Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-04 / 185. szám

1988. augusztus 4. • PETŐFI NÉPE • 3 ÜDÜLŐTERÜLETI ŐRJÁRAT Tisza-part • A Tisza-parti szabadstrand a váltakozó vízállás miatt talán soha nem lesz igazi... A Tiszakécskei Városi Tanács még április végén megtárgyalta az üdülő­területi ellátás helyzetét. A korai esz­mecserét indokolta a Tisza-part és a termálfürdő, amit nemcsak a kániku­lában látogatnak. A folyóparti üdülőterületen lévő hat kereskedelmi egységből a két leg­jelentősebbet a helyi áfész üzemelteti. Az egyik nyitva tartása a szezonban folyamatos, a másik hétfőnként zár­va. Az időjárástól függően 40-80 ezer forintot forgalmaznak, csütörtökön és vasárnap pedig friss. 60-70 dkg-os tételekben előrecsomagolt sertés- és marhahúst is lehet vásárolni. Az újságárusnál Magyar Ifjúságot vagy Popcorn magazint venne egy fiatalember. Ám mint az eladó mond­ja, csak azt és annyit adhat, amit az 1. számú hivataltól kap. A hírlapárus melletti nyilvános telefonfülkében az egyik készülék működik, a másikat leszerelték. A kereskedelmi egységek között jól mutat a Mini lurkó üzlet, ahol nyári divatcikkeket kínálnak. A műanyag kosárba ömlesztett for­rónadrágokon, fürdőruhákon nincs ár. De ha valaki rákérdez, hogy mibe kerül, azt hiheti, nem jól hall. A praktikus viseletű anyagból, ízléses színösszeállításban és jó fazonban ké­szült ruhadarabok 80-99 forintért kaphatók. Ez még reklámárnak is el­megy. A mosonmagyaróvári pólókat — amik időnként hiánycikkek — szintén olcsón adják. A Nosztalgia büfé-falatozónál a kiírás ellenére sincs csapolt sör, bár — mint a tulajdonos mutatja a szám­lát — régen befizették a két hektoliter árát. Az üveges, egyébként 90 napos szavatossági idejű Radhost világost előttünk nyitják ki, de zavarossága miatt a csapba kerül éppúgy, mint sok esetben a literes üdítőital. A Thermál fürdő bejáratánál hét­köznap mintegy ezren váltanak belé­pőjegyet, hétvégeken pedig hatszor annyian. Sokan kérnek a délidőre rendszeresített kilépőjegyekből is. Aki pedig kerítésen belül főtt ételt szeretne, választhat a Thermál ven­déglő két nyelven kiírt étlapjáról. Öt­letes a netlon fényvédő háló kifeszíté­se a 160 személyes éttermi teraszon. A folyóhoz közeli strandvendéglő­ben — ahol csoportos étkeztetést is vállalnak alig van mozgás. Még le sem ül a vendég, máris ott terem a • A Thermál vendéglő fölött nctlónháló ad árnyékot. (Tóth Sándor felvételei) felszolgáló. Sokan — a partra igye­kezve ■-— átjárónak is használják az éttermet, ahonnan kiérve, a közeli erdősáv egy részében elkerített a sá­torozóhely. A Tisza felé vezető útsza­kaszon üdvözlő és figyelmeztető táb­lák. Ám a félúton lévő férfi-női vécé használatától inkább óvni kellene az arrajárót. A vízpart sáros, szegényes. A vál­takozó vízállás miatt talán soha nem lehet kialakítani (?) igazi szabad­strandot —- mondják a városi tanács­nál. így aztán rendezetlen, pocsolyás- sáros, homokos-szemetes minden. Nincs csábító hely a labdajátékokra, a hintára, az alkalmi árusok környé­ke gusztustalan. Talán a rendetlenség csábítja a fürdőzőket is a szabályta­lanságokra: a vigyázó mester sípja sűrűn hallatszik. Aki Tiszakécskére látogat, annak érdemesebb a kisvasút