Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-12 / 192. szám
1988. augusztus 12. • PETŐFI NÉPE • 3 A KÖZÉLET FÓRUMA Kismotorral a Kismotorból ✓ Szavahihető embernek ismerik Baján Tadityné Engert Mária szakszervezeti társadalmi kereskedelmi ellenőrt. Olyannak, akit nem lehet lekenyerezni. Városbeliekkel beszélve, róla érdeklődve arra biztatnak: kérdezzem meg, miért jár mindenhová kismotorkerékpárral. Abból is leszűrhetek magamnak egyet s mást. — Gyalog nem jutnék messzire — ad hitelt a hírnek a magas, karcsú asszony, a Kismotor- és Gépgyár rendésze —, mert — mint az üzemben és a házban annyiszor — lépten-nyomon megállítanának: Hallgasson meg egy percre, ezt el kell mondanom magának!" S ahogyan az egyik vevő a másikkal, megosztják velem a gondjukat: Szóljon megint annak a fiatal eladónönek, akit nemrég is figyelmeztetett, hogy miközben szalámit szeletel, ne rágcsáljon rágógumit. — Útravalóból — a fogyasztói érdekvédelemben rám tartozó feladatokból — persze sosincs hiány. Egyszer egy dolgozótársam fordult hozzám: Manyi, segíts rajtam, de legalábbis add értésére az üzletvezetőnek, hogy máskor ne kivételezzen. Sört akartam venni, a kiszolgáló azt felelte, hogy nincs. Én viszont láttam, hogy a raktárajtónál hordták kifelé a teli rekeszeket egy autóba. ízes-zamatos szavakkal beszél, a hétköznapokon megszokott módon a közérdek védelmében tizenhárom éve vállalt társadalmi elfoglaltságáról. — A vásárlók sem mind „piskóták”, ezt tapasztalatból tudom. Azok közt is akad kevésbé finom ember. Nekünk — köztük korábban a Millunov Dániel csoportvezető irányításával dolgozó Csehók Gyulával, Iván Istvánnal, Bongya Antallal, Király Sándorral, Latinovics Jánossal, Varga Imrével, Mátrai Antallal, s a már nyugdíjas Klein Árpáddal és Lovasi Lászlóval — azonban sosem szabad eltéveszteni, hol a helyünk. Mi a vevőtársaink érdekeit képviseljük. Két hónapja Tadityné a Szabadság út—Lőtér sor sarkán levő ABC-ben nem engedett eladni 300 konzervet. A majo- nézes, fokhagyma- és zöldségkrémes ételeknek tudniillik már lejárt a szavatossági ideje. A Lökért sor és a Bokodi út egy másik élelmiszerüzletében meg úgy vélték az eladók, hogy ha a lengyel sós kekszet kiveszik a dobozából és zacskókba töltögetik, a termék szavatossági idejének lejártát könnyebben elkendőzhetik. Nem így történt. A kismotoros ellenőr észrevette és jelezte az esetet Baja Város Szakszervezeti Szakmaközi Bizottságának. A boltosoknak pedig azt tanácsolta, hogy a kekszet csökkentett áron hozzák forgalomba, hiszen a vevőkkel szembeni méltányosság így kívánja. Taditynét arról is ismerik Baján, hogy nem mániákus jegyzőkönyvíró. Papír helyett jobban hisz az emberi szó erejében. Egyes dolgokat a kereskedelemben jóindulatúan, beírás nélkül is el lehet intézni — ezt vallja. Két hete történt vele a Skála Áruházban: —- Mama, vegyél nekem jégkrémet! — kérlelte az unokája. — Jó, de nézzük, hogy milyen! Kivett egyet a hűtőtárolóból, s látja ám, lapos a jégkrém. Valahol a hűtőlánc megint megszakadt. — Tessék mondani, ezt a jégkrémet meg lehet enni? — ennyit kérdezett csak az üzletvezetőtől. — Azonnal kiválogatjuk a puhákatfelelte a vezető. — Köszönöm, hogy tetszett szólni! Jegyzőkönyv sem kellett