Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-14 / 220. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 14. Gorbacsov Szibériában Találkozás tudósokkal, üzemi dolgozókkal Grósz Károly fogadta az iráni parlamenti küldöttséget Grósz Károly, Minisztertanács elnöke kedden az Országházban fogadta Mohammad Szadeg Halhali hodzsatoleszlámot, az Iráni Iszlám Köztársa­ság parlamentje külügyi bizottságának elnökét. A megbeszélésen jelen volt Korom Mihály, az Alkotmányjogi Tanács elnöke. Korom Mihály a nap folyamán ugyancsak megbeszélést folytatott a Mohammad Szadeg Halhali hodzsatoleszlám vezette iráni parlamenti kül­döttséggel. Az iráni politikus részletes ismertetést adott országa belpoliti­kai helyzetéről, s külön kitért az irán—iraki konfliktusra. Kérte Magyaror­szág támogatását is, hogy a nemzetközi fórumokon — mindenekelőtt az ENSZ-ben — segítse elő a Biztonsági Tanács 598-as, az iraki—iráni hábo­rú befejezésére felszólító határozatának megvalósítását, amely megítélésük szerint a tartós békét hivatott szolgálni. Utalt arra, hogy a genfi tárgyaláso­kat minden bizonnyal New Yorkban folytatják majd, s ezek eredményes befejezése tartós békét biztosíthat a térségben. Nagyra értékelte az országa­ink közötti kapcsolatokat, s ezen belül is a parlamentek közötti együttmű­ködést. Hangsúlyozta, hogy politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, valamint más területeken tovább bővülhetnek a már eddig is meglévő kapcsolataink. A tárgyaláson Korom Mihály — a vendégek kérésére — részletes tájékoztatást adott az Országgyűlés munkájáról, választási rend­szerünkről s belpolitikai helyzetünkről. A delegációt kedden fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter és Berecz Frigyes ipari miniszter. A küldöttség programjában részt vett Keyvan Imani, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete. Szlovák szakember a bős—nagymarosi vízműről Dr. Szabó Miklós a Petőfi Népénél Dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára tegnap délután a Petőfi Népe szerkesztőségébe látogatott és idősze­rű kérdésekről cserélt véleményt a lap és a kiadó munkatársaival. A többi között az emlékezetes „tiszakécskei cikk” is szóba került. Ezzel kapcsolat­ban elhangzott: a Petőfi Népe helyesen tette, hogy nyilvánosságra hozta az ügyet, még ha az a mód, ahogyan tette, hibáztatható is volt. A megyei pártbizottság a jövőben is igényli és várja a sajtó valóságföltáró cikkeit — tabu téma nincs. A továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára aktuális tájékoztatáspolitikai kérdésekről beszélt. Befejeződött a közgazdász-vándorgyűlés Üzemlátogatással folytatódott ked­den Mihail Gorbacsov krasznojarszki programja. Az SZKP KB főtitkára, aki nyári szabadsága végeztével hétfőn utazott a kelet-szibériai nagyvárosba, a Himvolokno üzembe látogatott el. A főtitkár látogatásának első napját • nagyrészt a város lakosaival folytatott beszélgetéssel töltötte el. Mindenütt szóba jöttek a komoly ellátási gondok, a város gazdasági teljesítményével arányban nem álló szociális ellátás problémái csakúgy, mint az országban zajló átalakítási, demokratizálási fo­lyamatot hátráltató jelenségek. Krasznojarszki látogatásának máso­dik napján a város tudományos köz­pontjában a térség tudósaival, közéleti személyiségeivel találkozott Mihail Gorbacsov. A találkozón kialakult eszmecsere középpontjában a térség termelőerői­nek átfogó tudományos előrejelzésre alapozott harmonikus fejlesztésével összefüggő kérdések álltak. Hangsú­lyozták, hogy a természeti kincsek ki­aknázásának