mentén, a töl­tésen kiépített sétaúton a sportligetig elgyalogolni. Naplementekor kelle­mes sétahajózni is, persze csak megfe­lelő számú jelentkező esetén indítják útnak az egymillió forintért beszer­zett vízi járművet. Pulai Sára A SZÁMOK TÜKRÉBEN A nők helyzete Bács-Kiskun megyében 1987 végén Bács-Kiskun megye la­kosságának 51,6 százaléka (285 801 ember) tartozott a női nemhez. A KSH egységes lakossági adatfelvételi rend­szerében 1986-ban készült először adatfelvétel a nők helyzetéről. A meg­kérdezett 996 nő zöme, közel 80 száza­léka alkalmazásban álló, 17 százaléka szövetkezeti tag, 4 százaléka önálló foglalkozású családtag volt. A nők iskolázottsága az elmúlt 35 év alatt lényegesen javult. Míg 1949-ben Bács-Kiskun megyében a női népesség 1,8 százaléka, 1984-ben 23,5 százaléka rendelkezett középiskolai és felsőfokú végzettséggel. A foglalkozások elnőie­sedése középfokon erőteljesebb, mint felsőfokon. A lányok főként a kereske­delmi, gazdasági, egészségügyi és kul­turális pályák felé vonzódnak. A felső­fokú oktatásban részt vevő nők száma és aránya az elmúlt évtizedekben jelen­tősen nőtt, azonban továbbtanulási esélyeik rosszabbak a férfiakénál. Mi­vel a hagyományosan női foglalkozá­sokban tanulnak tovább, az ilyen jelle­gű oktatási intézményekben többszö­rös túljelentkezésük felvételi esélyeiket csökkenti. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BACS-KISKUN megyei IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZLÉSE az AKTÍV KFRFSfi NflK S7ARansir,­FELHA5ZNÄL ÁSÁNAK MFS0S7I ÁSA A községekben n Munkára __ Pihenésre, üdülésre Gyermekgondozásra LJ Ügyintézésre, egyébre ÉÜ Tanulásra Munkára Pihenésre, üdülésre iM) Gyermekgondozásra □ Ügyintézésre, egyébre Píj Tanulásra i * Fizikai munkát végzők Munkára “ Pihenésre, üdülésre ÜÜ Gyermekgondozásra □ Tanulásra Ügyintézésre, egyébre 2'Pihenésre, üdülésre ”|Munkára m 'Gyermekgondozásra I Ii Tanulásra Ügyintézésre, egyébre Értelmiségiek eleji A gyermekszülés és gyes utáni hátrányok A megkérdezett szülőképes korú (15 —49 éves) gyermektelen nők közel há­romnegyede szeretne gyermeket vállal­ni) a községekben 80 százalékuk, a vá­rosokban 66 százalékuk). Az egygyer­mekes nők mindössze 30 százaléka kí­ván újabb gyermeket. A két- és több- gyermekesek közül elenyészően kevés (1-2 százalék) az, akinek gyermekválla­lási szándéka van. A családok anyagi helyzete a gyer­mekek számának növekedésével lénye­gesen romlik, ami az anyagi értékek előtérbe kerülésével nagymértékben hozzájárul a gyermekvállalási kedv csökkenéséhez. Az 1985-ben végrehajtott háztartás­statisztikai felvétel alapján a dél-alföldi körzetben az egygyermekes háztartá­sok egy főre jutó jövedelme 80 százalé­ka, a kétgyermekeseké 70 százaléka, a három- és többgyermekeseké 57 száza­léka volt a gyermektelen háztartásoké­nak. A gyes-gyed igénybevétele még min­dig kedvezőtlenül befolyásolja a csalá­dok életszínvonalát, pgyrészt mert a jö­vedelemkiesés számottevő, másrészt a gyes reálértéke fokozatosan és egyre nagyobb mértékben csökkent az elmúlt években. A gyermekvállalás elsősor­ban az értelmiségi nők életpályáját érinti kedvezőtlenül. Ennek ellenére a megkérdezett nők több mint négyötöde úgy vélekedett, hogy sem szakmai, sem anyagi hátrány nem érte őket a gyer­mekgondozás utáni munkába álláskor. Igen nagy szóródást tapasztalhatunk a különböző rétegek között. Legkedve­zőtlenebbnek a városokban élő értel­miségi nők ítélték munkahelyi esélyei­ket. Csaknem 50 százalékuk szakmai vagy anyagi hátrányról panaszkodott, közel egyharmaduk szerint mind anya­gilag, mind a szakmában hátrány érte őket. A községekben élő nők kedve­zőbbnek találták helyzetüket, több mint 90 százalékuk semmiféle hátrányt nem tapasztalt, amikor újra munkába álltak. Főzési szokások, háztartásvitel A háztartási feladatok a hagyomá­nyos munkamegosztás következtében a nőkre továbbra is nagy terhet háríta­nak. A rendszeres étkezést minden csa­lád a lehetőségeihez, idejéhez igazítva oldja meg. A kereső nők családjainak 50-80 százaléka ebédel üzemi konyhá­kon, önkiszolgáló éttermekben. A közétkeztetés mellett a háztartá­sok döntő többségében rendszeresen főznek. A kereső nők 90 százaléka igénybe veszi munkája megkönnyítésé­re a tartósított és mirelittermékeket. A falun élők egyharmada egyáltalán nem használ ilyen jellegű élelmiszert. Az előre készített ételek egyre maga­sabb ára és viszonylag szűk választéka az indokoltnál kisebb segítséget nyújt a háztartásoknak. A háztartási feladatok megkönnyíté­sében jelen|ős szerepe van a háztartások gépesítésének. Alapvető tartós fogyasz­tási cikkek — mosógép, centrifuga, hű­tőszekrény —a háztartások döntő több­ségében (95-100 százalék) megtalálha­tók. Porszívót a nők négyötöde használ. A szabadidő eltöltése Általános vonás, hogy azoknál a ré­tegeknél, ahol a szabadidő növekedett, ott e többletidőt szinte teljes egészében televíziónézésre fordítják. A televízió­nézés és*a rádióhallgatás csaknem min­den nő szabadidejéhez hozzátartozik. Moziba a kereső nők fele jár, legna­gyobb arányban a szellemi foglalkozá­sú alkalmazottak (73 százalékuk), leg­kisebb részben (10 százalékban) a pa­raszti munkát végzők. A színházat, hangversenyeket, kiállításokat és mú­zeumokat 40 százalékuk látogatja. Ter­mészetesen ez településenként még job­ban differenciálódik, hiszen a közsé­gekben jóval kedvezőtlenebbek a lehe­tőségek. Napilapot, folyóiratot a kereső nők csaknem minden rétege, könyvet több mint háromnegyedük olvas. A felmérés szerint a rendelkezésre álló összes sza- badságos napok csupán egyharmadát használják üdülésre, pihenésre, és mintegy felét munkával töltik. Zagné Busch Irén közgazdász SZOT kontra kormány? Szokatlan szópárbaj színtere volt az elmúlt héten a hazai tömegtájé­koztatás. A forintleértékelés, majd a benzináremelés után a kormány, illetve a szakszervezetek részéről egymást érték a nyilatkozatok, állásfog­lalások; volt ezenkívül szóvivői interjú, nyílt levél, rádiójegyzet, aztán a viszontválaszok; újabb levél, újabb interjú. Úgy tűnik, az álláspontok lényegében nem közeledtek: a kormány továbbra is kitart amellett, hogy egyes konkrét áremelésekről nem szükséges előzetesen konzultálni a szakszervezetekkel, a jövőben is csak politikai és nem napi döntéseket egyeztetnek. A szakszervezetek ugyan­akkor úgy vélik, hogy a legutóbbi áremelések következtében a tervezett idei árszínvonal veszélybe került, ezért ehhez a