Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

1988. október 18. • PETŐFI NÉPE'# 5

Az ember és a munka „

# Elszállításra varo termékek.

Az Ágiikon kiskunmajsai gyárában mintegy 470-en dolgoznak. Fő termékük az NSZK-beli Claas cégnek készített vezetőfülke, amelyből az idén várhatóan 3500 darabot szállítanak a megrendelőnek. Az 500 millió forint körüli termelési érték elérésében jelentős a terménysilókhoz szükséges anyagmozgató berendezések, réd- lerek, felhordok mennyisége is. Ezek nagy részét Törökországba, Marokkóba, Laoszba és Kínába exportálja a vállalat. Kelendő maj- sai gyártmány a kerítésfonat, de, sajnos ehhez nem kapnak elegendő alapanyagot, ezért nincs kizárva, hogy elmaradnak a tervezett 100 milliós termelési értéktől. A bérmunkájuk 1988-ra előirányzott értéke 40-70 millió forint, a többi közt az Ikarusnak készítenek kapaszkodókat az autóbuszokba. A vállalati tőkés exportnak mintegy 40 százalékát a majsai kollektíva állítja elő. Az idén várható gyári nyereségük 80-85 millió forint lesz.

Zilahi-Sebess Béla igazgató elmondta: anyagi és erkölcsi ösztönzéssel igyekeznek elérni, hogy a kollektívából minél többen a főállásukban, a gyárban találják meg számításukat. Jelenleg a többség még a mezőgazdasághoz is kötődik. Az a gárda, amelyik a napnak mind a 24 órájában csakis az üzem érdekei szerint dolgozik, él, már kialakulóban van, ha létszámában meg kicsi is.

# A majsai gyárban új festőüzemet hoznak létre. (Pásztor Zoltán felvételei)

# Készül az exportfülke, munkában a ponthcgcsztő.

A bizalom feltétele a kiszámíthatóság

Nincsen abban semmi meglepő, hogy a legújabb és máris vadul terjedő híresztelés szerint rövidesen drasztikus — több száz százalékos — lakbéremelés következik. E sorok írója illetékes helyről tudja, hogy a lakbéremelés terve ugyan napirenden van, de szó sincs a „jól értesültek” által terjesztett rémisztő mértékekről.

Az sem csodálnivaló, hogy nemrégiben a legmagasabb rangú körökben voltak kénytelenek cáfolni azt a szóbeszédet, hogy ugyancsak nagymértékben emelik majd a már érvényes lakossági hitelszerződések (és elsősorban a lakáshitelek) kamatlábait. Az agyonduzzasztott rémhírek egyúttal jelzik is: megcsappant a lakosság kormányzat iránti bizalma, az emberek már a hivatalos információknak, a félre- magyarázhatatlanul egyértelmű cáfolatoknak is alig — vagy éppen sehogy sem — hisznek, ráadásul van okuk a kételkedés miatti nyugtalanságra.

Jóslat és magyarázat

Sokaknak most már rendre csalódniuk kell; különösen azoknak jg- és egyre többen vannak — akik képtelenek eligazodni a gyakorta ismétlődő, hol egyértelmű határozottsággal, hol pedig homályos kétértelműséggel megfogalmazott ígéretek, s méginkább a be nem váltott ígéretekhez fűzött magyarázkodások között.

Igaz: senki sem ígérte, hogy például az újonnan alkalmazott adórendszer valamicskét is könnyít majd az életünkön, de azt nagyon sokan állították — és most mindegy, hogy' „hivatalból” vagy meggyőződésből —, hogy az adóreformnak legfeljebb egyszeri inflációt geijesztő hatása lesz és nem kell tartani teljesítmény-visszatartó hatásától. S mert e jóslatok nem igazolódtak be, most már kétségbeesett és a közvéleményt ugyancsak irritáló, alkalmanként fellengzős magyarázkodások is elhangzanak.

Szétzilált értékrend

Van, aki tagadja, van, aki bizonyítja, a közvéleményben mindenesetbe az rögződött, hogy az adóreformot a jövő évtől bérreform követi. Nyilván azért is ez a közvélemény, mert nem is olyan régen még

hármas tagozódású reformról beszéltek a hivatalos dokumentumok: adó-/ár- és bérreformról.

Ma már tudnivaló, hogy e hármasból nagy sietve összetákolták a jelenleg is működő és máris módosítandó i adórendszert; hogy miféle reform ez a bizonyos árreform; az még a szakemberek számára sem felfogható; bérreform pedig nincs, és egyelőre nem is várható.

Legfeljebb csak afféle „reformértékű lépésként” titulált és megint vadonatúj bérmechanizmus, amelynek működésével kapcsolatban az államigazgatás határtalanul optimista, ám mindenki más —.kutatók, vállalatvezetők, szakszervezeti tisztségviselők gP csalódottak, pesszimisták. Mondván, hogy érdemleges előrelépés nem történt a bérreform irányában, következésképpen a bér jövőre sem működhet valóságos ösztönzőeszközként.

A munkaügyi kormányzat álláspontja szerint jövőre a szándékoltnál nagyobb lépés, merészebb bérliberalizálás az inflációs folyamat további felgyorsulása nélkül nem képzelhető el. És az emberek — s nem csak a szakértők — ez ügyben tovább spekulálnak. Végül is; vajon mi az oka a most már csak kínkeservesen is nehezen kézbentartható inflációnak? Hát nem a teljesítmény-visszatartás miatti áruhiány?

Mondják, és akik mondják; megfelelő módon dokumentálják is, hogy ama bizonyos népgazdasági teljesítményekhez képest túlságosan is nagyarányú a lakossági készpénzvagyon. Azért is, mert minden törekvés ellenére megengedhetetlen a bér- és jövedelemkiáramlás mértéke, s mert megengedhetetlen, ezért az emberektől valami módon vissza kell szívni a pénzt.

A módszerek ugyan ismertek: áreiflelés, a nem is akárki által „ha- rácsnak” nevezett adórendszer. Az eredmény? Még nagyobb társadalmi „bémyomás”, még merevebb kormányzati ellenállás, még drasztikusabb költségvetési intézkedések. De — kérdik sokan -% miért nem operál az államháztartás egyéb, nemcsak célravezetőbb, de a társadalmi méretű megnyugvást is szolgáló eszközökkel? Például a lakossági megtakarításokat ösztönző kamatpolitikával. Miért, hogy az OTP a legnyakatekertebb módon próbálkozik a betétállomány — az állam által forgatható, hasznosítható betétállomány — gyarapításával, és miért nem szánja el magát a pénzügyi kormányzat a betéti kamatok radikális emelésére? ■

Miféle pénzügypolitika az, ami a — meglehet, nemcsak állítólag — nagyösszegű lakossági készpénzállomány értelmetlen elherdálására készteti az embereket?

Hogy netán naiv és szakszerűtlen kérdések ezek? Lehetséges, de tudomásul kellene venni, hogy ama bizonyos „átlagember” többnyire ilyen kérdéseken rágódik, s mert nem kap választ, ezért nem és egyre kevésbé partnere a kormányzati törekvéseknek. Ez pedig veszélyes — ám a lakosság szempontjából, fájdalom, egyáltalán nem irracionálisnak tekinthető -— magatartás.

Az állampolgár a szűnni nem akaró restrikció ellen védekezésre kényszerül, s védekezik, ahogy csak tud. Eszközei korlátozottak, de kíméletlenek. S nemcsak saját magára, a családjára, de az egész állam- háztartásra nézve is veszélyesek. Vagyis amár-már parttalan restrikció, a lakosságot szorító mqnctárís prés végül is visszaüt a prést ugyancsak kényszerű védekezés miatt működtető államhatalomra.

S mert ez a kölcsönhatás senkinek sem lehet érdeke, valahol és valami módon határt kell szabni a restrikciónak; valami módon máris lassítandó lenne a reálbérek és általában az életszínvonal rohamos csökkenési üteme. Tudnivaló, hogy a közvéleményben már rég nincsenek illúziók; mindössze anyit várnak, hogy valamennyire is kiszámítható életszínvonal-politikával szerencséltesse őket az a kormányzat, amely néhány hónapja már három, később már öt-hat, újabban pedig 10 évre teszi a lehetséges gazdasági kibontakozást.

És valóban: ugyan vitatható-e, hogy az-állampolgári bizalom és az, annyira áhított társadalmi köz- megegyezés első számú feltétele az államhatalom képviselőinek kiszámíthatósága, mindenki által felfogható, követhető, s éppen ezért különösebb feltételek nélkül támogatható stratégiája. Ez olyan állam- polgári) érdek, amely nélkül nincs, mert nem lehet társadalmi megnyugvás, következésképpen gazdasági megújulás sem.

Vértes Csaba

Illúziók nélkül

TALLÓZÁS MEGYEI LAPOKBÓL

SIKERES A BÁCS MEGYEI PÉLDA

Számítástechnika, központi adatbank a Kiszövben

. Kelet-Magyarország

(Szabolcs-Szatmár megye)

Október elején Nyíregyházán a TOT Gyümölcstermelési Szakbizottsága a télialma-termesztés és -értékesítés aktuális kérdéseiről tartott tanácskozást, amelynek legnagyobb érdeklődéssel várt előadása a téli almá fajtaváltásának helyzetéről szólt. Szabolcs-Szatmár megyében 1982-ben az almafák 80 százaléka volt olyan, amely 1964 előtt került földbe, így ezek az ezredfordulóra legalább 36 esztendősek lesznek. Aligha képzelhető el, hogy 2000-ben ezzel az állománnyal tartani lehet a 30 tonnás hektáronkénti átlagot. Rendkívül sürgős lenne tehát az ültetés. Ráadásul a meglévő fajtaszerkezét is rossz, hiszen annak több mint 60 százaléka jonatán. így mindenképpen szükség van az almáskertekben is egyfajta szerkezetváltásra. Elsőrendű érdek a szüret széthúzása az olcsóbb,1 kisebb tároláshoz szükséges energiafelhasználás. Az előadás végén elhangzott, hogy bőséggel áll rendelkezésre olyan almafajta, amely a mai korszerű igényeket kielégíti.

Szolnok Megyei Néplap

A jászberényi Jász Kertbarát Klub jubileumi közgyűlésén emlékezett meg megalakulásának 15 éves évfordulójáról.

A 150 tagot számláló kertbarátklub mintegy 21 hektáron gazdálkodik és évente 200 tonna terménnyel járul hozzá a város, a környékbeli, a budapesti piacok ellátásához. A 130 tonnányi gyümölcs és 70 tonnányi zöldségféle

egyharmadát a jászberényi piacon értékesítik. A Déryné Művelődési Központ és a HNF városi bizottsága által közösen működtetett klub megalakulása óta eredményesen törekszik a város kertészeti hagyományainak ápolására, az új termelési módszerek népszerűsítésére, fejlesztésére. A főleg nyugdíjasokból álló népes tábor egy nagy családot alkot Jászberényben és az ország harminc klubjával tart kapcsolatot.

Békés Megyei Népújság

Javában tart az ősziek betakarítása az Orosházi Új Élet Tsz-ben. A kukorica termésátlaga mindössze 4,6 tonna hektárónként, szemben a tervezett 8,5 tonnával, amely a szövetkezetnek 15 millió forint árbevétel-csökkenést jelent.

Az Orosházi Új Élet Tsz az ország egyik legnagyobb cirokvetőmag- termesztö gazdasága. Szudáni fűből, szemes cirokból és silócirokból az országos igény csaknem 40 százalékát állítja elő. Az aszály megviselte ezeket a' növényféleségeket is, amelyekből várhatóan közepes termést takarítanak be. A szakemberek véleménye szerint ebben az évben jó minőségű lesz á vetőmagnak szánt cirok.

Csongrád Megyei Hírlap

A pénzszűke világban csak olyan cég foghat komoly fejlesztésbe, amely biztos saját jövőjében. Aki mostanában az Alföldi Porcelángyárban jár, sok igen modern géppel, berendezéssel találkozhat. Tavaly a hódmezővásárhelyi cégnél 700 négyzetméteres gyártócsarnokot építettek és üzembe helyeztek egy

korszerű szárítóberendezést. Az edénygyárban matricagyártó gépsort, valamint fotótechnikai műhelyt hoztak létre. Ugyancsak korszerűnek számító öntőpadokat alakítottak ki, amely felváltotta az elavult öntőszalagot. A vállalat szakembergárdája dolgozta ki az öntőpadok technológiáját, ennek eredményeképpen várhatóan kevesebb lesz a selejt és a három műszak helyett egy műszakban tudnak ugyanannyit termelni.

Az idén az edénygyárban tőkés importból származó hidegtechnológiai berendezést telepítettek. Korunk technikája, a számítógép is helyet kap az Alföldi Porcelángyárban.

Nógrád

Egy megépített, de be nem fejezett nigériai üveggyár üzembe állításához nyújt segítséget — a két éve aláírt megállapodás értelmében — a Salgótarjáni Síküveggyár —, írja a Nógrád megyei napilap. Az üzlet fővállalkozója az Üvegipari Művek, társvállalkozói: a Metrimpex és egy nyugatnémet mérnöki iroda.

A hárommillió márkás szerződés első ütemeként idén tavasszal orosházi és salgótarjáni mérnökök tárták fel a befejezés lehetőségeit. Második ütemben kerül sor 18 nigériai szakember betanítására. Az afrikai országból néhány napja érkeztek meg Salgótarjánba a nigériai üveggyár leendő jrányítói és három hónapon keresztül tanulmányozzák az üveggyártás fortélyait. A harmadik ütem, azaz a gyár beindítása, jövőre esedékes.

