Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-20 / 225. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 20. Az afgán miniszterelnök Moszkvában Hétfőn délelőtt Moszkvába érkezett Muhammad Hasszán Sark afgán miniszterelnök. A politikust a szovjet főváros vnukovói repülőterén Nyikolaj Rizskos miniszterelnök és Eduard Sevardnadze külügymi­niszter üdvözölte. Az érkezés után nem sokkal a Kremlben megkezdődtek a hivatalos szov­jet—afgán kormányfői tárgya­lások. Ezek homlokterében, mint azt a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában Sark korábban elmondta, a gazdasági együtt­működés kérdései állnak majd. A kabuli vezető az országá­nak nyújtott szovjet gazdasági segítség meghosszabbításáról, a hosszú távú együttműködésről kíván megállapodni moszkvai partnereivel. Egyöntetűen jóváhagyott magyar javaslat Az Interparlamentáris Unió konferenciája Szófiában Az Interparlamentáris Unió Végrehajtó Bizottságának egyöntetű jóváhagyásá­val találkozott az a magyar javaslat, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak proble­matikája legyen az egyik napirendi pont az IPU jövő márciusában Budapesten tartandó konferenciáján — mondotta az MTI szófiai tudósítójának adott nyilat­kozatában Barcs Sándor, az IPU magyar csoportjának elnöke, aki az Országgyű­lés küldöttségét vezeti az Interparlamentáris Unió 80. konferenciáján. Ez hétfőn délelőtt nyílt meg a bolgár fővárosban. A jóváhagyott napirendi pont így hangzik: „A parlamentek tevékenysége a nemzetiségek, etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesülése érde­kében; a nyelvi, kulturális és nevelési jog gyakorlása és fejlesztése; a politikai, gazdasági és szociális jogok zavartalan érvényesülése; az identitáshoz való jogo­sultság és a mindenféle diszkriminációval szembeni védelem.” A másik, a Végre­hajtó Bizottság által ugyancsak helyeselt napirendi pont a gyermekek jogaival és helyzetük megjavításával kapcsolatos parlamenti tevékenységre vonatkozik. A budapesti tanácskozásnak jelentőséget kölcsönöz az is — mutatott rá Barcs Sándor —, hogy a szervezet jövőre esedékes centenáriumának jegyében zajlik le, bár az ünnepi megemlékezést Londonban, az IPU megalakulásának egykori színhelyén tartják. Ismét baloldali kormánya lesz Svédországnak A következő három évben ismét baloldali kormánya lesz Svédországnak: a vasárnap tartott parlamenti választások eredményeként a Szociáldemokrata Munkáspárt és a vele szövetségben levő Baloldali Párt—Kommu­nisták együttesen ugyanannyi képviselői he­lyet szerzett, mint három évvel ezelőtt, ám a jobbközép parlamenti ellenzékhez tartozó há­rom polgári párt olyan sokat vesztett, hogy a baloldali blokk kényelmesnek mondható több­séggel nézhet a következő időszak elé. Svédországban történelminek nevezik azt a tényt, hogy hetven év óta először új párt, a Környezetvédő Párt — Zöldek került be az egykamarás törvényhozásba. Első nyilatkoza­taikban — bár saját várakozásaiktól némi­képp elmaradtak — nagy sikernek könyvelték el, hogy a 349 képviselői mandátum közül húszat megszereztek. Ingvar Carísson, a Szociáldemokrata Mun­káspárt elnöke sajtóértekezletén elmondta, hogy a következő három évben sok idejét a Svédország és az Európai Közösség közötti kapcsolatok fejlesztésének fogja szentelni. A külpolitikát és a védelmi politikát kivéve minden téren olyan szoros kapcsolatokat kí­ván Svédország az EK-val kialakítani, ami­lyen szorosát csak lehetséges, de — mint hag- súlyozta — Stockholm nem fogja felvételét kérni a szervezetbe. Szikh terroristák merénylete Politikai gyilkosságot követtek el szikh ter­roristák tegnap délben Pandzsáb indiai szö­vetségi állam fővárosában, Csandígarhban. Négy fegyveres tüzet