Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-05 / 186. szám
1988. augusztus 5. • PETŐFI NÉPE • 3 Mn valósait meg Kecskeméten a VE. ©téves tervben? Beszélgetés Altér Róberttel, a megyeszékhely pártbizottságának titkárával A közelmúltban vitatta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Kecskeméti Városi Bizottsága a megyeszékhely VII. ötéves tervének időarányos megvalósítását, a fejlesztés helyzetét. Arra kértük Alter Róbertét, a megyeszékhely pártbizottságának gazdaságpolitikával foglalkozó titkárát, tájékoztassa olvasóinkat erről a közérdekű témáról. — Mi volt a VII. ötéves terv alapvető célja? — Alapvető cél a pénzügyi egyensúly tartós biztosítása mellett az intézmények működtetése volt. Emellett, a legfontosabb a lakossági igényeket figyelembe véve a lakáshoz jutás megoldását, támogatását, az oktatás; a közüzemi víz-, és szennyvízcsatorna-építés feltételeinek javítását, az időskorúakról való gondoskodást határozta meg. Sajnos, az elmúlt két és fél évben a gazdaság nem a kívánt mértékben fejlődött, az előre jelzett gazdasági élénkülés nem következett be. Ez a tanácsi gazdálkodásban a pénzeszközök beszűkülését, a tervezett támogatás csökkenését eredményezte. — Mennyi lakás épült, s milyen módon segítette a város tanácsa az otthonhoz jutást? — Lakásokból az előirányzott 3740 helyett mintegy 3000 épült, amelyből 2980 magánerős. A lakásmobilitás során 189 állami lakás leadásáért a városi tanács 35 millió forintot fizetett ki, ebben az évben erre a célra 10 millió forint áll rendelkezésre. Ez idáig mintegy 900 család kapott lakásvásárláshoz, -építéshez állami támogatást. A VII. ötéves tervben 62 általános és középiskolai tanteremből ez- idáig 39 épült meg, míg a tervezett közműberuházások — kutak, vízgáz-, elektromos hálózat — időarányosan, vagy azt meghaladóan teljesültek. — Gyarapodtak-e a közmüvek, enyhült-e a telefonhelyzet, a szociális ellátás? — Az önerős út- és járdaépítésre az első három évben 94 milliót fizetett be a lakosság, amelyet ez év végéig 112 millióval egészít ki a tanács. A telefonhálózat kétezer állomással bővült, a kábeltévé pedig hétezer lakásba jutott el. A közlekedés feltételeit javító beruházások közül átadásra került a városközponti autóbusz-pályaudvar, az idegenforgalmi parkoló. A szociális ellátás színvonalát javította a Margaréta Otthon, nőtt a házi szociális gondozásban részt vevők száma, családsegítő központok kezdték meg működésüket. A kereskedelmi, szolgáltató létesítmények döntő hányada együttműködési pénzeszközökből, illetve külső forrásokból készült el. A kedvezőtlen, sokszor bizonytalan közgazdasági helyzet ellenére, a tervidőszak várospolitikai céljait teljesítettük. — Mi lesz a jövő, hogyan lehet az embereket, a fiatalokat lakáshoz juttatni, létesülnek-e újabb közintézmények? — A várospolitikai tervek további megvalósítása során újabb gondokkal, feszültséggel kell számolni. Feltehetően, az előttünk álló két évben a fejlődés dinamikája nem éri el az előző évekét, mivel az anyagi források döntő részét az előrehozott pénzeszközök visszatérítésére kell fordítani. Ezért indokolt, hogy a városban megvalósuló beruházások a megyeszékhely társadalmának közmegegyezésével és nyilvánossága által ellenőrizve valósuljanak meg. Az állami lakásépítés csökkenésének mértékét a lakásmobilitás fokozásával, a támogatási formák szélesítésével, telek-előkészítéssel ellensúlyozzuk. Szorgalmazzuk, hogy az OTP Bank, a lakásszövetkezet és a városban működő vállalatok továbbra is