán.

Még van néhány hely a fotós, video-, báb-, és textilfestő szakkörben. Akit érdekel, a ház portáján kérjen jelentkezési lapot!

Új zenei szakkört szerveztek, Hang-játék elnevezéssel, 4. és 5. osztályos gyerekek részére, hétfőn délutánonként 4 órától. A Gitársuliba azok járhatnak, akik hangszerrel rendelkeznek és természetesen kedvet is éreznek a gitározáshoz.

Megjelent a HUH

^ A Kiskunhalasi Jurinovíts Miklós Úttörőház vezetői és a házba\járó gyerekek lankadatlan szorgalommal és remek színvonalon készített stencillapja, a HUH ismét megjelent. A terület úttörőelnökének, Taskovics Valériának köszöntője mellett ügyes kisriportok- kal jelentkeztek a lap tudósítói: táborokról, tanévnyitókról és az elmúlt vakációról szóló beszámolóikkal. Figyelemre, méltó kezdeményezésük is: angol, illetve német nyelven közreadott humoros történetek, viccek, mesék lefordítását kezdeményezik a Tanuljunk nyelveket^— rovatban. Most is jutott hely mesének, fejtörőknek is.

éj>pen dolgoztok elkészítésén. Es a helyére kerül valamennyi:; a csapatfalra! Ezután pedig sorra-rendre kapjátok majd a megoldandó feladatokat — bi-1 zonyára valamennyiőtök tanul,' okul majd belőle.

A feladatok mellett folyama-! tosan hírt adunk majd arról is, | hogy melyik közösség hogyan halad, miként osztja fel a tennivalókat. Nem nélkülözhetjük | híradásaitokat, ezért kérjük, írjatok, beszámolóitok alapján élő, hiteles képet közölhetünk munkátokról.

Beszámolója a csapatzászló ünnepével foglalkozik, a jól sikerült akadály- verseny mindenkinek élményt jelentett. Mivel a nagyközség a jugoszláv határ közelében van, Pálmáék érdekes módon színesítették az eseményt: i „Akadályversenyünk megszervezésében tevékenyen részt vettek a határőrség dolgozói. Köszönetképpen a csapattól egy küldöttség ment el hozzájuk, műsorral kedveskedni. Sikert aratott az énekkar, a furulya- és a harmonikajáték. A katonák szendviccsel és teával kínálták az úttörőket.

* * *

Nagyszerű eseményről» csehszlovákiai kirándulásról küldött beszámolót a kecskemét-kertváfosi úttörőcsapat eszperantistáinak egy csoportja.

Mészáros Agnes, Bán Róbert és Németh Mária levelét csaknem teljes terjedelmében közöljük.

„Iskolánk negyven tanulója öt csoígy aztán hoztam nagyságodnak még egy kosárkával a csicsókából. .

A fejedelemnek megtetszett a férfi egyenes jelleme, és mert éppen jó kedve is volt, a szénégetőnek ajándékozott egy majort harminc hold földdel.

A szegény szénégetőnek volt egy irigy és kapzsi bátyja. Amikor a szénégető szerencséjéről hallott, ezt gondolta: Van egy lovam, ami megtetszett a fejedelemnek. Mégis sokallta, amikor 60 dukátot kértem érte. Most elmegyek hozzá, s megajándékozom vele. Ha Jánosnak a kosárka csicsókáért majort ajándékozott, úgy nekem még nagyobb ajándékot fog adni. Ekkor aztán lovával elment a fejedelemhez és azt mondta:

■—. Méltóságos uram, úgy hallom, hogy fenségednek megtetszett a lovam. Pénzért semmiképpen nem* adnám, de legyen olyan kegyes és fogadja tőlem ajándékul ezt a csekélységet.

A fejedelem rögtön észrevette, hogy ■hol van a kutya elásva, és azt gondolta magában: Na, gazember, most megkapod a fizetséged! — Elfogadom az ajándékod — mondta, de hirtelen nem is tudom, hogy mit is adhatnék cserébe. Várj, itt van egy kosárka csicsóka. Egy gazdaságot 30 holdnyi földdel adtam érte cserébe. Azt hiszem, így bőségesen megjutalmazlak lovadért, amit 60 du- kátért is megvehettem volna. — Ezzel átnyújtotta a férfinak a csicsókát és kegyesen útjára bocsátotta. így bűnhődött kapzsiságáért az irigy testvér.

Németből fordította Tóth Zoltán, a Kiskunhalasi Fazekas Utcai Általános Iskola tanulója.

dálatos napot töltött Csehszlovákiában, a Magas-Tátrában, Poprádon. Az utazást a Pedagógus Eszperantó Szövetség Bács-Kiskun Megyei Csoportja szervezte, a cél pedig a nyelvgyakorlás volt.

Csodálatosan szép tájakat láttunk, kirándultunk a Csorba tóhoz, láttuk Ótátrafüredet, a Lomnici-csúcsot. Voltunk Késmárkon, ahöl Thököly Imre mauzóleumában — iskolánk nevében — emlékkoszorút is elhelyeztünk. Jó barátságba kerültünk a szlovák eszpe- rantistákkal, folyamatosan levelezünk velük, meghívtuk őket Kecskemétre is.

Még szeretnénk elmondani, hogy utazásunk költségeit úgy teremtettük elő, hogy dolgoztunk'a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Utunkhoz az autóbuszt tőlük kaptuk. Köszönjük!

Mióta az eszperantót tanuljuk, sok kiránduláson voltunk, de ez volt a legszebb, legemlékezetesebb!”

Rejtvényfejtőknek

Az elmúlt alkalommal közreadott rejtvényünk helyes megfejtése: VARSÓ.

Sok jó megfejtés érkezett, közülük sorsoltuk ki az alábbiakat, akiknek könyvet postáztunk: K. Tóth Agnes Kecskemét-Hetény- egyháza; Jagicza Péter, Fájsz; Bodor János, Kunszállás; Novák Gábor, Tiszaalpár; Dienes Zsolt, Kecskemét; Tóth Balázs, Duna- egyháza; Balogh Desdemóna, Tataháza; Fábián Mónika, Csengőd; Bálint Györgyi, Szalkszentmárton; Kővári Krisztina[ Szabadszállás.

Valamennyien Kutasi Kovács Lajos: Zöld pokol — vörös sivatag című munkáját kapták.

KISS BENEDEK:

Szál, szál.. I

Szál, szál, szalmaszál, sárga szalmagyűrű: mondd meg, a nyár merre száll, az a pihe-könnyű?

Sár, sár, latyak, sár...

Tarajló ég habot hány.

A föld vérző agyagbálna, verdeső erdők a szárnya.

Szár, szár, cirokszár, öreg ciroksöprű: hát az élet merre száll, az a pihe-könnyű?

Száj, száj, üres száj...

Nincs benne fog, az is fáj.

Piros cirok mind kihullik, vesszőgyűní, hopp, lehullik!

Összeállította: Selmeci Katalin