hozzá, réníieződött a dolog, egy tanulsággal: nemcsak a főnök, hanem a beosztottak is felelősek azért, hogy milyen terméket kap a vásárló! — Erről néhol hajlamosak megfeledkezni mostanában. Az egyik ABC-ben kértem az eladókat, vigyázzanak a narancsdzsússzal — inkább küldjék vissza a szállítóknak —, mivel erjedésnek indult. Pezseg. Kinek hiányzik az, hogy itt durranjanak el a palackok, egymás után? Két hét múlva újra elmentem a boltba. Láttam, rá se hederítettek a figyelmeztetésre. Hagyták az üdítőt úgy, ahogy volt, pezsgésben. Erre föl már nem kukoricáztam. Megírtam a jelentésemet. Hányféle problémával találkozik még útja során Tadityné Engert Mária ellenőr! Igyekszik megértetni a boltosokkal, hogy a forintkimutatós mérlegen — mérés előtt — a 0-hoz, és ne a fél dekagrammhoz állítsák a skálát! Sok tej összemegy. — A hétvégeken megmaradt zöldség és gyümölcs már nem friss a következő heti nyitáskor. Áraikat mégis magasan tartják a kereskedők. S abban mikor lesz már változás, hogy a kenyér és a péksütemény hajnaltól reggelig ne őrizetlenül és zárt konténer helyett ne ládákban várná a „bebocsátást” az utcán az élelmiszerboltokba? Arra mennek a kutyák. Az autók rácsapják a sarat a fedetlen ennivalóra. Ezért aztán a legtöbb bajai úgy van vele, hogy inkább délben megy kenyeret venni. A második szállítmányt már közvetlenül, autóról viszik be az üzletbe. Megoldást sürgető napi gondok. Akárcsak a társadalmi ellenőr másik kérdése, hogy amikor annyi helyen szükség volna a fogyasztói érdekek hatékonyabb védelmére, s amikor a főállású kereskedelmi felügyelők sem tudnak mindenhová eljutni, 13 esztendei gyakorlat után miért szól az ő jogosítványa csak Bajára és például Sükösdre miért nem. A kereteket — alighanem ebben is — tágítani kell. Kohl Antal KÉT TŰZ KÖZÖTT KlSZ-értekezlet előtt Országos értekezletet hivott össze őszre a KISZ, ahol az ifjúsági mozgalom tartalmi és szervezeti megújításának érlelődő elképzeléseit vitatják meg. A KISZ-vezetés terveiről kérdeztük Gönci Jánost, a KISZ KB titkárát. — Miért van szükség az átalakításra? — Számomra a valódi kérdés az, hogy mitől csökken folyamatosan a KISZ presztízse, miközben érdekképviseleti munkája, politikai arca egyre markánsabbá válik. Nem elég hatékony a szervezet működése sem, bár én elsősorban a KISZ-en kívüli, társadalmi okokkal tudom magyarázni ezt a jelenséget. — Pontosabban? — Meglehetősen feszült időszakban vagyunk, mindenkiben nagy a bizonytalanság. Tapasztalataim szerint a határozott politizálásnak ilyenkor is van tekintélye, miközben természetes, hogy kevésbé aktívak az emberek. Minden hasonló helyzetben bizalmatlanság ébred a hatalommal és intézményeivel szemben. Ezzel párhuzamosan pedig mindenki azt keresi, hogyan javíthatna az életén — és ebben még mi sem segíthetünk eleget a tagjainknak. — Hogyan oldhatja fel ezeket a feszültségeket a KISZ? — Könnyebb lenne olyan választ adni, hogy ha mindez így van. akkor a KISZ maradjon a kellemes programok szervezésénél, és akkor jól érzik magukat, akik kapcsolatba kerülnek a mozgalommal. De egyre inkább számolnunk kell azzal is, hogy a fiatalság, ahogy az öltözködésben vagy a zenében, a politikában is alternatívákat keres. Tehát egyszerre kell szórakoztató szabadidős és politikai szervezetnek lennünk. — A politikai kötődés a KISZ esetében adott. Vagy ez is vita tárgya? A KISZ az MSZMP ifjúsági szervezete, a párt politikáját képviseli; ezt azonban csak akkor tudja megtenni, ha tagjai magukénak érzik a mozgalmat. A KISZ hosszú időn keresztül két tűz közé került, állandó konfliktusba keveredett a párt — direkt utasításokkal élő — vezetőivel és a fiatalokkal, akik elfordultak ettől a politikától. Ezért most sokan arra törekednének, hogy a KISZ szakadjon el a párttól. Szerintem lazítani kell a túl szoros kötődést, s garanciákat kell adni arra, hogy a párt nem él a közvetlen utasítás eszközével. Elvileg eddig is, most is az adott párttestület irányítja a hozzá tartozó KISZ-testületet, gyakorlatilag azonban a párttitkár gyakran személyes beosztottjának tekinti a KISZ-titkárt. Ha ezt a módszert sikerül politikai kapcsolattartással felváltani, akkor a KISZ jobban meg tud felelni mindkét feladatának. — Milyen formában valósulhatna meg ez az új típusú kapcsolat? — Nagyon sok elképzelés és lehetőség van, mindnek van előnye és hátránya. Például megoldás lehet, hogy a párt Központi Bizottságának irányítása alatt dolgozik a KISZ KB, az alacsonyabb szintű testületek munkáját pedig a párttag fiatalokon keresztül befolyásolhatja a párt. Talán így. De ennek a variációnak is vannak veszélyei: előfordulhat, hogy így a párt- szervezetek nem érzik magukénak az ifjúsági mozgalmat, és akkor lehet, hogy nem adnak utasítást, de segítséget sem. Egy-egy KISZ-szervezetnek pedig az lehet az érdeke, hogy ne válasszon a testületéibe párttagokat, mert így kibújhat a pártirányítás alól. Igaz, a felsőbb KISZ-szervek irányítása akkor is érvényesül... Folyik a konzultáció a párttal ezekről a kérdésekről, a döntést ott kelt meghozni. — Ha a KISZ-en kívüli okai is vannak a fiatalok elfordulásának, akkor milyen eredmény várható a szervezeti felépítés változásától? — Nem biztos, hogy egyetlen szervezet minden igényt ki tud elégíteni tizennégytől harminc-egynéhány éves korig. Egységes irányítást sem tudok elképzelni — nincs is. Például ma is küszködünk azzal, hogy mit jelent a középiskolákban a KISZ politikai jellege: ott elsősorban önkormányzatokra. diákszerveződésekre van szükség. A dolgozó fiatalokat viszont az foglalkoztatja, hogy személyes boldogulásukban segíti-e őket a KISZ. A szervezeti változtatásokkal azt szeretnénk elérni, hogy a KISZ se kezelhesse szürke tömegként az ifjúságot, hogy másképp kelljen dolgozni egyik városban, mint a másikban. Budapesten és egy faluban. — Szóba került az a lehetőség, hogy a KISZ több rétegszervezet szövetségéből épüljön fel. Ennek milyen visszhangja van a mozgalomban? — Úgy látom, hogy az alapszervezeteket nem érdekli különösebben, milyen a KISZ egészének szervezeti felépítése. Segítséget szeretnének a saját munkájukhoz, s nekik mindegy, hogy a nagyüzemi KISZ-bizottságot a szakmai vagy a megyei KlSZ-bizott- ság irányítja-e. Ezek a változások valójában csak annyiban érintik az alapszervezeteket. hogy ha sikerül megtalálni a legjobb, vagy legalább a mostaninál jobb szervezeti formát, akkor ők is kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Ma úgy tűnik, hogy a szervezeti felépítés gátja a színvonalasabb, hitelesebb működésnek. Még mindig egyformán kezeli a mozgalom a különböző életkorú, szakmájú, lakóhelyű fiatalok közösségeit. Központi határozatok születnek, amelyek egyik megyében hasznosak, a másikban végrehajtha- tatlanok. Az egyik lehetséges megoldás a rétegek szervezeteinek a szövetsége. Ugyanilyen jogos azonban a települések szerinti csoportosítás is. Egy kisebb, jobban körülhatárolt szervezetben erősebb a közösségtudat, ez persze nemcsak összeköt, hanem el is választ. Például a szakma szerinti felosztás a pedagógust az orvostól. A településtípusok szerint felépített mozgalomban viszont másik szervezetbe kerülne, mondjuk, a falusi meg a városi pék. Úgy gondolom, hogy egy nagyon rugalmasan felépülő, a különböző sejtek változatos kapcsolódási formáit biztosító szervezetre van szükség. Hogy ezt pontosan hogyan kellene létrehozni, ma még nem tudom megmondani. Szerencsére nem is egyedül nekem kell a választ megtalálnom, s ha lesznek javaslatok, akkor a KlSZ-értekczlet dönti el, melyeket tartja elfogadhatónak. — Minden kérdésben dönthet az értekezlet? —- Ha csak kisebb módosításokat fogadnak cl a küldöttek, akkor a döntés az értekezlet hatáskörében marad, de ha a szervezeti szabályzat gyökeres átalakítása, az ifjúsági szövetség felbontása is szóba kerül, akkor a KISZ- értekezlctnck össze kell hívnia a kongresszust — mondta Gönci János, a KISZ KB titkára. BVISŐZÖK WOMÁHW Egyetlen este 19 kocsit törtek fel Kisvállalkozók banki támogatása Az Agrobank — amely július 1-jével megkapta a számlavezetési jogot, s amellyel szeptember 1 -jétől fog élni — új szolgáltatásokkal igyekezik hozzájárulni a kisvállalkozások jövőbeni sikeréhez. A pénzintézet kisvállalkozási főosztályt alakított, ez a részleg önállóan intézi a nem jogi személyek banki szolgáltatásait és nyújt számukra hiteleket. A főosztály életre hívását aszerint időzítették, hogy szeptemberben nyílik meg Gyöngyösön a kistermelők — mindenekelőtt az agrár kistermelők — országos kiállítása, amelyen az Agrobank önálló kirendeltséget létesít. Ez az ideiglenes fiók már a kisvállalkozási főosztály kebelén belül foglalkozik majd a jelentkezőkkel, és — amennyiben közös lesz a szándék — pénzügyileg is segíti a kiállításon látottak megvalósítását, kivitelezését. Természetesen Gyöngyösön alkalom lesz arra is, hogy a mezőgazdasági kistermeléssel és azon túl akár a kisiparral immár hagyományosan foglalkozók szintén igénybe vehessék a banki közreműködést céljaik megvalósításához. Az Agrobank különben tovább folytatja a mezőgazdasági felvásárló vállalatok váltóinak leszámítolását; eddig félmilli- árd forint értékben fogadtak felvásárlási váltókat a nagyüzemi gazdálkodóktól, partnereik egy része ily módon készpénzhez jutott, s időben és rendben kifizethette tartozásait. Három fiatalember a megélhetés egyik legkönnyebb és egyben legkockázatosabb módját választotta: személygépkocsikat törtek fel, büfékbe, garázsokba hatoltak be. Ezt az életmódot azonban nem lehet sokáig büntetlenül folytatni. Június óta előzetes letartóztatásban vannak Kecskeméten, a városi rendőrkapitányságon. Eddig harminchét bűncselekményt bizonyítottak rájuk. Mindhárman büntetett elő- életüek. A 23 éves Ruzicska Sándor és a 26 éves Kulcsár Zoltán élete sokban hasonlít a „kis csapat” vezéregyéniségének, Rafael Gyulának az életéhez. — Az állandó bejelentett lakhelye Budapesten van. Hogy került Nagykőrösre? — Február 4-én engedtek ki az előzetesből. Itt laknak a rokonaim. Először az unokanővéremnél, aztán Sanyinál laktam. — Miért volt előzetes letartóztatásban? — Moziba indultam, de megláttam, hogy az utcán verekednek. Mikor közelebb értem, akkor vettem észre a barátomat. Nem tudta leütni a pasit, hát én ütöttem le helyette. Azt is rám akarják fogni, hogy loptam, de nem én vettem el a pénzét, hanem a barátom. Ez tavaly júliusban történt. — Elsöfokon mdyen ítéletet hozott a bíróság? — Egy év két hónapot kaptam, 3 évre felfüggesztve. De ezt megfellebbeztem. — Ezelőtt is meggyűlt már a baja a törvénnyel? — Igen, még 16 évesen loptam és most januárban ítéltek el, de mint fiatalkorút. Ezért 1 év próbaidőre felfüggesztettek. Most majd újratárgyalják. — Hogyan teltek a napjai Nagykőrösön? — Főleg aludtunk. Ettünk is, ha volt mit. — Arra nem gondolt, hogy dolgozhatnának is? — De. Kerestem munkahelyet, de amikor meglátták a szabadulólevelemet, nem kellettem. — Milyen iskolai végzettsége van? — Nyolc általános, meg két év szakközép- iskola. Ide jártam a nagykőrösi Toldiba. — Miért hagyta abba? — A szüleim elváltak, nem jöttem ki velük. A barátomhoz költöztem. Meg kellett élnem valamiből, ezért Pestre mentem. Ott volt munkám. Leginkább alkalmi munkákat vállaltam. Az egyik helyen egy évig dolgoztam. Segédmunkás voltam, az nagyon nehéz volt. — Hogyan kezdődött a bűncselekmény - sorozat? — Nem sokkal azután, hogy Nagykőrösre jöttem, találkoztam Zolival a Kőrisfa prosz- S20ban. Éhes volt, de én sem tudtam fizetni neki. Elhatároztuk, hogy pénzt szerzünk. Reggel vonattal lementünk a Balatonra. Hóimét vették a vonatjegyre a pénzt? — Szereztük. — De honnét? — Erre nem válaszolok. — Miért mentek a Balatonhoz? — Pénzt szerezni. — Hogyan? — Siófokon elkezdtünk sétálni és este lefeküdtünk a parton. Március volt. nagyon fáztunk. Sanyi kiszúrt valamit és hívott, nézzem meg. Egy hamburgerest mutatott. Könnyen bementünk, csak egy üvegtáblát kellett elhúzni, ami egy kis fadarabbal volt kipockol- va. Közben szóltunk Zolinak is. Kaját meg két magnót hoztunk el. Aztán továbbmentünk. Ötszáz méterre volt egy étterem. Sanyi kézzel kifeszitette az ablakrácsot. Semmit sem találtunk, csak cigit meg kaját. Aztán hazajöttünk Kőrösre. — Mi történt a lopott holmikkal? — Pesten eladtuk a cigit, Kőrösön meg a magnókat. A két gyorsmásolós magnóért 1500-1500 forintot kaptunk. A cigi árát nem tudom, mert azt Zoli adta el. De ne kérdezze, hogy kinek, mert nem mondom meg. — Meddig tartott a pénz? — Négy napig. Elmentünk belőle enni meg szórakozni. Különben is tudtuk, hogy le fogunk bukni. Akkor meg minek tartogattuk volna? — Négy nap múlva elfogyott a pénz: mi történt utána? — Ismét találkoztunk és szereztünk a lakótelepen egy kocsit. De Dunaföldvár felé, nem sokkal azután, hogy a Kecskemét végét jelző- táblát elhagytuk, lerobbant az autó. Busszal jöttünk vissza Kőrösre. Másnap megint elindultunk De még előtte ettünk is. A lakótelepen, az egyik garázsban szalonnát találtunk. Könnyű volt bemenni, mert a szellőzőablakok a legtöbbször nyitva vannak. Én beférek rajtuk. Kocsit akartunk kihozni, de az autók általában kormányzárasak. Az egyik garázsban jó néhány spéci szerszámot találtunk. Valószínűleg autószerelőé lehettek. Ezeket elvittük és eladtuk. — Hogyan nyitották ki az autókat? — Nekem volt egy Zsiguli-kulcsom, ez általában a régebbi Zsigulikat nyitja. De a pillangóablakról is gyorsan le lehet szedni az elefántfület. Általában tíz másodperc sem kellett, hogy kinyissak egy kocsit. — Csak Zsigulikkal foglalkoztak? — Nem. Azt vittük, ami megtetszett. — Trabant, Wartburg? — Mi csak autókat loptunk. A Trabant pedig nem az. Különben is ne vicceljen már! Nekünk a menekülésre is gondolnunk kellett. — Térjünk vissza a bűncselekményekre. Mit tettek legközelebb? — Sanyival elloptunk egy kocsit. Aztán elmentünk Zoliért és így hárman elhúztunk Kalocsára a börtönhöz. Ott megkérdeztük, hogy vannak-e szabadulok. — Miért akarták tudni? — Hát mert az női börtön. Akik ide kerülnek, hosszabb időt töltenek bent. Ez alatt a munkájukért sok pénzt kapnak. Na, meg örülnek, ha férfit látnak. — Ki akarták fosztani őket? — Á, dehogy. Ők maguktól fizetnek az ilyesmiért... Sajnos, akkor hajnalban nem volt szabaduló. Hazaindultunk, de csak Kecskemétig jutottunk. Leégett a kézifék, mert elfelejtettem kiengedni. Busszal kellett hazamennünk. \ — Van jogosítványa? — Nincs, de hivatásos sofőrnek tanultam egy darabig. — Végül hogyan buktak le? — Július 2-án, szombaton hajnali fél egy körül lopott kocsival átjöttünk Kecskemétre. Kevés volt a benzinem, ezért megálltunk a hunyadivárosi lakótelepen. Sorba törtük fel a kocsikat. Tizenkilencet. — Miért ilyen sokat? — Mert nem volt bennük benzin, vagy kormányzárasak voltak. Persze, közben egykét dolgot kiemeltünk belőlük. Azt mondják itt a rendőrök, hogy 7500 forint értékű cuccot loptunk. Egyszer csak valaki ránk fütyült. Visszaszaladtunk a kocsihoz. Beszálltunk, én indítani akartam, de Sanyi megszólalt, hogy tré van. Tőlem két méterre ott állt a rendőr. — Egyetlen este, rövid idő alatt 19 autót törtek fel. Nem félt, hogy rajtakapják? — Csavarogjon maga is hetente két alkalommal és majd rájön, hogy mit érez! — Milyen büntetésre számit és hogyan képzeli el a jövőjét? — Azt hiszem, öt évet kapok. Ha majd kiszabadulok száz forinttal, nem fogok tudni mit kezdeni. Folytatni fogom ezt az életet az első naptól kezdve. Ebből nincs kiszállás, mert a környezetünk, az emberek nem engedik . . . A „kis csapat" vezéregyéniségének ez utóbbi vélekedésével, persze, nem feltétlenül kell egyetértenünk. Bencze Andrea Táborozok Erdélyből Balatonszemesen az Expressz ifjúsági üdülőjében Erdélyből áttelepült fiatalok táboroznak. A KISZ KB szervezésében már négy csoport vett részt a pihenéssel, kikapcsolódással egybekötött, beilleszkedést segítő táborban. Augusztus 23-áig öt csoportban háromszáznyolcvan fiatal nyaralhat itt ingyenesen. (MTI-fotó) * * * * * * * * * * * * * * * * * * * 2100 * Elektronikai árut értékesítő üzletbe nagy gyakorlattal rendelkező férfi munkaerőt keresünk. Pályázatot augusztus 20-áig kérjük a kiadóhivatalba küldeni „DEVIZA" jeligére. * * * * * * * * * * * * * ********