jelentős számú lakás megépítésével vállaljanak részt e feladatokban. A következő időszakban indokolt a csatornahálózat fejlesztése. Az oktatási intézmények beruházásait, a Zója utcai, az Egyetértés utcai iskola felújítását, építését be kell fejezni, s elő kell készíteni az építendő megyei könyvtár területét. Megoldásra vár a katonatelepi, a petőfivárosi körzeti orvosi ellátás tárgyi feltételeinek megteremtése, az értelmi fogyatékosok, a mozgássérültek és a logopédia elhelyezése, a fogtechnikai laboratórium befejezése, illetve a városközponti rendelőintézet megyei eszközökből való felújítása. — Bővül-e a megyeszékhely kereskedelmi hálózata? — Csak együttműködéssel lehet megoldani a kereskedelmi és a szolgáltatóhálózat fejlesztését. Befejeződik a hunyadivárosi szolgáltatóház építése, s új kereskedelmi egységet és szolgáltatóházat hozunk létre a Margaréta Otthonnál. ABC-áruházak építése várható a Vacsihegyben, a Mária városban és a Bajcsy-Zsilinszky utca térségében. Emellett támogatjuk a pénzintézetek, az OTP Bank, a Hitelbank, valamint a gazdálkodó egységek ügyviteli épületeinek —- ATE, Zöldért, KIOSZ, BM — elhelyezését szolgáló létesítmények létrehozását. A folyamatban lévő és az előkészítés alatt lévő feladatok a terv várható pénzügyi előirányzatai alapján, az állami támogatás mérséklése mellett is megvalósíthatók. A város fejlődésének folyamatosságát a VIII. ötéves tervben megkezdődő tervezés adja. Az 1990 utáni évek várospolitikai céljai kimunkálására a pártbizottság és a városi tanács szakértői bizottságokat hoz létre — mondta befejezésül Alter Róbert. Gémes Gábor Nyár a Balti-tenger partján Évente több ezer üdülő pihen vagy talál gyógyulást a Balti-tenger partján. Nem is csoda, hiszen a tenger hullámverése, a sirályok rikoltozása, a szélben hajladozó fenyőfák zúgása akkor is csodálatos élmény, amikor rossz idő van. Ám amikor a nap delelőre jut és a víz 19 Celsius-fokra felmelegszik, Jurmala homokos strandja mágnesként vonzza az üdülőket. A Jurmala néven ismert hosszú partszakaszon egymást érik Lettország népszerű üdülőhelyei. A legrangosabbak egyike a Kemeri szanatórium. Itt kedvezményes beutalóval pihenhetnek a gyógyulást kereső dolgozók. A tudományosműszaki forradalom a betegek szolgálatába állította legújabb vívmányait: lézerek és mágneses gyógykezelés, baro- kamra és sok egyéb hatásos gyógyászati eszköz segíti az orvosok munkáját. (APN — MTI-Press) Q A Kemeri szanatórium. 9 A jurmalai strand. Csúcstalálkozó Néztük a feleségemmel a csúcstalálkozót. No, nem élőben, csak úgy a tévében bámultuk az összefoglalót. Maguk is látták, nem? Csak azon izgultam, nehogy elejtsék a ratifikációs okmányokat, mert akkor aztán leshetjük, mikor cserélik ki. De nem ejtették el, alá is írták golyóstollat. Szóval rendben ment minden, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Mondta is az asszony, hogy nincs szebb, mint a protokoll. Csak azt sajnálja, bogy elsiettük a gyerekeket. Ha nem lettünk volna ilyen mohók, most meghívhatnánk a Reagant keresztapának. — Önző vagy, asszony — mondtam neki. — Inkább a megújulást kellene sürgetni. Náíunk egy egész ország keresztapja lehetne! Szóval így elemezgettük a világpolitikát, amikor átdörömbölt a szomszéd, hogy halkabban szuszogjunk, mert aludni akar. — No — mondom —, Jolán, öltözz! Kinevezlek külügyminiszternek. Átmész a szomszédba, és megegyezel velük, hogy a köztünk lévő feszültségek enyhítése érdekében holnap este megtartjuk a csúcstalálkozót. Nagyszerű diplomata az