Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-14 / 220. szám
f A T> A O Előrejelzés az ország területére ma estig: túlnyomóan lltf J /V JK.r\Ö borult lesz az ég, országszerte jelentős eső >írható, helyenként zivatar is kialakul Az északi, északnyugati szél megélénkül. a Dunántúlon időnként megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet északnyugaton 13 fok, délkeleten 18 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 220. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 14., szerda Megkezdődött a szüret Kiskőrös határában megkezdték a szüretet. A Kossuth Szakszövetkezettől bérelt fél hektáron Váradi Istvánék is szedik a szőlőt. Negyven-őtven mázsa szőlőre számítanak. Az eddigi mérések szerint a must cukorfoka eléri a 16-17 fokot. A háttériparról tanácskozott az Országgyűlés ipari bizottsága Az Országgyűlés ipari bizottsága Juhász Mihály elnökletével a háttéripar helyzetéről tanácskozott kedden, a Medicor székházában. A képviselőkhöz eljuttatott írásbeli tájékoztatókhoz Sós Gyula ipari miniszterhelyettes ííi/ött kiegészítést. A beszámolók megállapították, hogy az elmúlt években kormányzati szinten nyolc olyan központi határozat született, amely a gépipar és az elektronikai ipar háttérágazatainak helyzetével foglalkozott, dd ezek hatása mindmáig kevéssé érezhető. Csak részben alakultak ki olyan korszerű gyártókapacitások, amelyek hozzájárulnak a feldolgozóipar versenyképességéhez, például a kovácsolt és öntött előgyárt- piányok, a hidraulikák, a pneumatikák s egyes elektronikai alkatrészek területén, de az alkatrész- és részegységgyártás általános fejlődése nem tart lépést az igényekkel. A szocialista országokbeli partnerekkel kialakított munkamegosztás nem elég hatékony, és nem igazodik sem a mennyiségi, sem a minőségi követelményekhez. A miniszterhelyettes külön utalt arra, hogy korábban, amikor a közútijármü-ipar átfogó fejlesztési programját kidolgozták, a szükséges háttérfejlesztések sorra megvalósultak. A következőkben ilyen fő cél a távközlés korszerűsítése és a személygépkocsi-gyártás kialakítása, s ezeknek szükséges alárendelni az alkatrészek, részegységek fejlesztését. A vitában felszólalók közül Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye) tarthatatlán állapotnak nevezte, hogy a legtöbb feldolgozóipari vállalat kénytelen saját maga is berendezkedni az alkatrészgyártásra. Ez olyan mérvű erőforrás-pocsékolás, ami nem megengedhető a mai helyzetben. Szóvá tette a tipizálás hiányát, a termelőknél és a fogyasztóknál a túlkész- letezést, az alkatrészbeszerzésnél kialakult korrumpálásokat. Minderre csak a kínálati piac lenne megoldás — hangsúlyozta, sürgetve egyúttal az import liberalizálását. Antal Imre (Pest megye) jól áttekinthetőnek ítélte meg a beterjesztett anyagokat, de ő is szóvá tette a folyamatos termelőmunkát akadályozó gondokat. Egyes területeken a készletek túlságosan is felhalmozódnak, más területeken viszont tátongó a hiány. Szerinte nemcsak az ipari szerkezet konzerválódott, hanem az iparirányítás is megcsontosodott, legalábbis ami szemléletét, egyes nézeteit illeti. Köteles Zoltán (Budapest) olyan vizsgálódást sürgetett, amely feltárja annak okait, hogy miért nem eredményesek a kormányzati határozatok. Kellő ösztönzés nélkül a jövőben sem lehet eredményeket elérni — mondotta, ugyanakkor bírálta az olyan exportösztönző módszereket, amelyek aláássák