Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-15 / 194. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. augusztus 15. Lesz-e búcsúcsúcs? Az amerikai külügyminisztérium szóvivője határozottan cáfolta azt, hogy az Egyesült Államok újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozót tervezne. A hírt az U.S. News and World Report c. hetilap ma megjelenő száma közli, de a hetilap lenyomatai már szombaton eljutottak a sajtóhoz. A jelentés szerint Washington felvetette, hogy Mihail Gorbacsov vegyen részt az ENSZ közgyűlésének szeptember közepén kezdődő új ülésszakán az általános vitában és ebből az alkalomból tartsanak New Yorkban Reagan elnökkel egy újabb, immár ötödik csúcs- találkozót is. A csúcstalálkozónak a hetilap szerint „búcsú” jellege lenne, mivel Reagan januártól megválik tisztétől. Mint ismeretes, korábban olyan értesülések voltak forgalomban, hogy újabb csúcstalálkozót akkor tartanak, ha még a Reagan-kormány hivatali idejében sikerülne megállapodásra jutni a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről. Bár a hetilap az értesülést egy meg nem nevezett magas állású külügyi tisztségviselőre hivatkozva közölte, a külügyminisztérium szóvivője, Charles Red- man szombaton cáfolta a hírt és azt mondta, hogy nincs ilyen javaslat. „AZ ISZLÁM TANAI MINDENEKFELETT” Pakisztán választások előtt Ziaul Hakk pakisztáni elnök olyan törvényhozást szeretne, amelynek tevékenységében politikai pártoknak nem volna helye. Véleményét egy lahore-i lap, a Nation című újság tegnapi számában megjelent interjújában fejtette ki. Az elnök eleve megtiltotta, hogy a november 16-ára kitűzött általános választásokon a képviselőjelöltek pártok színeiben induljanak. Ha egyszer a szavazás nem pártalapon történik, a rendszert logikusan teljessé kellene tenni — mondta nyilatkozatában Ziaul Hakk. Indítványa valószínűleg azt jelentené, hogy a megalakuló parlamentben a képviselők semmiféle politikai csoportosulást nem alkothatnának és pártokhoz sem csatlakozhatnának. Mohammad Han Dzsunedzsö volt miniszterelnök polgári kormányának május végi dicstelen menesztésével kapcsolatban az elnök azt fejtegette, hogy szerinte a kabinet működése azért jutott zsákutcába, mert az 1985-ös, szintén pártok részvétele nélkül tartott választások után a kormányfő pártpolitizálásba kezdett és életre hívta a pakisztáni muzulmán ligát. Valójában azonban a kettőjük közötti hatalmi versengés és politikai nézeteltérés vezetett a kormány és a törvényhozás feloszlatásához: nevezetesen az, hogy Ziaul Hakk olyan — névlegesen polgári-demokratikus rendszert akar kiépíteni, amely lehetővé tenné tizenegy évi országlásának meghosz- szabbítását. Nem véletlenül vetik a szemére az ellenzéki pártok azt, hogy a politikai szervezeteknek az általános választásokról történt kitiltásával az elnök személyes hatalmi érdekeit tartotta szem előtt, s nem az ország belpolitikai életének egészségét. Az ellenzék szemében Ziaul Hakk az iszlámosítási törekvéseket is eszközül kívánja felhasználni a számára megfelelő rendszer kialakítására. Az ország függetlenségi évfordulóján, tegnap tartott beszédében az elnök ki is jelentette, hogy az „iszlám tanításainak mindcnekfelett kell állniuk . Közölte, hogy még a novemberi választások előtt az igazságszolgáltatást átszervezik és a bíróságokon az iszlám törvénykezés tételeit fogják alkalmazni. Néhány nappal ezelőtt az elnök vallástudósokkal, ulemákkal tanácskozott. Az