én feleségem, másnapra összehozta a csúcstalálkozót. Pontosan fél nyolckor kopogtak. A szomszéd frakkban, az asszony nagyestélyiben. Nem mondom, mi is hasonlóképp kirittyentettük magunkat. Rá is ment a maradék OTP-beté- tünk, no de fő a protokoll. A díszvacsorán, melyet a gyerekszobában tálaltunk föl, pohárköszöntökben méltattuk egymás múlhatatlan érdemeit, aztán a tárgyalótermekbe vonultunk. Mi, a szomszéddal a nagyszobába, az asszonyok meg a konyhába mosogatni. — Hát... -— mondtam ünnepélyesen — én azt indítványozom, hogy béküljünk ki. — Jó — mondta a szomszéd, és elővett a zsebéből egy papírlapot. — A mi feltételeink a következők. Tévé-rádió bömböltetés este tízig. Szex hetenként maximum háromszor, mert áthallatszik, és nem győzök felelni a gyerekeknek, hogy mi az. Én nem vagyok pohos állat, a feleségem nem utcalány, és nem főz moslékot. A gyerekeink nem vadállatok, az anyósom nem banya. Igaz, néha a látszat csal. Ezt azért vettem bele, hogy legyen mit engedni a kompromisszum érdekében. t— Rendben van — mondtam. — A mi feltételeink a következők. Az átkalapált fal kijavíttatik, nagykalapács eldobatik. Én nem vagyok hülye agár, a feleségem nem Loncsos Mari, és nem jár bizományi felmosórongyban. A gyerekeink nem kenguruk, és az anyósom nem lepcses szájú tamariszkusz. A kompromisszum érdekében az utolsó pont törölhető. Mire megfőzték a kávét, szinte teljesen elkészült a dokumentum. Az utolsó pontot mindketten töröltük. Jöttek az asszonyok, és átnézték az okmányt mint szaktanács- adók. — Jó, jó — mondta a szomszédasszony —, de azt azért rögzíteni kellene, hogyan ellenőrizzük a megállapodás végrehajtását. Mert ugye, ha a konyhában suttogják, azt nem biztos, hogy meghalljuk ... — Nekünk nincs ilyen gondunk, drágám — jegyezte meg a feleségem szerényen —, mert ti csak üvöltve tudtok kommunikálni. — Hallod ezt, Józsi? Ez a szuka már megint engem gyaláz! — süvöltötte szomszédasszonyom, és a falhoz vágta a kávéscsészét. — Te hagyod ezt, Józsi?! — Mi vagyok én neked, te kurucok kései leszármazottja? — írta körül a jelzőt diplomatikusan a nejem, s a fejére borította a tálcát. — Jenő! Rekeszd be a tárgyalást! Nem tehettünk mást a szomszéddal; mélabúsan néztünk egymásra, meg az aláírásra váró dokumentumra, és kivonszoltuk a tárgyalóteremből felajzott nejeinket. Hiába no, nem elég a diplomáciát nézni, meg is kell tanulni, ha már ilyen vékony falat rakott közénk az a mindenható építőipar. , , , ■ ,. T. Ágoston László Bruttósítás után is maradt a teljesítménybérezés Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség felmérése A bruttósítással kapcsolatos átszámítási nehézségek ellenére sem mondtak le a vállalatok arról az ösztönzési lehetőségről, amit a teljesítménybérezés jelent — állapították meg az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szakemberei. A múlt év végén még olyan jelzések érkeztek a főfelügyelőségre, hogy a munkáltatók jó része a teljesítménybérek bruttósításának nehézségei miatt az időbéres elszámolásra való áttérést tervezi. A legfrissebb információk szerint azonban mégsem így történt, a vállalatok a lehetőségekhez képest igyekeztek megőrizni, sőt néhol továbbfejleszteni a teljesítményekhez közvetlenül kötődő bérezést. Az OMMF szakemberei 472 vállalatnál vizsgálták, hogy az új adórendszer és gazdasági szabályozás miként hatott a különféle bérezési formákra. A vizsgált szervezetek a január 31-ei adatok szerint összesen 381 998 dolgozót foglalkoztattak, közülük 196 241-en kapták a fizetésüket teljesítménybérben. Az összlétszámhoz képest a teljesítménybéresek aránya 51,4 százalék, ami csak 0,8 százalékkal kevesebb az 1987. év végi, s 1 százalékkal az 1986. december 31-ei arányuknál. A teljesítményhez kötött bérformák közül változatalanul a darabbérezés a leggyakoribb; a vizsgált szervezeteknél a teljesítménybéresek 38,1 százalékának— 74 375 embernek — a keresete függött közvetlenül az elvégzett munka meny- nyiségétől. Sok munkáltató él azzal a lehetőséggel, hogy olyan kombinált bérformát alkalmazzon, amely a dolgozók keresetét a teljesítmények mellett szakképzettségük szerint is differenciálja. Ebben az esetben a dolgozók képzettségét személyi alapbérük megállapításánál veszik figyelembe, s ezt az alapbért egészítik ki a teljesítménytől függő prémiummal. A prémium nagyságát mind gyakrabban a munka minősége is meghatározza. Ezt a kombinált bérformát egyénekre vagy csoportokra számolják el, aszerint, hogy milyen a munka jellege. A vizsgált teljesítménybéresek 52,2 százalékánál — 101 357 dolgozó esetében — alkalmaztak ilyen kombinált bérformákat. Viszonylag alacsony azoknak a száma, akik jutalék formájában érdekeltek a nagyobb teljesítményekben. A forgalom után elsősorban a kereskedelemben és a vendéglátásban fizetnek jutalékot a munkáltatók. A főfelügyelőség szakemberei azt is vizsgálták, hogy a teljesítménybérek alapjául szolgáló követelmények mennyire felelnek meg a realitásoknak, azaz mennyire igazodnak a munkafeltételek változásához a normák. A vizsgált vállalatok mindössze 5 százalékánál tapasztalták azt, hogy egyáltalán nem fordítanak figyelmet a normák időnkénti felülvizsgálatára. Ugyanekkora volt azoknak a munkáltatóknak az aránya, amelyek évente nemcsak egy alkalommal, hanem legalább félévente, de néhol — ahol a technológiaváltás ezt szükségessé tette — többször is igazítottak a normáikon. „SZERETNÉK EGYSZER TORONYHÁZ ÉPÍTÉSÉN RÉSZT VENNI . . A kölcsömdBFwhoz nő is jár? A vízpartra járók is sorra mondogatják: ezt a meleget alig lehet elviselni. Mit mondjanak a napsugárhoz közelebb lévők, a magasban dolgozók, mint Csikász Ildikó, akire egy járókelő hívta fel a figyelmem. Az érdeklődő gyalogos Kecskeméten, a Dózsa György út hűvös oldalában kíváncsian nézegette a készülő többszintes lakóház születését, miközben észrevette, hogy a toronydaru kezelője hölgy. — Jelezze már a kolléganőjének, hogy szeretnék vele beszélni — kérem az egyik szerelőt, aki éppen az álló szerkezetet javítja. Egy-két kézmozdulat a földről, majd felfelé nézek, hogy megértésre talált-e a hívás, de máris előttem egy közép- termetű, vékony, barna, fiatal, ápolt külsejű nő. — Milyen ott fenn? — Jó, csak meleg van. De ha kinyitom az ajtót, ablakot nagy a huzat. — Hogyhogy ezt a szakmát választotta? — Harminchat éves vagyok, csináltam már sok mindent. Az az igazság, tanulni nem nagyon szerettem. Inkább az érdekes, a látványos, a nem mindennapi dolgok vonzanak. Voltam felszolgáló, szövőnő, de híddarus is. Két évvel ezelőtt pedig a Petőfi Népében olvastam, hogy a budapesti központú Építőipari Gépesítő Vállalat toronydarust keres. Nem írták, hogy csak férfit. Jelentkeztem. Azt már ott hallottam, hogy egyszer ilyen munkára volt már nő dolgozójuk, csak nyugdíjba ment. Kár, hogy nem találkoztam vele... Közben Debrecenben elvégeztem a nehézgépkezelő tanfolyamot, s most itt vagyok, a géppel együtt. — Mit szólnak az építkezésen dolgozó férfiak, amikor látják, hogy a kölcsöndaruhoz nő tartozik? — Nem is szólnak, inkább csodálkoznak. Bár