Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-02 / 183. szám

1988. augusztus 2. • PETŐFI NÉPE • 3 EGYÜTT — EGYMÁSÉRT Cigány életmódtábor Kunfehértón Aligha túlzás azt állítani, hogy az utóbbi időben „forr a levegő” a cigány­ság körül. S nem kell a cigányokat más embereknél jobban szeretni, észérvek alapján is belátható, hogy a jövőnek nincs más útja, mint az együttélés. Füg­getlenül attól, hogy ezen az úton talán már ma is nehezebb járni, mint a közel­múltban. Ebben a helyzetben két dol­got tehetünk: vagy a homokba dugjuk a fejünket, vagy — mindkét oldalon — megpróbálunk tenni valamit azért, hogy minden nehézség ellenére ezen az úton járjunk. A „cigánykérdés” persze eddig is lé­tezett. Am hogy a megoldásra tett nem kevés erőfeszítés kevesebb eredményt hozott a vártnál, az jórészt annak tud­ható be, hogy az ilyen irányú intézke­dések meghozatala, végrehajtása a ci­gányság közreműködése nélkül tör­tént. Nyilvánvalóvá vált, hogy hatha­tós eredményeket csak a fordított kép­lettől lehet várni. Egzisztenciális és kul­turális felemelkedésük előmozdítását a cigányokra kell bízni, de ebben segítsé­get kell nekik adni. Természetesen olyan keretek között, amelyben nem az arra érdemtelenek jutnak előnyökhöz. * * * Hogy a cigányokban megvan-e a szándék és a képesség saját felemelke­désük előmozdításához, az sokak előtt kétséges. A szándékot illetően egyértel­mű igennel válaszolhatunk mar csak annak tudatában is, hogy Kunfehértón huszonötén jöttek össze éppen azért, hogy előadások meghallgatásával, s al­kotó vitákban csiszolják saját alkal­masságukat az említett cél érdekében. A tábor érdekessége, hogy a már évek óta működő, de az utóbbi időben különösen felélénkülő — sokszor egy­mással is vitában álló — „cigánymoz­galmak” együtt szervezték. Létrejötté­hez hozzájárult a Hazafias Népfront megyei bizottsága (amely mellett a me­gyei cigánytanács működik), a Ma­gyarországi Cigányok Kulturális Szö­vetsége — melynek megyei szervezetét Holtai Kálmán színművész, a tábor ve­zetője szervezi —, a KISZ KB, a szak- szervezetek megyei tanácsa, s a megyei tanács mellett működő cigány koordi­nációs bizottság. * * * Ugyanilyen sokszínű a résztvevők csoportja foglalkozásuk, valamint a ci­gánymozgalomban elfoglalt helyük szerint. Megtalálhatók közöttük a me­gyében már működő helyi cigánytaná­csok (pl. Kecskemét-Műkertváros, Kiskunmajsa) tagjai, a megyei cigány­tanács aktivistái, valamint a k$lönbör ző, városi és községi tanácsok mellett működő családsegítő központok ci­gány dolgozói. S vannak olyanok, akik most ismerkednek az ilyen jellegű mun­kával. Egy részük várhatóan az • A kalocsai cigánylányok az előadást hallgatják. Jobb oldalt Sztojka Kati. • Beszélgetés a szünetben. Hollai Kál­mán, Bari Ist­ván és felesé­ge, valamint Kiss Meny­hért, a HNF megyei ci­gánytanácsá­nak elnöke. (A szerző felvéte­lei.) MCKSZ létrehozandó megyei szerve­zetének tagja lesz. (Időközben kaptuk a hírt, hogy Kiskunfélegyházán fiata­lok cigány KISZ-alapszervezet megala­kításán fáradoznak. Ha ez előbb törté­nik, ők is a táborban lehetnének.) Most könnyen elragadtathatnánk magunkat, mondván: milyen nagysze­rű, hogy Bács-Kiskunban az országban először sikerült közös táborba össze­fogni a cigánymozgalom különböző, alulról és felülről szervezett, külső irá­nyítással működő, vagy teljesen auto­nóm áramlatait. Ám a képlet nem ilyen egyszerű. A kalocsai lányok — élükön Sztojka Kati — azt hangoztatták: a cigányság érdekében nem a különböző bizottságokban ülésezve kell dolgozni, hanem a telepeket járva, a barakkok­ban, putrikban. Amilyen szimpatikus és részben jogos ez a hozzáállás, olyannyira furcsa, hogy a tábor össze­tételére is ők tettek lekicsinylő meg­jegyzést, mondván: nem gondolták, hogy „romungrók” — vagyis magyar anyanyelvű cigányok — is lesznek. * * * Súrlódásokkal-és vitákkal formáló­dik ténal á tarkaságot is megtartó egy­ség, ,fie aköz^s neve^p — a cigányságot felemelő szándék — végül mindennél erősebb. Sokszínű a program is. Dr. Szelei Zoltánnak, a megyei tanács nyu­galmazott főtanácsosának az állam- igazgatás működéséről szóló előadása közben olyan kérdések is elhangzanak, amelyek későbbi témákat érintenek. Bűnözés, lakásgazdálkodás, szociálpo­litika, munkajog, de ez mind egy-egy külön előadás tárgya. Felmerülnek sé­relmek is, s mindenki elmondja a ci­gányság helyzetével kapcsolatos gon­dolatait, a jövőt illető reményeit. A kiskunmajsaiak — Rostás János — sérelmezik, hogy nem engedik be őket a diszkóba és a strandra. Dr. Metzinger Éva, a cigány koordinációs bizottság titkára már eljárt az ügyben, de még nem rendeződött véglegesen a dolog. Rostás János életéről egyébként re­gényt lehetne írni. Az általános iskolát úgy tudta befejezni, hogy a tanév első. időszakában az igazgató hallgatólago­san felmentette őt az iskolába járás alól, s eközben ő dolgozott. Felmerül a kérdés: miért nincs példá­ul a kecskeméti lakáselosztó társadalmi bizottságnak cigány tagja? A válasz: Kiss Menyhértnek, a megyei cigányta­nács elnökének felajánlották, de ő nem vállalta. Most kiderül, hogy lenne más alkalmas személy is. Rostás László, a kiskunhalasi családsegítő központ munkatársa arról beszél, hogy a gyere­kekre kell elsősorban odafigyelni, s ő a gyermekkorú kiskunhalasi cigányokat igyekszik maga köré gyűjteni. A lénye­get Sztojka Kati fogalmazta meg: min­den cigánynak felelősséget kell éreznie a másikért! Bálái F. István Utazás az AFA körül Száztízmillió forintot fizetett vissza az adóhatóság A Bács-Kiskun Megyei Adófelügyelőség az idén július 25-éig az építkezőknek, valamint a felújítást, tatarozást és gázbekötést végzőknek — 3356 személynek — összesen négyezer esetben csaknem 110 millió forint általános forgal­mi adó visszatérítést fizetett. Kalocsán nincs ügyintézés András István, a Kalocsai Kisgép Vállalat dolgozója csalá­di házat épít Bátyán, s a különféle anyagvásárlásaikor az általános forgalmi adóval növelt vételárat fizeti ki, akárcsak mások. Igaz, ezt az ÁFA-t visszakaphatja, de elmondása szerint nem a legegyszerűbb módon. — Sajnos, Kalocsán nincs senki, aki intézné ügyeinket — tájékoztat —, így a többi építkezőhöz hasonlóan kényte­len vagyok én is Kecskemétre menni, ha a pénzemhez akarok jutni. Eddig kétszer jártam ott emiatt. Ez két napot és mint­egy 350 kilométer utazást jelentett. A visszatérítés igénylésé­hez ki kell töltenünk egy — úgynevezett — 62-es számú nyomtatványt, ám a minap az is hiánycikk volt Kalocsán. S ha sikerül beszerezni, akkor is elég hosszadalmas, bonyo­lult a kitöltése, különösen a kevésbé iskolázott embereknek. A tavasszal pedig pórul jártam: a tetőszerkezethez szükséges fűrészáru vásárlása esetén ugyanis jogosult lettem volna ÁFA-vissza térítésre, de ezt az árut nem lehetett kapni, s a helyette vett gömbfenyő viszont nem volt visszatéritésesnek minősítve ... Pontatlan számlák — üresjáratok A kecskeméti Klapka utca 34. számú irodaház portáján az első ízben ideérkezőt az alagsorba irányítják: itt van az adófelügyelőség ügyfélszolgálata. A tágas helyiségben dél­előtt 10 órakor nyolc-kilencen várakoznak tájékoztatásra. Ezt egy fiatal nőtől és férfitől gyorsan és szakszerűen meg­kapják, s 4 forint ellenében hozzájutnak a már említett 62-es nyomtatványhoz is. Ezt megfelelően kitöltve, s számlákkal és más szükséges dokumentumokkal felszerelve mehetnek a második emeletre. Ha csak nem jön közbe valami. De gyakran közbejön. Egy nyárlőrinci asszony például indulhat vissza a kisiparoshoz, akinek a számláján helytelenül 25 százalékos ÁFÁ szerepel a jogos 15 százalék helyett. Az asszony 1200 forinttal fizetett többet a kelleténél, amit reklamálás után remélhetőleg meg­kap, ám az ide-oda járkálásért minden bizonnyal hiába igé­nyelne netán napidíjat és utazásiköltség-térítést. — Elég sok baj van a pontatlan számlákkal — állapítja meg Jantos Attila ügyintéző. — Baja nincs éppenséggel a szomszédban, de már akadt olyan ottani építkező is, akinek dolgavégezetlenül kellett távoznia tőlünk, mert a kifizetett számláján nem tüntették fel az ITJ-számot. (ITJ = Ipari Termékek Jegyzéke — a szerk.) S ha mégis minden rendben találtatik? Akkor be lehet kopogni a 201-es vagy a 209-es szoba ajtaján. Illetve mégsem, hiszen a folyosón lévő székeken ülők és itt álldogálók szintén bejutásra várnak. Köbló György Lajosmi- zséről érkezett: — Tegnap haszontalanul jöttem, mert a számláimat rosz- szúl töltötték ki —mondja. * Kénytelen voltam visszavinni a boltba — ahol a vásárláskor kaptam —, hogy adjanak egy teljesen szabályosat. Tapasztalataim szerint a számlát készí­tők nem tudjak, nem ismerik kellően az ITJ-számokat, s ennek mi isszuk meg a levét. Most másfél órája várakozom. „Az ügyfelek zöme tájékozatlan” Az adófelügyelőség építőipari osztályvezető-helyettese, dr. Feleky Pálné vajon miként értékeli az AFA-visszatérítések eddigi módszerét, tapasztalatait? A legnagyobb gondnak azt tartja, hogy az ügyfelek zöme tájékozatlan, vagyis nem tud­ja: mi minden szükséges az ÁFÁ visszaigényléséhez. — Hol és kitől kaphatnak felvilágosítást a megyében? — A kecskeméti ügyfélszolgálati irodánkban, a városok­ban legalább heti egy alkalommal ügyeletet tartó ügyintéző­inktől, valamint a kiskunhalasi, a kiskőrösi és a bajai revizo­rainktól. — Kalocsán és a többi városban miért nem lehet helyben visszaigényelni és megkapni az AFA-t? — A megyeszékhelyen is mindössze heten vagyunk, akik ezzel foglalkozunk . . .Ezenkívül nagy összegekről van szó, nagy a felelősség, s így nem bízhatunk meg ilyen feladattal — úgymond — külső személyt. Viszont a tanácsok kérésére egy-egy alkalommal elutazunk a megye más részeibe, s akkor egyetlen napon akár nyolcvan-száz ember idejét és útiköltsé­gét megtakaríthatjuk. Augusztus 2-án például Rémre me­gyünk, de jártunk már Bácsbokodon és Császártöltéten is. Ezeken a helyeken a gázbekötés miatti sok igénylő indokolta kiszállásunkat. Csekket postán nem küldenek — Tehát folyamatos AFA-ügyintézés nem lesz más váro­sokban? — Keressük ennek is a lehetőségét, de egyelőre egyebek között a szigorú nyilvántartási rendszerünk nem teszi lehető­vé. Nincsenek meg a hírközlési feltételek sem, s a kecskeméti­hez hasonló információs bázisra lenne szükség a többi város­ban is. — Lehet-e postán visszaigényelni az AFA-t? — Többen megteszik ezt, de a már említett tájékozatlan­ság és a számlákat adók pontatlansága miatt nagy részüknek végül mégis el kell jönnie személyesen. — S azután az OTP-nél beváltható csekkekért ismét... — Igen. Csekket postán nem küldünk el. Egyébként a visszatérítésre az adóigazgatási eljárás 30 napos határidőt ír elő, s tudomásom szerint az országban Bács-Kiskun az egyetlen olyan megye, ahol az ügyfél — ha minden okmánya rendben van — már azon a napon megkapja a pénzét, ame­lyiken az igényét beadta. — Mit lehet tenni azért, hogy a számlák ne legyenek hiá­nyosak, pontatlanok? — Központi intézkedés szüntethetné meg e gondot. Jelen­leg csak azt mondhatom: a vásárlók ellenőrizzék alaposan a számlákat. — Május 31-én kibővült az AFA-visszatérítés szempontjá­ból összeállított ITJ-lista. Ez a változás visszamenőleges érvé­nyű? — Igen, tehát például a fűrészáru helyett a tavasszal vett gömbfenyő általános forgalmi adóját is vissza lehet igényel­ni, ha a végszámlát vagy a használatbavételi engedélyt már­cius 31. után kapta meg az illető. — Hol szerezhető be az ehhez szükséges, 62-es nyomtat­vány? __ ­— Ügyfélszolgálati irodánkban és a kirendeltségein^^» kívül a nyomtatványboltokban, vagy a postán. Azt javas­lom, hogy az építkezni szándékozók még a munkák és vásár­lások megkezdése előtt keressenek fel bennünket, s akkor a szóbeli tájékoztatáson kívül díjtalanul megkapják tőlünk azt a sokszorosított ismertetőt — a hozzá csatolt ITJ-listával együtt —, ami a gyors ügyintézéshez szükséges információ­kat tartalmazza. Vitaszek Zoltán CSŐTÖRŐ-FOSZTÓ, BAKHÁTBONTÓ Mezőgazdasági gépek közös gyártása Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépek behozataláról állapodott meg a TSZKER Agrárszövetkezetek Keres­kedő Háza az NSZK-beli Repco gép­kereskedelmi vállalattal. Ennek alap­ján még az idén 2 millió márkáért szál­lít az NSZK-beli cég Magyarországra gépeket, berendezéseket, amelyekért a magyar fél a termelőszövetkezetek ter­mékeivel — friss zöldséggel, gyümölcs­csel és takarmánynövények vetőmagjá­val — fizet. Az üzletet az Unicbank Rt. közre­működésével hozták létre. Már a közeli hetekben hazánkba érkezik a csemege- és hibridkukorica betakarítására egy­aránt alkalmas francia gyártású öt cső- törő-fosztó kombájn. Ezeket a TSZKER olyan taggazdaságai vásá­rolják meg, amelyek a nádudvari KITE és a bábolnai IKR termelési rendsze­rekben exportra szánt értékes kukori­cafajtákat termelik. A Repcóval és az ugyancsak NSZK- beli Clemens céggel talajművelő gépek közös gyártásáról szintén megállapo­dást kötött a termelőszövetkezetek ke­reskedelmi szervezete. Olyan, úgyneve­zett bakhátbontó berendezés magyar- országi összeszereléséről van szó, amely alkalmas a nagyüzemi gyü­mölcs- és szőlőültetvények sorainak ápolására. A gép azt a kiemelkedő földsávot távolítja el a fák vonalából, sorából, amely a sorközök művelése­kor kerül oda, viszonylag nagy meny- nyiségben. A gép a földsávval együtt a gyomokat is kiirtja, anélkül, hogy a fatörzseket károsítaná, megsértené. Az új berendezésből, amely a hason­ló rendeltetésű francia gép korszerűsí­tett változata, már elkészült az első pél­dány a Szabadszentkirályi Fémipari Kisszövetkezetben, ahol az előzetes pi­acfelmérés eredményeként nemsokára hozzálátnak egy 200 darabos széria le­gyártásához. A kooperációs gyártás­hoz a gép vázszerkezetét és futóművét készíti a kisszövetkezet, míg a talaj­egyengető szerkezetet a külföldi gyártó partner szállítja. A gépújdonságért cse­rébe az NSZK-beli kereskedelmi cég négy-öt féle kis- és nagyüzemi szőlőfel­dolgozó gépet, például darálót, prést vásárol, és ezeket a nagy hagyomá­nyokkal rendelkező francia szőlőter­melő vidékeken értékesíti. FÁJDALOMCSILLAPÍTÓK ÉS NYUGTATOK Mennyi gyógyszert fogyasztunk? Aki figyelemmel kíséri a lakosság egészségi állapotáról szóló, mostan­ság elhangzott vagy leírt tájékoztató­kat, az egy kis következtetes után így válaszol a címben föltett kérdésre: sokat. Valamikor a gyógyszerfogyasztás szempontjából a gyógyszerészek uborkaszezonnak tartották a nyarat. Ma már ilyen vonatkozásban nincs lényeges különbség a tél és a nyár között. Azt gondolnánk pedig, hogy a megfázások és a járványok miatt a téli időszak több gyógyszer beszerzé­sére kényszeríti az embereket. Való igaz, nagyobb mennyiségű vitaminra és antibiotikumra van szükség télen, ez a többlet mégsem okoz jelentős eltérést. Ez viszont már elgondolkod­tató. Ezek szerint, nyáron majdnem annyira betegek vagyunk mint télen? Betegségeinkről árulkodnak a leggyakrabban használt gyógyszerek. Bács-Kiskun megyében például a la­kosság igen nagy mennyiséget hord el a patikákból a barbiturátkészítmé- nyekből. Ezek közé tartozik a többi között az Asthamid, Barbamid, Me- ristin, Radipon, Sevenaletta és a Va­leriana. A felmérések kimutatták, hogy egy napon ezer ember közül 23 megyei lakos kezeli magát ilyen gyógyszerekkel. Ezenkívül keresett a Timoptic szemcsepp, a Corinfar szívgyógyszer, a Rudotel, melynek nyugtató hatása van, a Nilacid gyomorsavlekötő, a bélmozgást serkentő Motilium, a fe­szültségoldó Pyramem és a Tetran- készítmények. Minden második em­ber ezeket a gyógyszereket keresi, ezért válnak sok esetben hiánycikké. Hogy valójában mennyi gyógyszert bekapkodunk, bizonyítja, hogy ta­valy egy hónapban százezer doboz Algopyrin, negyvenezer doboz Mari- pen és harmincnyolcezer Elenium fo­gyott el. Milyen okokra vezethető vissza ez a szinte már mértéktelennek tűnő gyógyszerfogyasztás? Elsősorban gondolhatunk az egészségre ártalmas életmód következményeire. Az meg tudvalevő, hogy a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, az alkoholis­ták és az öngyilkossági kísérletet el­követők gyógykezelésének igen nagy a gyógyszerszükséglete. Ezenkívül sokan folyamodnak — bizalom vagy idő híján — az öngyógyításhoz. S ezt nem is nehéz megoldani, hisz száz körül van azoknak a gyószereknek a száma, amelyek recept nélkül kapha­tók. Ezek közé tartoznak például a már említett barbiturátkészítmények is. Sokan a túlzott gyógyszerfogyasz­tás sarkalatos pontjának a térítési díj kérdését tartják. Ismeretes, hogy Ma­gyarországon a lakosság térítési díj ellenében jut hozzá a gyógyszerek­hez. Ezek a díjak tulajdonképpen csak jelképes összegek, a tényleges árnak csak a töredékét képezik. Hogy egy-egy gyógyszer ára nagyon is alacsony, az köszönhető az éven­kénti 16 milliárdos állami dotáció­nak. Kis pénzért tehát egész erős ha­tású gyógyszereket vehetünk meg. Vesszük is és szedjük szinte minden­re, s ha nem kell már, kidobjuk. Hogyan lehetne ezen változtatni? Sokféle megoldás kínálkozik. A patikákban megjelenő gyógyteák és gyógynövénykészítmények bizo­nyos fokig a gyógyszerek helyettesíté­sére lennének hivatottak. Propagálá­sukkal az egészséges, gyógyszermen­tes életmód, a természetgyógyászat előnyeire szeretnék fölhívni a figyel­met. A felvilágosítás és a meggyőzés módszere azonban — úgy tűnik — nem bizonyul elég hatásosnak. Nem véletlen gondolkodnak pél­dául azon, hogy jó néhány — eddig recept nélkül is kapható — gyógyszer kiváltását recepthez kötik. Á gyógy­szerfogyasztás csökkentésének egyéb kényszerítő eszközeiről is beszélnek. A tervek szerint a jelenlegi térítésidíj­rendszert megszüntetik, mert túl nagy terhet ró a népgazdaságra. He­lyette bevezetik az árrendszert. Ez azt jelenti, hogy a lakosság