eszmecsere célja az volt, hogy megvizsgálják: hogyan lehetne az iszlám törvénykezés elveit még szigorúbban érvényesíteni az ország politikai, társadalmi és gazdasági életében. A szovjet csapatok fele elhagyta Afganisztánt Marjai József megbeszélése Günther Kleiberrel Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vasárnap megbeszélést folytatott a hazánkban maganlátogatáson tartózkodó Günther Kleiberrel, az NDK miniszterelnök-helyettesével, az NDK KGST-beli állandó képviselőjével. A baráti légkörű találkozón a magyar—NDK gazdasá- gi^apcsolatok, va^am*nt a KGST-együttműködés időszerű kérdéseivel foglalkoztak. A cél: az alkotmányosság továbbfejlesztése Az alkotmányi szabályozás elveinek kialakításával, illetve az alkotmány szöveg- tervezetének kidolgozásával munkabizottságok foglalkoznak. A bizottságokban jogtudósok, állami és társadalmi szervek képviselői vesznek részt. A legfelsőbb államhatalmi szervekre vonatkozó szabályozás és az alkotmányosság továbbfejlesztésének kérdéseivel foglalkozó munkabizottság feladatairól Kilé- nyi Géza professzor, az MTA Államtudományi Kutatások Programirodája és e munkabizottság vezetője az MTI munkatársának elmondta: feladatuk a többi között az Országgyűléssel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsával, illetve az alkotmánybíráskodással kapcsolatos alkotmányi elvek, majd a későbbiekben az alkotmány ezekre vonatkozó szövegének kidolgozása. Állást kell foglalniuk abban, hogy egy- vagy kétkamarás legyen-e a magyar Országgyűlés. Összetételében ugyanis jelenleg a területi érdek érvényesül. Egyes jogtudósok véleménye szerint létre kell hozni a második kamarát, amely intézményesen megjeleníti a különböző társadalmi rétegek érdekeit. A jogtudomány más képviselői viszont úgy vélik, hogy egykamarás rendszeren belül is meg lehet teremteni az érdekek intézményes képviseletét. Mindkét álláspont képviselői tanulmányban fejtik ki álláspontjukat. Pokol Béla, az ELTE Jogtudományi Karának oktatója a kétkamarás, Sári János, a Politikai Főiskola egyetemi docense viszont az egykamarás rendszer fenntartása mellett érvel. A programiroda gondozásában hamarosan megjelenő két tanulmányt ismertetik mind a munkabizottságok tagjaival, mindazokkal a szakértőkkel, egyetemi oktatókkal, kutatókkal, akik az előkészitő munkában részt vesznek. A bizottság megvizsgálja azt is, hogy megmaradjon-e a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, amelynek jogköre ez év január l-jétől — a jogalkotásról szóló törvény kapcsán elfogadott alkotmánymódosítás eredményeként — jelentős mértékben szűkült. A tudományos kutatók jelentős része szükségtelennek véli, hogy konszolidált viszonyok közt az Elnöki Tanács helyettesíthesse az Országgyűlést. Az a véleményük, hogy az Országgyűlés maga gyakorolja jogosítványát. Némelyek az egyszemélyi államfő, nevezetesen a köztársasági elnök funkciójának létrehozása mellett voksolnak. Erre vonatkozóan több elképzelést fogalmaztak meg. Ádám Antal tanszékvezető egyetemi tanár tanulmányában négy variációt vázolt: az Elnöki Tanács fenntartása a jelenleginél lényegesen szűkebb hatáskörrel; az Elnöki Tanács meghagyása úgy, hogy bizonyos feladatait egyszemélyben az Elnöki Tanács elnöke gyakorolja, miként jelenleg; az Elnöki Tanács meghagyása és a köztársasági elnöki intézmény létrehozása; az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése. Á különböző érvek elbírálásánál figyelembe veszik más — a szocialista, valamint