Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-02 / 210. szám

1988. szeptember 2. • PETOU NF.PE • 3 Lambéria lakásépítőknek • A magánerőből építkezők építőanyag-ellátását segíti a Mátra—Nyugat-Bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság petőtibányai fatelepe. Szovjetunióból érkezett fenyőrönköket — mintegy 15 ezer köbméter alapanyagot — dolgoznak fel tetőszer­kezetté, lambériává és egyéb fűrészelt áruvá. Évente tízezer négyzetméter lambéria készül az üzemben. (MTI-fotó) NAPKÖZBEN Mi is az a csend? / Valahol azt olvastam, hogy ha az embert, nem engedik aludni, az életébe kerülhet. Ha ez igaz, akkor nemcsak magamat kell féltenem, hanem vagy tízezer embertársamat is, akik Baján az újvárosi lakótelepen élnek. Sőt, aggq|l^m..a/Jceedc^^j^Hért, a kiskunfélegyháziakért is. Minden olyan Náróstakoért, akik a „csend” szót lassan már csak az irodalomból ismerik. Éjfél közeleg, amikor a sorokat írom. Rövidesen útjára indul az a motorkerékpár, mely — természetesen hangtompító nélkül — minden este végigszáguld néhányszor a panelházak között. A falak százszorosán verik vissza üvöltő hangját. Búcsúznak a névnapi vendégek is, elénekelnek egy-két strófát. Természetesen persze olyan hangerővel, hogy a hőség miatt kitárt ablakok mögött mindannyian értesülhessünk, jól érezték magu­kat. Aztán csapódnak a kocsiajtók. Egy, kettő, három ... a negye­dik csattanásra kissé várni kell, majd felbőg a motor. így megy egészen hajnalig, amíg a normális forgalom meg nem indul. Folytathatnám a példákat, de azt hiszem felesleges. Mindannyi­an tudjuk, milyen találékony az emberi elme, ha egymás életének megkeserítéséről van szó. Mi sem egyszerűbb, mint a pihenni vágyók álmát elrabolni. Néha már azt hiszem, hogy nem is lehet másként. Pedig jól tudom, hogy igenis. Csak másként lehet! Betartva az együttélés normáit. Nemcsak a mások, hanem a magunk jól felfogott érdeké­ben is. Gál Zoltán A BÍRÓ TOLLÁBÓL SZEPTEMBER a magyar szolidaritási akci­ók, az emberi lelkiismeretet, a szunnyadó segí­tőkészséget ébresztgető megmozdulások hó­napja. Méreteiben és anyagi értékét tekintve igen szerény, szinte jelképes ez a nagy nemzet­közi szervezetek által nyújtott támogatáshoz képest. Mégis elmondhatjuk, hogy hazánk la­kossága is hozzájárul az éhségövezetekben ten­gődök nyomorának enyhítéséhez, a járványok leküzdéséhez, az analfabetizmus felszámolásá­hoz, az emberbaráti szolgálatok kiépítéséhez. Szükség van erre a szolidaritásra, mert mi­közben a világ gazdagabb országai a túlterme­lési válságokat a sok ezer tonnányi hús- és vaj­hegyek raktározásával igyekeznek levezetni, ez idő alatt évente több tízmilliónyi ember — főleg serdülő gyerek — pusztul el a táplálék hiánya, az általános legyöngülés következtében. HATALMAS ellentmondása ez korunknak, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára így fejezett ki: „Egyelőre a gazdagok gazdagod­nak, a szegények pedig szegényebbé válnak.” S hozzátette még: „A harmadik világban olyan folyamatok zajlanak, amelyek alapjaiban ren­díthetik meg a nemzetközi kapcsolatok rend­szerét”. Vagyis ezek a folyamatok véres hábo­rúba torkollhatnak, s a helyzetüket kilátásta­lannak érző népek erőszakkal kereshetnek meg­oldást és elégtételt maguknak. Sajnos, a jelek azt