Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-16 / 195. szám

1988. augusztus 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Milyen remény van a bécsi utótalálkozó sikerére? Beszélgetés Erdős Andréval Rövid nyári szünetet tartanak a bécsi utótalálkozó — a Helsinki Záróokmány végrehajtását vizsgáló harminchárom európai és a két észak-amerikai állam — küldöttségei. Eddigi munkájuk néhány, régebben nem tapasztalt jellegzetességéről beszélgettünk az itthon tartózkodó Erdős André nagykövettel, a magyar küldöttség vezetőjével. — A múlt esztendők Európa-találko- zóin megszoktuk, hogy a véleményelté­rések éles határa két, esetleg három cso­port között húzódik: Varsói Szerződés, NATO és a semlegesek, el nem kötele­zettek. Mostanában mintha összekuszá- lódtak volna ezek a vonalak. — Az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vevők ál­láspontját most is, a jövőben is alapve­tően meghatározza, mely szövetséghez tartoznak, milyen a társadalmi beren­dezkedésük. E tanácskozások témakö­re, tartalma azonban, ahogy a nemzet­közi körülmények változnak, mind gazdagabb, sokrétűbb lesz, száz és száz kérdésben kell állást foglalniok a dele­gátusoknak, akik országuk rendszeré­től, belső helyzetétől, politikai gyakor­latától, stilusától és egyéb tényezőktől’ függően a legkülönbözőbb válaszokat adják. Olyanokat is, amelyek az emlí­tett régi, merev „határokat” keresztül- kasul járják. — Hallhatnánk néhány példát? — A semleges, el nem kötelezettek soraiban a katonai biztonságot illetően Svájc általában a klasszikus nyugati nézeteket vallja; Svédország és Finnor­szág úgy tűnik, jóval nagyobb jelentő­séget tulajdonít csoportjuk sajátos ér­dekeinek, és annak a kapcsolódásnak, amely a huszonhármak tárgyalásai és az európai biztonsági folyamat között van. Meglehetősen sokszínű a NATO is. Az Egyesült Államok a tengerentúl­ról másként tekint az európai együtt­működésre, mint egy, a földrész köze­pén található tőkés ország. Különbö­zik a francia és az amerikai katonai szemlélet, nem mindenki osztja egyen­lően az atlanti világban az NSZK kész­ségét a Kelettel való gazdasági kapcso­latok építését illetően. A szocialista or­szágok csoportját is olyan bokrétának nevezhetjük, amelyben — mondhatni — megtalálható a vörösnek több ár­nyalata. Más-más választ adnak példá­ul a kelet—nyugati ipari-pénzügyi kap­csolatok fejlesztésének kérdéseire, attól függően, milyen a belső gazdasági be­rendezkedésük, mennyire nyitnak utat a nyugati tőkének, teszik lehetővé ve­gyes vállalatok létesítését, informatí­vok, milyen mélységben közölnek sta­tisztikai adatokat, mennyire szabadok az emberi kapcsolatok. Eltérően kezelik a szocialista orszá­gok a nemzeti kisebbségeket is érdeke­ik, vagy vélt érdekeik, belső politikai gyakorlatuk szerint. Ezt mi magyarok egyébként fájdalmasan tapasztaljuk. — Milyen visszhangja volt Bécsben annak a magyar kívánságnak, hogy ha­zánk az elsők között legyen, ahonnan kivonják a külföldi csapatokat? — E téma ilyen formában hivatalo­san nem került szóba. Nyilvánvaló azonban, hogy a bécsi tanácskozás si­kerének nagy szerepe lehet abban, hogy e célt eléljük, bár csak több lép­csőben. Mindenekelőtt a Varsói Szer­ződés és a NATO küldöttségei fogal­mazzák meg minél előbb annak a jö­vendő tárgyalássorozatuknak a man­dátumát, megbízatását, amely az euró­pai hagyományos fegyverzet csökken­tésével foglalkozik majd; fejeződjön be gyorsan és sikeresen a bécsi utótalálko­zó; kezdődjék meg minél előbb a fegy­veres erők és a hagyományos fegyver­zet csökkentésével foglalkozó értekez­let és hozzon olyan döntéseket, ame­lyeknek keretében jelentősen kisebbíte­ni lehet a haderőket és hazavonni a külföldi csapatokat. Elsősorban a jó európai légkör teremthet megfelelő kö­rülményeket a magyar kívánság telje­süléséhez. — Igaz-c a hír, hogy a bécsi utótalál­kozó gyorsabb haladásának fő fékezője Románia? — Bécsben az utóbbi hetekben a kül­dötteket valóban sokat foglalkoztatta a román álláspont. A román küldött­ség viszonylag későn olyan javaslatot terjesztett elő, amely számos irreális elemet tartalmaz, nem veszi figyelembe az európai adottságokat. Ilyen például egyrészt az az (elvileg igen tisztes) kö­vetelés, hogy minden családnak 2000- ig biztosíttassák lakás és a fiataloknak munka. Másrészt Románia túlzott hangsúlyt ad a bel ügyekbe való be nem avatkozásnak, például az emberi jogok és az emberek közötti kapcsolatok vi­szonylatában; végül erősen le akarja szűkíteni az európai találkozók ható­körét, gyakorlatilag a jelenlegi szinten befagyasztani a helsinki folyamatot. Valójában a küldöttségek döntő több­sége dinamikus Európa-folyamatot kí­ván, de ez már azáltal is lassul, hogy a román fél nem vesz részt kellő aktivi­tással a bécsi záródokumentum szer­kesztésében, s csak várja: elfogadják javaslatait vagy sem? —Hozzá kell azonban tenni, hogy ed­dig nemcsak a román módosító javasla­tok akadályozták a munkát, a delegáci­ók ugyanis ezeket szinte ösztönösen fél­retették, és ettől függetlenül folytatták a szövegezést. Az az igazság, hogy a bécsi munka eddig több más keleti és nyugati módosító javaslat miatt is húzódott. A nyári szünet után azonban szembeke­rülünk majd a román kollégák javasla­taival, s reméljük sikerül kompromisz- szumos megoldásokat találni. — Van-e remény arra, hogy még az idén befejeződik a bécsi utótalálkozó? — Munkánk az utóbbi időben fel­gyorsult, a legtöbb kulcsfontosságú kérdésben haladás tapasztalható, bár egy-két téma fölött még folyik a vita. Ha mindenki jó akaratot tanúsít, októ­berre elkészülhet egy gazdag tartalmú záródokumentum, amelyet előrelátha­tólag külügyminiszteri szinten fogad el a harmincöt állam. A kora őszi zárás azért is fontos lenne, hogy még az idén elkezdődhessen két fontos, és a bécsi befejezéstől függő tanácskozás: a stockholmi konferencia folytatásaként a bizalom- és a biztonságerősítő intéz­kedésekről, másrészt a fegyveres erők­ről és a hagyományos fegyverzetekről. A „még az idén" szavakat azért húzom alá, mert az említett két tárgyalás előre­láthatóan évekig tart majd, tehát jó minél előbb megkezdeni őket., — Bécsi siker esetén (amelyet még nem lehet biztosra venni) egyébként is gazdag program várja a harmincöt ál­lamot a következő három esztendőben: szakértői találkozók sora és előkészület a következő, az 1991-es vagy 1992-es utótalálkozóra, valószínűleg Helsinki­ben — fejezte be nyilatkozatát Erdős André. Tatár Imre Törley pezsgő az Egyesült Államokban A Hungarovin Borgazdasági Kom­binát Törley gyárából hamarosan út­nak indítják az első pezsgőszállítmányt az Egyesült Államokba. A New York-i Vintners céggel kötött, három évre szó­ló megállapodás alapján 500 ezer pa­lack Pierre Corbeau elnevezésű, speciá­lis érlelési! száraz pezsgőt küldenek az Egyesült Államokba a Monimpex köz­reműködésével. A Törley pezsgő nem ismeretlen az amerikai földrészen. Mint Terts And­rás, a gyár igazgatója elmondotta: ta­valy Kanadába 80 ezer palack pezsgőt küldtek, idén már több mint 100 ezer palackkal szállítanak. Az Egyesült Ál­lamok egyik legjelentősebb kereskedel­mi cégének, a Vintners-nek a szakem­berei viszont még nemrég választották ki a kért pezsgőt, amelyet kívánságuk alapján a budafoki pezsgőgyár Hungá­ria üzemében az amerikai fogyasztók ízlésének megfelelően csomagolnak, így például — megtartva az áru ma­gyarjelzését is — a palackot új vonalú, különleges díszítésű címkével látják el, ezen kívül minden üveget külön papír­ba csomagolnak. A Hungarovin pezsgőgyárában egyébként az év első felében 11 millió palack pezsgő készült, ez csaknem any- nyi, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Belföldre a megszokott mennyi­séget adták, külföldön több mint 6 mil­lió palackkal értékesítettek. Átmeneti gondot okozott, hogy a Szovjetunió a korábbinál kevesebbet vásárolt tőlük, ezzel szemben valamelyest növekedett a lengyel, csehszlovák és az NDK-bcli export. A hagyományos külkereskedelmi partner, a Monimpex mellett már a Konsumex, a Skála-Coop és a Hunga- rocoop is értékesíti a Törley pezsgőt. Az újabb partnerek elsősorban a kisebb té­telű szállításokban jeleskednek. (MTI) A TÁRGYALÓTEREMBŐL Egy zugitalmérő útja a bíróságig Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. E közmondást — a kecskeméti szeleifalui Kőszeg utca 17. számú ház­ban lakó Kurucz József bűnügyében — azzal toldhatjuk meg: mintha egy- egy vastagabb „korsó” tovább ellenáll­na ama bizonyos törésnek. Az 58 éves vádlott, aki az elmúlt években a zugitalmérőkről szóló ri­portjainknak vissza-visszatérő szerep­lője volt — mint a Kecskeméti Városi Bíróság közelmúltban tartott tárgyalá­sán megállapította — 1985 áprilisában II. Rákóczi Ferenc néven nyugdíjas­klub működésére kapott engedélyt a Ketskeméti Városi Tanácstól. Ám fi­gyelmen kívül hagyva az elfogadott szervezeti és működési szabályzat főbb rendelkezéseit, egyedül ő határozta meg: kik léphetnek be a Kőszeg utcai magánházban nyitott klubba. Az úgy­nevezett pártoló tagok többsége nem fizetett tagdíjat. A klubba való beme­netel ismeretség alapján történt. A kör­nyékből — ahányan csak ismerték Ku­rucz Józsefet és szeszes italt fogyasztot­tak a klub büféjében — bárki bemehe­tett, olyanok is, akik megvettek pár üveg sört, s hazavitték, akár a boltból vagy a kocsmából. Megállapította a bíróság azt is, hogy a klub tulajdonosának sem kereskedel­mi szakképzettsége, sem pedig engedé­lye nincs vendéglátó-ipari tevékenység­re. Arról nem lehetett szó, hogy szeszes italokat nagyobb mennyiségben forgal­mazhasson. Hiábavaló volt a városi tanács kereskedelmi osztályának 1986. júniusi ellenőrzése is, amikor felszólí­tották: egy hónapon belül mutassa be a büfé üzemeltetéséhez szükséges mű­ködési engedélyt, az osztályba sorolást és az árkalkulációt. E felhívásnak nem tett — mert nem tehetett — eleget, a kért jogosítványok híján. Ráadásul a ház tűzvédelmi szempontból sem nyúj­tott biztonságot. A tűzoltóság a klub használatbavételi engedélyének a kiadá­sát megtagadta! Az alapvető hiányosságok és lapunk többszöri jelzése ellenére is még hosszú út vezetett a bírósági tárgyalásig az egyre szélesedő ügyben. A helyi tanács igazgatási osztályának kiszabott 6 ezer forint bírságja nem állította meg Ku­rucz Józsefet azon az úton, amelyen elindult. 1987 elején, üzérkedés bűntet­tének alapos gyanúja miatt büntetőel­járást indítottak ellene 579 ezer 807 forint értékű ital forgalomba hozatalá­ért. Azonban a kecskeméti rendőrkapi­tányság — ügyészeti jóváhagyással — megszüntette a nyomozást, mivel „ ... Kurucz József lehetett abban a té­vedésben, hogy cselekménye a társada­lomra nem veszélyes." Ugyanis a fel­ügyeletre jogosult városi tanács több­ször tartott nála ellenőrzést, ismerte a tevékenységét, de a klubot a sorozatos szabálysértések miatt mégsem záratta be. (Erre csak később került sor.) Az elnéző magatartás megbosszulta magát. A vádlott — noha ekkor már tudomására hozták, hogy amit tesz, az bűncselekmény — vérszemet kapott. A korábbinál is nagyobb mennyiségű szeszes italt hozott a klubba viszontel- adásra. Ezt, valamint a kávét és a cuk­rot — a klub pecsétjének felhasználásá­val — különböző vállalatoktól vette nagykereskedelmi áron, és sokszor igen magas haszonnal értékesítette. A Kőbányai Sörgyár Kecskeméti Kirendeltségétől tavaly január 8. és november 22-ike között 320 ezer 949 forintért vásárolt különféle fajtájú és minőségű sört. A Kőbányai világost 85 és 68, a Kőbányai extrát 117 és 90, a Rákóczit, a Koronát és egy csehszlo­vák gyártmányút 48-41, illetve 48 szá­zalék haszonnal adta tovább, a vételi árral szemben 542 ezer 100 forintért. A 99 ezer 187 forintba került palacko­zott Helvéciái leányka bor kétszeres áron történt viszonteladása sem azt mutatta, mintha az üzérkedő olcsójá- nos lett volna. Dőlt hozzá a pénz a röviditalok továbbértékesítésével is, hi­szen a 140 ezer 734 forintért — szintén nagykereskedelmi áron — vásárolt tö-' mény szeszes italok már több mint 250 ezer forintért találtak nála vevőre. A rum eredeti árához például 95 és 72, a pálinkáéhoz ugyancsak ennyi, az uni­kuméhoz 40, a vodkáéhoz 61 és a ke- vertéhez 115 százalék (!!) hasznot szá­Új köntösbe öltözik a barátok temploma Baja egyik jeles műemlé­két, a hajdani ferences szer­zetesrend templomát teljesen felújítják. A napokban már. régi pompájában ékesíti a vá­rost az elkészült torony. Még az idén végeznek a templom- épület többi részének javítá­sával, festésével. (Sz. F.) TALÁLMÁNYOK EXPORTJA Az egyéni feltalálók jelentős találmá­nyainak exportálását is vállalja a közel­múltban megalakult Szellemi Termék Értékesítő GT. A MTESZ, valamint a Licencia Találmányokat Értékesítő és Innovációs Külkereskedelmi Vállalat azonos arányú tőkével létrehozott gaz­dasági társasága együttműködik azok­kal az állampolgárokkal, akik magán­emberként kívánják találmányukat ér­tékesíteni. A külkereskedők mindenek­előtt a MTESZ 34 tagegycsületébcn tö­mörült 170 ezer műszaki szakember szellemi termékét exportálják. A gazda­sági társaság foglalkozik a kutatóintéze­tek és vállalatok tulajdonában lévő ta­lálmányok, technológiái eljárások, va­lamint termékek külföldi eladásával is. A gazdasági társaság gördüléke­nyebbé teszi azt az utat, amelyet a mű­szaki