Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-02 / 210. szám

4 • PETŐFI NÉPE t 1988. szeptember 2. HAZAI TÁJAKON • A mónosbéli falumúzeum épülete. Mónosbél Egertől északi irányba „csak egy ugrás” Mónosbél. Érdemes felfigyelni rá, mert szép fekvése következtében pompás kirándulóhely, és ott található Európa egyik legnagyobb forrásmészkő-képződménye. Aki tehát megérkezik a községbe, először nézzen szét a település központjában — ott feltétlenül kukkantson be abba a falumúzeumba, amelyet egy múlt századi kisne- mes szépen megfiatalított, oszlopos kúriájában rendeztek be —, aztán pedig keresse meg magának a turisták úgy­nevezett p jelzését s azon, a templomtól elindulva, egy rövidke séta után máris ott lehet a mónosbéli darázskő- dombon. Ez a neve ugyanis a forrásmészkövek ottani csoportjá­nak. Lássuk előbb, mi is az a forrásmészkő. A természetnek ez az ajándéka a nagyobb mészkőhegyek „terméke"; úgy is nevezik, hogy édesvízi mészkő, mésztufa. Úgy keletke­zik, hogy e hegyek forrásainak a vizei számottevő meny- nyiségű meszet tartalmaznak, s ha azok a felszínre kerül­nek, a bennük oldott szén-dioxid elillan, s így a mész megszilárdulva kiválik. Különösen ott zajlik le szépen ez a folyamat, ahol mohák, vízi moszatok érintkeznek a források vizeivel, hiszen ezek a növények csak úgy élnek, ha elegendő szén-dioxid „táplálja” őket. A megszilárduló mész szinte páncélként tapad rá a mohákra, moszatokra. A növény menekül, a mészkő „szalad” utána, s ebből a versenyfutásból gyarapodnak — évente akár 1-2 centi­méternyi vastagságban is — a mészkőrétegek. S persze nemcsak az élő növényzet köti meg a források mészkövét, hanem azok a korhadt faágak, lehullott leve­lek is, arre'yek a víz útjába akadnak. Ezek a hordalékok aztán i Gv.l elkorhadnak, s helyükön lyukak keletkez­nek. Epren olyanná válnak, mint a darazsak lakhelyei. Innen a név: darázsmészkő. Aki ott áll a mónosbéli Hársas-tető oldalán, s ezekben a lyukacsos csodákban gyönyörködik, egyúttal a földtör­ténet évmillióival nézhet szembe. Az imént ismertetett folyamat ugyanis még valamikor a jégkorszakban kezdő­dött, és máig tart. Mára már teraszok, lépcsőrendszerek alakultak ki e jelenség eredményeként. Az itt bemutatott mésztufadomb egykor mintegy 15 hektárnyi nagyságú volt. Mivelhogy könnyen meg lehe­tett közelíteni, kőanyagát bányászni kezdték, és meg­számlálhatatlan mennyiségben hordták el onnan a követ. (Akárcsak a szomszédos Bélapátfalváról, ahol a történel­mi érdekességű bélkőt robbantják, pusztítják máig.) A bányászkodás könyörtelenül elsöpört onnan sok-sok természeti értéket: nem voltak tekintettel sem a csipke- függönyös barlangokra, sem pedig a mésztufa más, szin­tén remekmívű járataira. Csak 1978-ban parancsoltak álljt a romlásnak. Ekkor mondta ki a Heves Megyei Tanács, hogy ezt a jégkor­szaktól máig működő természeti kincset védeni kell. Ma­napság 7 hektárnyi terület áll hivatalos oltalom alatt. Az a bizonyos p jelzés szépen vissza is vezet a falu templomához. S míg a vendég lefelé sétál, nyilván észre­veszi, hogy azért nem minden darázskövet hordtak el a teherautók. Egy-egy ilyen likacsos képződmény felfedez­hető a házak kerítéseiben is. Jelként, emlékként — ki hogyan szereti mondani az ilyesmit. .. A. L. József Attila eddig ismeretlen kézirata Makón Makóról elszármazott budapesti lakostól vásárolta meg a makói József Attila Múzeum névadójának eddig ismeretlen kéziratát. (MTI-fotók) >l)r. Tóth Ferenc, a múzeum nyugalmazott igazgatója a kötettel. • A kézirat két oldala. Nemzetiségi oktatás Szlovákiában Az ifjúság nevelését és művelődését szolgálja az a gyakorlat, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő más nemzetiségek szá­mára a saját anyanyelvükön folyik az oktatás. Szlovákiában a szocia­lizmus építésének kezdetétől fogva fokozatosan fejlődött és stabilizá­lódott a nemzetiségi iskolák hálózata az országrész vegyes nemzetisé­gű területein. A magyar és ukrán nemzetiségű gyerekek és fiatalok számára a nemzetiségi iskolák a szlovák iskolákkal tartalmában egyenértékű nevelést és művelődést biztosítanak. A nemzetiségi isko­lák léte és sokoldalú fejlődése meggyőzően bizonyítja a nemzetiségi politika lenini elveinek konkrét alkalmazását. Lehetővé teszik a ma­gyar és ukrán nemzetiségű lakosok számára a törvény által biztosított anyanyelvi művelődés jogának kihasználását. A magyar nemzetiségű lakosság Szlovákia fővárosában, Pozsony­ban, és mind a három szlovákiai megyében él. Legtöbben a nyugat­szlovákiai megye 7 járásában találhatók. Közöttük a legnagyobb mértékben a dunaszerdahelyi járásban, ahol a lakosság 95 százaléka magyar. Ezekben a járásokban van a magyar nemzetiségi iskolák kétharmada. Az ukrán nemzetiségi lakosok a kelet-szlovákiai megye 6 járásában élnek. Mindkét nemzetiségi óvodákban a gyerekekkel anyanyelvükön foglalkoznak, de elkezdik a szlovák nyelv oktatását is. Később a gyerekek három típusú nemzetiségi iskolába járhatnak, és a középis­kolák minden típusából — gimnáziumokból, szakközépiskolákból és középfokú szakmunkásképző intézetekből — is van nemzetiségi isko­la. A 264 magyar nyelvű általános iskola közel kétezer osztályában mintegy 50 ezer diák tanul, az ukrán nyelvű iskolák 91 osztályában az ukrán a tanítási nyelv, míg 317 osztályban ukrán nyelvet is taníta­nak. Az általános iskolák első típusában tehát anyanyelvi tanítás folyik, ezt többnyire a magyar nemzetiségű gyerekek látogatják. Ezekben szlovák nyelven csupán a testnevelés, a honvédelmi nevelés része és a szlovák nyelv és irodalom oktatása folyik. A szakkifejezése­ket a természetrajzban két nyelven tanítják. A nemzetiségi iskolák másik típusában kombinált oktatás folyik. Ezek elsősorban az ukrán nyelvű általános és középiskolák és néhány magyar nyelvű középis­kola. A harmadik típusú iskolákban pedig szlovák nyelven folyik az oktatás. A nemzetiségi iskolák hálózata szerteágazó. Például Szlovákia 127 gimnáziumából 10 csak magyar nyelvű, és 8 továbbiban vannak magyar osztályok, 1 csak ukrán nyelvű, és 3 továbbiban vannak ukrán osztályok. Az anyagi és tárgyi feltételek azonosak a szlovák iskolákéval. A diákoknak anyanyelvű tankönyvek állnak rendelkezé­sükre. A nemzeti bizottságok nemzetiségi iskolákat és osztályokat létesítenek mindenütt, ahol a szülők ezt kérik. Az óvodákban például már 15 gyerek számára anyanyelvi csoportot létesíthetnek. A nemzetiségi iskolák tanítóinak képzettsége magas szintű. A lo­sonci pedagógiai középiskola például évente 30 óvónőt biztosít a magyar óvodák számára. Hasonlóan az eperjesi pedagógiai középis­kola is, ahol az ukrán óvodák jövendő óvónői tanulnak. Évente végeznek új tanítók magyar nyelvű iskolák számára a nyitrai tanító­képző karon és a pozsonyi Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karán, az ukrán nyelvű iskolák számára pedig a P. J. Safárik Egye­tem Tanítóképző és Bölcsészettudományi Karán, Eperjesen. A nemzetiségi iskolák tanulmányi átlaga magas, eredményeik egyenértékűek a szlovák iskolákéval. A gyerekek azonban ezekben az iskolákban valamiben többet kapnak. Egy időben két kultúrával ismerkednek meg — a saját: magyar vagy ukrán és a szlovák kultúrá­val. Maja Smidová (Orbis—MTI-Press) Mozgalom pályázatokkal 1988 novembere és 1989 májusa közölt tizenhal népszerű ifjúsági könyv jut majd el a gyermekekhez, Tizenhat olyan kiadvány, mely nem lesz bolti forgalomban, hanem a most alakuló Móra Könyvklub tagjai vehetik csak meg — vi­szonylag olcsón — klubvezetőiktől. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó tavasszal felhívással fordult az iskolákhoz, úttörőcsapatokhoz, klubokhoz, könyvtárakhoz: szervezzék meg a Móra Könyvklubot a gye­rekek részére. Az ötvenforintos tagsági díjért cserében válo­gathatnak a klub könyvei közül, különböző rendezvényeken, versenyeken, vetékedőkön, író-olvasó találkozókon vehetnek részt. Az 1988/89-es tanévben megjelenő könyvek között Csu­kás István, Janikovszky Éva, Kormos István, Pavel Bazsov, Rainer Sacher, Szép Ernő, Rákosi Viktor, Móra Ferenc, Mik­száth Kálmán, Jean Webster, Bálint Ágnes, Szabó Magda, Jim Gasperini, Leonard de Vries, Gion Nándor egy-egy köny­vét és egy verses antológiát kínál a kiadó a klubok tagjainak, akik igazolványt kapnak és ajándékokat (emblémákat, jel­vényt, ex librist stb.), valamint a klub lapját, az Én Újságomat (évente hatszor) postázzák részükre. Első pályázatait máris közzétette a Móra Könyvklub: a Szépen magyarul — szépen emberül mozgalommal közösen Vallomások a természetről címmel 2-5 oldalas írásokat várnak a könyvklub tagjaitól: a természet védelméről, erdei-mezei sétáikról, kalandokról, állatok és növények megfigyeléséről. Igazi „vallomásokat” a természet ezer csodájáról, szépségé­ről, mindennapjáról, világos, áttekinthető mondatokkal, ér­zékletes, képszerű leírásokkal örökítve meg azokat. A rajzolni szerető gyerekektől a -Rajzold a természetet! pályázatra várnak plakátot, rajzot, melyek készülhetnek szí­nes ceruzával, filctollal, zsírkrétával, festékkel vagy más technikával. A pályázni szándékozó klubtagok fotón is be­mutathatják a lakóhelyük természetvédelmi szépségeit és környezetvédelmi gondjait. A fényképeket, az írásos vallo­másokat a Móra Könyvklub címére (1392 Budapest, Pf. 277) kell majd beküldeni. A pályázatok részletes tájékoztatóját a klubvezetőktől (pedagógustól, csapatvezetőtől, könyvtáros­tól, népművelőtől) tudhatják meg a gyerekek. A Móra Könyvklub szervezői százezer példányban küld­ték meg felhívásukat az érdekelteknek, s kérték: alakítsák meg a könyvklubot az olvasni szerető gyerekek részére. Tag­ja, illetve pártoló tagja lehet e mozgalomnak bármely állami és társadalmi szervezet, intézmény, vállalat, üzem, szocialista brigád, magánszemély is, ha vállalja, hogy segíti, támogatja a gyermekek művelődési mozgalmát. Ä Móra Könyvklub könyveit a klubvezetőktől vehetik majd meg a gyerekek. A klubvezetésre vállalkozó pedagógu­soknak, úttörővezetőknek, könyvtárosoknak, népművelők­nek szeptember elejéig kell bejelenteniük klubalakíf&si szán­dékukat a Móra Könyvklub szervezőinek; hisz’ csak így fogják tudni a kisdiákok számára a különleges kiadású könyveket igényeik szerint elküldeni. k. m. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb. diagnosz­tika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsá­ki út 5. C pavilon, földszinti ambulan­cia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit munkaszüneti napokon a kecske­méti kórház említett két épületében lát­ják el. Orgovány: központi rendelő: (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybe- ne: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöpszáilás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324); Kunszentmiklós: központi rendelő (T.: 51-222); Dunave- cse, Szalkszentmárton, Apostag: Du- navecse, központi rendelő (T.: 75); Ke­rekegyháza, Fülöpháza, Kunbarács: dr. Mánya I. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-340); Lakitelek: dr. Debrece­ni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 72., T.: 42-005); Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kossuth tér 6., T.: 23); Tiszaalpár: dr. Puliusz T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Pokorny u. T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi. bács- szentgyörgyi, dávodi, érsekcsanádi, fel- sőszentiváni. garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575). Soltvadkert: köz­ponti rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 65-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a köz­ponti ügyeletével. TISZÁKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és szentkirályi bete­geket látják el. (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Duna- szentbenedek, Öregcsertő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mel­lék. URH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt. központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Dunapataj, Harta: dr. Horváth Sándor, Templom utca 122. (T.: 47-es). Hajós: dr. Mohácsi J. (Hajós, Kisköz 8.). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet. (T.: 21-011 275-ös mel­lék.) Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis­szállást pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa. GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hét­fő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsal­más: Hősök tere 4., Izsák: Dózsa Gy. u. 7,; Ipnashalma: Bája- u. 1/A; Kalo­csa: Síéchenybtek&fflep; Kiskörös: Luther tér 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. L; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kun­szentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106) KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr. Tuboly Cs. (Kecskemét, Ha­lasi út 34. T.: 28-344) BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­relnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524); Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa Gy. u. 149. T.: 34); Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14); Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14); Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hu­nyadi u. 1/A. T.: 2); Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Szá­las L. (Hercegszántó, Dózsa u. 1/A). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, Bafami: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.); Tass, Szalkszent­márton: dr. Tiringer A. (Szalkszent­márton, Rákóczi u. 1.); Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vö­rös, Hadsereg u. 8/A); Solt, Újsolt, Du­naegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kos­suth u. 86. T.: 52); Harta, Dunatetét- len, Állampuszta: dr. Kohány S. (Har­ta, Dunasor 6.); Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3); Szakmár, Öregcsertő, Homok­mégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy- Zs. u. 55.); Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Te­mető u. 2. T.: 11); Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecs­kemét, László K. u. 11. T.: 27-985); Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Vá­rosföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725); Jakab­szállás. Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075); Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192); Lajosmizse: dr. Ádonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 117); Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköz­társaság u. 6. T.: 41-027); Kerekegyhá­za, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Sza­káll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ut- schalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 12. T.: 11-653); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37.); Kunszentmiklós. Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmik­lós, Petőfi-ltp. B. ép. T.: 51-618); Sza­badszállás, Fülöpszáilás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővá­gó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83. T.: 31-081); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Pá- hi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Var­ga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41- 130); Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8. T.: 21-980). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfél­egyháza, Batthyány u. 1. 3/5. T.: 62- 645); Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586); Tiszaal­pár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaal­pár, Ady E. u. 89. T.: 44-191); Kiskun­majsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fü- löp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársa­ság u. 66. T.: 31-828); Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlász­ló, Radnóti u. 3.); Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskun­halas, Somogyi B. u. 13. T.: 22-920); Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balota- szállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kis­kunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533); Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415); Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28); Tom­ira, Kelebia: dr. Patocskai G. (Kelebia, Ády E. u. 216.); Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.); Tataháza, Bácsalmás, Mátptelke: dr. Harmat S. (Tataháza. Kössuth u. 19. TTlö).

Next

/
Thumbnails
Contents