mutatják, hogy a fejlett A segítés hónapja országok többsége a társadalmi szervezetekre hárítja át a felelősséget, s az államilag is támo­gatott világméretű megmozdulások még várat­nak magukra. Pedig a fegyverkezésre költött milliárdok töredékéből is megoldható lenne például a katasztrófa sújtotta térségek lakóinak az élelemmel, ruházattal, lakással való ellátása. Nemkülönben az egyre nagyobb méretű és fo­kozódó fejlődésbeli elmaradás mérséklése, a szakadékká mélyülő gazdasági és kulturális szintkülönbségeknek, távolságnak az áthidalá­sa. OLYAN KORBAN ÉLÜNK, amikor az egész civilizáció elpusztítására alkalmas nukle­áris energia birtokában az emberiség józanab­bik fele eljutott a felismerésig: a földi élet meg­mentésének feladata és felelőssége generációnk vállaira nehezedik. Az embertársaink iránti szolidaritás, a béke megőrzése is ezért új értel­met és megvilágítást kapott. Ahogyan az elmúlt év decemberében keltezett enciklikájában II. János Pál pápa tömören megfogalmazta: „A béke a szolidaritás gyümölcse”. Ezzel összefüg­gésben kifejtette azt is, hogy a nemzetközi kap­csolatokban kialakuló és meglévő kölcsönös függésnek szolidaritássá kell változnia, ami ab­ban gyökerezik, hogy „a teremtés javai minden­ki számára rendeltettek: annak, amit az emberi szorgalom nyersanyagok feldolgozásával és munkateljesítménnyel létrehoz, egyforma mó­don kell szolgálnia mindenki javát.” Ezzel a törekvéssel minden békeszerető ember egyetért­het. Röviden szólva: nem lehet nézetkülönbség a célokat illetően a marxisták és vallásos emberek között, amikor az emberiség javáról, a béke megvédéséről vagy a támogatásra szorulók megsegítéséről van szó. Habár csekélyek az esz­közeink itt e honban, hiszen magunk is sok gonddal küszködünk, de szabad-e saját bajain­kat a könyörtelen vad elemi csapások áldozata­inak vagy a háború dúlta országok népeinek szenvedéseihez mérnünk? SZEPTEMBER a segítő akciók hónapja. A szolidaritás érzése azonban nincs időhöz és alkalomhoz kötve, már ősidőktől fogva mélyen gyökerezik az emberiség tudatában, lelkivilágá­ban. S ahol még nincs így, segítenünk kell kicsí­rázását, lombosodását, termőre fordulását. F. Tóth Pál Összehangolni a piaci munkát Bővülő külkereskedelmi szervezet Alkoholkontroll az utakon Több mint 600 jogi személy — vállalat, szövetkezet — rendelke­zik már külkereskedelmi joggal. Közülük több mint 250 szervezet az idén kapcsolódott be a külke­reskedelembe. A kisiparosok ér­deklődése is jelentős. A múlt esz­tendőben még egyetlen magánvál­lalkozó sem kaphatott külkereske­delmi jogot, az idén viszont 100 kisiparos szerezte már meg a jogo­sítványt. Január óta ugyanis a külkeres­kedelem a gazdálkodók alanyi jo­gává vált. Megszűnt a korábbi en­gedélyezési eljárás, ehelyett csupán bejelentésre van szükség, hogy a vállalatok önállóan megkezdhes­sék a külkereskedelmi munkát. A könnyítések a kiviteli listán nem szereplő termékek konvertibilis el­számolású forgalmát érintik. Olyan cikkekről van szó, amelyek népgazdasági szempontból nem számítanak stratégiai jellegűnek, és bevitelüket nem érintik a Közös Piac, az Egyesült Államok protek­cionista intézkedései. Újdonság az is, hogy januártól egyedi engedé­lyezés alapján lehetőség van gaz­dasági tevékenység folytatására jo­gosult