Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-20 / 225. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 20. A TIT SEGÍTETT Világjáró nyelvtanárok Tanfolyamon Angliában, az USA-ban cs az NSZK-ban • Halról: Kovács Katalin, dr. Papp István, dr. Sárközy Istvánná. (Méhesi Éva felvétele) A Tudományos IstiiereiliT- jes/tő Társulat Kecskeméti \ á- rosi Szervezetének nvelviaiiío- Ivamai hamarosan clkc/dódni'K. Az idei tünet ben néni kétesebb. mint ti/eidiárimiféle uvelv tanu­lására l.malnak lehetőséget. A színvonalas oktatásnak is kö­szönhető. lm”, egyre iii|is/eriib- iH‘k ezek a tanfolyamok. Tudva­levő, hogy a hallgatok szorgal­múi', kii.iit.is.ni I■ 11, a legtöbb az,ni múlik, lm«) jól felkészült tanárok ok lat jak-e a különböző nyelveket. Éppen ezért a TI T tá­mogatja azokat, akik külföldön, az adott nyelv területen akarják gazdagítani, tökéletesíteni nyelv­tudásukat. Így különböző kurzu­sokon, tanfolyamokon a megyé­ből tizenhárom TIT-es nyelvta­nár vehetett részt ezen a nyáron Angliában, az USA-ban és az NSZK-ban. Közülük hárommal tvcszélfiink kint szerzett tapasz­talataikról érdeklődve. Kovács Katalin a Kecskeméti Bányai Júlia tanára. Hat hetet töltött most Amerika egyik Boston melletti egyetemén. A Soros-alapítvány hirde­tett pályázatot erre a tanfo­lyamra. Háromezer jelentkező­ből csak százhúsz juthatott ki, s kétségtelen, hogy a TIT-es múl­tam ahol öt éve ugyancsak tanítok jelentősen közreját­szott abban, hogy én is az uta­zók között leheltem. A tanfo­lyam elsődleges célja az volt, hogy az amerikai angolt is meg­ismerhessük. Jelentős zsebpénzt kaptunk, így sok szakkönyvet vásárolhattunk, amiket itthon felhasználhatunk a nyelvtaní­tásban. Az egyetemen a leg­újabb nyelvoktatási módszerek­kel és a legkorszerűbb technikai eszközökkel ismerkedhettünk, mint amilyen például a lézerrel működő videodisc rendszer, de nagyon érdekesek voltak a szá­mítógépes nyelvoktató prog­ramjaik is. Volt mit tanulnunk a kint töltött hetek során . . . A TIT intenzív nyelvtanfolya­mainak színhelye évek óta a Kecskeméti Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főiskola. Az intézmény tanárai közül ha­tan tanítanak a TIT-nél, közöt­tük dr. Papp István, aki nemrég az angliai I laslings-bcn gazdagít­hatta nyelvtudását két héten át. — A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat szervezte erre a tanfolyamra harmincfős cso­portunkat. Heten utaztunk Kecskemétről. Az angol nyelv­iskolai hálózat egyik intézmé­nyében tartották az oktatást, és családoknál helyeztek el ben­nünket, úgyhogy magyarul meg sem szólalhattunk. Számomra két nagyon fontos tanulsága volt ennek a tanfolyamnak. Az egyik, hogy az angol kollégák nem terveznek túl sokat egy órára, viszont az adott témát, nyelvi problémát több oldalról körüljárják, megvilágítják. Vagyis a tudnivalókat nemcsak ismertetik, hanem azonnal igye­keznek elmélyíteni. A másik, hogy nem állítják versenyszituá­cióba a hallgatókat. Mindenki önmaga kontrollálja a hibáit, amikhez a társainak semmi kö­zük. Mert különösen a felnőtt korosztályt tekintve, a nyilvá­nos értékelés gátlólag hathat a tanulásban. Kétségtelen egyéb­ként, hogy