Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

1988. október 18. • PETŐFI NÉPE • 3

I A PÁRT VB TAGJA KELEBIÁN

Megőrizni a község népességmegtartó képességét

— A vasútnál a mi munkánk nem látszik mondta vidáman Varga Lajosné főintéző,

I a kelebiai MÁV- állomás kereskedelmi főnöke, de : már sorolta is, mi mindennel foglal- | koznak, y-, A fel- ( adás nálunk- nem jelentős, de a tranzit annál inkább. Évente eléri az 1,8 millió tonnát, ami 90 ezer vasúti kocsit,

I illetve ugyanennyi fuvarlevelet jelent. Ezekkel és az árumozgás alatt felmerülő költségek elszámolásával fóglalko- | zunk. Ez napi 60-100 szocialista, 300 tőkés országba induló, s 400 beérkező I fuvarlevél feldolgozását jelenti.

Varga Lajosjné húsz éve vasutas, tősgyökeres kelebiai, 1971 óta tagja a pártnak. Közéleti ember, ézért is választották meg 1975-ben a párt községi i végrehajtó bizottsága tagjának; előtte is töltött be társadalmi funkciót. Jelen■ leg a Politikai Főiskola negyedéves levelező hallgatója.

— A kommunistákat, az embereket [ itt nálunk, a községben jelenleg a gyü- j mölcs és a szőlő alacsony felvásárlási [ ára foglalkoztatja leginkább. Az aszály I miatt kevés volt a termés, kivéve a cse■ resznyét és a spárgát. Évente ihnen i több száz tonna, almát küldtek export- I ra, az idén egy deka sem megy. A közös * gazdaság vezetősége megállta helyét, a

■ feléves eredmények alapján úgy tűnik, I kilábaltak a bajból.

Papirok halmaza gyűlt fel az íróasz- I talán, mint mondta, nem szereti a rendetlenséget, de munka közben ki tud I rendet tartani?.

I — Végrehajtó bizottsági ülésre készülök — tájékoztatott —, ahol a község népességmegtartó képességét vitatjuk meg. A véleményemre kíváncsi? Akármilyen furcsa is, a nemzetközi helyzet a mi községünkben meghatározó, hat az emberek közérzetére. Egyre kevesebben vannak azok, akik mene- . külni akarnak a határ mellől. Gyakoribbá váltak a két szomszédos országban élő emberek közötti családi, baráti' kapcsolatok. Öt év alatt százhatvannal csökkent a népesség száma, de ebben közrejátszott, hogy kevesebb a népszaporulat. 1983-ban még arról számoltunk be, hogy nagyon szétszórt a település; időközben„éppen az ittmaradási szándékukat kifejezve, sok új házat építettek az emberek, csökken a foghíjtelkek száma.

Könnyebbé vált Kelebián az új lakóházak komunális ellátása. Az eltelt öt esztendő alatt több mint 100 új családi otthon épült fel, s legalább ennyit felújítottak. Többéves tárgyalás után végül megegyezés jött létre a tanács és a téesz között a volt gyümölcsös és a vele szemben lévő terület átadása ügyében. Az átvett földeken 32 lakótelket tudnak kialakítani, amelyek értékesítését már megkezdték, négyzetméterenként

KÉPERNYŐ

Nílus, Berettyó

A műsorszerkesztés véletlene egymás mellé tette vasárnap délelőtt Afrikát és ■Szeghalmot. A Basil Davidson és John ! Percival előítélet-oszlató dokumen- itumfilm-sorozatát követő Zenebutjk I-- mindkettő ismétlésben — képzelet- i ben az ifjú' tiszántúli városkába vitte nézőit. Időben és térben távoli történéseket hozott össze a képernyő. A forró földrészről készített film egyik-másik [jelenetét beépithette volna műsorába Juhász Előd is, hiszen az afrikai zene az emberiség közös vagyona, hatása a modern muzsikában is érzékelhető.

