Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-15 / 194. szám
1988. augusztus 15. • PETŐFI NÉPE • 3 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTI Bács-Kiskun gazdasága és társadalma 19881. félévében HAJÓSON ÉS ÉRSEKHALMÁN IS TUDJÁK, LÁTJÁK: Milliókat ér az összefogás (Folytatás az 1. oldalról) 1988. június 30-án a megyében 125,6 ezer szarvasmarhát, több mint egymillió sertést és 8,4 millió darab tyúkfélét tartottak. A szarvasmarha- és a tyúkállomány (az országos csökkenéssel ellentétben) emelkedett; a sertésállomány pedig az országosnál nagyobb mértékben nőtt egy év alatt. 1987. június óta a nagyüzemek növelték a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és a tyúkfélék állományát. Egyidejűleg a kistermelők szarvasmarha- és tyúkállománya 5%-ot meghaladó mértékben csökkent, a sertésállomány viszont 1,4%-kal nőtt. A kihelyezett állomány emelkedett. 1988 I. félévében a mezőgazdasági üzemek a központi árualapba 7,6 ezer tonna kalászos gabonát — az előző évvel közel azonos mennyiséget —, és 16,6 ezer tonna kukoricát, az 1987. I. félévinek három és félszeresét értékesítették. A fontosabb állati termékek közül vágósertésből, vágóbaromfiból, tejből és gyapjúból a mezőgazdasági termelők értékesítése meghaladta az előző év azonos időszakának mennyiségét, vágómarhából, vágójuhból és tojásból viszont kevesebbet adtak el, mint egy évvel korábban. Közlekedés 1988 I. félévében a Kunság Volán 10 millió utast (az egy évvel korábbinál 4%-kal többet) szállított a távolsági járatokon és 31 milliót (a múlt évinél 2%-kal többet) a helyi autóbuszokon. A helykihasználás valamelyest csökkent. A tehergépjárművel szállított áruk tömege 1988 I. félévében közel 1,8 millió tonna volt, ez 40%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A teherszállítás teljesítménye — az árutonnakilométer — azonban számottevően, 18%-kal nőtt. A tehergépjárművek a megtett távolság 71%-át rakottan teljesítették, a gépjárművek kihasználtsága viszont továbbra is csak 56% körüli. Beruházás Bács-Kiskun megyében 1988 1. félévében 45 db egyedileg megfigyelt beruházást kezdtek el, melyek tervezett költség-előirányzata meghaladta a 2,1 milliárd forintot. Ez a múlt év hasonló időszakához képest folyó áron megközelítően 50%-os beruházásiigény-növe- kedést jelent. A megkezdett beruházások száma ugyan nem érte el az egy évvel ezelőttit, azonban a beruházások egyedi értékei jóval megnövekedtek. A beruházások 73%-a vállalati döntés eredménye, 16%-a tanácsi, 11%-a pedig célcsoportosként indult. Az 1988. I. félévben indított beruházások tervezett kiadásainak túlnyomó részét — majdnem felét — építésre, 37%-át pedig gépek beszerzésére, beszerelésére kívánják fordítani. A gép- beruházások 49%-át nem rubelelszámolású gépek, 38%-át hazai és mindössze 13%-át szocialista beszerzésű gépek adják. A vizsgált beruházások tervezett ráfordításainak 23%-át egységes tanácsi pénzalapból, 21%-át saját forrásból, egynegyedét pedig beruházási hitelből fogják fedezni. Ez utóbbi 43%-át világbanki kölcsön teszi ki. Az 1988. I. félévben megkezdett beruházások közül 11 a termelési szerkezet átalakítására irányul, négy beruházás célja a konvertálható exportáru- alap bővítése, kettő az ipariszerkezet- átalakító program keretében valósul jneg, egy beruházással új termék előállítása válik lehetővé, további egy a technológiai folyamat korszerűsítését szolgálja, három pedig a hazai energia- hordozók termelésének és felhasználásának bővítését célozza. A világbanki hitelhez három beruházási program kapcsolódott, összesen 230 millió Ft kölcsönt vettek fel, amelyet tőkés importú gépbeszerzésre fordítanak. Foglalkoztatottság Bács-Kiskun megyében a megfigyelt népgazdasági ágak többségében csökkent a foglalkoztatottak száma. A víz- gazdálkodás, valamint az egyéb anyagi tevékenység; személyi és gazdasági szolgáltatás területén viszont mérsékeltebb növekedés volt. A foglalkoztatottakon belül a szellemi foglalkozásúak száma az előbbi két népgazdasági ágon kívül a kereskedelemben nőtt, a többiben mérséklődött (legnagyobb mértékben a közlekedés, posta és távközlésben). A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda jelentése alapján 1988. II. negyedévre a munkáltatók 2439 főre jelentettek be munkaerő- igényt. Tovább növekedett a közvetítőhelyek ügyfélforgalma, a negyedév folyamán mintegy 4500 fő keresett munkát. A jelentkezés időpontjában munkaviszonyban nem állók száma 1428 fő volt. Az egy hónapnál hosszabb ideje elhelyezkedni nem tudók száma 322 fő. A munkaerő-közvetítő szervek forgalmának emelkedése a munkavállalók szűkülő elhelyezkedési lehetőségeit jelzi. A bejelentett álláshelyeken belül a szakmunkások iránti igény mintegy 8 százalékponttal csökkent, a betanított munkások iránt változatlan, a segédmunkások iránt mintegy 5, míg a szellemi foglalkozásúak iránt 3 százalék- ponttal nőtt. Ez ideig a megyében 31 fő részesült a felmondási idő meghosszabbítása alatt pénzbeni járandóságban. Elhelyezkedési támogatást egy fő kapott, további 195 fő elhelyezési kérelmével foglalkoztak. A betöltetlen álláshelyek számának csökkenése a szakmunkások és a szellemi foglalkozásúak részére csak válasz- tékszükülést jelent, a segédmunkások és betanított munkások többségének elhelyezkedését egyes térségekben csaknem lehetetlenné teszi. A megye munkaerő-keresletének közel egyharmada a megyeszékhelyre koncentrálódik, Baja részesedése 15%, Kiskunhalasé pedig 14% volt. Pénzgazdálkodás 1988. I. félévben a lakosság pénzbevétele 7%-kal, kiadásai 11%-kal haladták meg az egy évvel korábbi összegeket. A bevétel közel 30%-át a szocialista szektorból származó munkabér tette ki, amely 6,2%-kal bővült az 1987. I. félévihez képest. Ebben döntően a múlt évi bérfejlesztések áthúzódó hatása jelentkezett. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben kifizetett munkabérek, munkadíjak összege lényegében a múlt évi szinten maradt. A lakosság felvásárlásból származó bevétele 4,6%- kal elmaradt a múlt évi összegtől, aminek hátterében főleg az állatfelvásárlás mérséklődése és a borpiac beszűkülése állt. Számottevően csökkent a vállalati gazdasági munkaközösségekben kifizetett összeg (több meg is szűnt, mások visszafogták tevékenységüket, csökkentek a megrendelések is). Az utóbbi időben hozott szociálpolitikai intézkedések következtében a társadalombiztosítási kifizetések 23%-kal bővültek az 1987. I. félévihez képest és így a lakosság pénzbevételének közel egynegyedét tették ki. 1988. június 30-án a lakosság takarékbetét-állománya 15,4 milliárd Ft-ot tett ki, ez alig 3,4%-kaí haladta meg az egy évvel korábbi összeget. Év eleje óta 84,3 millió forinttal csökkent az állomány, ami több betétfajtánál a kivétek fokozódására vezethető vissza. A lakosság kevesebbet tud takarékosságra fordítani és akkor is a jobban kamatozó lehetőségeket (pl. kötvény) keresik. A lakosság hitelállománya évek óta dinamikusan bővül, ebben az évben még nagyobb növekedési ütem tapasztalható. Az 1988. június 30-ai 17,5 milliárd Ft-os állomány közel 21%-kal volt több az egy évvel korábbinál. Kereskedelem 1988. I. félévben a megye boltjai és vendéglátóhelyei közel 16,8 milliárd Ft forgalmat bonyolítottak le, ami az egy évyel korábbihoz képest folyó áron 13%-os bővülést jelent; összehasonlítható áron azonban 3,3%-os csökkenés volt. Bolti élelmiszerekből, élvezeti cikkekből 1988. I. félévben közel 4 milliárd forintnyit adtak el, folyó áron 7,5%-kal többet, összehasonlítható áron 7,1%-kal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A forgalom volumene a megyében erőteljesebben csökkent, mint országosan. 