Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-29 / 206. szám
I‘)X8. augusztus 2ö. • l’I IOl l M IM • 3 HODOSSI SÁNDOR LÁTOGATÁSA Kiskunmajsa, Csólyospálos hangulatjelentés Hogyan látják a párt értekezlet utáni helyzetet, van-e konkrét elképzelésük saját tennivalóikról, rendelkeznek-e megfelelő információkkal, s egyáltalán: hogyan, milyen hangulatban élnek 1988 nyarán a kiskunmajsaiak — egyebek között ezekre a kérdésekre is választ kívánt kapni pénteki látogatásán Hodossi Sándor, az MSZMP Bács-kiskun Megyei Bizottságának ideológiai ügyekben illetékes titkára. Délelőtt a városi jogú nagyközségi párbizottság több tagjával, helyi tömegszervezeti vezetőkkel folytatott eszmecserét, délután pedig — egy nemrég rendbehozott és klubbá alakított tanyai iskolában — csólyospálosi értelmiségiekkel találkozott. Hodossi Sándort a kiskunmajsai pártbizottság első titkára. Somogyi László kísérte a program során. A jelenlegi helyzet legbonyolultabb feladata annak meghatározása. hogy mit csináltunk jól és mit rosszul mondotta a délelőtti eszmecserén a megyei párt- bizottság titkára. Meg kell felelni arra a kérdésre is folytatta . hogy az apparátusok tagjai, a választolt tisztségviselők alkalmasak-e az új politika kidolgozására. képviseletére, végrehajtására. Ezt minden pártszervezetben önállóan kell eldönteni. Senki ne várjon direktívákat felülről, mert a helyi kérdésekre érvényes választ csak helyben lehet és kell is adni. A Hodossi Sándor által bevezetésként fölvázolt helyzetértékelés kulcsmondata: bár emberközelibb. társadaiomközpontúbb a politizálás. de a gazdaságban egyelőre nem láthatók az elmozdulás jelei. Holott a baj ott kezdődött és ott is kell elhárítani. A lakosság hangulata ismét romlott, amiben a januárban bevezetett adórendszer teljesítményvisszatartó hatása játszik ló szerepet az infláció, az életszínvonal-csökkenés mellett. Mi az, ami segíthet? A nyilvánosság hangsúlyozta Hodossi Sándor. A társadalom tagjainak tudniuk kell az ő érdekükben. az ö nevükben folytatott tevékenységről. A közhangulat erősítettek meg a beszélgetőtársak valóban romlott. Tóth István országgyűlési képviselő szerint az emberek bizonytalanok jövőjüket illetően. Nigrényi László helyi népfronttitkár azt firtatta: ha a párt- bizottság illetékesei is látják, hogy rossz az adórendszer, tesznek-e vajon javaslatot a változtatásra? Péter Szabó János, a kiskunmajsai pártbizottság titkára szerint azért is bizonytalanok az emberek, mert nincs elég megbízható információjuk. Nagyisiók János Jászszentlászlóröl a helyi önállóság növelését vélte kiútnak. javasolva. hogy ki-ki abban az alap- szervezetben lehessen párttag, amelyikben akar. Hodossi Sándor értésre adta: a megyei pártbizottság sok levelet intéz központi szervekhez véleményt mondva, javaslatot téve, tapasztalatokat ösz- szegezve amire Tóth István véleménye ez volt: ezekről is tájékoztatást kellene kapni az embereknek. A délutáni eszmecsere színhelye a lélsöpálosi iskola volt, ahol 4JJ,7,6^li)^|\djéj^k|öf(. be a tanítás. Ma. aj„tanács tulajdonában lévő épületet a Kunsági Szakszövetkezet hasznosítja közösségi célokra, miután 700 ezer forintért es sok társadalmi munkával helyrehozatta. Alléle tanyaklub ez körzetében mintegy ötszázan laknak ahol talán valamikor kisebb könyvtárat is berendeznek, bár a pénzügyi feltételek ezt nemigen teszik lehetővé. CzillVik Kerencné párttitkár. Katona Sándor szakszövetkezeti elnök. Dobos László iskolaigazgató és Kiss Zoltán tanácselnök ugyanazt mondta: bár megélhetési gondok nincsenek Csólyospáloson. a bizalom megcsappant. A háztáji munkát segítő gépekből nincs elég. hiányos az alkatrészellátás. A szakszövetkezet gondja: a megtermelt kenderért az ipar nem tud fizetni. Ami az egyéb termények fölvásárlását illeti: a Zöldért monopolhelyz.cte inkább csökkenti, mint növeli a termelési kedvet, csak kevesek engedhetik meg maguknak, hogy pesti vásárcsarnokokban próbáljanak szerencsét. Nem biztató a sertések tervezett minősítése sem. A község öregszik, a születések száma ma már kevesebb, mint a halálozásoké. A lakosság a gazdasági nehézségek következtében érzékenyebb, idegesebb foglalta össze saját tapasztalatait Hodossi Sándor. Kitapintható vczetöclle- ncsség is: mindenkit igyekeznek felelőssé tenni a dolgok állásáért. Nekünk természetesen minden jelzést fogadnunk kell, ám ugyanilyen fontos a szándékok tisztázása is. Az előrejutáshoz nem csak bírálni. tenni is kell. Mindenkinek. B. .1.. Hiányszakmák és elhelyezkedési gondok Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Információs Központjának jelentése szerint az év második negyedében több volt ugyan a bejelentett betöltésre váró állás, mint az év első három hónapjában, ez a növekedés azonban alapvetően nem a munkaerőpiaci helyzet változásából, hanem bizonyos adminisztratív előírások módosításából adódott. Áprilistól ugyanis a bejelentési kötelezettséget a munkáltatók korábbiaknál szélesebb körére terjesztették, ki, s a munkaadók most már nem a negyedév utolsó napján üresen álló munkakörökről adnak tájékoztatást, hanem a negyedév során adódó valamennyi álláslehetőségről, még ha azokra időközben találtak is jelentkezőt. így április június között az előző negyedévhez képest 20 százalékkal több munkáltató adott tájékoztatást a munkaerő-közvetítő szerveknek, s ennek következtében lett csaknem 24 százalékkal több az ösz- szesített üres állások száma. A munkaerő-közvetítő szerveket a második negyedév során 51 500-an keresték fel. míg 3493 munkáltató 54 100 álláslehetőségről tájékoztatta az irodákat. A munkalehetőségek után érdeklődők száma körülbelül megegyezik az egy évvel korábbival, viszont most — még az irodák szélesebb körű tájékozódása ellenére is — 6800-zal kevesebb munkaalkalom kínálkozott a számukra. Úgy tűnik, hogy az emberek egyre inkább ragaszkodnak régi munkahelyükhöz, mert a múlt év azonos időszakához képest körülbelül 5 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik meglévő állásuk mellett érdeklődtek más munkahely iránt. A nehezedő elhelyezkedési lehetőségeket jelzi az is, hogy most az egy évvel korábbinál 15 százalékkal több pályakezdő fordult az irodákhoz. Az előző hónapokhoz képest ha nem is jelentős, de némi változás tapasztalható a vállalatok felvételi igényében. Az összkcrcsle- len belül a korábbi 48-52 százalékról 45 százalékra mérséklődött a szakmunkásoknak felajánlott munkahelyek aránya, míg 21-25 százalékról 31 százalékra emelkedett a betanított munkások iránti igény, s 14-19 százalékról 11 százalékra csökkent a segédmunkásoknak kínálkozó munkakörök aránya. A szellemi foglalkozásúak iránti kereslet nagyjából változatlan. A munkáltatók továbbra is szinte kizárólag teljes munkaidőben akarják foglalkoztatni az újonnan felvetteket. A legtöbb álláslehetőség az összes igények 46 százaléka változatlanul az iparban kínálkozott. Folyamatosan bővülnek az elhelyezkedési lehetőségek a közlekedés, a posta és a távközlés területén. A magas fluktuáció miatt számottevő az építőipar munkaerőigénye is. Új munkahelyet találni azonban még a legkeresettebb szakmában sem egyszerű, mert az igények és a lehetőségek területenként igen eltérőek. Az egyik legkeresettebb szakmában, a géplakatos munkakörben elméletileg minden jelentkező legalább nyolc ajánlat között válogathatna, ám a munkáltatók és a munkát vállalni szándékozók egymásra találását nehezíti, hogy a betöltésre váró munkahelyeknek csaknem a fele Budapesten és két megyében Borsodban és Komáromban található, míg a jelentkezők jó része Szabolcs, Csongrád, Szolnok és Vas megyei lakos. Hasonló a helyzet a segédmunkások tekintetében is; a felkínált több mint 6 ezer állásnak csaknem a fele Bács-Kiskun, Csongrád, Győr-Sopron, Fejér és Komárom megyékben, valamint a fővárosban adódna, ám ilyen munkára főként Baranya, Borsod, Szabolcs és Szolnok megyében lenne jelentkező. így azután 13 megyében a segédmunkái keresők egy részének a megyehatárokon belül nem tudtak állást ajánlani az elmúlt hónapokban a m u n k aerö-szo I gála ti i rodá k. Minden bizonnyal ez is hozzájárul ahhoz, hogy munkaerőközvetítő szerveknek egyre több az olyan ügyfelük, akik kedvezőbb munkalehetőség, magasabb kereset reményében felmondják a régi állásukat, de számításuk nem válik be, s már mint munka nélkül lévők fordulnak a munkaerő-közvetítő szervekhez segítségért. Április június között az egy évvel korábbinál csaknem 4 ezerrel több. 30 