Válogatta: Kisvágó Árpád

A láthatatlan szemüveg

Mintegy harminc év telt el azóta, hogy a kontaktlencse a szemüveg igazi vetélytársaként megjelent. A kontakt- lencsék korszaka előtt a szem különböző látási hibáinak korrigálására szolgáló üvegek használata eleve kizárt sok embert bizonyos foglalkozásokból. A legutóbbi idők „láthatatlan szemüvegei” viszont már nemcsak a speciális foglalkozást űzők vagy a különleges látási zavarokban szenvedők számára teszik lehetővé a kontaktlencse használatát, hanem egyszerűen kozmetikai vagy kényelmi okokból is használhatók. A szemhéj és a szemgolyó elülső domborulatán, a szaruhártyán elhelyezkedő kontaktlencsék nemcsak a rövidlátás vagy egyéb szemrendellenesség esetén teremtenek a szemüveggel egyenértékű, tiszta látást, hanem nemivel oldalra tekintéskor követik a szemgolyó mozgását — oldalra nézéskor is jobb a látás kontaktlencsével, mint a közönséges szemüveggel.

Minden jel arra mutatott, hogy a nagy pórusú műanyagból készült, lágy kontaktlencse ideális „láthatatlan szemüveg” lesz, s akár hosszú időn át is a szemen tartható, mígnem kiderült, hogy károsodást is okozhat, mivel az anyagszerkezet, mely valóban lehetővé teszi a jobb „szellőzését”, egyben kitűnő táptalaja is lehft a baktériumoknak. A lencse felhelyezésének, kivételének, tisztításának és fertőtlenítésének „szertartásától” tehát még ma sem lehet eltekinteni. A jövő pedig egyértelműen a még ezután kifejlesztendő eldobható lencséké, amelyek különösebb szakértelem nélkül felhelyezhetők, egy hétig folyamatosan viselhetők.

Legutóbbi kongresszusán az ipari szövetkezetek .országos szövetsége, az Okisz, határozatot hozott arról, hogy a megyei érdekképviseleti szervezetek, a Kiszövök, á számítástechnika bevezetésével tegyék hatékonyabbá munkájukat. A feladat megvalósításában első lépésként az Okisz számítógépeket helyezett ki a megyei szövetségekhez. Megrendelték az egységes programokat is, ezek elkészítése azonban késik, így a nagyértékű számítógépek állnak or, a Bács-Kiskun megyei kivételével. Itt ugyanis nem vártak az újabb és újabb határidőkre sem érkező programokra, és ennek híján nem vártak felsőbb utasításra sem, hanem cselekedtek. A számítástechnikát,már alkalmazó kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezettel összefogva a Kiszöv hozzákezdett a megyei hálózat kiépítéséhez, a központi adatbank létrehozásához. Ennek tanulmányozása volt acélja annak a közelmúltban Kecskeméten tartott országos értekezletnek, amelyen az Okisz és a megyei szövetségek elnökei, titkárai vettek részt. Ha úgy tetszik: a Bács- Kiskun megyeiek számítástechnikai rendszere ezúttal megméretett és jónak találtatott. Olyannyira, hogy már ezen az értekezleten fölvetődött: ha a vállalkozó cég az Okisz által adott újabb határidőre sem készíti el a megrendelt programot, akkor a Bács megyei modellt terjesztik el az egész országban.

. Jelenlegi nehéz gazdasági helyzetünkben egyre sürgetőbb feladat az érdekképviseleti munka megújítása, hatékonyságának növelése, ez viszont elképzelhetetlen gyorsan megszerezhető, pontos információk nélkül. De a szövetkezetek mindennapi munkájában, s végső soron a jövedelmező gazdálkodásban is, mással nem pótolható segítséget nyújt a számítástechnikai rendszer, illetve a központi adatbank, amely szinte azonnal szolgáltatni képes a szükséges tudnivalót. Enélkül ma még müyen a’gyakorlat? Ha például egy gazdálkodó szervezet nem jut hozzá a termelésben nélkülözhetetlen gép- alkatrészhez; ha kapacitásgondokkal küszködik; ha olyan gépre, berendezésre lenne szüksége, amit egyedül nem tud gazdaságosan kihasználni — és így tovább, a sort folytatni lehetne —, akkor a cég vezetői, dolgozói elkezdenek telefonálni, levelezni, utazni, hogy felkutassák a hiányzó alkatrészt, a szabad kapacitást, a kooperációs partnert stb. Mindez sokba kerül, s még csak nem is biztos, hogy eredménnyel jár: miközben az idő múlik, a döntés lehetősége megszűnik. Sok pénz és energia megy így veszendőbe.

A Báes-Informot a Kiszöv és az Épszisz Jjs kft számítástechnikai szervezet, a Coopinform és a Számaik közre- műköhésével — a szövetkezetek adataira építve alakították ki. Az adatbázist a megye hat városában, illetve tájkörzetében működtetik, az információs rendszer karbantartását az alközpontok végzik, a változásokat MODEM- en (telefonvonalon) továbbítják a központba. A már meglévő telefonvonalakra is csatlakoztatható információs hálózatot a tervek szerint hamarosan bővítik. A. M.