kapitalista — országok tapasztalatait is. Az alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás elveinek kialakítása is e bizottság feladata. Országunkban soha nem volt alkotmánybíróság, ezért a nemzetközi tapasztalatokat s a magyar sajátosságokat figyelembe véve kell kialakítani az alkotmánybíráskodás szervezeti formáit. A tudományos kutatás összegyűjtötte a világ más országaiban működő fontosabb alkotmánybíróságokra vonatkozó törvényeket, és noha egyetlen ország jogi szabályozását sem akarjuk szolgaian másolni, ötletet merítünk a külföldi szabályozás rendszeréből. Külön munkabizottságok foglalkoznak a társadalmi, a gazdasági rend, az állampolgári jogok szabályozásával, a társadalmi-állami ellenőrzéssel, a Minisztertanáccsal és a minisztériumokkal, a tanácsokkal, a bíróságokkal, az ügyészségekkel a választási rendszer alkotmányos szabályozásával. Az alkotmányi szabályozás koncepciójának, majd ezt követően az alkotmány szövegének kidolgozása közben alkotmányjogi jelentőségű törvényeket is kell alkotni. Az idén az Országgyűlés elé kerülő törvények közül a gyülekezési jogról szólók az alkotmányos alapjog realizálását szolgálják. Tulajdonképpen egyszerre folyik a leendő alkotmány előkészítése és a hatályos alkotmány alapján olyan jelentős törvényjavaslatoknak a kimunkálása, amelyeknek összhangban kell len- niök a leendő alkotmány koncepciójával. Ez nagy valószínűséggel így lesz a hátralévő néhány évben. Tudniillik a következő években kerül megalkotásra a nemzetiségek jogairól, valamint a lelkiismereti szabadságról szóló törvény, amely szintén alkotmányjogi szempontból kiemelkedő fontosságú. Kettős feladat hárul tehát a jogalkotókra: lehetőség szerint úgy kidolgozni a még az idén az Országgyűlés elé kerülő és alkotmányjogi szempontból kiemelkedő fontosságú törvények tervezetét, hogy beleilleszkedjenek a leendő alkotmányba is. (MTI) Ünnepi program augusztus 20-ára (Folytatás az I. oldalról) Mint Moszkvában és Kabulban hivatalosan bejelentették, az előzetesen kitűzöttnél egy nappal előbb, tegnap befejeződött az Afganisztánban szolgálatot teljesítő szovjet csapa tégy ségek felének kivonása. A genfi megállapodások augusztus 15-ét, vagyis a mai napot jelölik meg az első kivonulási fázis határidejeként. A jelentések szerint a 30 afgán tartomány közül 25-ben immár egyetlen szovjet katona sem állomásozik. A csapatkivonás most kezdődő második szakaszában csak öt tartományban: az Iránnal határos Heratban, Kabulban és a szovjet határ felé vezető három tartományban maradnak szovjet csapatok. A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja tegnapi számában idézte Sah Navaz Tanaj altábornagyot, az afgán hadsereg vezérkari főnökét, aki elmondta: a kormányellenes erők egyre erősebben támadnak azokon a területeken, amelyeket a szovjet csapatok már elhagytak. A tábornok által megjelölt tartományok mind határosak Pakisztánnal. Nangarhar központját, Dzsalalábádot például rendszeres rakétatámadások érik, repülőtere gyakorlatilag használhatatlan. . Hírügynökségi jelentések szerint komoly harcok folynak az ország északkeleti részén fekvő, 30 ezer lakosú Kunduz birtoklásáért — ez az első nagyobb település, amely a szovjet csapatok kivonulásának kezdete óta nagyszabású, koncentrált támadások célpontjává vált. A kormányellenes fegyveresek szerdán a város kétharmadát ellenőrzésük alá vonták, a hét végére azonban fokozatosan visszaszorultak, s a kormánycsapatok szombat