szakembereknek be kell járni ta­lálmányuk elfogadtatásáért. Az új szel­lemi alkotások kötelező minőségi vizs­gálatáról a feltaláló helyett a gazdasági társaság gondoskodik. Az alig pár hónapja létező Szellemi Termék Értékesítő GT. a MTESZ pá­lyázataira beküldött pályamunkák kö­zül több mint 600-nak a műszaki leírá­sát gyűjtötte össze. A gazdasági -társa­ság felkérésére szakértők jelölték ki a találmányok, technológiák és termékek közül azokat, amelyek külföldön is pi­acképesek. A szakértői csoport ágaza­tonkénti csoportosításban együttesen 150 ilyen pályamunkát talált, s minősí­tésüket átadta a gazdasági társaságnak. A gazdasági társaság ezeket más ta­lálmányokkal együtt külföldi szakkiál­lításokon bemutatja, s lehetőség szerint értékesíti. Ezenkívül kihasználja azt, hogy a MTESZ 100 ország mérnök­szervezetével tart fenn kapcsolatot, s ezen az úton is ismertté teszi magyar feltalálók eredményeit. Megbízást kapott a GT. egyebek kö­zött a nyíregyházi megyei kórház or­vos-feltaláló csoportjától, hogy expor­tálja az általuk kifejlesztett nukleáris- medicina-berendezést. Ezzel a számító- gépes rendszerrel a beteg nyolcféle élet­funkcióját lehet egyszerre vizsgálni, ami különösen a balesetet szenvedet­teknél előnyös. A nukleárismedicina-berendezést szeptember 22-én, a Nyíregyházán megrendezendő nemzetközi orvosta­nácskozáson mutatják be elsőként kül­földi szakértőknek. A Központi Bá­nyászati Fejlesztési Intézet feltaláló csoportja eljárást dolgozott ki régi épü­lettetők rögzítésére, megerősítésére. Ehhez különleges összetételű habot használnak, s így nem szükséges a tetőt lebontani. A találmány nemzetközileg is érdeklődésre tart számot, ezért kül­földön megkezdték a piackutatást. Előrehaladott tárgyalásokat folytat a gazdasági társaság a svéd Air Center céggel, amely veszélyes hulladékok ége­tésére szolgáló kemencék gyártására keres magyar vállalkozót. A kemencé­ket a svéd és a magyar partner közösen értékesítené harmadik országokban. A Szellemi Termék Értékesítő GT. kapcsolatba lépett az Innsbrucki Mű­szaki Egyetem Építőanyagipari Intéze­tével is, s együtt lépnek piacra a beton­szerkezetek megerősítésére kifejlesztett úgynevezett löttbeton technológiával. A műszaki újdonságokat tartalmazó el­járást, valamint a hozzá szükséges be­rendezéseket a magyar és osztrák szak­emberek együtt fejlesztették ki. (MTI) mított föl. Az utóbbi alkoholféléket a Budapesti Likőripari Vállalatnál sze­rezte be, de elment borért, vodkáért és cukorért a Tisza Füszért Vállalat kecs­keméti raktárházába is. Az onnét való áruk 22 ezer 210 forintot képviseltek az engedély nélkül eladott termékekért kapott bevételben. Kurucz József így végül is — együtt­véve — az 578 ezer 784 forintért vásá­rolt áruk értékesítésével 1 millió 14 ezer 240 forint bevételre tett szert. Forgal­mazási haszna 435 ezer 455 forint volt. Leszámítva a fűtési, a takarítási ki­adást, a vízfogyasztásért fizetett díjat és az egyéb költségeket, 383 ezer 370 fo­rint tiszta haszna maradt! A bíróság nem fogadta el a vádlott védekezését, hogy tudniillik a „felsőbb szervek" (ezen a városi tanács illetékes osztályait értette) mindvégig tudtak a tevékenységéről, s hallgatólagosan be­leegyeztek a büfé működésébe. Tisztá­ban volt ugyanis azzal, hogy az enge­dély nélküli árusítás — így a szeszes italok értékesítése is — büntetendő cse­lekmény. A körülményeket figyelembe véve, dr. Szuromi Mária büntetőtanácsa Ku­rucz Józsefet egyrendbeli üzérkedésért 11 hónapi börtönbüntetésre, 383 ezer 370 forint —elkobzás alá eső érték — s 3792 forint bűnügyi költség megfi­zetésére ítélte. A börtönbüntetés végre­hajtását a bíróság kétévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. Kohl Antal Harminchat fok melegben — Anyukám, tudtad te azt, hogy mi a társadalmi létmini­mum kétszeresével dicsekedhe­tünk? — törtem rá az asszonyra egy kánikulai estén "másfél szo­bás betonketrecünkben. — Mesélj, apukám, amióta a gyerekek táborban vannak úgy­sem látom a Nils Holgersont. — Azt mondja a HVG . . . — Mióta veszed te a Heti Vi­lággazdaságot? Nekünk arra nem telik — vágott közbe az asszony. — Nem veszem. Hosszú Vi­rág Gabi a tmk-ból veszi, s ö szokta mesélni, mit írnak benne. Tízórai közben mindig előadást tart belőle. Szóval a HVG me­sélte, hogy a HVG-ban írták, mennyi a létminimum és a társa­dalmi minimum. — Na mennyi?— sóhajtott az asszony és bekapcsolta a vasa­lót. Ha komoly kérdésekkel ho- zakodok elő, állandóan vasalni kezd. — Várjál csak, pontosan fel­írtam magamnak. Két gyerme­kes városi házaspár esetén az egy főre eső létminimum 3010 forint. Vagyis 12 ezer froncsi havonta. — Adó előtt vagy után? — akadékoskodott az asszony. — Gondolom, után. Ebből meg lehet venni a puszta bioló­giai létfenntartáshoz szükséges élelmiszereket, egy váltás ruhát, a tisztálkodószereket, gyógysze­reket, fenntartható egy másfél szobás lakás 15-16 fokos hő­mérsékleten. — Jól beszélt a HVG, ez stim­mel. A váltás ruhát gondolom, nem havonta, hanem évente ér­tik. Nekünk 12 200 forint jön össze, a maradék kétszázat te elfüstölöd — mondta szemrehá­nyóan az asszony. — A társadalmi létminimum viszont kétgyermekes városi családnál már 3580 forint egy főre, összesen 14 320forint. Eb­ből már telik fűszerekre, cukor­ra, benne van némi lakáskarban­tartási költség, néhány váltás ruha, rádióhallgatás, a lakószo­ba 18 fokos hőmérséklete. — Most már tudom, miért kérlek napok óta, hogy vegyél a Sokol rádióba egy kilencvoltos elemet. Nem fér bele a társadal­mi létminimumba? — csattant fel az asszony, de én sem marad­tam adósa. — Te meg sohasem teszel elég sót a levesbe, cseresznyepaprika sincs itthon, pedig imádom az erőset r— replikáztam. — Én meg cukor nélkül iszom a kávét! — De csak azért, hogy kisebb legyen a hátsó feled! A társadal­mi létminimumban különben sincs benne a kávé! — De a cigaretta sem! — Tavasszal kaptam kétezer forint prémiumot, abból telikf — Nekem meg anyám adott ötszáz forintot a születésnapom­ra. Annyi jár nekem belőle, hogy naponta megigyak egy kávét! — Nyugodj meg, te kis csacsi — simítottam végig az asszony túlméretezett hátsóján. Ezzel szoktam őt doppingolni, amikor sok a vasalnivaló. — Hát éppen azzal kezdtem a beszélgetést, hogy mi a társadalmi létmini­mum kétszeresével dicsekedhe­tünk. — Ezt hogy érted? Emelték a fizetésedet? — Ugyan már — feleltem —, inkább nézd csak meg a hőmérőt. Harminchat fok meleg van ebben a rohadt tizedik eme­leti betonketrecben. Ez pont kétszer annyi, mint a társadal­mi létminimum által előirt 18 fok. Majláth László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents