Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-06 / 187. szám
Búzaexport Bajáról Már a vége fplé tart a gabona felvásárlása a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat (GMV) bajai körzeti üzeménél. Csuvár Lászlé kereskedelmi vezetőtől megtudtuk, hogy 19 könnyező mezőgazdasági nagyüzemből folyamatosan érkeznek a bácskai város felvásárlói raktáraiba a terménnyel megrakott szállító • A Szovjetunióba a búza döntő többsége vízi úton, a Dunán jut el. A felvételünkön látható uszály, amelynek gyomrába 160 vagon búzát töltenek, a fekete-tengeri izmaili fogadóállomásra hajózik rakományával. jármüvek. Eddig csaknem 64 ezer tonna búzát, 1660 tonria rozsot és 4340 tonnányi takarmány- árpát vettek át. A beérkező búza egy részét a minősítés után tisztítják, majd megőrlik a helybéli malomban. A másik része exportra kerül. A legtöbbet — mintegy 27 ezer tonnát — a Szovjetunióba viszik, de szállítanak az NDK-nak és Lengyelországnak is. G. B. TAZLARTÚL DUNAEGYHAZAIG Felújítási munkák a művelődési házakban Pénzszűke idején, még a legelszántabb közösségpártolók is félretették művelődésiház-alapíő terveiket. — Jó, ha a meglev) intézmények fenntartására futja! — hangsúlyozzák a községi tanácsoknd. A községek fejlesztésre szánt forintjait ugyanis a személyi jövedelematbból származó bevételekből engedné át az állam. Az SZJA-ból azonban a ervezettnél jóval kevesebbet tudtak csak kasszírozni. Ezért jut a helyi testiletek által jóváhagyott programok megvalósítására is kevesebb. A gazdákfelelős gondoskodását mutatja: a nyári hónapokban azért a legtöbb helyet megszépülnek a közművelődési intézmények. Dunaegyházán, a Hajnóczy József Művelődési Hátban három évre osztották el a szépséges munkákat. Tavaly az elekromos hálózatok cseréjével és a fejtésekkel végeztek. Idén a tető mjgfiatalítását tervezték. A hatvanasévek elején átadott (akkoriban nfegyénk legkorszerűbb falusi kötművelődési intézményének számít«) tágas létesítmény palaboritása óbb helyen is megsérült az utóbbiévtizedben. A javítgatással nem érhetnének célt, így az egészet lebmtják és új- racserepezik áz intézmjnyt. Soltvadkerten, a kizség központjában, jól halad a faluhoz felújítása és bővítése. Ha jlkészülnek az építőbrigádok a töbimilliós átalakítással, igazi otthcjit kaphatnak ott a község műészeti csoportjai, szakkörei, klubjai. Apostagon, a Nagy Iajosról elnevezett művelődési híz fűtőberendezéseit váltják föl brszerűbb- re a hamarosan megkédödő átalakítás során. Szeretnél a megsérült vizesblokkot is javíttatni, valamint a klub- és az Előadótermet rendbe hozatni. Egyelőre nyolcszázezer forintja vjn a munkákra a fenntartónak, ^teljes felújításhoz kétmillióra leíne szükség. Ha nem jön külsc segítség, meg kell majd állniuk féllton. Hamarosan ugyanis megkezdik egy új, három tantermes iskola építését a faluban. Dunapatajon sem tudnak még hozzáfogni a Kodály Zoltán alapította — a nagy zeneszerzőről elnevezett — közművelődési intézmény teljes rekonstrukciójához. A tanács a kevéske pénzét most a kazánok felújítására fordítja. A népművelőknek a következőkben remélhetőleg nem lesz gondjuk a túlméretezett épület téli fűtésével. Izsákon néhány hete fejeződött be az egykori legényegyleti székházból lett faluház rekonstrukciója. A több hónapig tartó építkezés során a Táncsics Mihályról elnevezett intézményben megújították a színházterem elektromos rendszerét, világítását. Esztétikus burkolatot kaptak a százéves falak. Lecserélték az oly sokszor megstoppolt, mégis beázó tetőt is. Az őszi évadkezdésre befejeződik a