óta már ismét ellenőrzésük alatt tartják a külső városrészeket. A TASZSZ jelentése szerint tegnapra virradóra három ellenséges rakétatalálat érte Kabult; a támadás következtében 4 nő és egy gyermek életét vesztette, hatan megsebesültek. Egy korábbi—az AFP értesülése szerint szerdai — rakétatámadás során egy, a kabuli repülőtér közelében állomásozó szovjet alakulatot ért találat — egy szovjet tiszt meghalt, ketten súlyosan megsebesültek és tűz ütött ki a táborban. Mandela kiszabadításához Thatcher segítségét kérik Tüdő- és mellhártyagyulladással egy fokvárosi kórházba szállították a 26 éve börtönben lévő Nelson Mandelát — közölték szombaton a kórház illetékesei. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) 70 éves elnöke több vizsgálaton átesett már, s állapota — orvosai szerint — „kielégítő”. A munkáspárti ellenzék haladéktalan közbenjárásra szólította fel tegnap a brit kormányfőt a börtönében súlyosan megbetegedett Nelson Mandela azonnali szabadon bocsátása érdekében. „Csakis barbarizmusnak tekinthető Nelson Mandela további fog- vatartása” jelentette ki Gerald Ka- ufman munkáspárti árnyékkülügyminiszter a dél-afrikai polgárjogi mozgalom 25. éve raboskodó 70 éves vezetőjének aggasztó állapotáról Pretoriában közzétett jelentésekre utalva. A brit konzervatív kormány alsóházi ellenzékének külügyi szóvivője felszólította a nyári szabadságát töltő Margaret Thatcher miniszterelnök asszonyt, hogy késedelem nélkül vesse latba Pretoriában élvezett befolyását. „Thatcher asz- szonynak még a mai napon telefonálnia kellene Botha elnöknek, hogy Nelson Mandela azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelje” — hangoztatta a munkáspárti szóvivő. ELNÖK KONTRA ALELNÖK Manilái kötélhúzás Corazon Aquino lemondását és új elnökválasztás kiírását követelte szombaton a Fülöp-szigetek alelnöke. Salvador Laurel bejelentette, hogy követelésének elutasítása esetén átáll az ellenzékhez. Salvador Laurel — ellenzéki vezetők társaságában tartott — sajtóértekezletén ismertette Aquino asszonyhoz intézett levelét, mely szerint az elnökasz- szony alkalmatlan tisztségének ellátására és az ország bajaival csak egy olyan határozott vezető birkózhat meg, aki „nemcsak prédikál, hanem cselekszik is”. Laurel szerint a „kommunista felkelés erősödéséért, a törvényes rend összeomlásáért, a politika akarat bénultságáért, a korrupcióért” egyedül Corazon Aquino felelős, aki őt az alelnököt kirekesztette a döntéshozatalból. Corazon Aquino szintén sajtóértekezleten utasította vissza az alelnök vádjait, de nem tért ki a lemondását sürgető követelésére. Hangsúlyozta, hogy Laurel csak saját magát hibáztathatja azért, hogy alárendelt szerepet játszott az ország irányításában: a tavaly augusztusi államcsínykísérlet idején nem állt ki a kormány mellett és inkább hallgatásba burkolódzott. Az elnökasszony megemlítette, hogy Laurel már 1986 novemberében is cserbenhagyta, amikor kiderült, hogy Juan Ponce Enrile volt hadügyminiszter is belekeveredett egy puccskísérletbe. „A válságos órákban a kormány egyetlen tagjaként távol maradt a kabinet üléséről, helyette golfot játszott. Elképzelhető, mi történt volna, ha rá várok” — mondotta Aquino. Az 59 éves Salvador Laurel, a helyi oligarchia egyik leghatalmasabb klánjának feje Ferdinand Marcos uralma alatt az UNIDO ellenzéki tömörülést vezette. Corazon Aquino riválisa volt, de az 1986-os választásokon végül is átengedte az elnökjelöltséget a nagyobb