Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-04 / 185. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 198«. augusztus 4. A BESTIA SZEGEDEN — SZABADTÉRI JÁ TÉKOK ’88 Kockázatos bemutató A hogyan tovább gondjaival küszködő Szegedi Szabadtéri Játékok a korábbiaknál szerényebb műsorfüzete csupán az előadások, kiállítások, bemutatók adatait közli, ezekhez csinál kedvel. Nincs szó távlati célokról. Érzékelhető: az eredeti elvekből szeretnének minél többet megtartani e nehéz időkben, amikor még távolabb kerültek a hasonló, nagy szabadtéri játékoktól, mint korábban. Romló forintunk miatt még álmunkban sem gondolhatunk külföldieket is vonzó világsztárok meghívására. Az adott lehetőségekkel kényszerűen, de megfontoltan számoló igazgatóság talán ezért is színezi néhány éve rockoperákkal a programot. A műfaj joggal számít az ifjabb közönség érdeklődésére, akik közül később talán sokan elmennek önszántukból egy-egy előadás megtekintésére, meghallgatására. (Mind kevesebb a csoportos látogató, a termelőszövetkezeti, az üzemi jutalomjegy és ingyen autóbusz.) Kevés társasgépkocsit láttam A Bestia előadása előtt is, mégis majdnem telt ház köszöntötte Szakcsi-Lakatos Béla és Csemer Géza Báthory Erzsébet véres legendáját földolgozó, pontosabban a történetből ihletett operáját. Csemer Géza, a szövegkönyv írója, jókorát csavart a többé-kevésbé hitelesnek vélt följegyzésekben rögzített bűnügyön. Századunkban, amikor százezreket gyilkolhatott még az elmúlt évtizedben is a hamis teória, amikor meg elképzelhetetlen szörnyűségek is napi gyakorlattá válhattak, már-már megfeledkeztünk az ártatlanul meggyilkolt jobbágyleányok vérében fürdő Báthory Erzsébet (1560— 1614) őrületéről. A hatalmi eltébolyodások kiváltóit kutató legújabb keletű érdeklődés terelte a ügyeimet a szadista gonosztevőre. Könyveket írtak életéről, olvashattunk lélektani oknyomozást torz lényéről. Csemer sötét politikai machinációként viszi színpadra a sorozatos gyilkosságokat, de foglalkoztatja az is, hogy amikor kitudódnak a bűnök, a hatalmi helyzet lehetővé tenné a felelősségre vonást, miért menekülhet • Egykori festmény Báthory Erzsébetről. meg a haláltól sokak életének kioltója. (Le kell írnom a tolakodó gondolatot: sokan kézlegyintéssel térnek napirendre ma is a legértékesebb emberek tízezreit módszeresen kiirtó Sztálin gyilkosságain . ..) A szerző — illetve a darabbéli Kakastollas lovag — egy elcsapott szolgáló vándorszínészt tesz meg Báthory Erzsébetnek, hogy őt visszaélésekre kényszerítve, késztetve később bírósági úton, részben a Hatalom tudtával megszerezhessék a nagyasszony vagyonát. Az igazit a csepürágók közé vetik és vele játszatják el az ál Báthory rémtörténeteit. Ez a rockopera elsősorban túl eklektikus zenéje és a szövegkönyv gyengeségei miatt közel sem olyan hatású, mint az elemi erejű István, a király. Talán folklorisztikusabb feldolgozás, az opera közhelyek kiiktatása alkalmassá tette volna szabadtéri előadásra ezt a rockoperát. így csak néhány szépen megoldott lírai rész, egykét látványos tömegjelenet ragadtatta tapsra a közönséget. Meg néhány színészi-énekesi teljesítmény. Nagy Anikó mindenekelőtt. Tudott • Az igazit és az ál úrnőt megformáló Nagy Anikó. eltérő színeket adni a valódi Báthory Erzsébetnek és Zsorkának, neve, rangja bitorlójának. Jól énekelt, hasonlóan a két fiatal szerelmeshez, a Doricát alakító Malek Andreához és a szíve választottját megformáló Sasvári Sándorhoz. Igaza van Makiári Lászlónak, az