tázlári általános művelődési központ bővítése és a kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Központ födémburkolatának cseréje is. Sajnos, lesznek az idén is olyan intézmények, amelyek a közművelődési szezon kezdetén a már megszokott, kopottas ruhában fogadják a vendégeiket. Solton például — tudtuk meg Prohászka János tanácselnöktől — csak a Vécsey Károly Művelődési Ház teljes rekonstrukciójának terveire futotta. Ha a legszükségesebb munkákat el is végzik addig, a teljes felújításhoz a következő ötéves terv időszakában foghatnak. Tasson, ahol az egykori Darányi-kastélyban kapott otthont a falu közművelődésének központja, arról tárgyalnak a tanács testületéi, hogy a HIGIKORN Kisszövetkezet által ajánlott nyolc és fél millió forintért eladják-e a község szélén levő intézményt. A HIGIKORN osztrák vállalkozókkal közösen rendbe hozatná a patinás épületet, valamint a kastélyparkot és üdülőközpontot építene Tasson. Ha sikerülne az üzlet, a vételárért új, korszerű faluházat szeretnének emelni az eladók a település központjában. Több hónapja tart az alkudozás. A lakosság egyre türelmetlenebbül sürgeti a döntést, hiszen fél év óta se művelődési ház, se mozi nem működik a faluban. A tanácsok — láttuk több helyen is — a felújításokra, korszerűsítésre szánt forintjaikat megtol- datják, az együttműködő társszervezetekkel. Egyre több az olyan község, ahol az intézményeket kulturális szolgáltató, vagy kereskedelmi partnereknek adják bérbe. A feltétel „csak” annyi: a bérleti díj megfizetése mellett járuljanak hozzá a partnerek a szükséges átalakítási, karbantartási munkálatokhoz. Ilyen megállapodások alapján adott támogatást az idén is a Művelt Nép Könyvteijesztő Vállalat, mely könyvárudákat nyitott, a falvak művelődési házaiban. F. P. J. Lassú a változás írta: dr. Szakolczai Pál *> A társadalmi-gazdasági fejlődésünk érdekében szükséges reformokat 1988- ban sokkal több politikai állásfoglalás és felsőszintű gazdasági intézkedés jelezte, mint a korábbi években. Mégis azt lehet tapasztalni, hogy a mindennapi munkában, „az élet sűrűjében”, a termelésben, a szolgáltatásban kevés a változás. Megy minden a maga útján, középszerűen, vagy még gyengébb színvonalon. A kiugróan jó teljesítmény továbbra is ritka, a gazdasági szerkezet piaci irányba fordulása lassú, társadalmi és termelési folyamataink jó része öntörvényűén, szabályozhatatla- nul halad — nem feltétlenül jó irányba. Politikai biztatás Az érdemi demokratizmus új elemeivel előkészített országos pártértekezlettől megyénk közvéleménye — beleértve a gazdasági döntéshozókat is — fordulatot remélt. E fordulat be is következett a bátor változtatásokat szorgalmazó állásfoglalással, újítani kész országos vezetők megválasztásával, a társadalmi önbizalom (talán nem átmeneti) erősödésével. A pártértekezlet óta eltelt időszakról így fogalmazott az új főtitkár egy interjúban: „ ... az elmúlt két hónap alatt tulajdonképpen higgadtan, körültekintően nem tudtuk átgondolni: hogyan tovább?”. Aligha vitás: a reformot pártoló óriási szóbeli egyetértést előbb- utóbb követnie kell a cselekvő, áldozatkész magatartásnak. Az 1988-as gazdasági év első felének eredményei azt mutatják, hogy a gyakorlatban még most is több a fékező mint a lendítő erő. A fékező hatást kétségtelenül összefüggésbe kell hozni azzal, hogy sem politikailag, sem gazdaságilag nem szabad fokozatok nélkül, egyszeriben liberalizálni a gazdaságpolitikát. A megye gazdálkodói jobban szeretnék, ha sem a bér, sem a fejlesztési és forgóeszköz- hitelek, sem az importcikkek, sem az exportpiacok oldaláról nem lenne korlát. Mindez azonban együttesen elképzelhetetlen, mert a teljesítmény meny- nyiségi és minőségi mutatói hiányra, fedezetlenségre, sorban állásra, megrendelői kifogásokra, rugalmatlanságra engednek következteni. A felsorolt külső korlátok ellen tehát a rajtunk múló, általunk is rendezhető körülmények (jobb szervezés, szigorúbb fegyelem, teljesítményarányos belső bérrendszer, igényesebb vezetés) kialakításával kellene kezdeni a harcot. Nem kétséges: az országos pártértekezlet állásfoglalása ehhez bőségesen kínál politikai-ideológiai alapot. Még a veszélyre is figyelmeztettek sokan az előkészítés és a felszólalások során: ha a vállalati, népgazdasági szempontból nézve „külső” feltételek megváltozására bízzuk a jövőnket, akkor nem kerülhető el a gazdasági összeomlás és a vele járó politikai válság. Mi van a mérleg mögött? A felületes szemlélőnek egyébként „konszolidált” képet mutat a féléves mérleg. Ha van is néhány veszteséges nagyüzem az iparban és a mezőgazdaságban, a féléves veszteség döntő oka az éven belüli elszámolási rendszerben található. Az anyagi folyamatoktól alaposan elszakadtak a pénzügyi műveletek, ma már — sajnos — kevés helyen van „naprakész”, pontos, a vezetés számára használható döntési információ. Úgy tűnik, a meglehetősen nagy ütemben, de összehangolatlanul fejlesztett számítástechnikai gépi és szellemi erő sem segít még eleget. Az év elején bevezetett új adó- és árrendszer egyelőre ugyancsak nehezíti a tisztánlátást. Sokan vannak, akik több energiát fordítottak a piacgazdaság felé történő elmozdulás e két fontos tényezőjének (adó, ár) elutasító bírálatára, mint a jogszabályok szerint kötelező bevezetésére, mindennapi érvényesítésére. Súlyos gond, hogy a jogszabályok adta kereteket hazánkban szinte büntetlenül át lehet hágni, hovatovább az üzleti, termelési sikerek érdekében nem is lehet másképp cselekedni. A gazdasági életet érintő jogszabályok sokasága lényegében nem is nevezhető egységes rendszernek, olyan sok a belső, egymásnak is feleselő rendelet, utasítás, állásfoglalás. Az importengedélyek, egyedi hitel- kérelmek, adó- és árügyek megítélése sokszor szinte lehetetlen egyetlen jogszabály alapján, ezért akarva-akaratla- nul is gyakran kell a jogszabályalkotó főhatóságokhoz fordulni, ami persze lassítja a folyamatot, és bénítóan hat vissza magára a termelésre is. Sokat segíthetnek a magasan képzett számviteli-pénzügyi szakemberek, akikből viszont továbbra is kevesebben vannak a szükségesnél. A reformpolitikának az egységes, szektorsemleges elbírálás és a normatív gazdasági szabályozás felelne meg. Mégis, a gazdálkodás folyamatossága számtalan kivételező eltérést, «Iveinkkel ellenkező megoldást kényszerít ki. Az év elején történt hitelkeret-szűkítés — ami jószándékú, de átgondolatlan intézkedéssorozat volt — például arra késztette megyénk gazdálkodóit, hogy egymás rovására is keressék a forgalomhoz szükséges hitelfedezet forrását. Ehhez politikai szerveink, választott vezetőink segítséget nyújtottak — ami ugyan eredményes volt, mégsem követendő gyakorlat, hiszen nem a piaci fellépés ereje döntötte el a hitelkeretek felhasználását, hanem a jogosan bírált hatalmi viszonyok. Ez pedig végső soron ellentétben áll gazdasági reformunkkal és politikai rendszerünk átalakításával is. A példákat egyébként sorolhatnánk az állami támogatások, az importengedélyek, a szállítási kontingensek elosztása területéről is. Bovült-e a mozgástér? A féléves mérleg hátterének vizsgálata ki kell hogy terjedjen a gazdálkodás vezetőinek intézkedési jogkörére és arra, hogyan élnek ezzel a vezetők. A termelés személyi és anyagi költségeivel való takarékosság mindenütt belső feladat, mégis éppen úgy tapasztalhatók az érthetetlen pazarlás jelei, mint évekkel ezelőtt. A termelés és az üzletmenet számára nélkülözhető nem termelő, nem ajkotó alkalmazottak száma most sem csökken, hiszen az ilyen helyeken foglalkoztatottak közül a szakképzet- leneknek nehéz új állást keresni. A megyei szakképzés és oktatás felelősei éppen az elmúlt' félévben kezdték meg a vizsgálódást: hogyan közelíthető a szakképzés szerkezete a gazdasági, szolgáltató és hivatali munka szakmai igényeihez? Igazából rajtunk múló tényező a munkahelyi fegyelem is. Szinte kivételesnek számít az a vezető, aki valóban szigorúan követel: egyelőre az adott bér- és adórendszer keretei között kell keményen dolgozni, és nem a külső feltételekre hárítani saját — vezetői fegyelmező — munkánk hiányosságait! Vajon mivel magyarázható, hogy a kalászosok aratásának megkezdése óta- mintha ez „magától értetődő” lenne! (Folytatás a 3. oldalon) Grósz Károly fogadta Georgij Szmirnovot Magnómechanikák csak jó minőségben A Budapesti Rádiótechnikai Gyár Kecskeméti Magnetofon Gyárában évek óta készítenek úgynevezett natúr mechanikákat, amelyek később különféle híradástechnikai cégek gyártmányaiba kerülnek. A Minőségellenőrző Rt. munkatársai rendszeres vizsgálattal ellenőrzik a különféle műszaki paramétereket, mint például a nyávogás, abszolút sebesség, frekvenciamenet, törléscsillapítás. Képünkön a Rigába készülő napi 400 SM-mechanika vizsgálatát Mago- nyi József ellenőr végzi. (Kép és szöveg: Straszer András) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Georgij Szmirnovot, az SZKP Központi Bizottságának póttagját, az SZKP KB Marxizmus—Leninizmus Intézetének igazgatóját, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság elnökét, ismert szovjet közéleti személyiséget. A szívélyes hangulatú találkozón Grósz Károly régi ismerősként üdvözölte a vendéget. Hangsúlyozta: a tudósok, köztük a két párt tudományos intézeteiben dolgozó szakemberek ma sokat tehetnek azért, hogy hiteles, előítéletektől mentes kép alakuljon ki a magyar—szovjet kapcsolatok történelmi múltjáról és jelenéről. További sikereket kívánt a Szovjet—Magyar Baráti Társaság aktivistáinak ahhoz a széles körű munkához, amit a két nép közötti kontaktusok bővítése, egymás tapasztalatainak megismerése és érdemi hasznosítása érdekében végeznek. A megbeszélésen jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI mén AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIH. évf. 187. szám Ara: 2,20 Ft 1988. augusztus 6., szombat A BT jolitikai cötelezettsége NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia — felajánlotta Bagdadnak és Teheránnak, hogy szavatolja a BT 598. számú, a két ország közötti béke megteremtését célzó határozata végrehajtásának megtartását. Az AFP francia hírügynökség szerint ezt egy ENSZ-diplomata közölte csütörtökön New Yorkban. Mint az AFP által idézett forrás mondta, e garanciák nem öltenének nemzetközi jogi jelleget, szerződéses vagy jegyzőkönyvi formát. Arról volna inkább szó, hogy az öt ország politikai kötelezettséget vállalna Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár rendezési tervének betartására. Irak és Irán továbbra sem tudott megállapodni a tűzszünet életbe léptetésének és a közvetlen tárgyalások megkezdésének az időpontjában. Irak az utóbbit, Irán az előbbit tartja sürgetőbbnek. MÉG TÖBB A FÉKEZŐ, MINT Á LENDÍTŐ ERŐ
