Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. augusztus 9. IRAK—IRÁN—ENSZ Tárgyalások a tűzszünetről Zárt ajtók mögött tárgyalt hétfőn délelőtt az ENSZ Biztonsági Taná­csa az Irak és Irán közötti fegyverszünettel kapcsolatos kérdésekről. Megbízható értesülések szerint elsősorban a fegyverszünet ellenőrzéséhez szükséges ENSZ-megfigyelőcsoport felállításáról volt szó. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár javasolta, hogy a megfigyelőcsoport több mint 350 fős legyen: ez kiegészülne egy légi egységgel, és valószínűleg egy kisebb erőt képviselő tengeri egységgel. Egyelőre korántsem tisztázottak a technikai kérdések a megfigyelők elhelyezésével, státusával kapcsolat­ban, bár a hadviselő felek közölték, hogy készek fogadni az ENSZ megbízottait. Megvitatták a hadifoglyok szabadon bocsátásával kapcso­latos kérdéseket is: a Biztonsági Tanács eredeti tűzszüneti határozata ezt is előírja. A tanács közép-európai idő szerint a késő esti órákban tartott nyilvá­nos ülést. TELJES EGYETÉRTÉS A FELTÉTEL Jugoszláv alkotmánymódosítási vita A jugoszláv parlament alkotmány- ügyi különbizottsága négynapos ta­nácskozáson összegezte az ország 1974. évi alkotmányának módosításá­ról rendezett féléves társadalmi vitát és -harminc pontban összegezte javaslata­it, amelyek most a képviselőház szövet­ségi tanácsa elé kerülnek jóváhagyás végett. Ezt követően a javaslatokat a tagköztársaságok és autonóm tarto­mányok képviselőházai véleményezik, s bármiféle módosításhoz ezek teljes egyetértésére van szükség. A különbizottság az alkotmányban számos lényeges változtatást indítvá­nyoz. így a többi között előirányozza, hogy a községi képviselő-testületek, va­lamint a köztársasági és tartományi képviselőházak küldötteit a jövőben közvetlen és titkos szavazással válasz­szák meg, az eddigi közvetett helyett. A listákon mindenütt több jelöltnek kell szerepelnie, mint amennyit megvá­lasztanak. A bizottság javasolja, hogy a módo­sított alkotmány rögzítse a dolgozók sztrájkjogát, de szögezze le, hogy a munkástanácsok felelősek vállalatuk egész tevékenységéért, tehát azért is, ha csődbe jutnak, ha kollektívájuk tagjai munkanélkülivé válnak. Az előterjesztés szerint a magángaz­dák tulajdonában levő földbirtok felső határát alkotmányosan az eddigi 10 hektár helyett 30 hektárban kell megál­lapítani. Könnyítések várhatók a kül­földi beruházókkal közös vegyes válla­latok létrehozásában is. A hóhér-kommunista Az Ogonyok cikke Sztálinról SHULTZ BOLÍVIÁBAN Pokolgéppel fogadták Pokolgép robbant hétfőn a bolíviai fővá­ros egyik főutcáján, alig néhány perccel az után, hogy George Shultz amerikai külügy­miniszter ott gépkocsin elhaladt. A pokolgép kisebb anyagi károkat oko­zott. Két autónak törtek be az ablakai, azo- kéi, amelyek Shultz feleségét és Charles Red- man külügyi szóvivőt szállították. George Shultz tíznapos latin-amerikai körúton tartózkodik. A merényletet úgy idő­zítették, hogy a pokolgép akkor robbanjon, amikor Shultz a repülőtérről szálláshelyére hajtat. Félnapos bolíviai látogatása során a kül­ügyminiszter a program szerint az államfővel és a kormány vezetőivel elsősorban a kábító­szer-termelők és -csempészek elleni közös harcról tárgyal. Diáktüntetések SZÖUL Súlyos összecsapások voltak vasárnap tüntető dél-koreai diákok és az ellenük kivezényelt rendőri alakulatok között. A diákok a szöuli egyetem mellett megtar­tott nagygyűlésen arról döntöttek, hogy nem engedelmeskednek a rendőri tilalom­nak és augusztus 15-én Panmindzsonban mégis találkozni fognak észak-koreai társaikkal, hogy az ország békés újraegyesítéséről tárgyaljanak velük. BANGKOK Több száz fiatal vonult fel hétfőn a burmai főváros utcáin. A kormányellenes jelszavakat kiabáló tüntetők ezzel megsértették a múlt hét óta érvényben lévő rendkívüli állapot előírásait, melyek Rangunban és néhány vidéki városban tiltják a politikai megmozdulásokat. Ennek ellenére nem voltak összecsapások köztük és a nagy számban a fővárosba vezényelt rendfenntartó erők között. Hétfőre burmai diákaktivisták általános, országos sztrájkot hirdettek, aminek — helyszíni jelentések szerint — kevés foganatja volt. Mindenesetre a ranguni üzletek és hivatalok jó része nyitva tartott. Területrendezés Romániában BUKAREST Hunyad megyében is végzik a te­rületrendezést! Erről számol be a bukaresti Előre, amely közli Ion Constantinescunak, a megye főépí­tészének beszámolóját. A cikk sze­rint öt községet jelöltek ki a megyé­ben rövid időn belül kiépítendő „agráripari központnak”. Nem utal a cikk arra, hogy mely községek kerülnek felszámolásra, csak arra, hogy a „felszabaduló területeket” — a beépíthető körzetek csökken­tésével — visszajuttatják a mező- gazdasági körforgásba. Úgyneve­zett agráripari központok lesznek: Algyógy (Geoagiu), Hunyaddobra (Dobra), Puj (Púi), Marosillye (Ilia), és Feisőcsertés (Certej). — A területrendezésre és a tele­pülések korszerűsítésére vonatkozó feladataink életbe ültetése a megye valamennyi szervére és intézményé­re valósággal történelmi jelentősé­gű döntéseket és teendőket ró — írja cikkében Ion Constantinescu. Sajtóértekezlet Karabahról MOSZKVA Bar a'kar$atii probléma ér­zelmi csúcspontján már túlva­gyunk, a kérdés végleges megoldá­sa egyelőre várat magára — fejtet­te ki a Karabah-hegyvidék helyze­téről tartott tegnapi moszkvai saj­tóértekezletén Csengiz Guszeljov. Az azerbajdzsán író Jevgenyij Am- barcumov neves közgazdász társa­ságában az APN sajtóügynökség székházában találkozott a sajtó képviselőivel. — A Karabah-hegyvidék prob­lémáját korábban egyszerűen nem vették figyelembe. Hasonló prob­léma megfigyelhető az ország más területein is. A karabahi probléma része a nemzetiségi kérdés egészé­nek. Utalt a volgai németek, a krí­mi tatárok, a szovjetunióbeli zsi­dók és más nemzetiségek ügyére. Emlékeztetett arra, hogy a volgai németeknek saját autonóm köztár­saságuk volt Engels nevű főváros­sal, ma viszont ez a köztársaság nem létezik. Vizsgálandó jelenség és jófor­mán minden szovjet szövetségi köztársaságban megfigyelhető: a köztársaság úgynevezett névadó népe, nemzetisége elnyomja a terü­letén élő kisebb vagy nagyobb nép­csoportokat, mindenekelőtt a kul­túrában. Ez megfigyelhető Azer­bajdzsánban éppúgy, mint Grúziá­ban vagy Örményországban. Paradox, hogy éppen a soknem­zetiségű Szovjetuniónak nincs a nemzetiségi problémákkal foglal­kozó tudományos intézete. Sztálin a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó népbiztosság megszüntetésével magát a nemzetiségi problémát vélte megszüntetni. Ma sürgősen lépni kell: olyan intézményre van szükség, ahol tudományos alapos­sággal vizsgálnák e problémákat — mondotta. VÁLLALATOK ÉS DAMOKLÉSZ KARDJA Jugoszláv körkép a munkanélküliségről Jugoszláviában a legújabb adatok szerint ez év első felében 0,3 százalékkal gyarapodott a foglalkoztatottak száma. A népgazdaság szocialista szektorá­ban jelenleg hatmillió 730 ezren dolgoznak. Napjainkban mintegy 25 ezerrel többen keresnek munkát, mint tavaly decemberben. A munkanélküliek száma egymillió 120 ezer, vagyis 3 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt volt. Az 1986 - 1990-es társadalom- és gazdaságfejlesztési terv a foglalkoztatott­ság évi átlag 2,5 százalékos növekedését irányozta elő. Tavaly 2 százalékos emelkedést értek cl, s az idén 1 százalékkal számoltak. Az eddigi eredmények és a gazdasági válság ismeretében azonban ez aligha tartható. A munkanélküliség évek óta az ország egyik legkomolyabb gondja. Idei növekedése elsősorban a vállalati szanálási és csődtörvény végrehajtásának következménye. Egy jó évvel ezelőtt 3650 vállalat gazdálkodott ráfizetésesen, amelyek fölött ott függött Damoklész kardja. Számukra „megoldásként” az átszervezés, beolvadás, összevonás vagy bezárás lehetősége kínálkozott vagy kínálkozik. Ezt a folyamatot tükrözi, hogy tavaly nyáron mintegy 28 000, jelenleg pedig 24 000 termelővállalatot tartanak nyilván. A csőd szélén ingó vagy különféle problémákkal küzdő üzemek természetesen nem gondolhattak fejlesztésre, létszámnövelésre. A munkát keresők túlnyomó többsége fiatal, mintegy 800 000 a harminc éven aluliak száma. A tagköztársaságok között a munkanélkülieket tekintve is nagy különbségek mutatkoznak. Arányuk a gazdaságilag legkevésbé fejlett Koszovóban meghaladja a 40 százalékot, Szlovéniában pedig 2 százalék körül mozog. Nemrég nyilvánosságra hoztak egy olyan becslést is, amely szerint a jugoszláv munkaerő 12,5 százaléka „fölöslegesen” foglalkoztatott. Déli szomszédunknál a munkanélküliség kialakulásához nagymértékben hozzájárult a tagköztársaságoknak az 1960-as és 1970-es években folytatott költekező költségvetési politikája. Annak idején az egyes köztársaságok a piac igényeit figyelmen kívül hagyva egymás után hajtották végre a „presztízsberu­házásokat”, amelyek a helyi vezetők politikai hatalmát erősítették. így történ­hetett meg például az, hogy manapság minden tagköztársaságnak, sőt a két autonóm tartománynak is van autógyára. Ezek a beruházások azonban hatalmas terheket jelentettek a gazdaságra, mert nagy összegeket emésztettek fel, alacsony hatékonyságúak. a meglevő inf­rastruktúra pedig jórészt képtelen ellátni őket. Jugoszláviában jelenleg még nincs egységes, átfogó rendszer a munkanélküli­ek támogatására. A vállalati munkástanácsok ugyan adhatnak és adnak úgyne­vezett minimális munkabért fölöslegessé vált dolgozóiknak, ez azonban nem általános gyakorlat. A munkanélküliek 5 százaléka kap valamiféle anyagi segít­séget, de akik még nem voltak munkaviszonyban, azok csak ingyenes egészség- ügyi ellátásában részesülnek, nyugdij-hozzájárulásukat pedig a tagköztársasá­gok, illetve autonóm tartományok költségvetéséből fedezik. A foglalkoztatást az új gazdasági reformprogram elsősorban a magánszektor kiterjesztésével igyekszik fokozni. Ezt a folyamatot várhatóan segíti majd az is, hogy az alkotmány ez év őszén sorra kerülő módosításával a magántulajdonban levő földbirtokok felső határát az eddigi 10 hektár helyett 20 vagy 30 hektárban fogják megállapítani. Bosznia-Hercegovinában lakossági kölcsönt írtak ki új vállalati munkahelyek létesítésére. A nyugat-európai államokban dolgozó ju­goszláv vendégmunkások végleges hazatérésük esetén kedvező feltételek mellett befektethetik keményvalutájukat nemcsak kisüzemek alapításába, hanem elhe­lyezkedési lehetőségek biztosítása végett szocialista üzemekben is. Márkus Gyula Iványi Pál és Hans Daniels megbeszélése Hans Daniels, Bonn főpolgár­mestere — aki Iványi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására vasárnap érkezett Bu­dapestre — hétfői programját vá­rosnézéssel kezdte. Feleségével együtt először rövid sétát tett a Vár­ban, megtekintette a Mátyás-temp­lomot és a Hilton Szálló dominiká­nus udvarát, majd ellátogatott a bazilikába. A bonni főpolgármestert és fele­ségét délelőtt hivatalában fogadta Iványi Pál. A tervezettnél lényege­sen hosszabb megbeszélésen jelen volt Hans Alfred Steger, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A tárgyalásokról Iványi Pál rö­vid tájékoztatást adott az MTI munkatársának: — Daniels úr — aki nemcsak Bonn főpolgármestere, hanem kép­viselő is a Bundestagban — elsősor­ban a magyarországi gazdasági és politikai reform eddigi eredményei­ről, s a további tervekről érdeklő­dött. Különösen az foglalkoztatta, hogy a hazánkban zajló változá­soknak milyen hatása lehet a szoci- ■ alista országok fejlődésére. Tájé­koztatást kért a többi között vá­lasztási rendszerünkről es a várható módosításokról, a tanács szerveze­téről, a testületek működéséről. Ér­dekelték a bankrendszer változásai, az adórendszer bevezetésének ta­pasztalatai, a készülő társasági tör­vény alapelvei, az alkotmány és a tanácstörvény tervezett módosítá­sa, az egyesülési és gyülekezési jog törvénybe iktatásának előkészüle­tei. — A főpolgármester úr — kéré­semre — ismertette, milyen forrá­sokból táplálkozik Bonn város költ­ségvetése, s miként használják fel a rendelkezésre álló összeget. Kitért arra, hogyan érvényesül náluk a gyülekezési jog, milyen szociálpoliti­kai intézkedéseket tesznek. A több mint kétórás eszmecserén már nem jutott időnk a két főváros közötti kapcsolatok elemzésére, beszélgeté­sünket a holnap esti közös vacsorá­nál folytatjuk. — A találkozó végén NSZK-beli meghívást fogadtam el. Jövőre lesz ugyanis Bonn 2000 éves, s az ünnep­ségsorozaton — amelyhez magyar hetek is kapcsolódnak — szívesen látják Budapest főváros tanácsának elnökét is. Délután Hans Daniels és felesége Szentendrére látogatott. A városi ta­nács épületében a település minden­napjairól, kulturális életéről, idegen- forgalmáról Bertalan Ferenc, a vég­rehajtó bizottság titkára tájékoztat­ta a vendégeket, akik ezt követően — városnézés után — felkeresték a Soros-alapítvány és a Jeunesses Mu- sicales szervezte népzenei tábort. Itt a Szentendre NDK-beli testvérváro­sából, Meiningenből érkezett ifjúsá­gi fúvószenekar adott rövid hang­versenyt a tiszteletükre. Ezt követően Esztergomba haj­tattak, ahol a bazilika megtekintése után a Keresztyén Múzeum kincsei­ben gyönyörködtek. Kora este Paskai László bíboros, esztergomi érsek hivatalában fogad­ta a bonni főpolgármestert és felesé­gét. A találkozón az állam és a kato­likus egyház viszonyát tekintették át. (MTI) Georgij Szmirnov látogatása Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására Georgij Szmirnov, az SZKP KB póttagja, a Marxizmus—Leninizmus Intézet igazgatója augusztus 1. és 8. között hivatalos látogatást tett hazánkban. Munkaprogramjának utolsó napján fogadta Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára. A nyílt, őszinte légkörű találkozókon véleményt cseréitek a szocializmus építésének időszerű kérdéseiről, a két párt együttműködéséről az ideológia terén. Georgij Szmirnovot hivatalos látogatása során fogadta Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Megbeszélést folytatott vele Kótai Géza, a KB tajga, a külügyi osztály, Andics Jenő, az agitációs és propagandaosztály és Radics Katalin, a tudományos, közoktatási és kulturális osztály vezetője. Aczél Györggyel, a KB tagjával, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatójá­val és Balogh Sándorral, a Párttörténeti Intézet igazgatójával az érintett intézetek együttműködésének helyzetét tekintették át, és megállapodást írtak alá kapcsola­taik fejlesztéséről. Romány Pál, a KB tagja, a Politikai Főiskola rektora a társada­lomtudományok kutatásának és oktatásának időszerű kérdéseiről folytatott meg­beszélést a szovjet vendéggel. Georgij Szmirnov találkozott Benke Valériával, a Társadalmi Szemle főszerkesztőjével is. Georgij Szmirnov, aki a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke is, megbeszé­lést folytatott Apró Antallal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökével és Bíró Gyulával, a társaság főtitkárával. KECSKEMÉT ’88 KUPA Befejeződött a serdülő csapatverseny A tegnap lejátszott utolsó forduló eredményei: Kecskemét I.—Ba­yern I. 3:3, Bayern II.—Mereszev 3:3, Toulon—Bagneux 3:3, Biel— Espergaerde 4:2, Prága—Gernhe­im 4:2, Szeged—Kecskemét II. 4,5:1,5, Bayern III.—Griesheim 3,5:2,5, Lajosmizse—Békéscsaba 4,5:1,5, Kiskunhalas—Mierlo 5:1. A hétfordulós torna élmezőnye: 1. Kecskemét 27,5 ponttal, 2. Szimferopol (szovjet) 27,3. Bayern I. (NSZK-beli) 24, 4. H. Mereszjev SE (Tapolca) 23, 5—9. Biel (sváj­ci), Bayern II. (NSZK-beli), Sze­ged, Toulon (francia) és Bagneux (francia) 22,5—22,5 ponttal, 10. Prága 22 pont. A tegnapi eredményhirdetésen jó néhány különdíjat is kiosztottak. A legjobb egyéni teljesítmények: 1. tábla: Laursen (dán) 6, Lehőcz (Kiskunhalas) 5,5 Bakos (Kecske­mét II.) 5 ponttal. A többi tábla legjobbjai: ifj. Krizsány (Kecske­mét I.), Kreuzer (Bayern I.), Wer­ner (Gernsheim), Zvara (Prága) 100 százalékos teljesítménnyel az 5. táblán, és Hostyán. A legjobb leányversenyzőnek já­ró díjat a kiskunhalasi Papp Eszter vehette át. A kecskeméti fiatalok egyéni tel­jesítménye: Bezdán 5, ifj. Krizsány 5,5, Sipos Attila 3,5, Szakolczai 4, Gyimesi 4 és Mann Gerald 5,5 pon­tot gyűjtött. A második csapatból Bakos 5, Thurzó 6 pontot szerzett, a harmadik csapatból Király szere­pelt a legjobban. __i__ A szovjet nép és párt megcsúfolá­sának tekinthető, hogy Sztálin, az ártatlan emberek tömegeinek halá­láért felelős főbűnös még mindig a Kreml falánál, a Mauzóleum mel­lett nyugszik — írja legutóbbi szá­mában az Ogonyok hetilap. — No­ha a sztálinizmus sokkal borzalma­sabb, mint maga Sztálin, a jelenség nem véletlenül írható le ezzel az egy névvel — mutat rá a szerző. Az Ogonyok cikke azzal függ össze, hogy a lap egy korábbi szá­ma kezdeményezte: rendezzenek ez év őszén kiállítást a sztálini represz- sziók áldozatainak állítandó emlék­mű tervvázlataiból. Most pedig özönlenek a rajzok, javaslatok, le­velek, felajánlások a kiállításnak helyt adó kultúrházba. Az Ogo­nyok és az említett kultúrház azt tervezi, hogy közösen megrendezi a lelkiismeret hetét, amelynek kereté­ben kiállítást rendeznek történelmi dokumentumokból, fényképekből és képzőművészeti alkotásokból, a személyi kultusz témájával foglal­kozó filmeket és színdarabokat mu­tatnak be, megtartják „az elnyo­mott költészet és a lágerénekek napját”, és esteken emlékeznek meg azokról, akiknek a nevét — mint a szerző írja — „a hóhérok szakítot­ták ki a történelemből”. „A hóhér és az áldozatok nem lehetnek egy párt tagjai. Egyébként is, mi lehet ellentmondásosabb fo­galom, mint a hóhér-kommunista? Becsületes emberek ezreinek párt­tagságát állították vissza haláluk után. Mi az akadálya annak, hogy posztumusz kizárjuk a pártból azo­kat, akik a halálba küldték őket, vagyis Sztálin lakájait és követőit?” — teszi fel a kérdést a szerző. Ez­után a nagy honvédő háború törté­netét felelevenítve arról ír, hogy a nép háborúja gyakorlatilag két fronton zajlott: volt küzdelem a fa­sizmus ellen és volt harc a sztáliniz­mussal. Ideje nyilvánosságra hozni végre, hány áldozatot követeltek ’ ezek a csaták — szögezi le a szerző, és megállapítja: valószínűleg nagy­jából ugyanannyi volt az áldozat. — A lelkiismeret hete csak iszo­nyúan fájdalmas lesz, de megtisztu­lást, megkönnyebülést kell hoznia, kíméletlenül le kell lepleznie a sztá­lini módszereket a politikában, az ideológiában, a gazdasági életben, az erkölcsökben, az élet minden te­rületén — hangsúlyozza az Ogo­nyok cikkírója. _____________________________

Next

/
Thumbnails
Contents