előadás karmesterének: nagy egy ilyen szabadtéri előadás kockázata. A Délmagyarországnak adott nyilatkozatából következtetve ő is érezte, hogy bizonyos változtatásokat kívánt volna az előadás, de a szerzők ragaszkodtak elképzeléseikhez, és a nálunk kialakult gyakorlat nekik kedvez. Az elmúlt héten bemutatott Nyomorultakat ismét kedvezően fogadta a közönség. Várhatóan a Szegedi Szabadtéri Játékok legszebb napjait idézi a napokban a Csíksomlyói Passió ismételt műsorra tűzése. Még sok program várja augusztus húszadikáig a szabadtéri játékok híveit a Tisza-parti városban. Hcltai Nándor AJÁNLATA FILM K. u. K.szökevények Színes lengyel magyar filmvígjáték. Rendezte: Junusz Majevszki, szereplők: Bezerédy Zoltán, Koltai Róbert, Wiktor Zborowski. Az új lengyel magyar produkció hazájában, Lengyelországban három évvel ezelőtt elsősorban széksorok megtöltésére szánt közönségfilmnek készült. A statisztikák alapján be is töltötte ezt a hivatását, hónapokon keresztül kiugróan magas nézőszámmal vetítenék. Erre a magyarországi mozikban a nyári nyugati filmkínálat környezetében feltehetően nem sok esélye lesz. Nem tűnik különösebben ígéretes mulatságnak a kánikulai nyárban az Osztrák Magyar Monarchia idején játszódó, kirívóan idétlen, legalább két generációval korábbi katona- és kaszárnya viccek re épített anekdotafüzér. Mert a film gerince nem szilárdabb. Az események fő színhelye egy halár menti kaszárnya és egy közelében mű ködö bordélyház.. A katonák a két intézmény között ingáznak a széteső anarchia szesszel is fokozott mámorában. Emberbarát főparancsnokuk a kívülálló közönyével szemléli emeleti szobájából a mindennapi látványt. Az aranyéletnek azonban hamarosan vége szakad, mert a frissen érkező főhadnagy, az ú j helyettes egy majd’ minden emberi korláttal fölszerelt alak, aki élete egyetlen céljaként a bakák szolgálatának megnehezítését tűzte maga elé. Megpróbál mindent elkövetni ennek érdekében. ám az ábrázolás mélységéhez igazodva csak amúgy a mesék főgonosza és nem egy hivatásos szadista módján. A széthulló monarchia soknyelvű lengyel, magyar, osztrák, szlovák és kivételként egy olasz csapatának főkolomposai ellenlépésként szökést terveznek. Nincs nehéz dolguk, így aztán kalandjaik újabb helyszíne hamarosan Bécs lesz. Verekedések, kocs- mázások, nők, vulgárisán, közönségesen, földhözragadtan ábrázolt férfimulatságok tarkítják kalandozásaikat. A tárgykör legócskább poénjait és szinte valamennyi közhelyéi felhasználó produkció legjobb pillanataiban sem több, mint unalmas helyzetgyakorlatok sorozata. Nem sokat enyhít e/en Marek Kondrat mellett a két magyar szereplő: Bezerédy Zoltán és Koltai Róbert színészi játéka sem. számában; Kállpipé Véreb Mária tájé- kőzrarojfáoól a Közművelődési Egyesület megalakításának körülményeit és további feladatait ismerhetjük meg. LEMEZ FOLYÓIRAT Hazai Örömmel vehetjük ismét kézbe a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottsága és a Katona József Megyei Könyvtár kiadványát, a Honismereti Közleményeket. Immáron a kilencedik számmal rukkolt elő a szerkesztőbizottság Bognár András irányításával. A legfrissebb összeállításban Hen- key Gyula kecskeméti antropológus a Duna—Tisza menti őslakosok embertani vizsgálatára vállalkozott, természetesen fényképes illusztrációval. Szabó Tamás helytörténeti kutató száz kecskeméti honvédet és nemzetőrt mutat be, akik az 1848/49-es szabadság- harcban ontották vérüket. Fotókon a 48-as honvédsírok is megismerhetők. A egykori szalkszentmártoni tanácselnök, lelkes Petőfi-kulató, Matics Pál természetesen a jeles költőről írt tanulmányt, mégpedig a következő témakörben: Petőfi és március , 15. Szalk- szentmárton hagyományában. Csorba Tibor szegedi tanár a kovácsmesterség rejtelmeibe vezeti be az olvasót, pontosabban a ráverés-iitemeket elemzi a falusi kovácsok tevékenységében. Figyelemre méltó a kiskunfélegyházi diáklány, Fekete Paula dolgozata is. Az 1848. évi félegyházi választásokat idézi fel, és a márciusi események hatását elemzi. Fekete Zoltán ugyancsak Kiskunfélegyházán tanul, ő a város szülöttének, Boczonádi Szabó Józsefnek (1824—1893) az életrajzát ismerteti. Még egy féíegyházi téma szerepel a Honismereti Közlemények kilencedik Csavargók könyve A Hobo Blues Bandiij nagylemezének címe: Csavargók könyve, színpadi műsoruké pedig: Másik Magyarország. A tízesztendős zenekar egyik legszínvonalasabb, legegységesebb produkciója a mostani. Nyolc nagylemez szép teljesítmény, főképpen ha tudjuk, nem könnyű manapság (sem) albumokkal előrukkolni azoknak, akik rétegzenét játszanak. A Csavargók könyve nem csak tömöríti a mai valóságot zenében, szövegben, hanem előre ismutat. A Másik Magyarország című számban minden benne van: „Ki állította meg az órát, / Nehéz idők jönnek, / Másik Magyarország félek tőled!" Nyilvánvaló az üzenet. Az LP-n szerepel az apák rock and rollja, párhuzamosan pedig a fiúké is. Az előző szerzeményben jól ismert, a rock hőskorában született dalokból idézett foszlányok csendülnek fel a Led Zeppelintől, a Traffictól, a The Wholál, a Creamtöl, a The Spencer Davis Grouptól. Vajon a mai fiataloknak mondanak-e ezek a nevek valamit? Kérdés. Bizonyos: Hobóék feszes muzsikával, kemény, elgondolkodtató szöveggel lepték meg rajongóikat. Az is igaz, nem biztos, hogy mindenkinek egyformán tetszik a Csavargók könyve. Miért is tetszene mindenkinek? (Favorit, 1988) * Augusztus 10-én, szerdán este nyolc órakor Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban ad koncertet a Hobo Blues Band (Földes László, Páka Egon, Fuchs László, Tóth János Rudolf, Döme Dezső). Műsorukban a lentebb ismertetett új nagylemezük anyagát mutatják be. KÖNYV Biharban Dr. Mátyás Vilmos neve sokak számára ismerős. Az ötvenes évek elején megyénkben dolgozó tudós-erdész Utazások Erdélyben címmel több kiadást megért kitűnő útikönyve után újabb turistakalauzt állított össze, az ErdélyirSzigethegyscg egy részét, a Bi- har-hegységet bemutatva. A turisztikai szempontból rendkívül kedvező adottságokkal bíró Bihar- hegység van legközelebb államhatárunkhoz, tehát a legtöbb hagymászót, barlangászt vagy alpinistát vonzhatja a természeti szépségekkel bőven megáldott hegyvidék. A Sebes-Körös szorosának barlangjai és mészkősziklái, az aranyosfői karszlkomplexum jégbarlangja, zsombolyai mellett a Csodavár- Galbina 462 hektáros védett karsztvidéke, óriásdolomitok, szurdokok, vízesések tárulnak fel 26 jelzett turistaút mentén. A könyv utolsó munkája dr. Mátyás Vilmosnak. Az Erdélyből Magyarországra sodródott szerző 1936-ban jelentette meg első bihari útikalauzát Nagyváradon. 