947 munkaviszonnyal nem rendelkező ügyfél érdeklődött az irodáknál munka- lehetőség iránt. Közülük azonban csak 11 462-cn kérték, hogy az irodák vegyék nyilvántartásba őket, s ezzel együtt folyamatosan tájékoztassák az adódó munka- hclctőségckről. A többiek, úgy tűnik, bíztak abban, hogy az esetleges érdeklődések alkalmával, más úton is találnak maguknak új munkahelyet. A 11 462 munkaviszonnyal nem rendelkező, az irodák nyilvántartásában szereplő ügyfél közül 10 789-nek egy hónapon belül sikerüli elhelyezkednie a munkaerő-közvetítő szervek ajánlatai alapján. Három hónapnál rövidebb időn belül 488-uknak kínáltak megfelelő állást, míg ennél tovább csak 185- en kényszerültek várakozásra. (MTI) A magyar népdal, népzene kecskeméti napjai ( i'olyliilós uz I. oldalról) Amíg a szakemberek népzenénk sorsáért aggódtak, közép-európai helyzetét vázolták fel. addig a város főtereit felállított dobogón egymást követték a népzenei együttesek, szólisták. Sajnálatos, hogy a bujkáló napsiilésbencsak kevesen szánták rá magukat az élményszerzésre. Az előadókat nem zavarta, hogy csak alig százan tapsoltak nekik. Valamenv- nyien felléplek az esti gálaműsorban is. olt kárpótolta őket a nagy siker. Olsvai Imre szerkesztette a kiváló műsort, értő és kedves szavak kai köszöntött minden résztvevőt. Emlékezetes pillanatok rögződtek belelik. Az „utolsó mohikánok" egyike. a l a bin n házi Kovács Lajos bácsi csodaszép, lágy hangjával ragadtatta el a közönségei, a Mélykúti Lenin Tsz népdalköre es a csálaljai székely népdalkor pedig közös énekléssel. Ugyancsak mélykúti élmény: Balog János és Balog Teréz tiszta hangja felfedezésszámba ment. A táborfalvi cgvülles (Birinyi József vezetésével) már többször bizonyította Kecskemétén is tehetségét. A minap térlek haza Angliából.az olt szerzett ezüst- díjat szombaton este bearanyozták Kecskeméten. A hatvanhét esztendős Karsai Zsigmond, Lőrinciévé szülötte és a Kiikiillö vidékének is- meröje-érlöjc feleségével csodákat művelt az Erdei bereue Művelődési Központban este tíz óra tájban. Egyetlen lépést sem vétetlek el, példásán láncollak. A berettyóújfalui kislányok csengő énekkel, a kecskeméti népzenészek pontos játékkal telték kerekké a produkciót, folytatva az „erdélyi blokkol", a Tolna megyei l engyel község székely nép- dalköre szerzett boldog perceket. Juhász Zoltán furulyán. Kobzos Kiss Tamás kobozott játszott, az érdi bukovinai székely népdalkor ugyancsak szívhez szóló népdalokat tűzött műsorra. Boldogság, hogy az erdélyi népdalkincs hangsúlyosan jelen volt a kecskeméti találkozón! A tudósítás keretei nem engedik, hogy piáidén egyes produkciót megemlítsünk. A többórás, öreg éjszakába tivúlo gála műsor bebizonyította, hogy Magyarországon számos hagyományőrző és hagyományál- vevö népművész, énekes, zenész, egy fittes menti át rohanó világunkba az ősök üzenetét. Vasárnap a fiatalokon volt a sor. A főtéren Alfüldy Bornss István szerkesztett műsort.a zengővárkonyi fúvósok, a berettyóújfalui gyermekcsoport, a karlali asszonykórus, a bogácsi pávakör, a gyöngyöspalai népdalkor. Juhász Zoltán. Birinyi József részvételével. A Tudomány és Technika Házában a vasárnap délelőtti szakmai tanácskozáson a népzene és a költészet kapcsolata került szóba. Fodor András író tartott vitaindítót. Ezután a magyar népzenei mozgalom helyzetét firtatták a Kórusok Országos Tanácsa elnökségének tagjai, valamint a szomszéd országok népzenék ula lói. Kél napa népzene jegyében. Megannyi élmény. Vajon előbbre jut-e a mozgalom? Ennek érdekében érdemes volt Kecskeméten gondolkodni, cselekedni. Féltjük, óvjuk a középeurópai.a Kárpát-medencei magyar népzene egységét, hiszen t adjuk, sorsunk közös.a Duna menti népek történelme összefonódik. Erősek a kötelékek. Borzák Tibor • Ifjabb Bartók Béla édesapja gyüjtöút- járól beszelt a szakmai tanácskozáson. • A esátaljai székely népdalkor meghatóan énekelt. (Fotók: Tóth Sándor) • A bogácsiak • A mélykúti Balog János bácsi az F.rdei Ferenc Művelődési Központban látható hangszerki- állitáson szeinügyre vette a míves citerát is. • Birinyi József hördndán játszott a főtéren. • Verőfényes napsütés, kitűnő hangulat jellemezte a tegnapi szabadtéri programot. ’fJwtSlglj
