Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-29 / 206. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. augusztus 29. Terpeszkedő kifejezések A termék iránt a küllőid részéről is intenzív volt az érdeklődés. Nyereségorientált elképzeléseink kieszközlése még megvalósításra vár. A termést nem vonják adó alá. A jóval nagyobb befogadóképességgel rendelkező üzletház kivitelezésére már néhány intézkedést folyamatba tettünk. Arra törekszünk, hogy a vállalati támogatás leépítése ne járjon kompenzációval. Az elrettentő példákat sorolhatnánk tovább vég nélkül, hiszen a közélet különböző fórumain, a rádióban. a televízióban sokan szívesen használnak ilyen körülményes, terjengős, fölöslegesen hivatalosko- dó kifejezéseket, szófordulatokat. A nyelvészek, nyelvművelők terpeszkedő kifejezéseknek nevezik azokat a szókapcsolatokat, amelyek az egyébként egyetlen igével vagy más szóval is megjelölhető cselekvést, történést körülírással fejezik ki. A körülíráshoz legtöbbször magából az igéből képzett főnevet használja a beszélő, nyilatkozó, illetve az ige névszói alapszavát általános tartalmú igéhez kapcsolja. így aztán a nyilatkozó illetékesek nyelvhasználatában a revizor nem egyszerűen csak ellenőriz, hanem ellenőrzést gyakorol valami, valaki felett, a vállalati anyagbeszerző pedig bevásárlást eszközöl ahelyett, hogy csak bevásárolna. íme néhány, a gyakorta használt kifejezések közül: elintézést nyer, gondoskodás történik, rendeltetést tölt be, helyes magatartást tanúsít, kifogás tárgyává tesz, sikerre vezet, útmutatásul szolgál, levonásba helyez. értesülést szerez, tisztázást nyer, megküldésre kerül.' Az anyanyelvűket szerető írók. nyelvművelők, toliforgatók évtizedek óta tulajdonképpen szélmalomharcot vívnak ezekkel a szófordulatokkal, nyelvi formákkal szemben. E terpeszkedő kifejezések egyike- másika kétségtelen, hogy eltűnik, feledésbe merül, de ott van helyette, sajnos, a legfrissebben kitenyésztett megoldás, amely tovább fertőzi nyelvünket. „Ennek a módosításnak sok a for- rásvonzata” — jegyezte fel egy tanácskozás hozzászólásából 1979-ben az egyik megyei lap munkatársa. Sajnos most, kilenc évvel a megállapítás után sem tudjuk megállapítani, ép ésszel felfogni, hogy mit is akart mondani a felszólaló. A Magyar Hírlap egyik nyelvvédő cikkében az újságíró elrettentő példaként rádióban elhangzott mondatot idéz. Felelős vállalati vezető a riporternek azt próbálta elmondani, hogy miért nem szállítottak elegendő tejet vasárnap délelőtt a boltokba. A bizonyítványát magyarázó vezető így szólt: „Már tíz órakor teji túligényt jelentettek be a kiszállítás kérdésében.” Kétségtelen, hogy ez a komoly fogalmazás díjat nyerhetne a szép magyar beszéd ellen szervezett nyelvi pályázaton. Faragó Vilmos legutóbb az ES- ben, az egyik legnépszerűbb televízióműsor, a Hírháttér nyelvi anyagából jegyzett fel néhány torzszülött kifejezést, méghozzá vezető politikusaink szájából. íme, egy alaposan átgondolt és mindenki számára érthető mondat a sok közül: „Arra kell törekedni, hogy ne erősen lehűtött gazdaság produkálja az egyensúlyt.” E divatos szófordulatok művelői, használói szívesen kapaszkodnak bele egy-egy igébe, és ennek segítségével gyártják „szebbnél szebb kifejezéseiket”. Végtelenül gyakori és hasznos számukra például a rendelkezik ige. Azt mondják: A lakás központi fűtéssel, az adott ország fejlett iparral rendelkezik. Ezenkívül lehet jó képességekkel, nagyszerű hanggal, kevés vagy sok idővel, jelentős összegekkel. jó adottságokkal, előnnyel és hátránnyal rendelkezni, hogy csak néhányat említsünk a sok „rendelkezési mód" közül. Hasonlóan nagy segítség a terpeszkedő kifejezést használók számára a mutatkozik, a szolgál, a tesz, a tanúsít, a hagy, az elér, az