75 éves korában — már súlyos betegen az új bihari kalauz megírásán dolgozott: állította össze fejezeteit, írta könyvét... A befejezés már fiára, a soproni egyetemen oktató dr. Mátyás Csabára maradt. A kitűnően szerkesztett, sok-sok praktikus tanáccsal, féltő gonddal készült posztumusz munka — bár a romániai utazások feltételei most nem kedvezőek — sokak számára teremti meg a már bejárt vidék felidézését, s reméljük, mielőbb sokak kísérője lesz a bihari hegyekben. A Sport kiadó és Mátyás Csaba érdeme is, hogy ritka műgonddal készült útikönyv született az elhunyt tudós utolsó munkájaként. NAGYBARACSKAI FOTOGRÁFIAI ALKOTÓTELEP — BAJÁN Múlt, jelen és egy márkanév Legfontosabb a színvonal Túlzás nélkül mondhatni, hogy népszerűséget, elismerést vívott ki magának az elmúlt nyolc esztendőben a nagybaracskai fotográfiai alkotótelep. — Szakmai berkekben mindenképpen. — A nyári együttlétek során készült szocio- fotókból rendezett kiállításokat jelentős figyelem kísérte, s csaknem minden kritika dicsérő hangnemben értékelte e tárlatokat. Tavaly mégis úgy volt, hogy elmarad a tábor, a nyár végén azonban összegyűltek a fotósok, igaz, nem Nagy- baracskán, hanem a szeremlei Duna- parton. Az idén pedig Baján, a tanítóképző kollégiumában. E tények több kérdést is felvetnek, melyekre Kovács Lászlótól, vei alkotótelep művészeti vezetőjétől kértünk választ. — Elsődlegesen az okozta tavaly a gondot — magyarázta —, hogy a korábbi művészeti vezető lemondta részvételét, családi okokra hivatkozva, s az illetékesek úgy vélték, akkor ne is legyen tábor. Mi azonban másként ítéltük meg ezt, s magunk kezdeményeztük a találkozót a Duna partján. Össze is jött a csapat. Azután októberben Pusztavacson rendeztünk egy tanácskozást, felvázolva, hogyan képzeljük el a jövőnket, az alkotótclep további működését. Ott határozott úgy a közösség, hogy Baja legyen a következő székhelyünk. — Ezt mi indokolta? — Két dolog is. Az egyik, hogy engem kértek fel művészeti vezetőnek, s mert bajai vagyok, úgy ítélték, hogy itt, a városban, könnyebben meg tudom teremteni a tíznapos együttlél, a közös munka feltételeit. A másik ok pedig az volt, hogy az évek során Nagybaracs- kát szinte teljesen feltérképeztük, vagyis a környezetváltás friss témákkal, másféle lehetőségekkel kecsegtethet. Tehát szó sincs arról, hogy nem voltunk elégedettek a nagyba racsk a iák vendégszeretetével. Sőt, az alkolótelcp —■ nevében — ezután is őrzi e települést, mert úgy érezzük, a nagybaracskai megjelölés, úgymond, márkanév lett az elmúlt esztendők során, a szociofotót illetően. — Milyen intézmények támogatják az alkotótelcp munkáját? — A megyei tanács mellett a Művelődési Minisztérium és a Magyar Nép- köztársaság Művészeti Alapja — különböző módon, formában. Szeretnénk, ha olyan lenne a színvonal, amilyen az alkotótclep első három évében volt. Ehhez próbára kell tenni az egyént és a közösséget egyaránt. Elsődleges szempont, hogy az itt töltött tíz nap alatt jó fotók készüljenek. — Kik kaptak, kapnak meghívást e táborba, s miért éppen ők? — Van egy öt-hat fős törzsgárdánk, akikre a kezdetektől épül ez a közösség. Közülük mindegyik meghívhat egy-egy általa tehetségesnek, kiválónak ismert fotóst. De itt minden nyáron és mindenkinek bizonyítania kell — színvonalas produkciókkal! —, ha azt akarja, hogy a következő alkalommal is résztvevője lehessen az alkotótelepnek. — A kínálkozó témák feldolgozása mellett több találkozót, vitát is szerveztek; meghívták a Magyar Fotóművészek Szövetségének vezetőit, vendégül láttak filozófust, folyóirat-szerkesztőt, politikusokat. Hogy miért van szükségük egy alkotótclep résztvevőinek arra, hogy szakemberek, esztéták bevonásával időszerű művészeti kérdéseket megvitassanak, azt felesleges elemezni. Viszont az érdekelne, hogy miért hívtak meg politikusokat, pártvezetőket?- A kérdés megfordítható: miért lenne az jó, ha elzárkóznánk az ilyen találkozóktól? Különösen, ha mind- annyiónknak hasznosak ezek az összejövetelek. Hiszen vannak művészethez értő politikusok és politizáló művészek, akik kíváncsiak egymás véleményére, gondolkodásmódjára, a politikában és a művészetekben egyaránt mutatkozó változások megítéléseire. Én ezt nagyon fontosnak tartom. Gera Mihály fotóesztéta kezdetektől figyelemmel kíséri e közösség munkáját. A szociofotóról mint műfajról, egyebek mellett így vélekedett, amikor a bajai táborban leültünk szót váltani. — Más arcképeket, tájképeket készíteni, s megint más összetettebb, olykor húsbavágó kérdésekkel foglalkozni. Voltak és vannak kényes témák, de ezeket is fel kell fedeznie, fel kell mutatnia és tovább kell gondolnia, aki a szo- ciofotóval foglalkozik. Ez elmélyüllsé- get követel egy-egy témában, s nem lehel finomkodni, mellébeszélni. Mig egy cikkből kihúzhatok a dühös, nem tetsző mondatok, a fotón a dühös arc dühös marad. Vagyis az élet jelenségeit úgy és olyannak mutatják a képek, amilyenek. Régen a szociofotó leleplezett valamilyen kellemetlen vagy egyenesen bűnös jelenséget. Ma feltár, s átgondoltan rámutat a rejlett valóságra. Ezek nem eleve a rosszra irányulnak, de mindenképpen olyasmire, ami változtatást követel valamilyen tekintetben. Éppen ezért a szociofotósnak a műfajjal együtt vállalnia kell egyfajta magatartási is, miközben alaposan megismer, körüljár és ütőképes sorozatokon bemutat egy-egy valóságdarabot. — Mi a véleménye erről az alkotótelepről, s az itt készült produkciókról? — Ha a múltba tekintünk megállapítható, hogy a fotográfiai műhelyek, közösségek hamar felbomlottak mindig. Mert rugalmatlanok voltak. S tudva ezt, szeretnénk elkerülni, hogy az alkotótelep hasonló sorsra jusson. Nagybaracska — ez már valóban márkanév lelt. A település lakóinak, vezetőinek sokat köszönhet közösségünk, s odanyúlnak ma is a gyökereink. Ami az alkotásokat illeti: pontosan szemmel követhető, ha egymás mellé helyezzük a fotókat, hogy milyen fejlődésen mentek át készítőik, mit tudtak, milyen szemlélettel munkálkodtak akkor, s mit tudnak ma. Persze ez nem véletlen, hiszen itt kipróbálhatják elképzeléseiket, tisztázottak a minőségi elvárások, van lehetőség a módszerek elsajátítására, a véleménycserékre. Hosszan sorolhatók e közösség előnyei. S így lesz ez — nagyon remélem — a következő nyarakon is ... Koloh Elek /íf5 Biztos jövő! A KISPESTI TEXTILGYÁR (cím: Budapest XVIII., Fáy u. 2. 1184) fonó munkakörben átképzőstanfolyamot szervez 18 év feletti nők és 22 év feletti férfiak részére. A tanfolyam 1 éves. Alapkereset első negyedévben 5500,— Ft/hó, előmeneteltől függően negyedévenként emelkedik 500-1000 Ft-tal. Első negyedévben havonta 1000 Ft prémiumot kaphatnak a legjobb eredményt elérők. Három műszakos munkakör, egy év után 7000-10 000.— Ft/hó kereseti lehetőséggel. Később biztosítjuk munka mellett a szakmunkás-képesítés megszerzését. Kezdési időpont: 1988. október 1. Szállást komfortos bérleményekben vagy munkásszállón biztosítunk, amely elsó hónapban díjtalan. További hónapokban 300 Ft/fó/hó, illetve 100 Ft/fó/hó. Hétvégi hazautazás az ide vonatkozó rendeletek szerint. Jelentkezni lehet: személyesen és írásban SORTEX (Budapest XX., Marx Károly u. 294. tel.: 279-470/139-es mellék) Kiss D. Tibor személyzeti és szociális osztályvezetőnél, 1988. augusztus 25-éig. 1988. augusztus 31-éig minden jelentkezőt értesítünk a tanfolyammal kapcsolatos tennivalókról. 2005
