Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-09 / 189. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 189. szám Ára: 1,80 Ft 1988. augusztus 9., kedd Önálló arculatú intézmények Tervek az általános iskola korszerűsítésére A tanmencti, óratervi kötöttségek feloldása, az iskolák teljes körű önállósága, a nyelvi kommunikációs képesség fejlesztése, az esztétikai és a testi nevelés kiterjesztése — mindez évek óta viták, pedagógiai tanácskozások visszatérő gondolata, és javaslatként ezt fogalmazza meg az a közelmúltban készült program is, amely az alapfokú oktatás korszerűsítését szorgalmazza. Ez a Művelődési Minisztériumban kidolgozott szakmai program nem újabb tantervi reformot jelent, hanem egyfajta útmutatóul szolgál a folyamatos fejlesztéshez és megújuláshoz. A program kiindulópontja: változtatni kell az általános iskolában eltorzult tantervi arányokon. Erre már egy korábbi, 17 országra kiterjedő reprezentatív vizsgálat adatai ráirányították a szakemberek figyelmét. A felmérésből kiderült ugyanis, hogy a magyar általános iskola teljesítménye igen nagy eltéréseket mutat az egyes műveltségi területeken. A természettudományos és a matematikai műveltség terén az átlagosnál jobbak a mutatók, míg az olvasásmegértés, az anyanyelvi és kommunikációs képességek tekintetében a nemzetközi átlagnál jóval gyengébbek az eredmények. Ennek okát jórészt abban lehet felfedezni, hogy a hatvanas évekhez képest csaknem negyven százalékkal kevesebb a magyar nyelvre és irodalomra fordított óraszám. Viszont a természettudományos tárgyak oktatására szánt idő mintegy 15 százalékkal növekedett az elmúlt két évtizedben. Mindez a szerkezeti aránytalanság az olvasástanítás és -megértés, illetve a nyelvi kommunikációs képességfejlesztés terén súlyos gondokat és lemaradást okozott. A programban vázolt elképzelések szerint tehát a hangsúlyt a nyelvikommunikációs képességfejlesztésre kell helyezni, hiszen ez egyúttal mindenfajta ismeretszerzés alapfeltétele is. A különböző kísérletek révén ma már az iskolák rendelkezésére áll a Zsolnaiféle nyelvi, irodalmi, kommunikációs módszer, amellyel e képességfejlesztés nagy hatásfokkal megvalósítható. A Zsolnai-féle nevelési program az új oktatási törvénnyel egyidejűleg lett választható, alternatív tanterv az általános iskolákban. Ennek ellenére még csak néhány iskolában folyik az oktatás az új tan terv és tankönyvek alapján. A természettudományos és az úgynevezett humán tárgyak helyes tantervi arányának megteremtése mellett fontos feladat — hangsúlyozza a fejlesztési program az esztétikai nevelés, s ezen belül különösen a vizuális és a zenei oktatás óraszámának növelése. Kiemelten kell kezelni a jövőben a gyerekek testi nevelését is. A cél: a heti három órás testnevelésről áttérni a mindennapos testedzésre. Ehhez viszont szorosan kapcsolódik a tárgyi feltétel- rendszer, azaz újabb tornatermeket kell építeni. Az elkövetkezendő öt évben 500 új tornaterem megépítését tervezte a kormányzat, ám ez — a növekvő építőanyagárak mellett — előreláthatóan nem valósítható meg. A tervekhez szorosan kapcsolódik a pedagógiai kultúra új alapokra helyezése. Ennek lényege, hogy az ismeretek befogadására és csupán reprodukálására építő oktatási-nevelési rendszert felváltsa egy olyan új pedagógiai módszer, amelynek középpontjában a képességfejlesztés áll. Mindehhez választható, alternatív oktatási programokra van szükség, amelyek nem kötelezően előírt tanmenetek és nem fetisizálják a tántervet, a tankönyvet. Mindezt követve megszűnhet iskolarendszerünk jelenlegi uniformizáltsága, az iskolák önálló arculattal rendelkezhetnének. Az iskolák szakmai önállóságának elengedhetetlen feltétele, hogy a gazdálkodáshoz szükséges anyagi-pénzügyi feltételekkel is maguk rendelkezzenek. Ennek megteremtése szintén a közeljövő egyik feladata. Csapatkivonás az afgán fővárosból Hétfőn délelőtt megkezdték a szovjet csapatok kivonását az afgán fővárosból. Elsőként az egyik szovjet gépesített lövészhadosztály 500 katonája hagyta el Kabult mintegy 100 harci járművel együtt. A következő — hasonló nagyságú — szovjet egység augusztus 11- én távozik a városból. Az alakulat Kabul északi részén levő laktanyájánál rövid ünnepségen búcsúztatták el a távozó katonákat. Az egység a tervek szerint két nap alatt teszi meg a határig vezető mintegy 500 kilométeres utat, és szerdán érkezik meg szovjet területre, Tyermezbe. Szovjet katonai források szerint, ha Pakisztán betartaná az Afganisztánról kötött genfi megállapodásokat és felhagyna az afgán bel- ügyekbe való durva beavatkozással, a Szovjetunió kész lenne az előírtnál gyorsabban — azaz 1989. február 15. előtt — befejezni csapatainak teljes kivonását az ázsiai országból. Sajnálatos módon azonban semmi jele egyelőre annak, hogy Pakisztán változtatna magatartásán — tette hozzá az említett forrás. AZ OKISZ-ELNÖKSÉG VÉLEMÉNYE: A tervezett elvonások visszafogják a fejlődést Adó, bér, vagyonjegy, kisszervezetek Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának (Okisz) elnöksége Kö- vcskúti Lajos vezetésével tartott hétfői ülésén tájékoztatót hallgatott meg a vállalkozási nyereségadóról, és az 1989. évi keresetszabályozásról folyó vitákról. Mindkét kérdésben kialakította álláspontját. Mint ismeretes: a Pénzügyminisztérium verseny- és szék torsemleges, egységesen 50 százalékos kulccsal működő vállalkozási nyereségadó tervét dolgozta ki. A kivételek szűkítésével a kormányzat el kívánja érni, hogy a különféle gazdálkodó szervezetek munkáját egységesen az eredmény minősítse. Az Okisz elnöksége úgy látja, hogy az elvonások tervezett mértéke az ipar műszaki fejlődését és a szerkezetátalakítást erősen visszafogja. Szükséges ezért, hogy az elvonásokat felülvizsgálják, illetve a progresszív, hatékony ipari tevékenységek fejlődését a kormány jobban segítse elő. Ugyanakkor fontos, hogy a kisebb szervezetek létrehozását is támogassa a kormányzat. A kisszervezetek eddig beruházásaik után igényt tarthattak a beruházási forgalmi adó visz- szatérítésére. Az elnökség javasolja, hogy ez a kedvezmény legyen általános, vagy legalább a szövetkezeti ipar egészére terjedjen ki. Az elnökség elfogadta azt a tervezetet, amelyben az Okisz javaslatot tesz a Pénzügyminisztériumnak az intenzív vagyonérdekeltségi rendszer rendelettervezetének elkészítésére, és 1988 folyamán való bevezetésére. Ez lehetővé tenné az ingyenes vagyonjegy intézményesítését. A bérszabályozással kapcsolatban a kormányzati szervekkel folyó konzultációk során az Okisz-nak az az álláspontja, hogy a társulások és a szövetkezetek között ne legyen eltérő szabályozás a szövetkezetek hátrányára. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy amennyiben a bér- szabályozás nem kerülhető el, akkor az adómentes béremelési sáv fölött széles intervallumban tegye lehetővé az adózott nyereségből való jövedelemadó-kifizetést. Ily módon a szövetkezeti ipar dinamikus fejlődése nem fékeződne le. Az adózással és bérszabályozással kapcsolatos kérdésekről a közeljövőben az Okisz-vezetés az ipari szövetkezetek széles körével konzultációt folytat, hogy a vélemények figyelembevételével véglegesítse álláspontját. Az elnökség ülésén is elhangzott: összhangot kell teremteni a társasági törvény és a szövetkezeti törvény közt. A szövetkezetek és társulások egymásba való átalakulásának lehetőségét vagy az átalakulási törvényben, vagy magában a szövetkezeti törvényben kell kimondani. Mindkét esetben célszerű, hogy az átalakulási törvény bevezetése, illetve a szövetkezeti törvény módosítása egy időben történjen. KÉSZÜLŐDÉS A 11ZÉMA.Y FŰIK KI Külföldi tudósokat is várnak a népzenei találkozóra Hagyományőrzők az egész országból Bartók jegyében rendezi meg Kecskemét tanácsa augusztus utolsó szombatján és vasárnapján a XI. kecskeméti népzenei találkozót. Négy szakmai tanácskozást, illetve kerekasztal-beszélgetést szerveznek. Augusztus 27-én, az ünnepélyes megnyitót követően ifj. Bartók Béla előadása vezeti be a Bartók népzenegyűjtő munkássága című tudományos ülést. A meghívott török népzenekutató részvétele ugyan bizonytalanná vált, de mindenképpen itt lesz Kárpátalja két legismertebb magyar zenetudósa. Ugyanott, a Tudomány és Technika Házában kerül sor a Hagyományőrzés a magyarlakta vidéken című eszmecserére vajdasági, burgenlandi és csallóközi népzenekutató körzeműködésével. Vasárnap délelőtt költőké és helyi kutatóké lesz a pódium, majd kötetlen beszélgetésen próbálják tisztázni népzenekutatásunk jelenlegi helyzetét az illetékes szakemberek. A hagyományőrző együttesek szombaton délután a főtéri színpadon, este az Erdei Ferenc Művelődési Központban adnak műsort. Tizenhat együttesre számítanak a rendezők. Jönnek hagyományőrzők Sarudról, Zengővárkonyról, Lengyelből; az ország minden fontosabb zenei dialektusából. Az esti műsort Olsvai Imre szerkeszti és vezeti. Több kiállítást rendeznek a találkozó programjának színesítésére, föllépnek a kecskeméti bábosok is. H. N. Grósz Károly válasza az országos diákparlament levelére Ez év áprilisában a kecskeméti országos diákparlament küldöttei levelet intéztek a Minisztertanácshoz, amelyben több javaslatot téve kérték az oktatásügy kiemelt támogatását. A diákparlament levelére Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök válaszolt. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a középfokú nevelési-oktatási intézmények tanulói a Kecskeméten megtartott országos diákparlamenten elkötelezetten és felelősségteljesen vitatták meg a magyar közoktatás jelentős gondjait, gazdasági, pénzügyi nehézségeit, és javaslatukkal a kormányhoz fordultak. A Minisztertanács egyetért a diákparlament levelének tartalmával, így azzal a fontos gondolattal is, hogy az elmúlt évben elfogadott, a stabilizációt és a kibontakozást szolgáló munkaprogramjának megvalósulása többi között az oktatás kiemelt fejlesztését is feltételezi. Az oktatás korszerűsítésének követelményét — kiemelt központi feladatként — a munkaprogram is rögzítette. A megvalósulás érdekében a Miniszter- tanács tett is már lépéseket, amikor a közelmúltban elfogadta a felsőoktatás fejlesztésének programját és intézkedett a felsőoktatás-fejlesztési alap létrehozataláról. A közoktatás fejlesztésével kapcsolatos célok megvalósulása ahogy más területeken is — az egész társadalom megértését és a Minisztertanács munkaprogramjának gyakorlati támogatását igényli. A Minisztertanács egyetért azzal, hogy a következő évi költségvetés előkészítése során és a tervezési folyamatokban fel kell tárni a közoktatás fejlesztésére fordítható többletforrásokat. Az országos diákparlament javaslatának megfelelően a rendelkezésre bocsátható többletforrások felhasználásának tervét társadalmi vita után a művelődési miniszter 1988 végéig a Minisztertanács elé fogja terjeszteni. (MTI) A SAKKTÁBLA MELLETT BARÁTSÁGOK SZÜLETTEK Itthon maradt a vándorkupa Felsőbb osztályba lépett a kecskeméti gyerekverseny Nyolc országból húsz csapat vetélkedett egy héten keresztül Kecskeméten, a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban. Az eddigi legszínvonalasabb mezőny gyűlt össz- re a Kecskemét '88 Kupa elnevezésű nemzetközi serdülő sakkcsapatversenyen. A jól szervezett torna a résztvevőknek és a rendezőknek egyaránt sikert aratott. A kecskeméti fiatalok számára a bajor tartományi válogatott ellen a tegnapi utolsó fordulóban elért döntetlen (3:3) az első helyezést jelentette. Itthon maradt tehát a díszes vándorkupa, melyet dr. Horváth Antal, a városi tanács általános elnökhelyettese adott át a győztes csapat tagjainak. Bezdán Tibor, ifj. Krizsány László, Sipos Attila, Sza- kolczai Péter, Gyimesi Zoltán és Mann Gerald összesen 27,5 pontot gyűjtött. Mögöttük sikerként könyvelhetik el a második helyezést a szimferopoli fiatalok, hiszen ők csak öt fordulót tudtak végigjátszani. A harmadik helyen a magyarországnyi Bajorország válogatottja végzett. Számos különdíjat is átvehettek az eredményhirdetésen a legjobban szereplő ifjú sakkozók, így például a legsportszerűbb csapatnak a szovjet együttes által felajánlott kupát a hollandiai Mierlo város fiataljai vihették haza. Joggal állapította meg zárszavában Sza- kolczai Pál: — Jó látni az itt tapasztalható lelkesedést. Úgy látszik, Európa népei-még a sakkozásban is közelebb kerülnek egymáshoz. (S még egy megállapítás, mely elhangzott az eredményhirdetésen: a kecskeméti nyár nem lenne teljes sakkverseny nélkül. A mostani rendezvény bizonyítja, hogy ez a hagyomány érdemes a folytatásra.) (A részletes eredményeket lapunk 2. oldalán olvashatják). —lovas— • Nyolc országból húsz csapat vetélkedett ... • A kecskeméti fiatalok az első helyen végeztek. • Molnár Istvánné varrónő. (Kép és szöveg: Straszer András.) • Laisz Jó- zsefné munkakiadó ellenőrzi a bedolgozók készítette kesztyűket. • Molnár Katalin még kezdő, mellette Kövesdi Istvánné betanító dolgozik. Az idén is lesz tél! • A varrodában a gépnek és a kéznek egyaránt fontos szerepe van. A pécsi Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat keceli telepén már két évszakkal előbbre gondol az ott dolgozó nyolc varrónő. Nappa és sertésbőr kesztyűket állítanak össze gépi és kézi varrással, húszféle modellt. A heti ezer pár kesztyű 47 bedolgozó asszony, lány munkáját is dicséri. A bélelést, vasalást, címkézést a pécsi gyárban végzik, mielőtt bel- és külföldi vevőkhöz kerül e hasznos divatcikk.