népszerűségnek örvendő politikusasszonynak. megkoszorúzzák a honalapító szobrát, virágot helyeznek el romkerti szarkofágjánál, este pedig a bazilikában ünnepi hangversenyt tartanak. Mohácson országos nemzetiségi fesztivált rendeznek. A kulturális eseményhez kapcsolódó ünnepségen megemlékeznek arról, hogy a Magyar Népköz- társaság Alkotmánya iktatta először törvénybe a hazánk területén élő nemzetiségek teljes jogegyenlőségét. Mohácson gálaműsorral mutatkozik be 12 nemzetiségi kórus, zenekar és tánccsoport, s fellépnek az együttesek a város környéki falvakban is. Kalocsán első királyunk elékezetére tudományos ülést tartanak augusztus 19-én, s a Szabadság téren felavatják I. István király szobrát, Kirchmayer Károly szobrászművész alkotását. A főszékesegyházban az ünnepen avatják fel az érseki kincstárat; az állandó kiállításon az ötvösség és a textilművészet remekeit, az egyház által megőrzött relikviákat mutatják be. Nagygyűlést tartanak Szentkirályon, Szabadszálláson, Bácsalmáson pedig felavatják An- te-Miroljub (eredeti nevén Ante Eveto- vic) szerb nemzetiségű költő szobrát; itt és Bács-Kiskun más, nemzetiségiek lakta településein a nemzetiségek nyelvén, vagyis szerbhorvátul, illetve németül is elhangzanak az ünnepi köszöntők. A hagyományok szerint egyébként számos településen most is az ünnepre időzítették az új középületek, intézmények átadását, ünnepelvén a közösség gyarapodását. Izsákon bekapcsolják az új automata telefonközpontot, Szabadszálláson pedig új takarékszövetkezeti bankfiók nyílik. Az ünnep szertartásaként szinte mindenütt megszegik az új búzából sütött, nemzetiszínű pántlikával átkötött kenyeret, a rekordtermést hozó aratás zárultán tisztelegve ily módon is a mezők munkásai előtt. Mélykúton ünnepi nagygyűlésen a helyi Lenin Tsz tagsága termelési nagydíjat vehet át. A hagyományos munkás-paraszt találkozók keretében Kiskunfélegyházán a cipőgyáriak fogadják a mezőgazdaság dolgozóit. Amerikai ellenőrök Lettországban Amerikai megfigyelők jártak pénteken és szombaton a lettországi Jelgava város katonai támaszpontján. Az amerikai katonai szakértők hat hete tartózkodnak a Szovjetunióban; a közepes hatótávolságú és a harcászati hadműveleti rakéták felszámolásáról kötött szovjet—amerikai szerződés végrehajtását ellenőrzik. A Lett SZSZK-ban fogadta őket a balti szovjetköztársaság külügyminiszterhelyettese, Nyikolaj Neuland is. Áz amerikai küldöttség vezetője, John Williams a TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a szovjet fél lehetővé tette a szükséges adatok ellenőrzését, és hogy az amerikai szakértők jó kapcsolatot alakítottak ki a melléjük rendelt szovjet illetékesekkel. Ez utóbbiak vezetője, Gennagyij Komo- gorcev hangsúlyozta, hogy az ellenőrzés munkálatai teljes mértékben a szerződésben rögzített eljárás szerint történtek. Diáktalálkozó helyett letartóztatások Újabb összecsapások robbantak ki tegnap dél-koreai diákok és a rendőri alakulatok között. A Jon- szei egyetem területéről több ezer, dorongokkal, benzinpalackokkal és kövekkel felszerelkezett diák tört ki a környező utakra. Az egyetemet körülvevő háromezer rendőr könnyfakasztó gránátokkal igyekezett megállítani a diákok rohamát. Ötvennyolc egyetemistát letartóztattak, közülük többen megsérültek. Előzőleg az egyetemen 5000 diák nagygyűlésen követelte, hogy a de- militarizált övezetben lévő Panmin- dzsonban KNDK-beli egyetemistákkal találkozhasson. A kormány a találkozó megakadályozására