mondtak már olyanokat, hogy „itt is kitúrják a férfiakat...” De hamar megbékélnek. — Egyik építkezésről a másikra, városról városra jár. Mi tetszik ebben a munkában? — Sokat lehet félni. No nem a magasságtól, mert akkoriéi se mennék. Figyelni kell az akasztást, a terhet, a helyet, ahová vinni kell a tonnákat. Itt csak együtt lehet jól dolgozni. — És a család...? — Szüleimmel élek. Kecskeméti vagyok. Nem vágyok a fakanálra. Tipikus hő, feleség nem szeretnék lenni. Az a sok válás, probléma. Nem nekem való. Imádom a szabadságot, a megpróbáltatásokat. — Mire vágyik? — Egy igazi toronydarun, nem ilyen ötvenhárom méteresen, szeretnék egyszer toronyház építésén részt venni. Pulai Sára A ruházati termékek fefie rossz minőségű A Kermi-vizsgálatok tapasztalatai A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetben az év első felében 3016 új hazai gyártmányt vizsgáltak meg annak érdekében, hogy megállapítsák: megállja-e a termék a helyét a piacon. A hazai újdonságok 80 százaléka megfelelt a forgalomba hozatal követelményeinek, ez valamivel rosszabb arány, mint a múlt év azonos időszakában volt. Különösen a ruházati termékek, valamint az élelmiszerek és élvezeti cikkek közt találtak több olyat, amely nem felel meg a minőségi előírásoknak. A korábbinál kevesebb új készítménnyel rukkolt ki ezúttal a tejipar. Étolajból hétféle újdonságot állított elő az ipar, s közülük öt megnyerte a bírálók tetszését. A húsipar lényegesen több új készítményt mutatott be a Ker- mi szakembereinek, mint a múlt év első felében, s e termékek 73 százaléka megfelelőnek bizonyult. Többségük baromfihúsból készült. A hazai gyárakban előállított 474 újfajta ruházati termék és háztartási textília alig több mint fele állta ki a minőségi vizsgálódás próbáját. Különösen a felső ruházati cikkek adtak sok kifogásra okot, mindössze 30 százalékuk bizonyult kifogástalannak. A ruhaneműket általában azért /ninősítette alkalmatlannak a Kermi, mert nem méret- és színtartóak, nem megfelelő a fény- és kopásállóságuk, s tisztításuk is gondot okoz. Noha a cipőgyártók sem büszkélkedhetnek, a lábbelik minőségében mégis történt előrelépés, a mostani vizsgálatok során a cipőújdonságoknak mindössze 19 százalékát minősítették alkalmatlannak a viselésre. Jól vizsgázott a minősítéskor a hazai iparcikkújdonságok nagy része. A Kermi 971 új terméket vizsgált, 21 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Főleg háztartási gépekből, főző- és fűtőkészülékekből, vas-, papír- és játékáruból hoztak sok újdonságot a gyártók. A főző-, fűtő- és vízmelegítő készülékek közül több kiemelkedően jó minőségűt találtak, ezek a FÉG, az Elekthermax és a Lampart, valamint az Alumíniumárugyár termékei. Jó minősítést kaptak egyes híradástechnikai cikkek is, például az Orion és a Videoton színes, valamint fekete-fehér televíziókészülékei, valamint a Videoton autós rádió-magnó kombinációja. Kitűnő minőségűnek ítélte a Kermi az új hazai gyártmányú kerékpárokat, utánfutókat és különféle jármütartozé- kokat is. A bútorgyártók 47 új bútort mutattak be a félév folyamán, körülbelül 10 százalékkal kevesebbet, mint tavaly az első félévben. Minden szempontból kifogástalannak bizonyult a minták közül 14-féle, ez több, mint egy évvel korábban. A kifogásolt termékeknél a hibák ugyanazok, mint az elmúlt években voltak, nem megfelelő a gyártás- technológia, a technológiai fegyelmet nem tartják be, továbbra is pontatlanok az illesztések, a külső és belső felületek eldolgozása nem megfelelő.