Csak elismerően szólhatok a földrészfeltáró művelődéstörténeti sorozatról (talán a közreműködő hangját magyarító Bodor Tibor különben kiváló szinkronját venném kicsit visszafogot- tabbra), de jobban örülök most a Berettyónak, mint a Nílusnak. Tényként állapítható meg: a Magyar Televízióban többször szerepelt a rejtelmes folyamóriás, mint a Réz hegységből a Körösbe siető, baktató, nyaranta majd-majd átlábolható Berettyó’. A világért sem marasztalom el ezért legfontosabb közművelődési intézményeink egyikét; jaj annak, aki vakondtúrásról szemléli a világot! Csupán örömömet szeretném kinyilvánítani: a Zenebutik szerkesztőinek jóvoltából a kis városka is a képernyőre került.

Feltételezem, hogy a televízió szerkesztőit az illetékes osztály ellátja a tévéközvetítések helyszíneit csoportosítÓ1íamúfátással"jő volna a fehér foltokat kipipálni. No, nem előírásokkal, mert a tessék-lássék munkának nincs köszöneté. Mielőtt a fejemre olvasnák: emlékezem számos, az ország megismerését segítő keretműsorra, lehetőségre. Több kellene! Megismétlem első pillanatban bizarmak tűnő javaslatomat: a sportosztály például időnként adjon néhány percet egy-egy megyei focirangadóról, mutassanak be időnként egy-egy kiscsapatot. Megérdemelnek annyi figyelmet, mint külföldi másod-, harmadosztályban focizgató „nagyjaink”.'

Szemléletesebb volna az országról kikerekedő kép, ha a hétköznapi Ma- gyarországot jellemző kis tudósításokat, életképeket a nagykörúton túlról is láthatnánk a képernyőn.

• 4c 4c •

A vágy és a realitás, a kisvárosi lét és a „mindenséggel mérd magad”, a józan megfontolás és a kábítószeres mámor ellentmondásai adják Csáth Géza tragikus életének, művészetének különö^ ^varázsát.

Molnár György rendező, Sülyi Péter dramaturg és Zádori Ferenc operatőr majdnem lehetetlent kísértő vállalkozása sikerrel járt. A varázsló álma című tévéfilm lenyűgöző hitelességgel ábrázolja egy ember meghasonlásának végső stádiumát, „a világ leghosszabb éjszakáját”. A tragikum szépségeit úgy villantják föl, hogy közben nemcsak sajnáljuk a varázslót, hanem sokkal többet tudunk az Emberről.

Heltai Nándor

35 forintos áron. Az értékesítés előtt a vízvezetéket a vendéglő sarkáig kiépítik — októberben be is fejezik —, ilyen módon a már említett telkek teljes közművesítéssel kerülnek az új tulajdonosok birtokába.

— A telekellátás mellett folyamatban van az üresen álló családi házak értékesítése is. Gondjaink vannak a vízzel, ugyanis az arzéntartalma ma- g^s, ezért jövőre a megyei tanács, a vízmű és a községi tanács közös beruházásával 12 millióért arzénmentesítőt építenek. Jövőre fejezzük be a Deák Ferenc, a Lenin és az Ady utca déli részén a szilárd burkolatú utat, s ha marad még pénzünk, a művelődési ház előtti lejáró is elkészül. A részletek taglalásától eltekintve .szeretném elmondani, hogy javult a szociális, az orvosi és a kereskedelmi ellátás. Sajnos, a bekövetkezett gazdasági változások nem kedveznek a Kelebián élőknek sem, s rossz hangulatot váltanak ki.

A község a közepes nagyságúak közé tartozik, a lakosság száma 3360, akik közül 1955-en dolgoznak. A 14 éven aluliak, a középiskolások és szakmunkástanulók, a nyugdíjasok száma eléri az 1400-at, s mindössze 15-en vannak munka nélkül. S itt az ellentmondás. A közös gazdaságban 20 szakmunkást, a MÁV-nál kocsirendezőket, ipari szövetkezetnél 10 asztalost és segédmunkást, továbbá 20 varrónőt keresnek. A ruhaüzemhez 40 varrónőt vennének fel.

