Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-12 / 192. szám

4 ® PETŐFI NÉPE t 1988. augusztus 12.

Helyi televíziók

A helyi televízióstúdió iránti igény hazánkban a hetvenes évek közepén jelentkezett először. Elsősorban a vidéki városok vezetői szorgalmazták, hogy legyen egy önálló hír- és műsorközlő rendszer a településen, amely megkönnyíti a lakossággal való véleménycserét. Politikai állásfoglalás hiányában 1983-ig meddőek maradtak a próbálkozások, ám ekkor zöld utat kapott a kábeltelevíziózás. A helyi stúdiók jogi helyzetét a sajtótörvény szabályozza, a Magyar Televízió a technikai és személyi feltételek ismeretében, a Magyar Posta pedig a nagyközösségi antennarendszer főállomása és a stúdió közötti kábelösszekötetés vizsgálata után tesz javaslatot a Minisztertanács Hivatalának az engedély megadására.

Az első olyan tanácskozás, amely a helyi tévéstúdiókkal foglalkozott, 1984 tavaszán volt Pécsett. Ezen az értekezleten a technikai lehetőségeket és a szerkesztés főbb szempontjait vitatták meg a résztvevők. Közülük akkor jó néhányan csak tájékozódni akartak, ám azóta már sikeresen működő stúdiójuk van.

„Papucsos” viták

A helyi tévéstúdiók sikerén nincs mit csodálkozni, hiszen az állampolgárnak először nyílt lehetősége arra, hogy az adást nézve fölpattanjon és akár bekopogjon a stúdióba, hogy az ott zajló vitafórumon azonnal véleményt mondhasson a hallottakról. Ezek a „papucsos” viták eleinte szokatlanok voltak a helyi vezetőknek, de előbb-utóbb meg kellett barátkozniuk a demokrácia újabb térnyerésével.

Arról, hogy az adást mindenki, akit a nagyközösségi vevőrendszeren keresztül bekapcsoltak a hálózatba, jó minőségben élvezhesse, a posta gondoskodik. Ugyancsak ennek a szervezetnek a feladata, hogy megakadályozza az országos főműsorok vételének zavarását. A Magyar Televízió felelőssége sem kicsi. Nekik kell ugyanis véleményt mondani arról, hogy a stúdiók felszereltsége eléri-e azt a szintet, amivel már meg lehet kezdeni az adást. A helyi stúdiók általában a külföldi utasforgalomban kapható, nem professzionális VHS rendszereket alkalmazzák, ám van, ahol már UMATIC berendezéseket használnak. Ez utóbbi komoly lépés a fejlett stúdiók irányában, s ennek igazolásául csak annyit, hogy ez a rendszer á „nagy televízió” kelléktárából sem hiányzik.

A technikai kérdéseket tovább boncolgatva meglehetősen vegyes kép bontakozik ki, a stúdiók felszerelése másfél és ötmillió forint közötti értékeket kép- * visel. A határ persze a csillagos ég, hiszen aki professzionális stúdiót akar, az soha nem hagyhatja abba a fejlesztést.

Csak a külföldi?

A gondok között említeni kellene a felszerelések cseréjét, a javítóhálózat hiányosságait, az alkatrész-utánpótlás buktatóit. A nehézségeket az okozza, hogy a sok helyről beszerzett külföldi

készülékek működtetése, szervizelése, utánpótlása nem megoldott. A gyors tempóban fejlődő nyugati ipar újabb és újabb készülékcsaládokat dob piacra, a kevésbé korszerűt nem gyártja tovább és így a rosszul választó stúdiók csak az ezermestereikre számíthatnak. Akad magyar stúdiófelszerelés is, amely megfelel a helyi televíziózás követelményeinek, a Híradástechnikai Szövetkezet gyártja, az ára másfél millió forint. Az érdeklődés azonban változatlanul a külföldről behozott rendszerek iránt a nagyobb.

Hazánkban ma huszonkilenc olyan helyi stúdió dolgozik, amely minden engedély birtokában van, és jelenleg is számos kérvény járja a maga útját, másutt pedig most tartanak az előkészítésnél. Az elsők között kezdte meg adását a pécsi, székesfehérvári, debreceni kábeltelevízió, Baranya megye székhelyén tizenhatezer, Székesfehérvárott huszonötezer, Hajdú-Bihar fővárosában pedig hétezer lakásba jut el a helyi műsor. De folytathatjuk a sort: Dunaújvárosban tizenkilencezer, Győrben tizen- háromezer-ötszáz, Szegeden tízezerötszáz, Szolnokon húszezer, Miskolcon kilencezer otthonba vezették el a rendszeresen jelentkező stúdiók adásait. Olyan települések is vannak, ahol csak néhány száz család élvezheti a műsort, ezek közé tartozik például Siófok és Dunakeszi. Kuriózumnak számít Kaposvár, ahol egyelőre egyetlen házban látható a helyi televízió, ha csak azóta tovább nem fejlesztették a rendszert.

Kábelen leggazdaságosabb

S ennek nagy esélye van, hiszen az érdeklődés nem csökken. A szakemberek kezdetben arra számítottak, hogy a kábeltelevíziózásnak lesz egy felfutó ága, majd mérséklődik a figyelem. Gazdasági nehézségeink, az infláció ellenére sem így alakult az érdeklődés, egyre újabb közösségek, szervezetek jelentkeznek engedélyért. Ebben része van annak is, hogy a műholdas műsorok vétele központi antennarendszerrel és kábelre kapcsolva a leggazdaságosabb. S ha már ez a lehetőség megvan, már csak egy lépés, hogy az adott településen a közösséget leginkább érdeklő helyi műsorokat, információkat is látni lehessen.

A gazdaságosság nagy kényszer még akkor is, ha az eredeti megállapodások úgy szóltak, hogy a helyi műsorok csak kábelen juthatnak el a nézőkhöz. Ám van ahol ez túlságosan sokba kerül, és műszaki technikai akadályai is lehetnek. Ózdon például előzetes engedélyt adtak a helyi műsor sugárzással történő terjesztéséhez, amit a városi szervek költségére a posta saját adójával a magyar műsorok adásszünetében fog sugározni. A sugárzásos terjesztés azonban csak ideiglenes megoldás, és nem helyettesítheti a sok műsort szétosztani képes kábeltelevíziós rendszereket. A sugárzásos terjesztés engedélyezésére csak ott van lehetőség, ahol a kábeltelevízió nem építhető ki, ám ezeken a településeken érdemes ezzel a megoldással próbálkozni.

Országházak Budán, Pesten, Budapesten

• A budai Országház utca 28. számú épület, az úgynevezett régi országház, amelyet eredetileg a XVIII. század második felében a klarissza apácák építtettek.

Amióta IV. Béla király beköltözött a budai várpalotába, az országos gyűléseket rendszerint Pesten, azaz a Rákos-patak által átszelt mezőn, hol a szabad ég alatt, hol valamelyik templomban tartották. Buda 1541. évi török kézre kerülése után Bécs lett a magyar király lakóhelye. Mivel a rendek nem akartak országgyűlésre a királyi lakóhelyre, Bécsbe menni, keresni kellett a közelben egy olyan magyar várost, amelyben az uralkodó a tanácskozások ideje alatt kényelmes és rangjához illő szállást találhat. Ez a város Pozsony volt, amely így lett évszázadokon át az ország fővárosa, és az országgyűlések színhelye.

A török kiűzése után a romokban heverő, hajdan fényes Buda csak a XVIII. század végére tért magához. Felmerült a gondolat, hogy ismét Buda legyen a főváros. A kívánság kivételesen találkozott II. József szándékával, aki, miután 1782-ben betiltotta a haszontalannak ítélt szerzetesrendekét, a klarissza apácák elkobzott budai rendházát átalakíttatta országházzá.

Az épitkezéseket és átalakításokat F.

A. Hildebrandt 1785-ben fejezte be. A templomot emeletekre osztották, tornyát lebontották. Az országgyűlés alsótáblája az épületegyüttes utcai szárnyában, a felsőtábla pedig az északi udvari szárnyon kapott helyet.

Az épületben 1790. június 10-én nyílt meg az' első országgyűlés, hogy helyreállítsa az 1790. február 20-án meghalt II. József által szétzilált alkotmányosságot. Ezen az országgyűlésen több nevezetes vita zajlott. Június 11-én az al- sótábla kimondta, hogy tárgyalásait ezentúl magyarul folytatja, magyarul vezeti az országgyűlési naplót s törvénybe kívánja iktatni, hogy a közügyeket — a latin nyelv használatát továbbra is megengedve — magyarul lehet intézni. A másik téma a protestáns hitfelekezetek egyenjogúsításának heves vitája volt.

A legközelebbi országgyűlést — vagy ahogyan akkor nevezték, diétát — 1792. május 24-én nyitották meg Budán, amely június 6-án királlyá koronázta I. Ferencet. Ezen kívül még egy országgyűlést tartottak itt: a tanácskozást 1807. április 9-én nyitotta meg az

uralkodó. Az itt alkotott törvénycikkek az újoncozással és a hadiadóval foglalkoztak. Ez ugyanis már a napóleoni háborúk időszaka.

A következő rendi országgyűléseket többféle okból ismét Pozsonyban tartották. De 1843-ban a pozsonyi diétán felvetődött a gondolat, hogy a következő országgyűlést már Pestre hívják össze. 1844-ben tervpályázatot adtak ki „Pesten építendő Országház tervének készítésére”. A közhangulatban tehát munkált egy külön e célra építendő országház kívánsága. Még Vörösmarty is szót emelt érte 1846-ban írt, Országháza című költeményében: „A hazának nincsen háza, Mert fiainak Nem hazája ...” A szabadságharc, majd a Bach- korszak alatt érthető módon nem esett szó országházi épületről. Amikor az uralkodó belátta, hogy rendeznie kell viszonyát Magyarországgal, 1865 elején elhatározta, hogy első lépésként, Magyarország kívánságának megfelelően, országgyűlés összehívásával kezdi a békülést.

E hírre tüstént bizottság alakult, amely kiválasztott a Sándor utcában egy telket, s megbízta Ybl Miklóst, hogy arra gyorsan építsen fel ország- gyűlések tartására alkalmas házat. A tervek hamar elkészültek, s Ybl 1865 áprilisában elkezdhette az építkezést, amelyen 800 építőmunkás dolgozott éjjel-nappal Diescher József építőmester irányításával. S a mai Bródy Sándor utca 8. számú épületet, az úgynevezett régi képviselőházat nem egészen egy esztendő leforgása alatt felhúzták úgy, hogy 1866. április 14-én már itt tartotta első rendes ülését az országgyűlés, pontosabban annak képviselőháza. Mert a főrendiház a szomszédos Nemzeti Múzeumban ülésezett. Ez volt az a nevezetes országgyűlés, amely végül is a kiegyezést létrehozta, amelynek sokat vitatott törvénycikkei ebben a palotában születtek.

A sebtében felhúzott épület magán viselte a kapkodás nyomait. 1884-re olyan állapotba került, hogy mint Mikszáth írja: .........ha esős idő van odak

ünn, a buffetbe becsorog . . . Mikor a Sándor utcában hajt valamelyik fiáker, az ablakok rezegnek az épületben s a bolthajtásról hullani kezd a vakolat . . .Egy idő óta észrevették a bentlakók, hogy egyetlen patkány sem mutatkozik az épületben .. .Egy szónak száz a vége, az ideiglenes országházat nem lehet tovább használni.”

Ekkor azonban már törvénybe iktatták, hogy új országházat kell építeni. 1881-ben alakult országos bizottságnak az volt a feladata, hogy kiválassza a megfelelő telket, és kiadja az új országház építésére a pályázatot, majd az építési megbízást. A bizottság továbbá leszögezte, hogy ami az új országházzal kapcsolatban „ ... a beosztást és célszerűséget illeti, nem korlátozandó pénzügyi tekintetek által, hanem az épület a jelen, valamint a jövőbeli szükségleteknek megfelelően épüljön.”

A pályázat lejártáig, 1883. február 1 -jéig' beérkezett pályaművek közül a bizottság húsz szavazata közül tizenkilencet Steindl Imre kapott, övé lett tehát a megbízás. Tisza Kálmán miniszterelnök 1884. március 13-án nyújtotta be a tervet elfogadásra az országgyűlésnek.

És Steindl Imre munkához látott. Az 1885 októberében elkezdődött építkezés 1904 nyaráig tartott. De már 1902- ben nagyjából készen állt mai Országházunk, amelyben 1896. június 8-án tartották a képviselők első ülésüket; törvénybe iktatva a honfoglalás ezredik évfordulóját.

Parlamentünk Magyarország egyik legpompásabb épülete, s nemcsak a főváros, hanem az egész nemzet dísze és büszkesége, államunk egyik jelképe, az alkotmányosság és törvényesség otthona.

Dr. Csonkaréti Károly

• Az egy esztendő alatt felhúzott képviselőház homlokzata a Budapest, Bródy Sándor utca 8. szám alatt. Harminc éven át tanácskoztak itt a honatyák.

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyeiét ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (t.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambulancia (t : 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: központi rendelő (t.: 25); Lajosmizse, Felsölajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (t.: 24); Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszent- imre: Szabadszállás, központi rendelő (t.: 220); Kunszentmiklós: központi rendelő (t.: 155); Dunavecse, Szalk- szentmárton, Apostag: Dunavecse,

központi rendelő (t.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Berényi A. (Kerekegyháza, Lenin tér 14., t.: 71-101); Lakitelek: dr. Mérei Gy. (Lakitelek, egészségház, t.: 42-105); Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19., t.:

6); Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaal- pár, Dózsa Gy. u. 76., t.: 44-066.

Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig.

BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el

(Pokorny u., t.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: á rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, má- tételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el (t.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (t.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (t.: 69); Soltvadkert: központi rendelő (t.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Városi Kórház, Fadrusz J. u. 4. (t.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonos- tori, petőfiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el. (t.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (t.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék; URH-szoba: 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér L, t.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27., t.: 12); Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6., t.: 84); Hajós: dr. Pap-I. (Hajós, Kossuth u. L, t.: 10).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanák ügyeletet (t.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (t.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (t.: 88); Kelebia, Tompa: dr. R. Kis S. (Tompa, Attila u. 79., t.: 17).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság

tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.;

Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u.

1 /A; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep;

Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. L; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15 —19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36., t.: 106).

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ:

dr. Tuboly Cs. (Kecskemét, Halasi út

34., t.: 28-344)

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szerelnie, Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.); Bácsszentgyörgy, Ga- ra. Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai út 1/A, t.: 12-851); Felsőszent- iván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth

I. (Felsőszentiván, Petőfi u. 3.), Bács- borsód, Madaras, Katymár: dr. Bor- bás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagyba- racska: dr. Makay G. (Dávod, Tolbu- hin u. 4.)

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG- , ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kasziba I. (Kalocsa, Hunyadi u. 90., t.: 443); Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/A); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Hajnáczky K. (Solt, Kossuth u. 43.); Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Malom u. 20., t.: 45); Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa u. 14., t.: 8); Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u.

35., t.: 20).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3., IV/59., t.: 24-168); Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B, t.: 46-791); Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26., T.: 72-075); Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. L, t.: 45-012); Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29., t.: 99); Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.); Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54., t.: 71-161).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10., t.: 12- 280); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsányi u. 4., t.: 185); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunszentmiklós, Marx tér 5.); Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83., t.: 31-081); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentim- re, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent 1. u. 15., t.: 41-130); Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u.

8., t.: 21-930).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza, Bajcsy-Zs. u. 2., t.: 62-292); Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59., t.: 79-586); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7., t.: 44-111); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp

J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u.

66., t.: 31-828); Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28., t.: 31-942); Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7., t.: 4).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5., t.: 22-245); Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M>. (Kiskunhalas, Gimnázium u.

6., t.: 22-533); Jánoshalma: dr. Ivanics

M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7., t.: 283); Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13., t.: 168); Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/E, t.: 94); Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u.

21., t.: 4); Tataháza, Bácsalmás, Máté- tejke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.).

X

Hol történt meg

a kiegyezés?