magánszemélyek külkeres­kedelmének engedélyezésére is. Mivel igen gyorsan nő a külpia­con tevékenykedők száma, igy egyre fontosabbá válik munkájuk összehangolása. Ma még ez sok esetben hiányzik, s ennek követ­keztében előfordul, hogy a magyar eladók külföldön egymással is ver­senyeznek. Ennek kedvezőtlen ha­tásai is jelentkeznek. Többek kö­zött úgy, hogy egyes termékeket a korábbiaknál 10-15 százalékkal olcsóbban adnak el. Ezért a Keres­kedelmi Minisztériumban olyan szervezet kialakítását vették terv­be, amely lehetővé teszi a külpiaci munka összehangolását. A minisz­térium önkoordinációs külkeres­kedelmi szakmai szövetségek létre­hozását támogatja. Ezek a szerve­zetek a Magyar Gazdasági Kama­ra keretében működnének. Mun­kájukban a termelők, a felvásár­lók, értékesítők, külkereskedelmi vállalatok egyaránt részt fognak vepni. Különösen a mezőgazdasá­gi termékek értékesítésénél fontos, hogy ezek a szervezetek minél előbb megkezdjék tevékenységü­ket. Az ittasan járművet vezetők je­lentős mértékben veszélyeztetik a közlekedés biztonságát. Megyénk­ben a halálos közlekedési balesetek 25 százalékában játszik szerepet az alkohol. A baleseti statisztikák és a rendőri ellenőrzés tapasztalatai alapján állíthatjuk, hogy a megyé­ben, sajnos, sokan vezetnek itta­san. Ezért továbbra is fontos fel­adat ezen vezetők ellenőrzése, ki­szűrése a forgalomból. A megye közútjain szeptember elejétől megjelentek az Alkohol­kontroll felirattal ellátott rendőr­ségi gépkocsik. Az ilyen gépko­csikkal szolgálatot teljesítő rend­őrök elsődleges feladata az ittasan vezetők felderítése, ezért — ha va­lakit megállítanak — előkerül az alkoholszonda. Az Alkoholkont­roll felirattal közlekedő rendőrségi gépkocsikkal a legkülönbözőbb helyeken és időpontokban talál­kozhatunk. Az ellenőrzés nemcsak a személygépkocsi-vezetőkre, ha­nem a segédmotoroskerékpár-, motorkerékpár-vezetőkre és a te­hergépkocsi-vezetőkre is kiterjed, sőt, a kerékpárosokat is szondáz­zák. Kétségtelen, az alkoholszonda fúvása nem tartozik a legkelleme­sebb dolgok közé. Gondoljunk azonban arra, hogy az éppen a jó­zanul közlekedő többség érdeké­ben történik. Ne vegyük tehát zak­latásnak, ha a rendőr felszólít arra, hogy fújjunk az alkoholszondába, hiszen az ellenőrzések mindnyá­junk biztonságát szolgálják! G. G. A lakásbérleti jog végrehajtása Gyakran elhangzó — tegyük hozzá jogos — panasz, hogy a jogerős ítéletet nem lehet végrehajtani, mivel az adós­nak nincs letiltható jövedelme, vagy lefoglalható ingósága. Ezen a helyzeten igyekszik most segíteni az a jogszabály, amely lehetővé teszi bérlakások esetén a lakásbérleti jog végrehajtását. így a lakásbérleti jog a gyakorlatban ténylegesen meglévő vagyoni értékének megfelelően — egyes jogviszonyokban a követelés kielégítésére szolgálhat. Csak tanácsi bérlakás A lakásbérleti jogot csak 5 ezer fo­rintot elérő pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtás esetén lehet végre­hajtás alá vonni, abban az esetben, ha a pénzkövetelés jogcíme a családjogi törvényen (pl. házastársi közös va­gyon megszüntetése) vagy tartásdíj megfizetésén (szüléssel kapcsolatos költség, tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás, állam által előlegezett tar­tásdíj stb.) alapszik. Ebbe a körbe tar­tozik