— Láthatja, a község népességmegtartó képességével nincs különösebb gond, a megélhetési lehetőségek nem hiányoznak. Jónak mondható az, óvodai, az általános iskolai elhelyezés is. Panaszkodni természetesen mindenkinek módjában van, lehet is, de úgy vélem, ez ma nem célravezető. Tenni kell mindenütt azért, hogy jobb legyen, de nemcsak szavakkal...

Gémes Gábor

PÁLYÁZATI

FELHÍVÁS

Ki akar pilóta lenni?

A Honvédelmi Minisztérium várja azoknak a fiataloknak a jelentkezését a Killián György Repülő Műszaki Főiskolára, akik kedvet és tehetséget éreznek a katonai pálya, a katonai repülés iránt, s élethivatásul választják a haza légterének védelmét.

A nagysebességű repülőgépek vezetőjelöltjeit — egy év hazai előkészítés után—három évig a Szovjetunió katonai tanintézetében képzik; a helikopter- vezető-jelöltek hároméves hazai vagy szovjetunióbeli képzésben részesülnek. A tanév szeptember 1-jén kezdődik.

A.második tanulmányi évet eredményesen befejező hallgatók zászlós, a kiválóak törzszászlós rendfokozattal hivatásos állományba kerülnek. A harmadik év végén a sikeres államvizsga és a tisztté avatás után hadnagyi, a kiváló eredménnyel végzettek főhadnagyi rendfokozattal kezdik meg hivatásos tiszti szolgálatukat.

A főiskolai hallgatók teljes és ingyenes ellátásban részesülnek, hallgatói, illetve zászlósi -a törzszászlósi -^illetményt, valamint eredményüktől függően tanulmányi pótlékot kapnak. .

A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság; feddhetetlen előélet; erkölcsi-politikai megbízhatóság; egészségi alkalmasság a hivatásos katonai szolgálatra és a repülésre; középiskolai érettségi.

Jelentkezési lapot középiskolai tanulók az iskolájuk pályaválasztásért felelős pedagógusától, az MHSZ Repülőklub-tagok a klub titkárától kaphatnak. A kitöltött lapokat is ők juttatják el a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságokra. További információk, illetve jelentkezési lapok a hadkiegészítési parancsnokság pályára irányítási felelőseitől közvetlenül is beszerezhetőek.

A pályázók általános egészségi alkalmassági vizsgálatát novemberben és decemberben a kijelölt honvédkórházakban, a repülőalkalmassági vizsgálatot december-január folyamán a kecskeméti Repülő Orvosi Intézetben végzik. A pályázók június és július hónapokban a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán felvételi vizsgán vesznek részt. A felvételi vizsgán az érettségi bizonyítványt, illetve az egyéb végzettséget igazoló okmányokat be kell mútatni, A felvételi eredményéről a főiskola parancs? noka írásban értesíti a pályázókat.

A pályázat határideje: 1988. november 15. (MTI)

Megváltozott utazási feltételek Jugoszláviába

A jugoszláv dinár árfolyamjegyzésének megszüntetése következtében megváltoztak a Jugoszláviába szóló vasúti és autóbuszjegyek megváltásának feltételei.

A Volán-vállalatok tájékoztatása szerint a Jugoszláviába közlekedő Volán autóbuszjáratokra dinárért nem lehet menetjegyet váltani. A magyarországi lakosok forintért vehetnek jegyet, a külföldiek pedig — eltekintve attól az esettől, ha valutaváltási bizonylattal igazolják, hogy legalább a menetdíj összegének megfelelő konvertibilis valutát forintra váltottak — lcbnvertibilis valutáért válthatják meg menetjegyüket. A forint ellenében váltott menetjegy magyar állampolgárok esetében csak az útlevél számának bejegyzésével érvényes. Mivel a jugoszláv hatóságok még nem foglaltak állást az ügyben, hogy Jugoszláviában milyen pénznemben kell jegyet váltani a magyar buszjáratokra, a Volán-vállalatok javasolják, hogy a magyar utasok menetjegyeiket még itthon az oda-visszaútra váltsák meg. A menetrend szerint Jugoszláviába közlekedő Volán-járatok menetdíja a közlekedési költségkeretet nem terheli. Jelenleg kilenc Volán-vállalat összesen 15 vonalon indít buszjáratokat a szomszédos déli országba. Ezek között a Szeged—Szabadka vonal a legforgalmasabb, a két város között hetente 28 járatpár közlekedik.

A MÁV tájékoztatása szerint a korábbiakhoz képest mindössze az a változás, hogy ezentúl a dinárt nem fogadják el fizetőeszközként a menetjegyek megváltásakor. A jugoszláviai vonatjegyet forintért vagy konvertibilis valutáért egyaránt meg lehet vásárolni. A jegy értékének jugoszláviai szakaszra szóló hányada továbbra is terheli a 13 800 forintos közlekedési költségkeretet. (Ugyanis ezt a részt konvertibilis valutában kell a MÁV-nak a partnervasút részére megtéríteni.) (MTI)

INKÁBB ÁLLAMHATALMI, MINT NÉPKÉPVISELETI SZERVEK

A tanácsok

és a rászorultság elve

A tanácsok szociálpolitikai gyakorlatában elégtelenül érvényesül a rászorultság elve. Nem sikerült megvalósítani, hogy a tanácsi szociális ellátó- rendszer a támogatásra váró rétegek, családok közül azokat karolja fel,.akik a leginkább rászorulnak a segítségre; s a támogatottak helyzetüket lényegesen javító mértékű és minőségű ellátásban részesüljenek. A tanácsi szociálpolitika nem tudja megállítani a rászorulók helyzetének további rosszabbodását; annál kevésbé, hogy egyre újabb rétegek igénylik a támogatást — állapítja meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban végzett vizsgálatának summázata.

A népi ellenőrök hét megye és a főváros 96 helyi tanácsi szakigazgatási szervének munkáját értékelve arra keresték a választ, miként érvényesül a szociális ellátás gyakorlatában a rászorultsági elv. A többi között megvizsgálták, hogy a helyi tanácsok milyen szempontok alapján ítélik rászorultnak az érintetteket, miként követik nyomon életkörülményeik alakulását. Értékelték azt is, hogy á tanácsi szociális juttatások elosztása mennyiben felel meg a társadalmi céloknak.

A nyolcvanas évek elejétől mindinkább előtérbe kerülő rászorultsági elv .megvalósításának feltételrendszerét elemezve a népi ellenőrök megállapították, hogy a tanácsoknak nincs olyan átfogó, tartalmas nyilvántartásuk az érintett rétegekről, amely alapot adna célirányos munkájukhoz. Jobbára csak azok az emberek kerülnek látóterükbe, akik rendszeresen igénybe vesznek valamilyen tanácsi támogatást, illetve azokról tudnak, akiket a jogszabályoknak megfelelően nyilvántartásba kell venniük. Ezek a listák azonban csak statisztikai jellegűek, tartalmi értékük csekély. A naprakész nyilvántartást nehezíti, hogy az elmúlt években egyre emelkedő ütemben növekedett a támogatásra szorulók tábora. Az időskorúak gyakran már kritikus szociális helyzetéből fakadó gondokat — a tanácsok jelzései szerint — hamarosan felülmúlják a két- és többgyermekesek, a lakásnélküliek, a gyereküket egyedül nevelők szociális problémái.

Súlyosbítják a gondokat a korábbi elvi, ideológiai tévedésekből fakadó következmények. Ezek közé tartozik, hogy nincs egységes szociálpolitikai tervezés; megoldatlan a gyakorlati szociálpolitika helyi összhangolása, egységes irányítása; az ellátórendszerek széttagoltak, elemeikben hiányosak, nem alkotnak egységes rendszert.