mai méretei mellett a fej­lesztés felfokozott tempója komoly hi­bákhoz, az egész térséget érő károkhoz vezethet. Szó esett a találkozón annak az átfo­gó szibériai fejlesztési programnak a részleteiről is, amelynek megvalósításá­ban a krasznojarszki központ tudósai is részt vesznek. — Nem számíthatunk az átalakítás sikerére, ha az emberek életkörülmé­nyei nem rendezettek, ha felhalmozód­nak problémáik, elmarad a szociális szféra fejlődése — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára tegnap, szibériai látogatásának máso­Hétfőn délután Washingtonba érke­zett Manfred Wörner, a NATO új főtit­kára. Ebben a minőségében először lá­togat az amerikai fővárosba, bár az NSZK hadügyminisztereként számos alkalommal járt ott, legutóbb március­ban. Wörnert fogadja Reagan elnök, találkozik Shultz külügyminiszterrel, Garlucci védelmi miniszterrel, a kong­resszus illetékes vezetőivel, a kormány más képviselőivel és több előadást is tart Washingtonban, illetve New York­ban. Egy magas rangú amerikai kor­mánytisztviselő azt mondotta, hogy a megbeszéléseken nemcsak általános­ságban lesz szó a NATO katonai és politikai együttműködéséről, hanem behatóan kívánnak foglalkozni a ha­gyományos katonai erő csökkentésére dik napján a Himvolokno üzemben így összegezte a dolgozókkal folytatott be­szélgetések tanulságait. A főtitkár keddi munkanapja korán kezdődött. A vegyi üzemben a dolgo­zók — a szovjet rádió hangképes beszámolójának tanúsága szerint — rendkívül őszintén beszéltek minden­napi gondjaikról. Gorbacsov az élénk eszmecsere során elmondta, hogy a vezetés célja e térségben is a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megja­vítása, de szociális téren krónikussá vált az elmaradás az utóbbi években. Ez elsősorban a lakások, az iskolák és a kórházak építésében mutatkozott meg. Szóba került a rend hiánya a szol­gáltatások kapcsán is. Élesen merültek fel az élelmezési problémák. A beszél­getők egyetértettek abban, hogy — ha a megfelelő jogi és gazdasági feltételek létrejönnek — a kiutat a szövetkeze­tek működése jelentheti. A munkások és Gorbacsov kölcsönösen elmondták azt a tapasztalatukat, hogy miközben az állami üzletekben hús, például, csak ritkán akad, a szövetkezeti üzle­tekben — igaz, valamivel drágábban — mindennap beszerezhetők a szüksé­ges élelmiszerek. Gorbacsov hozzátet­te, hogy a kereskedelem mellett a szolgáltatások területén, így a javító munkákban, az építkezésekben nagy terük van a szövetkezeteknek, hiszen sok szolgáltatásra a nagyvállalatok nem is alkalmasak. A dolgozókkal folytatott kötetlen eszmecserék után Gorbacsov az üzem vezetőivel, a társadalmi szervezetek képviselőivel osztotta meg benyomá­sait. vonatkozó tervekkel is. Ha a bécsi utó­találkozót sikerülne megfelelően befe­jezni, akkor az európai hagyományos fegyverzetről, a fegyveres erőkről még az idén meg lehetne kezdeni a tárgyalá­sokat, így nagyon fontos, hogy a NA- TO-tagállamoic kellően egyeztessék ál­láspontjukat, Tcöiös elképzeléseket dol­gozzanak ki — hangoztatta a kor­mánytisztviselő. Amerikai • részről ugyanakkor meg kívánják vitatni a főtitkárral azt is, mi­ként lehetne megnövelni a NATO nyu­gat-európai tagjainak hozzájárulását a szövetség katonai kiadásaihoz. A kongresszus, de kisebb mértékben a kormányzat is bírálja Washington partnereit, mert állítólag nem tesznek kellő erőfeszítéseket a katonai kiadá­sok arányos növelésére, sőt még koráb­Még üzembe helyezés előtt meg kell oldani a bős -nagymarosi vízmű kör­nyezetvédelmi problémáit — erre hívta fel a figyelmet egy szlovák környezetvé­delmi szakember. Mikulás Lisicky, a Szlovák Tudományos Akadémia Kí­sérleti Biológiai és Ökológiai Intézeté­nek tudományos munkatársa a Vesmír című szaklapban arra emlékeztetett: csak miután már elkészültek a vízmű műszaki tervei, kezdtek foglalkozni a környezetvédelmi problémákkal. Az ezzel megbízott intézet így csupán a lé­tesítmény negatív hatásainak csökken­tésére tudott javaslatokat tenni. Lisicky nyolc pontban foglalta össze a környe­zetvédelmi gondokat: a talajvíz szintjé­nek kérdése, az ártéri erdők sorsa, az ezzel kapcsolatos vízszintproblémák, a magasmajtényi tározó higiénés gondjai, > i vgori .ólfilxiö .riar-j. bán vállalt „minimális” kötelezettségei­ket sem teljesítik. Nyugat-Európa NA- TO-tagországainak egy része elismeri ugyan a bírálatban foglaltakat, de azt hangoztatja, hogy jelenleg nem áll módjában nagyobb arányban növelni a katonai kiadásokat. Várhatóan szó lesz az Európában lévő amerikai támaszpontok kérdésé­ről is. Az Egyesült Államok számára jelenleg a görögországi támaszpontok jövője a legidőszerűbb kérdés, de a spa­nyolországi döntéseket követően a portugáliai bázisok sorsa is aggasztja. Az érdekelt kormányok nagyobb ősz- szegeket kívánnak a támaszpontok fenntartása fejében, bizonyos fegyve­rek, mindenekelőtt a nukleáris eszkö­zök tárolását általában is meg akarják tiltani. a termőföldves'zteség pótlása, a termé­szetes Duna-part helyettesítése, az ál­latvilág biológiai egyensúlyának meg­őrzése, valamint a vízmű üzembe helye­zésével kapcsolatos egyéb problémák (halállomány védelme stb.). A talajvízszint változásával össze­függésben Lisicky reálisnak tartja a szi- kesedés veszélyét, véleménye szerint a talaj megvédése legalább 4-6 milliárd koronába fog kerülni. Arra is felhívja a figyelmet: az ártéri erdők megőrzésé­vel nem lehet kísérletezni; ha időben nem avatkoznak be, akkor több mint ötszázezer köbméternyi fa pusztul el. A vízsodrás lassulása pedig növeli az ülepedést a magasmajtényi tározó al­ján, ezért egyebek között szennyvíztisz­títót kell építeni és más módszerekkel is meg kell védeni a víz tisztaságát. Használt-e vegyi fegyvert Irak? Az Egyesült Államok, az NSZK, Nagy-Britannia és Japán állandó ENSZ-képviselői hétfőn kérték az ENSZ főtitkárát, a világszervezet küld­jön bizottságot annak kivizsgálására, hogy Irak valóban használt-e vegyi fegyvert az ország területén élő kurd lakosság ellen. A kérést a nagykövetek Javier Pérez de Cuellar főtitkárral hétfőn New Yorkban tartott megbeszélésükön tol­mácsolták. A négy ország képviselői javasolták, hogy a vizsgálóbizottság Irakba és Törökországba látogasson el. Irak tagadja, hogy vegyi fegyvert al­kalmazna a kurd lakosok ellen. Ismere­tes, hogy az utóbbi időben több tízezer kurd lakos menekült el Irakból a szom­szédos Törökországba. A menekültek között állítólag olyanokat is találtak, akik vegyi fegyverekkel végrehajtott támadások áldozataivá váltak. Lesz-e kerekasztal Lengyelországban? Kevesebb mint három héttel Czes- law Kiszczak belügyminiszter előzetes feltétel nélküli tárgyalási javaslata és alig 12 nappal az első előkészítő talál­kozók, köztük Kiszczak és Lech Wale­sa, az egykori „Szolidaritás” volt elnö­ke megbeszélése után példátlanul fel­gyorsultak a lengyel belpolitikai élet eseményei. A lengyel népfront, a PRON Végre­hajtó Bizottságának hétfői ülésén elfo­gadott határozata a leendő kerekasztal nehézségeire figyelmeztet, azokra a ve­szélyekre hívja fel a figyelmet, amelyek e megbeszélések esetleges eltolódásá­ban rejlenek „csoportérdekek és szélső­séges nézetek irányába, olyan plat­formra, amely a,mindent vagy semmit’ jelszóban ölt testet”. A kerékasztalhoz feltétel nélküli meghívót kapott Walesa és tanácsadói a külföldi sajtóban terjesztett nyilatko­zataikban saját tárgyalási platformjuk áterőszakolása érdekében nem riadnak vissza a fenyegetőzésektől, így az újabb sztrájkokkal való zsarolástól sem. Az egykori „Szolidaritás-vezető” szerveze­tének újjáélesztését tartja a kerekasztal alapvető céljának, míg a többi résztve­vő, köztük a vezetés képviselői ellenzik a szervezet reaktiválását. Szekcióülésekkel folytatódott, s a vi­tát összegező plenáris üléssel befejező­dött kedden Gyulán a 26. közgazdász- vándorgyűlés. Az Erkel Ferenc Műve­lődési Házban megtartott tanácskozás előadásai és hozzászólásai főként a pi­acgazdasági rendszer felé haladás szük­ségességét és lehetőségeit elemezték el­méleti, politikai és gyakorlati vonatko­zásokban. Az eszmecseréből is kitűnt, hogy a gazdaság jelenlegi nehéz helyzetéből csak átfogó és következetesen végre­hajtott reform révén lehet kiemelkedni. Az állami irányítás és a vállalatok együttműködése, a gazdálkodó szervek önállósága, a piac változásaira vála­szolni képes magatartás, a tulajdonfor­mák egyenjogúsítása és más tényezők együttes hatására alakulhatnak ki azok az életképes stratégiák, amelyek a ma­gyar gazdaság megújhodását szolgál­hatják. A vándorgyűlés I. szekciójának munkáját Csáki Csaba társelnök, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora összegezte a keddi plenáris ülésen, amelyen Kemenes Ernő államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára elnökölt. Az emlí­tett munkacsoportban általános volt az a vélemény, hogy a vállalatok kibonta­kozásának, fejlődésének akadálya a restrikció, a vállalatoknak „elegük van” a csapongó, utólagos beavatkozá­sokat alkalmazó szabályozásból, s egy átgondolt, világosabb, egyértelműbb, konkrétabb gazdaságpolitikát, meg­fogható iparpolitikát igényelnének. A II. szekció résztvevői a vállalati stratégiai irányítás egyik gyenge pont­ját, a piaci munkát vizsgálták. Erről Balázs Péter társelnök, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője szá­molt be a vándorgyűlésnek. Hangsú­lyozták, hogy óvakodni kell a külső piacok és a belső piac mindenféle mes­terséges szétválasztásától, s éppen a kül- és belpiac egységét kell keresni. . Az „Érdekeltségi problémák a válla­lati gazdálkodásban” kérdéskörrel fog­(Folytatás az 1. oldalról) Egyébként a korábban a számlatulaj­donosra hárított 50 forintos telefon- költségtől most már eltekintenek. Ezzel összefüggésben tájékoztatott még az igazgatóhelyettes arról is, hogy számos olyan ügyfél igényét is kielégí­tik, akiknek más megyében vezetik a devizaszámláját, de átutazóban itt sze­retnék kézhez kapni a kívánt összeget. A megyében az elmúlt esztendő vé­gén 3504 deviza- és BC-számlát tartot­tak nyilván, s ebből Kecskeméten 2806-ot. Az év eleji lehetőséget kihasz­nálva 935-en nyitottak külön utazási számlát, azonban ez csak viszonylag kis szerepet játszott egy általános növe­kedésben. Ugyanis a lakossági deviza-, BC- és külön utazásipénz-kezelésnek e formája több mint a duplájára, 7305-re nőtt. Émlítésre érdemes, hogy-a tavalyi lalkozó III. szekció munkáját Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem tanszékvezető ta­nára foglalta össze. Döntő fontosságú­nak ítélték meg, hogy a hamarosan az Országgyűlés elé kerülő társasági tör­vény eredményeképpen a tulajdonjogi formák összhangba kerüljenek a válla­lati önállóság követelményeivel. A tő­keáramlás kérdését elemezve megálla­pították, hogy abban elsősorban a ban­kok szerepének növelésével érhető el előrelépés, s meg kell mozdítani azt a holt tőkét, amellyel az ország sok válla­lata rendelkezik. A negyedik munkacsoport a gazdál­kodásban mindinkább felértékelődő pénzügyi szemléletnek a vállalati stra­tégiában betöltött szerepével foglalko­zott. Az e szekcióban elhangzottakat Pulai Miklós miniszterhelyettes, a Gaz­daságirányítási Konzultatív Bizottság elnökhelyettese foglalta össze. A vitá­ban hangsúlyozták, hogy nem szabad kimaradni a nemzetközi tőkemozgás­ból. Eddigi kimaradásunk oka a szak­emberek véleménye szerint, hogy nem vagyunk felkészültek, a bürokrácia ne­hézkessége akadályozza részvételünket e folyamatokban. Mint mondották: a társasági törvény remélhetően elősegíti majd bekapcsolódásunkat. A világ­banki hitelekkel kapcsolatban a szekcióban az a vélemény alakult ki, hogy az ezek révén elért fejlesztés szinte másodlagos jelentőségű, fontosabb a külföldi szakemberek jelenléte, a ma­gyar gazdaság „önfényképezéséhez” nyújtott segítség. Ez utóbbi alapján jö­het csak létre a valódi vállalati szerke­zetátalakítás. A munkacsoportok vezetőinek be­számolói után Csikós-Nagy Béla aka­démikus, a Magyar Közgazdasági Tár­saság elnöke mondott zárszót, amely­ben elemezte a magyar gazdaságpoliti­ka alakulását a felszabadulástól napja­inkig. A megoldandó kérdések közül elsősorban a szellemi tőke hasznosítá­sát, a forint konvertibilissé tételét és a vállalatok információs rendszerének megteremtését emelte ki. év végi 1974 helyett ma már 2370 devi­za-, s 1530 helyett 4000 BC-számlát tartanak nyilván. Sokat mondanak azok az adatok is, miszerint a megyében az OTP 1987 első felében 10 ezer 620, az idén pedig 20 ezer 900 esetben adott el valutát, vásár­lási tételszáma pedig 10 ezer 596-ról 10 ezer 244-re csökkent. Az idei első félév­ben például a Kecskeméten lévő devi­zaszámlákról 19 millió 926 ezer forint értékű valutát fizettek ki, míg a lakos­sági befizetés 75 millió 157 ezer forint volt. A BC-számlákról felvett összeg 4 millió 745 ezer, a befizetett pedig 37 millió 681 ezer forintot tett ki. A külön utazási számlákon lévő 5 millió 739 ezer forintból csupán 363 ezret vettek fel a tulajdonosok. V. Z. Japán megbékélés Japán felfüggeszti az összes büntetőintézkedést a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben, jelentette be a kormány szóvivője, Obucsi Keizo kedden délelőtt, a kor­mány ülése után. A pénteken életbe lépő határozat újra lehetővé teszi, hogy a diplomáciai kapcsolatokkal nem ren­delkező két ország kormányképviselői és egyéb hivatalos személyiségei találkozzanak, akár harmadik országban, akár Japánban. Mint emlékezetes, Tokió január 26-án rendelt el tilalmat bárminemű hivatalos kapcsolat létesítésére és fenn­tartására a KNDK hivatalos szerveinek képviselőivel, to­vábbá nem adott beutazási engedélyt észak-koreai kormány­tisztviselőknek, elrendelte a két ország közötti légi közleke­dés szüneteltetését és a KNDK-halászhajók kikötési tilalmát a KNDK-val Japánban. Az intézkedéseket a japán kormány a dél-koreai légitársaság repülőgépének a katasztrófája után hozta meg, Phenjant összefüggésbe hozva a tragédiával. A tokiói kabinet a szankciók felfüggesztéséről azt követő­en döntött, hogy a KNDK illetékesei kilátásba helyezték, hogy az 1983-ban Phenjanban kémkedés vádjával őrizetbe vett és idén tavasszal 15 évi börtönbüntetésre ítélt két japán halász ügyében méltányosabb belátásra jutnak. Az üzenetet a KNDK fennállásának 40. évfordulós ünnepségén múlt héten Phenjanban részt vevő Jamagucsi Curuo, a Japán Szocialista Párt főtitkára hozta Tokióba. A japán politikust fogadta Kim ír Szén is. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A föld felszínén áthatoló amerikai nukleáris rakéta kifejlesztése a fegyverkezési hajsza újabb szakaszának kezdetét jelenti — állapította meg egy magas rangú szovjet szakértő. Ez az első nyilvános szovjet reagálás a Washington Times című amerikai lap hétfői számában megjelent hírre, amely szerint az amerikai védelmi minisztérium jóváhagyta egy olyan nukleáris fegyver kifejlesztését, amely képes föld alatti célpontok megsemmisítésére. Az amerikai lap értesülései szerint az új fegyvert már egy év múlva rendszerbe lehet állítani. Bombarobbanás Belfastban Hatalmas detonáció rázkódtatta meg hétfőn este hét óra után Belfast központját: nyolc ember megsérült, közülük kettő súlyosan, a városháza mellett várakozó taxik egyikébe telepített pokolgép robbanásától. Az északír főváros legforgalmasabb bevásárlónegyedében számos épület megrongálódott. Néhány perccel a robbanás előtt az IRA figyelr)v7V;tést adott, de az idő nem volt elegendő a még emberektől nyüzsgő környék teljes kiüríté­sére. aibojtißirmm b/ö, Kiutasították Londonból Kuba nagykövetét Hétfőn este berendelték Kuba londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba és közölték vele a kormány döntését: őt és egyik diplomáciai beosztottját — ez utób­bi által hétfőn délután elkövetett tiltott fegyverhasználat miatt — azonnali hatállyal kiutasítják Londonból. Oscar Fernandez Mell nagykövetnek és Medina Perez harmad­titkárnak 24 órát adtak a távozásra. A kiutasítási döntést Timothy Eggar külügyi állammi­niszter közölte a kubai nagykövettel. Ezt követően Eggar a BBC televíziónak adott nyilatkozatában hangoztatta: a brit kormány a diplomáciai státussal való „megenged­hetetlen visszaélésnek” tartja, hogy egy diplomata bármi­lyen körülmények között fegyverhasználathoz folya­modjék. „Nem mindennapos egy nagykövet kiutasítása 24 órás határidővel, s ez is mutatja, milyen erős érzelme­ket táplálunk ebben az ügyben” —jelentette ki a külügyi államminiszter. Eggar utalt arra is, hogy a múlt szombaton kiutasítot­tak egy beosztott vietnami diplomatát is, aki nagykövet­ségének bejáratánál pisztolyt emelve próbált elriasztani fenyegetően fellépő tüntetőket. A kubai diplomatát érintő hétfői incidens pontos rész­leteiről nem adtak hivatalos tájékoztatást. Egyes szemta­núk állítása szerint a London diplomáciai negyedében lakó Medina Perez egy őt nyomon követő és a Cam­bridge Square-en lévő háza előtt megálló gépkocsira öt pisztolylövést adott le. A lövésektől senki sem sérült meg. A diplomáciai képviseleteket biztosító rendőrügyosz­tály helyszínre küldött egysége a lakásán őrizetbe vette és a közeli őrszobára kísérte a kubai diplomatát. Ott azonnal szabadon engedték, amikor igazolta diplomáciai mentességét. Medina Perez állítólag arra hivatkozott, hogy élete veszélyben forgott, amikor fegyverhasználat­hoz folyamodott. Reagan fogadja az új NATO-főtitkárt Magyar parlamenti küldöttség utazott az NDK-ba Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével kedden parlamenti küldöttség utazott Berlinbe, a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjei elnökeinek találkozójára. A tanácskozáson várhatóan szó lesz a Varsói Szerződés tagállamai törvényhozó testületéinek interparla­mentáris tevékenységével kapcsolatos tapasztalatokról, az interparlamen­táris csoportok munkájáról. A BC-számlákon a legjelentősebb a növekedés

Next

/
Thumbnails
Contents