egy része szo­ciális helyzeténél fogva ingyen, illetve százalékos térítési díj elleneben kapja meg a gyógyszert, a másik része vi­szont a teljes áron. Ez a pénztárcánkat is érintő intéz­kedés bizonyára megteszi a hatását. Annyi gyógyszer fogy majd, amennyi a beteg ember rehabilitálásához szük­séges, az öngyógyításra berendezke­dett házipatikák pedig eltűnnek. Az biztos tehát, hogy a gyógyszerek fö­lösleges felhalmozása és pocsékolása megszűnik, de a betegségeket kiváltó tényezők aligha. Az egyéb áremelé­sek miatt pedig már így is sokunknak fáj a feje. Mégis meggondoljuk majd, bekap- kodjuk-e a drága fájdalomcsillapitó- kat! Egyébként is: mi értelme a tüneti kezelésnek, ha a betegség igazi oka megmarad? Benke Márta Emberi dolgok ŐSZINTESÉG — Mondja, bácsi, friss ez a tojás? — Hát. . . — Úgy értem, hogy felverődik? Az öreg legyint és csóválja a fejét tagadólag. — Szóval nem friss? — Azt éppen nem lehet rámondani. Becsületes képű magyar ember, az asszony biztosan ki­küldte a piacra a tojással, ő meg lebeszéli a vevőt. Nem született kofának, annyi bizonyos. Vagy csak látta, hogy a vevő is ilyen fajta? Vajon talált-e megfelelő delikvenst a portékájára? HEJ RÓZSA, RÓZSA! Már tavaly elloptak minden zuhanyrózsát a kerekdombi fürdő zuhanyzójából, persze, hogy az idén sincs, nem tudták pótolni. De ez semmi! Most a vízcsapok csavarógombja is hiányzik. Mivel ez hiánycikk nálunk, Magyarországon, min­denki ott szerzi be, ahol tudja, például a strandok zuhanyzó­jából. A fürdő üzemeltetője pedig úgy segít magán, ahogy tud. Előre langyosra állítja és állandóan engedi folyni a vizet, hiszen a csavarók nem működnek. így sok víz elfolyik feles­legesen, de nincs panasz. Ugye, egyszerű a megoldás? Be kellene adni újításként valahova. De hova? Talán az Ipari Minisztériumba? Csak tudnám, ki az ország csapfelelőse. CSÖNGETTEK Az ajtó előtt két férfi, jólöltözöttek, az egyik középkorú, a másik fiatalabb, talán húszéves lehet. — Tessék, mit óhajtanak? — Beszélgetni szeretnénk a jövőről — mondta a fiatalabb. — Honnét jöttek? — kérdezem, bár gyanitom, hogy nem a körzeti pártszervezet képviselői. — Jehova tanúi vagyunk — hangzik a válasz. — Sajnálom, én református vagyok. — Bocsánat! — mondják és máris sarkon fordulnak. Hát ez könnyen ment — gondolom. Vajon ha ateistának nevezem magam, akkor is itthagynak? Egy kicsit röstellke- dem, és magamban elnézést kérek hívő barátaimtól a kegyes hazugságért. POFON Autóbuszra várunk. A közeli pádon fiatal nő üldögél, előtte egy tetovált karú férfi, vitatkoznak. Arra figyelünk fel, hogy a férfi egy csattanós pofont ad a nőnek. Az egy kicsit sírdogál, aztán a férfi is leül mellé. — Hát ez borzasztó — súgja nejem felháborodva. — Mit lehet tenni ilyenkor? — Azt hiszem, hogy semmit. Figyeld csak. A férfi és a nő békésen beszélgetnek, mintha mi sem tör­tént volna. A dolog elintézést nyert közöttük. Bármilyen szomorú is, úgy látszik, hogy némelyeknél még ma is ez a módja a viták lezárásának. F. Tóth Pál ********************************************** * * He He A BÁCS-KISKUN MEGYEI ZÖLDÉRT VÁLLALAT KISKUNFÉLEGYHÁZI és KECSKEMÉTI TELEPE: FELVESZ női és diák munkaerőt, azonnali belépéssel, magas kereseti lehetőséggel gyümölcsválogatásra és paprika­szeletelésre Jelentkezés: Kecskemét, Kuruc krt. 15. Kiskunfélegyháza, Holló L u. 10/ a munkaügyi csoportnál. 2024 He**************************************** * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ****

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents