Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-08 / 188. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE v, I v':" - -v4: k viW K ■’ ■ i,A ’ , .•**• • r - c •» k A *. . t-' AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 188. szám Ara: 1,80 Ft 1988. augusztus 8„ hétfő JASSZER ARAFAT: „ Harcunk utolsó szakaszába érkeztünk” Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője úgy véli, hogy „már csak idő kérdése" az önálló palesztin állam megalapítása. A bulgáriai Várnában a szófiai televíziónak szombaton adott nyilatkozatában kijelentette: „harcunk utolsó szakaszába érkeztünk, és hamarosan kitűzzük lobogónkat Kelet-Jeruzsá- lemben, jövőbeli fővárosunkban”. Arafat szombaton utazott el Bulgáriából. Előtte fogadta őt Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára. Jordánia és Ciszjordánia közigazgatási kapcsolatainak feladása megszilárdította a PFSZ szerepét a palesztin kérdés esetleges megoldásában — hangsúlyozta szombaton Husz- szein jordániai uralkodó. Hozzátette: a Ciszjordániához fűződő adminisztratív kapcsolatok feladása „fájdalmas lépés” volt, amelyet Amman azzal a céllal tett, hogy „megerősítse a palesztin nép harcát a PFSZ-nek, a palesztinok egyedüli és törvényes képviselőjének irányításával”. Jichak Samir izraeli miniszterelnök szerint Jeruzsálem kész tárgyalni Egyiptommal, Jordániával, a palesztinokkal, de nem a PFSZ-szel. A The Observer brit folyóirat vasárnapi számában közölt nyilatkozatában azt is kijelentette, hogy a jövőbeli tárgyalásokon Ciszjordánia állandó státusa a megbeszélések külön témaköreként szerepelne. Nyári útkarbantartás a megyében Bács-Kiskun megye úthálózata — az utak teherbírását és szélességét, valamint a forgalmat összehasonlítva — különösen túlterhelt. Területünkön 2074 kilométer országos közút fenntartása tartozik a Szegedi Közúti Igazgatóság kecskeméti koordinációs főmérnökségének feladatkörébe, amelyből 600 kilométer az első-, illetve másodrendű főútvonal. Besorolását illetően a többi bekötő, összekötő, valamint hozzájáró út. Az utak átlagos szélessége 6,1—6,2 méter. Az időjárás általában március közepétől november közepéig alkalmas karbantartási munkák végzésére, de a fő szezon természetesen a nyár, amikor kevés a csapadék. Borsos Sándornak, a koordinációs főmérnökség fenntartási vezetőjének tájékoztatása szerint a lokális (1—1,5 négyzetméteres) javítási munkák mellett az idén egymillió 400 ezer négyzetméter olyan nagyfelületű útjavítás szerepel a tervek között, amelyben a pályaszakasz teljes szélessége állagmegóvó záróréteget kap. A főmérnökség kétféle technológiát alkalmaz, az egyik szerint a hígított bitumenes, másik szerint a bitumenemulziós záróréteg készül. Az idén a munkálatok nagyobbik felét — 890 ezer négyzetmétert a hígított bitumenes technológiával végzik. Ez a módszer — bár olcsó - kevésbé népszerű a lakosság körében, mert a javítási szakaszok mentén gyakori a kőfclpattanások miatt a szélvédőtörés. Ami Borsos Sándor szerint úgy előzhető meg, ha ezeken a szakaszokon nagyobb követési távolságot tartunk, s lassan hajtunk. A tervezett munkálatokat kilencven százalékban már befejezték. A nagyobb feladatok között szerepelt az 51-es számú főúton a Tass—Szalk- szentmárton közötti vasúti felüljáró, a Dunavecse—Apostag szakasz, valamint a Dunapataj Kalocsa szakasz burkolása. A későbbiekben, de még az idén sor kerül ugyanezen útvonal Baja alatti szakaszának javítására is. A napokban kezdődtek a munkálatok az 53-as út kisszállási csomópontjánál, de befejeződött már a bugaci bekötőút javítása. Felvételeinken a Kiskunlacháza - Izsák közötti út szabadszállási belterületén a solti üzem- mérnökség Varga Imre által vezetett brigádja dolgozik. Egyrétegű bitumenemulziós zárást végeznek tört-osztályozott Siemens Martin salakkal, amely olcsóbb, mint a bányakő. B. F. I. Európa a mienk is! Autóbuszunk elhagyta a nagyanyámnak oly kedves Pozsonyt, kávéztunk a Kijeviül Münchenig sokfelé látható századfordulós hangulatú prágai cukrászdában, elrobogtunk gyárvárosi, gyermekkoromat idéző nagyüzemek mellett, amikor egy német kisvárosban ükapám jutott az eszembe. Külföldi utazásom előtt került a kezembe Vándorló-könyve. Evekig járta a szomszédos államokat, ebben a városkában kapta a legnagyobb elismerést tudományáért, szorgalmáért. Családi hagyományként tudom, itt tanult a legtöbbet, részben az itt elsajátított ismereteinek köszönhetően tekintették dunántúli szülővárosában a legképzettebb mesternek. Mások is dolgoztak külföldön — enélkül nem is kérhették a mestervizsga engedélyezését —, de talán ő volt a legfogékonyabb, mert később újra nyakába vette a világot. Csak így honosodhattak meg évtizedek alatt hazánkban a gondolkodás, a technika új vívmányai. A leghatékonyabb lokálpatrióták azért járták Európát, hogy otthon hasznosíthassanak mindent, amit elleshettek, megfigyelhettek. Az egyik híres kecskeméti szőlőnemesítö és társadalomszervező azért biztatta a tanácsot, az iparegyletet: küldjenek minél több embert külföldre, mert különben elmaradunk. Helyi és országos reformereinket éppen helyzetünk és a fejlettebb országok közötti különbségek késztették a fejlődés gyorsítására, a másutt bevezetett újítások, bevált vívmányok alkalmazására, így épülhetett ki viszonylag gyorsan a hazai vasúthálózat, így ismerhették meg a homoki bortermelők a korszerű tárolókat, így kerültünk egyre közelebb Európa fejlett országaihoz. Mégis joggal panaszkodtak nagy gondolkodóink: a Duna-tájon lassabban járnak az órák. Egy küldöttség tagjaként sok száz kilométert buszozva újból és újból éreznünk kellett európaiságunkat. Bármerre jártunk, magyar vonatkozású emlékek erősítették az összetartozás érzését. Megtapasztalhattuk a mai közös gondokat. A két ország határvidékén füstölő, büdös gőzöket-gázokat okádó Sziléziában időnként holdbéli tájakon éreztük magunkat. Csupasz ágaikkal fák tízezrei könyörögtek az életért mindkét országban. Szinte mindenütt eltűntek a gyerekkoromban még a gazdagabb államokban is csúfos- kodó barakktelepek. Ausztria néhány körzetét kivéve alig-alig láttunk embereket a szántóföldeken, a mezőkön, a kertészetekben: gépek pótolják a kétkeziek munkáját. Kiáltó eltérések bizonyították, hogy a társadalmi közgondolkodás, a szokások hatalma, a hatalom igényessége vagy nemtörődömsége néhány évtized alatt milyen eltéréseket teremthet. Az utak jobb állapotából, a szolgáltatók udvariasabb viselkedéséből, a gondozottabb, tisztább falvak látványából akkor is nyilvánvalóvá vált, hogy másik országba értünk, ha megállás nélkül robogtunk volna át a határon. Építész, környezetvédő, várostervező útitársaimmal újra és újra tapasztalnunk kellett, hogy több évtizedes elzárkózásunk következményeinek mielőbbi felszámolása nélkül messzebb kerülhetünk Európától, mint sokan gondolnák, messzebb kerülünk megújulási céljainktól. Az egyik nagy szövetkezel immár nyugdíjas vezetője turistaútjairól számtalan jó ötletet hozott haza, valósított meg idehaza. Még —jelképesen szólva — egy autóbuszról szemlélődve is megállapítható: nemcsak apró, gyakorlatias produktumokkal gazdagíthatja korunkat a második évezred felé közeledő Európa. Mitagadás, egyikünket-másikunkat olyan indulatos tettvágy, a változtatás annyira erős szándéka szorongatott hazatérve, mint amikor Ady gőzösről szemlélődött az Alföldön. Heltai Nándor A XIY. Zománcművészeti Alkotótelep kiállítása Tegnap délelőtt Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központ emeleti galériájában a megye párt- és tanácsi vezetőinek és a kínai nagykövetség munkatársainak jelenlétében An Li, a Kínai Népköztársaság nagykövetségének első titkára nyitotta meg a XIV. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep kiállítását. Bevezetőjében elmondta, hogy a legutóbbi években az országaink közötti politikai és gazdasági kapcsolatok fejlődésével párhuzamosan a kulturális kapcsolatok erősödése is egyre érzékelhetőbb. A kortárs kínai művészetek — az irodalom, a film és a képzőművészetek — legkülönfélébb területeinek képviselőivel egyre gyakrabban és rendszeresebben találkozhatunk folyóiratokban, kiállítótermekben, mozikban. Ennek a kapcsolatnak a kézzelfogható tárgyi jeleivel — a többi között épp a zománctáborban készült alkotásokkal — találkozhatunk Bács-Kiskun megyében is. A kínai mesterek ugyanis idén másodszor dolgoztak néhány hétig együtt a kecskeméti műhelyben a hazai és a külföldi alkotókkal. Han Li beszélt az alkotótábor vendégeire oly nagy hatást tett technikai virtuozitás, mívesség több évezredes előzményeiről és ezeknek legújabbkori feltámadásáról is, a legutóbbi tiz esztendőben tett látványos fejlődésről, melynek köszönhetően e tárgyak ma igen szép számmal lehetnek jelen a nemzetközi kereskedelemben. A most kiállított néhány darab is reprezentálja, hogy a kínai kultúrában mekkora nyomatékot kap a nemzeti hagyomány őrzése. Hozzátette még, hogy az itt szerzett tapasztalatok is feltehetően hozzájárulnak majd a kortárs kínai tűzzománckultúra fejlődéséhez. Az ünnepélyes beszédet követően, két alkotó vehette át kiemelkedő tevékenységéért a jutalmat: a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának díját, Hertay Mária, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep díját pedig a Moszkvából érkezett Olga Kuznyecova nyerte el. A díjak átvétele után Pap Gábor művészettörténész, a kiállítás rendezője készített szakavatott tárlatvezetöként gyors számvetést, s jellemezte röviden a kiemelésre érdemes munkákat. Károlvi Júlia KÓRHÁZREKONSTRUKCIÓ KALOCSÁN Cél: a színvonalasabb betegellátás Akik ismerik a kalocsai kórház jelenlegi állapotát, azok tudják, alaposan megérett már a felújításra. Az 1962-ben épült kórházi mosodát — Szőnyi Istvánné gazdasági igazgató szerint — már tíz éve le kellett volna állítani. Működtetése persze olcsóbb volt, de sem a mai biztonságtechnikai, sem pedig az egészségügyi előírásoknak nem felelt meg. A kórház rekonstrukciós tervében ezért is került első helyre a mosoda épületének felújítása, illetve bővítése. A tervek tavaly készültek el, s akkor a költségeket 50 millió 100 ezer forintra becsülték. Erre az évre ez az összeg — az áremelkedések és az általános forgalmi adó miatt — 74 millió 596 ezer forintra emelkedett. A kivitelezést a Dutép Vállalat végezi. Az idén májusban el is kezdték a munkát, az építés befejezése 1989 októberére várható. A rekonstrukciós tervben ezenkívül a többi között a kórház három öreg épületének rendbehozatala is szerepel. Régi bennük az elektromos hálózat, a hőtávvezeték, és nincs elegendő vizesblokk. A gyakori csőtörések szinte állandó munkát adnak a kórház műszaki gárdájának. Az épületek felújítását a VIII. ötéves tervben szeretnék megvalósítani, aminek persze feltétele, hogy a meglévő osztályokat előbb új épületbe helyezzék. A jelenlegi pénzügyi lehetőségek azonban — bármennyire is indokolt a korszerűsítés — ezt nem teszik lehetővé. Ugyanez a helyzet a véradó állomás rekonstrukciójával kapcsolatban is. 1989-re mindenképpen meg kell oldani, csak az a kérdés: miből? A nehézségeket csak fokozza, hogy a nagyobb jellegű felújítások mellett igen költséges a kórházi műszerek kicserélése, pótlása. A rendelkezésre álló pénzösszeg pedig mindig jóval kevesebb, mint amennyire szükség lenne. Ezek a gondok a kórház vezetését egyéb megoldások keresésére késztetik. A legsürgetőbb felújítások mellett egy nappali kórház létrehozását is tervezik. Ebben az intézetben fiziko- és hidroterápiás kezelés folyna. A feltételek (szakemberek, uszoda, szabadidőpark) adottak, csak ki kell használni. Jelenleg olyan partnereket keresnek — tárgyaltak már a társadalombiztosítási igazgatósággal és a Pusztatouristtal — akik tőkével lépnének be a vállalkozásba. A szervezést a kórház vezetősége vállalja, hisz elsősorban nem üzletről, hanem a betegek színvonalasabb ellátásáról van szó. VEZEl Öl PÁLVA7ÁTOK ÉRTÉKELÉSE Új tanév — új iskolaigazgatás Az elmúlt tanévben vezették be azt a pályázati rendszert, melynek értelmében a művelődési intézményekben valamennyi vezetői állast csak pályázat útján lehet betölteni. Minden olyan helyet meghirdetnek, ahol a vezetőknek lejárt a megbízása. Az 1988—89-es tanévre Bács- Kiskun megyében az igazgatói állások betöltésére összesen 87 pályázatot hirdettek meg. 28 óvodavezetői, 26 általánosiskola-igazgatói, 12 általános művelődésközponti igazgatói, 5 állami zeneiskola-igazgatói, 4 nevelőotthoni igazgatói, 1 neveléstanácsadói, 3 gimnáziumi igazgatói, 3 középiskolai kollégiumigazgatói, 3 szakközépiskola-igazgatói és 2 szakmunkásképző-igazgatói állásra adtak be pályázatot. Hatvanhét helyre csak egy-egy pályázó jelentkezett, hat helyre pedig egyáltalán nem akadt jelentkező. Azokban az intézményekben, ahol a pályázó nem kapta meg a tantestület 51 százalékos szavazatát, vagy nem rendelkezett ötéves szakmai gyakorlattal — összesen 11 esetben — új pályázatot írtak ki. Az idei választásokba már a tavalyi, indító esztendő tapasztalatai is beépültek, ennek következtében zökkenőmentesebben zajlottak. A választások előkészítő szakasza is a korábbinál nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb légkörben folyt. Ebben az is lényeges szerepet játszott, hogy az eljárást szabályozó eredeti művelődésügyi minisztériumi rendeletet a területi vélemények alapján egy új kiegészítéssel módosították, amelynek következtében a szabályozás sokkal pontosabbá, egyértelműbbé vált. A nevelőtestületek örömmel fogadták, hogy „egyetértési jogkörük” súlya megnövekedett. Ha tehát most egy pályázó megkapja az 51 százalékos szavazati többséget, akkor azt a kinevező szerv csak rendkívüli esetben utasíthatja vissza. A módosítás feloldotta azt a mechanikus szabályt is. mely szerint az ötéves kinevezési periódus leteltével mindenkinek — még az egy-két évvel a nyugdíj előtt állóknak is — pályáznia kell. Több mindenben történt ugyan előrelépés, de sajnos, a második év eredményeinek értékelései is azt mutatják, hogy még mindig nagyon kevés a külső — korábban nem vezetői állást betöltött — pályázóknak a száma. Az összesen kilencvennégy pályázóból mindössze tizenkilenc az, aki valóban „külső”, közülük is csak hatan dolgoztak beosztott pedagógusként. Az esetek többségében a volt intézményvezető kívánta újra betölteni a meghirdetett állást. Pedig jó lenne, ha ez a lehetőség több, viszonylag felkészült, tehetséges fiatalnak jelenthetné a kiteljesedést, az érvényesülés útját. K. J. B. M.