lépéshez mindenképpen előzetes szakszervezeti véleményt kellett volna a kormánynak kérnie. A szakszervezetek nem fogadják el azt az érvelést sem, amely magát az áremeléseket indokolta. Szerintük a költségvetés hiánya nem a lakosság­nál keletkezett, hiszen a jövedelemkiáramlás eddig a tervezett mértéken belül van, ily módon nem lett volna szabad újabb milliárdokat a lakos­ságtól elvonni. A vitatkozó felek között igazságot tenni, nem e cikk feladata. A közvé­lemény hajlik arra, hogy egyértelműen a szakszervezeteknek adjon igazat — hiszen a lakosság közvetlen, napi érdekei az ő állásfoglalásukból domborodnak ki — ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése magának a stabilizációnak, a gaz­daság további hanyatlása megállításának fontos feltétele. Ehhez pedig elkerülhetetlenek a drasztikus intézkedések. Van azonban, a vitának egy messzebbre mutató tanulsága is: a kor­mány és a SZOT együttműködése szempontjából ma még alapvető kér­dések is tisztázatlanok. Hogy csak a legfontosabbat említsük: mind a mai napig a legfelső szinten lényegében jogi garanciák, törvényben szabályo­zott kötelezettségek és jogosítványok nélkül tárgyal, egyezkedik a két fél. Ezért is sürgetik a SZOT vezetői minden fórumon a szakszervezeti törvény megalkotását. A történelem sodra igen gyors lett az utóbbi időben: alig egy éve még azért ostorozta a sajtó a szakszervezeteket és a kormányt, mert a kettőjük közötti tárgyalások a nyilvánosság kizárásával történtek, sokszor utólag is legfeljebb a tárgyalások tényéről értesült a közvélemény. Ehhez képest hatalmasat léptünk a glasznoszty felé, hiszen immár szem- és fültanúi lehettünk a nemegyszer indulatos véleményeltéréseknek. Most azonban, hogy a közvéleménynek módja van belelátni a koráb­ban titkosított konzultációk világába, körvonalazódik — ami persze korábban is létezett, de nem látszott — hogy az össztársadalmi érdek is milyen bonyolult részérdekekből áll, mennyi ellentmondást hordozva jelenik meg. Kompromisszumok árán születnek a döntések, amelyek között lehetnek jobbak és rosszabbak. Az egyik közelebb van az opti­mumhoz, a másik távolabb, mindig enged valaki, s aki enged, az általá­ban többet, kevesebbet veszít is. A társadalom érdekstruktúrája nem lett egyszerűbb attól, hogy most már szabad róla beszélni, egyre inkább nyílttá lehet tenni az ütközéseket. A nyíltság szükséges, de nem elégséges feltétele a demokratikusabb és egyidejűleg hatékonyabb nemzetgazdaságnak. Ez a társadalom régóta esedékes nagykorúsitásának része, ám a konfliktusok ettől nem enyhül­nek. Az idő sürget, törvényben rögzített kötelezettségek és jogosítványok kellenek az érdekütközések kezeléséhez. (MTI-Press) A fiatalok új fóruma A magyar ifjúság különböző cso­portjait tömörítő ifjúsági szervezetek elhatározták, hogy ez év őszén megala­kítják a Magyar Ifjúság Országos Ta­nácsát. Az új fórum igyekszik majd a diákság, a fiatalság érdekvédelmi fel­adatait ellátni, s törekszik az ifjúság egészét érintő kérdésekben — érdek- egyeztetéssel közös álláspontokat kia­lakítani. A MIOT-on belül valamennyi tag­szervezet megtartja teljes önállóságát, tagjaira kötelező érvényű határozatot nem hoz. Döntéseit és állásfoglalásait az