nagyon sokat jelent, ha valaki anyanyelvi területen gyarapíthatja nyelvtudását. Jö­vőre már nem heten, hanem hú­szán utazhatnak erre a tanfo­lyamra Bács-Kiskunból. Ugyancsak a GAMF tanára dr. Sárközy Istvánná, aki hat esz­tendeje kapcsolódott be a TIT-es nyelvoktatásba. Az NSZK-beli Scwábisch-Hall város Goethe Intézetében kéthetes kurzuson vett részt ezen a nyáron. — Én is a TIT-en keresztül pályáztam, s huszonhat társam­mal utazhattam, akik az ország más részein tanítanak német nyelvet. A Goethe Intézetről tudni kell, hogy több mint 150 iskolája van szerte a világban. Tavaly tavasszal nyitotta meg a budapestit. A TIT kecskeméti szervezete évek óta jó kapcsola­tot tart az intézettel, és sok ok­tatási segédanyagot kap tőle minden tanévben. Fedezd fel magadnak az országot — talán így lehetne egy mondatba sűrí­teni ennek a nyári, kéthetes tan­folyamnak a lényegét, törekvé­seit. Öregek, paraszti életforma, drogosok, vendégmunkások, kereskedelem, ifjúság, művésze­tek ...— A legkülönfélébb té­mákról beszéltünk délelőttön­ként, a szemináriumokon, dél­után pedig az volt a feladatunk, hogy felkeressük azokat, akik­ről beszélgettünk. Vagyis irány az utca. S azután masnap be kellett számolni felfedező út­jaink tapasztalatairól. Érdekes és rengeteg tanulsággal, új isme­retekkel szolgáló formája ez a nyelvtanulásnak .. . * * * Bizonyára kitűnik a fentiek­ből is — külön ragozni felesle­ges—, milyen előnyöket jelente­nek a nyelvtanulásban az ilyen tanulmányutak, külföldi szemi­náriumok. Az azonban külön is szót érdemel, hogy e kezdemé­nyezését a TIT igyekszik hagyo­mányossá tenni, s a jövőben egyre szélesíteni az utazási lehe­tőségeket. Koloh Elek KÖNYVESPOLC Chaplintől Mihalkovig Általában nem mérjük, hány órányi a mozgóképigényünk és hányat fogyasztunk hetente, havonta. Pedig a mennyiség meglepő. Egy átlag mozi-, illetve csak a televízió főműsorai­ból válogató tévénéző 800—1200 órányi képet kap évente élményként vagy információként. Emlékezetünk persze vá­logat, rangsorol, de még az úgymond elutasított sem enyé­szik el egészen, valamilyen módon nyomot hagy. A tizenéve­sek képi étvágya és fogyasztása még nagyobb. Nem válogat­nak, hisz nem tudnak válogatni, de nincs is, aki tanítaná erre őket. A gimnáziumokban már hosszú ideje megszűnt a film­esztétikai oktatás, a főiskolákon is többnyire csak egy-egy oktató magánvállalása. Két esztendeje a Magyar Televízió is megszüntette filmesztétikai félóráit, melyekért nem tudja kárpótolni minden vonatkozásban a nézőt az, hogy maguk az illusztrációk, vagyis a remekművek megmaradtak. Nem javult a helyzet az idei tanévelejére sem. A látványtech­nikák, azelektronizált mesék trükk-képci csak sokasodnak, az útmutatások viszont továbbra is hiánycikknek számítanak. Különösen azok az alapfokú, pedagógiai célzatú — ismeret- terjesztő leírásokból, tényszerű elemzésekből álló — munkák, melyek pedig igen jó szolgálatot tehetnének. Gyürey Vera és Honffy Pál szerzőpárosa immár a második kötettel kísérli meg e hiány pótlását. Új tanulmánygyűjteményük — Mozgó fény­képek című, előző kötetükhöz hasonlóan—pontosan egy tu­cat mű elemzésére vállalkozik. Filmtörténeti időrendben, a hangosfilm kezdeteitől napjainkig válogat, szemelget az egye­temes filmkultúra gazdag terméséből. Lehetetlen persze, hogy minden műfajból éppen a legjellegzetesebb, legjobb alkotást sikerüljék „gombostűhegyre tűzni”, az azonban bizonyos, hogy a klasszikus burleszket, a westernt és a thrillert filmtörté­neti értékű produkciók sora képviseli. (Chaplin, Zinneman, Hitchcock, Herzog, Fritz Lang, Luis Bunuel és Robert Bres- son alkotásai szerepelnek a kötetben.) Minta rendezők névso­rából is kiderül, a szerzők válogatási spektruma széles, és épp azokat hozza az ol vasó számára közel, ak i k nál unk nem számí­tanak a filmtörténet ismert egyéniségei közé. Talán még fonto­sabb e sokszínűség abból a szempontból, hogy épp azoknak a műfajoknak a legkiemelkedőbb darabjaival ismertet meg, me­lyek gyenge sokszorosítványaival manapság minden korábbi­nál nagyobb mennyiségben találkozhatunk a filmvásznon csakúgy, mint a televízió képernyőjén. A kötet az ismeretterjesztésre összpontosítva nem esszéket, inkább filmekről szóló rövid portrékat tartalmaz. A kis beve­zetők lényegre törően ismertetik az adott műfaj és a film törté­netét, ráadásként pedig a rendező pályáját. Felhívják közben a figyelmet a produkció legjellegzetesebb filmnyelvi sajátossá­gaira is. A szerzők célja nem azalapos, minden részletre ki terje­dő elemzés, hanem a tények, információk okos kiválasztása. Középpontjukba mindig a mű konkrét képeit, dialógusait állít­ják. E leíró, összefoglaló megközelítés, fcldolgozáselsősorban a közvetítés szerepére vállalkozik az alkotás és a néző között. Mindenesetre örvendetes, hogy megszületett egy olyan könyv, mely alig pótolható ismeretekkel szolgálhat a filmelem­zéssel ismerkedő diákok számára. A Tankönyvkiadó gondo­zásában megjelent praktikus kézikönyv mellé már „csak” vál­lalkozó kedvű pedagógusok kerestetnek. Károlyi Júlia Uj közművelődési évad Az Erdei Ferenc Művelődési Központ tervei Az Eriiéi Ferenc Művelődési Köz­pont felkészült az. új közművelődési évadra. Igyekezetük — miszerint vala­mennyi korosztálynak színvonalas, ér­itek lődéséhez közelálló művelődési, szórakozási és ismeretbővítési lehetősé­gei nyújtsanak — sikerült. Nyolc téma­körben, Számos programot hirdetnek meg. a kiállításoktól a szabadidő hasz­nos eltöltésén át az egyetemi fclkészítő- kig. Erdei manók elnevezéssel a bábkészí- tés és -mozgatás fortélyaiba vezetik be az. alsótagozatos gyerekeket. Több éves hagyomány a képzőművész szakkörök szervezése. Ezúttal ifjúsági- és gyer­mekcsoportokat indítanak. A már több mint tíz éve működő Kecskemét 7 áneegyiiltes a néptánchagyományok őrzésére, ápolására és tolmácsolására hivatott. Kezdő gyermek és középisko­lás, haladó felsőtagozatos és felnőtt- csoportjukba hirdetnek most felvételt. A felnőttek fotóklubja is fogad még jelentkezőket, de legalább egy megyei szintű kiállításon való részvételt igazol­ni kell. Tovább működik az; ötven tagú Kecskeméti Pedagógus Énekkar, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és a Bács-Kiskun megye egyéni fafaragóit összefogó stúdió is. Az őszi-téli kiállítási terv rendkívül sokszínű. A kiállítók között szerepel Fejér Csaba festőművész, a Nemzetkö­zi Sómázas Szimpózium, Somogyi Ár­pád szobrászművész, Varga Jenő grafi- kus. Szilágyi Varga Katalin iparmű­vész . . . lesz még nemzetközi plakátki­állítás és megyei grafikai tárlat is. A szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése továbbra is egyik kiemelt feladata a közművelődési intézmé­nyeknek. Ebben az évadban is indíta­nak bérletes sorozatokat, így váltható Pódium, Pesti Vigadó, Hököm Szín­pad és Filmmúzeum bérlet a felnőttek­nek gyermekszínházi, bábszínházi bér­let pedig a gyerekeknek. A nagyobbak­nak terveznek táncházat, napközi­mozit, állati napokat. Akik ismeretei­ket szeretnék bővíteni egy-egy téma­körben, vagy szenvedélyüknek hódol­nának, azok a biliárd, az Anonymos, a japán, a mikroszámítógépes vagy a Volkswagen-klub tagjai lehetnek, de el­járhatnak a Csúcsforgalom baráti kör találkozóira, a Földrajzi körutazás él­ménybeszámolóira. Havonta egyszer szinhúzbusz indul a kiemelkedő főváro­si és vidéki színházi előadásokra, mely­re ugyancsak jelentkezhet bárki. A társkeresők a Te meg én klub tagja­ként nemcsak kikapcsolódhatnak, de rátalálhatnak a megfelelő partnerre is. Akik maguk szeretnének egy-egy ötle­tet megvalósítani az intézményben, számíthatnak a művelődési központ munkatársainak támogatására. Le­gyen ön is házigazda! — szólítanak fel minden ötletgazdag, vállalkozni kész férfit és nőt a népművelők. Az induló tanfolyamok, szakkörök célja, hogy a hasznos hobbiknak ki-ki a lehető legmagasabb színvonalon hó­dolhasson. Ilyen például a kertbarát kör, a természetvédelmi és biológiai szakkör, az ásvány- és kőzetgyűjtők köre, a BASIC-tanfolyamok kezdők­nek és haladóknak, a gépíró, a szabás­varrás, a riseliőző és a kisvállalkozói gazdatanfolyam, vagy a divat klub. A nyelvet tanulók közül az idén első­sorbán az óvodásokra, az általános is­kolásokra, a kisgyermekes szülőkre, a vendéglátóipari dolgozókra és a kül­földre utazókra számítanak az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Az egészségkultúra népszerűsítése érdekében a természetes gyógymódok­kal ismertetik meg az érdeklődőket, a kismamákat a szülésre és csecsemő- ápolásra készítik fel, a fiatalokat a csa­ládi életre. A Diabetikus klub cukorbe­tegeknek és anyagcsere-zavarokban szenvedőknek indul, a relaxációs tré­ning pedig azoknak, akik az izomlazí­tás sajátos módszereit szeretnék elsajá­títani. Indul még mozgássérültek klub­ja, tartásjavító és játékos lábtoma, házi beteggondozói tanfolyam, kondicioná­ló női torna, jóga- és karatetanfolya­mok, művészi torna gyerekeknek, ke­rékpáros- és futóklub, valamint a kecs­keméti sízőket összefogó kör. A továbbtanulni kívánók történe­lem, matematika, fizika tárgyakból ve­hetnek részt egyetemi előkészítőkön, a középiskolásokat irodalmi önképző körbe, Erdély, valamint a Nagy magya­rok című előadássorozatra, honismere­ti szakkörökre várják. Indítanak még középfokú népművelő tanfolyamot, művészettörténeti sorozatot, történel­mi játszóházat felsőtagozatosoknak, és szociológiai szabadegyetemet minden érdeklődőnek. A Kecskeméti Erdei Ferenc Művelő­dési Központ egyre bővülő szolgáltatá­saival igyekszik elérni az adottságok leg­teljesebb kihasználtságát. így vala­mennyi betérőnek rendelkezésére áll a kilencezer kötetes könyvtár, az 1800 da­rabos hanglemeztár, a hangzó- és képes dokumentumok gyűjteménye. De igénybe vehetők a nyomdai szolgáltatá­sok, a fénymásolás, a rendezvényszol­gáltatás, az autóbusz-kölcsönzés vagy a videokazetta-másolás is. G.T.T. KUBIKOSEMLÉKMŰ MEZŐTÚRON Mezőtúrról és környékéről a múlt századtól napjainkig több ezer kubikos indult útnak a vi­lágba csákányával, lapátjával, talicskájával, hogy megkeresse családjának a mindennapi ke­nyeret Ezeknek a dolgos, mun­kában meggörnyedt embereknek állítottak emlékművet — Győrfi Sándor Munkácsy-díjas szob­rászművész alkotása — Mező­túron, az újvárosi részen, ahol még ma is a legtöbb egykori ku­bikos lakik. (MTI-fotó). ■rányjelző ÖREGEK, GYERMEKEK Védjük őket az autóból hosszas töprengés után — látva a szűn­A gépjárművezetőnek mozgása köz­ben akarva-akaratlanul is számolnia kell azzal, hogy haladását nemcsak a forgalmi jelzőlámpa vagy az előtte, mögötte, mellette közlekedő másik jár­mű, hanem sokszor egészen váratlanul felbukkanó gyalogos is megakaszthat­ja­Aligha vitatható a gépjárművezetők előtt, hogy az utcán, a forgalomban mindig a gyalogos a gyengébb partner. Órájuk — kiváltképpen a gyermekekre és az öregekre — a gépjárművezetők­nek, éppen helyzeti előnyüknél fogva, külön vigyázniuk kell. Még akkor is, ha kihívóan, újságot olvasva sétálnak át előttük, s akkor is, ha egyedül ön­magának — esetleg egy egész gépjár­műkonvoj áramlását megakasztva — önzőén kiprovokálja az átjutásra az előjogot. Nem arról van szó, hogy az előny a gyalogost mindig, ilyen szélső­séges esetben is megilleti, csupán arról, hogy ő a gyengébb partner, és ezt min­den gépjárművezetőnek szem előtt kell tartania. A gyalogosok közül sokan — minde­nekelőtt a gyermekek és az öregek — egyszerűen nem tudják felmérni a saját gyorsaságuk és a közeledő gépjármű közötti sebességkülönbséget és nem is­merik fel az ebből fakadó veszélyhely­zeteket. Sokan nem tudják azt sem, hogy ugyanannak az autónak a féktá­volsága az időjárási és az útviszonyok függvényében milyen szélsőséges hatá­rok között változik. Minden autós szemlélője vagy éppen részese lehetett olyan jelenetnek, amikor idős emberek ni nem akaró forgalomban számukra szinte reménytelen helyzetet — lesze­gett fejjel, áthaladásukat a vak vélet­lenre bízva éppen akkor léptek le az úttestre, amikor a legtöbb jármű köze­ledett. Tény, hogy a gyalogosok egy rétege (az idősebb karcsoportúak minden­esetre) nem számol a gépjárműforga­lommal együttjáró veszélyekkel. És ha nem is előre megfontoltan, de gyakorta nehéz — néha már kivédhetetlen — veszélyhelyzetbe sodorja a gépjármű­vezetőket. Azonban ez sem hatalmaz­hatja fel a gépjárművezetőt arra, hogy változatlan sebességgel közelítse meg a kijelölt vagy akár nem is kijelölt gya­logátkelőhelyet, és futásra kényszerítse a gyalogosokat. Nem jelentheti azt sem, hogy vérfagyasztó fékcsikorgással csupán az utolsó pillanatban blokkol­jon le az átkelő gyalogosok előtt. Az ilyen manőverezés távolról sem ruti­nos, gyakorlott vezetési módszert tük­röz, hanem éppen ellenkezőleg. Ne csak a zebrán, hanem az úttesten mindenütt ügyeljünk arra, hogy zuho­gó esőben a gyalogos mindig figyel­metlenebb. Rendszerint mélyen a sze­me elé lehúzott esernyővel ugrik a robogó autó elé. Néha csak azért, hogy elérje még a megállóba éppen befutó autóbuszt. Talán érthető is né­ha az ilyen sietség, hiszen az utcán ácsorgó ember pillanatok alatt bőrig ázhat. Mi az autóból — az esőtől is védve — jól láthatjuk őt. Üzemi közlekedés, munkavédelem A közlekedés veszélyes tevékenység. A napi sajtó szinte folyamatosan újabb és újabb tragédiákat ismertet. Nem­csak a közutakon történnek balesetek, hanem az üzemi utakon is. A jogszabá­lyok előírásai szerint az üzemi közleke­dést is a KRESZ-ben foglaltaknak megfelelően kell szervezni, bonyolítani, ezen túlmenően be kell tartani a mun­kavédelmi előírásokat is. Ezek főleg a közlekedéshez kapcsolódó műveletek­re — a rakodásra, szállításra, tárolásra — vonatkoznak. Az üzem területén dolgozó gépkocsivezetőknek, szállító-, rakodógép-kezelőknek alaposan fel kell készülni ilyen ismeretekből is. Szál­lítás megkezdése elölt meg kell győződ­ni arról, hogy a szállítandó anyagok csomagolási módja, illetőleg mozgatá­sa nem veszélyezteti-e mások egészsé­gét vagy testi épségét. A rakodásnál mindig kell lenni egy irányító személy­nek, aki a munka megkezdése előtt kö­teles munkatársait tájékoztatni a mun­ka menetéről, a helyes fogásokról, az alkalmazásra kerülő vezényszavakról. A gépkocsik, egyéb szállítóeszközök, rakodógépek mozgatását, indítását, il­letve leállítását a gép vezetőjének egyértelműen az ott dolgozók tudomá­sára kell hozni... stb. Az üzemi utak általában keskenyek, kanyarulataik sugara kisebb a megszo­kottnál, mellettük anyagok, alkatré­szek, termékek sorakoznak, zárt csar­nokokon, raktárakon vezetnek keresz­tül, ahol emberek dolgoznak. Ezért az ott bonyolódó közlekedés, szállítás és az elkerülhetetlen sok manőverezés nagy figyelmet és gyakorlatot igényel. Tanulságul ismertetek olyan eseteket, amelyeknél megtörtént a halálos fog­lalkozási baleset, mert a gépkocsiveze­tők vagy az elhaltak nem ismerték elég­gé az üzemi közlekedés veszélyeit, vagy ha ismerték, lebecsülték azokat. V. L„ a Kalocsai Állami Gazdaság rakodója az elmúlt év szeptemberében az egyik tehergépkocsi-vezetőfülke lépcsőjén állt, beszélgetett a gépkocsivezetővel, közben egy másik jármű amelynek megrakásában néhány perccel azelőtt ő is részt vett — tolatott, s őt a fülkéhez nyomta. B. I.-n, a császártöltési Kos­suth Tsz fűtőjén keresztülment egy ra­kodógép. Az elhalt ittasan feküdt az üzemi úton tavaly novemberben. Á. Gy., a Páhi Petőfi Tsz gépparkosa a teherautó vezetőfülkéje előtt tartózko­dott ez év januárjában. A gépkocsi ve­zetője nem tudta, hogy az általa nem látható holttérben tartózkodik-e vala­ki, s elütötte Á. Gy.