zúdított a hindu soviniz­mus talaján álló, jobboldali Bharatija Dzsana- ta párt állami szervezetének elnökére: a hely­színen végeztek a politikussal, annak testőré­vel és gépkocsivezetőjével. A merénylet egy forgalmas városrészben, a párt irodája előtt történt. A terroristák elmenekültek a tett szín­helyéről. A megölt hindu politikus, Hit Abhilasi neve rajta volt azon a listán, amelyet a szikh terror- szervezetek állítottak össze „fő ellenségeik­ről”. Helyszíni jelentések szerint a merénylet után feszültté vált a helyzet Csandígarhban. A biztonsági szervek óvintézkedéseket tettek az esetleges rendbontások megelőzésére. SZTYEPANAKERT Halálos áldozata is van az incidensnek Egy személy megsebesült, egy pedig meghalt abban az incidensben, amely a hét végén történt Sztyepanakertben, az azerbajdzsáni Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület közigazgatási székhelyén — közölte az MTI moszkvai irodájával telefo­non az ottani pártbizottság egyik munkatársa. Ugyanakkor a TASZSZ hétfői jelentése arról számolt be, hogy vasárnap tömegverekedés tört ki a városban, ahol egyébként a múlt hétfő óta csaknem valamennyi termelőegységben áll a munka. A vasárnapi események után a várost körülzárta a katonaság, mintegy elvágva azt a külvilágtól — mondta a sztyepanakerti pártbizottság munkatársa. A hírügy­nökség tudósítása szerint a városi hatóságok meghatározatlan időre betiltottak minden felvonulást, tüntetést, más utcai megmozdulást. A pártbizottság (nevének titokbantartásához ragaszkodó) munkatársa a hét végi incidensről az alábbi tájékoztatást adta: azerbajdzsán nemzetiségű személyek vadászfegyverekből tüzet nyitottak arra az autóbuszra, amely Jerevánból, az Azerbajdzsánnal határos Örményország fővárosából érkezett Sztyepanakertbe. Az autóbuszon főként örmény nemzetiségűek utaztak, így az incidens következté­ben elhunyt és sebesülést szenvedett személy egyaránt örmény volt. A történtek kivizsgálását megkezdték. A TASZSZ hétfő esti jelentése szerint vasárnap a városi hatóságok engedélyével nagygyűlést rendeztek Sztyepanakertben, amely azonban félbeszakadt. A tömeg­ben ugyanis olyan híresztelések terjedtek el, miszerint a városhoz közeli Hadzsali faluban az örmény és azerbajdzsán lakosok között verekedés tört ki. A sztyepana­kerti nagygyűlés résztvevői közül ekkor sokan a faluba indultak. Ekkor óriási verekedés tört ki, amelyben egyesek lőfegyvert is használtak — jelentette a TASZSZ. A hírügynökségi beszámoló 25 sebesültről tudósított, közöttük mind örmények, mind azerbajdzsánok voltak. A véres összecsapásnak a rendőrség és a belügyi erők közbelépése vetett véget. Sztyepanakertben a múlt hétfő óta igen feszült a helyzet — hangsúlyozta a pártbizottság munkatársa: a péküzemek és az élelmiszerboltok kivételével áll minden üzem, nem közlekednek a városi autóbuszok, szünetel a tanítás az iskolák­ban. Az Örmény és az Azerbajdzsán Kommunista Párt Központi Bizottsága erőfe­szítéseket tesz annak érdekeben, hogy a két köztársaságban a helyzet normalizá­lódjék., A TASZSZ jelentése szerint a kialakult helyzet komoly aggodalomra ad okot. Érvényt kell szerezni a szovjet törvényeknek, az alkotmánynak, véget kell vetni a nemzetiségek közötti ellenségeskedésnek — írja a TASZSZ. Befejezte afrikai körútját II. János Pál pápa II. János Pál pápa hétfőn elutazott az öt afrikai országot érintő körútja utolsó állomásáról, Mozambikból. A maputói repülőtéren tiszteletére összegyűlt mint­egy tízezer ember előtt áldását adta az afrikai földrészre, és arra buzdította az ott élőket, hogy erőszak alkalmazása nélkül, szeretettel oldják meg a térség problé- máit. A katolikus egyházfő tíznapos afrikai látogatása során Zimbabwét, Botswanát, Lesothót, Szváziföldet és Mozambikot kereste fel. Bár a Dél-afrikai Köztársaság az eredeti útitervben nem szerepelt, II. János Pál néhány óráig időzött a johannes­burgi repülőtéren, amikor a rossz időjárási viszonyok miatt repülőgépe nem tudott leszállni Lesothóban. ESTERHÁZY PÉTER VILENICA-DÍJAS Nemzetközi írótalálkozó Szlovéniában Tiltakozás a falurombolás ellen A Szlovén íróegyesület Ljublja­nában és Lipicán nemzetközi íróta­lálkozót rendezett, amelyen Jugosz­láviából és 12 külföldi országból — Ausztriából, Csehszlovákiából, az Egyesült Államokból, Francia- országból, Lengyelországból, Ma­gyarországról, Nagy-Britanniából, az NDK-ból, az NSZK-ból, Olasz­országból, Svájcból és a Szovjet­unióból — 114 író, költő és műfor­dító vett részt. Hazánkat a találkozón Balassa Péter, Csordás Gábor, Domonkos Mátyás, Esterházy Péter, Gaallos Orsolya, Körtvélyesi Klári, Lator László és Marjeta Vujicsics képvi­selték. A Szlovén írószövetség 1986-ban Vilenica-díjat alapított, amelyet irodalmi elismerésként minden év­ben olyan közép-európai alkotónak ítélnek oda, aki a költészetben, szépprózában, drámában vagy esz- szében „rendkívüli eredményeket mutatott fel és meggyőzően fejezte ki a Balti-tengertől az Adriáig, s Bemtől Belgrádig élő népek emberi és kulturális élményeit, tapasztala­tait”. A nemzetközi bíráló bizottság az idei Vilenica-díjat Esterházy Pé­ter írónak, a Kristályt pedig Ewa Lipska lengyel írónőnek ítélte oda. A szlovéniai találkozó résztvevői a magyar írók kezdeményezésére nyilatkozatban tiltakoztak a romá­niai falurombolás ellen. Az angol, francia, német, szlovén és magyar nyelvű állásfoglalás így hangzik: Mi, közép-európai írók és szelle­mi emberek, a Vilenica ’88 találko­zó résztvevői a világ közvéleményé­hez, európai nemzeteihez és a Hel­sinki Záróokmány aláíróihoz for­dulunk: Tiltakozzanak a Romániában folyó településrendezés ellen, segít­sék megakadályozni több ezer falu lerombolását. A kényszeráttelepítés értelmetlen és embertelen szenve­dést okoz román, magyar, német, szerb, ukrán parasztok tízezreinek, súlyosan sérti az elemi emberi jogo­kat és az ENSZ Alapokmányában foglaltakat. Közép—Európa történelmi és kulturális hagyományának hordo­zói e falvak, amelyeknek lerombo­lása merénylet az európai kultúra ellen. Az emberi együttélés keretei­nek felszámolása különösen súlyo­san érinti a létükben veszélyeztetett kisebbségeket. Meggyőződésünk, hogy Európa jövőjét csakis nemze­teink és nemzetiségeink demokrati­kus együttélésére lehet alapozni. Ez olyan felelősséget jelent, amely alól egyetlen kormány sem vonhatja ki magát. A nyilatkozatot a nemzetközi ta­lálkozónak mind a 114 résztvevője aláírta. Őszi szezonkezdés a nemzetközi politikában Az idén nyáron a külpolitikában is elmaradt a megszokott nyári uborkaszezon. Mégis, a valódi évad nyitánya mintha ezekre a napokra tevődne. Nemcsak azért, mert az ENSZ hagyományosan szeptember harmadik keddjén kezdődő őszi ülésszaka általános vitájával, neves felszólalóival és kétoldalú találkozóival pezs­gést hoz a nemzetközi politikába. Igazi szezonkezdetet jelez az is, hogy Mihail Gorbacsov, szabadságáról visszatérve — melynek hosszúra nyúlt időtartamát több nyugati megfigyeld találgatásokra használta ki — a tőle megszokott lendü­lettel látott munkának. Szibériai látogatása az első napok belpolitikai megnyil­vánulásai után az utolsó nap nemzetközi fontosságú eseménnyé csúcsosodott ki, tévén, hogy fontos külpolitikai javaslatok hangzottak el. A téma, a Csendes-óceán és Ázsia biztonságának kérdése egyik régi súlypontja a szovjet külpolitikának, ami tekintettel a földrajzi adottságokra, valamint arra, mennyire összefügg az ázsiai biztonság és a két