továbbá a lakásbérleti jogvi­szonyból eredő és a lakás helyreállítá­sával és használatával kapcsolatos, va­lamint a szándékos bűncselekményből eredő bűnügyi és polgári jogi követelés is. Fontos szabály, hogy kizárólag a ta­nácsi bérlakásra vonatkozó bérleti jog vonható végrehajtás alá. Nincs helye viszont a végrehajtásnak, ha a lakás­ban társbérlet van, vagy a bérleti szer­ződés meghatározott időre szól. Ugyancsak kizáró körülmény, ha a la­kásra tartási, illetőleg életjáradéki szer­ződés, vagy bérlőkiválasztási jog áll fenn. Bérlőtársi jogviszony esetén ak­kor vonható végrehajtás alá a lakás- bérleti jog, ha valamennyi bérlőtárssal szemben megindult a végrehajtási eljá­rás. Ehhez az szükséges, hogy vala­mennyi bérlőtárs anyagi jog szerint fe­leljen a behajtandó követelésért. Az adós a lefoglalásról szóló végre­hajtási felhívás kézhezvételétől kezdve nem mondhat le lakásbérleti jogviszo­nyáról, a lakásba más személyt nem fogadhat be. Ez vonatkozik az albérlő­re, ágybérlőre és az úgynevezett szíves­ségi lakáshasználó családtagra egy­aránt. E korlátozás alól kivétel az, hogy az adós a házastársát (az élettár­sát nem!) a lakásába befogadhatja, akár a foglalás előtt, akár azt követően kötött házasságot. Az adós befogad­hatja továbbá a saját gyermekét is, de csak azt, aki a lakásbérleti jog lefogla­lása után született. Lakásért lakást A végrehajtó a tanácsi ingatlanköz­vetítő szerv közlése alapján megállapít­ja a lakásbérleti jog becsértékét, amely nem lehet kevesebb az adott lakásra megállapítható lakás-használatbavételi díjnál. Ha az adós ezzel az értékeléssel nem ért egyet, a bírósághoz fordulhat, amely szakértő közreműködésével ha­tározza meg a becsértéket. A jogsza­bály tehát messzemenően gondoskodik arról, hogy az értéket — amely az egész eljárás szempontjából döntő jelentősé­gű — az arra hivatott szervek körülte­kintően állapítsák meg. Az adós lakásbérleti jogának végre­hajtása alá vonása természetesen nem járhat azzal a következménnyel, hogy az adós lakás nélkül maradjon. A la­kásbérleti jogot az előírt egyéb feltéte­lek megléte esetén is csak az szerezheti meg, aki az adós számára megfelelő lakást ajánl fel. A felajánlott lakás ak­kor megfelelő, ha a tanácsi bérlakás, nem társbérlet, és nem áll fenn rajta tartási, életjáradéki szerződés, vagy bérlőkiválasztási jog. Az is szükséges, hogy a felajánlott lakás ugyanabban a városban, illetőleg községben legyen, mint az adós lakása, komfortfokozata megegyezzen, és elégítse ki az adós la­kásigénye mértékének alsó határát, de ne haladja meg a felső határát. Miután az árverési hirdetmény alap­ján az árverezni kívánók a végrehajtó­nál bejelentették ezt a szándékukat, és lakást ajánlottak fel, a végrehajtónak meg kell állapítania, hogy a felajánlott lakás megfelelő-e. Ehhez figyelembe kell venni mind az adós, mind az árve­rező lakáskörülményeit, különös tekin­tettel a lakásban velük együtt lakók létszámára. A lakásbérleti jog végre­hajtási értékesítésének egyetlen módja az árverés. Árverési vevő az a személy lesz, aki a legmagasabb vételárat aján­lotta fel. Mit kap a végrehajtást kérő? Az árverési vételár és a felajánlott lakásra vonatkozó lakásbérleti jog ér­tékének a különbözete az úgynevezett értékkülönbözet az az összeg, amelyet