Bár a helyi tanácsok szociális ellátó munkájukban alapvetően eleget tesznek a jogszabályok előírásainak, nem mindig azok kapják a segítséget, akik arra a leginkább rászorulnak.

A jelenlegi helyzetre jellemző, hogy aki nem kér, az nagy valószínűséggel nem is kap támogatást. A segítségre Szorulók nagy hányada viszont önérzete miatt nem is jelentkezik a tanácsoknál.

Súlyos gondokat okoz a tanácsok növekvő forráshiánya, összevetve a nagy és egyre emelkedő igényekkel. A vizsgálat megállapítása szerint ez komoly veszélyeket rejt magában a meghirdetett társadalmi elvek hitele tekintetében is.

A rászorultsági elv érvényesíthetőségének további jelentős akadálya, hogy a tanácsok még mindig nem eléggé gazdái államigazgatási területüknek. Sokkal inkább államhatalmi, mint népképviseleti szervek; a helyi érdekek kevésbé törnek felszínre.

A szociális ellátás problémáinak másik vetületeként a KNEB-vizsgálat megállapította: a lakosságnak csak mintegy kétharmada tud arról, hogy szociális gondjaival a tanácshoz fordulhat segítségért. Ám ez az ismeret is megmarad az általánosság szintjén. A lakosság nagyobb részének elképzelése sincs arról, milyen mértékű és tartalmú támogatást igényelhetne.

A lehetséges megoldásokat kutatva a vizsgálat a többi között állást foglal amellett, hogy kormányzati szinten, koncepcionálisan újra kell gondolni és felépíteni egy megújuló, realista elosztáspolitikát. Szükség van egy új tartalmú bérpolitikára, a társadalmi jövedelmek belső szerkezetének minőségi megújulására.

HASZNÁLT CIKKEK PIACA

Még nem készült statisztikai felmérés arról, hogy a családoknál mennyi használatlan, megunt holmi van. Mégis, ha akadna erre összeíró, milliárdos számokat kellene nyilvántartásba vennie. Ugyanis például csak a Bizományi Áruház Vállalat kecskeméti, Nagykőrösi utcai felvevőhelyén az. idén az első nyolc hónapban húszmillió (!) forint értékű árut vettek át viszonteládásra.

Szűk szekrények és üres pénztárcák

„A férjem zsebórája volt..

kül rakosgatja cuccait. A becsüs válogat, majd árat ajánl. Egy-két dologra rákerülnek az árak. „Kenyérré elég lesz egy darabig. — mondja az eladónak és odébbáll a pénztárablakhoz:

— A férjemmel mindketten rokkantnyugdíjasok vagyunk, 3200 forint a nyugdíjam.

*

A boltvezető, Boksa Ildikó a következőket mondja tapasztalatairól:

— A felkínált áruk minősége sokat romlott az idén. Ráadásul eladni is nehezebb. Az első nyolc hónapban 16 millió forintot árultunk használt cikkekből. A cipő például nem nagyon kelendő, ruhafélékből inkább az aljak, a pulóverek, a blúzok keresettek.

Pulai Sára

A felkínáló még jóval több lenne, de — mint tapasztaltam — az emberek jó része, ha el is jut a BÁV kapujáig, szégyelli a használt cikk eladását. (Ezért e cikkben sok a név nélküli szereplő.)

*

Szerda reggel, nyolc óra. A felvevőhely előtt kisebb-nagyobb szatyrokkal, bőröndökkel várakoznak. Az első három kuncsaft már belül. A pult mögött Sárai Szabó Aranka, aki értékel, áraz. Jobbjánál Beke Erzsébet rögzíti egy- egy darabra a sárga cetlit, a pénztárnál pedig Kovács Erika tételesen adminisztrál, s ha kell, fizet. Mindhárman becsüsök.