1988.1. félévben az idényáras cikkek árszintje 5,4%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A csökkenés döntően a zöldségfélék 19%-os árszint- mérséklődésének tudható be. A burgonya árszintje tavaly 50%-kal, idén 38%- kal nőtt, a gyümölcsöké a múlt évben és 1988. I. félévben egyaránt 14%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ruházati cikkekből 1988.1. félévben közel 1,5 milliárd Ft értékűt adtak el. A folyó áras növekedési ütem a korábbi évekénél jóval mérsékeltebb, az áremelkedéseket is figyelembe véve, a forgalom volumene majdnem 13%-kal (országosan több mint 13%-kal) elmaradt az egy évvel ezelőttitől. A vegyes iparcikkek eladási forgalma 1988. I. félévben 9,8 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron közel 18%-kal, összehasonlítható áron 1,3%-kal haladta meg az 1987. I. félévit. Idegenforgalom 1988. I. félévben 54 201 vendég kereste fel a megye megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeit, 478 fővel kevesebb, mint 1987 hasonló időszakában. A vendégek 44%-a külföldről érkezett, számuk féléves szinten 1,3%-kal maradt el az egy évvel ezelőttitől. Jelentősen nőtt viszont a vendégek által a szálláshelyeken töltött idő: 1988. I. félévben átlag 3,7 éjszakára, 1987 I. félévében 3,1 éjszakára maradtak. A külföldi vendégek átlag 2,5 éjszakára vették igénybe a szálláshelyeket, míg egy évvel korábban 1,9 éjszakára. Lakásgazdálkodás Bács-Kiskun megyében az év első hat hónapjában 590 lakás épült fel, 49- cel kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A félév végéig a használatba vett lakásoknak csupán 1,9%-át (11 lakást) finanszírozták állami erőforrásból, amelyből 10-et Kiskőrösön, egyet Jánoshalmán adtak át. A magánerőből megvalósult lakások 53%-a a városokban, 47%-a a községekben található. A magánerőből épített lakások száma 3%-kal meghaladta a tavalyi év első hat hónapjában használatba vettekét. Az egy évvel korábbi 502 lakással szemben az idei félévben 249 lakást szüntettek meg: a megye városaiban 84%-kal többet, a községekben 78%- kal kevesebbet, mint 1987 I. félévében. Az OTP Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága 1988.1. félévben 590 elsőérté- kesítésű és 1245 újraértékesített lakáshoz 189,6 millió Ft, illetve 194,3 millió Ft kedvezményes alapkölcsönt nyújtót. A bankkölcsönök összege az elsőérté- kesítésű lakásoknál közel kétszeresére emelkedett, az újraértékesítetteknél 11,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Új lakást eredményező építési kölcsönt 1371-en kaptak. A részükre biztosított kedvezményes kölcsön összege 540,8 millió Ft-ot, a bankkölcsönöké 51,6 millió Ft-ot jelentett. A lakásépítésnek — a pénzügyi fedezet mellett — alapvető feltétele a megfelelő építőanyag-ellátás is. Ennek negatívumai —a komoly anyagi terheken túl — tovább nehezíthetik az építkezők lehetőségeit. Az 1988. júliusi áruellátási felmérés során a megfigyelt építőanyagok többségével kapcsolatban hiányosságokról számolak be. Cementből, mészből, falazótéglából megfelelő volt a kínálat, komoly gondok voltak viszont a falburkoló csempével, mettlachilappal, parkettával. Nem tudták teljesen kielégíteni a keresletet tetőfedőcserépből, ajtóból, ablakból, fenyőfűrészáruból sem. Egészségügy Az I. félév végén a megye egészség- ügyi alapellátását 294 körzetben 224 általános körzeti orvos és 57 körzeti gyermekgyógyász végezte. Ebben az évben két új körzetet szerveztek (gyermekek részére), Kccelen és Nagyba- racskán. Orvoshiány miatt a félév végén 9 általános és 4 gyermekgyógyászati körzet volt betöltetlen a megyében; közülük 5 városi és 8 községi körzet. Az év első felében a napi átlagos táppénzes létszám, valamint a betegség miatt kiesett munkanapok száma — az előző évi csökkenéssel szemben — erőteljesen növekedett. A félév folyamán csaknem 2 millió napot — a rendelkezésre álló összes munkanap 6,4 százalékát — töltötték táppénzes állományban. Az előző évinél magasabb táppénzes arányt tükrözi az is, hogy ebben a félévben naponta átlagosan több mint 15 ezer fő volt betegség miatt távol a munkahelyétől; egy évvel korábban csak 11 ezer fő volt ez a kieső létszám. Oktatás Az 1987/88. tanév végén 7860 diák fejezte be az általános iskolát, 511-gyel több, mint az előző tanévben. Ez a számottevő gyarapodás a hetvenes évek növekvő születésszámának hatása. A korábbi évekhez hasonlóan a 8. osztályt befejezők 95%-a jelentkezett továbbtanulásra. Évente általában 4-500 közötti azon tanulók száma, akik az általános iskola elvégzésével nem kérik felvételüket középfokú vagy egyéb intézménybe. A továbbtanulni szándékozók fele szakmunkásképzőbe, 31%-a szakközépiskolába, 17%-a gimnáziumba és néhány százaléka valamilyen szakiskolába jelentkezett. Továbbtanulásra összességében 7%- kal többen nyújtották be kérelmüket, mint az előző évben. Ezen belül erőteljesen nőtt az érdeklődés a szakközépiskolák (főleg az egészségügyi, valamint az ipari és építőipari jellegűek) iránt. Ezzel szemben 8-9%-kal mérséklődött a gimnáziumokba és szakmunkásképzőkbe jelentkezők száma. • Útépítés Hajóson. Ha mostanában Hajóson vagy a néhány éve önálló települési rangot kapott társközségben. Érsekhalmán járunk, ott mindig munkában, vagy munka közben — értsd: egy befejezett feladat után egy másikra, az újra való felkészülés közepette — találjuk az ott érőket, legyenek ők a tanács, az elöljáróság vezetői, vagy a települések bármilyen rendű-rangú, korú és nemű lakói. Ezen persze nincs mit csodálkozni! Akik nagy tervek megvalósítását tűzték ki célul, s a központi támogatás egyre szűkebben csörgedező forrásai ellenére sem mondanak le róluk, azoknál elkerülhetetlen az összefogás, a saját erő és a saját pénz felhasználása — a közös fejlesztés érdekében. Ami már kész Mi az, amin éppen túlvannak a hajósiak? — Az útépítésen — válaszolja dr. Berta Sándor, a nagyközségi tanács elnöke. — Sürgették ezt a falugyűlésen, tanácsülésen is, miután Hajós alacsonyan fekvő település, és kis esőnél is nagy a sár. Pontosabban volt ez idáig, mert időközben 14 utcában elkészült a szilárd burkolat, mégpedig a tervezett 4,5 kilométer helyett 5,6 kilométer hosszúságban. Házanként 80 000 forintot fizet a lakosság a — 2,3 millió forintból mintegy 2 millió már befolyt s azonkívül ők végezték a munka nagy részét, a homok és a cement bekeverését, a locsolást, a tömörítést. A költségvetési üzem dolgozóival együtt kint szorgoskodott az utca népe apró gyerektől a nyugdíjas nénikig. Csak a bitumenbe ágyazott kohósalak elterítése maradt az útépítő szakemberekre. A társadalmi munkával együtt több mint 5 millió forint az elvégzett munkálatok értéke. S mindezt két hónap alatt, májusban és júniusban teljesítették. Köszönhetően a tanácstagok és a falubeliek jó szervezésének, együttműködésének. A 64 éves Beck József az immár szilárd burkolatú Deák Ferenc utcában lakik: — Amikor jött a tanácstag szólni, gondoltam, én is segítek meggyőzni az utcabelieket. Tudtam, nincs az a szegény ember, aki ne tudná az összeget kifizetni. Most, hogy kész a jó út, mindenki örül neki, de én már akkor boldog voltam, amikor azt mondták, hogy holnap csinálhatjuk. Előrelátó ember vagyok, már a kerékpárutat is látom, mintha kész lenne! Jövőre ez is meglesz A kerékpárutat, ami a központot köti majd össze a pincefaluval, s ami már 40 éve volt, de 20 esztendeje megszűnt. Ám a megnövekedett helyi és külföldi autóforgalom miatt — a pincefalu ma már nemzetközi vonzerő —, a biztonság érdekében el kell különíteni a gépjármű- és a kerékpáros-forgalmat. — A tanácsülés úgy döntött, hogy a lakosság kérésére 1989-ben meg kell építeni a malomtól a pincéknél kialakított parkolóig az 1,5 kilométeres kerékpárutat — mondja dr. Berta Sándor. — A tervek már elkészültek, ki is fizettük, megkértük az építési engedélyt, s számítunk arra, hogy a pályázatunkat is támogatják — abban az esetben a 3 millió 750 ezer forintos költség felét a Közlekedési Minisztérium, a másik felét, ugyancsak megfelezve, a megyei és a helyi tanács állja. Felvetődött