riadókészültségbe helyezte az egész rendőri állományt. Több diákcsoport bejelentette, hogy a tilalom ellenére elindulnak Panmindzsonba. A 227-ES PARANCS Sztálin-dokumentum a nyilvánosság előtt A napokban egy olyan dokumentummal ismerkedhetett meg a nagyközönség Moszkvában, amelyet 46 éven át csak hallomásból, utalásokból ismert a világ: ez Sztálin híres 227-es számú parancsának, az „Egy lépést se hátra!” című utasításnak a szövege, amelyet 1942. július 28-án írt alá. Mint az Ivesztyija tegnapi számában olvasható interjúban Alekszandr Szamszonov történész elmondja, a parancsot és a róla szóló cikket csak a Sztálingrádi csata című monográfiájának legújabb kiadásában lehetett publikálni, de még itt is hiányoztak a dokumentumból a kényesnek vagy kétségesnek minősített részek. Ilyen, eddig titokban tartott része volt a sztálini parancsnak az, amelyben az úgynevezett utóőrsökről van szó. — A moszkvai csata után a német csapatok harci szelleme erősen hanyatlott, s ekkor a fasiszták megtorló lépéseket tettek: utóőrsöket állítottak fel, amelyek feladata a pánikba esett katonák, az őrhelyüket vagy harcállásukat önkényesen elhagyók azonnali felkoncolása volt — mondja a történész. Á szóban forgó sztálini rendelet értékelése szerint a német hadsereg harci szelleme az utóőrsök tevékenysége nyomán javult, ezért célszerű átvenni ezt a módszert az ellenségtől. Az utasításban arról is szó van, hogy nem szabad tovább hátrálni, mert az már a végleges vereséget jelentené. Szamszonov elmondja: maga is harcolt a nagy honvédő háborúban, ezért személyes élményeiből is tudja, miben állt a 227-es parancs kegyetlensége. Az utasítás nem vette figyelembe a konkrét helyzetet, így azt sem, ha egy egység kilátástalan helyzetbe került. Ä 227-es parancs lényege éppen az volt, hogy szigorúan tilos a visszavonulás a felsőbb parancsnokság utasítása nélkül. Aki ennek ellenszegült, főbe lőtték. A parancsban Sztálin elrendelte tiszti büntetőzászlóaljak és büntetőszázadok felállítását és bevetését is. Ez ugyanúgy indokolatlan és kegyetlen döntés volt, mint az, hogy a parancs hazaárulónak és kivégzendőnek minősített minden olyan parancsnokot és politikai tisztet, aki —- akár csak taktikai megfontolásból is — elöljárói parancsa nélkül visszavonult egységével — mondta Szamszonov, aki további, még ma is titokban tartott történelmi dokumentumok közzétételét sürgette az Izvesztyijának adott nyilatkozatában. Emelkedik a híradástechnikai cikkek ára Mától, augusztus 15-étől az import- és a hazai anyagok áremelkedése miatt a Videoton termékei közül a színes televíziók ára átlagosan 5,7 százalékkal, a rádióké 6,7 százalékkal, a hangdobozoké pedig 1,8 százalékkal emelkedik. * * * A Keravill-üzletekben — a vállalat igazgatójától kapott információ szerint — a már raktáron lévő tv-készülékeket változatlan áron adják a készlet kifogyásáig. A TS 4317 Supercolor ára tehát változatlanul 25 500 forint, a TS 4327 Super Infracoloré pedig 28 800 forint addig, amíg a meglévő áru el nem fogy. Az összesen 1000-1200 készülék várhatóan 10 nap alatt kel el a boltokban. A Kereskedelmi Minisztérium illetékesei nem tudnak arról, hogy más vállalatok is hasonló módon járnának el a gyártól korábban megvásárolt termékek árainak meghatározásánál, mivel azonban a kereskedőknek nincs bejelentési kötelezettségük, elképzelhető, hogy néhány napig még másutt is olcsóbban kaphatók a tévék, esetleg a rádiók és a hangdobozok is. (MTI)