a vállalatközi kooperációs kapcsolatokat. A jó alkatrészipar megteremtéséhez fontosnak tartotta a jó alapanyag- gyártó ipar kiépítését, vagyis az egyes ágazatok egymásra épülését. Véleménye szerint azt is figyelembe kellene venni, hogy az alkatrészgyártás nyeresége a végtermékben jelenik meg. Köveskuti Lajos, az Okisz elnöke viszont külföldi példákkal igyekezett bizonyítani, hogy az alkatrészgyártásnak önmagában is nyereséges vállalkozásnak kell lennie. A vitában felszólalt Berecz Frigyes ipari miniszter is. A háttéripari fejlesztéseket a gazdasági ipari szerkezetátalakítás egyik legfontosabb elemének nevezte. Mint mondta • egyes részfeladatokat nem kiosztani kell, hanem olyan ü/lcti feltételeket teremteni, hogy érdemes legyen összehangoltan, minden kívánalmat figyelembe véve, jól dolgozni. Az im>- portliberalizálásról kifejtette: most folynak kormányzati szinten is az egyeztetések arról, hogy milyen mértékben, milyen körben hagyják versenyeztetni a hazai termelőket az importtal. Sós Gyula vitazárójában elismerte, hogy a műszaki fejlesztéshez nem elegendőek a vállalati alapok. A központi erőforrás hiánya, továbbá a szabályozás gyakori változása miatt sem tudtak megvalósulni a korábbi határozatok. Az ipari bizottság végül is elfogadta a tájékoztatókat a kiegészítésekkel, majd — összefüggésben a társasági törvény előkészítésével — meghallgatta Martos Istvánnak, a Medicor Irányító Vállalat vezérigazgatójának az értékelését a részvénytársasági forma bevezetésének féléves tapasztalatairól. LAKOSSÁGI DEYIZA- ÉS VALUTAÜGYEK AZ OTP-NÉL A BC-számlákon a legjelentősebb a növekedés A hírközlő szervek a napokban többször is beszámoltak róla, hogy Budapesten hosszú sorokban kellett várakozniuk azoknak, akik valutához akartak jutni. Vajon ha- sonló-e a helyzet Bács-Kiskunban, illetve milyen a lakosság valuta- és devizaügyeinek intézése az OTP- nél? Kérdésünkre dr. Szűcs Sándor, a takarékpénztár megyei igazgatóhelyettese elmondotta: Bács-Kiskun- ban nincsenek olyan gondok, mint a fővárosban. Ez annak is köszönhető, hogy Kecskeméten kívül a megye más takarékpénztári fiókjainál is — ahol valutavásárlással és -eladással foglalkoznak joguk cs lehetőségük van devizaszámlák ügyintézésére. Devizaszámla-kezelést egyelőre csak Kecskeméten, Baján és Kiskunhalason végeznek, de az a tervük, hogy erre minden városban sor kerülhessen. Ám addig sem szükséges az említett három település valamelyikére utazniuk az ügyfeleknek, hiszen az OTP- fiókokbói telefonon vagy telexen felveszik a kapcsolatot a számlavezető hellyel, s az onnan kapott információ alapján kifizetik az igénylőknek a szükséges összeget. (Folytatás a 2. oldalon) ÉPÜLŐ LAKÁSOK, KÖZINTÉZMÉNYEK Tanácsi beruházások Baján 9 Átadás előtt a 30 lakásos garzonház. • Elkészült a November 7-e téri parkoló. Vége felé járunk az év harmadik negyedének. Ha a csapadéktalan nyár sok kárt okozott is a mezőgazdaságnak, kétségtelen, hogy az építővállalatok munkáját megkönnyítette. -— Hogyan állnak a tanácsi beruházások szeptember elején? — ez iránt érdeklődtem Butterer Péternél, a Bajai Városi Tanács osztályvezetőjénél. — Az összkép általában kedvező. Befejeződött a Vásárhely-lakótelep villany-, víz-, valamint a csapadék- és szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése, csakúgy, mint az Újvárosban előkészített 110 lakásos tömb közművesítése. A halászati termelőszövetkezettől megvásároltunk 25 Árok utcai telket, és megkezdődött a Munkás utcai házhelyek kisajátítása. Az Április 4. tér északi oldalának beépítésére megrendeltük a kiviteli terveket, és folytatjuk a terület előkészítését, a régi épületek bontását, jóllehet az áprilisban megtartott versenytárgyalás eredménytelen volt. Amint Butterer Péter elmondta, lemaradás tapasztalható a lakásépítési terv időarányos teljesítésében. A Városkapu 30 lakásos garzonházát tavaly, az év végén át kellett volna adni, de az e hó 30-ára módosított határidő is csak a kivitelezési munkálatok jobb megszervezésével tartható. A Városkapuépítkezés 86 lakásának mélyalapozása elkészült ugyan, és a Tolna Megyei Építőipari Vállalat folyamatosan végzi a zsaluzást, sőt megkezdte a panel szerelését is, a jövő évre ígért átadási határidő nagy feladat elé állítja a kivitelezőt. A nagyszabású kórház-rekonstrukció részeként határidő előtt — október 30-a helyett augusztus 9-én — átadták a szülészet-nőgyógyászat pavilonját. Lemaradás van az ütemtervhez viszonyítva a diagnosztikai épület kivitelezésében. Jóllehet a pinceszint alapozása elkészült, a teljes szerkezet megépítése nem fejeződik be az év végéig. Jól haladnak a Német Nevelési Központ munkálatai. Befejeződött a talajcserével végzett földfeltöltés és a tornacsarnok mélyalapozása. Most a Bajai Építő és Építőanyagipari Vállalat az iskola alapját, készíti, majd megkezdődik a szerkezet szerelése. A tornacsarnok további munkálatai jövőre folytatódnak, a pénzügyi fedezet engedte ütemben. A másik nagy művelődési, illetve sportcélú beruházás a bajaszentist- váni Dózsa György Általános Iskola tornaterme. Az építkezésjói halad, az Augusztus 20. Mgtsz, a kivitelező az év végi határidőt tartani tudja. A fűtési idény kezdetére egyébként elkészül az iskola mindkét épületének központi fűtése, mely a drága és korszerűtlen olajkályhákat váltja fel. G. Z. Leszerelésről, emberi jogokról DR. HORN GYULA FELSZÓLALÁSA BÉCSBEN Dr. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár kedden délelőtt felszólalt az európai együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának plenáris ülésén. A Helsinkiben megkezdett folyamatnak a kelet-—nyugati viszony javításában betöltött kiemelkedő szerepét méltatva hangoztatta: mind jobban kirajzolódik annak lehetősége, hogy együttes erőfeszítéssel létrehozzuk az európai nemzetek együttműködésének új feltételrendszerét, s ezzel hosszú távra visszafordíthatatlanná tegyük az enyhülés folyamatát. Megállapította, hogy a bécsi találkozó legnagyobb jelentőségű eredményei közé sorolhatjuk, ha sikerül a hagyományos leszerelés kérdéskörét — önálló tárgyalási keretben — az európai együttműködési és biztonsági folyamatba illeszteni. A jelenleg kedvező nemzetközi körülmények elősegítik, a nukleáris leszerelés dinamizmusának megőrzése pedig megköveteli az érdemi tárgyalások mielőbbi, lehetőleg még ez évi megkezdését. A leszerelési tárgyalások első konkrét feladata a megfelelő mennyiségű és részletességű katonai adatok cseréje, valamint azok megbízható ellenőrzési eszközökkel történő hitelesítése kell hogy legyen. A leszerelés első gyakorlati lépése a kialakult aszimmetriák felszámolása. A végső cél a haderők radikális csökkentése mindkét oldalon, s ennek eredményeként az új minőségű erőegyensúly és a strukturális támadóképtelenség kialakítása. Elengedhetetlenül fontos, hogy a katonai nyíltság növelésének keretében mindkét fél hiteles képet kapjon egymás katonai kiadásairól. A bizalom hosszú távú megszilárdítását szolgálná, ha mindkét szövetségi rendszer államai folyamatosan tájékoztatnák egymást a másik felet nyugtalanító katonai fejlesztési programokról. A Magyar Népköztársaság mélységesen érdekelt a mielőbbi konkrét eredmények kimunkálásában, beleértve a magyarországi haderők és fegyverzetek mielőbbi csökkentését, illetve az ország területén állomásozó szoyjet katonai erőknek az európai leszerelési folyamat keretében történő kivonását. Magyarország geopolitikai-stratégiai adottságainál fogva részese lehet annak a közép-európai zónának, ahol az első leszerelési intézkedések történnek. Horn Gyula az európai kontinens országai együttműködésének erősítése érdekében sürgette a kelet—nyugati gazdasági kooperáció új és tartós kereteinek kialakítását, a tudományos-műszaki értékek cseréjének, valamint a természeti környezet védelme érdekében való összefogásnak a cselekvő támogatását. Aláhúzta, hogy az egyéni és kollektív emberi jogok gyakorlásának biztosítása alapvetően az egyes országok ügye, és állampolgáraival szembeni kötelessége. Az emberi jogok nemzeti keretekben történő tiszteletben tartása és érvényesítése azonban nem tekinthető csupán egy ország belügyének, mert az államok közötti kölcsönös függőség fényében a szuverenitás, a be nem avatkozás fogalma is új értelmet nyer. Az emberi jogok terén tanúsított kormányzati magatartás jelentősen befolyásolja az államok közötti bizalom és kapcsolatok alakulását. Megállapította: eljött az ideje annak, hogy konkrét megállapodásokban rögzítsük az előrelépés irányait. Az államtitkár részletesen foglalkozott a nemzetiségek helyzetével összefüggő kérdésekkel. Hangsúlyozta, hogy egyetlen társadalmi rendszer sem nyújt automatikusan garanciát a nemzetiségek sajátos értékeinek, kollektív és egyéni jogainak tiszteletben tartására. Ezért a nemzetiségek teljes egyenlőségének biztosítása mindenütt állandó figyelmet, gondoskodást és toleranciát igényel. Sajátosságai miatt tehát e kérdést sehol nem lehet lezártnak tekinteni, vagy végleg megoldottként kezelni. Kijelentette -^dalommal tölt el bennünket minden olyan törekvés, amely a nemzetiségé'?3U)szakos beolvasztását, különböző fejlesztési programok ürügyén kulturális-urbanisztikai értékeik s történelmi emlékeik felszámolását eredményezi. Az emberi jogok és humanitárius kapcsolatok korlátozó értelmezése, a nemzetiségek anyanyelvének, kultúrájának, egzisztenciális lehetőségeinek elsorvasztása súlyosan nehezedik az államok közötti kapcsolatokra, károsan befolyásolja az összeurópai együttműködés lehetőségeit is. Az államtitkár kijelentette: amikor tehát felemeljük szavunkat az emberi humánumot és alapvető jogokat sértő cselekedetekkel szemben, nem csupán a magyar és más nemzetiségek érdekeit tartjuk szem előtt, hanem az államoknak a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit is polgáraival szemben. Készek vagyunk ugyanakkor párbeszédet folytatni kétoldalú keretekben éppúgy, mint a nemzetközi fórumokon ezeknek a problémáknak a tisztázása és rendezése érdekében. Ezután Horn Gyula ismertette a magyar kormánynak a gazdaság megújítására és a politikai intézményrendszer demokratizálására irányuló reformtörekvéseit. Hangoztatta, hogy az EBEÉ-folyamat előmozdítása és a magyarországi reformtörekvések összhangban vannak és kedvező hatást gyakorolnak egymásra. Kifejezte hazánk érdekeltségét az utótalálkozó mielőbbi, eredményes befejezésében. MIT KAPUNK A PÉNZÜNKÉRT? Szigorították az élelmiszergyártás ellenőrzését Min múlik, hogy a fogyasztók pénzükért jó minőségű termékeket kapjanak? Dr. Horváth György, a Bács-Kiskun Megyei Élelmiszerellenőrző Állomás igazgatóhelyettes főmérnöke a kérdés megválaszolását a termelők és az állomás közti szorosabb együttműködéssel kezdi. Szigorították az élelmiszergyártás ellenőrzését, amellyel az a céljuk, hogy minőségileg megfelelő áruk kerüljenek forgalomba. A termékeket el tudják adni, és ne csupán rásózzák a vevőkre! Ehhez kíván az állomás is szakembereivel hatékonyabb segítséget nyújtani. Addig nem enged értékesiteni semmilyen élelmiszert, amíg a próba- gyártás során valamilyen hibát találnak. Ezekben a hetekben döntenek például arról, hogy a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz gyümölcsfeldolgozó üzeme, a csólyospálosi szakszövetkezet zöldség- és a Mélykúti Lenin Tsz gyümölcsszárítója áruival részt vehet-e a kereskedelmi forgalmazásban. Fontos — ez is szerepet játszik a termelők megítélésében —, hogy a gyártóhelyeken milyen az önellenőrzés. Ebben bőven van pótolni való, hiszen manapság is előfordul, hogy egy-egy fogyasztási cikk más névvel, de csaknem változatlan minőségben jelenik meg. Borpancsoknak nevezik az élelmiszer-vizsgálók azoknak a likőrféléknek — aromával ízesített, cukrozott szeszes italoknak — egy részét, amelyek valójában gyenge minősítést érdemelnek. Igaz, akad köztük néhány egészen jó gyártmány is, de nem ez a jellemző. Nem kevésbé függ az élelmiszerek minősége az üzletektől. Már az áruátvételnél s az azt követő tárolásnál eldől, hogy a termékeket tényleg el akarják-e adni, vagy inkább csak szeretnék rásózni a vevőkre. Felelőtlenség, amikor a zacskós tejet a boltokban rekeszekben hagyják állni, ahelyett, hogy hűtőszekrényből szolgálnák ki. Élvezhetetlen húskészítményekkel, beszáradt, barna párizsival és májassal sem volna szabad sehol sem a vásárlókat fogadni. Mégis, van rá példa, főként azután, hogy a pénteki felvágottakból még jócskán marad a jövő hétre. Ahol ilyen és hasonló esetekkel találkoznak a fogyasztók — tanácsolták az élelmiszer-ellenőrző állomáson —, jelezzék a 28-344-es telefonszámon, illetve ne vásároljanak ezekben az üzletekben. Az állomás nem riad vissza az any ági felelősségre vonástól sem, valahányszor ellenőrei azt tapasztalják, hogy a kereskedelemben fogyasztói érdekeket sértettek. Ez történt Dunapatajon is, ahol a Kalocsa és Vidéke Áfész 46-os számú vegyesboltjában kávét és süteményeket, Kedvenc csokoládét és linzerkarikát a minőségmegőrzési határidőn túl, változatlan áron kínáltak. Baján, az 1103-as számú szövetkezeti üzletben még több, tízféle árut — Piroska szörpöt. Platán sört, Omnia kávét, bélszínrolót, Sport kávékeveréket és különböző gyorsfagyasztott készítményeket — értékesítettek az említett határidő lejártával, változatlan áron. Hasonló tapasztalatokat szereztek a 2101- es félegyházi élelmiszerüzletben is. Az idén a minőség-ellenőrzési határidő figyelmen kívül hagyásáért 17 megyei forgalmazót büntettek meg, egyenként 500 forint bírsággal, ami — véleményünk szerint — korántsem jelent visz- szatartó erőt a fogyasztók megkárosítóival szemben. A vásárlók érdekeinek védelme még mindig sok kívánnivalót hagy maga után. K—1