egységes álláspont kialakításának igényével hozza meg. Valamennyi tag egy szavazati joggal bír a MIOT legfel­sőbb fórumán, a közgyűlésen, ahol a tagszervezetek képviselőik útján fogad­ják el az alapszabályt, választják meg a MIOT vezetőségét, elnökét és tiszt­ségviselőit. A tervek szerint az országosan mű­ködő ifjúsági szervezetek alanyi jogon léphetnek be a MIOT-ba, míg az egyéb ifjúsági tömörülések felvételi kérelmé­ről a közgyűlés dönt. A MIOT előkészítő bizottsága fel­hívja az ifjúság valamennyi alkotmá­nyos alapon működő, a képviseletre igényt tartó tömörülését, hogy már a szervezési, alapítási munkálatokhoz csatlakozzon. A jelentkezéseket szep­tember elejéig a MIOT előkészítő bi­zottságának címére (1360 Budapest, Belgrád rakpart 24.) lehet beküldeni. (MTI) VÉLETLEN KÚT A TASI EREDMÉNY A szív- és érrendszeri betegségek gyógyszere A szív- és érrendszeri betegségek keze­lésének újabb lehetőségét kínálják az MTA Kísérleti Orvostudományi Kuta­tóintézetének szakemberei: nemrég fel­ismerték, hogy a kevés aminósavat tar­talmazó, úgynevezett oligopeptidek gá­tolják a kálcium beáramlását az agy­alapi mirigy sejtjeibe. Ezzel a vegyülettel valószínűleg meg lehet akadályozni az érfal sima izomzatúnak összehúzódá­sát, amelyet a nagy mennyiségű kálcium okoz. Következésképpen elősegíthetik a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítását. E betegségek­nél ugyanis az érfal izomzatúnak össze­húzódását kell meggátolni. Véletlenül jutottak erre a felismerésre a szakemberek, akik hormontermelés mechanizmusát kutatták az utóbbi há­rom évben a Magyar Tudományos Aka­démia kutatási alapjából kapott másfél millió forint támogatással — mondotta dr. Rappay György, a KOKI osztályve­zetője. Három aminósavból álló oligo- peptideket vizsgálva azt tapasztalták, hogy ezek gátolják a tejelválasztó és nö­vekedési hormon felszabadulását az agyalapi mirigy sejtjeiből. Kezdetben úgy vélték: a hormon felszabadulását elősegítő enzimnek a működését akadá­lyozzák. Kiderítették azonban, hogy közülük néhány nem az enzimműkö­dést, hanem a kálciumbeáramlást gátló tulajdonsága révén akadályozza a hor­monfelszabadulást. A magyar kutatók a világon elsőként ismerték fel az oligopeptideknek ezt a tulajdonságát. Korábban más orszá- gokbeli kollégáik ezektől eltérő kémiai szerkezetű vegyületekről már megálla­pították ugyanezt. Az új felismerés azért jelentős, mert minél több ilyen vegyület­tel rendelkezik a gyógyszergyártás, an­nál nagyobb az esély arra, hogy a jelenle­gieknél hatékonyabb gyógyszer készül­het azoknak a betegségeknek a kezelésé­re, amelyekben meg kell akadályozni a kálcium beáramlását a sejtekbe. Ä kuta­tási eredményről a napokban beszámol­tak a Kiotóban rendezett nemzetközi endokrinológiai kongresszushoz kap­csolódó szimpóziumon, s más nemzet­közi orvostudományi tanácskozáso­kon. (MTI) Szezon a sörpalackozóban • A Detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet sörpalackoző melléküzemágában nyári csúcsidőszak van. Napi három műszakban az itt dolgozó harminc asszony 400 hektoliter Kőbányai világos sört tölt üvegekbe. A képen az üvegek tisztaságát ellenőrzik. (MTI-fotó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents