Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-02 / 210. szám

1988. szeptember 2. • PETŐFI NÉPE 9 5

VESZÉLYES HULLADÉKBÓL ÉRTÉK

Újrahasznosított göngyölegek

Flakonból cipőtalp

A foglalkoztatási gondok enyhítése

ÁBMH-nyilatkozat a munkanélküliségről

Csengéiétől hét kilométerre, Csong- ríd és Bács-Kiskun megye határán tan a Csongrádi Állami Gazdaságnak egy nö- rényvédőszer-raktára. Érdekes dolgokat láthat, aki mostanában arra az eldugott helyre téved. A raktár épülete előtti betonteret különböző tartályok, ballonok borítják. Négy barna overallba öltözött fiatalember, a Filantróp Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Vállalat bajai brigádja dolgozik most itt. Alaposan kiöblítik a hordókat. A műanyagokat szétdarabolják, a fémeket pedig apró tömbökbe préselik és halomba rakják.

Zsúfolt, zárt raktárak

Sánta Ferenc, az állami gazdaság csengelei üzemegységének vezetője gyakran meglátogatja a filantropos brigádot. Ezúttal is a méregraktárnál találkozunk vele.

— Bizony már nem fértünk a kiürült növényvédő szeres göngyölegektől — mondja — egyre nyomasztóbban nehezedett ránk ez a gond. Mivel nagyrészt mérgező anyagokat tartalmaztak ezek a ballonok, üresen is el kellett zárnunk a méregraktárba, nehogy bárki idegen hozzáférhessen. Együtt tároltuk a frissen beszerzett vegyszerekkel. A Köjál és a különböző felügyeleti szervek már régen felhívták a figyelmünket arra, hogy ez nem megfelelő megoldás, ám azt. hogy ki vállalná ennek a veszélyes hulladéknak a kezelését, ők sem tudták megmondani. Már-már úgy tűnt, kénytelenek leszünk több százezer forintért egy újabb zárható épületet építeni, amikor az idén tavasszal megtudtuk, hogy a Filantróp vállalja a vegyszeres göngyöleg ártalmatlanítását és elszállítását.

A csengeleiek tehát végre fellélegezhetnek, hiszen alig pár nap leforgása alatt megszabadulnak a veszélyes hulladéktól. A négytagú bajai brigád ugyanis a helyszínre kivonulva egy hét alatt kétezerhordót, ballont és flakont dolgoz fel egy új raktárépület árának töredékéért. A hordókból összegyűjtött mosóvizet pedig egy újonnan kidolgozott eljárás alapján kijuttatják majd a hatóság által jóváhagyott területre.

Az elnyert pályázat

A csengeleiek gorrdja megoldódott, de a legtöbb hazai mezőgazdasági nagyüzem továbbra is.hasonló problémákkal küszködik. Évek óta egyre gyűlnek a különböző zárt tárolókban a kiürült permetszeres göngyölegek. Ezt tőlük senki sem veszi át, így mind több hasznos területet foglal el a veszélyes hulladék. A Filantróp szakemberei látva ezt a tarthatatlan helyzetet, néhány éve úgy döntöttek, megpróbálják kidolgozni ezen anyagok ártalmatlanításának és újrahasznosításának technológiáját. A kísérletek hamarosan eredménnyel jártak, és a szolgáltató vállalat 1984 végén benyújtott egy pályázatot az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalhoz.

— A hivatal jónak találta elképzeléseinket idézi fel a történteket Szabó Ferenc, a Filantróp környezetvédelmi ágazatvezetője. — Ezért 1,6 millió forintot kaptunk 1985-ben, a pályázat elnyerésével egy időben. Az összeget pénzeinkkel kiegészítve hozzáláttunk a technológiához szükséges berendezések beszerzéséhez. Vásároltunk egy Woma csatornamosót, egy billencses, és egy darus IFA-t. Vettünk mikro- buszt, présgépet és számtalan szükséges kisebb eszközt.

Végezetül az idén májusra már minden együtt állt Baján, egy átalakított,

9 Mosás nagy nyomású vízzel.

9 A fémtartályokat, hordókat présgépbe teszik.

felújított garázsban. Következhetett az üzembe helyezés. A május 18-án megtartott szemlére meghívták négy megye — Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok és Békés Köjál, Vízügyi,.Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomásai környezetvédelmi szakembereit. A hatóságok a szemlét követően tettek néhány apróbb észrevételt, majd megadták a Filantrópnak az engedélyt új tevékenysége megkezdéséhez.

De mit foglal magába valójában ez a tevékenység? •

Először magas nyomású vízzel kimossuk a hordókat magyarázza Szabó Ferenc —, majd a műanyagokat feldaraboljuk és egymásba csúsztatjuk. A fémeket hidraulikus géppel apró pogácsává préseljük.

Marad tehát egy nagy adag vegyszerrel szennyezett víz és némi elszállítandó „zanzásított” műanyag- és fémhulladék. Mi lesz ezekkel?

Az ágazatvezető azonnal kész a válasszal: — Tavaly megvizsgáltattuk a mosólevet a Bács-Kiskun Megyei,Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakembereivel. Ők kidolgoztak egy kezelési és elhelyezési technológiát. Ennek eredményeként a mosóié gyomirtáshoz keverővízként újra hasznosít- hatóvá vált. A fémpogácsákat a (KAV) Kohászati Alapanyagellátó Vállalathoz szállítjuk, ahol beolvasztják. Már csak a műanyag hasznosítását kell megoldanunk.

Ä Filantróp szakemberei ezen már régóta törik a fejüket. Egyelőre még ott tartanak, hogy a feldarabolt hordókból és flakonokból daráló segítségével granulátumot készítenek. Ám közben biztató kísérleteket folytatnak a martfűi Tisza Cipőgyárral közösen, ennek cipőtalp-alapanyagként történő fel- használására. Szabó Ferenc szerint már nagyon közel vannak a sikerhez. Ha pedig a kísérletek meghozzák a kívánt eredményt, a korábban oly sok gondot okozó veszélyes hulladék utolsó anyaga is értékké válik.

Gaál Béla

A szocializmus alapelveivel oly sokáig összeegyeztethetetlennek tartott munkanélküliség megjelent a magyar gazdaságban is. Sőt. azt is hallani, hogy az évtized végéig 200 ezer ember marad állás nélkül. Valójában milyen munkanélküliséggel kell számolnunk, mit tesz a foglalkozatási gondok enyhítésére a munkaügyi kormányzat — erről-tájékoztatta Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője az MTI munkatársát.

MTI: Hivatalosan kit tekintenek ma munkanélkülinek, s hányán vannak? Mit tesznek mielőbbi elhelyezkedésük segítése érdekében a munkaügyi szervek?

Rózsa József: Ma a munkanélkülieknek hivatalosan két kategóriáját különböztetjük meg. Az egyik csoportot azok alkotják, akiknek felszámolás vagy átszervezés miatt a munkáltatójuk felmondott, s mivel lakóhelyük környezetében rövid időn belül nem biztosított újraelhelyezkedésük, hat hónapig jogosultak felmondási idejük meghosszabbítására, s további hat hónapig az elhetyezkedési támogatásra. A másik csoportba mindazok beletartoznak, akiknek bármilyen más egyéb okból nincs munkájuk, de szeretnének elhelyezkedni, ezért a munkaerőközvetítő szerveknél nyilvántartásba vétetik magukat. Ide tartoznak azok is, akik saját akaratukból váltak meg a régi munkahelyüktől. A hivatalosan is munkanélkülinek minősülök száma

10-15 ezer között mozog, közülük mintegy 1000- 1500-an jogosultak állami segítségre, azaz felmondási idejük meghosszabbítására, elhelyezkedési támogatásra.

A munkaerő-közvetítő szervek a jelentkezőket folyamatosan tájékoztatják a betölthető állásokról, a legnehezebben elhelyezkedő rétegek számára pedig a közhasznú munkavégzés lehetősége is adott. Ezenkívül az irodák szakképesítést adó tanfolyamok szervezésével is foglalkoznak, és még a pályaválasztáshoz is segítséget nyújtanak.

MTI: A gazdaság szerkezetének átalakítása, a struktúraváltás — amely nélkül nem lehet kibontakozás — mennyiben befolyásolja a munkanélküliség alakulását, valóban elkerülhetetlen velejárója a 200 ezer munkanélküli?

RJ: A kétszázezres nagyságrendről magam is hallottam, annak megalapozottságáról azonban nem vagyok meggyőződve. Igaz!- a struktúra átalakítása még csak most kezdődött meg. Ha felgyorsul, a munkanélküliek száma a jelenleginél minden bizonnyal több lesz, de a 200 ezres szám véleményem szerint így is messze eltúlzott.

Arra mindenképpen fel kell készülnünk. hogy a struktúraváltás kapcsán felszabaduló munkaerő számára megfelelő munkalehetőséget biztosítsunk.

Amorf fémötvözetek akkor keletkeznek, amikor olvadékaikat a másodperc töredéke alatt több mint 1000 C-fokról szobahőmérsékletűre hűtik le. E nagyon rövid idő alatt ugyanis nem képződnek kristályos szerkezetek. Az amorf ötvöEnnek egyik feltétele, hogy legyen munkahely. Ennek forrásául részben a költségvetési támogatások visszafogásával megtakarított pénzek szolgálhatnak. •

Ugyanakkor a munkaügyi kormányzat olyan képzési rendszer kialakításán dolgozik, amelynek célja a munkanélküliséget megelőző szakma- tanulás. Egy-egy vállalatnál, egy-egy térségben ugyanis a foglalkoztatási gondok nem egyik napról a másikra alakulnak ki, s ha az emberek előre gondolnak a jövöjükre. biztosabb az újraelhelyezkedésük. Olyan szakmásító, második szakmát adó tanfolyamokat kívánunk szervezni, amelyek az adott térségben igazodnak a vállalatok, szövetkezetek várható munkaerő- igényéhez. Ebben az állami költségvetés is részt vállalna, a tanfolyamokat azonban a vállalatoknak kellene megszervezniük, a képzés pedig a jelentkezők szabad idejében történne.

Az ilyen típusú tanfolyamok szervezését a foglalkoztatási alapból finanszírozhatnánk, s igény szerint indíthatnánk. Az ésszerűség érdekében az ÁBMH a megyei tanácsokkal, a munkáltatókkal együttműködve felméri, hogy az egyes térségekben milyen lesz a munkahelyi struktúra, mely szakmák s milyen mértékben lesznek keresettek.

MTI: Az elhelyezkedési támogatást már ma is sokan munkanélküli segélyként emlegetik. Lesz-e nálunk is munkanélküli segély, ha igen, kik kaphatják majd?

RJ: Ä munkanélküli segély rendszerének kimunkálása előrehaladott' állapotban van. A munkanélküli segélyezést szabályozó minisztertanácsi rendelet tervezetének előkészítése körül sok a vita. Maga a rendelet 10-12 oldal lenne, a hozzá kapcsolódó, állami és társadalmi szervektől, vállalatoktól érkezett észrevételek, javaslatok már most is mintegy 150 oldalnyi írásos anyagot tesznek ki. Ezeknek a feldolgozása folyamatban van. A sok észrevétel, vita miatt a munkaügyi kormányzat úgy véli, hogy az eddiginél szélesebb körű, igazi társadalmi vitára van szükség a nézetek egyeztetéséhez, ami azonban hosszabb időt vesz igénybe. A társadalmi vitára jövőre kerül sor.

A munkanélküli segély rendszerének kialakítását az teszi szükségessé, hogy a munkanélküliek jelenlegi állami támogatásának rendszere egyrészt túlságosan kötött, szűk körű, más szempontból viszont rendkívül nagyvonalú. A meghosszabbított felmondási időre járó segély — amelyet akár már ma is munkanélküli segélynek nevezhetnénk jelenleg megegyezik az átlagkeresettel, s erre sehol a világon nincs példa. A változtatás mértékéről folyik a vita; vannak olyan vélemények, hogy ne csökkenjen, mások

zeteket úgy gyártják, hogy az olvadék finom sugarát gyorsan forgó, hűtött fémkerekekre fogatják rá. Eközben roppant vékony, rugalmas, képlékeny és nagy szilárdságú amorf fémcsíkok keletkeznek. Lágymágneses anyagként kivált— főként az állami szervek és a vállalatok — szerint a munkanélküli segély nem lehet több az átlagkereset 60-70 százalékánál. A tényleges arányt valahol e kettő között kell kialakítani, egyfajta közmegegyezéssel, hiszen ezeket a segélyeket a lakossági adóbevételekből fizetjük majd.

A legtöbbet vitatott kérdés, hogy a munkanélküli segély szempontjából ki számítson munkanélkülinek: csak az, akinek a munkahelyét felszámolták, vagy az is, aki maga mondott fel, netán valamilyen más, személyéhez fűződő okból elbocsátották. Azoknak a köre, akiket ma munkanélküliként az állam segéllyel is támogat, szűk. Ezt szélesíteni kell. Kérdés, hogy ez a szélesítés a teljeskörűséget jelentse-e

— minden munka nélkül lévőt beleszámítva —, vagy a fokozatosságot. Nyilvánvaló, hogy egyszer eljutunk a teljeskörűséghez, mert az állampolgárokat nehéz tartósan aszerint megkülönböztetni, hogy ki miért lett munka- nélküli. A kezdés éveiben azonban véleményem szerint ez a, különbségtétel még indokolt. Az ÁBMH álláspontja szerint a mai szűkített kört már kezdetben is bővíteni kell, például azokra a szakképzett pályakezdőkre is kiterjesztve, akik tanulmányaik végeztével nem tudnak elhelyezkedni.

A munkanélküli segélyben részesülők számára képzettségi szintjüknek megfelelő munkaalkalmat kell majd biztosítanunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kimondottan csak az eredeti szakmájukban, hanem, ha arra mód és lehetőség kínálkozik, ahhoz közelálló, alapképzettségüknél fogva köny- nyen elsajátítható rokonszakmában is.

MTI: A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet, az emberek munkával szeretnék megkeresni a megélhetésükhöz szükséges pénzt.

RJ: A jövőben is folytatódnak a munkahelyteremtő beruházások.

A foglalkoztatási alapból már az idén is mintegy ötezer új munkahely létesítését támogattuk, ezt jövőre meg lehetne duplázni. A munkanélküliség elkerülésének másik lehetősége az iskolarendszer olyan átalakítása, hogy a fiatalok valóban keresett, konvertálható szaktudásra tegyenek szert. A művelődési tárca a közeljövőben terjeszti elképzeléseit a kormány elé a középfokú szakképzés javításáról, s ebben már ilyen törekvések is fellelhetők. Gondolkozunk a munkaerőkeresletben és -kínálatban már most is tapasztalható területi feszültségek feloldásának lehetőségein is. Távlati terveink között szerepel, hogy a leginkább indokolt esetekben, a foglalkoztatási alap terhére részben vagy egészben átvállalnánk azoknak az embereknek a lakáscseréből adódó veszteségeit, akik környékükön végképp nem tudnak elhelyezkedni, viszont másutt nagy szükség lenne rájuk.

képp alkalmasak arra, hogy csévéket, fojtótekercseket és érzékelőket gyártsanak belőlük, s hogy velük a nagyfrekvenciájú vezetékeket árnyékolják.

Japánban nemrég sikerült amorf fémötvözeteket megfonni is. Ezeknek a szálaknak az átmérője mindössze 1 mikrométer, szilárdságuk mégis megközelítően akkora, mint a grafitosoké. A szálak elég hosszúak ahhoz, hogy — miután megfonták — meg is szőhes- sék őket.

Szőtt és fonott fémek

&

KÖZÖSEN, EGYSÉGES AKARATTAL

Uj vállalati stratégia

9 Alter Ró- bertné pártbizottsági titkár: — Visz- szakerült a magnetofonfej gyártása ...

9 Tancsa Já- nosné szb- titkár: A feszített normához viszonyítva kevés a bér.

nagyobb biztonság a BRG-ben

Ez év márciusában választottak pártbizottságot a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofongyárában, Alter Ró- bertné, a munkaügyi osztály vezetője azóta tölti be a titkári funkciót. Vele és Tancsa János- néval, a szakszervezeti bizottság titkárával, beszélgetünk az együttműködésről, a munkások szociális ellátásáról, a megélhetést befolyásoló tényezőkről.

— A pártbizottsággal jó a kapcsolatunk — kezdte Tancsa Já- nosné —, nincsenek olyan gondok, problémák, amelyeket ne tudnánk egymás között tisztázni. Magam is tagja vagyok a pártnak, ám ettől függetlenül, meghívottként részt veszek a pártbizottság ülésein, de természetesen az szb-ülésekre is mindig meghívjuk a pártbizottság titkárát. Tudunk egymás dolgairól, nincsenek érdekellentéteink.

— Rövid volt az idő ahhoz, hogy az együttműködés minden formája kialakuljon — folytatta Alter Róbertné —, de igyekszünk a szakszervezeti bizottságnak, a bizalmiaknak segítséget nyújtani. Ha vitáink vannak, s nem sikerül nyomban megegyeznünk, rövid időn belül közös nevezőre hozzuk a véleményeket.

Sem Kecskeméten, sem a vállalatnál nem megfelelő a termékösszetétel, jócskán akadnak veszteséges készítmények. Ez természetesen befolyásolja a munkások hangulatát, s ezért ebben a vezetésnek kell lépnie. Szerencsére, az új vezérigazgató jól mérte fel a helyzetet, amelyhez a gyáregységek is segítségére voltak.

— Augusztus elején — mondta Alter Róbertné — megszületett a pártbizottság állásfoglalása, amely felvázolja a gyár gazdasági helyzetét és tartalmazza a javaslatokat. Ezzel a szakszervezeti bizottság is egyetértett, hiszen a dolgozók szempontjából nem mindegy, hogy veszteséget termelnek, vagy olyan gyártmányt, amelyet jól lehet értékesíteni a piacon. Egy korábbi hibás döntést már korrigált a vállalat, augusztusban ugyanis visszakerült a magnetofonfej gyártása. Ez bizonyos megnyugvással tölti el az embereket, ugyanis ez a termékünk nyereséges, jó piaca van. A termelést már megkezdtük. A vállalat új vezetője nagyon bízik abban, hogy a társasági törvény megszavazását követően ki lehet alakítani olyan vq^yes vállalatot, amely a futóműgyártást nyereségessé teszi. Attól sem idegenkedik, hogy olyan gyártmányokat kellene előállítanunk, amelyek ma még nem tartoznak szorosan a gyár profiljába, de

termelésük gazdaságos, s megfelel a mi technikánknak, technológiánknak. Az új vállalati és piaci stratégia, módszer, a dolgozó kollektívának is nagyobb biztonságot jelent.

Az elképzelések valóban élet- revalóak, megvalósításukon dolgoznak már, s igyekeznek minél hamarabb kialakítani olyan helyzetet, hogy a vélt biztonság valósággá váljék. A munkások szociális helyzete, munkahelyi közérzete milyen a gyárban?

— A közelmúltban készült el egy szociális épület — válaszolta Tancsa Jánosné —, itt kaptak helyet az öltözők, a fürdők. Ennek ellenére nagyon szűkösen vagyunk, s ebben is lépnünk kell, mert ez is befolyásolja a dolgozók közérzetét. A termelésben, zsúfoltság van. A szerelőműhelyben 360 ember dolgozik, s ezt kevésbé ellensúlyozza az új, tágas, nagyon sok holt tért tartalmazó szociális épület. Terveink vannak az üzem bővítésére, de a megoldásra sajnos még várnunk kell.

Ami a munkabéreket illeti, nem túlságosan magasak. A betanított munkások évi bére — többnyire ők dolgoznak a szalagnál — átlagosan 68-70 ezer forint. A munkásoknak 80-90 százaléka nő, sok az egyedülálló, a

fiatal és a gyermekét egyedül nevelő anya. Nyilvánvaló, nem elégedettek a fizetéssel.

" — Ami nagyon nyugtalanítja az embereket — szólt Alter Róbertné —, ehhez a feszített normához viszonyítva, kevés az inflálódó bér. A személyi jövedelem- adó hatása nem érinti túlságosan a mi munkásainkat, ugyanis legtöbben a legalacsonyabb adósávba esnek, ennek ellenére, nem sokan vállalják a túlórát.

— Évente 300 ezer forint ösz- szegű segély áll a vállalat, illetve az szb rendelkezésére — mondta Tancsa Jánosné—. Átlagban 280 dolgozónk kaphat alkalmanként 700 forint összegű juttatást, amelyet igénybe is vesznek. Lakástámogatásra 1,3 milliót, üdülésre 1,9 millió forintot fordítottunk, s ebben az évben mintegy háromszázan vették igénybe üdülőinket, illetve az NDK-beli csereüdülést. Nem kis dolog, s elégedettek a dolgozók az üzemorvosi, a fogászati és a nőgyógyászati szakrendeléssel.

— Még tudjuk segíteni dolgozóinkat — összegezte Alter Róbertné — az önkéntes bedolgozói munkával, amely nem lehet több havi 87 óránál. Ez nagyon szűkös lehetőség, mintegy negyvenen élnek vele, de bővítésre egyelőre nincs mód. Bízunk az elképzelések megvalósításában, a bérreform kialakításában, a megélhetés biztonságának megtartásában.

Gémes Gábor