a pincefaluban egy rendőrségi körzeti megbízotti iroda létesítése is, amelyhez az ingatlant a tanács adná. A megyei rendőr-főkapitányság partner ebben a kezdeményezésben, mert azt indokolja a térség közbiztonsága cs az idegenforgalom fejlődése is. Ez ugyanis megkétszereződött. Most már évente 8-10 ezer vendég fordul meg itt, miután 40 pincében szálláshelynek ajkalmas szobákat alakítottak ki. így a körzeti megbízotti iroda szolgáltatást is nyújtana, segítve az idegen- ló 'mát, az ide látogató turistákat. Mit vállalnak a társközségben? Az érsekhalmi munkálatokról Bo- romissza Tibor elöljáró elöljáróban leszögezi: — A megalakuláskor a település évi 6 nap társadalmi munkát ajánlott fel családonként. Ezt idén 2 nappal megtoldották. Ebből, valamint a meglévő anyagiak és anyagok ésszerű felhasználásából — beépítik a lebontott magtár és a cselédház értékes tégláját, jó faanyagát — tudják megvalósítani a nem csak a község méretéhez képest nagyszabású terveiket. A Szegedi Postaigazgatóság közreműködésével már elkészült a Hajós és Érsekhalma közti telefonvezeték. A 3 milliós értékből 400 ezret a helybéliek magukra vállaltak azzal, hogy a földkábelt ők fektették le. Tavaly megpályázták, idén építik a központot a fő munkalehetőséget kínáló palackozóval összekötő másfél kilométeres kerékpárutat. A temetőben elkészül a ravatalozó, a római katolikus egyház támogatásával — és természetesen a helybéliek összefogásával — 1988-ban tető alá hozzák a templomot, és végeznek a belső kőművesmunkákkal is. Másfajta igényt elégít majd ki a vegyesbolt, amelyre idén 1 millió forint van, ezért a befejezés jövőre marad. Elkészül viszont a sportpálya. A földmunkával végeztek, öntözik a füvet, megalakult a sportkör, s ősszel már a bajnokságban is indul a focicsapat. Ami nem szerepel az idei tervekben, de nagy vágya a helybélieknek, hogy kialakítsanak egy fogászati rendelőt a meglévő épületben. A hajósi fogorvos vállalná, hogy kijár Érsekhalmára. Erről dr. Tóth Antal országgyűlési képviselő tájékoztat, miként arról is, hogy újra intézkednek az illetékesek, hogy a továbbiakban is teljesíthető legyen az érsekhalmiak kérése: szakrendelésre és kórházba egyaránt a sokkal közelebbi Bajára járhassanak, ahová a közlekedés is jobb, mint Kalocsára. Váczi Tamás Hatvanéves a bugaci Hatvan esztendővel ezelőtt, 1928-ban hallott először vonatfüttyöt a jakab- szállási, bugaci és szanki tanyavilág lakóinak többsége. A 760 milliméteres, keskeny nyomközű Kecskemét—Bugac—Kiskunmajsa vasútvonalon ekkor indult meg ugyanis a forgalom, bekapcsolva ezzel a gazdasági élet vérkeringésébe a Homokhátság parlagon heverő, de szőlő- és gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas területeit. A kisvonat még a hatvanas évek közepén, az utánfutók elterjedése előtt is rengeteg gyümölcsöt, tojást és baromfit hozott fel a kecskeméti piacra, élénkítve a város kereskedelmi életét. Létrejöttében eredetileg is ez a szándék vezette a kecskeméti magisztrátust. A vonal a város költségén épült ki, s akkoriban a Kecskeméti Gazdasági Vasút nevet viselte. Teherforgalmi jelentőségének csökkenésével —- néhány évvel ezelőtt — az a veszély fenyegette, hogy beszüntetik működését. Sikerült azonban megmenteni a Móricz Zsigmond által „kispöfögőnek”. nevezett vonatot, s személyforgalma, valamint idegenforgalmi hasznosítása azóta is mutatja életképességét. A kecskeméti körzeti üzemfőnökség, a Közlekedéstudományi Egyesület, valamint a MÁV históriabizottsága a hét végén kétnapos rendezvényen emlékezett meg az évfordulóról. Pénteken a Tudomány és Technika Házában előadások méltatták a kisvasutak gazdaságtörténeti jelentőségét, s megnyitották a jelenleg még működőekről készült amatőrfotók kiállítását. Szombaton a tanácskozás résztvevői a nosztalgiavonattal Bugacra kirándultak. g p j kisvasút • A nosztalgiavonat Bugacon. • A vasútbarátok kiállításának megnyitója.