ténylegesen meg kell fizetni, amely te­hát a végrehajtást kérő követelésének kielégítésére fordítható. Ezt az összeget a vevő az árveréstől számított 15 napon belül köteles befizetni a végrehajtói le­téti számlára, ahonnan a pénzt a végre­hajtó kiutalja a jogosultnak. Ha a tar­tozás nem éri el az így befolyt összeget, akkor a maradék az adóst illeti. A lakásbérleti jog árverésen történő megszerzése önálló szerzési mód, de nem teszi feleslegessé a lakásügyi államigazgatási eljárást. A lakásügyi hatóság az árverés alapján kiutalja az árverési vevő részére az adós volt laká­sát, az adós részére pedig a vevő által felajánlott lakást. Ilyen esetekben la­kás-használatbavételi díjat egyik félnek sem kell fizetni. Az adóssal együttlakó személyek is kötelesek a lakást elhagy­ni, elhelyezésükről a felajánlott lakás­ban az adósnak kell gondoskodni. Amennyiben az adós a lakásügyi ható­ság határozatában megállapított idő­pontig a lakását nem hagyja el, a végre­hajtó karhatalommal kényszeríti ki az átköltözést. Akinek a lakásbérleti jogát végrehaj­tás alá vonták, a felajánlott lakásba való beköltözéstől számított 5 éven be­lül tanácsi bérlakás kiutalására lakás­igénylés alapján nem jogosult. Dr. Varga Miklós megyei bírósági elnökhelyettes AMERIKÁBAN IS ÍZLIK Növekszik az Ágker borexportja Növelte konvertibilis elszá­molású borexportját az Ágker Kft., az állami gazdaságok ke­reskedőháza. Az év első hét hó­napjában csaknem 800 ezer pa­lack bort értékesítettek a tőkés piacon, részben saját jogon, va­lamint a külkereskedelmi szer­vezetek közreműködésével. Öt­venöt százalékkal növelték a ki­vitelt az előző év hasonló idő­szakához képest. Különösen az Egyesült Államokban nőtt meg a kereslet az állami gazdaságok borai iránt, az ottani kereske­dők az idén eddig háromszor többet vettek. A további szállítmányoknak is bizonyos mértékig „zöld utat” jelenthet, hogy a szőlőtermelő gazdaságokban és a borfeldol­gozásra is vállalkozó mezőgaz­dasági kombinátokban palac­kozott borok a korábbinál job­ban kielégítik az amerikai fo­gyasztók igényeit. A külföldre vitt borok megfelelőbb kivá­lasztásán, a minőség javításán kívül az is előnyére vált számos bornak, hogy változtattak a pa­lackok csomagolásán, címkézé­sén. Egyre inkább visszaszerzik a korábbi években elért pozíció­ikat az állami gazdaságok pa­lackos borai a Német Szövetségi Köztársaságban is, ahol az Ág­ker többféle fogyasztói ízlést ki­elégítő, különféle típusú vörös- és fehérborokból összeállított italcsaláddal jelent meg. Az Ágker Kft. hordós borból eddig csaknem 47 ezer hektoli­tert adott el — 15 százalékkal többet, mint egy évvel koráb­ban — egyebek között NSZK- beli, svéd és svájci vevőknek. Hagyományos megrendelői kö­zül az idén még nem vásárolt hordós bort az angol vevő, aki­nek azonban nemrég több faj­tából mintát küldtek. A koráb­bi évektől eltérően nem szállí­tottak még Ausztriába sem az idén, az osztrák vevő azonban változatlanul igényli az állami gazdaságok borait. A szállítás elmaradását az első félévben a szomszédos országbeli cég ki­sebb tárolási gondjai okozták; a legújabb megállapodás sze­rint azonban a közeli hetekben már fogadja az idei első, mint­egy öt-hatezer hektoliter borból álló szállitmányt.

Next

/
Thumbnails
Contents