előáll, a teljesít ige. Néhány szívesen használt változat: megtakarítás mutatkozik, akadályául szolgál, folyamatba tesz, magatartást tanúsít, figyelmen kivül hagy, gyarapodást ér el, magyarázattal áll elő, fizetést teljesít. Tudunk-e védekezni a terpeszkedő kifejezések ellen? — kérdezheti bárki. Véleményem szerint nagyon nehéz, sokszor lehetetlen, mert a tömegtájékoztatási eszközök elsősorban szóban, de esetenként írásban is ontják ezeket a szóficamokat. Talán ha az iskolai irodalom- és nyelvtanítás színvonalasabb lenne, ha a rádióban, a televízióban nyilatkozó közéleti személyiség, riportalany szebben fogalmazna, ha a tollforgató igényesebb lenne...Talán... Kiss György Mihály KIÁLLÍTÁS A SZEGEDI FEKETE HÁZBAN A magyar cserkészet története Egyre több szó esik róla. A hatvanas-hetvenes generáció kicsit megha- tottan emlékszik tizenéves fiatalságára, és vallja: ő ma is „volt cserkész"; életét, humanista eszményeit ez az ifjúkor határozta meg. Mások túllihegve csak a szépet látják benne. Ismét mások fölháborodva támadják, makacsul hajtogatva: „fasiszta mozgalom” volt... Mi igaz hát a cserkészet körül? Ez év tavaszán a szegedi Móra Ferenc Múzeum helytörténeti osztálya, nyilvánvalóan a reformpolitika hatására, fölépített egy rendkívül nagy hatású kiállítást A magyar cserkészet története címmel. A kiállítás 1989. február végéig látható az úgynevezett Fekete Házban, a szegedi múzeum helytörténeti osztályán. A kiállítás legfőbb értéke, hogy nem magyaráz. Bemutat. Objektiven, a történész szemével tekinti át időrendjében e mozgalom vázlatos történetét, mindössze annyi kísérő szöveggel, amennyi a tények és összefüggések követéséhez okvetlenül szükséges. Voltaképp mit jelentett cserkésznek lenni Magyarországon a mozgalom különböző szakaszaiban? A lényeget, az alapelvet illetően ugyanazt jelentette. A századforduló tájékán jelentkező modern polgári gondolkodással új nevelési ideál formálódott. Ennek középpontjában az olyan öntevékeny fiú áll, „aki képes eredményesen, önállóan cselekedni, problémákat megoldani, egyéni véleményt formálni, dönteni; aki saját erőfeszítéseivel fejleszti testi, lelki és szellemi értékeit, praktikus ügyességét; el tudja viselni a testi és pszichikai nehézségeket, aki kiegyensúlyozott; s akinek nyitott a szeme a természetre és az emberekre egyaránt.” A cserkészet alapelvét Lord Baden- Powell tábornok dolgozta ki híres könyvében (Scouting fór boys) 1908- ban. „Bi-Pi” ahogyan az egész világon emlegették nagy érdeme, hogy • A pécsi Cisztercita Főgimnázium 47. sz. cserkészcsapatának egyik csoportja táborozáson, a húszas évek végén. A cserkészszövetség megalakulásával (1914) országossá bontakozik a mozgalom. A háború után egyre népszerűbbé válik. Kiépül intézményrendszere, s a harmincas évek elejére már mintegy 40 000 tagja van. A kezdetben egyházi iskolákban elinduló mozgalom egyharmada ekkor már ipari szakmunkástanulókból (tanoncok) áll. Megnövekszik a magyar cserkészet nemzetközi tekintélye. A négyévenkénti világtalálkozókon (,,jamboree”-k) elért kimagasló eredményeik alapján a „IV. World-Jamboree”-t Magyarország rendezheti meg. 1933 augusztusában egyébként átütő világsikerrel. Á harmincas évek politikai mozgásirányai — bár a mozgalom továbbra is elzárkózik a napi politikától — nem kedveztek a baden-powelli elveknek. Az alapcélokat azonban, a fokozódó jobboldali nyomás és a Teleki halála utáni átszervezés ellenére is sikerült átmenteni jobb időkre, az akkor már 50 ezer főnyi mozgalomban. Az 1945-ös újjászervezés vezetősége súlyos hibákat követett el. Nem vitte végig az egyébként megkezdett radikális újjászervezési folyamatot. Ebből is adódott, hogy a cserkészszövetség — jobbára a dilettáns, szerencsétlen és káros Mindszenty-féle politika hatására — az antidemokratikusnak és reakciósnak bélyegzett katolikus egyház elleni baloldali támadások egyik céltáblája lett. % A feszülő politikai küzdelmek, az úttörőszövetség megalakításának előkészületei előrevetítik a mozgalom sorsát. A monolit hatalmi struktúra az ifjúság körében sem tűrte el a pluralitást: 1948 nyarán a cserkészetet beolvasztották az akkor elinduló úttörőmozgalomba. új humanitárius eszményt állított a serdülő fiúk elé. a kreatív és önzetlen, a mások javán fáradozó ember típusát. Ez az alapelv nemzeti sajátosságok és eszmények szerint formálható—ennek köszönhette rohamos terjedését. Nálunk a tízes évek elején jelentek meg az első búrkalapos csoportok. Vallási különbségek nélkül, a szigorú önkéntesség elve alapján jelentkezhettek a cserkészek közé a 12. évüket betöltött fiúk. (A kisebbek részére később „farkaskölyök”-csoportokat alakítottak.) A jelentkező három hónapos próbaidőt követően — sikeres újoncpróba és a fogadalomtétel után — cserkész lehetett. Bekapcsolódva most már a kisközösségek (őrsök, rajok) munkájába. (Próbák, különpróbák.) Tizenöttizenhat évesen, ha letették az I. osztályú próbát, vezetők (raj, őrs), később tisztek lehettek, vagy 16-18 évesen úgynevezett roverek. (Vízi, vitorlázó, lovas, túravezető vagy regős cserkészek.) • Cserkeszek néprajzi gvüjtöúton egy Zirc környéki faluban, 1930-ban. W. E. I^<1 SAJTOPOSTA E Mibe kerül a csomagkézbesítés? Baján lakó fiamnak postai úton küldtem élelmiszert tartalmazó csomagot két alkalommal is. A felvevőhivatalban közöltem, hogy házhoz szállítást igényelek, amit tudomásul vettek, és e szolgáltatást is alapul véve állapították meg a fizetendő díjösszeget, előbb 49, majd 52 forintot. A címzett annak rendje-módja szerint meg is kapta a küldeményeket, ám az átadáskor 20-20 forintot kért a kézbesítő. Nem értem a dolgot, ezért felvilágosításért a helyi postára mentem, ahol azt válaszolták: az ügyben csak a bajai kollégáik az illetékesek. Mivel Kiskunhalashoz közeli térségben lakom, sokba kerülne elmenni a Duna-parti városba, hogy ott személyesen reklamáljak, telefonon meg nem lehet ilyen vitát tisztázni. Marad hátra a nyilvánosság, melynek révén talán felfigyelnek panaszomra az illetékesek és megteszik a szükséges intézkedéseket! Tóth Imrcnc E sorok tartalmáról tájékoztattuk a megyei postahivatal vezetőjét, Novok- Rostás Sándort, aki ezeket mondotta: — A csomag házhoz való kézbesítéséért egységesen 12 forintot számít fel a posta, s arról igazolást ad az ügyfélnek. E pénzt természetesen a feladó is befizetheti, ami feltüntetendő a szállítási űrlapon. Ha erre vonatkozóan nem talál hivatalos bejegyzést a küldeményt fogadó hivatal, akkor az említett ősz- szeggel megterheli a címzettet. Sem kétszer nem szabad megfizettetni az ügyfeleket ugyanazon csomag házhoz való eljuttatásáért, sem az említett díjtételtől nem lehet eltérni. Javaslom. hogy olvasójuk terjessze elő sérelmét levélben. A benne foglaltak szerint vizsgálatot folytat le a bajai postahivatal. Amennyiben bebizonyosodik alkalmazottunk jogsértése, a felelősségre vonást nem kerülheti el, s egyidejűleg térítést fizetünk azon ügyfélnek, akinek kára származott a történtekből. A textiltisztító már tisztázta magát. . . Augusztus t-jei Sajtóposta rovatunkban foglalkoztunk a kecskeméti Kiss József sérelmével: évente több mint háromezer forintot költ ágynemű-garnitúra bérbe vételére, s e borsos díjhoz viszonyítva nem éppen minőségi szolgáltatásban részesül a tisztítócég szé- chenyivárosi boltjában, ahol a csereként kapott párna- és paplanhuzatokról rendszerint hiányoznak a gombok, a lepedők pedig agyonhasználtak, megfakultak. E sorainkra levélben reagált a Kecskeméti Textiltisztító Kisszövetkezet elnöke. Kövér János és főkönyvelője. Béres Sándorné: A kánikula még ugyancsak tombolt Kecskeméten augusztus 16-án hiszen 35,3 Celsius-fok volt a legmagasabb hőmérséklet —, amikor a Puskin utca 30. szám alatt lakó Oláh Lajos a délelőtti órákban betért az Elektroszer Vállalat városközponti üzletébe. Az ott szerzett nem mindennapi tapasztalatairól így számolt be: Olcsó ventilátort kerestem. Örömmel pillantottam meg az egyiket, mely éppen működött. EfTélét kérek, mutattam a kis szerkezet felé, mire az eladó közölte: az neki is kell most, mert nagyon izzad. Azután ajánlotta a nagyobb teljesítményűt, több mint ezerért, amely szintén a polcon volt. Ekkor rövid fejtegetésbe kezdtem arról, hogy pár hónapos kisbabám számára szeretném elviselhetőbbé tenni a tikkasztó meleget, melytől amiatt is szenved, mert gyógykezelés céljából úgynevezett kengyelkötés alatt áll. Hozzátettem még, hogy a pöttömke gyermekre nem is szabad erősen ráfújni hűsítő levegőt, különben könnyen megfázhat. Egy szó mint száz, nekem csak az alacsonyabb hatásfokú ventilátorra van szükségem. A pult túlsó oldalán álló férfi egyáltalán nem méltányolta szavaimat, újból tudtomra adta: azt a pár száz forint értékű légkeverő berendezést semmiképpen sem vehetem meg, hiszen nélküle ő sem bírná ki a hőséget. Másik meg már nincs belőle. E hónap elején nagy erejű szélvihar söpört végig megyénkén. Nemcsak tetőket szakított fel, fákat csavart ki tévestől, hanem az elektromos légvezetékeket is több helyütt eltépte. Kecskeméten és környékén például mintegy 600 ilyen hiba kijavítása várt a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozóira. Az egyik leszakadt közép- feszültségű vezeték sajnos emberéletet is követelt. Az a hír járja, hogy a vezetékrongálások fő okozói ezúttal is a terebélyes ágú fák .voltak. Igaz ez? A kérdéssel a Démász Kecskeméti Kirendeltségének vezetőjéhez, Meleg Lászlóhoz fordultunk, aki a következőket válaszolta: — Az ipari miniszter Ilj 1984. ( Vili. 22.) számú rendelete tiltja 3 méternél magasabbra növő fák ültetését a villamos hálózat övezetében, s azt is előírja, hogy az ilyen helyeken a tulajdonos (kezelő ) köteles rendszeresen gallyazni. E jogszabály végrehajtása akadozik a gyakorlatban. A fák a legtöbb helyen a A megyeszékhelyen mi foglalkozunk textil- tisztítással, valamint a Gyorstisztitó Kisszövetkezel, melynek szalonmosodája és üzlete működik a Széchenyivárosban. Olvasójuk az ottani szolgáltatást veszi igénybe. Bírálata tehát nem nekünk címzett. Kérjük, adjanak helyet e pontosításnak. * íme, megtettük. Mégpedig abban reménykedve, hogy agyorstisztitóktól is megérkezik előbb-utóbb a válasz, a munkájukat ért elmarasztalással kapcsolatosan. Ezek után nem tehettem mást, minthogy bejegyeztem az esetet a vásárlók könyvének 0 046 052-es számú lapjára. Mivel a boltos halvány mosoly közepette szemlélte e műveletet, tartok tőle, e soroknak semmiféle következménye nem lesz. De hát miféle kereskedés az ilyen, ahol a fogyasztó nem a kedvének, szándékának megfelelően választhatja ki a megvásárolandó árut, hanem aszerint, hogy mit tukmálnak rá? Olvasónknak lehetővé tettük, hogy szerkesztőségünkből telefonon felhívja a megyei kereskedelmi felügyelőséget. A vonal másik végén lévő szakember szavait mi is hallottuk, s mivel mondandója közérdekű volt, lényegét ösz- szefoglaljuk: A Kereskedelmi Általános Üzleti Szabályzat világosan leszögezi, hogy az üzlet eladóterében csakis eladható áru tartható, amellyel a vevőt igénye alapján kell kiszolgálni. Ha ennek ellenkezőjét teszi a kereskedő, elköveti a fogyasztási cikk jogtalan visszatartásának szabálysértő cselekményét, amiért hatósági eljárás során — ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ami pedig a vásárlók könyvébe került panaszt illeti, azt az üzletvezető legkésőbb a 8. napon köteles eljuttatni az egységet működtető vállalat, szövetkezet stb. vezetőjének, akinek a bejegyzéstől számított 30 napon belül kell intézkednie, s arról a vásárlót írásban tájékoztatnia. légvezetékekhez érnek, vagy ahhoz közeli magasságba nyúlnak. — Ilyen szempontból hol a legkedvezőtlenebb a helyzet? — Hosszú lenne a megemlítendő helységek, körzetek sora. Konkrétan csak Városföldet nevezem meg, ahol az utcákon gyümölcsfák találhatók. Az ágak csaknem elérik a villanyvezetéket. Ha a termés szüretelésére kerül sor, talán csak a szerencsének tudható majd be, ha senkit nem ér áramcsapás a légkábellel való érintkezése miatt. Szóban és röplapon is felszólítottuk a gallyazásra a helybelieket, hiába. — Jó példa sehol sincs? — De igen. Baltószögben és Helvécián szervezetten nyesik a fák ágait a villamos vezeték mentén. — Az áramszolgáltatónak nem érné meg, ha a munkálatot mindenhol magára vállalná? —Egyfelölnem hivatali kötelességünk ez, másrészt sem létszámunk, sem időnk nincs a gallyazásra. Kapacitásunkat leköti a sok helyütt igen régi hálózat karbantartása, és az új vezetékek kiépítése. Alföldi öregek a Dunántúlon Mi, a községben működő idősek klubjának tagjai, az elmúlt évtizedekben, amikor még aktívan dolgoztunk, nagyon kevésszer vettünk részt kiránduláson. Ilyesmire egyszerűen nem futotta időnkből. Ma 40 fős közösségünk igyekszik pótolni a korábban elmulasztottakat. Gyakran felvesszük programunkba az ország legszebb tájainak, nevezetességeinek megtekintését. Legutóbb a Dunántúlon jártunk: Nagykanizsán, a gyógyfürdőjéről híres Zalakároson és a Balaton egyik partján, Hévízen. Természetesen nemcsak kiadós sétákat tettünk. hanem megmártóztunk a vízben is. Jóleső volt számunkra, hogy fürdőzés közben mindig szemmel tartott bennünket buszunk sofőrje. Szőke Sándor, aki e turistáidon egyéb elfoglaltsága miatt részt venni nem tudó klubvezetőnk helyett vállalkozott a kalauzolásunkra, felügyeletünkre. Önzetlen segítségéért ezúton is köszönetét mondunk! Körmendi Józscfné Kunfehértó VÁLASZ CIKKÜNKRE A csapadékvíz egyelőre elvezethetetlen Augusztus 15-ei Sajtóposta rovatunkban ismertettük a kecskeméti Bontsó László észrevételét: esőzéskor bokáig gázolhatnak a vízben a hunyadivárosi új lakótelep járókelői, mert az ottani, számos csapadékelvezető nyílás régóta tisztítatlan. Cikkünkre az. alábbiakban reagált az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat igazgatója, Benkó Zoltán: A szóban forgó terület víznyelő rácsai és aknái a környékbeli útépítéssel egyidejűleg kerültek elhelyezésre, ám a rendeltetésükhöz nélkülözhetetlen csapadékvízgyűjtő gerinchálózat kivitelezése máig várat magára. Mégpedig azon okból, mert a városi tanácsnak nincs elegendő anyagi fedezete e munkálatokhoz. Vitathatatlan, hogy a nyílások az évek során eltömődtek, ám a kikotrásuk csak hiábavaló költség, míg a vízelvezetésre szolgáló csatorna el nem készül. A szerkesztő megjegyzése: A megyeszékhely e lakótelepe, melyet a Tinódi utca, a Czollner köz, a Liszt Ferenc utca stb. határol, az elmúlt 10-13 év során fejlődött ki, ahol ez idő alatt több száz korszerű, gázfűtéses otthon készült el. Hosszabb esőzés után valóságos áradat borítja arrafelé az úttestet, a járdát és az emeletes házak mentét. A közlekedést erősen zavaró víz jobb híján a földbe szivárog, növelve a talajvízszintet, s ennek következtében néhány épület pincéjében ismételten feltör a víz. Summa summárum: a Hunyadi város eme térségében sürgető feladat a csapadékvíz-elvezetés gondjának megoldása. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 Miféle kereskedés az ilyen .. .? DÉMÁSZ-SZAKEMBER MONDJA: A nyesetlen fák veszélyeztetik az áramszolgáltatást