-t. L. F., az Újtcleki Alkotmány Tsz segédmunkása azért vesztette életét márciusban, mert egy lejtős padozaton álló, rögzítetlen teher­gépkocsi hátrafelé elindult, s őt a fal­hoz nyomta. A múlt évben 32 halálos foglalkozási baleset történt megyénkben, közülük 24 közlekedés közben, döntő többsé­gük a közutakon. Az okozók vagy el­haltak között van gyalogos, fogathaj­tó, kerékpáros és gépkocsivezető. Ez a szomorú tény sürgeti és követeli, hogy a gazdálkodó szervezetek fordítsanak nagyobb gondot ezek megelőzésére. Többek között azzal is, hogy a munka- védelmi oktatás keretében ismertessék azokat a veszélyforrásokat, amelyekkel dolgozóik kapcsolatba kerülhetnek akár a közúti, akár az üzemi közleke­dés során. Gergely Imre AKTUÁLIS TANÁCSOK — A gépjárműből való kilátás egyik legna­gyobb ellensége az üvegek bepárásodása. Ez akkor következik be, amikor az utastér leve­gőjében megnő a vízgőz mennyisége, s a nagy víztartalmú levegő lehűl, elsősorban a leghi­degebb ablakfelületeken. A belső párásodá- son a fűtőventilátor bekapcsolása, a melegle- vegő-fúvókáknak az üvegre irányítása segít. Megelőző intézkedés az ablakfelületek pára­tisztító vegyszerrel történő bedörzsölése vagy behívása lehet. E vegyszeres kezelés sem akadályozhatja meg a kialakuló vékony vízfilmréteg ráfagyását az üvegre. — Esős, latyakos időben, amikor a járda mellett széles sávban áll, vagy folyik a víz, nehéz az úttesten átkelni. Ilyenkor a gyalogos elsősorban arra ügyel, hogy tócsába ne lépjen. Az autóst soha ne tévessze meg a járda szélén leszegett fejjel álló gyalogos látványa! Ilyen­kor elsősorban arra összpontosít, hogy felmér­je: mekkorát kell ugrania ahhoz, hogy száraz lábbal kelhessen át az úton. A forgalomra kevéssé figyel. Számítson arra, hogy a követ­kező pillanatban jármüve elé fog ugrani. — Az őszi látási viszonyok távolságbecslé­sünket jelentősen befolyásolják. A pára, a köd, a még épphogy derengő napsütés erő­sen rontja a távolságbecslő képességet. Tá­volságbecsléskor többek között arra támasz­kodik az autós, hogy a közelebbi tárgyak kontúrja élesebb, a távolabbinké elmosódot- tabb. Ősszel — amíg nem szokik hozzá az új feltételekhez — a megváltozott pers­pektívát hibásan értékeli: a dolgokat távo- labbiaknak látja, mint a valóságban vannak. Ez különösen előzéskor vezethet veszélyes tévedésre. Ráadásul ilyenkor a tárgyak bele­mosódnak a környezetbe, s nehezen észlelhe­tők. — Különösen a gyakorlatlan autósoknak nagy szükségük van arra, hogy mielőbb meg­tanuljanak kis helyen biztonságosan mozogni járművükkel. A „centizés” megtanulása a vá­rosi parkolások során is nagyon fontos. A fi­nom jármű- és kormánymozgás azonban első­sorban télen, havas, jeges útviszonyok között elengedhetetlen. Hasznos, ha ezeket a művele­teket az autós mielőbb begyakorolja, mert csak így tud ura maradni járművének rossz időjárási viszonyok között is. — A kocsiban nem szabad a vezetőnek fáznia, dideregnie. A hideg hatására az erek összeszűkülnek, s ezzel rossz közérzet jár együtt, ami az észlelés gyorsaságát csökken­ti. Különösen a kocsiba ülést követő első percek veszélyesek, amikor egyébként is bi­zonyos időre van szükség az átálláshoz, s már eleve nehezebb az alkalmazkodás a köz­lekedés többi résztvevőihez. Aki fázik, az leginkább csak önmagával törődik, s kevés­bé figyel környezetére. A fázás ellen többféle­képpen lehet védekezni: egy csésze meleg teá­val, erőteljes testmozgással.

Next

/
Thumbnails
Contents