A pulton őszi-téli kötött, újnak látszó ruhafélék. Három fiatal hölgy szállítmánya. Azt mondják, rosszul megy a maszekoknak. így legalább a befektetett anyagárat hátha visszakapják ... A becsüsök munkáját közben sűrűn zaVaija a telefon. Ki-ki a maga ügyének elintézhetősége iránt érdeklődik. Soron kívül is beszól egy úr, műszaki cikket kínál. Gyorsan tájékoztatják: bedugult a készlet, sok az. áru. Az udvarról egyre nagyobb zaj hallatszik, növekszik a sor. Áz egyik BÁV-os kiszól: aki kabáteladásra vár, ne álljon hiába, mert csak október vége felé veszik.

Az átvevők begyakorolt mozdulatokkal válogatják a felkínált ruhákat. A bőrárukat általában bizományi értékesítéssel veszik, azaz eladás után fizetnek. Egy női fekete selyemzakóra alig több mint kétszáz forintos ár kerül.

— Nyolcszázvalahány volt, és ha ötször felvettem ... — szól a tulaj, ám otthagyja, mondván, nem szereti. Fiatal édesanya karján másfél-két év körüli gyermek. Bundazsákot, téli bébisapkákat és egy piciny cipőt vesz elő. Ám az üzlet elmarad:

sgl- Gondoltam, legalább a Jugoszláviából hozott topánkáért kapok ötven forintot. Ennek fele azonban nevetséges! Alig volt a gyerek lábán ...

A nagymama kamaszpizsamát, férfiinget, gyermekcsizmát hozott. Alku csak a lábbelire köttetik, a többiért egy forintot sem adhatnak, mert egyik- másik annyira kopott, sőt szakadt, hogy viszonteladni nem lehet. Ilyen holmi egyébként akad tucatjával, sőt pecsétes, vasalatlan, ilyen-amolyan foltmaradványú is.

Rádi Zoltánnéval félrehúzódunk egy kis beszélgetésre.

— Sok mindent hozott a bőröndben, amit nem egészen üresen visz vissza.

— Persze rakosgatja az ember egy darabig, de aztán rájön, hogy nem használja. Eddig egy ismerősöm kicsit vékonyabb volt, mint én, de ő is felszedett jó néhány kilót. így vele elmarad az üzlet. A két gyerekünk, remélem, most már nem olyan gyorsan hagyja el a ruhái méretét. Még nem tudom, mi lesz azzal, amit visszaviszek. Az ittha- gyottakért kapott pénzből legalább veszek egy-két újat, amit használunk is. Azért bármennyire drága minden, úgy látszik, nem szívesen vesznek használt árut az emberek.

Feketeruhás asszony zakókat, férficsizmát, cipőt rámol ki.

— Ha már ennyit várt, ne menjen el pénz nélkül, a csizmáért készpénzt adunk — mondja a becsüs.

• Piacnapokon, munkaidő titán még inkább látszik: a bizományi üzletét kinőtte a vásárlóközönség.

• Sárai Szabó Aranka becsüs rutinos mozdulatokkal válogatja a felkínált árakat (Méhes! Éva felvételei)

— Tetszik tudni, meghalt a féljem, nem tudom, mit csináljak a dolgaival. Majd csak találok valakit, akinek kellenek ...

Fiatal házaspár gyerekkel. Vadonatúj overall, 18-as, már újkorában kinőtt —- kapott — kiscipő, használt női bunda kerül ki a csomagból. A cipőcske ottmarad, a téli holmikért felajánlott árba azonban nem egyezik bele az asz- szonyka. „Meg vagyok lepődve. Majd megpróbálom valahogy eladni...”

Közben odatolakodik „csak azt akarom kérdezni” jelszóval egy ötvenes korú nő:

— A féljem zsebórája volt, mit adnának érte?

A kérdésre több mint száz forint az ajánlat, mire: „az már nem pénz” a felelet és sarkonfordul.

Idősebb asszony szerényen, szó nél-