nagyhatalom közötti viszony, no meg Európa jövője, nem meglepő. Igaz az is, hogy a krasznojarszki beszéd nem igazán tartalmazott újdonságot arról, hogyan képzeli el a Szovjetunió a leszerelé­si és bizalomerősítő intézkedések kiterjesztését erre a térségre. A főtitkár az ázsiai helyzetet, a kedvező folyamatok beindulását taglalva kénytelen volt azt is leszögezni, hogy érthetetlen módon a világnak ezen a részén nincs meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a más nemzetközi kérdésekben meglevő kölcsönös megértés. Gorbacsov megismételni is szándékozott tehát a két évvel ezelőtt Vlagyivosz­tokban előterjesztett Ázsia-stratégia oly fontos elemeit, mint azt a szovjet kész­séget, hogy — mintegy példát mutatva — befagyasztja nukleáris fegyverkészle­tének meglevő szintjét e térségben, s kész konkrét tárgyalásokat folytatni a katonai szembenállás csökkentéséről, valamint a tárgyalási mechanizmus kiala­kításáról. Nyilvánvalóan az eredeti célt szolgálná a szovjet—kínai felsőbb szintű tárgyalások előkészítésének megkezdése is, amelynek készségét Gorbacsov ugyancsak kinyilvánította, s amelynek esélyei nem rosszak, lévén, hogy a kambo- ■dzsai kérdés is elmozdulóban van a holtpontról. A legutóbbi hasonló nagyságrendű szovjet javaslatok természetesen — a Merdeka című indonéz lapban tavaly nyáron megjelent Gorbacsov-interjú — új, konkrét elemekkel is bővültek. Ilyen például az az elképzelés, hogy ha az Egyesült Államok felszámolja támaszpontjait a Fülöp-szigeteken, akkor Moszk­va lemond — a vietnami kormánnyal egyeztetve — a Camranh-öbölben levő műszaki rendeltetésű bázisról. Még nagyobb kihatású lehetne az az ajánlat, hogy alakítsák a krasznojarszki rádiólokációs állomást nemzetközi űr-együttműködé- si központtá. A radarállomás működtetése az amerikaiak vádjai szerint szerző­désszegés, és leszerelését az elmúlt időben egyenesen a START-tárgyalások folytatásának feltételéül szabták. Gorbacsov javaslata a szovjet külpolitika újabb rugalmasságát tanúsítja: előbb helyszíni ellenőrök vizsgálhatták Krasznojarszk- ban az állomás működését; majd a fö titkár tavaly októberben egyéves moratóriu­mot hirdetett az állomás továbbépítésére.. Ez a mostani javaslat végleges megol­dást hozhatna. A feltételes mód indokolt. Ez volt az egyetlen pontja ugyanis a szovjet javasla­toknak, amit a Fehér Ház szóvivője kapásból elutasított. A többi indítványról — sok más nyugati illetékeshez hasonlóan — a szokásos módon nyilatkoztak: nem volt idő a tanulmányozásukra. Ráadásul sokakat váratlanul ért a kezdemé-' nyezés. Ők úgy hitték, hogy a főtitkár figyelmét a peresztrojkával együttjáró, a vártnál több gond most eltereli a külpolitikáról. Érdemi értékelések helyett a nyugati reagálásokban olvasható olyan megjegy­zés, hogy túlságosan tarka a szovjet leszerelési javaslatok csokra, és ez a sokszí­nűség szétforgácsolhatja a figyelmet. Amit — nyugatnémet vélemények szerint —— inkább a már megkezdett európai tárgyalásokra kellene összpontosítani. Egyelőre aligha lehet számítani látványos áttörésre. Már csak azért sem, mert Washington ebben a pillanatban elnökválasztási lázban ég, s egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a jövő évtől nem Ronald Reagan lesz az Egyesült Államok elnöke. Emellett bármelyik is lesz a két jelölt közül a Fehér Ház új ura, kérdés, rendelke­zik-e az első perctől fogva kész leszerelési és regionális biztonságpolitikai kon­cepcióval. Mindezek fényében kétségkívül fontos és hasznos a jelzés Moszkvából, miszerint a szovjet álláspont az ázsiai biztonság megteremtésének szükségességét illetően nem változott, a „hogyan" kérdésére pedig Moszkva kész rugalmas választ adni — hasonlóra ösztönözve Washingtont. Szászi Júlia Grósz Károly fogadta Richard Erbét Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Ri­chard Erbet, a Nemzetközi V alutaalap vezérigazgató-helyettesét. A szívélyes lég­körű megbeszélésen részt vett Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága Ülést tartott tegnap az Országgyűlés ipari bizottsága Juhász Mihály elnökle­tével. A testület megtárgyalta az adó­törvények módosításával kapcsolatos ad hoc bizottsági javaslatokat. Gágyor Pál (Budapest) elmodotta, hogy két kérdésben kell állást foglalni­uk: az egyik az újrafutózott gumiab­roncsok ügye. Ezek a termékek ugyanis az általános forgalmi adó következté­ben ma többe kerülnek, mint az im­portból beszerzett új gumiabroncsok. A bizottság egyetértett a Pénzügymi­nisztérium véleményével, miszerint a költségek csökkentésével lehet verseny- képessé tenni a terméket, nem pedig az adó elengedésével. A másik kérdés, hogy a világbanki hitelekből finanszí­rozott beruházások teljes köre kap- jon-e ÁFA-kedvezményt vagy sem. E témában jelentős vita bontakozott ki; több képviselő úgy vélekedett, hogy a kedvezményt nem szabad a beruhá­zások finanszírozási módjához kötni. Végül az ipari bizottság úgy döntött, hogy nem javasolja a világbanki beru­házások külön preferálását, ugyanak­kor szükséges a beruházásokat terhelő állami forgalmi adó mielőbbi teljes megszüntetése. Ehhez a költségvetés­nek a forrásokat a kiadások radikális csökkentésével kell megteremtenie. A bizottság ülésének második napi­rendi pontjaként megtárgyalták Csongrádi Csaba (Heves m.) képviselő indítványát az ipari szerkezetátalakí­tással összefüggő erőműépítési prog­ramról. Juhász Mihály azzal zárta le a vitát, hogy a bizottságnak nem feladata dön­teni az erőműépítési programban. A képviselők azonban úgy foglaltak állást, hogy az energiagazdálkodás jö­vője mindenképpen felülvizsgálatra szorul. Ennek elvégzését az ipari bi­zottság sürgeti, mert a késedelem ko­moly zavarokat okozhat. Ugyanakkor a bizottság a későbbiekben napirendjé­re tűzi az energiaracionalizálási prog­ram végrehajtásának megvizsgálását is. A magyar—jugoszláv turizmus devizális háttere A magyar—jugoszláv turizmussal össze­függő devizális kérdésekről tartottak tegnap sajtótájékoztatót a Pénzügyminisztérium­ban. Elmondták, hogy október 1-jétől a ma­gyar állampolgárok a jelenleg minimálisan kötelező 3000 forint értékű konvertibilis va­luta kiváltása nélkül utazhatnak Jugoszlávi­ába, s október 4-étől megszűnik a Magyaror­szágra érkező jugoszláv állampolgárok valu­tabeváltási kötelezettsége is. Nem változnak viszont a ki- és beutazókra vonatkozó vám­szabályok. így a külföldi állampolgárok csak akkor vihetnek ki az országból különféle árucikkeket, ha azok devizafedezetét megfe­lelő értékű konvertibilis valuta beváltásával igazolni tudják. A magyar állampolgárok az általános vám- és devizarendelkezéseknek megfelelően hozhatnak be árukat. Várhatóan mégis sokan váltanak majd né­mi pénzt a rokon- és baráti látogatásokhoz. Ezt azonban változatlanul csak a turista ke­retük, vagy deviza-, illetve utazási számlájuk terhére tehetik meg. A kishatármenti forga­lom keretében egy-egy jugoszláviai utazás­hoz továbbra is 300 forint értékben váltható dinárcsekk a turista ellátmányon felül. Azok a magyar állampolgárok, akik turis­ta ellátmányra jogosultak, de arról nem kí­vánnak devizát felvenni, október elsejétől forintért is megvásárolhatják devizaértékű vasúti menetjegyüket Jugoszláviába. A jegy árát azonban levonják a turista ellátmá­nyukhoz kapcsolódó utazási költségkeretük­ből. A Jugoszláviába tartóknak ahhoz sem kell a kötelező 3 ezer forint értékű valutát beváltaniuk, hogy benzinköltségeik fedezé­séhez kapjanak pénzt, azt üzemanyagkere­tük terhére bármikor felvehetik. Az átutazásokkal kapcsolatban elmond­ták: azok a magyar állampolgárok, akik jár­művükkel Bulgáriába Jugoszlávián át utaz­nak, változatlanul csak úgy válthatnak 600 forint értékben dinárcsekket üzemanyag­vásárláshoz, ha legalább 3 ezer forint értékű bolgár fizetőeszközzel rendelkeznek. A Ju­goszlávián keresztül más konvertibilis elszá­molású országokba utazókra változatlanul az eddigi szabályok érvényesek, tehát nekik rendelkezniük kell minimálisan 3 ezer forint értékű konvertibilis valutával. Az utazási könnyítést nem célszerű arra felhasználni, hogy minimális valuta nélkül menjen bárki is a Jugoszlávián át megközelíthető tőkés országokba, mert az előírások megszegésé­nek jogi következményei vannak — mutat­tak rá a tájékoztatón. A mozgáskorlátozottak október elsejétől teljes utazási költségkeretüket üzemanyag­vásárlás céljára vehetik fel. Vasárnaptól téli menetrend (Folytatás az 1. oldalról) új vasúti kocsik üzembe állítására a MÁV anyagi helyzete miatt egyelőre nincs lehetőség, a régiek felújítása és gondosabb karbantartása jelenti a megoldást. Az áruszállításról szólva a vezérigaz­gató arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az év első hét hónapjában az áru- szállítás iránti igények és a MÁV kocsi­parkja nem voltak mindig összhang­ban. A szállíttatok nem egyenletesen küldték áruikat partnereiknek, ezt a MÁV nem tudta mindig követni. A szovjet exportszállítások jelentős ré­sze például június második felére kon­centrálódott, s így a rakodások szabá­lyozása, áruforgalmi korlátozás is szükségessé vált. A MÁV július végéig 62 millió 550 ezer tonna árut fuvaro­zott, ez 423 ezer tonnával marad el az elmúlt évitől és több mint egymillió tonnával a tervtől. Az év hátralévő ré­szében éppen ezért a legfontosabb fel­adat a folyamatos szállítások mellett a fuvar-lemaradások pótlása. A MÁV azt tervezi, hogy szeptembertől decem­berig 41 millió tonna árut szállít. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Hétfőn újabb hét számban avattak olim­piai bajnokot, s ami érdekes: a hét aranyér­men különböző országok sportolói osztoz­tak. Birkózásban nem villogtak a magyarok, kiesett Vadász Csaba, Major Sándor, Gáspár Tamásnak pedig a sikeres kezdés után súlyos sérülése miatt vissza kellett lépnie. A női tornászcsapat összetett 8. helyezése megfele­lő a kötelező gyakorlatok bemutatása után. Akadt még más magyar résztvevője is a nap­nak, de ők nem tudtak kimagasló eredmény­nyel kirukkolni. A mérleghez tartozik még, hogy a 200 méteres féri gyorsúszásban megszületett a sportág első szöuli világcsúcsa. A csapatjáté­kokban általában a papírforma érvényesült, kivéve a Zambia—Olaszország labdarúgó­mérkőzést, amelyen az afrikaiak megalázó vereséget mértek az azzurrikra. Tizenhét ország szerzett eddig ér­met, köztük Magyarország egy ezüstöt és egy bronzot. A pontver­senyben Magyarország 14 ponttal a 7. helyen áll. ÉREMTÁBLÁZAT: Szovjetunió arany 2 ezüst 1 bronz 3 NDK 2 0 1 Bulgária 2 0 0 Kína 1 1 2 Egyesült Államok 1 1 2 Románia 1 1 0 Nagy-Bntannia 1 0 0 Ausztrália 1 0 0 Csehszlovákia 1 0 0 Svédország 0 2 1 Koreai Köztársaság 0 2 0 Magyarország 0 1 1 Lengyelország 0 1 0 Japán 0 1 0 NSZK 0 1 0 Franciaország 0 0 1 Jugoszlávia 0 0 1 PONTVERSENY: 1. Szovjetunió 38 pont 2. Kína 32 3. NDK 26 , 4. Egyesült Államok 22 5. Bulgária 17 6. Svédország 15 7. Magyarország 14 8 Románia 13 9. NSZK 11 10—12. Csehszlovákia Koreai Köztársaság és .cngyelország 10—10 1? N.". Britannia 9 14 \u-,< ,-jlia 8 15.1 runciaország 7 16. Japán 6 17. Jugoszlávia 4 18. Kanada 3 19—22. Costa Rica Finnország Indonézia és Olaszország 2—2 23. Hollandia 1.

Next

/
Thumbnails
Contents